Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-09 / 58. szám
mr « MEGY Eil 1988. MÁRCIUS 9., SZERDA * Érdekességek a Pest Megyei Levéltárból Biz’ a viza nincsen többé A régi Pest-Pilis-Solt vármegye határa a Duna bal partján mélyen lenyúlt, dél felé Szeremléig (ma Bács-Kis- kun megye), északon pedig Vác és Nógrádverőce között húzódott. Ezen a hozzávetőleg 200 kilométeres Duna-szaka- szon ősidők óta folyt a vizahalászat. A viza a Kárpát - medence legnagyobb hala volt valamikor. A monda szerint 1051-ben, amikor 111, Henrik német-római császár támadó hadserege eljutott a Vértesig és ott az éhínség miatt a végromlás kerülgette, a békülékeny András királyunk és Béla hercegünk — többek között — 50 óriás vizát küldött az éhező németeknek. Feltételezhetően a Pest megyei Duna-szakasz- ból fogták ki ezeket a halakat. Budának török alóli felszabadítása után még mindig rengeteg volt a viza. A legelőkelőbb ajándéknak számított, szinte pénzként adományozták. politikai hatalmasságok, német generálisok, kamarai adószedők jóindulatát lehetett vele megszerezni. Pest-Pilis-Solt vármegye hatósága sűrűn élt ezzel a fogással, hogy érdekeit érvényre juttassa. A nádor (a király helyettese), aki egyben Pest megye főispánja is volt, 1693-ban 200 vizát kapott ajándékba. A következő évben a pozsonyi gyűlés osztotta el megyék szerint a hadiadót. Pest megye „kenőpénze”, „jattja” ekkor a nádornak 400, az esztergomi érseknek 200, a kancellárnak 200, az országbírónak 200, Zichy Istvánnak 100, Erdődy Kristóf kamarai elnöknek 100 viza volt. Ugyanakkor a megyei határozat előírta, hogy egyéb jutalmazások céljára 200 vizát kell tartalékolni. Vajon, hol tartották ezeket életben és készenlétben? A vizahalászat joga mindig értékes volt, 1703-ban Pest megyei földesurak sérelmezték, hogy a budai kamara akadályozza őket a vizahalászatban. A megye Becsbe küldött követeket a királyi udvarhoz a Rákóczi-léle szabadságharc előtti hónapokban, hogy intézzék el a vizahalászat körüli sérelmek orvoslását. Az irodalom nem hazudik A közelmúltban jelent meg Farkas Endre Életünk és az erkölcs című könyve, amelyet nagy érdeklődéssel forgatnak a szervezett pártoktatásban részt vevő hallgatók, és a filozófiai művek iránt fogékony olvasók. Csak dicséret és elismerés illeti az MSZMP Központi Bizottsága illetékeseinek — akik a könyv születését szorgalmazták — azt a vállalkozását, hogy a tömegoktatásban első ízben vetetlek fél olyan, témakört, mint az erkölcs és a világhetet. A Szerző könyve nem előz- méíiy nélkül való. Korábbi műveiben — Egyéniség és szabadság, Erkölcs és forradalom, Érték, erkölcs, nevelés ■— már találkozhattunk olyan gondolatokkal, amelyeknek nagyszerű szintézisét valósította meg ebben az új alkotásában. A író útmutatásnak nevezi könyvét, amely a világban való tájékozódásunkhoz nyújt segítséget igényesen, ám mégis közérthetően. Egy pillanatra sem téveszti szem elől azt a fontos tényt, hogy sztereotípiák, sablonok taszítják az embereket a marxizmustól, ezért megfogalmazásai pontosak. Gördülékeny stílusa az intellektuális művészet iránt fogékony olvasó számára maradandó élményt nyújt. Világosan felismeri Farkas Endre, hogy változó világunkban új típusú értékrendet kell megfogalmazni. Ezért arra törekedett, hogy rendszerezze a Magyarországon meglévő irodalom etikai értékeit úgy, hogy maga a rendszer az újdonság erejével hasson. Tartalmilag sikerült megvalósítani a szerzőnek azt a kettős törekvést, amelyet tényfeltárásnak avagy érték- tételezésnek nevezünk. Egyfelől teljesen hűen tükrözi a valóságot, más részről ideálkritikát állít a valósággal szemben. A mű azt sugallja, hogy a valóságot ne eszményítsük, de ugyanakkor az eszményt ne váltsuk aprópénzre; maradjon meg egésznek. Érezhetően azok mellett áll ki a könyv, azokat szeretné megerősíteni, akik ilyen értelemben kitartanak elveik mellett, akik meggyőződésüket önértéknek tartják. Társadalmunk akut gondjairól szól Farkas Endre, amikor az erkölcsi értékek devalválódásáról ír — egyéni hangvételben. Az értékválságot — úgy véli a szerző — a társadalmi működési zavarok okozzák. Példák egész sorozatával világítja meg a megállapítását: „Attól, hogy a társadalom nem honorálja a szolidaritást, hanem a konkurenciát, nem honorálja a hűséget, hanem csak a pillanatnyi teljesítményt, attól ezek még értéket képviselnek, csak a működési zavarok miatt nem vezetnek közvetlen sikerhez. Nem az értékek vesztek el, csak nem találjuk meg a hozzá vezető utat." A könyv néha elvont filozófiai fejtegetéseit, magasröptű gondolatrendszerét kitűnően oldják a gondosan válogatott irodalmi szemelvények, a frappáns aforizmák és anekdoták, amelyek a szerző széles körű műveltségét bizonyítják. Kihez is szól igazából Farkas Endre könyve? Erről így vall maga a szerző: „Ezt a könyvet kezébe veszi a pedagógus is, és szégyellném magam, ha hozzá nem tudnék szólni, de kezébe veszi a szakmunkás is, és borzadva venném tudomásul, hogy neki se tudnék szólni... Az a szándék vezetett, hogy művem az igényes olvasóhoz szóljon. Ha valaki nehéznek találja, akkor vegye elő a szemelvénygyűjteményt, mert az irodalom soha nem hazudik." A nagyságos vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc konyhájára 1703—1710 között Pest megye rendszeresen küldött vizákat, melyekről jegyzőkönyvei és számadásai tanúskodnak. Horváth Lajos Győri Balett Az álmok ura Az álmok ura címmel új táncszínházi produkcióra készül a Győri Balett. A • kétrészes kompozíció koreográfiáját Csajkovszkij Diótörő című balettzenéjére Markó Iván Kossuth-díjas balettművész készítette. A Győri Balett táncszínháza teljesen más, mint a Hoffmann és az ifjabb Dumas írásai nyomán készült klasszikus Diótörő-történet. Itt az események színhelye egy balett-terem, ahol a gyerekek vizsgára készülnek. Egyikük képzeletének teremtményei is megjelennek a színpadon, és elviszik őt a tánc birodalmába. A történet színre vitelében a győri Gombos Ferenc Általános Iskola 40 balett-tagozatos növendéke működik közre. A főszerepeket is két kislány táncolja Markó Iván mellett, a további szólószerepeket pedig Afonyi Éva, Bom- bicz Barbara, Demcsák Ottó és Kiss János, az együttes tagjai alakítják. A premiert a tavaszi fesztivál keretében március 18-án tartják a budapesti Vígszínházban, ahol 9 alkalommal láthatja a közönség a produkciót. A győri bemutatóra április 1-jén kerül sor. Kiállítótermekből Megyei művész tanárok tárlata Szigetszentmiklúson, a Csepel Autógyár művelődési központjában március 12-ig látható a megyei pedagógus képzőművészek tárlata. Díjakat adományozott a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei bizottsága, a Pest Megyei Tanács és Szigetszentmiklós Város Tanácsa. Díjban részesült Somogyi György, Őrei József, Puha Ferenc festőművész, Agócs Attila szobrászművész. Esztétikai nevelés A magyar képzőművészet ontja az új tehetségeket. A kérdés azonban az, hogy az új értékeknek milliós létszámú befogadó és pártoló közönsége születhet-e. Mindez lehetőség és olyan szükségszerűség egyben, amely a vizuális fejlődés nélkülözhetelen alapja. Kulcsa a rajztanárok kezében, szellemiségében és odaadásában rejlik. Amilyen színvonalasak ma a rajzórák, olyan jellegűek lesznek a későbbi tárlatlátogatások. Műbarátokká, művészetpártolókká, új művészekké nevelhető az ifjúság, s hála Pest megye rajztanár festőművészeinek, szobrászainak, grafikusainak, erősödik ez az éltető folyamat. Azáltal is, hogy új státus képzőművészetünkben, a megosztottan teljes tanáriművészi energia. Az a párhuzamosság, amely a pedagógus festő szakmai előrelépése által távlatokat nyit tanítványai előtt is. Ez a kettős küldetés mértéke megyénk valamennyi rajztanárának, azoknak is, akik tevékenységüket Fordul a világ A napokban megjelent Koncz Zsuzsa legújabb, Fordul a világ című nagylemeze. Májusban a kedvelt énekesnő élő lemezbemutató-turnén lép föl az ország számos városában, közöttük május 28-án Gödöllőn, a művelődési központban. A koncert vendége Bródy János lesz, a kísérő zenekar pedig a Fonográf, illetve a KFT együttes. íR A DIÓFIGYELŐI NEM TUD OLVASNI. Emlékszem, hogy már annak idején nagy port vert fel, amikor még csak szóba került a kép- olvasás bevezetése az iskolában. E módszer szerint nem betűnként, szótagolva tanulják a gyerekek az olvasást, hanem képek alapján fogalmakat rögzítenek. Az előzetes vita során az ellenkezőiknek azzal forrasztották torkukra a szót, hogy maradiak, nem akarnak, mert nem tudnak lépést tartani a rohamosan változó világgal. Sok mindennel lehet, sőt kell kísérletezni, de a felnövekvő új nemzedék jövőjével bűnös könnyelműség, mely hihetetlenül megbosszulhatja magát. Most ez esetben is itt a fájdalmas eredmény. A módszer híveinek gyerekeinek többsége az általános iskola felsőbb osztályaiban is elemi olvasási zavarokkal küszködik. Ehhez járul, hogy képtelen megbirkózni a helyesírás gondjaival, mivel nem szótagolva tanulta az ábécét. A szülők kétségbeesetten szaladgálnak fűhöz-fához segítségért. a szakképzett pedagógusok pedig vért izzadnak, hogy valamiképpen helyre üssék a csorbát, de egyre inkább tehetetlennek bizonyulnak. Hiszen az alapozást évekkel később már szinte lehetetlen újrakezdeni. Hallani olyan eseteket, hogy az érintett mamák egy része diplomás állását felfüggesztve otthon marad nagy gyermeke mellett. Mások külön tanárokat fogadnak fel. Hiszen egyszerűen nem fér a fejükbe, hogy egy különben értelmes, jó felfogású 7-8-os általános tanuló miként kerülhet ekkora hátrányba még a gyengébb előmenetelűekkel szemben is. A rádió húszas stúdiójában Klemanovits Vera kellő körültekintéssel tárta fel a helyzetet. Adós maradt azonban a felelősök számbavételével. Hiszen ebbe a kockázatos kimenetelű vállalkozásba az állam sok pénzt fektetett bele, kezdve az új tankönyvek szerzői és előállítási költségeitől a módszer elsajátítását célzó tanfolyamok megrendezéséig. Ám mindezek eltörpülnek az anyagilag felbecsülhetetlen szellemi kár mellett, melyet több nemzedék égy életen keresztül kénytelen magával hurcolni. Ezért pedig nemcsak a szakképzetlen tanítók, hanem a különböző szervek képviselőiig, nagyon sokan felelősek. Egy nagy tanulságot azonban mégis elodázhatatlánul le kell szűrni. Nevezetesen azt, hogy hagyjuk már abba az át nem gondolt kísérletezést a gyermeki lélekkel, ami egyszer már hagyományosan bevált, ne bolygassuk meg, mert íme ilyen kiszámíthatatlan következményei lehetnek. háttérintézmények, a múlt esztendő végén egy rendelet arról intézkedett, hogy az egyes központi szervek háttérintézményeinek a költség- vetési kereteit megnyirbálják. Vicsek Ferenc riportműsorá- ban megpróbált tájékozódni, hogy milyen kilátások vannak erre a közeli jövőben. A megszólaltatott intézményvezetők nem igen rejtették véka alá, hogy felemás érzelmeket táplálnak az intézkedéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt a létük szükségességét igyekeztek bizonygatni, mondván: eddig sem ültek ölbe tett kézzel, megtettek mindent, ami rájuk hárult. Ami a leépítéseket illeti, kényszerűen tudomásul veszik, de már — helyesen — most azon törik a fejüket, hogy a felszabaduló munkaerőnek hol biztosítsanak megfelelő munkafeltételeket. Elsősorban olyan kisvállalkozásokba akarják belevágni fejszéjüket, amely külön pénzt hoz a konyhára. Valamiféle átképzés gondolata — legalábbis a megszólaltatott illetékesek részéről — eddig föl sem merült. A műsorvezető összegzésként meg is jegyezte, hogy háttérintézmények eddig nem nagyon ijedtek meg a saját árnyékuktól. Szombathelyi Ervin pedagógiai hivatásukra korlátozzák. Kétségtelen, hogy a művészi feladatokkal is küzdő rajztanárok diákjai pompás eredményeket érnek el itthon és külföldön egyaránt. A gyáli Fegyó Béla, a dabasi Őrei József, a gödöllői László Lilla, a gyáli—százhalombattai Ra- dóczi Mária, a turai Pataki Tibor diákjai azért is szerepeltek jól, kaptak díjakat Budapesten, Japánban, Indiában, mert festőként tanáraik is viharosan fejlődtek. Mindez ösz- szefüggés. A jelenlegi bemutatkozásnak, amely a Pest megyei pedagógus-szakszervezet jóvoltából tartós kezdeményezéssé vált az elmúlt évtizedekben, eredménye, hogy a legjobbak — így Somogyi György, Őrei József, Artner Ottó, Fegyó Béla, Somodi László, Agócs Attila, Nádasdy János, László Lilla, Puha Ferenc, művei bármelyik országos kiállításon megállnák és meg is állják helyüket. Rohamosan fejlődik Pál Aranka, Kovács Imre, Molnár Bertalan is. Az En* dőkertesen tanító, alkotó Ma-* gyár János kulturált felületke-» zeléssel véteti magát észre, á karakteres Sinkovics Lászlót dr. Patkós József, Dobos Olga tevékenysége is. Egyenletesen oszlik meg : megyénk területén a rajztanár festőművészek értékteremtő munkássága, amelyet a Pi-i| lisszántóról, Dunaharasztiról lsaszegröl, Gyálról, Hévíz-- györkröl, Fótról, Kartalról, Szentendréről, Dabasról, Szi->| getszentmiklósról, Gödöllőről^' Bagról, Erdőkertesről, Cegléd ről, Nagykőrösről, Pomázról, Pátyról, Csömörről, Maglódról, Szádéról, Jászkarajenörőlt Gyömrőről — összesen hu-< szónkét helységből — érkezeti) művek is igazolnak. Ez mei gyénk minden tájegységre kiterjesztett szellemi térképej id. Rácz József, a túrái Pataki Tibor, az abonyi Heiling György festményeit, az Alsó- némedin működő Kiss Ernő érmeit ezúttal hiányoltuk, pedig a minőségi összképhez őfe( is hozzátartoznak. Országos kezdeményezés Mindenképpen jelentős^ hogy a megyei pedagógusszakszervezet nemcsak a hoz* zánk tartozó rajztanár festőművészek bemutatkozásának megszakítatlan folyamatosság gára gondol, hanem keresi^ kutatja azt a megoldást, amelynek keretében megyénk válhatna — reméljük válik ig — a pedagógus képzőművészek országos évi tárlatának rendezőjévé. A tervek szerinti már 1990-től. t Losonci Miklós i B rrr A Csőszerelőipari Vállalat 2. sz. szerelőipari üzeme azonnal felvesz budapesti, székesfehérvári, valamint százhalombattai export- és kiemelt szerelőipari munkákra fűtés-, víz- és gázszerelőt, autogén- és villanyhegesztőt (elsődlegesen minősítéssel rendelkezőket), lemezlakatost és általános lakatost, továbbá közép-, illetve felsőfokú szakirányú műszaki végzettségű közvetlen termelésirányítókat Jelentkezés: személyesen, írásban vagy telefonon keresztül, Pádár Sándor munkaügyi vezetőnél, cím: Budapest, Budafoki út 95-97. 1117. Telefon: 813-720, 472-es és 414-es mellék. Az ipari Szerelvény és Gépgyár felvesz közgazdasági szakképesítést szerzett pénzügyi előadót Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezni lehet a személyzeti és oktatási főosztályon, önéletrajzzal. Cím: Budaörs, Gyár u. 2. 2042. Telefon: 851-355, 133-as mellék. Szellemi térkép
