Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
1988. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Geraszimov moszkvai sajtóértekezlete Izrael megsérti a palesztinok jogait Eduard Sevardnadze a Ra- botnicseszko Delónak, a BKP központi lapjának részletesen kifejtette az afganisztáni rendezéssel kapcsolatos szovjet álláspontot, az interjút csütörtökön közölte az Izvesztyija is — hangsúlyozta moszkvai sajtóértekezletén egyebek mellett Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Az izraeli megszállók a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben durván megsértik a palesztin lakosság jogait, az emberi jogokat. A Szovjetunióban határozottan elitélik a megszállók cselekedeteit, s azok azonnali beszüntetését követelik — hangsúlyozta a szovjet külügyi szóvivő. Szavai szerint a megszállt területeken népfelkelés bontakozott ki, amelyet az izraeli hatóságok fegyverekkel próbálnak elfojtani. Geraszimov emlékeztetett arra, hogy e területekre nem engedik be a sajtó képviselőit. A BT hathatós intézkedéseket hozhatna Izrael ellen, de az Egyesült Államok, a testület egyik állandó tagja — függetlenül Izrael tetteitől — feltétel nélkül támogatja Tel Aviv politikáját, s megakadályozza a szükséges határozatok elfogadását Geraszimov határozottan elítélte a fajüldöző Pretoria legutóbbi, Botswana ellen elkövetett terrorakcióját is. Mint mondotta, a Szovjetunióban felháborodással fogadták a független ország ellen elkövetett fegyveres kommandóakciót. A szovjet szóvivő elismerő szavakkal méltatta a Lengyel- országban nemrég megjelent, a második világháborús eseményekkel foglalkozó bizottság szerkesztésében megjelentetett kiadványt, amely emléket állít azoknak a szovjet hadifoglyoknak, akik lengyel területen vesztették életüket. Geraszimov szavai szerint 4 millió 700 ezer szovjet hadifoglyot tartottak itt táborokban, illetve szállítottak keresztül az országon: a halottak számát 1,6- 1,8 millióra becsülik. Több mint kétszáz tömegsír ismert, ahol csaknem 800 ezren nyugszanak — mondta, s kitért arra is, hogy még nem is olyan régen másként kezelték a Szovjetunióban ezt a kérdést, szégyennek, szinte árulásnak tekintették a fogságba esést. Éppen ezért fontos ez a kezdeményezés, amely nem engedi a feledés homályába veszni a hadifoglyok tragikus sorsát. Szovjet javaslat az űrfeliigyefet létrehozására Nemzetközi ellenőrzési rendszer A Szovjetunió olyan nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bármiféle fegyvert telepíthessenek a világűrbe. Ezt az indítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldöttség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési versenynek a világűrre való esetleges kiterjedése miatt. Éppen ezért a szovjet küldöttség már 1987- ben javasolta: tegyenek lépéseket egy nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozására, melynek azt kellene figyelemmel kísérnie, hogy a világűrbe juttatott objektumokon nincsenek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a memorandumban — e rendszer alapját az úgynevezett nemzetközi űrfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók lehetővé tennék, hogy megvizsgálÚTZÁRLAT Ismét útzárlat volt csütörtökön délelőtt a magyar—osztrák határ ausztriai oldalán. Ni- ekelsdorfban burgenlandi lakosok százötven tagú csoportja azért bénította meg a forgalmat, hogy így követelje a kormánytól a Bécstől a magyar határig vezető keleti autópálya burgenlandi szakaszának mielőbbi megépítését, Csütörtökön a jelenlegi, Bécs —Hegyeshalom közút mellett fekvő települések polgármesterei Nickelsdorf ban közös sajtóértekezleten fejtették ki, mennyire szükségesnek tartják az autópálya megépítését. Elmondták, hogy az észak-burgenlandi településeken Magyar- ország irányában áthaladó autóforgalom igen nagy balesetveszélyt és környezetszennyeződést okoz á helységekben, egyre inkább megnehezíti az ottani lakosság életét. A szóvivő egy kérdés kapcsán üdvözölte az amerikai szenátus külügyi bizottságának állásfoglalását, amelynek értelmében 17:2 arányban támogatásukról biztosították a KHR-HHR szerződést. Kedvező jelnek tekintette, hogy amerikai források szerint legfeljebb 8-9 ellenszavazat várható a szenátus ratifikációs vitájában. Gennagyij Geraszimov emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa előkészítő bizottságot alakított a szovjet—amerikai szerződés megvitatására: ez a különbizottság már négy ülést tartott, s rövidesen az elnökség elé terjeszti állásfoglalását. A Szovjetunióban a lakosság többsége támogatja a ratifikációt, igaz, vannak olyan vélemények is, hogy a szerződés sérti az ország biztonsági érdekeit. Berlin Honecker—Kuliko v tárgyalások Időszerű katonapolitikai kérdésekről tárgyalt csütörtökön Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának, nemzetvédelmi tanácsának elnöke és Viktor Kulikov marsall, a VSZ-tagállamok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Honecker és Kulikov a béke megszilárdítását és a bizalom erősítését szolgáló fontos intézkedésként méltatta azt, hogy a szovjet hadműveleti- hárcászati rakétákat a tervezettnél korábban kivonták az NDK területéről. Az NDK vezetője hangsúlyozta, hogy országa a Szovjetunióval és a többi szocia- litsa országgal közösen továbbra is mindent megtesz az atomfegyvermentes világ megteremtéséért. Shultz közel-keleti közvetítő körútja Kevés az esély a sikerre hasson minden világűrbe küldendő berendezést. A dokumentum meghatározza, hogy a szovjet fél szerint mely eszközök minősülnek fegyvernek, majd részletesen kifejti az ellenőrzés javasolt szabályait. Így például a tagállamoknak időben értesíteniük kell az űrfelügyeletet minden felbocsátás pontos időpontjáról, a hordozóeszköz típusáról, a tervezett pálya adatairól. Lehetővé kell tenniük az ellenőrző csoportok állandó jelenlétét az összes indítóhelyen, s az ellenőrzés a megállapodásba bevont vállalatokra, laboratóriumokra és kísérleti központokra is kiterjedne. A tagállamok egyébként bármely — általuk tisztázatlannak minősített — helyzetről felvilágosítást kérhetnének az űrfelügyelettől, s az az esetleg eltitkolt indítások felderítésére rendkívüli helyszíni vizsgálatot is tarthatna. A dokumentum leszögezi : az ellenőrzés pontos módját, az űrfelügyelet felépítését és működési rendszerét a későbbi tárgyalásokon határoznák meg. A memorandum szerint a nemzetközi űrfelügyelet irányító szerve a tanács lenne, amelybe a szerződést aláíró összes tagállam képviselőt küld. A tanács minden évben közgyűlést tart, de a tagok többségének kérésére rendkívüli ülésekre is sor kerülhet. A nemzetközi űrfelügyelet költségvetését a tagállamok arányos éves befizetései fedeznék. Ciprusi tankart ért iráni támadás Egyoldalú iraki tűzszünet Irak csütörtökön egyoldalú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „városok háborújában". Egy bagdadi katonai szóvivő közlése szerint helyi idő szerint éjféltől beszüntetik a Teherán és más iráni városok ellen irányuló rakétatámadásokat. A szóvivő a tűzszünetet „udvariassági gesztusnak” nevezte, mivel az Turgut özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, s elutazása Után hat órával ér majd véget. Mint ismeretes, a török kormányfő közvetítő szerepet vállalt a két szomszédos ország közötti háborúban. Közben egy iráni hadihajó csütörtökön hajnalban megtámadott és felgyújtott egy ciprusi tartályhajót a Perzsa (Arab)-öböl déli részén, a dubai partok közelében. Irán két héten belül tizedszer intézett támadást semleges hajó ellen, de február 19. óta ez volt az első alkalom, hogy a támadó hadihajó, nem pedig rohamcsónak volt, s így a károk is súlyosabbak. Válaszul a Turgut özal török miniszterelnök teheráni látogatásának idejére bejelentett iraki tűzszünetre, Irán csütörtökön közölte: ez idő alatt országa légiereje sem indít támadást iraki városok ellen. tiltakozott például amiatt, hogy az amerikai külügyminiszter a hét végén találkozott a Palesztinái Nemzeti Tanács két — amerikai állampolgárságú — tagjával, s ezt az Egyesült Államok által vállalt kötelezettség megsértésé nek minősítette. Karabah-hegyvidék Megoldásra váró feladatok A sztyepanakerti városi pártbizottság szerdai ülésén megvitatta a városban kialakult helyzetet — közölte csütörtöki számában az Izvesztyija. Minden hozzászóló hangsúlyozta, hogy a Karabah-hegy- vidéki Autonóm Terület problémája még megoldásra vár, és még nem vehető le a napirendről. A részvevő kommunisták többsége ugyanakkor határozottan elítélte, hogy bizonyos körök erőszak szításával próbálnak nyomást gyakorolni az ország vezetésére — írta a szovjet lap. Április negyediké alkalmából Kitüntetések a Parlamentben Hazántk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tömegkommunikáció dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs és propagandaosztályának vezetője, valamint az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek több vezető képviselője. Bányász Rezső kormány- biztos köszöntötte a kitüntetetteket és az ünnepség valamennyi résztvevőjét. Ünnepi beszéde után Bányász Rezső átadta a kitüntetéseket. A Magyar Népköz- társaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntette ki Rónai Mihály András írót, újságírót; a Magyar Nép- köztársaság Csillagrendjével Bozó Lászlót, a Magyar Rádió igazgató-főrendezőjét. Április Negyediké Érdemrendet öten vehettek át, közöttük Kovács Mihály, a Képes Üjság főszerkesztője, a Hírlapkiadó Vállalat dolgozója. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben négyen részesültek, közöttük a Hírlapkiadó Vállalat dolgozói: Búzási János, a Népszabadság római tudósítója. László Istvánná, a HKV személyzeti osztályvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyolcán kapták meg, közöttük Tamás Ervin, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Falus, Gábor, a Nép- szabadság rovatvezető-helyettese, Verasztó Gyula, a Vasárnapi Hírek olvasószerkesztője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát tizennégyen vették át, közöttük Bokor Veronika, a Pest Megyei Hírlap olvasószerkesztője, Galambos Szilveszter, a Ludas Matyi munkatársa, Karlinszki Gyula, a Szabad Föld rovatvezetője, Rácz Jánosné, a Mestermunka felelős szerkesztője, Szebeni András, a Nők Lapja főmunkatársa. Rózsa Ferenc-díjat kapott: Aczél Endre, a Tv-híradó fő- szerkesztője, Benedek István Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Bürget m Lajos, a Kelet-Magyarország I " főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió politikai adások főszerkesztőségének vezető szerkesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosztályának vezetője, R. Székely Julianna, az Űj Tükör főmunkatársa és Ritter Aladár, az Esti Hírlap nyugalmazott újságírója. A Szocialista Üjságírásért kitüntetést tízen vették át, közöttük Sirokmány Lajos, az Esti Hírlap rovatvezetője. Kiváló Munkáért kitüntetésben kilencvennégyen részesültek, közöttük a HKV dolgozói: Berta István, a Hírlapkiadó Vállalat ellátási osztályvezető-helyettese, Sülé György, a Hírlapkiadó Vállalat terjesztési osztálya szakfőelőadója, Boldog Béláné, a Hírlapkiadó Vállalat munkaügyi osztálya csoportvezetője, Jánosi János, a Hírlapkiadó Vállalat fotó- és híradástechnikai osztálya műszerésze, Mezei Vilmos, a Központi Sajtószolgálat címleírója, Hajdú Ilona, a Magyar Mezőgazdaság sajtólevelezője, Pékár István, a Magyar Mezőgazdaság rovatvezető-helyettese, Mézes Flórián, a Heti Világgazdaság főmunkatársa, Kozák Albert, a Képes Üjság főmunkatársa, Griff Sándor, a Szabad Föld rovatvezetője, Medve Piroska, a Szabad Föld munkatársa, Gajzágó Éva, az Élet és Tudomány rovatvezetője, Migend László, a Kertészet és Szőlészet fotóriportere, Koós Lászióné, az Esti Hírlap titkárnője, Sajdik Ferenc, a Ludas Matyi rajzolóművésze, Juha- ni Nagy János, a Magyarország főműn katársa, Bencsik István Gábor, a Nők Lapja munkatársa, Soltész Ágnes, a Nők Lapja rovatvezetője, Körmendi Zsuzsa, a Pest Megyei Hírlap rovatvezetője, Kovács T. István, a Pest Megyei Hírlap munkatársa, Bihari Ká- rolyné, a Hírlapkiadó Vállalat állandó helyettesítő szerkesztője, Bor Katalin, a Futószalag felelős szerkesztője, Bubor Gyula, a SZIM Hírlap felelős szerkesztője, Gedényi Istvánná, a DKV Hírlap munkatársa és Simon Zsuzsa, a Taurus munkatársa. Szombathelyi Ervin, lapunk nyugalmazott olvasószerkesztője, április 4. alkalmából Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott, amelyet korábban vett át szerkesztőségünkben. Se vardnadze-interjú ez afganisztáni rendezésről Mik azok a genfi dokumentumok? Hol tartanak a genfi afgán—pakisztáni tárgyalások? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumentumok”? — ezekre és hasonló, az afganisztáni rendezéssel kapcsolatos kérdésekre válaszol a Rabotnicseszko Delo csütörtöki számában megjelent interjújában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik: a „genfi dokumentumok” három szerződéstervezetet jelentenek, amelyeket az afgán és a pakisztáni kormány között az ENSZ-főtitkár megbízottjának közvetítésével folyó tárgyalásokon dolgoztak ki Genfben 1982 júniusa óta. Az első: kétoldalú megegyezés az országaik közötti viszony elveiről, így a be nem avatkozásról és az intervencióról történő lemondásról. A második: nyilatkozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biztosítandó nemzetközi garanciákról. A harmadik: kétoldalú megállapodás a menekültek önkéntes hazatéréséről. A „kapcsolatok dokumentumával” és az „értelmezésről szóló memorandummal” (ez az ellenőrzéshez stb. kapcsolódó technikai kérdéseket szabályozza) együtt ezek képezik az úgynevezett genfi csomagot. Eduard Sevardnadze rámutat: Az Afganisztán és Pakisztán közötti megegyezések mindegyike a klasszikus nemzetközi megállapodások jellegét viseli, amelyekben a felek egyenjogú, szuverén személyekként jelennek meg, és minden kötelezettség a kölcsönösségre alapozódik. Továbbá: „az afgán—pakisztáni tárgyalások jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződéstervezetek már egyeztetve voltak. Mindössze a .kapcsolatok dokumentumában’ üresen hagyott helyre kellett bevenni a szovjet csapatok kivonásának időtartamát, amely minden fél számára elfogadható. A tárgyalási forduló elején ez is megtörtént, 9 hónapban állapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kérdés várt egyeztetésre, az általános pontok egyikében említett .nemzetközileg elismert határok’ kérdése. A tárgyalási forduló elején magától értetődőnek tűnt — ennek megvolt a komoly alapja —, hogy ezt a formulát illetően is létrejön a kompromisszum. A pakisztáni fél azonban most ennek a megoldását az egész rendezés akadályává változtatta.” Gyakorlatilag arról van szó — válik világossá Sevardna- dze interjújából —, hogy az angol gyarmatosítók által a múlt század végén önkényesen meghúzott határvonal némely helyen tiszta afgán etnikumú (pastu) területet szel ketté. „Iszlámábád azon kísérletei, hogy a számára kedvezőnek tűnő körülményeket felhasználva egy hosszú idő óta megoldatlan problémát most oldjon meg, csak sikertelenek lehetnek, az afganisztáni rendezés összefüggésében pedig erkölcstelenek is” — hangsúlyozza a szovjet külügyminiszter. — Jellemző, hogy a pakisztáni területen működő afgán fegyveres ellenzék, az úgynevezett hetek szövetsége sem támogatja a határ kérdésében elfoglalt pakisztáni álláspontot. Ráadásul Afganisztán ebben a kérdésben is konstruktív magatartást tanúsít: nem zárja ki külön diplomáciai tárgyalások lebonyolítását a határproblémát illetően. Az utóbbi időben az is bizonytalanná vált: az Egyesült Államok vállalja-e, hogy egyike legyen az afgán—pakisztáni megegyezésért garanciát vállaló államoknak. A bolgár lap ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva Sevardnadze szólt arról, hogy e szerep vállalása teljesen azonos kötelezettségeket jelentene a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára. A kötelezettségek között szerepelne a mindenfajta beavatkozásról való lemondás. Washington azonban kijelentette, hogy továbbra is segítséget nyújt az afganisztáni ellenzéknek. Azzal az amerikai javaslattal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió — az állítólagos aszimmetriát megszüntetendő — egyezzen meg „moratóriumban” az afganisztáni felek részére történő fegyver- szállításokat illetően, a szovjet külügyminiszter egyebek közöttt rámutatott: ez egyrészt csak a kabuli kormányt fosztaná meg a védelemhez szükséges fegyverektől, mert a kormányellenes erőknek az Egyesült Államok csupán az egyik — jóllehet a legfontosabb — szállítója. Másrészt a már egyeztetett dokumentumok egyikében sem esik szó semmiféle, az amerikaiak által most emlegetett „moratóriumról” vagy „szimmetriáról”. Eduard Sevardnadze az Egyesült Államok nélkül is elképzelhetőnek tartja az afganisztáni rendezést, bár természetesen jobb szeretné, ha Washington közreműködésével történne meg az. A szovjet külügyminiszter szerint Washington nélkül a rendezés a következőképpen valósulhatna meg: Afganisztán és Pakisztán kétoldalú szerződéseket kötne, a „kapcsolatok dokumentumát” pedig rajtuk kívül a Szovjetunió is aláírná, minthogy abban a szovjet csapatok kivonásáról is szó van. De — s ez is hangsúlyt kap az interjúban — a Szovjetunió akkor is kivonja csapatait Afganisztánból, ha a genfi megállapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai döntésünk a csapatok kivonásáról változatlanul érvényes. Csak akkor nem többoldalú megállapodás alapján ténykedünk — s lényegük szerint a genfi dokumentumok ilyen többoldalú dokumentumok —, hanem külön megállapodás alapján, amelyet Afganisztánnal dolgoznánk ki. Azt tesz- szük majd. ami az afgán kormánynak és nekünk is a legalkalmasabb lesz.” Végezetül a szovjet külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy „a pakisztáni vezetés jól végiggondolja nemzeti érdekeit, mielőtt végleg nemet mondana..." Már csütörtökön elindult újabb közel-keleti közvetítő kőrútjára George Shultz amerikai külügyminiszter. Római pihenő után a hét elejétől ismét felkeresi a közel-keleti térség érintett országait, hogy újólag megkísérelje megszerezni támogatásukat az általa javasolt tervezethez. Shultz azt javasolja, hogy formális nemzetközi konferencia megtartásával kezdjenek közvetlen tárgyalásokat Izrael és arab szomszédai között Egyidejűleg a megszállt arab területeknek biztosítsanak egyfajta korlátozott önkormányzatot hároméves időszakra, s ebben az időszakban dolgozzák ki a végleges rendezést, amelynek biztosítania kell Izrael állami létét, biztonságát, de érvényesítenie kell a palesztinok nemzeti jogait is. A Shuífz-féle tervezet nem foglalkozik érdemben a palesztinok képviseletének kérdésével. Az amerikai külügyminisztérium munkatársai elismerik, hogy a terv érvényesítésére továbbra is csak igen kevés esély van, főként azért, mert azt Samir izraeli miniszterelnök a leghatározottabban elutasítja. Izrael formálisan is