Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA "'■»l.'.I.UW.Jgj»1" J!' 1 1 XXXII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1988. MÁRCIUS 16., SZERDA Eredményes évet zártak Az Opál győzte elegendő áruval A napokban tartotta éves munkaértekezletét az Opál Kereskedelmi Vállalat. Az eseményen többek között ott volt dr. Unyi Győző, a Pest Megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. Dr. Thanhoffer Imre igazga­tó beszámolójában egyebek mellett említette, hogy 50 mil­lió 658 ezer forint nyereséget értek el. Az elmúlt évi árbe­vételük több mint 1 milliárd 768 millió forint lett. Forgal­mukat 357 négyzetméterrel nagyobb területen bonyolítot­ták le, miközben boltjaik szá­ma 132-ről 118-ra csökkent. Állandósították az áru betáro­lásokat, elsősorban cukorból, lisztből, ecetből, szörpből. Nagymértékben bővült a vá­laszték húsból, húskészít­ményekből, valamint száraz­áruból. Az előző évek hagyományai­hoz híven tavaly is szerveztek burgonya-, alma- és hagyma­akciókat, ily módon segítve, hogy a vásárlók téli szükség­leteiket beszerezhessék. Áru­kínálatuk egész évbén olyany- nyira kielégítő volt, hogy a korábbi esztendők esetenként krónikus hiánycikkeiből — sörből, üdítőitalból — ki tud­ták elégíteni az igényeket. Vi­szont narancsból, kókuszresze­lékből, egyes fűszerekből, egészségügyi papírból, papír­zsebkendőből, szalvétából és csomagolóanyagból ellátási gondok mutatkoztak — főleg az ünnepek előtt. Központi raktáruk tevékenységét tovább gyarapították. Szervezettebbé tették a szállításokat — a ma­gánfuvarosak beléptetésével —. az áruforgalmi munkát meg­erősítették. Egy műszakban A boltokban tartott ellenőr­zések. a vállalathoz beérkezett jegyzőkönyvek alapján megál­lapíthatták, hogy a lopások, betörések, illetve betörési kí­sérletek fokozatosan nőttek. A múlt év elején szervezték meg közvetlen kapcsolatukat a bocsi sörgyárral. Komoly konf­liktusokat okozott központi raktáruk átszervezése. Meg­nyitották 88-as számú nagykő­rösi és 99-es vecsési boltjukat az első negyedévben. Április­ban vették fel az-Opál nevet. Májusban némi érzelmi viha­rok kíséretében Cegléden meg­valósították nyolc boltegység vezetőjének cseréjét. Gyomron járműboltot, míg a városban a Vörösmarty téri és a Budai úti áruházukat adták át. Szeptem­bertől igen élénk felvásárlást tapasztaltak főleg cukorból rizsből, lisztből és mosóporok­ból — győzték áruval. ( Költségeik növekedtek. Egy­részt, mert bizonyos tarifák változtak. Másrészt mivel a bér-, a fenntartási, valamint fogyóeszköz-költségek — vál­lalati döntés következtében — a tervezettnél jobban emel­kedtek. A vállalati létszám 783 fő, amely jelentősen — 31—32 dolgozóval — csökkent. Ez na­gyobb mértékben Nagykőrö­sön, Vecsésen és Dunaharasz- tin fordult elő. Az agglomerá­ciós területeken megtörtént, hogy betegség vagy szabadság miatt a távollévő dolgozó he­lyett nem tudtak beállítani másikat. így aztán az egy-két személyes boltokat erre az idő­re be kellett zárni. Akadt olyan egységük is, amelyet létszámhiány miatt hosszabb ideig egy műszakban üzemel­tettek. Újabb áruházak A dolgozóik átlagkeresete a tervezett 4 helyett 9 százalék­kal növekedett. Az anyagi ösztönzésre fordított összeg 1 millió 300 ezer forinttal volt magasabb. Beruházásaikat megvalósí­tották. Ugyanakkor mintegy 17 egységet megszüntettek. Több mint 13 millió 700 ezer forin­tot fordítottak népgazdasági beruházásra, és körülbefül 3,2 milliót a hűtőkapacitás fej­lesztésére. Üjabb áruházak építését kezdték el Bugyi és Alsónémedi községekben. Fo­lyamatban van a ceglédi be­vásárlóközpontban készülő 2022 négyzetméteres létesít­ményük engedélyezési terve is. Ellenőrzések Az ellenőrzések során fel­tárt mulasztásokért következe­tesen érvényesítették a felelős­ségre vonás különböző formáit. A hiányosságokért nyolc fő kapott igazgatói figyelmezte­tést, elsősorban szabálytalanul végrehajtott árváltozás miatt. A vállalat sérelmére 12 eset­ben követtek el értékhatár alatti lopást, 28 alkalommal pedig betöréses lopást. A kár 333 ezer forint volt. Célkitűzéseiket teljesítették. Különösképpen a nyereségter­vüket, amelyet az elmúlt két év' alatt megdupláztak. Ered­ményes esztendőt zártak. Falugyűlés Az abonyi volt gimnázium épületében csütörtökön este fél hétkor falugyűlést tarta­nak, hogy a tervezett egész­ségmegőrző központ kialakí­tásával összefüggő eddig ki­alakult véleményeket, ta­pasztalatokat összegezzék, és amennyibeh pozitív döntés születik, a további tennivaló­kat meghatározzák. Mozgássérülteknek Gépkocsivezető-tanfolyam A rendelet értelmében csak azok a mozgássérültek kaphat­nak gépkocsit, akik jogosít­vánnyal rendelkeznek. Azok. akik csak átalakított gépkocsit tudnak vezetni, je­lenleg a megyénkben csak a kerepestarcsai kórházban — bentlakásos módszerrel — vé­gezhetik el a tanfolyamot. A Dél-Pest megyei helyzet javítása céljából a Mozgás- korlátozottak Pest • Megyei Egyesülete jó kapcsolatot ala­kított ki a Magyar Autóklub ceglédi szervezetével. Lehetőségünk nyílna arra, hogy egy speciálisan kialakí­tott tanulógépkocsit közösen üzemeltessünk, amelyen azok a tagjaink tanulnának, akik a kórházi beutalástól idegen­kednek. Az autó Cegléden állomá­sozna, így elsősorban azok je­lentkezését várjuk, akik Ceg­léd környékén laknak és a bejárást meg tudnák oldani. Az autót az egyesületnek kellene megvásárolni, eh­hez azonban tudnunk kell el­sősorban azt, hogy van-e igény ilyen szolgáltatásra. Akit ez a lehetőség érde­kel. kérjük, írjon a Mozgás- korlátozottak Pest Megyéi Egyesületéhez Kósik Lajos ne­vére (Vác, Pf.: 97 — 2601). Az ügyben továbblépni csak Teke Már bajnok a Közgép A 22. fordulót rendezték meg a férfi tekézők NB II-es csapatbajnokságában. A ta­vasszal remeklő, s még pon­tot sem vesztő Ceglédi Köz­gép idegenben lépett pályá­ra, rangadót játszott a máso­dik helyen álló DMVSC el­len. A ceglédiek újabb biz­tos győzelmet arattak, s a hátralevő négy forduló ered­ményétől függetlenül, már megnyerték a bajnokságot, s egy év szünet után visszake­rültek az NB I-be. Ceglédi Közgép—DMVSC 6-2 (2518-2498). Pontszerzők: Sándor (456), Hergéth (443), Rimóczi Z. (438), Szakter (428). A csapatbajnokságban most rövid szünet következik, a hét végén a területi döntőkre ke­rül sor felnőtt- és az utánpót­lás-korosztályban egyaránt. megfelelő számú érdeklődő esetén tudunk. Óradij: kb. 250-280 forint lenne. Mozgássérültek Pést Megyei Egyesülete Egyszer csak a lányok elmaradnak Amíg megszállottak lesznek A napokban a Bem József Ipari Szakmun kásképző Inté­zet tájfutószakosztályának szervezésében Monspart Sa­rolta, a .magyar tájfutók szö­vetségi kapitánya és Skerletz István főtitkár tartott élmény­beszámolóit az intézményben meglepően népes publikum­nak. Az esemény után beszél­gettünk Monspart Saroltával. — A tájfutás luxus sportág? — Nem. Nálunk első számú természetesen a labdarúgás. Aztán semmi... Utána jönnek a sikeres olimpiai sportágak: birkózás, öttusa, úszás. Az atlétika ugyan nagyon jó és fontos lenne, de mivel nincse­nek látványos eredményei, szá­mos helyen nem kapja meg azt a támogatást, amit megér­demelne. — Nemcsak pénzre, de a sajtóra, televízióra is gondo­lok. Igaz, hogy a tájfutás nem olimpiai sportág, de 30 éves, s azt hiszem, több figyelem és segítség illetné meg. Előnye, hogy olcsó sportlétesítmény kell hozzá: a természet. Szel­lemileg és fizikailag is meg­mozgatja az embert. S végül, ami még vonzó benne, hogy a versenyző a rajttól a célig tel­jesen önállóan dönthet, senki­től sem kap segítséget. Csak magára számíthat. ha­— Mennyire népszerű zánkban a tájfutás? — Sokkal népszerűbb, mint azt egy kívülálló — újságol­vasó. tévénéző — gondolná. Ám miiVel nem olimpiai sport­ágként tartják számon, nem kap kellő hangsúlyt — még az iskolai oktatásban sem. Öt­ezer igazolt versenyző van, — akik évente legalább 6 ver­senyén elindulnak. Talán rossz a példa, de ha a létszámot összehasonlítjuk a birkózóké­val — nincs ezer igazolt ver­senyző ebben az országban —, akikről szinte naponta írnak a Népsportban, altkor ez valahol méltatlan dolog. — Kik vonzódnak jobban a sportághoz, a lányok vagy a fiúk? — A lányok sajnos még az égyharmadot sem tészik .ki, ez a jelenség a többi sport eseté­ben szintén így van. Valahogy nehezen hiszik el, hogy nem­csak a fakanál, a takarítás, gyermeknevelés létezhet szá­mukra. Képtelenek szabaddá tenmi magukat. Nincs idejük, Elsősök a második félévben Az első félévi tananyag, a fémipari alapképzés befejezése után sebességváltó-művek, első és hátsó futóművek javításá­val folytatják a gyakorlati munkát a Volán tanműhelyében az elsőéves autószerelő szakmunkások. Jelenleg tizenhárom elsős vesz részt a képzésben a Körösi úton. (Apáti-Tóth Sán­dor felvétele) hogy lemenjenek szombaton vagy .vasárnap edzeni. — Hogy lehetne az érdeklő­dést megváltoztatni? — Nehéz ügy. Tizenhat, éves korig szép számmal akadnak lányok. Aztán tizenhat-tizen- nyolc évesen kezdenek höl­gyekké válni — nagyobb sze­repet kap a diszkó, a fiúk Azért ez kellemesebb, mint 10-20 kilométert sárban futni. Valahol érthető. Bár nem egé­szen. — Ugyanis a nők nagy része súlyfelesleggel kínlódik. Éppen ezért legalább az egészsé­géért vagy hiúságból a külse­jéért, esetleg szórakozásból futhatnának. A svéd tájfutó­szövetség mindenféle funkciói ban engedte érvényesülni a nő­ket — sportágvezetők, edzők, versenybírók lehettek —, s ez meghozta az eredményt, több kislány maradt tájfutó. Talán idehaza is ez lenne a megoldás, de nálunk olyan ke­vés a sportvezetésben női szö­vetségi kapitány, mint a fehér holló. — Betölti-e a tájfutás egész­ségmegőrző és betegségmeg­előző szerepét? — Ha elfogult vagyok, azt mondom igen, ha nem vagyok elfogult, akkor is azt mon­dom. Eleve adott egy egészsé­ges környezet, a természet. Az egész család együtt mehet — a gyerektől a nagymamáig. Nem is tudom, ezt más mért nem érti meg! Hogy ez nem triviális dolog. Ellenkezőleg, igazán nagyszerű kimenni az erdőbe. — Mi kell a tájfutáshoz? — Az elején akármilyen sportruházat és futóoipő meg­teszi. Később már fontos, hogy stoplis vagy szöges le­gyen a cipő. És persze szük­ség van még tájolóra. Meglepődtünk azon, hogy mennyien eljöttek erre az él­ménybeszámolóra. Az a,z* igaz­ság, hogy erdő és hegy nélkül is lehet jól csinálni ezt a spor­tot. Annak idején a hódmező­vásárhelyi Rostás Irén is be­bizonyította, az alföldi város­ból is bekerülhet valaki a vá­logatottba. Talán néhány év múlva ez egy-két ceglédinek szintén megadatik. ' — Milyen gondok vannak? — Egy évre csupán 162 ezer forintot kapunk, s ebből kell a bajnokságokat és a külföldi utakat megszervezni. Nekem, a szövetségi kapitánynak, a hölgyek miatt is fájhat a fe­jem. Amikor 17-18 evesen ép­pen jók lennének, bevethet­ném őket világbajnokságon, világkupán, akkor jönnek a fiúk, férjhez mennek — nem térinek vissza. — Lehet-e Cegléden jövője a tájfutásnak? — Amíg a szakosztályt olyan megszállottak irányítják, mint Kistamás Sándor, Kovács Lász­ló, s ehhez a munkához van egy remek partner Czinege Imre igazgató úr személyében, addig lesz tájfutás a város­ban. Attól a pillanattól kezd­ve, hogy nem értik meg egy­mást, ennek az egésznek vé­ge. Igazán kár lenne!. Fehér Ferenc Zenés párbaj Területi Ki mit tud? — Igaz, hogy ma, tizenhar­madika van, de vasárnap, és nem péntek. Semmi babona! Meglátjátok, jóik lesztek — magyaráz a hosszú hajú tini, a klarinétot szorongató fickó­nak. , — Olyan ideges vagyok, hogy ebben a pillanatban egy hang nem jön ki a torko­mon. Engem úgy kellene be­lökni a színpadra — sóhajto­zik a fehér csizmás lány, mi­közben a gitárját hangolja. — Tibikém! Ne görcsölj már! Engedd el magad! Ha nem jutunk tovább, akkor sem dől össze a világ! —biz­tatja a magas, vékony srác fancsali ábrázatú társát. Zsiborigás a színfalak mö­gött. Lázas készülődés. Egy­másba mosódó hangok. A színlelt nyűgalom viaszmaszk­jai az arcokon. Simítás egy félre csúszott hajtincsen, a szoknya konok gyűrődésén. Még egy-két percig minden lehetséges, szabad álmodni a győzelmét. Az efőadást jelző szignál szólítja' a versenyző­ket és a publikumot, hogy minden eldőljön a világot je­lentő deszkákon. Ezek a képek tolultak a kí­váncsiskodó szemeli elé, mi­előtt felgördült a függöny a Kossuth Művelődési Központ színháztermében, a Ki mit tud? ’88 Pest megyei döntő­jén. A zsűri tágja volt Ligeti Mária, a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola koreográfusa, Vadkerti Tibor, a Ki mit tud? tévórendezője és Fassang Ár­pád, a Zeneművészeti Főisko­la nyugalmazott tanára, kar­nagy. Igaz, hogy az énekesek kö­zül néhányan nem érkeztek meg, ám így is népes mezőny versenghetett egymással. Egyeseknél ugyan az ideges­ség miat,t -pár hang hamisra sikeredett, ennek ellenére eb­ben a műfajban hangzott el a legtöbb értékes produkció. Egyszerűségében volt hatásos Münchausen Martina (Érd), ahogy Villon és József Attila verseit előadta. Dalaiban ifct- ott már drámai elemeket is fel lehetett fedezni. Nagy Klá­rát (Vác) szép szövegmondá­sa, míg Deli Erzsébetet (Ceg­léd) a muzikalitása emelte a jobbak közé. Pál Márta (Ceg­léd) már nemcsak elénekelte a két áriát, a karaktereket is megformálta, igazi átéléssel tolmácsolta a műveket. A Gaudium kamarajkórus érzé­keny, emelkedett éneklésével tűnt ki — talán kicsit lehet­tek volna bátrabbak. Igazi zenés párbajt hozott a hangszeres szólisták kategó­riája. Két teljesen ellentétes egyéniségű, ám remekül zon­gorázó fiatal ajándékozta meg szép percekkel a hallgatósá­got. Kerepesi László (Cegléd) fegyelmezett, precíz, lendüle­tes játéka nem hagyott két­séget afelől, hogy ő nyújtotta a délelőtt egyik kiemelkedő teljesítményét. Méltó partne­re volt a hetedik osztályos, ki­vételes tehetségű Morva Pé­ter (Dunakeszi) a maga szer­telenségével, lezserségével, könnyedségével. Bizony nagy csalódást okoz­tak az egyéb és tánc kategória szereplői. Hiszen csak a Va­kolat trió (Gödöllő) érte el a várt színvonalat. Ök jó ízlés­sel, nagyszerű ritmusban ad­ták elő diákhumorukat. Meglepetésnek ígérkezett Hajnóczki Tamás (Nagybör­zsöny) humoros szájzenéje. Ám valami ködös dolog jött össze abból, ahogy a mikro­fonba puffogott, dünnyögött, miközben összefüggéstelen szöveget mormolt. A publi­kum kínosan feszengett, sut­togott. A váratlanul befejezett „műsorszám” után döbbent csend lett a nézőtéren. Megle­hetősen nehéz volt megszó­lalnia a Ki mit tud? műsor­vezetőjének, Polyákné Plan-' gár Juditnak. Csoda-e, hogy elnevette magát? A hálás közönség viszont megtapsolta, mert végre kitörhetett a visz- szafojtott nevetés. Vadkerti Tibor emléklapo­kat adott át, majd kihir­dette a továbbjutók nevét. Münchausen Martina (Érd), Gaudium kamarakórus (Bu­dakeszi), Pá! Márta (Cegléd), Kerepesi László (Cegléd), Morva Péter (Dunakeszi) és a Vakolat trió (Gödöllő) ke­rült a budapesti döntőbe. ’ F. F. Rádiófelvétel A napokban rádiófelvételt készített a Kardos Pál peda­gógus-énekkar. Morley Ápri­lis-arcú tündérlány, Händel Te május éj és Kodály Szép könyörgés című dalát éne­kelték szalagra. ISSN 0133—2600, (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom