Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

MEGYEI 1988. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Hét végi világpolitikai KITEKINTÉSI Sok minden még kérdőjeles Mihail Gorbacsov belgrádi javaslatának széles körű visszhangja Nagy várakozás Sevardnadze washingtoni tárgyalásai előtt Ismét kiélezetté vált a Nicaragua körüli helyzet Általános PILLANATKÉP Minden Gorbacsov-látogatás tartalmaz valamilyen új le­szerelési javaslatot. A londo­ni rádió hírmagyarázója fo­galmazta meg a napokban ezt a megjegyzést, annak kap­csán, hogy az SZKP KB fő­titkára jugoszláviai utazása során felvetette a Földközi- tenger térségében állomásozó hadiflották befagyasztását és csökkentését. Kétségtelen, hogy az egész térség bizton­sága szempontjából nagy je­lentőségű volna e javaslat megvalósítása. Washington időről időre csökkenti és nö­veli kontinensünk déli részén elterülő stratégiailag oly fon­tosságú vizeken cirkáló hadi­hajóinak számát. S az csak természetes, hogy ha az ame­rikai „katonai jelenlét” foko­zódik a Földközi-tengeren, szovjet részről is kénytelenek ellensúlyozó lépést tenni, hi­szen az Egyesült Államok re- pülögép-anyahajói és tenger­alattjárói, amelyek időről idő­re nagyobb számban őrjára- toznak e fontos beltengeren, rakétákkal is felszereltek, s ezek a hadieszközök elérhetik a Varsói Szerződés országait, s így fenyegetést jelentenek, amelyet természetesen ellen­súlyozni kell. Gorbacsov befagyasztás!, il­letve csökkentési javaslatának rendkívüli jelentőségét akkor értékelhetjük a maga valósá­gában, ha számba vesszük, hogy 1983 óta az amerikai haditengerészeti államtitkár kezdeményezésére Washing­tonban új doktrínát dolgoztak ki e haderőnem számára. Eb­ben megkülönböztetett figyel­met szentelnek a földközi- tengeri térségnek. Az ott cir­káló 8. amerikai flotta sze­repét ennek megfelelően nö­velték. Ez a flotta mind ha­gyományos, mind nukleáris tekintetben rendkívüli ütőerő­vel rendelkezik. Mintegy 41 hadihajó tartozik hozzá 32 500 főnyi legénységgel és tenge­részgyalogossal a fedélzetén. A repülőgép-anyahajókon 150- 200 harci repülőgép és heli­kopter áll készen a bevetés­re. Ez a szám azonban idő­ről időre megnövekedik, ami­kor Washington jónak látja, hogy jelenlétét e globális szempontból oly fontos bel­tengeren — amely központi helyet foglal el több konti­nens között — növelje. Gorbacsov javaslatát tanul­mányozásra érdemesnek ítél­ték meg több dél-európai, afrikai és ázsiai országban. Néhány NATO-fővárosban is úgy nyilatkoztak a szóvivők, hogy meg kell fontolni az SZKP KB főtitkárának indít­ványát. Jellemző a tervezet kedvező fogadtatására, hogy az Egyesült Államok hivatalos körei kénytelenek voltak bi­zonyos óvatosságot tanúsítani, amikor kitérő választ adtak a flották befagyasztására, illet­ve csökkentésére. Shultz ame­rikai külügyminiszter azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok ez idő szerint nem kíván foglalkozni ilyen elgon dolással, hogy „formailag nem történt kellő módon az elképzelés felvetése. Az ilyen javaslatokat az amerikai kül­ügyminiszter szerint nem nyilvánosan, hanem a folya­matban levő leszerelési tár­gyalásokon kellene előterjesz­teni. A külügyminiszter, ami­kor e kijelentését tette, mint­ha feledte volna, hogy pél dául Reagan elnök úgyneve­zett „nullamegoldásról” szóló eredeti javaslata, amely több­szöri módosítás és kompro misszumos útkeresés nyomán végül is a tavaly decemberi washingtoni rakétaegyezmény­ben öltött testet, első ízben egy nyilvánosság előtt elhang­zott beszédben fogalmazódott meg. A MOSZKVAI TALÁLKO­ZÓ ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÁLLOMÁSA Amilyen különös Washing­ton „formai” hivatkozása, amellyel lényegében elutasít egy regionális leszerelési ja­vaslatot, annyira furcsa az a magatartás, amit a genfi tár­gyalások ügyében tanúsít. Egy hónappal ezelőtt, amikor Shultz készülődött Moszkvá­ba a nyári csúcs ügyében el­határozott soros tárgyalásra, az Egyesült Államok hivata­los vezetése fejezett ki kétsé­geket. Reagan elnök azt mondta, hogy alig valószínű, hogy a rendelkezésre álló szűk idő elegendő lesz arra, hogy aláírásra kész szerződés- tervezet kerülhessen a moszk­vai csúcsértekezlet tárgyaló- asztalára a hadászati támadó­fegyverzet ötvenszázalékos csökkentéséről. Akkor szovjet részről jelentették ki, hogy ha Genfben a szakértők mun­kája felgyorsul, lehetséges megfelelő kompromisszumos formulák kidolgozása a még megoldatlan kérdésekben. Mindenesetre azt mindkét részről világossá tették, hogy akár készen lesz a szerződés- tervezet, akár nem, sor kerül a moszkvai Gorbacsov—Rea­gan megbeszélésre. Bár Shultz tárgyalásai után mindkét, Genfben tanácskozó delegáció, olyan megbízatást kapott, hogy gyorsítsa meg a munkát, ennek az ellenkezője következett be. Legalábbis a reális szovjet értékelés ezt hangoztatta a minap az újabb Sevardnadze—Shultz tárgyalás előtt, amelyre a hét végén kerül majd sor, ezúttal Wa­shingtonban. A tények való­ban ezt mutatják: nem volt közeledés a leglényegesebb eddig nyitott kérdésben, hogy mi legyen a tengerről irányí­tott hadászati támadófegyve­rek jelentős csoportjával. Ezek a manőverező robotre­pülőgépek, amelyek az ame­rikai, ilyen típusú arzenál rendkívül jelentős részét ké­pezik. Szemben azzal, hogy a szovjet hadászati támadófegy­verzet legnagyobb í'észe szá­razföldi telepítésű. Ha to­vábbra is az egyenlő bizton­ságra törekednek, s ez alap­kérdés ezeken a megbeszélé­seken, fenn kell tartani az öt­venszázalékos csökkenés után is az eddigi katonai egyen­súlyt. A Pentagonnak az a törekvése viszont, hogy egy­részről teljesen le akarja sze­relni a szárazföldi indítású szovjet rendszerek felét, s eközben ragaszkodik ahhoz, hogy a tengerről (felszíni ha­dihajókról és tengeralattjá­rókról) kilőhető nukleáris esz­közök egy részét ne érintsék ezek a csökkentési előírások, Ezek után talán érthető a hirtelen „köpönyegforgatás”. Az eddig kétkedéseket han­goztató Washington, most egyszerre azt kezdi hangoz­tatni, hogy derűlátó abban az ügyben, hogy a nyár eleji csúcsig kidolgozzák Genfben a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló szerződés tervezetét. S most egyszerre e „szerepcsere” folytán Moszkva az, amely tamásko- dik. Washington nyilván azért mutat most egyáltalán nem indokolt derűlátást, hogy be­folyásolja a közvéleményt. Olyan iátszatot kíván terem­teni, mintha már minden rendben menne Genfben, csu­pán Moszkva akadékoskodik. már csoportokat a Honduras- szal határos nicaraguai terü­letekről. Innen indulnak el azok a támadások, amelyek újra meg újra megzavarják Nicaragua népének minden­napi alkotó munkáját. Ortega és Vezetőtársai nyilván így akarnak nyomást gyakorolni az állandóan feltételek soka­ságát szabó kontrákra, hogy tanúsítsanak kompromisszu­mokra jobban hajló magatar­tást, s így felgyorsulhasson a békefolyamat. Hadd tisztázzuk itt egyér­telműen: minden törvényes kormánynak a nemzetközi normák mindenkire érvényes szabályai szerint joga van arra, hogy távozásra késztes­se. ha kell, fegyverrel is, te­rületéről azokat, akik felfor­gató akciókat, gyilkosságokat követnek el. Most is csak annyi történt, hogy a kontrá­kat — akiknek Nicaraguában és Hondurasban egyaránt vol­tak támaszpontjaik — kiver­ték a szomszédos országba. S itt lépett közbe Washington. Reagan elnök bejelentette, hogy több mint háromezer amerikai légidesszantos kato­nát küld Hondurasba, az otta­ni elnök kérésére, mert a ni­caraguai fegyveres erők ezer tagja- behatolt az államba. A probléma csak az, hogy Wa­shingtonból az amerikai ka­tonák előbb indultak el, mint a hondurasi elnök kérése Washingtonba érkezett... De más „bajok” is vannak. A londoni rádió „24 óra” cí­mű háttérműsófa két ízben is gyanút ébresztett a „veszé­lyes helyzet” washingtoni tá­lalása iránt. Egyrészt tele­foninterjúban zavarba hozta a tegucigalpai szóvivőt, aki a „behatolást” igyekezett hite­lessé tenni. Mint szavaiból azonban kitűnt: a kontrák­nak a határövezetben mind­két oldalon támaszpontjaik vannak, s így voltaképpen „ők voltak a behatolók”, ami­kor visszaverték őket nicara­guai földről bázisaikra. A má­sik egy bombatámadás, ame­lyet állítólag hondurasi re­pülőgépek hajtottak végre sa­ját területükre behatolt ni­caraguai kormánycsapatok el­len. A londoni rádió telefon- interjút készített az NPBC amerikai rádiótársaság hely­színen tartózkodó tudósítójá­val, aki elmondta, hogy a ha­tárfolyó nicaraguai oldalán tartózkodott, az ott magukat beásott managuai csapatokkal, amikor a hondurasi gépek bombáztak. S persze nicara­guai oldalon, illetve a határ­folyóba hullottak a bombák, s nem hondurasi területen. Mint az amerikai újságíró megjegyezte: tapasztalta, hogy amerikai kémrepülőgépek és hondurasi harci gépek nem egyszer sértették meg a na­pokban Nicaragua légterét. Vagyis a kép világos: Wa­shington és Honduras az ál­lítólagos nicaraguai határsér­tés körüli hisztéria-hadjárattal a feszültséget akarja fokozni, s aláaknázni a békefolyama­tot. Árkus István Szovjet-jugoszláv közös nyilatkozat Befejeződött a csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról.) önnek, az MSZMP Központi Bizottságának, a baráti ország minden kommunistájának, Kí­vánom, hogy tovább erősöd­jön a két párt és a két nép barátsága.” ★ A Beigrádban kiadott doku­mentum egyebek mellett meg­erősíti az 1955-ös belgrádi, va­lamint az 1956-os moszkvai nyilatkozatbán megfogalma­zott egyetemes elvek történel­mi szerepét és ma is érvényes értékeit, nevezetesen: egymás függetlenségének, szuvereni­tásának. területi egységének, egyenjogúságának kölcsönös tiszteletben tartását, valamint az egymás belügyeibe bármely ürüggyel történő beavatkozás megengedhetetlenségét. Le­szögezik, hogy ezek az elvek kulcsfontosságú szerepet ját­szottak az államközi kapcso­latok normalizálásában, a sok­oldalú együttműködés kialakí­tásában. s a Szovjetunió és Jugoszlávia a jövőben is ezek­hez tartja magát. Az SZKP és a JKSZ külö­nösen fontosnak tartja a szo­cialista önigazgatás tökélete­sítését, az adott ország sajá­tosságainak figyelembevételé­vel. A dokumentum a továbbiak­ban arról szól, hogy a szocia­lizmus fejlődése döntő szaka­szába érkezett, az anyagi és szellemi erőforrások szélesebb körű feltárásának, a huma­nista alapok elmélyítésének küszöbén áll. A szocialista or­szágokban zajló reformfolya­matok és gyökeres átalakítá­sok igazolják a szocializmus életképességét és készségét arra. hogy megfeleljen korunk kihívásainak. Az emberiség előtt álló, min­den eddiginél jelentősebb prob­lémák megkövetelik, hogy fel­ismerjük: a nemzetközi közös­ség egységes egészet alkot, tag­jai kölcsönösen függenek egy­mástól. Olyan új politikai meg­közelítésre, gyakorlatra és fokozott felelősségvállalásra van szükség, amely összhang­ban áll napjaink valóságával — állapítja meg a nyilatkozat, A sokrétű problémáktól ter­hes mai világban kiemelkedő szerepet játszik az el nem kö­telezettség politikája, amely­nek célja: a béke és bizton­ság, az egyenjogúság, a köl­csönös megértés megteremté­se, a nézetkülönbségek áthida­lása. az országok és népek gaz­dasági, politikai függetlensé­gének, méltóságának, az Önál­ló fejlődési út kiválasztási jo­gának szavatolása, az igazsá­Idsológiai titkárok ulánbótori tanácskozása Vélemény■ és tapasztalatcsere E tekintetben nagy politikai jelentősége van az olyan poli­tikai eseményeknek, mint ami­lyen a pártoknak és mozgal­maknak a nagy október 70. év­fordulója alkalmából Moszk­vában megtartott nemzetközi találkozója, továbbá a köze­pes és kisebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról intéz­kedő szovjet—amerikai szer­ződés megkötése volt. A tanácskozáson javasolták, hogy a marxizmus—leniniz- mus és a tudományos szocia­lizmus alkotó továbbfejleszté­se alapján tegyék aktívabbá a jelenkori szocializmus elméle­ti és gyakorlati kérdéseinek, a világ fejlődése időszerű prob­lémáinak a kutatását. gos gazdasági kapcsolatok megteremtése. A Szovjetunió és Jugoszlá­via megerősíti hitét a fegyve­rektől és fenyegetésektől men­tes világ létrehozhatóságában, amelyben a rettegés és az erő­szak átengedi a helyét a biza­lomnak, a szilárd biztonság­nak, a népek és az emberek nyugalmának. A jelenlegi, köl­csönös függőségen alapuló vi­lágban bármely ország bizton­sága szavatolható, ha az má­sok biztonságára épül fel. E célok megvalósításában az el­ső, meghatározó jelentőségű lépés a fegyverkezési verseny megszüntetése, a nukleáris és hagyományos leszerelésnek visszafordíthatatlan folyamat­tá való változtatása. A népek legmagasztosabb és legsürgősebb célja a nukleáris katasztrófa fenyegetésének ki*- küszöbölése az atomfegyvereit teljes és általános felszámolá­sa alapján. E folyamat alap­ját a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, között a közepes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról kötött egyezmény vetette meg, meg­erősítve a biztonságos jövőbe vetett hitet. A leszerelés esz­méinek megvalósíthatóságába vetett hit történelmi jelentő­ségű tényezővé válhat. Szükséges és lehetséges ha­ladéktalanul hozzálátni az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló egyezmény kidolgozásához. Nem szabad megengedni a vi­lágűr militarizálását, hiszen a kozmosz az egész emberiség tulajdona. Az erősödő európai kedve­ző . folyamatokat ki kell ter­jeszteni a Földközi-tenger tér­ségére is. A térség biztonsága szoros kapcsolatban áll az európai biztonsággal oly mó­don. hogy a Földközi-tenger váljék a stabilitás és az együtt­működés övezetévé. A Szovjetunió és Jugoszlá­via egyetért abban, hogy mi­előbb rendezni kell a regioná­lis viszályokat, mégpedig a kiváltó okok felszámolásával. A felek — a továbbiakban — nagy jelentőséget tulajdo­nítanak az emberi jogok tisz­teletben tartásának és síkra­szállnak e jogok világméretű szavatolása mellett. Tartáíyhajót ért iráni támadás az öbölben Dúl a városok háborúja Irak péntek hajnalban újabb rakétát lőtt ki Teheránra — jelentette a bagdadi rádió. A „városok háborújának’’ vasár­nap történt kiújulása óta ez volt a 24. iraki rakétatáma­dás iráni célpontok ellen. Irán péntekre virradóan tá­madást hajtott végre egy ja­pán tulajdonban levő tartály­hajó ellen, dubai partjaitól nyolc mérföldre a Perzsa (Arab)-öbölben — vált isme­retessé hajózási forrásokból. Magas rangú tisztek kényszemyugdgazása Panamában feszült a légkör Panamában csütörtökön nyugállományba helyezték a fegyveres erők öt magas ran­gú tisztjét — jelentette be a hadsereg egyik szóvivője. EGY SZEMTANÉ PER­DÖNTŐ HELYSZÍNI BE­SZÁMOLÓJA A sandinista vezetés a hé­ten offenzívát indított el, hogy kiverje az ellenforradal­A 3200 amerikai katona hivatalosan „hadgyakorlatra” érkezett Hondurasba. Helyi megfigyelők ezt a lé­pést a fegyveres erőkön belü­li megosztottság újabb jele­ként értékelik, emlékeztetve rá, hogy a döntést egy nappal a Noriega tábornok elleni el­vetélt összeesküvés után hoz­ták. A hadsereg szóvivője ugyanakkor nem válaszolt ar­ra a kérdésre, hogy a kény­szernyugdíjazottak közvetlen kapcsolatba hozhatók-e a szer­dai puccskísérlettel, A panamai fővárosban to­vábbra is feszült a légkör. Csütörtökön fegyveres kato­nák járőröztek a város na­gyobb bevásárlóutcáin, és ro­hamrendőrök ellenőrizték azo­kat a körzeteket, ahol az utóbbi hetekben tüntetések voltak. A Noriega-ellenes el­lenzéki vezetők immár beis­merik, hogy az országon be­lüli tiltakozások nem tudják elmozdítani a tábornokot tisztségéből, s közülük mind többen nyíltan hangoztatják: ehhez egy amerikai katonai intervencióra lenne szükség. Az akció következtében a panamai zászló alatt közieke* dő hajó egyik matróza meg­halt, kilencen megsebesültek. Az INA iraki hírügynökség jelentése szerint az iráni légi­erő csütörtökön lakott tele­püléseket bombázott Irak északi részén. A támadások­nak polgári személyek estek áldozatul. Dragoslav Pejic, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke nyilatkozatban szólí­totta fel Irakot és Iránt a mielőbbi tűzszünet megterem­tésére. Egyúttal felkérte a világszervezet főtitkárát, hogy kezdjen megbeszéléseket az érintett felekkel az ENSZ BT 598. számú határozatának vég­rehajtása érdekében és há­rom héten belül számoljon be a konzultációk eredményéről. Irán pénteken azt jelentet­te. hogy a nap folyamán har­minc rakétát irányított iraki városokra, lelőtt öt iraki va­dászgépet és elfoglalt két ira­ki várost. Bagdadi jelentés szerint Irak pénteken hét ra­kétát irányított Teheránra. ZAVARGÁSOK Burma! katonák és rendőrök csütörtökön behatoltak a ran­gún! egyetem területére és könnygázzal, botokkal támad­tak az ott tüntető többezres tömegre, ötven diák megsebe­sült. Több százat őrizetbe vet­tek. A hatóságok lezárták az egyetemhez vezető utakat. A burmai fővárosban napok óta tartanak a diákok meg­mozdulásai. A fiatalok egyik társuk hét végi halálának kö­rülményeire akarnak fényt de­ríteni, aki a hatóságok hiva­talos állásponttá szerint az egyetemisták és a helyi fiata­lok közti összecsapásban vesz­tette életét. Március 16-17-én Ulánbá­torban tanácskozást tartottak a szocialista országok testvér- pártjainak ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó központi bi­zottsági titkárai. A Magyar Szocialista Munkáspárt képvi­seletében Pál Lénává, az MSZMP KB titkára vett részt a tanácskozáson. A kiadott közlemény egye­bek mellét! níegSllápítjá: A tanácskozás részvevői vé­lemény- és tapasztalatcserét folytattak az új'politikai gon­dolkodásmóddal. és a pártok­nak a jelenlegi szakaszban végzett ideológiai tevékenysé­gével kapcsolatos problémák­ról. A részvevők hangsúlyozták, hogy széleskörűen be kell mu­tatni a Szovjetunió és az ösz- szes (többi szocialista ország konstruktív erőfeszítéseit. Ezek az államok síkraszállnak a nukleáris veszély és a katonai­politikai konfrontáció felszá­molásáért, a párbeszéd és az együttműködés kiszélesítésére törekednek minden háborúel­lenes erővel a szilárd béke, a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvaló­sítása, -a nemzetközi biztonság és együttműködés megterem­tése érdekében., Síkraszállnak az új gazdasági világrend lét­rehozásáért, s minden egyes nép azon jogának tiszteletben tartásáért, hogy szabadon, füg­getlenül fejlődjön a gazdasági és társadalmi haladás útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom