Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

VÁCI <3%'lfap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1988. ÁPRILIS 13„ SZERDA A második otthon Nevelési lehetőségek a napköziben A Pest megyei pedagógiai napok keretében április 6-án, Vácott a 35 éves napközi ap­ropóján találkoztak gyakorló és nyugdíjas tanárok, szakfel­ügyelők és más pedagógiai szakemberek. A Madách Im­re Művelődési Központban egész napos programmal vár­ták a vendégeket. Délelőtt 10-kor Farkas La- josné, a Pest Megyei Pedagó­giai Intézet igazgatóhelyette­se tartott nyitó előadást. En­nek témája a napközik elmúlt tíz esztendeje volt, a 25. év­forduló óta gyűjtött jó és rossz tapasztalatok. Farkasné igazán nem kímélte energiáját, hosz- szan tartó és — a gyakorló napközi pedagógusok szerint is — nagyon tartalmas beszé­det mondott. Többen megje­gyezték: érdemes volna tanul­mányként sokszorosítani, és eljuttatni minden iskolába. Hosszú taps jutalmazta az előadót, majd negyed óra szü­net következett, amikor min­Ep testben... ... épp félek, hogyan tu­dom ezután acélozni izmai­mat, fejleszteni leleménye­met a Fürdő utcában. Mert az ottani lépcső törött, csor­ba fokai rengeteg ügyessé­get és találékonyságot kö­veteltek eddig az arra ha­ladóktól. Hónapokon, évej ken keresztül zergeként szökellt a járókelő — mi mást tehetett volna? — a megingó, lába alatt porra málló köveken. Én azonban kitaláltam, miért késik oly régóta a helyreállítás: ne­hogy eltunyuljunk, nehogy elsatnyuljanak a tagjaink. Hogy ne csak a tv előtt tornásszunk öt percet, de odakint az utcán is. És . .. „idősebbek is elkezdhetik’'. Hogy emiatt pont az idő­sebbek panaszkodnak? Hát istenem, kevesen ismerik fel idejekorán az érdekei­ket. Ám elég, ha a tanács ismeri fel azt — és nem csi­nál semmit. Mármint a lépcsővel. De vége a gyöngyéletnek, vége a ruganyos ugrások­nak! Nem. nem történt semmi különös, csupán ezentúl korláttal zárják el alul-fölül az utat az edze­ni vágyóktól. Egy pillanatig félni kezdtem („épp”) a testem fizikai le-„ép’’-ülé- sétől, amikor rájöttem .. . Hisz mindez egy újabb al­kalom a tréningre. Az em­ber egyszerűen átmászik a korláton, és már botladoz­hat is le a lépcsőn. Mert más magyarázat nem lehet, másként képtelen vagyok elképzelni, mi célból szerel­tek fel egy korlátot a lép­cső tengelyére merőlege­sen. hogy senki még csak oda se férhessen elvégez­ni a szükséges javításokat. Miért nem vitték azt mond­juk át a túloldalra, a má­sik lépcsőhöz, és miért nem ágyazták az ottani ház fa­lába. A tengellyel párhuza­mosan. Kapaszkodóul. F. Zs. denkinek volt alkalma meg­beszélni a hallottakat. A további sikerekre Tóth Janosné nyugdíjas napközis tanár számíthatott Tapiósze- csőről, éiménybeszámolójával. Szenvedélyes hangon mesélt több évtizedes pályájáról. Az ország sok részén megfordult, és a legkülönfélébb iskolák­ban dolgozott. A szónoki emelvényre szű­kített műfajok után iskolások szereplése következett. Népi játékokat láthatott és kórus­muzsikát hallhatott a közön­ség az átrendezett színpadon. Az ő sikerűk se volt kisebb a korábbinál. Akik a szünetben még nem tudták megnézni az aulában rendezett kiállítást, azok még megtehették, ünnepélyes meg­nyitója is hátravolt. A gye­rekek napköziben készített munkáit mutatták be. A délutáni szekcióülések kö­zül azt érdemes kiemelni, amelynek témája a napközis nevelés módszereinek útkere­sése volt. Az új, kísérleti for­mák közül kettőt ismerhettek meg a vendégek. Dr. Kovács Gábor igazgató a nagykőrösi Arany János Általános Isko­lából érkezett, és a náluk ki­próbált rendszerről, a napkö­zis szakkörökről számolt be. Eszerint