Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

1988. ÁPRILIS 13., SZERDA 5 Hogyan írjam meg...? Iskola- és üzemtörténet Holnap temetik Barcsay Jenőt A Művelődési Minisztérium közli, hogy Barcsay Jenő fes­tőművész, Kossuth-díjas, ki­váló művész temetése április 14-én, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető­ben. Tóalmáson, Kemencén Erdei iskola Erdei iskolában tanulhatnak április közepétől fővárosi gye­rekek; az V. kerületi általá­nos iskolások kéthetes turnu­sokban a SZOT tóalmási gyermeküdülőjében, illetve Kemencén sajátíthatják el a soron következő iskolai tan­anyagot. A Hazafias Népfront Pest megyei és budapesti bizottsá­gának kezdeményezésére má­sodik alkalommal vehetnek részt a kisdiákok erdei tan­órákon. A teljes iskolai anya­got tanulják tovább a gyere­kek, azonban a hagyományos­tól eltérő pedagógiai módsze­rekkel. Minden tanórán meg­keresik a kapcsolatot a köz­vetlen környezettel, az egyes jelenségekre a természetből vesznek példákat. A Pest Megyei Levéltár Ho­gyan írjam meg ... útmutató sorozata két újabb kötettel gyarapodott. Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? című könyve az egyik. A szer­ző az első fejezetben össze­foglalja az iskolatörténet-írás mai feladatait — amatőr hely- történészek számára. Az iskolatörténet kutatásá­hoz és feldolgozásához alapo­san áttekinti a rendelkezésre álló irodalmat és a levéltári forrásokat — az egyes korok szerint haladva, a kezdetektől napjainkig. Az egyházi oktatás bemutatása után különösen hasznos az eligazítása a pol­gári korszak (1868—1945) vál­tozatos iskolarendszerének is mertetésekor. Az iskolák ál­lamosítása és a jelenlegi is­kolarendszerünk megteremté­se, reformjainak kidolgozása- bevezetése ugyancsak izgalmas és tanulságos számunkra. A függelékben több mint 50 il­lusztráció mutatja be az isko­latörténet-írás levéltári forrá­sainak típusait. Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? című kötete hiánypótló útmu­tató. A magyar történettudo­mány újra feléledő ága az üzemtörténet-írás. Jószerével csak 1967-től vannak hivatá­sos és amatőr művelői. Ezen belül Pest megye üzemtörté- netírása is csak a kezdeti lé­péseket tette meg. A már szokásos útmutatói szerkezetben a szerző áttekin­ti az üzemtörténet-írás kezde­teit. Igen részletesen, korsza­konként haladva bemutatja a levéltári forrásokat és az iro­dalmat, majd rátér a kutató­munka gyakorlatára, a feldol­gozás módszereire, a tudomá­nyos műhelymunka fogásaira. Elmaradhatatlan itt is a majd­nem félszáz illusztráció, amely a források sokféleségét bizo­nyítja. Hasznos a kötet végén található Pest megye üzem­történeti irodalma (.ajánló bib­liográfia), melyet Aradi Ilona, a Pest Megyei Levéltár könyv­tárosa állított össze. Mindkét kötet kapható a Pest Megyei Levéltárban. Ajánljuk a két úttörő jellegű útmutatót a helytörténészek­nek, honismereti szakember reknek, pedagógusoknak, kö­zépiskolai diákoknak és min­den érdeklődő embernek Pest megyében és azon túl is. Horváth Lajos Kukkantó — századszor is Számítógépen készül a diáklap IALLITOTERMEKBOL Tavaszi tárlatok a megyében v Tavaszi szél rímmel képző­y művészeti kiállítás látható az 2 érdi művelődési központban áprilisban. Ugyanott, az érdi ^ pártbizottság épületében ^ Kirchmayer Károly szobrász- 4 művész alkotásait mutatták be > április 10-ig. A hónap folya- 2 mán Aszalai István érmei és a a Százhalom Képzőművészeti £ Kör állandó kiállítása tekint- ^ hető meg május elsejéig, az ^ MSZMP százhalombattai szék- íházában. örvendetes és megalapozott lendület jellemzi Érd képző- művészeti életét. Közös mun­kabeszámolót láthatunk ar­ról, hogy a festők, szobrászok, grafikusok, milyen új vizuá­lis eredményeket értek el. Vincze Lajos és Rozanits Ti­bor hazai és nemzetközi tér­ségben mozognak motívum­rendszerükkel és díjaikkal egyaránt: mindazonáltal Érd­hez is tartoznak. Szepes Gyu­la törhetetlen színpompával ragadja meg az érdi évsza­kok Dunához, dombokhoz kö­tött varázsát. Újdonságaival eseményt jelent Kéri Mihály képi gondolkodása és Karsch Manfréd rajzi fegyelmezettsé­ge. A város két szobrásza kö­zül Domonkos Béla kis lo­vasplasztikája mintegy jelzés arra vonatkozóan, hogy új köztéri szobra ilyen jellegű lesz. Eöry Emil ezúttal a fes­tészet műfajában alkot és tő­le megszokott igényességgel és újítási szándékkal. Az össz­kép változatos, amely indokol­ja az érdi galéria megalakulá­sát, hiszen ez nemcsak kiál­lítási lehetőséget jelent a Csu­ka Zoltán által hagyatékozott könyvtárban, hanem az Érden élő és alkotó képzőművészek fejlődését is segíti. Kirchmayer Károly immár évtizedek óta a budapesti Vasutas Képzőművészeti Kör vezetője. Megbízható szobrász, kiváló portrékat mintázott — találékonyan egyéni eszközök­kel — történelmünk és szel­lemi életünk jeles személyisé­geiről. Arra is gondolt, hogy megoldásai finomak, érzéke­nyek és pontosak legyenek — akár Hunyadi János alakját álmodja szoborrá, akár a név­telen asszonyokban rejtőző és föltámadó szépséget. Élmé­nyeihez választja mindig új, friss és nem ismételt eszkö­zeit. Aszalai István művészeté­nek sajátossága a felnagyított, már domborműnek számító érem, amelyet táblákra szerel. E festményplasztikák jelentik alkotó tevékenységének egyik érdekességét. Ugyanakkor megtalálja a karakternek megfelelően azt is, hogy az adott személyiséget frontáli­san vagy profilból mintázza-e meg. Eszközei így nemcsak hangulatától változnak, ha­nem a kiválasztott modellnek, illetve szellemiségének törvé­nyei szerint is. Politikusok, Kirchmayer Károly: Károlyi Mihály művészek, tudósok sorakoz­nak egymás mellett — bronz­ba vagy rézlemezbe álmodva. Arcképcsarnokából ezúttal Szent-Györgyi Albert. Kodály Zoltán és Borsos Miklós alak­ja emelkedik ki, mert nem­csak személyeket örökít meg, hanem a tudós, a művész és a muzsikus általános maga­tartását, nem érzékelhető, mégis érvényes belső lendü­letét — az alkotás nyitó és fo­lyamatos pillanatát. Losonci Miklós Centenárium. Általában ritka ünnep, mely sokáig emlé­kezetes marad a résztvevők számára. Különösen igaz ez. ha diákokról, úttörőkről van szó. Talán leendő kollégák is akad­nak köztük, ugyanis a Kukkantó, a 4092. sz. Dózsa György Út­törőcsapat újságja jelent meg immáron kereken századszor. A köszöntéssel megkéstünk, de mentségünkre szóljon, hogy erről csak véletlenül szereztünk tudomást. Tulajdonképpen egy perbáli kislány beszámolója nyomán indultunk Gombára, ahol a Fáy András Átalános Iskola igazgatójával, Rétvári Gyulával beszélgettünk. Középkori mesterségek Visegrádon Lampionos hajók, lovagi játékok Szülői összefogással Az ünnepi pillanatok már elmúltak, én inkább a körül­ményekről szeretnék hallani, amelyek között a diákok min­dennapjaikat töltik. Hiszen ezek minden bizonnyal alap­vetően meghatározzák az újság szerkesztését. Meghökkentő számomra az a kettősség, amit láttam. A jó technikai felsze­reltség mellett maga az épület meglehetősen lehangoló. — Mi még ennek is örü­lünk. Eredetileg csak a két tantermes törzsépület állt. rendelkezésünkre, miközben ugrásszerűen nőtt az iskolás korú gyerekek száma. 1979-ben úgy kaptuk meg ezt a köny- nyűszerkezetes kiegészítő részt, hogy a fejlesztés eredetileg néni szerepelt a VI. ötéves tervben. Még valamit, ami kí­vülről nem látszik. Felsőfar- kasdon nagy létszámú össze­vont alsó tagozatunk működött. Azok a gyerekek is bejárnak most. Társadalmi összefogás­sal épült út számukra, így jó- néhány kilométerrel keveseb­bet kell gyalogolniuk. Azzal együtt, hogy őket is beolvasz­tottuk a mi iskolánkba, meg tudjuk oldani, hogy egy mű­szakban tanítsunk. Ez a plusz hat tanterem azért is nagy se­gítség, mert megfelelő kisegí­tő helyiségek is épültek hoz­zá. Például teljes mértékben ide tudtuk helyezni az igaz­gatási blokkot. Jó hangulatú órák A hangosításról jut eszem­be: a könnyűszerkezet egyik hátránya a viszonylag rossz hangszigetelés. Nem zavarja a szomszédos termekben folyó munkát az átszűrödö zaj? — Szerintem ennek a prob­lémának kiküszöbölése csupán fegyelem kérdése. Természe­tes, hogy egy jó hangulatú órán a szokásosnál is maga­sabb lehet a munkazaj, de ép­pen ebből eredően a feladat jobban leköti a gyerekeket Ha pedig arról van szó. hogy az óra önmagában hangosabb — az ének-zene oktatásra gon­dolok — akkor azt területileg igyekszünk egymástól távol elhelyezni. — A jó hangulatú órákhoz jól képzett pedagógusok szük­ségesek. Van belőlük elég? — A tantárgyak túlnyomó többségét kizárólag képesített tanárok oktatják. A legna­gyobb gondot a készségtár­gyak jelentik: hiába várunk ének-zene, testnevelés és rajz szakos kollégákat Kölcsönös előnyök — A törzsépületben ötletes megoldásra figyeltem föl: dupla spanyolfalas szerkezet­tel területet lehet nyerni, il­letve csökkenteni. ZSILIP. A műsor címe eleinte meglehetősen talá­nyosnak tűnik föl. Hiszen, mint kiderül, egy közel húsz évvel ezelőtti kezdeményezés folytatásáról van szó. Ennek az volt a lényege: egyetemis­ták összefogtak annak érde­kében, hogy a tavaszi-nyári szünetben segítsenek a mun­kás-paraszt származású fiata­loknak az egyetemi felvételre való felkészülésben. Ez az idők folyamán elhalóban volt. A kiindulópont most is a ko­rábbi, miszerint eleve hátrá­nyosabb helyzetben vannak azok, akiket nem vesznek kö­rül otthon könyvespolcok, ne­hezen vásárolhatnak különfé­le folyóiratokat, színházba, Operába csak igen különleges alkalmakkor jutnak el — ha egyáltalán eljutnak — vagyis a családi körülményeik nem éppen kedvezőek szellemi fej­lődésük szempontjából. Nos. az egyetemisták most azt vál­lalják, hogy a zsilip szerepét töltsék be, s a hátrányos hely­zetből az egyenlő esély szint­jére emeljék a tehetséges kö­zépiskolás diákokat. Ennek a nemes gondolat­nak a jegyében egyes egye­temeken a hallgatók kezde­ményezésére ismét szerveződ­nek kisebb-nagyobb csoportok, melvek a húsz esztendővel ezelőtti Studium generale örökségével tovább kívánnak sáfárkodni. Szél Júlia mikro­fonjával az eddigi tapasztala­tok nyomába eredt. Elsősor­ban a jogászok háza táján né­zett körül. Mint kiderült, évente két tanfolyamot terveznek: egyhe­— Igen, ez a szülők társa­dalmi munkájának eredménye, így a különféle nagy rendez­vényeinkkel nem kell terhel­nünk a művelődési házat. Sőt, ha szükséges, akkor átválla­lunk bizonyos programokat. Ez mindkét fél számára előnyös, mert nálunk már megoldott a fűtés, szintén a szülők össze­fogásának eredményeképpen, míg az ottani kályhákat már napokkal hamarabb fűteni kell, ha megfelelő hőmérsékle­tet szeretnénk elérni. — Ha már a bevezetőben a Kukkantóról esett szó. legyen ez az utolsó példa. — Már korábban is rendel­keztünk személyi számítógé­pekkel, pontosabban alapgé­pekkel. Ezekhez szeretnénk az idei tanévben perifériákat vá­sárolni — például nyomtatót — amelynek segítségével a laD külső megjelenése is színvona­lasabbá válik. Szabó Z. Levente test tavasszal, kettőt pedig nyáron. A tavaszi már né- há y nappal ezelőtt el is kez­dődött. A toborzást egysze­rűen a középiskolákba küldött körlevelek segítségével bo­nyolították le. Már az első al­kalommal lelkes társaság gyűlt egybe. Bizony sok fog­híj tapasztalható az ismere­teikben. Tanulni is meg kell tanulni. Márpelig a felvéte­lin az egész könyvet tudni kell a főcímektől a képalá­írásokig. Az órákat egyetemi oktatók tartják, míg a szeminárium- vezetők III. és IV. éves hall­gatók. Nem az a cél, hogy ez az úgynevezett felvételit elő­készítő bizottság mindenkit átsegítsen a tű fokán. Az egyenlő esélyek megteremté­sét tartják szem előtt. Azt, hogy ne kallódjon el egyetlen értékes fiatal sem csak azért, mert nem volt jól berendezett gyerekszobája. Az a megoldás is előttük lebeg, hogy egy or­szág értelmiségének a látó­köre bővebb, ha különféle osztályokból és társadalmi ré­tegekből verbuválódott. A kasztosodás minden társada­lomnak árt. A szervezésben és a lebo­nyolításban részt vevő hall- g tők mértéktartó szerénység­gel, ám vállalkozásuknak előlegezett derűlátással be­széltek munkájukról. Szavaik­ból egybehangzóan az csen­gett ki, hogy a régi hagyo­mányok ápolását sem hanya­golják el, vagyis a közösségi élet összetartó erejét és az ebből eredő sokszínű egyete­mi élet meghonosítását. Kereken háromszáz eszten­deje annak, hogy újra bené­pesült Visegrád. Ebből az al­kalomból május 13-án, délelőtt fél 11-kor a királyi palota fogadóépületében kiállítás nyí­lik,' amelyet Fatuska János, a Komárom Megyei Múzeumok Igazgatóságának osztályveze­tője rendez. Az 1688 és 1850 közötti időkből összegyűjtött sváb nemzetiségi emlékanya­got mutatja be, s este 7 óra­kor mint e téma kiváló isme­rője a moziban előadást is tart. A kiállítás megnyitásakor népzenei műsort hallgathat­nak a látogatók, akik napköz­ben a középkori mesterségek mai művelőinek munkáját kö­A magam részéről mindeh­hez nem tudok szinte semmit hozzáfűzni, csak arról az örömről szólhatok, hogy íme van a fiatalokban kedv és lelkesedés, ha nem csupán öncélú feladatokra akarják rábeszélni őket. MEZŐGAZDASÁG. Az Or­szággyűlés legutóbbi napi­rendjén két törvényjavaslat is szerepelt, melynek előadója Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Természetesen a téeszek fejlődése és az élelmiszeripar korszerűsítése szorosan össze­függő folyamatok, a Parla­mentben is ennek jegyében tárgyalták. Most Simon Fe­renc egy adás keretében arra volt kíváncsi, hogy az érde­keltek szélesebb köre miként fogadta a törvények módosí­tását. A miniszter elmondta, hogy már az elmúlt rövid idő alatt is a kezdeti fönntartá­sokat kezdi az élet eloszlatni, így például az adótörvény a mezőgazdaság területén — ilyen óriási változások után — általában jól mutatkozott be. Nagyon figyelni kell most a gyakorlatot és akár a legkisebb módosítást — ha kell — sürgősen végre kell hajtani. Vitatkozott azzal a nézettel, hogy a műszaki fej­lesztésben beruházási stop lenne. Ehelyett a lényeg az, hogy vannak előre beterve­zett beruházási keretek, me­lyek, ha kimerülnek, nincs helyettük más. Kétségtelen, hogy ezen a téren is van majd javítanivaló a tapaszta­latok alapján. Szombathelyi Ervin vethetik figyelemmel, s maguk is kipróbálhatják kézügyessé­güket. Az évforduló kapcsán ha­gyományos sváb bálra is sor kerül augusztus 20-án. A lát­ványosságot fokozza a lampio­nos hajók felvonulása a Du­nán. Májustól ismét megszerve­zik a múzeumpedagógiai fog­lalkozásokat. Az iskolások 6-án, 13-án, 20-án és 27-én — pénteki napokon — a királyi palota területén ismerkedhet­nek az agyagművesség, a kő­faragás, a faesztergálás és az üvegművesség mesterfogá­saival. Ám, ha akad érdeklő­dő turistacsoport, akkor szep­tember végéig őket is várja ez a program. Az elképzelések szerint egy este ellátogathatnak Mátyás király díszesen kivilágított udvarába, ahol korabeli öltö­zékben fogadják őket, s a szentendrei L. Kecskés And­rás és együttese a középkor zenéjét szólaltatja meg. Ismét sor kerül a lovagi já­tékokra a Salamon-torony melletti alsóvár lakótornyá­nak udvarán. Gyalogos harci játékokat, középkori kardví­vást, szekercével való vívást mutatnak be. Ha sikerül meg­teremteni a pénzügyi fedeze­tet, akkor a Mátyás Király Múzeum és a Dunatours kö­zépkori . ostromgépeket — fal­törő kost, hajítógépet stb. — 'állít Kt: 'Elkészül a budai ka­pu — mégpedig az eredetinek megfelelően helyreállított, rák alakú kopogtatóval — amely minden bizonnyal sokakat vonz majd a Salamon-torony- hoz. A Toldi-választást az idén is megrendezi a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. A selejtezőt június 25-én, a versenyt pedig 26-án tartják. A szentendrei Ferenczy Múzeum, a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum és a visegrádi Mátyás Király Múzeum jó együttműködésének köszönhe­tő a kétnapos tanulmányi kirándulás színes programja, amelyet a megye és a főváros általános iskoláinak ajánla­nak. Nagy esemény lesz június 23-án, hogy Visegrádon talál­koznak az országjáró diákok. Ezerhatszáz-ezernyolcszáz fia­talt várnak, akik egy héten keresztül a Mogyoró-hegyi jurtatáborban laknak majd. A PMMK számukra rendezi meg a palotajátékokat, amely­nek résztvevői és szereplői is ők lesznek. V. A. A Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat szerződéses üzemeltetésbe adja 166. sz. háztartási boltját (Ráckeve, Kossuth u. 5.) A pályázat beadásának határidej’e: április 30-a. Részletes felvilágosítás a vállalat központjában (Budapest V., Deák Ferenc u. 23. 1052) minden kedden, szerdán 8-tól 16 óráig. Telefon: 172-801. Rádiófigyelő!

Next

/
Oldalképek
Tartalom