Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

Városi könyvtár Reformkorok Reformok Magyarországon címmel hirdetett sorozatot a városi könyvtár, amelynek mai, szerdai előadása arra a kérdésre keresi a feleletet, hogy miért lett haladó a re­formkor nemessége. Az elő­adást Gergely András törté­nész tartja, kezdési idő este 6 óra. TIT Adótanfolyam Magánvállalkozóknak szer­vez adótanfolyamot a TIT me­gyei szervezete. A tanfolyamon árképzési és társadalombizto­sítási kérdésekkel foglalkoz­nak, háromszor négy, illetőleg négy órában, valamint kétszer négy órában a naplófőköny­vek vezetését sajátíthatják el a résztvevők. Jelentkezni áp­rilis 20-ig lehet Gödöllőn, a Szabadság út 6. szám alatt. Megfelelő számú jelentkező esetén kihelyezett tanfolyamot indítanak. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Adrian Mole naplójából és degenerációk, a 11-es csoport előadása, 16 órakor. Normantas Paulius litván fotóművész kiállítása, megte­kinthető 15—19 óráig. Kresz Albert fotóművész kiállítása Kocsis Zoltánról, megtekint­hető az előcsarnokban. Gödöllő. KlOSZ-székház: Jankovits Gusztáv festmé­nyei, kiállítás, megtekinthető 8—16 óráig. Gödöllő, könyvtár: Öszikék nyugdíjasklub: Az orvos válaszol, 15 órakor. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. A hónap műtárgya: Tavaszi gyermekjátékok, megtekinthető 10—18 óráig. Rendkívüli helyzetben Egyéni védőeszközök A polgári védelem létjogo­sultságát nem kérdőjelezheti meg az az örvendetes tény, hogy hazánkban béke van. Természeti és ipari katasztró­fák békeidőszakban is bármi­kor előfordulhatnak. Ez utób­biaknak sajnálatos példája volt a csernobili atomreaktor­ban bekövetkezett tragikus üzemzavar is. A lakosság éle­tének és anyagi javainak men­tését nagyban elősegíti, ha mindenki tudja, hogy a pánik­ba esés helyett milyen ismere­tek alapján hogyan kell cél­szerűen cselekednie egy rend­kívüli helyzetben. Alábbi cik­künk a védőeszközökről szól. Azt mutatja be, hogy még há­borús körülmények között is van mód a tragédia mértéké­nek csökkentésére. A cikk szerzője a polgári védelem Pest megyei törzsparancsnok­ságának a tisztje. A különböző rendeltetésű és védőképességű műszaki védő­létesítmények. óvóhelyek által biztosított hatásos védelmet szükséges kiegészíteni megfe­lelő védelmet adó egyéni vé­dőeszközökkel is. De ezeken túlmenően az esetleges sugár­zási, szennveződési és fertőzési viszonyokra való tekintettel szabályozni kell a magatartást,- az élet- és munkarendet, és más önintézkedéseket is be kell vezetni. Ezeket a rendszabályokat azok a károsító hatások indo­kolják, amelyek bármely tö­megpusztító fegyver alkalma­zása esetén huzamosabb időn keresztül veszélyeztetik a sze­mélyeket, nehezítik a mentési munkákat. Háborús körülmények között a lakosság többsége huzamo­sabb időn keresztül ki tudja használni a műszaki, életvé­delmi létesítmények nyújtotta hatásos védelmet, ezért ki­sebb védőképességű egyéni vé­dőeszközökkel is megfelelő védelmet tud biztosítani mind a saját maga, mind a család­ja számára. Beszéd és magatartás Kifejezi az érzéseket Fiatal legénykék beszélgeté­sét hallgattam és megdöbben­ve vettem észre, hogy sok sza­vukat nem értem, mondataik fűzése számomra idegen, ta­lán azt is mondhatom, hogy magyartalan. Hiányzik belőle mindaz, amit a magyar nyelv természeténél fogva megkíván: az egyszerűség és a világos­ság. Jancsik Mihály, az aszódi gimnázium egykori magyarta­nára — amikor Gárdonyi Géza irodalmi munkásságát tanul­tuk — a nagy író alko­tómódszerét méltatta, stí­lusjegyeit ismertette, a követ­kezőket véste agyunkba: — Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, művészien írni azt jelenti, hogy egyszerű gon­dolatait is az ember jól fel­cifrázza, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Szépen az ír és beszél, akihek sikerül még a bonyo­lult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. Már felnőtt fejjel hallottam, hogy a magyar jobbára a két­kezi emberek nyelve volt min­dig, olyanoké, akik valóságot és igazságot akartak közölni egymással, akik világos, tisz­ta gondolatot fejeztek ki ál­tala. Akiknek nem volt rejte- getnivalójuk egymás előtt. De ebből meg az következik — és ez talán felmenti az én ma­gyartalanul beszélő fiataljai­mat is —, hogy a jó magyar- írás és beszéd tanítását, vol­taképpen a helyes gondolko­dás tanításával kell kezdeni. És ki gondolkodik helyesen? Aki az igazát keresi. Illyés Gyula ezt így fogal­mazta meg: — Az íróság ott kezdődik, mikor az ember fe­lelősséget érez egy alany és Köszönetnyilvánítás. Köszöne- temet telezem ki mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerő­söknek, akik férjem Míhalicza József temetésén részt vettek, sír­iára koszorút, virágot helyeztek, özv. Míhalicza Józsefné. Április 6-án Gödöllőn a Szabad­ság út 47. számú ház előtt letet­tem egy barna táskát és ottfelej­tettem. A táskában fontos szemé­lyi irataim vannak. Kérem a be­csületes megtalálót jutalom elle­nében jutassa el címemre: Boko- di Imre, Gödöllő, János utca 24. I. 21. egy állítmány összefűzésekor is, mert az is becsületvizsga, állítás, amiért helyt kell állni. Vajon azok, akik naponta állnak ki az emberek elé, hogy napjaink kérdéseire feleletet adjanak, akik naponta állnak ki a diákjaik elé, hogy szá­mukra megmutassák a világ csodáit, gondolnak-e arra, hogy a szavuk jellemük tükre. A szép beszéd elsajátításáért — ha otthonunkban nem ta­nultuk meg, fáradoznunk kell. Elsősorban úgy, hogy sokat hallgatjuk az idősek, a nagy­szülők beszédét. A vérségi Martonné Homok Erzsébetet. a hévízgförki Sápiné Homoki Juliannát, a galgahévízi Szá­razáét és így tovább, s ha pe­dig erre nincs módunk, akkor gyakran olvassunk verseket. Mert a költészet nemcsak cse­lekedni, de beszélni is tanít. A költészet azzal gazdagítja a nyelvünket, vagyis azzal teszi tökéletesebbé az emberek egy­más közti érintkezését, hogy még ki nem fejezett érzéseket tudatosít s illeszt be fogal­maink közé. méghozzá leg­többször anélkül, hogy azokra külön szót találna ki. Becsüljük hát, ami a miénk, őrizzük féltett kincsként nyel­vünk értékeit. Tudom, hogy a nyelvújítás kora befejeződött, s talán a nyelvet nem is lehet újítani, csak nyesni, fattyaz- ni. művelni, akár a fát, mert a nyelv oly mélyre bocsátja gyökereit, hogy rajta az em­bernek csak alakító hatalma van. F. M. Ma délután Ellenzem Az Ellenzem című lengyel filmet vetítik ma, szerdán dél­után 5 órakor a városi műve­lődési központ színháztermé­ben. A film Marek Kotanski- ról szól. aki a lengyel kábító­szer-élvezet ellen küzdő moz­galom. illetve a Mona nevű rehabilitációs intézet megte­remtője. A vetítés után beszél­getés dr. Gerevich József pszichiáterrel és Mikus Gyulá­val, a Bokréta utcai nevelőin­tézet igazgatójával. Ezen túlmenően az ország lakosságának nagyobbik része csak olyan másodlagos hatások veszélyével kerülhet szembe, amelyek házilag is elkészíthető légzésvédő eszközökkel jól ki- védhetők. A nagy területeken másodla­gos hatásként jelentkező ra­dioaktív kiszóródás ellen úgy kell védekeznünk, hogy a ki­hulló nagyobb, vagy a lebegő kisebb átmérőjű sugárzó anyagrészecskék ne jussanak be a szervezetbe sem a légző­szerveken, sem a szájon ke­resztül, mert a szervezetbe ke­rülő sugárzó anyag részben beépül és károsítja az élő sej­teket. A biológiai ködök (aeroso- lok) és az igen kis méretű nagy megbetegítő képességű mikroorganizmusok a legve­szélyesebbek a biológiai csapás körzetében. A légzőszerveken át egészen a tüdőszövetig be­hatolnak és biztosan megbete­gedést okoznak. A mérgező vegyi harcanya­gok akár gőz, füst vagy aero- solpermet formájában elsősor­ban belégzés útján jutnak a szervezetbe. Az egyéni védőeszközök kö­zül a legfontosabbak a légzés­védők, melyek védelmet nyúj­tanak a légutaknak a tápcsa­tornákon és a? arc felületének. A különböző típusú légzés­védő eszközök közül a nagy védőképességű gázálarcokat a mentésben részt, vevő polgári védelmi szakalegységek beosz­tottai használják. A lakosság részére elegendő és egyben szükséges védelmet adnak a kisebb, részben gyárilag, na­gyobb részben házilag elkészí­tett szükség légzésvédő eszkö­zök. A sugárzó-mérgező és fer­tőző anyagokat tartalmazó légtérben a különféle (papír, géz, vászon, filc, szivacs stb.) töltetű respirátorok. por- és ködszűrők, porálarcok és vé­dőszemüvegek is megfelelő védelmet nyújtanak. A különböző típusú, házilag egyszerűen elkészíthető szük­ség-légzésvédők műszaki ki­alakítása megtörtént. Részletes ismertetésükre je­len cikk keretében nincs mód, de most nincs is rá szükség. Megtalálhatók a lakosság ré­szére készített polgári védelmi kiadványokban. Mógor László százados Mozi * 6 Széplányok. Színes, magyar film. 4 órakor. A Sárkány útja. Színes, hongkongi kung-fu kalandfilm. 6 és 8 órakor. LLjOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 87. SZÁM 198«. ÍPRff,lS IS.. SZtROA Tanulók az étkezdében Ami jé volna, s amit kívánnak Átfogó jelentésben, amely­ben a fejlődést szándékoznak bemutatni, ilyesféle monda­tokkal találkozhatunk: Az is­kolai tanulók igénybe vehe­tik a napközit, ahol ügyel­nek a gyerekekre, készülhet­nek a másnapi órákra, s gon­doskodnak az étkeztetésükről. A szülők eközben nyugodtan dolgozhatnak, hozzájárulhat­nak azoknak az alapoknak a megteremtéséhez. amelyek lehetővé teszik, hogy a gyer­mekek életkori sajátosságaik­nak megfelelően táplálkoz­hassanak a napköziben, élet­erős felnőttekké váljanak. Amikor egy-egy részterüle­tet világítanak meg, akkor persze olyasmit is észrevesz- nek, ami az átfogó jelenté­sekben értelemszerűen nem kaphat helyet. Körülnézve a városi gamesz háza táján, a gyermekétkeztetés helyzeté­nek utóvizsgálatán például a népi ellenőrök megállapítot­ták, az étkeztetés tárgyi fel­tételei az alapvizsgálat óta el­telt időben számottevően nem javultak. A feszültség viszont enyhült a konyhákban. Míg korábban kapacitásukat száz százalék fölött használták ki, ma 90 és 100 százalék között. Javuló tendencia Mit mondanak a gamesz munkatársai, hogyan látják ők a helyzetet? Az 1986.- évi alapvizsgálat óta lényeges eredményt értek e! a szemé­lyi feltételek megteremtésé­ben, kisebbet a tárgyi felté­telekben, de itt is javuló ten­dencia figyelhető meg. Mind­két iskolai konyhában, az Er­kelben és a • Damjanichban a kapacitást száz százalékig ki­használják. De még ez is kevés. Ezért kénytelenek másutt vásárolni élelmet. Bővítésre a két konyhában nem volt lehetőség. Csupán a szellőzőberendezésekre fu­totta. pontosabban megkezd­ték felszerelésüket, s az Er­kelben háromszáz literesre cserélték ki a régi kétszáz li­teres üstöt. Az ötc-s iskolában korszerűbb étkezőt és mele­gítőkonyhát alakítottak ki, a Karikás Török Ignác utcai épületében könnyűszerkeze­tes étkezőt létesítettek. Nem kell többé a folyosón és a tantermekben enniük a gye­rekeknek. Állandó feszültség Továbbra sincs megoldva a raktározás, s nincsenek a személyzetnek szociális helyi­ségei. Az élelmezésvezetők és a szakácsnők szakmailag föl­készültek. Szakmai fölkészült­ségük sem elegendő azonban a nyersanyagnorma betartásá­ra. Mivel nincs raktár, napon­ta vásárolnak, az árak napi alakulása szerint. Ez különö­sen a zöldség, gyümölcs be­szerzésében hátrányos. A nagykereskedőktől vásárolva jobban gazdálkodhatnak a nyersanyaggal. A napközikbe járó gyere­keknek az előírások szerint naponta háromszor kell ét­kezniük. Hogy mit egyenek, azt is. előírások szabják meg. Ilyen például, hogy tíznapon- kén't; legalább háromszor egyenek főzeléket, egyszer tejes etelt. kétszer baromfi­húst. húspótló étket, gombát, tojást. A mai gyerekek el­lenben az édes főzelékféléket, a tejbegrízt, tejberizst, a má­kos és diós tésztát kedvelik. (A régebbi gyerekek inkább a kolbászért voltak oda, a tejbepapit utálták, de hát változnak az idők, benne az emberek.) A mai szülők húst hússal szeretnének adni csemetéiknek. Vajon honnan ismerik akkor a tejbe ezt, tejbe azt? Az étlap összeál­Köznapi felelőtlenségünk ellen Vasárnap koszos ruhában Még nem fordultam beteg­séggel dr. Varga László péceli ügyvezető körzeti főorvoshoz. Egyáltalán, nem is ismer en­gem. csak én öt. Egy vörös­keresztes előadáson ültem a hallgatóság között és figyel­tem mondatait. Átadott gon­dolatai felértek egy rendelés­sel. Köznapi dolgainkról, köz­napi felelőtlenségünkről be­szélt. Egyik évről a másikra tíz­ezrekkel leszünk kevesebben. Vajon miért? Ez a kérdés fog­lalkoztatja a doktort is. A két világháború között rettenete­sen éltünk, emlékeztetett, őt is sok megaláztatás érte. Ma más korban élünk, de jobb életkörülményeinkkel sokan, sokszor nem tudunk mihez kezdeni. Mihez kellene kezdenünk? Először is egészséges újszü­lötteket hozni a világra! Ho­gyan? A gyermeknevelés nem a szüléssel, még csak nem is a fogamzással kezdődik. A leendő anya, a leánygyermek okításával. Milyen ez az okí­tás? Nem túl hatásos. Varga doktor szenvedélyesen érvelt káros szenvedélyeink ellen. A terhes nőnek az első három hónapban nem merünk egyet­len penicillíntablettát adni. Közben ő dohányzik, alkoholt fogyaszt, kávézik. Közvetve- közvetlenüi növényvédő sze­rekkel mérgeződik. A ká­rok fel mérhetetlenek, mert az ember nem mesterséges képződmény. Á nő még az emberek között is különleges helyet foglal el: ő az első számú felelős az utódokért. Mas nem szülheti meg. Az lenne a legegészsége­sebb, ha a gyermek az óvo­dás koráig otthon nevelődne. Ha a bölcsődék helyett a csa­ládokat segítenénk még foko­zottabban. akkor nem kelle­ne a gyermeknek reggel el­szakadnia, esténként újrakö­tődnie anyjához. Ellenkező esetben a kicsi már nem tud­ja, ki az anyja, ki a gondo­zója. A korszerű, az egészséges táplálkozás első lépcsőjét születésünkkor kell meg­másznunk. A pótolhatatlan anyatejről van szó. Nemcsak a benne lévő anyagok miatt fontos, hanem azért is, mert érzelmi hatása is kedvező. Varga doktor azt sem hagy­ta szó nélkül, hogy unikum a magyar konyha, de nem egészséges. Elfajult sportéletünk oly­kor pótcselekvésekhez, sörö­zéshez. duhajkodáshoz vezet, nem az egészséges testkultú­rához. Mi még számon tar­tottuk, hogy hogyan tanul­tunk meg kerékpározni Elő­ször a váz alatt küszködtünk, majd a váz fölé kerültünk, hányszor dőltünk el, amíg si­volságot sem hajlandók gya­log megtenni. Életviteli zavarodottságunk sok-isok — nyugodtan mond­hatjuk —, temérdek részlet­ben mutatkozik meg. Talán abból is fakad mindez, hogy hiányzik életünkből a cikli­kusság. a hétköznapok és az ünnepnapok közötti különb­ség elmosódott. Tekintélyes réteg nem ismeri az ünnep fogalmát, tartalmát. A vasár­nap is éppen olyan koszos ruhában telik el, mint bár­mely más nap életükben. Vajon mondott-e valami olyat a péceli főorvos, ami­hez orvosi diploma kell? Azt hiszem, nem, de egy orvos szájából nagyobb a hitele ezeknek a figyelmeztetések­nek. Sok hibánkat — úgy tű­nik — önmagunktól észre sem vesszük. Gondolunk-e arra, hogy fölöslegesen vá­sárolnak hallásvizsgáló ké­szülékeket az orvosok, ha harsogó muzsikába, zenebonás bálba zavarjuk óvodás cse­metéinket? Dr. Varga László a minap a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa lett. Látatlanban. megkérdezés nélkül is úgy gondolom, job­ban örülne annak, ha változ­tatnánk köztisztátlanságun- kon. Ha minél többen megér­tenénk, hogy örömszerzési vággyal jöttünk a világra és olyan örömökre áldásos tö­rekednünk, melyek nem élet­koron, nem pénzen múlnak, hanem tartósak minden kö­rülmény között. Félek attól, hogy sok hirtelen halál, mér­gezés, allergiás nyavalya tá­mad még ránk, amíg e ki­lítása eme ellentmondások miatt állandó konfliktushely­zetet okoz a szülők, a peda­gógusok, a gyerekek és a ga­mesz között. Napi háromszori étkezésre a nyersanyagnorma pontosan ötven fillérrel haladja meg a huszonhárom forintot. Az ár­emelkedések miatt az élelme­zésvezetők túllépték a nor­mát, noha minden igyekeze­tükkel azon voltak, hogy azt enyhítsék. Őstermelőkkel kö­töttek szerződést már ösz- szel, méghozzá fix áron, zöldség és gyümölcs szállítá­sára, az iskolaszövetkezettel gombára. Közbevetőleg a gombát a Légszesz utcai is­kola pedagógusai és tanulói nem szeretik. És még min­dig közbevetőleg: járva a határt, nézegetve a kisker­teket, minden évszakban, rengeteg gyümölcs rohad meg a fán vagy alatta, ahová le­potyog. Arról is hallhattunk tavaly, hogy valamelyik szö­vetkezetben a jószággal etet­ték föl a sárgarépát, mert nem tudták eladni. Bőség és ínség együtt jár-kel. csak nem sikerül találkoznia. Kevesebb panasz Így a gamesz. S mit mon­danak a népi ellenőrök köz­vetlen tapasztalataik alapján ? Példamutató kezdeményezés­nek tartják, hogy a korszerű étkeztetés yégett táplálkozás­tudományi szakemberek, is­kolaorvosok, gyermekfogászok véleményét is rendszeresen kikérik, s még akkor is kö­vetik tanácsaikat, ha azok nem találkoznak a kialakult szokásokkal, a gyermekek íz­lésével. A korábbihoz képest lényegesen kevesebb zsírban, szénhidrátban gazdag ételt adnak, annál több a fehérje­dús. Noha a folyamatosan mägas ár megnehezíti dolgu­kat, arra törekszenek, hogy m,inél több zöldséget, gyümöl­csöt adjanak ,a tanulóknak. Mármint az étkeztetésért fe­lelős szakemberek. Végezetül azt mondják a népi ellenőrök, hogy az elő­zőekhez képest kevesebb pa­nasz érkezik hozzájuk a gyer­mekétkeztetéssel kapcsolato­san. Korábban évente öt-hat jelzés érkezett, tavaly csu­pán egy. Bizakodjunk. Azért van így, mert kevesebb a ki­fogásolnivaló. K. P. került megülnünk a bringa nyergét... Ma a gyerekek vánsagok megvalósulnak, egyetlen buszmegállónyi tá- B. G. Kévízgyörk Sakkozó gyerekek Hévízgyörkön már két év­tizede van egy közösség, amelynek a tagjai rendszere­sen sakkoznak. Az idősebb sakkozók — ennek a komoly szellemi sportnak a megszál­lottjai — gondoltaik és gondol­nak az utánpótlásra is. és a tavaszi ünnepek tiszteletére — a November 21. Művelődési Ház, a sportegyesület sakk- szakosztálya, valamint az Ár­pád fejedelem úttörőcsapat —* a 10—14 évesek részére 3 for­dulós sakkbajnokságot rende­zett. A játék lebonyolításához a helyet a művelődési ház ad­ta, az idősebb sakkozók pedig a. játékvezetésről, a szabályok betartásáról gondoskodtak. A fordulók lebonyolítása után a következő sorrend ala­kult ki a népes mezőnyben. 1. Cseh Péter (6 pont), 2. Homo­ki Gábor (5 pont). 3. Cseh Gábor, Homoki Annamária (4—4) pont. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap»

Next

/
Oldalképek
Tartalom