Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
6 1988. ÁPRILIS 13., SZERDA Jogi tanácsok Mezőőri járulék • Magánlaksértés • Mikor kezdődik a munkaviszony # Az utánfutó adója • Gondozási díj a szociális intézményben S Adómentesség és adókedvezmény 0 Cs. N. aszódi olvasónk úgy értesült, hogy ez évtől megszűnt a mezőőri hozzájárulás, most mégis azt hallotta, hogy beszedik ezt a dijat. Ml a valós helyzet? — kérdezi. A mezőőri szolgálatra vonatkozó jogszabályok 1988. január 1-jével némileg módosultak. Ennek megfelelően a mezőőri járulék megállapításáról, kivetéséről és beszedéséről szóló jogszabályokat hatályon kívül helyezték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az őrszolgálat fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetére az érdekelt magánszemélyeknek a jövőben nem kell járulékot fizetniük. A változtatás abban nyilvánul meg, hogy a magánszemélyek a használatukban levő külterületi (zártkert) földek és erdők arányában nem a központi jogszabály, hanem a helyi, tanácsi rendelet által meghatározott mértékben kötelesek járulékot fizetni. A járulék mértékét a mezőőri szolgálat költségeinek figyelembevételével határozzák meg, és azt adók módjára vetik ki és fizetik be. Mértéke azonban egy-egy földhasználó esetén 100 forintnál kevesebb nem lehet. 0 K. S. szentendrei nyugdíjas a szomszédjával vitatkozott, amikor a vehemens szomszéd a kerítésen átugorva megfenyegette. Telietek-e feljelentést ellene? — kérdezi. Az alkotmány kimondja a magánlak sérthetetlenségének elvét, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. Aki tehát másnak a lakásába,.-vagy, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak, vagy az azzal rendelkezőnek az akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott marad, szabálysértést követ el. Ugyancsak megállapítható a jog megsértése akkor is, ha valaki mást akadályoz abban, hogy a saját lakásába bemenjen. A magánlaksértés tehát nemcsak a lakásba történő illetéktelen behatolással valósul meg, hanem — mint jelen esetben — az ahhoz tartozó bekerített részen is. A bekerített hély olyan terület, amely a lakás rendeltetésszerű használatát elősegíti vagy azt kiegészíti és állandó jelleggel, illetve tartós módon körül van kerítve. Ez történhet fallal, palánkkal, élösövénnyel vagy más módon, a lényeges az, hogy az ilyen helyre csak kapu nyitásával, illetve átmászással vagy bemászással lehessen bejutni. Nem valósul meg tehát magánlaksértés, ha a terület nincs körülkerítve, és ott sem, ahol nincs kapu vagy ajtó, illetve ha van is, az tárva- nyitva áll, és a jogosult nem tiltakozik a bemenetel ellen. A jogosult akarata ellen történő cselekvés megállapításának az a feltétele, hogy az elkövetőnek személy szerint legyen megtiltva a belépés. Nem valósul meg tehát magánlaksértés. ha olyan általános szövegű tábla, mint a „Belépni tilos” figyelmen kívül hagyásával jut be valaki egy idegen területre. II Z. p. mogyoródi burkoló megállapodott szóban egy kisiparossal, hogy nála fog dolgozni. A megállapodást követő napon azonban beteg lett és a munkaadója úgy nyilatkozott, hogy úgy tekinti, mintha nem állt volna munkaviszonyban. A munkaviszonyt a feleknek mind a szóbeli, mind írásbeli megállapodása létrehozhatja. Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a dolgozónak a szerződés megkötését követő munkanapon munkába kell lépnie. Ezt az időpontot tekintik a munkaviszony kezdetének, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A munkába lépés a szerződés vagy a jogszabály szerinti napon akkor is megkezdődik, ha a dolgozó bármely okból (pl. betegség) ténylegesen nem tud munkába állni. Olvasónk tehát joggal követelheti,. hogy a betegen töltött időt munkaviszonynak tekintsék, és az esetleges sérelmeit a munkaügyi döntőbizottságnál érvényesítheti. 0 Egy nagykőrösi olvasónk személygépkocsi-utánfutója megrongálódott. Meddig kell adót fizetni a használhatatlan jármű után? A gépjárműadóról szóló jogszabályok 1988. január 1-jével nem változtak meg, így a korábban megállapított adótételek érvényesek. Az utánfutó adója az önsúlytól függ és aszerint változik, hogy azt közűiét vagy magánszemély üzemelteti. Nem magánszemély által üzemben tartott utánfutó után 500 kg önsúlyig 120, 510-2000 kg között 280, 2000 kg önsúlyon felül 480 forint az éves adó mértéke. Magánszemély esetén az előbb ismertetett adótétel nyolcszorosát kell megállapítani. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a forgalmi engedélyt és a rendszámot visszavonták. Ha valamilyen oknál fogva a gépjármű vagy az üzembentartó adó- mentessége bekövetkezik, szintén a hónap utolsó napjával mentesül az adókötelezettség alól. A gépjárműnek a forgalomból való kivonása, használhatatlanná válása, vagy az üzemben tartó halála önmagában nem szünteti meg az adókötelezettséget, ahhoz szükséges á forgalmi engedélynek és a rendszámnak az illetékes hatósághoz beszolgáltatása, illetőleg azoknak a hatóság általi visszavonása. Amennyiben a magánszemély maga kezdeményezi a gépjármű használaton kívül helyezését, az előbb ismertetett feltételek mellett akkor mentesül az adó megfizetése alól, ha annak időtartama a 180 napot meghaladja. 9 Szociális intézménybe szeretne kerülni egy magát megnevezni nem kivánó olvasónk. Milyen feltételek mellett vesznek fel oda és a házamat ez esetben az állam elveszi-e? — kérdezi. A szociális intézményekbe akkor lehet elhelyezni az idős, illetve beteg, valamint a fogyatékos embereket, ha saját jövedelmükből a maguk tartásáról gondoskodni nem képesek, illetve nincs tartási, vagy öröklési szerződéssel tartásuk biztosítva. A kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes helyi tanácsnál kell benyújtani, és ha a szociális intézménybe való elhelyezés megtörténik, térítési díjat kell fizetni a gondozottnak. A térítési díjat elsősorban annak kell fizetni, aki a szolgáltatásokat igénybe veszi. Ha erre nem képes, házastársa, illetőleg gyermekei vagy szülője kötelezhető erre. Ha a gondozottnak jelentős készpénz, vagy ingó vagyona van, ennek S0 százalékából kell fizetni a gondozási díjat. Az ingatlanvagyonát csak mindezek hiányában terhelik meg a szociális intézményt igénybe vevőnek. A gondozási díj összegét az ingatlanra jelzálogként bejegyzik és a követelést a gondozott elhalálozásakor a vagyonból kielégítik. Az ezt meghaladó összeg a törvényes öröklés szabályai szerint kerül felosztásra. 0 Arvajáradékban és állandó özvegyi nyugdíjban részesül egy ceglédi olvasónk. A nyugdíjfolyósító intézettől kapott értesítés szerint jövedelmét adófizetési kötelezettség nem terheli. Úgy tudom, hogy csak a 9S ezer forint feletti összeg adómentes, és igy nem tudom eldönteni, melyik tájékoztatása a helyes — Írja. Az árvaellátás, továbbá a két vagy több árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott állandó özvegyi nyugdíj adómentes. Ez azt jelenti, hogy az így szerzett -jövedelem a mértékétől függetlenül olyannak minősül, mintha a jogosultnem rendelkezne keresettel. s Más a helyzet a nyugdíjnál, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékánál, tagsági pótlékánál, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegye özvegyi járadékának egész összege és az ezek mellett szerzett egyéb jövedelmei évi. 96 ezer forintot meg nem haladó része esetén. Ez a jövedelem ugyanis nem adómentes, hanem az előbbi összeg erejéig adókedvezményben részesül, de az azt meghaladó bevétel már az általános szabályok szerint adózik. Ennek megfelelően tehát olvasónk az adómentes kategóriába tartozik. Az elmúlt hetekben a fogadóóráinkon személyesen, valamint leveleikben többször tettek panaszt olvasóink, hogy ügyükben a bíróság, illetve a tanács elfogultan a másik fél érdekeit előtérbe helyezve jár el. Néhányan tárgyalásra hívták meg szerkesztőségünk képviselőit, hogy úgymond a hatóságokat „az igazságnak megfelelő” döntések meghozatalára szorítsuk. Több esetben kérik ezenfelül, hogy nyilvánítsunk véleményt, helyesen jár-e el a hatóság, amikor valamely intézkedést foganatosít. Jogi tanácsadásunknak az a célja, hogy az állampolgároknak segítséget adjon jogaik érvényesítéséhez, nem pedig az, hogy az erre illetékes hatóságok helyett döntse el a felék vitáit. Ezért megismételjük, hogy folyamatban levő hatósági ügyben jogi véleményt a jövőben sem fogunk nyilvánítani. Dr. Sinka Imre Bárkit feljelenthetsz, mert csősz lettél? Gyilkosság a szőlőskertben Az országban mindenütt szaporodnak a hobbikertek, ahol a hétvégi gazdák munkálkodása nyomán szép gyümölcsök teremnek. A termés azonban — a kerítés mit sem segít — csábítja a tolvajokat, s természetes a törekvés, hogy mindenki óvni szeretné a tulajdonát. Ezért egyre többen fizetnek kertőrt, azaz csőszt. A kiválasztás azonban esetleges, attól függ, hogy éppen ki vállalkozik erre a munkára. Gyakorta sajnos, más munkahelyről kikopott, összeférhetetlen, garázda emberek védik a hobbikertek tulajdonosainak termését. A történetben, amely most következik, tragédiával végződött egy szőlőskerti incidens. Az események színhelye egy Nagykáta környéki település: Tóalmás. A helybeli tulajdonosok a harmincnégy esztendős Púpos Sándort bízták meg azzal, hogy őrizze a tulajdonukat. A fizetség ötven—száz forint havonta, s mivel az utóbbi időben már százharmincnál több' volt a megbízó, ebből a tevékenységből szép jövedelem származott. Italra mindenesetre bőven jutott belőle a fiatal férfinak. Múlt év október 7-én is nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, mielőtt elindult ellenőrző kőrútjára. Elmúlt már dél, amikor megérkezett Jakab András fuvaros, aki kádakat szállított a szőlőskertekbe. Púpos Sándor először Döntött a Legfelsőbb Bíróság Elcsúszott a jeges úton Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Egy áruház előtti jeges úton történt elcsúszásért ki tartozik kártérítési felelősséggel? Az ügy előzménye az, hogy az egyik városban lévő áruházhoz vezető lépcső alján a jeges területen egy idős asszony megcsúszott, elesett, és combnyaktörést szenvedett. Felépülése után a városi tanács építési és közlekedési osztálya ellen kártérítési pert indított. Az első fokú bíróság a tanácsot 28 ezer forint vagyoni, és 60 ezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a tanács köteles a közterületek síkosságát megszüntetni, és balesetmentes állapotban tartani. A megyei bíróság ezt a döntést helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. A városi tanács rendelete értelmében az ingatlanok és' környékük tisztán tartásáról a tulajdonos, a használó vagy a bérlő tartozik gondoskodni — hangzik a határozat. Annak a területnek, ahol a baleset történt, az áruház a kezelője, és a tanácsi rendelet értelmében jogai, valamint kötelezettségei a tulajdonoséval azonosak. Ez azt jelenti, hogy a tisztán tartásról és a síkosság megszüntetéséről gondoskodni köteles. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ennek során a nyugdíjasnak lehetőséget kell adni, hogy az áruházzal szemben keresetet terjeszthessen elő. segített a rakodásban, azután a két férfi összeszólalkozott. A fuvaros szidalmazta a csőszt, hogy adósa maradt egy korábbi fuvardíjjal, szó szót követett, vitatkoztak. — Azt hiszed, te bárkit feljelenthetsz mert csősz lettél! — kiabálta egyik fenyegetőzésre a feldühödött fuvaros. Púpos Sándor ezután eltávozott, ám a másik férfi, aki ugyancsak ittas volt, lovas kocsijával utánament, és amikor utolérte, felé csapott az ostorával. Ismét durva szavakkal szidalmazták egymást, majd Jakab András leszállt a kocsiról és dulakodni- kezdtek. A csősz ekkor zsebéből előrán-, tott egy tizenkét centiméteres pengehosszúságú konyhakést és mellbe szúrta a másik férfit. A szúrás a szerencsétlen ember tüdejébe hatolt, és erős vérzést okozott. Jakab András a tüdősérülés és a vérveszteség következtében a helyszínen meghalt. Az ügyészség emberölés bűntettével vádolja Púpos Sándor harmincnégy éves csőszt, aki rövidesen a bíróság előtt felel azért, amit elkövetett. Ga. J. Tíz nap rendeletéi Üj minisztérium. A szociális és egészségügyi miniszter feladatait a 17/1988. (III. 29.) MT sz. rendelet határozza meg. Konzuli illetékek. A konzuli illetékekről szóló 1/1988. (III. 29.) KüM számú rendelettel módosították a külképviseleti hatóságok eljárásakor fizetendő illetékek összegét. Turizmus. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke 3/1988. (III. 29.) ÁISH számú rendelkezése a természetjárás fejlesztéséről szól. A jogszabályok a Magyar Közlöny, 1988. évi 10-es számában találhatók. Elhelyezkedési támogatás. A felmondási idő meghosz- szabbításáról és az elhelyezkedési támogatásról szóló 28/1986. (VII. 16.) MT sz. rendeletét módosította a Minisztertanács. Minisztertanács Hivatala. A 19/1988. (IV. 1.) MT sz. rendelet a Minisztertanács Titkársága, valamint a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala jogutódjaként létrehozta a Minisztertanács Hivatalát. Takaréklevél. A pénzügy- miniszter 8/1988. (IV. 1.) száA megtakarításra ösztönöz Társadalmilag indokolt esetben mazó jövedelem, továbbá a fölcljáradék, a háztáji és az illetményföld megváltásának összege is. Ezek a mentességek a mezőgazdasági és az élelmiszer-termeléshez fűződő érdekeket szolgálják. A kiemelkedő műszaki alkotásnak minősülő találmányi díj részbeni adómentessége a műszaki fejlesztés meggyorsításához fűződő érdekeinket szolgálja. Nem Jövedelem A természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás, illetve — jogszabályban meghatározott — természetbeni juttatások mentesek az adó alól. Mivel a jövedelmek megszerzőiknél adóznak, ezeknek a juttatásoknak az adó alá vonása gyakorlatilag megszüntetné azok ingyenességét. Egyes megtakarítási formák jövedelmei (KST-betét, iskolai takarékbélyeg, stb.) a kis volumen miatt adómentesek, de itt a kamatok sem emelkednek. A devizaszámlánál és az ifjúsági takarékbetétnél ösztönzési célból nincs adókötelezettség. A jogszabály a könnyebb alkalmazás érdekében felsorolja azokat a bevételeket is, például kártérítés, költségtérítés és hasonlók, amelyek valójában nem jövedelmek, hanem elveszett jövedelmet (kárt. illetve ráfordítást) pótolnak. Dr. K. É. mú rendeletével módosította a takaréklevélről szóló jogszabályt. Ennek alapján többéit között a takaréklevél kamata 8 év eltelte után évi 12,5 százalék lett. Szabályozta továbbá az ennél rövidebb idő eltelte esetén kiváltásra kerülő összegek után fizetendő kamatot is. Áruvásárlási kölcsön. A pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter 9/1988. (IV. 1.) PM—KeM sz. rendeletével módosította az áruvásárlási kölcsön kamatát, mely évi is Százalékra növekedett. ’ ' Illeték. A 10/1988. (IV. 1. PM sz. rendelet módosította az illetékekről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 9/1988. (IV. 11.) PM sz. rendeletet. Vámkezelés. A 11/1988. (IV. 1.) PM—KeM sz. együttes rendelet alapján a vámkezelés díja a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk esetén a vámérték 2 százaléka. Járványügy. A szociális és egészségügyi miniszter 4/1988. (IV. 1.) SZEM számú rendeletével módosította az állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyeletről szóló egészség- ügyi miniszteri rendeletet. Bérszabályozás. A vállalati bérszabályozás hatálya alá kerülő gazdálkodó szervezet átállási eljárásáról a 6/1988. (IV. 1.) ÁBMH sz. rendelkezés szól. Tanácsi kollégium. A Minisztertanács 1022/1988. (IV. 1.) MT sz. határozata létrehozta a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 11-es számában találhatók. A bűnbánó tolva! Már számtalan példa volt arra, hogy a különböző bűncselekményekkel vádolt gyanúsított tagadta tettét. Legutóbb azonban a Ráckevei Bíróság büntetőtanácsa előtt folyó tárgyaláson, Mysik Gyula vádlott, nemcsak töredelmesen beismerte a terhére rótt cselekményeket, hanem az egyes tanúk kihallgatása során olyan bűnöket is bevallott, melyek a vádiratban nem szerepeltek. így az egyik tanú csak néhány kisebb érték ellopásáról szólt, mire a vádlott megjegyezte, hogy 5000 forint készpénzt is elvitt a lakásból. A másik tanú csak egy kabát eltűnéséről számolt be. mire a notórius tolvaj kijelentette, hogy az előszobában a fogason talált bundát is magával vitte. A bíróság a betörőt négy és fél évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A. I. A törvényjavaslat vitája idején a masánszemélvekkel kapcsolatos jövedelemadó kivetésének kérdésén belül nagy lázban tartotta az országot a jövedelemadó-mentes vagyoni értékek köre. A kispénzűek, akik nem láthatatlan jövedelemforrásból teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges mindennapit, elkeseredetten találgatták, vajon az ő kis társadalmi tiszteletdíjukra is kivetnek-e adót, vagy a család anyagi javaihoz épp hogy hozzájáruló gyes, gyed is az új rendelkezések alá esik-c? A sajtóból kapott tájékoztatás mellett mindenki megbízható forrást is meg akart szerezni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Magyar Közlönyt árusító hírlapboltok előtt kígyózó sorok álltak. Nos, ezúttal azt a megoldást vállaljuk, hogy a megjelent törvény indoklási részét közöljük saját elemzésünk helyett. Ez részletessége mellett közérthető is, tehát a jogban nem kifejezetten jártas olvasók számára is „emészthető” olvasmány.. Szűk körben „A személyi jövedelemadórendszer csak . akkor töltheti he hivatását, ha mentességek csak szűk körben, társadalmilag indokolt célok érdekében érvényesülnek.” A mentességek legjelentősebb csoportja szociális, szociálpolitikai indíttatású. A társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások jelentős részének mértéke ugyanis függ a jövedelemtől, így a keresetek úgynevezett bruttósítása nem vonja maga után ezeknek az összegeknek az emelkedését is. Ebben a körben jelentősége miatt a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és a szociális segélyt kell kiemelni. A társadalom segitokeszse- gét fejezi ki az a szabály, hogy a súlyosan testi fogyatékosok jövedelméből — sajátos kiadásaikra figyelemmel — 12000 forint adómentes. Közvetettebb eszközökkel, de szintén szociálpolitikai célt szolgál az, hogy például az ösztöndíj, a sorkatonai illetmény, a diákok pénzbeli támogatása, a volt állami nevelt részére megállapított önálló életkezdési támogatás is mentes az adó alól. Nem kell továbbá jövedelemadót fizetni az örökség, az ajándék, a nyeremény után sem, mivel ezek a jövedelmek vagy illetékfizetési kötelezettséggel járnak. Mentességgel A jogszabály mentesség adásával is segíti és támogatja a jövedelmek lakáscélú felhasználását és azt, ha a jövedelem valamilyen kiemelkedő tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Ilyen például a kitüntetésekkel járó pénzjutalom, de adómentes a társadalmi munkáért kapott jutalom is, évi kétezer forint összegig. Mentes az adó alól a mezőgazdasági kistermelésből származó, ötszázezer forintot meg nem haladó árbevételből szár-
