Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

©ífiEHtm 1988. MÁRCIUS IS., SZERDA Gorbacsov belgrádi tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) ről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom időszerű témáiról folyta­tott véleménycserét. Kölcsönö­sen tájékoztatták egymást párL- jaik tevékenységéről is. A találkozó kezdete . előtt a főtitkár az eseményről tudó­sító újságírók egy csoportjával beszélgetve eddigi belgrádi tárgyalásait rendkívül tartal­masnak, őszintének és bará­tinak értékelte. Egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy Jugo­szlávia és a Szovjetunió — mint két független ország — önállóan tevékenykedik a nem­zetközi porondon. Most arra van szükség — jegyezte meg —, hogy még szorosabban együttműködjünk a békéért és a nemzetközi viszonyok egész­ségesebbé tételéért vívott küz­delemben. Bosko Krunics és Mihail Gorbacsov a jugoszláv—szov­jet pártközi kapcsolatokat egybehangzóan értékesnek és igen fejlettnek értékelte. Megelégedéssel hangsúlyoz­ták, hogy az 1955-ös moszk­vai és az 1956-os belgrádi kö­zös nyilatkozat kiállta az idő próbáját, azóta nemzetközi jelentőségűvé vált. Az elmúlt évtizedekben gyökeres fordu­lat, javulás ment végbe a két párt és állam viszonyában,, az együttműködés széles körűvé, gyümölcsözővé vált. Állást foglaltak a két párt kapcso­latainak a függetlenség, egyenrangúság, a kölcsönös megbecsülés és a belső fej­lődés sajátos útjai tisztelet­ben tartásának elvein történő fejlesztése mellett. A megbeszélés végén Gor­bacsov a szovjetunióbeli át­alakulásról szólva hangoztat­ta, hogy a szocializmus nap­jainkban olyan fejlődési sza­kaszához érkezett, amikor a jelentkező problémákat nem­csak le kell küzdeni, hanem ehhez új megoldásokat is kell találni. „Nekünk nemcsak a szocializmus eddigi -"-'Vívmá­nyait kell megőriznünk, ha­nem valami újat is javasol­nunk és adnunk kell” — húzta alá. Krunics kiemelte, hogy Jugoszláviában rendkí­vül nagy érdeklődés, figyelem és rokonszenv nyilvánul meg a „peresztrojka” iránt. Mihail Gorbacsov és Lazar Mojszov megbeszélései A baráti, őszinte légkör­ben, a kölcsönös megértés je­gyében sorra került találkozó befejezésekor Bosko Krunics átadta az SZKP KB főtitká­rának „ Az átalakítás a nép számára életbevágóan fontos kérdés” és „Átalakítás és új gondolkodás” címmel a kö­zelmúltban szerbhorvát nyel­ven kiadott két könyvének díszkötésű példányát. A megbeszélést követően Bosko Krunics újságíróknak azt mondta, nagyon örül, hogy az SZKP KB főtitkára jól érzi magát első jugoszlá­viai látogatásán. „Ügy érzem magam Belgrádban, mint ott­hon” — jegyezte meg erre Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kedden délután ellátogatott a belgrádi „Ivó lola ribar” szerszámgépgyárba, ahol meg­ismerkedett a jugoszláv vál­lalatok szocialista önigazgatá­si mechanizmusával, főként a munkástanács működésével. A jugoszláv állam- és párt elnökség kedden este a föde­ráció palotájában díszvacso­rát adott Mihail Gorbacsov és felesége tiszteletére. A vacso­rán Lazar Mojszov, az állam­tanács elnöke és Mihail Gor­bacsov mondott pohárköszön­tőt. Növekvő feszültség Reagan Noriega távozását sürgeti Az Egyesült Államok és Panama közötti növekvő fe­szültség újabb jeleként a pa­namai kormány kedden nem- kívánatos személynek minősí­tette az amerikai nagykövet­ség egyik munkatársát. Mint a külügyminisztérium közleményéből kitűnik, Ter­rence Kneebone, a nagykö­vetség tájékoztatási irodájá­nak vezetője „diplomáciai stá­tusával összeegyeztethetetlen tevékenységet” folytatott, ezért 48 órán belül el kell hagynia Panamát. Az ame­rikai nagykövetség szóvivője nem volt hajlandó állást fog­lalni a kiutasítással kapcso­latban. Az amerikai elnök kedden Washingtonban kijelentette- „nincs abban a helyzetben, hogy megmondhassa” vajon az Egyesült Államok bele­egyezik-e abba, hogy Norie­ga tábornok külföldre távoz­zon, s az amerikai hatóságok ne kérjék kiadatását. „Azt akarjuk, hogy Noriega eltűn­jön, és Panama visszatérjen a polgári, demokratikus kor­mányzáshoz” — hangoztatta Reagan. Geraszimov sajtótájékoztatója Megélénkült a po Az SZKP főtitkárának jugoszláviai hivatalos baráti látogatásának nagy elvi jelentőségét hangsúlyozta Gen- nagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvi­vője keddi sajtótájékoztatóján. A szívélyes fogadtatás­ban részesített Mihail Gorbacsov útja várhatóan lendü­letet ad a stabilan fejlődő sokoldalú szovjet—jugoszláv kapcsolatoknak — mondotta. . , A nyugatnémet kancellár idei szovjetunióbeli és a szov­jet párti ötitkár jövő évi NSZK-beli látogatásáról létre­jött megállapodás a két ország kapcsolatainak elmélyüléséről tanúskodik — állapította meg a szóvivő. Az utóbbi időben megélénkült a szovjet—nyu­Pakisztáni halogató politika Centben Késik a megállapodás aláírása A szovjet kormány nyilat­kozatot tett közzé kedden a Genfben folyó közvetett af­gán—pakisztáni tárgyalások­ról, amely egyebek mellett megállapítja: 1988. március 2-án kezdő­dött az Afganisztán körül ki­alakult helyzet politikai rende­zését célzó afgán—pakisztáni tárgyalások jelenlegi fordulója. A tárgyalásokon Diego Cor- dovez, az ENSZ-fÖtitkár sze­mélyes megbízottja közvetít a felek között, A mostani for­duló előtt kialakult helyzet alapján feltételezhető volt, hogy ez záróforduló lesz. Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, illetve Nadzsibullah, az Afganisztáni Köztársaság elnöke nyilatkozatában ponto­san ismertette az építő jelle­gű szovjet, illetve afgán poli­tikai irányvonalat, mely a genfi megállapodások miha­marabbi megkötését, illetve azok gyakorlati megvalósítását szolgálja. E nyilatkozatok 1988. május 15-ében jelölték meg a szovjet csapatkivonás kezdetének konkrét dátumát, feltéve, hogy legkésőbb 1988. március 15-ig aláírják a genfi dokumentumokat. Másként alakultak azonban a fejlemények a genfi tárgya­lásokon. A tárgyalások tíz napja gyakorlatilag egy hely­ben topognak, a haladást mes­terségesen létrehozott akadá­lyok, különféle mesterkélt ürügyek és követelések gátol­ják. A pakisztáni küldöttség — noha éppen kérésére ik­tattak néhány napos szünetet a tárgyalási napok közé — ki­jelenti, hogy nincs utasítása a genfi dokumentumok alá­írására, és mindent latba vet, hogy összekuszáljon teljesen világos kérdéseket, kibújjék korábban már egyeztetett ha­tározatok alól. A pakisztáni fél még min­dig nem mondott le arról a törekvéséről, hogy összekap­csolja a genfi megállapodások aláírását, vagyis az afgán probléma külpolitikai vonat­kozásainak rendezését az ál­tala átmenetinek nevezett, új afgán kormány létrehozásával. Más szóval: folytatódnak azok a törekvések, hogy a genfi folyamatot az afgán belügyekbe való beavatkozás­ra használják fel. Pakisztáni, valamint ame­rikai részről egy sor olyan feltételt is szabnak, amelyek­nek semmi közük a genfi megállapodásokhoz, s ame­lyek által meg akarják szab­ni a Szovjetuniónak és Afga­nisztánnak, hogyan alakítsák kétoldalú kapcsolataikat. A nyilatkozat a továbbiak­ban hangsúlyozza: Alaposan elszámítják magu­kat azok, akik arra számíta­nak, hogy — miközben ők továbbra is kitérnek a meg­állapodások aláírása elől — a csapatkivonások kezdetének általunk megjelölt dátuma változatlanul marad. Teljesen világos, hogy ha halogatják a megállapodás aláírását, távo­labbra kerül a szovjet csapat- kivonás kezdete is. A szovjet kormány szeretné hangsúlyozni, hogy Pakisztán és az Egyesült Államok — egyes rendezési dokumentu­mokat az utóbbinak is alá kell írnia — viseli a felelős­séget a tárgyalások sorsáért azzal, hogy kitér a megállapo­dások aláírása elől, noha az afgán nép és a világ más né­pei is a tárgyalások kedvező kimenetelét várják. Az afgán probléma megol­dása késik. A Szovjetunióban remélik, hogy előbb-utóbb mégiscsak megteszik majd az utolsó lépést is, amely életbe lépteti a genfi megállapodáso­kat. gatnémet politikai párbeszéd. Termékenyek voltak a magas szintű megbeszélések a két or­szág képviselői között. Sevard- nadze szovjet külügyminiszter Bonnban folytatott tárgyalásai megmutatták a készséget arra, hogy új lapot nyissanak a két­oldalú kapcsolatok történeté­ben. Március 20—23. között Wa­shingtonban tartózkodik Eduard Sevardnadze, találko­zik Ronald Reagan amerikai elnökkel, s több megbeszélést folytat amerikai kollégájával, George Shultzcal. Mint a szóvivő emlékeztetett rá, Se­vardnadze útja a két ország vezetői közötti aktív politikai párbeszéd újabb szakasza, amelyben a kérdések széles körét tekintik át. Szó lesz a hadászati támadófegyverek öt- venszázalékos csökkentéséről, és ezzel összefüggésben az ABM-szerződés tiszteletben tartásáról, a vegyi fegyverek­ről, a hagyományos fegyver­zetről, a regionális konfliktu­sokról, köztük Latin-Ameviká- ról, o kétoldalú kapcsolatok­ról, valamint humanitárius kérdésekről és az emberi jo­gokkal összefüggő témákról. Áttekintik, hogy hogyan halad a tavaly decemberi washingto­ni csúcstalálkozón elért meg­állapodások végrehajtása. A cél az újabb csúcstalálkozó hatékony előkészítése. Komoly aggodalmat kelt, hogy rövid szünet után kiújult a „városok háborúja”. Függet­lenül attól, hogy ki robbantot­ta ki a háborút — mondta a szovjet szóvivő —, mielőbb po­litikai megoldást kell találni az ártatlan emberek halálát okozó konfliktusra. E politikai rendezés részeként az ENSZ Biztonsági Tanácsának hala­déktalanul követelnie kellene a lakott területek elleni táma­dások beszüntetését. Geraszimov foglalkozott az­zal az amerikai elnöki rende­lettel, amely még a múlt év végén született, s amely sür­geti a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet 13 éve működő New Yorlc-i irodájának bezá­rását. Cuellar ENSZ-főtitkár erőfeszítései a döntés megmá- síttatására eredménytelenek maradtak. Geraszimov rámu­tatott, hogy az Egyesült Álla­mok megsérti azokat a köte­lezettségeit, amelyeket a világ­szervezet házigazdájaként vál­lalt magára. Ezért nem marad más út, mint bíróság előtt sze­rezni érvényt az 1947-es meg­állapodásnak, amelynek értei méhen a washingtoni kormány nem hozhat az ENSZ mellett működő intézményekre, képvi­seletekre vonatkozó döntése' két. Vlagyimir Poljakov, a szov­jet külügyminisztérium közel- keleti osztályának vezetője Tuniszban tárgyal, ahol talál­kozik Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével. Emellett Moszkvába várnak több arab vezetőt is, akikkel a térség helyzetéről és a közel-keleti konferencia Összehívásáról konzultálnak. Eltemették Vietnam volt miniszterelnökét Végső bússá Phm Hungtél Hanoiban kedden mély részvét mellett eltemették Pham Hungot, Vietnam volt miniszterelnökét. A temetés előtt a vietnami párt és állam legmagasabb rangú vezetői, a hadsereg és a tömegszervezetek képviselői a Hanoi Ba Dinh palotában gyászünnepségen vettek vég­ső búcsút Pham Hungtól. A gyászünnepségre Viet­nam minden tájáról mintegy 160 küldöttség érkezett és 50 külföldi delegáció — köztük a szovjet, a kambodzsai és a laoszi — is lerótta kegyele­tét. Pham Hung volt minisz­terelnököt a vietnami forra­dalmi mozgalom kiemelkedő személyiségeinek fenntartott hanoi Dich temetőben helyez­ték örök nyugalomra. Szung Csien, a kínai álla­mi tudományos és műszaki bizottság vezetője kedden Vietnam pekingi nagykövet­ségén nyilvánította ki országa nevében részvétét Pham Hung miniszterelnök halála kapcsán. Nyikolaj Talizin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a miniszterelnök el­ső helyettese, aki a volt vietnami miniszterelnök te­metésén részt vevő szovjet küldöttséget vezeti, kedden Hanoiban megbeszéléseket folytatott Hun Sen kambo­dzsai miniszterelnökkel, vala­mint Nouhak Phoumsavanh laoszi első miniszterelnök-he­lyettessel. ★ Pham Hung elhunyta alkal­mából kedden magyar párt- és állami vezetők keresték fel Vietnam budapesti nagykövet­ségét. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke, Horváth István belügyminiszter és őszi István külügyminiszter-helyettes fe­jezte ki részvétét Nguyen Lung nagykövetnek. Összecsapások az Izrael által megszállt területeken Újabb általános sztrájk Kedden a „felkelés egyesí­tett vezetősége” felhívására újabb általános sztrájk volt a megszállt palesztin terüle­teken s ez szerdán is folyta­tódik. A mind súlyosabb ál­dozatok ellenére nincs jele annak, hogy csökkenne a la­kosság polgári engedetlenségi mozgalma, sőt: egyre nagyobb méreteket ölt az izraeli alkal­mazásban lévő községi dolgo­zók lemondása. Az izraeli ka­tonai vezetés megtorlásként kollektív büntetések sorát határozta el, s továbbiakat készít elő. A munkabeszüntetésre szóló felhívást óriási tömegek kö­vették, gyakorlatilag teljes volt a sztrájk. Másfél százezren távol ma­radtak Izraelben Tévő mun­kahelyükről, noha családjaik­nak ez az egyetlen lehetséges bevételi forrása. A tüntetők számos településen összecsap­tak az izraeli katonasággal, mely ismét lőfegyvert hasz­nált: két palesztin fiatalt lőt­tek agyon, a sebesültek száma egyelőre nem ismert. A jeruzsálemi rádió kom­mentátora immár az eddigi „zavargások” helyett a felke­Shultz ragaszkodik az amerikai rendezési tervhez Samir washingtoni eszmecseréi Nem hoztak nyilvánosságra részleteket George Shultz amerikai külügyminiszter és Jichak Samir izraeli kormány­fő hétfői első tárgyalásáról, egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő azonban, aki egyébként nem járult hoz­zá nevének közléséhez, kije­lentette : Schultz ragaszkodik az általa előterjesztett közel- keleti rendezési javaslathoz, nem járul hozzá annak meg­változtatásához és határozott választ vár Izraeltől. Közben a külügyminisztérium szóvivő­je azt is közölte, hogy Wa­shington változatlanul fenn­tartja a kapcsolatot Per esz külügyminiszterrel is, aki — Samirral ellentétben — hajlik az amerikai terv elfogadására. A tisztviselő szerint Shultz a megbeszélésen megnyugtatta Samirt, hangsúlyozván, hogy Washington változatlanul el­sődleges fontosságú kérdésnek tartja Izrael biztonságát és erősíteni akarja a két ország közötti lcapcsolatokat. Samir megérkeztekor azt hangoztatta, hogy „hajlandó minden elképzelés megvitatá­sára”, de „neki is megvannak a maga elképzelései”, s ezek­ről is tárgyalni akar. A kül­ügyminisztérium köreiből szár­mazó értesülések szerint azon­ban Shultz kizárólag az ame­rikai tervről hajlandó eszme­cserét folytatni. Az izraeli kormányfő hétfőn délután találkozott Carlucci hadügyminiszterrel is — erről a megbeszélésről semmit sem hoztak nyilvánosságra. Este egy amerikai zsidó szervezet képviselői előtt mondott be­szédet s ebben azt hangoztatta, hogy a megszállt területeken „nem tüntetések vagy polgári engedetlenségre jellemző meg­mozdulások folynak, hanem háború folyik”, s ennek célja szerinte „Izrael állami létének megszüntetése”. TERRORAKCIÓ Terrorista támadás ért kedd­re virradóan egy baszkföldi csendőrlaktanyát. A személyi sérüléseknél és az anyagi kár­nál nagyobb fontosságú a tá­madás politikai következmé­nye: nyilvánvalóan megnehe­zül a politikai dialógus folyta­tása a madridi kormány és az ETA között. Az Alava környéki Llodio városka laktanyaépületére tíz gránátot lőttek ki az ETA sza- kadár szervezet terroristái. Nyolc gránát felrobbant, két csendőr könnyebben megsebe­sült. lés kifejezést használta, meg­állapítva, hogy e tiltakozó mozgalom a második szaka­szába lépett, s mind jobban nyugtalanítja a „területeket kormányzó katonai admi­nisztrációt”. Kollektív bün­tetésként egy sor intézkedést hoztak. Így — az elmúlt 20 és fél évben példátlan módon — o teljes gázai övezetre tel­jes éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Ugyancsak pa­rancsba adták, hogy az im­már három hónapja sztráj­koló, naponta csak két-három órára kinyitó üzleteket dél­utánonként akár erővel is. d* fel kell törni. Érvényben van az a rendelkezés is, hogy a palesztin tulajdonban lévő benzinkutakat nem látják el üzemanyaggal. Az egyre in­kább leálló, eddig palesztin alkalmazottak által végzett közigazgatási-közszolgáltatási tevékenység fenntartására új lépéseket jelentettek be. d» nem részletezték azok miben­létét. _______ Szovjet—csehszlovák hadgyakorlat A szovjet fővárosban hiva­talosan bejelentették, hogy a csehszlovák kormánnyal tör­tént megállapodás alapján a szovjet középső hadseregcso­port és a csehszlovák néphad­sereg egységei március 22. és 28. között közös hadgyakorla­tot tartanak Észak-Csehország területén, Jakymov, Becov, Benátky, Liberec és Decin térségében. A hadgyakorlaton, amelyre a stockholmi konferencián el­fogadott záródokumentum ér­telmében a csehszlovák kor­mány az összes aláíró ország­ból meghívott megfigyelőkét, a szárazföldi és légierők 17 300 katonája vesz részt. Közben a szovjet katónai megfigyelők kedden beféjez- ték ellenőrző tevékenységüket azon az előzetesen bejelentett NATO-hadgvakorlaton, ame­lyet a NATO egyesített fegy­veres erői tartottak Norvégia területén. A szovjet megfigye­lők a stockholmi bizalomerő­sítő és leszerelési konferencia idevágó előírásainak megfele­lően végezték feladatukat. iüslö» I lEGNAP Ti 9 RT én! r— Köpeczi Béla mű­Mm Mercouri Budapesten tér meghívására kedden hazánkba érkezett Melina Mercouri, a Görög Köztársaság kulturális minisztere. Látogatása során ismerkedik a magyar kulturális élettel, megbeszéléseket foly­tat a Művelődési Minisztériumban és szakmai találkozókon vesz részt. Rendezvénysorozat A mai magyar kultúra címmel egyhetes rendezvénysorozat kez­dődött Belgrádban, amelyet az ifjúsági kultúrpalotában hét­főn este Györke Sándor, Magyarország jugoszláviai nagykö­vete nyitott meg. Ennek keretében, három kerekasztal-beszél- getést szerveznek. Ezeken Radnóti Sándor filozófus, Ester­házy Péter író és ifjabb Marosán György közgazdász találko­zik a belgrádi fiatalok képviselőivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom