Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
m* inan Huszita emlékek nyomában Véget vetettek a lakomáknak A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA twytWri XXXII. ÉVFOLYAM. 87. SZÁM 1988. Április 13., szerda Fűnyírómotort gyártanak Két különböző teljesítményű elektromos tuny írómotort gyártanak az Évig ceglédi leányvállalatának csarnokában. A motort Ausztriában szerelik a fűnyíróba, s — számos más ország mellett — hazánkban is kapható a „végtermék” (Apáti-Toth Sándor felvétele) Vereség itt is, ott is Vízilabda OB II. A vízilabda OB II'A osztá- Ivú bajnokság legutóbbi fordulójában az Évig Ceglédi VSE együttese Csongrádon vendégszerepeit, melyet nem kísért siker. Csongrád—Évig Ceglédi VSE 13-8 (2-1, 4-2, 2-1. 5-4) CVSE: Józsa — Beck, Kiss, Papp, Ócsai, Bóbis, Lakatos. Csere: Nyíri. Tóth, Csendes, Skultéti, Bálint. A ceglédiek most is tartalékosán álltak ki. A sérült Kelemen mellett munkahelyi elfoglaltsága miatt Ungvári is hiányzott. így most is a fiatalok játéka került előtérbe. Rutintalanságuk érződött teljesítményükön, tizenhárom emberelőnyös helyzetből csupán kettőt tudtak értékesíteni. Minden negyedet a csongrádiak nyertek, ettől függetlenül az utolsóban egyszer sikerült a felzárkózás, 10-9-re. De a támadásokban elkövetett két hiba. s az abból következő ellentámadásból kapott gól végleg eldöntötte a mérkőzés sorsát. A jobban játszó hazaiak megérdemelten nyertek. Ha — döntően — kényszerből is, de elkezdődött a ceglédieknél a fiatalítás, s a jövő útja csak ennek a folytatása lehet. A fiatalok, akik korábban alig kaptak játéklehetőséget, ügyesek, ám nem érik még el az idősebbek tudásszintjét. Természetesen nagy szükség van a hosszabb játékosmúlttal rendelkezőkre is, mert jelenlétük, játékuk meggyorsíthatja az őket követő generáció fejlődését Góllövők: Bóbis (4), Papp (2), Ócsai (1), Tóth (1). A ceglédiek közül Papp. Csendes és Józan nyújtott jó teljesítményt. Legközelebb ismét idegenben, a Tipográfia ellen mérkőzik a csapat. ★ Kézilabda NB 1 B A férfi kézilabda NB I B harmadik fordulójában Őzdon vendégszerepeit a Ceglédi Közgép csapata. A papírformának megfelelően hazai győzelem született. Ózdi Kohász—Ceglédi Közgép 16-7 (8-2) Közgép: Fejes — Etédi (1) Tündik (2), Tiba, Dér (1), Farkas (1), Nagy. Csere: Turóczi (kapus), Pásztor (2), Tóth, Szalisznvó. Nagyon kevés gól esett a találkozón, különösen a Közgép szerzett keveset. A végig szakadó esőhöz és a hideghez jobban alkalmazkodtak a tavaly még NB I-es ózdiak. A ceglédieknek már a labda megfogása is gondot jelentett, a lövések pedig többségében gyatrákra sikerültek. Nagy és Tiba, akik máskor csapatuk legtöbb gólját szerzik, most egyszer sem találtak be a ka púba. Az Ózd góljainak java részét gyors ellentámadásból, vagy büntetőből szerezte. Az átlövésben ők sem jeleskedtek. A Közgép játékosai küzdöttek, de nem tudták kétséggé tenni a hazaiak győzelmét Ezen a pályán, ilyen időben jó játékról nem lehetett szó. A Közgép legközelebb ismét idegenben — pénteken Komlón — lép pályára. U. L. Külföldiek is neveztek Ebben az évben is sor ke- rijl a városi kispályás labdarúgó-bajnokságra, melyre a nevezéseket április 15-ig várják a sportfelügyelőségen. A nevezési díj 600 forint. Az I. osztályban tizennégy együttes szerepelhet, a többieket a II. osztályba sorolják be. Ha szükséges, ott két csoportot is kialakítanak. A nevezési lapon föl kell sorolni azt a 15 játékost, aki az illető együttesben » bainoki év folyamán játszani fog. A bajnoki cím védője a Kossuth Tsz együttese. ★ ízléses plakát hívja fel a vásárlók figyelmét a Pesti úti üzemanyagtöltő-állomáson a Hungaroring április 29—30-án sorra kerülő szupergyorsasági motoros világbajnoki futamára. Mint megtudtuk, az eseményre a benzinkútnál meg lehet vásárolni a belépőjegyet. ★ Kecskemét és Cegléd rendezésében újra lesz „KE—CE” triatíonverseny. A szervező- bizottság már elkezdte tévé kenységét, az elmúlt évi ta pasztala-tokat figyelembe véve szeretnének minél jobban felkészülni a június 25-i eseményre. A legfőbb változást a kerékpározás útvonalának, valamint a futás helyszínének megváltoztatása jelenti. Az érdeklődés élénk. A nevezési címen — Sportfelügyelőség, 2700 Cegléd Kossuth tér 1. — már jugoszlá- vok, csehek és NDK-beliek is jelentkeztek részvételi szándékukkal. A nevezési határidő június 10.. de fogadják az indulni szándékozókat a rajt előtt a helyszínen is. II. L. Bolgárkertész-könyv Ízléses kötetet adott ki a Mezőgazdasági Kiadó. Czibu- lya Ferenc Bolgárkertészet magyar földön c. munkája aktuális téma újba. Hiszen a nagy szervestrágya-felhaszná- lással jellemezhető biokertészet egynémely eleme bolgár hatásnak is tekinthető, például a dombágyas termesztés, köztestermesztés, teljes talajfelszín-kihasználás. Az új könyvhöz Csorna Zsigmond írt utószót, elhelyezve a bol- gárkertészetet a magyar kertészet múltjában. A bolgár rendszerű kisgazdaságok nem ismerték a talaj- untság fogalmát, mert 800— 1000 mázsa istállótrágyát használtak fel hektáronként, szigorú rendszerű vetésforgót, felszíni árasztásos öntözést alkalmaztak; jellemző a nagy élőmunka-felhasználás is. Segédmunkára napidíjas napszámosokat fogadtak fel, így ceglédiek is jártak bolgár gazdákhoz, Cegléden pedig dolgoztak csongrádi lányok. Motika, kalisztir, durato, csapa, dikel, sadlikó: jellegzetes kertészeszközök, amelyek nagy részéből még akad Cég léden is. A dulap, a vízkerék, a fitera, azaz öntözött kerti ágy külön fogalom! Az agrárhagyományok iránt érdeklődőknek ajánlható e kötet, felhívja ismételten arra a figyelmet, hogy a hagyományok megőrzése, számontartása bizony nagyon fontos feladat. Még akkor is. ha mint most a ceglédi kutatásokról elfelejtett megemlékezni Cső ma Zsigmond. De az ilyesmi akkor se keserítsen el senkit hasonló tévedések lehetnek, a helytörténeti kutatások viszont ennek ellenére szükségesek. S. D. Szavalóverseny Április 16-án 9 órakor az Abonyi Tanács dísztermében kerül sor a József Attila szavalóverseny döntőjére. Verba volant, scripta ma- nent — tartották a rómaiak, azaz a szó elröppen, az írás megmarad. Ezt az örökérvényű megfigyelést úgy is mondhatjuk, hogy amiről írásos feljegyzés van, azt letagadni nem lehet. Nagy időket megélt emberek még azt is tudják, hogy a papír sokat elbír, a téveszméket is. Ez jutott eszembe a minap, mikor Cegléd településtörténetéről tartottam előadást és az egyik hozzászóló váltig erősítgette, hogy ■ városunkat a XV. században cseh husziták lakták, meg is tudja mutatni írásban. Megmutatta. A közel százoldalas könyvet 1892-ben nyomatták ki Sebők Béla könyvnyomdájában, írója Takács József volt. Az egyébként figyelemre méltó kiadvány általában helyes adatokat közöl városunk és a helyi kálvinizmus történetéről, amint címe is példázza: A czeglédi ev. reform, egyház története dióhéjban. A szerző a valóság kimutatása mellett tudománytalanságokat is állít/ a többi között könyve 11 —12-ik lapján ezeket: „Hazánkban a czeglédi ev. ref. egyház egyike a legrégibb protestáns egyházaknak. Régi feljegyzések bizonysága szerint a német reformáció megkezdése után tíz-tizenkéjt év múlva Czegléden már meg- honosult a megtisztított vallás. Hogy oly hamar eljutott ide, azt nagyban elősegítette két körülmény. Ugyanis Czeg- léd lakosai azon időben azok a cseh husziták voltak, akiket I. Mátyás király legyőzvén, mint a történelemből tudjuk, Buda környékén levő pusztákra letelepített a XV. század második leiében. A második kedvező körülmény a város földrajzi fekvése volt. Hazánk kereskedői azon időkben a világhírű lipcsei vásárokat minden évben meglátogatták, s onnan kereskedelmi cikkeikkel együtt a szabad eszméket is hazahozták magukkal. Az erdélyi szász kereskedők útja az erdélyi és dél-magyarországi utak összeszögellésénél fekvő Czegléden vivén keresztül, az itt lakó cseheket csakhamar megismertették a Németországban már nagy elterjedést nyert szabad eszmékkel, melyek ezeknél csakugyan fogékony keblekre is találtak.” Kik voltak a husziták? — A Konstanzban megégetett Húsz János követői, cseh nemesek, polgárok, parasztok s a prágai egyetem professzorai. akik mesterük szörnyű halála után nyíltan kiálltak tanításai mellett. Két szín alatt áldoztak, a szent könyveket, zsinati határozatokat és a pápai rertdeleteket elvetették, a Bibliát szabadon magyarázták, az evangéliumot és a leckét cseh nyelven olvasták a miséken. Megszüntették a püspökök dús javadalmait, fényűző életét, véget vetettek lármás lakomáiknak s a papokat a krisztusi egyszerűségre kényszerítették. Másik csoportjuk, a táboriták vagyonközösségben kommunisz- tikus gazdálkodást gyakoroltak és az emberek közötti egyenlőséget hirdették. Az egyházszakadás véres háborúkba torkollott a régi és az új hitet vallók között, Az 1420-as prágai ostromtól kezdve évtizedes kegyetlen harcok, öldöklő pusztítások, menekülések, éhezések, tömeges emberirtások, néptelen városok és falvak jellemezték a huszita háborúkat, melyek kiterjedtek Európa más országaira és városaira, Meissen, Szilézia, Bajorország. Ausztria, sőt Magyarország egyes vidékeire is. A huszita háborúk Mátyás király 1467-es megsemmisítő hadjáratával értek véget. A római egyházzal szembeni föllépésüknél fontosabb azonban a XV. század hadviselésére gyakorolt hatásuk és az elszegődött cseh zsoldoskatonáknak a különböző országokban való alkalmazása. A huszita háborúk óta ezek a hivatásos katonák azt a szerepet töltötték be Európában, mint a svájciak, vagy hajdan az itáliai, német és magyar zsoldosok. A folytonos hadjáratokban harcedzett husziták már Mátyás királyválasitó ötezrgjs .^Légében is jelen voltak Szilágyi Mihály parancsnoksága alatt. Mátyás király pedig tőlük vette át legfélelmetesebb harci készségüket, a Zsizska-féle szekértábort. A muskétásokat gyors kocsikon szállították az ütközetekre, kifogták a lovakat, hamar összetolták a járműveket, valóságos várat rögtönözvén, s a fedezéküket megrakták jól lövő puskás emberekkel. Nehéz volt a támadó ellenségnek kézitusára venni őket, a lóról le kellett szállni és egy szál karddal, buzogánnyal gyalogosan rontani a torlaszokra. A huszita harcosok elszoktak a korábbi íöldmívesmun- káktól, a kézművesmesterségektől, megtanulván koruk legújabb fegyveres fortélyait, főhivatásúk a katonai szolgálat lett. Elszántságukat és fegyelmezettségüket ismerve, éppen az őket legyőző, kiváló katonapolitikus Mátyás magyar király fogadta fel tömegeiket, sőt egyes hadvezéreit is a csehek közül választotta ki. A legendás fekete sereg lovasságának Hág Ferenc volt a parancsnoka és a Maggal hazánkba jött Komorovszky, Csernahorai huszita zsoldosok hadjáratainak győzedelmes seregvezérei lettek. Velük kezdődött az állandó királyi hadsereg története. A napjainkig szívósan élő téves huszita hagyománynak semmi igazolása nincsen, a vizsgált korban Cegléden magyarok laktak és városunk sem volt pusztaság, hanem a paraszt-polgárok erős mezővárosa bíróválasztói joggal, vámmentességgel és tanult ifjúsággal, akik kikerülvén a városi iskőlából, szép számmal látogatták a krakkói és a bécsi egyetemet. A magyarországi reformációra sem voltak hatással a husziták, közülük, akik a beütő harcok során hoszabb- rövidebb időre megvetették lábukat a Felvidéken, sem alapítottak gyülekezeteket, templomokat nem építettek, mert a szabadban vagy a természet alkotta védett helyeken tartották istentiszteleteiket. A cseh husziták emlékét Magyarországon nem a nemzetiségtörténeti hagyományok és nem az egyháztörténet, hanem a hadtörténet őrzi. Hídvégi Lajos A városmag tervei Kiállítás Április 18-án 17 órakor nyílik meg az a kiállítás, ami a városközpont rendezésére kiírt pályázat anyagait szerkeszti egymás mellé. A tárlat április 25-ig látható a művelődési központ kamaratermében. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Egészség — divat Legyen bozontos, asszonyom! Anka Kornélia szembeötlő új frizurájával. Hátul teljeser felszedve, elöl szabálytalar fürtök, tépetten, bozontosán ez most itt a sikk. Kornélic régi haja is hasonló volt, de ez, amit a színpadon a fejére varázsoltak, vadabb, szaknyelven szólva: dögösebb Kornélia arról is tájékoztat hogy a négy órája ügyköde fodrászok senkit sem kérdeznek meg, „milyet parancsol asszonyom?”, csak fogják as ollót meg a fésűt és esnek neki a vendégeknek. — A fodrász azt ajánlja — súgja meg a lány —, hogy ér otthon magamnak fésülj err így be, kézügyesség kérdése r ' ............ ■. ......•: k az egész. Mert most ez a bori zontos haj a divat, a Fenn a színpadon Varga i, István fodrász kezébe kapja i a mikrofont és bejelenti a e nagyérdeműnek, amit mosi- látnak a hölgy fején, azzal as- utcán nemigen lehet járni i. mert a szőke hajkölteménj versenyre készült. És kezd: ő szétrombolni az extrém, min- denfelé kunkorodó hajpará- I, dét a szépkisasszony fején z Varga István egyébként hajszobrász, de mint mondja meg is kell élni valamiből, erre való az üzlet a Veres Pál- né utcában Budapesten. A ké- i szülő hajkompozíció neve i 1983-89-es évjáratú frizura s Ennyit a műfajról. — Az irányzatok sokfélék — így a válogatott hajszob- i rász — a leglényegesebb még- i is az, hogy a fodrász mindent i megcsinálhat. Ma már nincs t az, hogy kérek egy sassoont. : A fodrász fantáziája a döntő. , Mondják persze sokan, hogy a- gazdasági helyzet miatt keve- i sebb pénz jut a szépítkezésre, . de egy nő mindig megtalálja a- lehetőséget, hogy hogyan költ- . se el a pénzét. Amikor a ben- zin ára emelkedett, keveseb- , bet utaztunk — két egész hó- . napon át... A szőke hölgy nem más, ‘ mint Búcsús Erika fodrász• tanuló. Első benyomásra rövid, • tépett frizurájáról annyit, hogy fantáziadús. Viszont nem > tudja, mit fognak szólni az otthoniak. Előzetes feltételezése szerint aligha fognak ráismerni. Az Egészség — divat című bemutatót a Dél-Pest Megyei Szolgáltató Kisszövetkezet, a városi tanács egészségügyi osztálya és a KIOSZ helyi szervezete rendezte — a művelődési ház emeleti termé- ; ben. Magyar Pál kisszövetke- \ zeti elnök a rendezvény új- I szerűségének örül, s nem tit- I kolja, az ilyen akciókkal az a I céljuk, hogy nagyobb kedvet I teremtsenek a ceglédi hölgyek- I nek, egy szerény áttétellel I ahhoz, hogy rávegyék a kö- I zönséget a fodrászhoz járásra. Az egészségügy részéről ) Varga Pálné hangsúlyozza, ' (Apáti-Tóth Sándor felvételei) hogy a jó közérzethez az egészséges, ápolt külső is hozzátartozik. A friss hajhoz a színpad oldalsó szegletében Vanház Éva kozmetikus garantál ápolt külsőt, keze nyomán ezen a délutánon egy nagy csomó csinos lány — és asszony — sétálgat a zenétől hangos kamarateremben. Az előtérben kozmetikai cikkek és fodrászati kellékek vásárolhatók már annak, akinek maradt fölösleges pénze. A kötelező névsorolvasás van még hátra. A színpadon Varga István, Nagy Sándor és Bicskei József bütyköl a szép asszonyok fején, mögöttük Szilágyi Zoltán műsorvezető próbálja a show-t még élete- sebbé tenni. Amikor távozom. Varga mesterfodrász éppen lejt a színpadon és gyűri egy középkorú hölgy haját — diszkó- ritmusban. R. L.