elsőtől nyolcadikig minden napközis csoportban szakkörök működnek. Első osztályban a gyerekek beszéltetése. a beszédkészség fejlesztése a céljuk. Ennek érdekében népi játékokat ta­nítanak. Esetleg a mesemon­dást, a versmondást szerette­tik meg, attól függően, hogy a nevelő mihez ért vagy érez kedvet. Másodikban zenei szakkört szerveztek. Több xi­lofonjuk van, amelyekből min­denkinek jut. A zene mellett megfér a sport, játék is. Har­madik osztályban nyelvet ta­nítanak, s hogy melyikét vá­lasztják, az természetesen a nevelő végzettségén múlik. Az iskolapadban töltött órákat jól oldja a KRESZ-szakkör. A következő évben az iro­dalomhoz szeretnének köze­lebb kerülni. Ebben a szak­körben is tanulnak népi játé­kokat. Ötödikben érdekes pá­rosítást alkalmaznak, bár le­het, jól egészíti ki egymást a környezetvédelem és a képző­művészet. Hatodikban a kéz­ügyességet. fantáziát fejlesztői modellezéssel foglalkoznak. A lányok kézimunkázhatnak is. A hetedikesek-nyoleadikosok már kevesebben járnak nap­közibe, ők könyvbarát szak­körbe kerülnek. Megtanulják használni a könyvtári szolgál­tatásokat, sőt ők maguk kata­logizálnak is. A szakkörök működésének alapja a jó szervezés, A gye­rekeket lelkesíti, ha igyeke­zetüket igazgatói dicséret ju­talmazza. A másik formáról, a klub­szerű foglalkoztatásról dr.Mi- hálicz Pál, a dunaharaszti 2. Számú Általános Iskola igaz­gatója számolt be. Náluk ma­gát a tanulást is másképp szervezik. Teljes differenciá­lást vezettek be. A gyengéb­beknek intenzív tanulószoba van. őket követik a felügyelet alatt készülők, végül az ön­állóan tanulók. A nevelők napközis beosztására ritkábban kerül sor, de akkor „hosszú­napot” tartanak. Ilyenkor van­nak a korrepetálások is. A klubszerűség abból áll, hogy két-három hónapig egy előre betervezett aktuális té­mával foglalkoznak. Március 15-től például Petőfivel és a szabadságharccal. A klub kép­lékeny, témája érdeklődés sze­rint változtatható. A törzstag­ság mellett nyitott, alkalom­szerűen is látogatható. A találkozó s azóta a tava­szi szünet is véget ért. Reg­gelenként mindenki ismét az iskola felé tart. A gyerekek talán mit sem tudnak a nap­közis-találkozóról, nekik min­den délután az ... Nem mind egy, mivel és hogyan töltik! Dudás Zoltán Murpholégia — és a valóság (1.) Miért romlanak el az autóbuszok? Murphy egyik törvénye sze­rint, ami elromolhat, az el is romlik; a másik szerint, ha több dolog is elromolhat-, ak­kor biztos, hogy az romlik el közülük, amelyik a legnagyobb kárt okozza. Ezekkel a törvényszerűsé­gekkel naponta találkoznak a Volánbusz váci üzemegységé­nek dolgozói a műszaki tele­pen a buszok javításakor. A meghibásodások, mégis úgy tűnik, mintha eleve elrendel­tek lennének, holott a szem­lékre való felkészülést nem számítva, a legtöbb javítást nem lehet előre betervezni. Csakhogy a műszaki telep szakmunkásai nagyon is jó szemű emberek. Számukra a meghibásodások jellege, gya­korisága nyitott könyvként vall az okokról. Ök a szó leg­szorosabb értelmében véve látják a műhelyekben, a sze- relöaknákban, hogy milyen nyomokat hagy a buszok szer­kezetén az utak állapota, a kátyús, poros aszfalt. Buda­pesten a metróépítés miatt évek óta terelőutakon közle­kednek a buszok. Ezek a tere- löutak pedig többnyire kocka­kővel vagy macskakővel van­nak burkolva, síkosságuk többször volt már megcsúszá- sos baleset okozója — a csuk­lós autóbusz hátulja nem anv- nyira stabil a síkos úton, mint a szólójármű. Az üzemigazgatóság terüle­tén az utóbbi években a legve­Tájak és korok Alföldi festők Vácott A szolnoki Damjanich Já­nos Múzeum festészeti gyűjte­ményéből látható válogatás a váci görög templom kiállító- termében, A kiállítás címe — Az alföldi festészet története — helyett jobban illene rá a „Tájak, korok, múzeumok” el­nevezés, mivel inkább műve­lődéstörténeti, mint művészet- történeti szempontból jelen­tős. Iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy az alföldi fes­tészet közös stílust nem alko­tott. Magán viselte a század néhány jelentős stílusjegyét (posztimpresszionizmus, exp- resszionizmus, konstruktiviz­mus), alapvetően azonban a plebejus realizmus továbbfej­lesztésére vállalkozott. (Mun- kácsy-örökség.) Az Alföld táj- élménye, a parasztság életé­nek színterei, konfliktusai ké­pezték munkásságuk gerincét. Nemzeti festészetünk vezér­alakjai közül néhányan helyet kaptak ezen a kiállításon, de inkább névjegyük, mint jelen­tős műveik alapján. Rudnay Gyula „Betyárok lovon” cí­mű képe a mesternek nem a legjobb munkái közül való, de drámai erejű. Fényes Adolf „Két falusi lány” fest­ménye emlékeztet klasszikus alkotására, a ,.Testvérekére. Kivétel Mednyánszky László, ez a magányos óriás, „Pihe­nő” című kisméretű remeke, mely a kiállítás legszebb da­rabja. Meglepetés Botos Sán­dor expresszív hangvételű „Tájkép”-e, ebben a műfaj­ban a legjobb válogatás. Ugyancsak élményt nyújtanák Mihalik Dániel dekoratív, fi­nom színkezelésű munkái. (Tájkép, Parkrészlet.) Mozgal­mas, biztos kompozíciót nyúj­tó Zombory Lajos „Delelő lo­vak” című alkotása. A kor­társ művészek közül Erdős Péter „Teli hold” és Baranya Sándor „Napfényes táj”, című festménye emelkedik az átlag fölé. A válogatás esetlegességét a rendezés sem tudta kellőkép­pen ellensúlyozni. Az időren­di sorrend azt a látszatot kelti, mintha az alföldi festé­szet Németh József „Öregem­ber subában” című művében tetőzne. A mai valóság ennél több, ennek feltárása, művek­ben való feldolgozása még várat magára. Reméljük, egy újabb kiállításon ebből is íze­lítőt kap a tárlatlátogató. Orvos András A fékvisszaállítás óránként ad munkát Nagy Béla autószerelő­nek és kollégáinak. Igaz, ebben az esetben minőségi hiba is kiiiön gondot okoz, mert nagyon kemények a fékbetétek, és beégnek. — A műszaki telep dolgozóinak a hibák nyitott könyvként mesélnek az előzményekről, arról, hogy ki vagy mi okozta azokat __(A szerző felvétele) I dőrendi sorrendben . .. Képek és látogatók. (A szerző felvétele) szélyesebb útvonal volt a Verőcemaros és Kóspallag kö­zötti szakasz, a Vác és Vác- duka közötti út, a Vác—Deák­vár—Sejce útvonal. A Deák­vári fasorban három évvel ez­előtt le kellett állítani a busz- közlekedést az útfelület ka­tasztrofálisan rossz állapota miatt. Első olvasásra biztos, hogy igaza van Simon törvé­nyének (Murphy törvényköny­ve), amelyik szerint, amit em­ber összerakott, az előbb- utóbb szétesik. Ám nem mindegy, hogy a szétesés hol, mikor és milyen körülmények hatására követ­kezik be. Mert ugye, a sejcei kőbányához vezető úton nem lett volna szabad három év alatt két, alig 100—100 ezer kilométert futott autóbusz­nak szétesnie! Az egyik jár­mű a szó legszorosabb értel­mében kettétört! A sejcei úton ugyan már kijavították a nagyobb hibá­kat, ám Kóspallagon a vas­úti aluljáróban még mindig megáll a csapadékvíz. Márpe­dig, ha á víz beszivárog a fékrendszerbe, csökkenti an­nak hatásfokát, s egyúttal a közlekedés biztonságosságát is. A motor élettartama is rövi- debb lesz, ha beszívja a vizet. Az említett útviszonyok miatt leggyakrabban a rugók s az úgynevezett H-gerendák törnek el, vagy az azokat rög­zítő csavarok szakadnak ki. Telente pedig a mély hó, a sós latyak valósággal gyilkolja ezeket a városi üzemmódra tervezett járműveket. Az elő­ző télen a nem kielégítő hó­eltakarítás, a megcsúszásos balesetek közel egymillió fo­rint kárt okoztak az üzemigaz­gatóságnak. Mindehhez még hozzájárul a rossz közlekedési morál, a buszvezetőket indokolatlanul gyakori fékezésre kényszerítő agresszív úrvezetők okozta kár. Mert gondoljuk meg, hogy a 840 megállóban ennyiszer fékez minden autóbusz, ugyan­ennyiszer indul újra, aztán menet közben számtalanszor kénytelen lassítani, fékezni a gépkocsivezető, s mindezt visz- szafelé is számolni kell. Nem véletlen hát, hogy a műszaki telepre kényszerű okokból be­gördülő valamennyi autóbusz fékrendszerét minden egyes érkezés után ellenőrzik, utóna- igazítják vagy éppen javítják. A napjainkban forgalomban levő autóbuszok az alapjáratot sem bírják, amikor a megál­lóban tartózkodnak, az utasok fel- és leszállására várakozva. Nos, ezek a külső okok, amik a legtöbb meghibásodást idézik elő. Ugyanakkor be kell vallani azt is, hogy bizonyos belső hibák is jelentősen hoz­zájárulnak a javítások rend­szeres ismétlődéséhez, s köz­vetve a költségek emelkedésé­hez. Mert Murphynek igaza van, amikor azt mondja, hogy sem­mit sem lehet a kétbalkezesek ellen biztosítani, mert a két­balkezesek rendkívül találéko­nyak. Ha ez a kitétel igaz az erőszakos idegen járműveze­tők közúti magatartására, ak­kor nyilván igaz lehet ez má­sok esetében is — házon be­lül is? — ... Aszódi László Antal Növénytani munkássága maradandó Hanusz István emlékezete Most, hogy a váci utcanevek iránt újra felébredt az érdek­lődés, javaslatok érkeztek, bi­zottság alakult, természetes dolog, hogy kétely is felmerült egy-egy névadással kapcsolat­ban. Mivel magam hallottam a Hanusz utca nevét is meg­kérdőjelezett hangsúllyal, ezért megkértem dr. Horváth Ká­roly, jeles váci botanikusun­kat, derítsen fényt az eddig a váci köztudatban alig élő nagy egyéniség munkásságára, tud­ván, hogy Vásárhelyi József most készülő, e tárgyban út­mutató jelentőségű munkája a legfontosabb adatokat közli. Hanusz István természettu­dós, 1840-ben született Vácott. A kecskeméti főreál iskola igazgatója volt sokáig, papi hi­vatása és pedagógiai eltökélt­sége is segített, hogy a XIX. század második felében a ma­gyarországi, természettudomá­nyi ismeretterjesztés legneve­sebb propagátora legyen. Fő­ként növénytani munkássága maradandó értékű. Sokirányú érdeklődésére, tudományos munkásságára jellemző, hogy tizenkét szakágban jelentek meg művei, csupán „a népies botanika” körében 62 önálló tanulmánya. Ma is élvezettel lehet olvas­ni A történelem és a népmon­dák tölgyei, Csaba füve, Prai­rie Csongrád megyében, A bu­dapesti Margitsziget fái, Ma­gyar krónikás emlékfák, Rá­kóczi emlékfák című, a műve­lődéstörténet szempontjából is fontos műveit. Még azt is meg­kockáztatom, hogy érdemes lenne újra kiadni őket. Emlé­két tisztelte meg a város az utca elnevezésével, amiképpen kortársai a róla szóló tanulmá­nyokkal. Dr. Rusvay Tibor ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Tavaszi vásár a Nas Gazdag áruválasztékkal várjuk minden kedves vásárlónkat. Festékosztály: Dekton és Cehalin homlokzatfesték, Tilatex belső falfesték, Orkán külső zománcfesték, parkettlakkok, higítók, ecsetek, fakonzerválók, autó-alvázvédő festékek, faipari ragasztók, térhálósodó tömítőanyagok. Vasosztály: PVC-padlók sokféle színben, mezőgazdasági szerszámok, locsolócsövek, horganyzott és PVC-vel bevont drótfonatok. Vegyesosztály: takarító- és tisztítószerek, üvegballonok, összecsukható műanyag autósláda, hintaágy, műanyag csónak, üvegszálas kajak, kenu és csónakok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom