Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

^£Man 6 1988. MÁRCIUS 9., SZERDA Jogi tanácsok Munkavállalás a rokonoknál 9 A határo­zót} idejű munkaviszony felmondása • Az utak mellett lévő ingatlanok • Vagyonkö­zösség az élettársaknál t Az özvegyi nyug­díjas adója és lehetséges kedvezményei # Édesapja mellett tanulta ki a kőművesszakmát a fel- szabadulás előtt M. N. isasze- gi olvasónk. Arra szeretne vá­laszt kapni, hogy ezt az időt miképpen lehet számításba venni a nyugdíj megállapítá­sakor szolgálati időként. ( Abban az esetben, ha a (nyugdíjba vonuló gyermeké­nek, unokájának, szülőjének, nagyszülőjének, testvérének a saját vállalatában foglalkoz­tatott idejét szeretné szolgá­lati időként számításba ven­ni, az 1952 előtt munkában töltött idejét csak akkor le­het figyelembe venni, ha azt egykorú okirati bizonyíték sze­rint igazolja. A szolgálati időt tehát csak akkor állapítják meg, ha tanoncszerződéssel igazolja az alkalmaztatását. Ka viszont iparossegédként vagy gyári munkásként dolgo­zott rokonainál a társadalom- biztosítási juttatást igénylő, alkalmaztatását munkakönyv­vel, ha pedig gyakornoki mi­nőségben foglalkoztatták, szer­ződéssel kell igazolnia. Az előbb ismertetett ked­vezményeket akkor is alkal­mazni lehet, ha a munkálta­tó falusi kiskereskedést foly­tatott. Abban az esetben vi­szont, ha az igénylő nem az előbb felsorolt munkakörök Valamelyikében (tanonc, ipa­rossegéd, gyári munkás, gya­kornok) dolgozott rokona üz­letében, hanem egyéb minő­ségben — pl. kereskedősegéd­ként —, ezen idő figyelembe­vételét a jogszabály kizárja. Az egykorú okiratnak bármi­lyen okiratot el kell fogadni, otnelyből egyértelműen követ­kezik, hogy a dolgozót a-fel? soroltak szerinti munkakö­rökben foglalkoztatták. (Pl. segédlevél, ipari iskolai bi­zonyítvány, vagy az ipari tes­tület nyilvántartása, OTI-nyil- vántartás, iparhatóság előtt tett írásbeli nyilatkozat.) • Határozott időre alkalmaz­ták S. L., péceli kőművest, de a munkáltató ennek ellenére felmondta a munkaviszonyát, mert véleménye szerint nem végezte megfelelően a mun­káját. Olvasónk sérelmezi azt Is, hogy a felmondási ideje rövidebb volt, mint a kollek­tív szerződésben meghatáro­zott időtartam. A határozott időre szóló munkaviszony csak a törvény­ben meghatározott okok alap­ján mondható fel. A munkál­tató tehát csak akkor szün­tetheti meg az ilyen munka- viszonyt, ha a dolgozó a mun­kát nem végzi megfelelően, vagy elvégzésére nem alkal­mas. A dolgozó kizárólag ak­kor élhet ezzel a lehetőséggel, ha a munkáltató a munkaszer­ződésben vállalt kötelezettsé­gét nem teljesíti. A határo­zott idejű munkaviszony fel­mondásánál az általános sza­bályokat kell alkalmazni, te­hát a dolgozó mind szóban, mind írásban felmondhatja a munkaviszonyát, a vállalat viszont csak írásban. A fel­mondási szándék bejelentését követően felmondási időt ál­lapít meg a jogszabály azzal az eltéréssel, hogy ennek az időtartama nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a munkaviszony a munkaszer­ződés értelmében felmondás nélkül is megszűnt volna. 6 Egy forgalmas főútvonal mellett akart zöldscgespavi- lont felállítani egy magát megnevezni nem kívánó olva­sónk, mégsem tehette meg, mert a hatóság véleménye szerint zavarja az út forgal­mát. Saját telkemen nem te­hetek azt, amit akarok? — kérdezi olvasónk. Meghatározott esetekben a közút kezelője (a tanács, vagy a Közlekedési Minisztérium illetékes igazgatósága) szabá­lyokat határozhat meg az utak mellett lévő ingatlanokra is. Ahhoz tehát, hogy a tulaj­donos rendelkezése jogszerű legyen, bizonyos esetekben szükséges a közút kezelőjének egyetértése is. Ha a közút külterületi szakasza mellett a közút tengelyétől számított 50 méteren belül kívánnak épületet vagy más építményt létesíteni, ezt csak a kezelő hozzájárulásával teheti meg a tulajdonos. Ez a távolság a főutak esetében 100 méter. A' tulajdonos köteles a közút ke­zelőjének hozzájárulását kérni akkor is, ha az ingatlanon kő, kavics, agyag, homok vagy egyéb ásványi nyersanyag ki­termelését kezdi meg, illetve ha a közút külterületi szaka­sza mellett az út felületének határától számított 10 méter távolságon belül fát ültetnek, vagy meglévő fát kivágnak. Előfordulhat, hogy a tulajdo­nos nem tesz eleget kötele­zettségének, ilyen esetekben a halasztást nem tűrő munkákat az ingatlanon (pl. fák nyesé­se, csapadékvíz elvezetése stb.) az út rendeltetésszerű haszná­lata és a forgalom biztonsága érdekében a közút kezelője is elvégezheti. Természetesen ilyen esetekben a költségek a felelőtlen tulajdonost terhelik, akinek még az esetleges bír­ságot is fizetnie kell. O B. I.-né olvasónk azt kér­dezi tőlünk, hogy az élettársi viszony fennállása alatt szer­zett vagyon milyen módon oszlik meg a felek között. A törvényeink védik a há­zasság intézményét, de ugyan­akkor tudomásul veszik azt is, hogy sokan élnek élettársi vi­szonyban is. Élettársi viszony­nak a polgári törvénykönyv azokat a kapcsolatokat tekin­ti. ahol a nő és férfi házas­ságkötés nélkül férj és fele­ség módjára, és közös ház­tartásban él együtt. A házasságtól eltérően va­gyonközösség az élettársak között nem jön létre annak ellenére, hogy az együttélés fennállása alatt vagyonukat közösen használják. Problé­mát jelenthet ezért, hogy élet- közösség megszűnésekor a szerzett vagyon milyen mó­don oszlik meg. A megosztás attól függ, hogy az életközös­ség fennállása alatt ahhoz a felek milyen mértékben járul­nak hozzá. Tehát a jövedelem (kereset) nagysága határozza meg, hogy ki mennyit igé­nyelhet a közös vagyonból. Az ehhez való hozzájárulás mér­tékénél azonban nemcsak a ténylegesen megszerzett jöve­delmet számolják hozzá, ha­nem azt a munkát is figye­lembe veszik, amelyet a felek a közös háztartásban végez­tek. Ha tehát a férfi munka­erejét a ház tatarozásával ér­téknövelő tényezővé változtat­ta, ezt ugyanúgy figyelembe veszik, mint azt, hogy a fe­leség ezen idő alatt a háztar­tásban dolgozott. • M. P. dabasl olvasónk öz­vegyi nyugdíjban részesül. Az iránt érdeklődik, hogy milyen esetben illeti meg a jövede­lemadó fizetésénél kedvez­mény, ha munkaviszonyban áll. A munkaviszonyban álló magánszemély özvegyi nyug­díjat kaphat két vagy több árvaellátásra jogosult gyer­mekére tekintettel is. Az ilyen özvegyi nyugdíj adó­mentes, más jövedelmekkel nem lehet összevonni. Abban az esetben, ha ideiglenes öz­vegyi nyugdíjat állapítanak meg a házastárs számára, ezt 12 hónapon keresztül folyósít­ják. Ez a jövedelem nem adó­mentes, nyugdíjnak minősül és a nyugdíjra vonatkozó ál­talános szabályok szerint kell utána adót fizetni. Tehát ma­ga a jövedelem után nem kell adózni, de az egyéb jövedel­mek adójának mértékét meg­emelheti, ugyanis az adóalap összegébe a nyugdíj is beszá­mít, így a magánszemély jö­vedelemadójának megállapí­tásakor az özvegyi nyugdíj összegét is figyelembe kell venni (96 000,— Ft-ig az adó biztos, hogy „0”). Ez a ked­vezmény a magánszemélyt egy évig illeti meg, ha az ideig­lenes özvegyi nyugdíjat ja­nuár 1-jétől december 31-ig folyósították, két évig élhet vele, ha a töredék évi folyó­sításra kerül „sor. özvegyi nyugdíjat kaphat a magánsze­mély akkor is — egyéb fel­tételek meglétében —. ha leg­alább 67%-ban csökken a munkaképessége. Ebben az esetben is a nyugdíjasokra vo­natkozó szabályt kell alkal­mazni. Végezetül elmondjuk, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó szabály alkalmazandó annak a dolgozónak az esetében is, aki a nyugdíjkorhatárt be­töltötte, de saját jogon nem igényel nyugdíjat, hanem szá­mára a — nyilván kedvezőbb — özvegyi nyugdíjat folyósít­ják. Dr. Sinka Imre Három kereszt az aláírás Tizenöt eves fiú az áldozat Rablógyilkosság áldozata lett Vágó Andor tizenöt éves budapesti tanuló. A fiatal fiú február 12-én délelőtt 18 ezer 700 forinttal a zsebében ment el otthonról, és soha többé nem tért haza. Ki lehetett a gyilkosa? Miért volt ennyi pénz a gyermekkort éppen csak meghaladó fiúnál? Ezek­re a kérdésekre keresett vá­laszt a rendőrség. Lovat vásárolni Egy budapesti lakos tett be­jelentést február 13-án a rend­őrségen; unokatestvére, Vágó Andor előző nap azzal távo­zott szülei lakásáról, hogy lo­vat akar vásárolni. Azóta nem került elő. Az apa, Vágó Ferenc, a tör­téntekkel kapcsolatban el­mondta, hogy gyermeke aszt­más- volt, és ezért rendszere­sen járt ellenőrzésre a tüdő­gondozóba. Eltűnésének nap­ján délelőtt tíz óra tájban szólt neki, hogy induljon már a rendelésre. Este tévénézés közben kezdtek nyugtalankod­ni amiatt, hogy hol lehet a gyerek. Eszükbe jutott, korábban említette, hogy csikót akar vá­sárolni. Malacok hizlalásából és értékesítéséből volt 18 ezer hétszáz forintja, amit a vitrin­ben tartott. Az anyja megnéz­te, kiderült, hogy a gyerek el­vitte magával az összeget. An­dor tizenkét éves kishúgát ek­kor átküldték a nagymamához, nézzen utána, nem járt-e ott a bátyja. A tagadó válasz után Vágó Ferenc takiba ült és felkereste a rokonokat, tud­nak-e valamit a fiáról. Az egyik sógor említette, találko­zott a fiúval, látta amint au­tóbuszra szállt, és mondta, hogy Kerepestarcsára indul a Laci fuvaroshoz, csikót vásá­rolni. Ez a rokon tett azután bejelentést a rendőrségen az eltűnésről. Országos körözés indult az alacsony, vékony, fekete — el­tűnésének napján csauszínű műbőr dzsekit, barna pulóvert és szürke nadrágot viselő — fiú felkutatására. Holttest a patakban Megtalálták a kerepestarcsai fuvarost, aki kijelentette, hogy a fiú járt ugyan nála, alkudo­zott is, de nem vásárolt, to­vábbment egy másik címre, ismerősével a tizenkilenc éves Kanalas Attilával. Többen is látták kettőjüket Kerepestar- csán, a Hazai Fésűsfonógyár mögötti cigánytelepen. A kór­ház irányába szaladtak, de onnan Kanalas már csak egye­dül tért vissza, taxival. Vágó Andort ezután már senki sem látta életben. Holt­testét Nagy tárcsán találták meg. A lakott területtől mint­egy 1200 méterre van egy sze­métlerakó helynek használt, gazos, bokros földterület. Ott volt vérébe fagyva, arccal a Komputer „mackósok" Csíny tevés vagy bűntény? A kifejezést valószínűleg hiába keresnénk a leg­újabb szótárakban is, pedig a „hacker” szó az utóbbi időben egyre gyakrabban tűnik fel az angolszász saj­tónyelvben. De hát nem is csoda, hiszen amihez kap­csolódik, a számítástechnika, illetve az egymással akár országhatárokon keresztül is összekapcsolt számítógépes rendszerek, maguk is meglehetősen fiatal ágát képezik a tudománynak. A „hacker” pedig nem más, mint egy olyan — megítélés­től függően — csínytevő vagy bűntevő, aki ezeknek a rend­szereknek az áthatolására szánja el magát, aki hozzáér­tése, tudása, kitartása vagy szerencséje révén képes „be­hatolni” a legnagyobb világ­cégek vagy tudományos inté­zetek féltve őrzött adatbank­jába, „megcsapolni” azokat. E fiatal, rendszerint diák­sorban járó komputer-„mackó­sokat” természetesen nem szabad összekeverni a valódi számítógépes bűnözőkkel. Az ugyanis egy külön, jóval na­gyobb károkat okozó terület. Oda tartozik mindenki, aki egy- egy bank nyilvántartási me­chanizmusát, vagy egy betétes saját titkos kódját ismerve saját javára hajtat végre il­legális átutalásokat, vagy aki — adott esetben épp egy mű­ködési program kidolgozója — olyan, a kívülálló számára észre sem vehető szoftver­csapdákat rejt el eleve egy nagyobb programcsomagban, amelynek segítségével saját folyószámlájára utaltat át ki- sebb-nagyobb összegeket. (Elő­fordult már, hogy a furfan­gos program alkalmanként csak néhány centet emelt le a kliensek pénzforgalmából, de hát sok kicsi sokra megy ...) Nem a gazdagodás Nos, egy igazi „hacker” esetében erről szó sem lehet, Náluk nem az anyagi haszon, a meggazdagodás a döntő, hanem a technikai bravúr, a ravasz védőrendszereken való áthatolás diadala, a rejtett kódok kifürkészésének siker­élménye. Emlékezhetünk, nem is oly rég egy amerikai film tinédzser főszereplője, aki a Pentagon komputeres védő­gátjain átkerülve, véletlenség- ből csaknem kirobbantja a harmadik világháborút. Am ez persze csupán a forgató­sekély vizű patakba borulva a tizenöt éves fiatalember tete­me. A gyanúsítottat Budapesten, a X. kerületi Akna utcai sze­méttelepen tartóztatták le a rendőrök. Kanalas Attila írástudatlan, névaláírás helyett három ke­reszt szerepel a vallomása hi­telesítéseként. Elmondta, hogy állatvásárokról ismerte áldo­zatát. Kerepestarcsán találkoz­tak, és ő elkísérte azzal, hogy segít neki csikót vásárolni. Több helyen jártak, de nem kötöttek üzletet. Ekkor ő azt mondta, hogy tud valakit Nagytarcsán, aki csikókkal ke­reskedik. A szeméttelepre vit­te gyanútlan áldozatát, útköz­ben felvett egy csaknem nyolc­van centi hosszúságú husán­got. A fiú még ekkor sem gya­nakodott társára. A pénzt elkártyázta — Balkezembe fogtam a bo­tot és rácsaptam vele a hom­lokára. Amikor hanyatt esett, letérdeltem mellé és fojtogat­tam. Akkor még láttam, hogy mozog a lába, és tovább ütöt­tem a bottal. Azután kivettem a zsebéből a pénzt, és taxiba ültem. Gödöllőre mentem a nővéremékhez, ott átöltöztem, mert véres lett a nadrágom. Azután taxival Érdre utaztam és ott elkártyáztam a pénzt. A bestiális gyilkosság ügyé­ben tovább folyik a vizsgálat. Gál Judit könyvíró fantáziájának volt a terméke. Az a bejelentés azonban, amely nemrég egy hamburgi komputerklub köz­leménye nyomán került nap­világra, az első szótól az utol­sóig valóság. Nyomok nélkül Kiderült, hogy lelkes nyu­gatnémet fiatalok az eddig talán legnagyobb és legmeré­szebb számítógépes betörés­sorozatot hajtották végre. Be­tolakodtak a légi közlekedés, a távközlés és az űrhajózás szertágazó nemzetközi rend­szerébe. Saját programjaik segítségével nyolc nyugati ál­lam 135 rendszerébe furakod- tak be, és ráadásul úgy hív­ták le a kiszemelt adatsoro­kat, hogy nyomot sem hagy­tak maguk után. Az áldozatok között szerepelt például a Nyugat-európai Magkutató Központ (CERN), a Max Planck Intézet, a darmstadti Nyugat-európai Űrhajózási Hivatal (ESA). A leglátványo­sabb csíny azonban bizonyára az amerikai űrhajózási hiva­tal, a NASA húsz számítógé­pének „megfúrása” volt: en­nek során a fiatalok az űrre­pülőgép-programról és a ra- íiétameghibásodásokról is in­formációkhoz jutottak. Az esetnek, persze nem csu­pán büntetőjogi vonatkozásai vannak. A «-»törvénykönyvek paragrafusai ugyanis önma­gukban világosak; hasonló cselekményekért akár három­éves börtönbüntetés is kiszab­ható. A fiatalok, akik gyanít- hatólag maguk is meghökken­tek illegális tapogatódzásuk eredményességén, ezért — a hamburgi kluboá választva Anyagi felelősség. A fegy­veres erők, a fegyveres testü­letek és a rendészeti szervek tagjainak a testülettel szem­ben fennálló anyagi felelős­ségéről szóló 4/1970. (IV. 1.) kormányrendeletet móidosítot- ta a Minisztertanács. Módosítás. A targoncaveze­tők képzéséről szóló jogsza­bályt módosította a 2/1988. (II. 23.) IpM—KeM—MÉM együttes rendelet. Adókedvezmény. A bérbrut­tósítás fedezetére állami ga­rancia mellett felvett hitel kamata utáni adókedvezményt a 2/1988. (II. 23.) FM-rende- let állapítja meg. Költségvetés. Az állami költségvetési szervek gazdál­kodásáról szóló 19/1980, (IX. 27.) PM-rendelet módosításra került. Televíziószabályzat. A Ma­gyar Posta elnöke módosította a 7/1973. (XII. 27.) KPM-ren- delettel kiadott rádió- és te­Seber Sándor 46 éves buda-' pesti alkalmi munkás, aki már nyolc esetben volt bör­tönlakó, legutóbbi büntetésé­nek kitöltése után a Cse­pel Autógyárban jelentkezett munkára. Míg felvételére ke­rült sor, engedélyt kapott, hogy két éjszaka a gyár mun­kásszállásán aludjon. Már har­madnap otthagyta munkahe­lyét és csavargott. A sziget- szentmiklósi falatozóban az egyik kissé ittasan távozó közvetítőként — az érintett intézményekhez fordultak, őket pedig érthetően nem annyira a vádemelés és a megtorlás érdekli, hanem az, hogyan kerülhető el a véde­kező program tökéletesítésé­vel még egyszer ugyanilyen eset. Csakhogy, s ez itt a bökke­nő, ez korántsem egyszerű feladat. A NASA például Vi­lágszerte összesen 1600 űrku­tatási, atomfizikai és moleku­láris biológiai adatokat tartal­mazó számítógéppel van össze­köttetésben. A kapcsolat pe­dig többnyire a közönséges telefonvonalak segítségével áll fenn, vagyis a külső be­hatolók „kiszűrése” vagy az adatátvitel saját kábelcsator­nákra áttéerelésével, vagy pe­dig az információk titkosítás sával, kódolásával képzelhető el. Igen ám, de ez is, az is jó­kora költségeket jelentene, s csökkentené a kiterjedt nem­zetközi együttműködést, amely viszont mégiscsak az elsődle­ges célkitűzés kell hogy ma­radjon. Véletlen szerencse Nem csoda hát, hogy a komputeres bőnözés egyik is­mert szakértője, Hans G. Nilsson, aki a strasbourgi Európa Parlament számára folytat ez irányú vizsgálato­kat, meglehetősen borúlátó. Szerinte a szóban forgó adat­megcsapolásoknak alig öt szá­zalékát (!) tudják felfedezni, sőt — teszi hozzá őszintén — ennek egy részét is csak vé­letlen szerencse révén. így érthető, hogy Nilsson és tár­sai csupán abban tudnak re­ménykedni, hogy a játékos kedvű diákok, elunják a dol­got, s újabb vadászterületet keresnek személyi ' számítógé­pükkel ... ■ - V , E. fi. Olvasóink részére minden esO- törtökön 17—19 óra között In­gyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, be­érkezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. levfziószabályzatot. 1988. Ja­nuár 1-jétől e jogszabály alapján mentesülnek az elő­fizetési díj megfizetése alól azok a 70 éven felüli nyug­díjas házaspárok, akik csalá­di köteléken kívül, önálló háztartásban csak a házastár­sukkal együtt élnek. Nem kell megfizetni az előfizetési díjat akkor sem, ha a 70 éven felüli nyugdíjasok a nyugdíj- korhatárt elért, de önálló nyugdíjjal nem rendelkező házastársuk, valamint az ön­álló keresettel nem rendelke­ző kiskorúak vagy más jöve­delemmel nem rendelkező családtagjukról gondoskodnak. Természetesen a korábbi jogszabály módosítása alapján az egyedül élő 70 éven felü­lieket is megilleti ez a ked­vezmény. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 4-es számá­ban jelentek meg. vendégtől cigarettát kért, s míg az tüzet is adott, áldoza­ta zsebéből kilopta jelentős összeget tartalmazó pénztár­cáját. Seber négy ismerősétől, különböző mesékkel, kisebb- nagyobb kölcsönöket kért és kapott, de a megszabott ha­táridőre a pénzt nem adta vissza. A munkakerülő szél­hámost mint többszörösen visszaesőt a Ráckevei Bíróság vonja felelősségre. Asztalos Imre TlZ NAP RENDELETÉI A kölcsön visszajár Szélhámos a bíróság előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom