Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

1988. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Geraszimov moszkvai sajtóértekezlete Izrael megsérti a palesztinok jogait Eduard Sevardnadze a Ra- botnicseszko Delónak, a BKP központi lapjának részletesen kifejtette az afganisztáni ren­dezéssel kapcsolatos szovjet ál­láspontot, az interjút csütörtö­kön közölte az Izvesztyija is — hangsúlyozta moszkvai saj­tóértekezletén egyebek mellett Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Az izraeli megszállók a Jor­dán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben durván meg­sértik a palesztin lakosság jo­gait, az emberi jogokat. A Szovjetunióban határozottan elitélik a megszállók cseleke­deteit, s azok azonnali beszün­tetését követelik — hangsú­lyozta a szovjet külügyi szóvi­vő. Szavai szerint a megszállt területeken népfelkelés bonta­kozott ki, amelyet az izraeli hatóságok fegyverekkel pró­bálnak elfojtani. Geraszimov emlékeztetett arra, hogy e te­rületekre nem engedik be a sajtó képviselőit. A BT hatha­tós intézkedéseket hozhatna Iz­rael ellen, de az Egyesült Ál­lamok, a testület egyik állan­dó tagja — függetlenül Izrael tetteitől — feltétel nélkül tá­mogatja Tel Aviv politikáját, s megakadályozza a szükséges határozatok elfogadását Geraszimov határozottan el­ítélte a fajüldöző Pretoria leg­utóbbi, Botswana ellen elkö­vetett terrorakcióját is. Mint mondotta, a Szovjetunióban felháborodással fogadták a független ország ellen elköve­tett fegyveres kommandóak­ciót. A szovjet szóvivő elismerő szavakkal méltatta a Lengyel- országban nemrég megjelent, a második világháborús ese­ményekkel foglalkozó bizottság szerkesztésében megjelentetett kiadványt, amely emléket állít azoknak a szovjet hadifoglyok­nak, akik lengyel területen vesztették életüket. Geraszi­mov szavai szerint 4 millió 700 ezer szovjet hadifoglyot tartottak itt táborokban, illet­ve szállítottak keresztül az or­szágon: a halottak számát 1,6- 1,8 millióra becsülik. Több mint kétszáz tömegsír ismert, ahol csaknem 800 ezren nyug­szanak — mondta, s kitért ar­ra is, hogy még nem is olyan régen másként kezelték a Szov­jetunióban ezt a kérdést, szé­gyennek, szinte árulásnak te­kintették a fogságba esést. Ép­pen ezért fontos ez a kezde­ményezés, amely nem engedi a feledés homályába veszni a hadifoglyok tragikus sorsát. Szovjet javaslat az űrfeliigyefet létrehozására Nemzetközi ellenőrzési rendszer A Szovjetunió olyan nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bármiféle fegyvert telepíthessenek a világűrbe. Ezt az indítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet kül­döttség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési versenynek a világűrre való esetleges kiter­jedése miatt. Éppen ezért a szovjet küldöttség már 1987- ben javasolta: tegyenek lépé­seket egy nemzetközi ellenőr­zési rendszer létrehozására, melynek azt kellene figyelem­mel kísérnie, hogy a világűr­be juttatott objektumokon nincsenek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a memo­randumban — e rendszer alapját az úgynevezett nem­zetközi űrfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók lehe­tővé tennék, hogy megvizsgál­ÚTZÁRLAT Ismét útzárlat volt csütörtö­kön délelőtt a magyar—osztrák határ ausztriai oldalán. Ni- ekelsdorfban burgenlandi lako­sok százötven tagú csoportja azért bénította meg a forgal­mat, hogy így követelje a kor­mánytól a Bécstől a magyar határig vezető keleti autópálya burgenlandi szakaszának mi­előbbi megépítését, Csütörtökön a jelenlegi, Bécs —Hegyeshalom közút mellett fekvő települések polgármeste­rei Nickelsdorf ban közös saj­tóértekezleten fejtették ki, mennyire szükségesnek tartják az autópálya megépítését. El­mondták, hogy az észak-bur­genlandi településeken Magyar- ország irányában áthaladó autóforgalom igen nagy bal­esetveszélyt és környezet­szennyeződést okoz á helysé­gekben, egyre inkább megne­hezíti az ottani lakosság éle­tét. A szóvivő egy kérdés kap­csán üdvözölte az amerikai szenátus külügyi bizottságának állásfoglalását, amelynek ér­telmében 17:2 arányban tá­mogatásukról biztosították a KHR-HHR szerződést. Kedve­ző jelnek tekintette, hogy ame­rikai források szerint legfel­jebb 8-9 ellenszavazat várható a szenátus ratifikációs vitájá­ban. Gennagyij Geraszimov emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa előkészítő bizottságot ala­kított a szovjet—amerikai szer­ződés megvitatására: ez a kü­lönbizottság már négy ülést tartott, s rövidesen az elnök­ség elé terjeszti állásfoglalá­sát. A Szovjetunióban a lakos­ság többsége támogatja a ra­tifikációt, igaz, vannak olyan vélemények is, hogy a szer­ződés sérti az ország biztonsá­gi érdekeit. Berlin Honecker—Kuliko v tárgyalások Időszerű katonapolitikai kér­désekről tárgyalt csütörtökön Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának, nemzetvé­delmi tanácsának elnöke és Viktor Kulikov marsall, a VSZ-tagállamok egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka. Honecker és Kulikov a bé­ke megszilárdítását és a biza­lom erősítését szolgáló fontos intézkedésként méltatta azt, hogy a szovjet hadműveleti- hárcászati rakétákat a terve­zettnél korábban kivonták az NDK területéről. Az NDK vezetője hangsú­lyozta, hogy országa a Szov­jetunióval és a többi szocia- litsa országgal közösen to­vábbra is mindent megtesz az atomfegyvermentes világ meg­teremtéséért. Shultz közel-keleti közvetítő körútja Kevés az esély a sikerre hasson minden világűrbe kül­dendő berendezést. A dokumentum meghatá­rozza, hogy a szovjet fél sze­rint mely eszközök minősül­nek fegyvernek, majd részle­tesen kifejti az ellenőrzés ja­vasolt szabályait. Így például a tagállamoknak időben érte­síteniük kell az űrfelügyeletet minden felbocsátás pontos időpontjáról, a hordozóeszköz típusáról, a tervezett pálya adatairól. Lehetővé kell ten­niük az ellenőrző csoportok állandó jelenlétét az összes indítóhelyen, s az ellenőrzés a megállapodásba bevont válla­latokra, laboratóriumokra és kísérleti központokra is kiter­jedne. A tagállamok egyéb­ként bármely — általuk tisz­tázatlannak minősített — helyzetről felvilágosítást kér­hetnének az űrfelügyelettől, s az az esetleg eltitkolt indítá­sok felderítésére rendkívüli helyszíni vizsgálatot is tart­hatna. A dokumentum leszö­gezi : az ellenőrzés pontos módját, az űrfelügyelet felépí­tését és működési rendszerét a későbbi tárgyalásokon ha­tároznák meg. A memorandum szerint a nemzetközi űrfelügyelet irá­nyító szerve a tanács lenne, amelybe a szerződést aláíró összes tagállam képviselőt küld. A tanács minden évben közgyűlést tart, de a tagok többségének kérésére rendkí­vüli ülésekre is sor kerülhet. A nemzetközi űrfelügyelet költségvetését a tagállamok arányos éves befizetései fe­deznék. Ciprusi tankart ért iráni támadás Egyoldalú iraki tűzszünet Irak csütörtökön egyoldalú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „városok há­borújában". Egy bagdadi ka­tonai szóvivő közlése szerint helyi idő szerint éjféltől be­szüntetik a Teherán és más iráni városok ellen irányuló rakétatámadásokat. A szóvivő a tűzszünetet „udvariassági gesztusnak” ne­vezte, mivel az Turgut özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, s elutazása Után hat órával ér majd vé­get. Mint ismeretes, a török kormányfő közvetítő szerepet vállalt a két szomszédos or­szág közötti háborúban. Közben egy iráni hadihajó csütörtökön hajnalban megtá­madott és felgyújtott egy cip­rusi tartályhajót a Perzsa (Arab)-öböl déli részén, a du­bai partok közelében. Irán két héten belül tized­szer intézett támadást semle­ges hajó ellen, de február 19. óta ez volt az első alkalom, hogy a támadó hadihajó, nem pedig rohamcsónak volt, s így a károk is súlyosabbak. Válaszul a Turgut özal tö­rök miniszterelnök teheráni látogatásának idejére bejelen­tett iraki tűzszünetre, Irán csütörtökön közölte: ez idő alatt országa légiereje sem in­dít támadást iraki városok ellen. tiltakozott például amiatt, hogy az amerikai külügymi­niszter a hét végén találko­zott a Palesztinái Nemzeti Ta­nács két — amerikai állam­polgárságú — tagjával, s ezt az Egyesült Államok által vál­lalt kötelezettség megsértésé nek minősítette. Karabah-hegyvidék Megoldásra váró feladatok A sztyepanakerti városi pártbizottság szerdai ülésén megvitatta a városban kiala­kult helyzetet — közölte csü­törtöki számában az Izvesztyi­ja. Minden hozzászóló hangsú­lyozta, hogy a Karabah-hegy- vidéki Autonóm Terület prob­lémája még megoldásra vár, és még nem vehető le a na­pirendről. A részvevő kommu­nisták többsége ugyanakkor határozottan elítélte, hogy bi­zonyos körök erőszak szításá­val próbálnak nyomást gyako­rolni az ország vezetésére — írta a szovjet lap. Április negyediké alkalmából Kitüntetések a Parlamentben Hazántk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tö­megkommunikáció dolgozói­nak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs és propa­gandaosztályának vezetője, valamint az állami, a tár­sadalmi és a tömegszerveze­tek több vezető képviselője. Bányász Rezső kormány- biztos köszöntötte a kitünte­tetteket és az ünnepség vala­mennyi résztvevőjét. Ünnepi beszéde után Bá­nyász Rezső átadta a kitünte­téseket. A Magyar Népköz- társaság aranykoszorúval dí­szített Csillagrendjével tün­tette ki Rónai Mihály András írót, újságírót; a Magyar Nép- köztársaság Csillagrendjével Bozó Lászlót, a Magyar Rá­dió igazgató-főrendezőjét. Április Negyediké Érdem­rendet öten vehettek át, kö­zöttük Kovács Mihály, a Ké­pes Üjság főszerkesztője, a Hírlapkiadó Vállalat dolgozó­ja. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben né­gyen részesültek, közöttük a Hírlapkiadó Vállalat dolgo­zói: Búzási János, a Népsza­badság római tudósítója. László Istvánná, a HKV sze­mélyzeti osztályvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyolcán kapták meg, közöttük Tamás Ervin, a Népszabadság rovatvezető-he­lyettese, Falus, Gábor, a Nép- szabadság rovatvezető-helyet­tese, Verasztó Gyula, a Va­sárnapi Hírek olvasószerkesz­tője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát tizennégyen vették át, közöttük Bokor Veronika, a Pest Megyei Hírlap olva­sószerkesztője, Galambos Szil­veszter, a Ludas Matyi mun­katársa, Karlinszki Gyu­la, a Szabad Föld rovatveze­tője, Rácz Jánosné, a Mester­munka felelős szerkesztője, Szebeni András, a Nők Lap­ja főmunkatársa. Rózsa Ferenc-díjat kapott: Aczél Endre, a Tv-híradó fő- szerkesztője, Benedek István Gábor, a Népszabadság ro­vatvezető-helyettese, Bürget m Lajos, a Kelet-Magyarország I " főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió politikai adá­sok főszerkesztőségének veze­tő szerkesztője, Novotny Zol­tán, a Magyar Rádió sport­osztályának vezetője, R. Szé­kely Julianna, az Űj Tükör főmunkatársa és Ritter Ala­dár, az Esti Hírlap nyugal­mazott újságírója. A Szocialista Üjságírásért kitüntetést tízen vették át, közöttük Sirokmány Lajos, az Esti Hírlap rovatvezetője. Kiváló Munkáért kitüntetés­ben kilencvennégyen része­sültek, közöttük a HKV dol­gozói: Berta István, a Hírlap­kiadó Vállalat ellátási osztály­vezető-helyettese, Sülé György, a Hírlapkiadó Vállalat ter­jesztési osztálya szakfőelő­adója, Boldog Béláné, a Hír­lapkiadó Vállalat munkaügyi osztálya csoportvezetője, Já­nosi János, a Hírlapkiadó Vál­lalat fotó- és híradástechnikai osztálya műszerésze, Mezei Vilmos, a Központi Sajtószol­gálat címleírója, Hajdú Ilo­na, a Magyar Mezőgazdaság sajtólevelezője, Pékár István, a Magyar Mezőgazdaság ro­vatvezető-helyettese, Mézes Flórián, a Heti Világgazdaság főmunkatársa, Kozák Albert, a Képes Üjság főmunkatársa, Griff Sándor, a Szabad Föld rovatvezetője, Medve Piroska, a Szabad Föld munkatársa, Gajzágó Éva, az Élet és Tu­domány rovatvezetője, Migend László, a Kertészet és Szőlé­szet fotóriportere, Koós Lász­ióné, az Esti Hírlap titkár­nője, Sajdik Ferenc, a Ludas Matyi rajzolóművésze, Juha- ni Nagy János, a Magyaror­szág főműn katársa, Bencsik István Gábor, a Nők Lapja munkatársa, Soltész Ágnes, a Nők Lapja rovatvezetője, Kör­mendi Zsuzsa, a Pest Megyei Hírlap rovatvezetője, Kovács T. István, a Pest Megyei Hír­lap munkatársa, Bihari Ká- rolyné, a Hírlapkiadó Válla­lat állandó helyettesítő szer­kesztője, Bor Katalin, a Fu­tószalag felelős szerkesztője, Bubor Gyula, a SZIM Hírlap felelős szerkesztője, Gedényi Istvánná, a DKV Hírlap mun­katársa és Simon Zsuzsa, a Taurus munkatársa. Szombathelyi Ervin, lapunk nyugalmazott olvasószerkesz­tője, április 4. alkalmából Szocialista Kultúráért kitün­tetést kapott, amelyet koráb­ban vett át szerkesztőségünk­ben. Se vardnadze-interjú ez afganisztáni rendezésről Mik azok a genfi dokumentumok? Hol tartanak a genfi afgán—pakisztáni tárgyalások? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumentu­mok”? — ezekre és hasonló, az afganisztáni rendezés­sel kapcsolatos kérdésekre válaszol a Rabotnicseszko Delo csütörtöki számában megjelent interjújában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik: a „genfi dokumentumok” három szerződéstervezetet jelentenek, amelyeket az afgán és a pa­kisztáni kormány között az ENSZ-főtitkár megbízottjának közvetítésével folyó tárgyalá­sokon dolgoztak ki Genfben 1982 júniusa óta. Az első: két­oldalú megegyezés az orszá­gaik közötti viszony elveiről, így a be nem avatkozásról és az intervencióról történő le­mondásról. A második: nyi­latkozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biz­tosítandó nemzetközi garan­ciákról. A harmadik: kétolda­lú megállapodás a menekül­tek önkéntes hazatéréséről. A „kapcsolatok dokumentumá­val” és az „értelmezésről szó­ló memorandummal” (ez az ellenőrzéshez stb. kapcsolódó technikai kérdéseket szabá­lyozza) együtt ezek képezik az úgynevezett genfi csomagot. Eduard Sevardnadze rámu­tat: Az Afganisztán és Pakisztán közötti megegyezések mind­egyike a klasszikus nemzetkö­zi megállapodások jellegét vi­seli, amelyekben a felek egyenjogú, szuverén szemé­lyekként jelennek meg, és min­den kötelezettség a kölcsönös­ségre alapozódik. Továbbá: „az afgán—pakisztáni tárgya­lások jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződésterveze­tek már egyeztetve voltak. Mindössze a .kapcsolatok do­kumentumában’ üresen ha­gyott helyre kellett bevenni a szovjet csapatok kivonásá­nak időtartamát, amely min­den fél számára elfogadható. A tárgyalási forduló elején ez is megtörtént, 9 hónapban ál­lapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kérdés várt egyeztetésre, az általános pon­tok egyikében említett .nem­zetközileg elismert határok’ kérdése. A tárgyalási forduló elején magától értetődőnek tűnt — ennek megvolt a ko­moly alapja —, hogy ezt a formulát illetően is létrejön a kompromisszum. A pakisztáni fél azonban most ennek a megoldását az egész rendezés akadályává változtatta.” Gyakorlatilag arról van szó — válik világossá Sevardna- dze interjújából —, hogy az angol gyarmatosítók által a múlt század végén önkénye­sen meghúzott határvonal né­mely helyen tiszta afgán et­nikumú (pastu) területet szel ketté. „Iszlámábád azon kísér­letei, hogy a számára kedve­zőnek tűnő körülményeket fel­használva egy hosszú idő óta megoldatlan problémát most oldjon meg, csak sikertelenek lehetnek, az afganisztáni ren­dezés összefüggésében pedig erkölcstelenek is” — hangsú­lyozza a szovjet külügyminisz­ter. — Jellemző, hogy a pa­kisztáni területen működő af­gán fegyveres ellenzék, az úgynevezett hetek szövetsége sem támogatja a határ kérdé­sében elfoglalt pakisztáni ál­láspontot. Ráadásul Afganisztán ebben a kérdésben is konstruktív magatartást tanúsít: nem zár­ja ki külön diplomáciai tár­gyalások lebonyolítását a ha­tárproblémát illetően. Az utóbbi időben az is bi­zonytalanná vált: az Egyesült Államok vállalja-e, hogy egyi­ke legyen az afgán—pakisztá­ni megegyezésért garanciát vállaló államoknak. A bolgár lap ezzel kapcsolatos kérdé­sére válaszolva Sevardnadze szólt arról, hogy e szerep vál­lalása teljesen azonos kötele­zettségeket jelentene a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok számára. A kötelezettsé­gek között szerepelne a min­denfajta beavatkozásról való lemondás. Washington azon­ban kijelentette, hogy tovább­ra is segítséget nyújt az afga­nisztáni ellenzéknek. Azzal az amerikai javaslat­tal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió — az állítólagos aszimmetriát megszüntetendő — egyezzen meg „morató­riumban” az afganisztáni fe­lek részére történő fegyver- szállításokat illetően, a szov­jet külügyminiszter egyebek közöttt rámutatott: ez egy­részt csak a kabuli kormányt fosztaná meg a védelemhez szükséges fegyverektől, mert a kormányellenes erőknek az Egyesült Államok csupán az egyik — jóllehet a legfonto­sabb — szállítója. Másrészt a már egyeztetett dokumentu­mok egyikében sem esik szó semmiféle, az amerikaiak ál­tal most emlegetett „mora­tóriumról” vagy „szimmetriá­ról”. Eduard Sevardnadze az Egyesült Államok nélkül is el­képzelhetőnek tartja az afga­nisztáni rendezést, bár termé­szetesen jobb szeretné, ha Wa­shington közreműködésével történne meg az. A szovjet külügyminiszter szerint Wa­shington nélkül a rendezés a következőképpen valósulhatna meg: Afganisztán és Pakisz­tán kétoldalú szerződéseket kötne, a „kapcsolatok doku­mentumát” pedig rajtuk kívül a Szovjetunió is aláírná, minthogy abban a szovjet csa­patok kivonásáról is szó van. De — s ez is hangsúlyt kap az interjúban — a Szovjet­unió akkor is kivonja csapa­tait Afganisztánból, ha a genfi megállapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai döntésünk a csapatok kivoná­sáról változatlanul érvényes. Csak akkor nem többoldalú megállapodás alapján tényke­dünk — s lényegük szerint a genfi dokumentumok ilyen többoldalú dokumentumok —, hanem külön megállapodás alapján, amelyet Afganisztán­nal dolgoznánk ki. Azt tesz- szük majd. ami az afgán kor­mánynak és nekünk is a leg­alkalmasabb lesz.” Végezetül a szovjet külügy­miniszter annak a reményé­nek adott hangot, hogy „a pa­kisztáni vezetés jól végiggon­dolja nemzeti érdekeit, mielőtt végleg nemet mondana..." Már csütörtökön elindult újabb közel-keleti közvetítő kőrútjára George Shultz ame­rikai külügyminiszter. Római pihenő után a hét elejétől is­mét felkeresi a közel-keleti térség érintett országait, hogy újólag megkísérelje megsze­rezni támogatásukat az általa javasolt tervezethez. Shultz azt javasolja, hogy formális nemzetközi konferencia meg­tartásával kezdjenek közvetlen tárgyalásokat Izrael és arab szomszédai között Egyidejűleg a megszállt arab területeknek biztosítsanak egyfajta korláto­zott önkormányzatot három­éves időszakra, s ebben az időszakban dolgozzák ki a végleges rendezést, amelynek biztosítania kell Izrael állami létét, biztonságát, de érvénye­sítenie kell a palesztinok nem­zeti jogait is. A Shuífz-féle tervezet nem foglalkozik ér­demben a palesztinok képvi­seletének kérdésével. Az amerikai külügyminisz­térium munkatársai elismerik, hogy a terv érvényesítésére továbbra is csak igen kevés esély van, főként azért, mert azt Samir izraeli miniszterel­nök a leghatározottabban el­utasítja. Izrael formálisan is

Next

/
Oldalképek
Tartalom