Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
1988. MÁRCIUS 16., SZERDA Tervszerűen alakultak az árak (Folytatás az 1. oldalról.) csolatban utalt a gyermekruhák átárazásánál elkövetett egyes tévedésekre. Folyamatban van a részletes ellenőrzés — állapította meg —, s e hónap végéig befejezik ezt a munkát. Szikszay Béla a továbbiakban részletesen foglalkozott az 1988-as év várható áralakulásával. Beszélt az inflációs nyomás sajátos vonásairól. Elmondta, hogy a külpiaci áremelkedések egyes termékeknél meghaladják az általunk korábban vártakat. Ezek között említette például a cellulózt. Ezek beáramlása gazdaságunkba feszítöleg hat. De hatásuk csillapítható, széthúzható hosszabb időszakra. A 15 százalékos felső határ jelentősége Sizkszay Béla a továbbiakban kitért az infláció 15 százalékos felső határának jelentőségére. Rámutatott ennek kapcsán, hogy megfigyelhetők olyan vállalati törekvések, hogy korábbi jövedelempozícióikat áremeléssel próbálják visszarendezni. Ide tartozik ez inflációs várakozás is, ami egyes vállalatoknál azt jelenti, hogy az áremelést másoktól bántóknak, a maguk szempontjából pedig természetesnek tartják. Az Anyag- és Árhivatal elnöke ezután szólt olyan hatósági eszközökről, amelyek a 15 százalékos inflációs határ megőrzésére rendelkezésre állnak. A kereskedelmi miniszter szükség esetén úgynevezett intervenciós alappal is diszponálhat, s árut hozhat be külföldről ebből, hogy letörje az indokolatlanul magasnak ítélt hazai árat. Sor kerülhet esetleg arra is, hogy bizonyos területeken időlegesen befagyasszák az árakat. De ilyen jelenségek ellen csak hatósági eszközökkel nem léhet küzdeni. A társadalmi ellenőrzés nagy szerepe Az árhatóság sokoldalú eszköztárral rendelkezik, s ebben fontos helyet foglal el a vállalatokkal folytatott konzultáció és az árszerződés. Az államtitkár ennek kapcsán részletesen foglalkozott a kormány irányelveivel, amelyek a vállalatoktól önmérsékletet és reális, megfontolt magatartást várnak. Olyan vállalati magatartás- formára van szükség — állapította meg Szikszay Béla —, amely a termelés hatásfokának növelésével kíván nagyobb nyereséghez jutni, s nem pedig a fogyasztói árak emelésével. A 15 százalékos inflációs határ megtartásában — mint az államtitkár rámutatott — fontos szerepe lesz a nyilvánosságnak. A vállalatok vezetőinek a közvélemény elé kell állniuk, ha meg akarják indokolni, hogy miért akarnak árat emelni, s ez a társadalmi ellenőrzés nagy szerepet játszik majd az áremelkedések meghirdetett mérséklésének eredményességében. Szikszay Béla ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. A Pest Megyei Hírlap jelenlevő képviselőjének kérdéseire válaszolva elmondta, hogy mostanság az áremelkedésekből 13 százalék valósult meg, s 2 százalék még hátravan. Ez a kötelező árbejelentések rendszerének április 1-je utáni megszüntetését követően következik be. Ezt a bejelentési kötelezettséget a kormány nem kívánja meghosz- szabbítani, de továbbra is maximálisan arra törekszik, hogy az infláció 15 százalékos felső határának megtartását biztosítsa. Az államtitkár kitért arra, hogy a monopolhelyzetben levő vállalatoknak is megvannak azok az értékesítési érdekei, amelyek önmérséklő magatartásra késztetik őket az árak kialakításában. Utalt arra is, hogy a kormányzat szeretne előbbre jutni egy monopóliumellenes kartelltörvény ügyében, amelyet az Országgyűlésnek kellalatok és a kormány közötti megegyezésekre nemzetközi példákat is sorolt fel, s így utalt az osztrák és svéd esetekre. Mi a helyzet a „fogyasztói kosárral” ? Az államtitkár elmondta a Pest Megyei Hírlap kérdésére azt is, hogy a vállalatok nem tarthatják vissza tartósan készleteiket, hogy ezzel befolyásolják a piaci viszonyok alakulását. Ez ellen szól az áfa, amely abban teszi érdekeltté a cégeket, hogy minél előbb továbbadják termékeiket. Másrészt vannak intervenciós lehetőségei is a kormánynak — ismételte meg az árhivatal elnöke, s ezzel ösz- szefüggésben utalt arra, hogy a burgonya árának idei elszabadulását sikerült megakadályozni azzal, hogy Lengyelországból importáltat dobtak a piacra, s ezzel nem keletkezhetett olyan hiány, amely kedvezett volna a spekulációnak. Az áruellátás kiegyensúlyozottságának biztosítását a kormány a jövőben is elsőrendű feladatának tekinti — hangsúlyozta az államtitkár. Egy további kérdésre válaszolva Szikszay Béla kijelentette, hogy az idén nem tervezik a forint leértékelését, majd azzal foglalkozott, hogy mi az Anyag- és Árhivatal iránytűje abban, hogy mit tekint indokolt áremelési ja* vaslatnak. Van ehhez megfelelő információbázisuk — hangoztatta —, s gondosan, állandóan elemzik a piaci erőjátékokat, az árakra ható tényezőket, s felmérhetik ezek nyomán, hogy hol alakul ki feszült helyzet. Tájékoztatás hangzott el arról végül, hogy milyen a hatósági és szabadáras cikkek aránya az úgynevezett „fogyasztói kosárban”. Ez 1988. január 1-je óta így alakult: 78-80 százalék szabadáras és 20 százalék hatósági árú termék. A szabadáras termékek közül is 20 száza* lékukra vonatkozik az ármódosítási bejelentési kötelezettség és 5-6 százalékukra a kötelező konzultáció, ha árat kívánnak emelni. Megjegyezték egyébként, hogy az árstatisztika amikor „fogyasztói kosárról” beszél, tulajdonképpen egyszerűsítve tárgyalja a fogyasztási árindex alakulását. A lakossági vásárlás egészét bizonyos jellemző termékcsoportoknál reprezentatív módon figyelik meg, s így alakul ki a „fogyasztói kosár” árszintjéről készült felmérés. Á. I. A vita a Parlamentben folytatódik Közlekedés és környezetvédelem — A közlekedés és a környezet- védelem együvé tartozó fogalmak. A törvényjavaslatban találunk erre utalást, konkrétumokat azonban nem . .. — Magam is úgy látom, hogy a törvényjavaslat alkotói helyenként túlságosan általánosan fogalmaznak. Ez érződik abban is, hogy az egyik paragrafus szerint csak olyan jármű hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság — típusvizsgálat alapján — bizonyítványt adott. A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a jármű megfelel-e a műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, valamint a gazdaságos üzemeltetés feltételeinek. Ez azt sejteti, hogy a környezetvédelmi előírások alkalmazkodnak az egyes gépVác az idegenforgalomért Szálloda gazdasági társulásban Az országot járó vándor, az északról délre tartó kereskedő a XVIII. században már találhatott magának éjszakai nyugvóhelyet Vácott. Álomra hajthatta fejét a hét uradalmi, illetve városi kocsmák valamelyikében. A vendégfogadóként is működő bor-, sör- és pálinkamérések hol megszűntek, hol átalakultak, számuk gyarapodott az idő múlásával, ám kettős funkciójuk lassankint elfelejtődött. A felszabadulás óta gyakorlatilag nem volt jelentős szálláshely a városban. Hiányát érezték a messziről jött partnereiket fogadó vállalatok és a vendégeiket elhelyezni nem tudó polgárok. Gátja volt ez a fellendülőben lévő idegenforgalomnak is. Ezért a helyi tanács már évek óta gondolkodott a helyzet megváltoztatásán, mígnem mostanára megteremtődtek a lehetőségek. A DCM- ben folyó rekonstrukcióval rövidesen megszűnik a látogatókat elriasztó por a településen, s a műemléki rangsor alapján a magyar városok között a nyolcadik helyre sorolt 36 ezer lakosú Vác 1990 áprilisában már szállodával várhatja az ideutazókat. beruházásba, majd részt vállaltak a nagycenki kastély- szálló kialakításában. — Szerettünk volna működési körzetünk közepén is találni ágazatunk profiljába illő lehetőséget, ezért kapóra jött a váciak elképzelése — mondja a tangazdaság igazgatója, Göndöcs Lajos. — Tervezőrészlegünk azonnal munkához látott. Most formálódnak még az épülettel, illetve a szálloda, a strandfürdő és a Duna-parti kikötő közötti funkcionális kapcsolat megteremtésével összefüggő elgondolások. Bevonjuk majd a munkálatokba a strand üzemeltetőjét, a Duna Menti Regionális Vízműveket is. Modell tanácsoknak Sörfőző és vízitaxi A végleges kivitelezési tervek szeptemberre készülnek el, akkor fognak hozzá a század elején épült neobarokk jellegű épület átalakításához — most az előkészítés, tereprendezés folyik —, amennyiben találnak generálkivitelezőt, akkor alvállalkozásban. A 2000 négyzetméter alapterületű jövendő szálloda — pincéjének és tetőterének beépítése mellett — egy új szárnnyal is gazdagodik. Körülbelül 110 helyet alakítanak ki, főleg kétágyas szobákat és néhány lakosztályt. A konyhát 2-300 adagosra tervezik, borjú- és marhahúsra alapozott speciális ételkülönlegességekkel, az alapanyagot a tangazdaság szállítja, . most épül a vágóhídja. Az étterem és a drinkbár mellett esetleg lesz egy éjszakai szórakozóhelye is a szállodának, ez a váciak régi óhaja. Mintegy 200 négyzetméteren kap helyet a Kaltenberg típusú sörfőzde, műszakonkint 800 literes kapacitással, melyet a nyári szezonban még növelhetnek. S a bajor sörözőbe béérkező vendég, miközben a folyékony kenyeret kortyolgatja, készítésének titkát is ellesheti egy üvegfalon keresztül. Kuglipálya, szauna, szolárium egészíti még ki a szolgáltatásokat, meg autóparkoló. Sőt, a tangazdaság nemrég lét 12-12 személyes hajót vásárolt Gdanskban, amelyek vízitaxiként hoz- nák-vinnék a fővárosba érkezőket, illetve az onnan továbbutazókat. Segítségükkel programokat szervezhetnének a Dunakanyarban. Nyári rendezvények Számos egyéb ötlet is szóba került már, amivel vonzóbbá tehető majd a szálloda. Ezeket még alaposan megfontolják, s végeredményben a pénz dönti el megvalósulásukat. Egyelőre még nem tudni, mennyibe is kerül ez a beruházás az alagi tangazdaságnak, de bíznak abban, hogy a befektetett költséget az átlagos szállodai megtérülésnél hamarabb visszakapják. — Nyereséget, biztos bevételi forrást remélünk ettől a szállodától, idegenforgalmi ágazatunk kiteljesedését — mondja Göndöcs Lajos. — Tudatos, üzleti megfontolásból vállalkoztunk, de igényes szolgáltatók akarunk lenni. — Lassan mindenki rájön arra, hogy a Dunának két partja van — folytatja Ritecz György. — Mi számítunk erre, s tudunk is mit kínálni a hozzánk látogatóknak. Egyre jobban kiépül a Duna-parti szabadidőközpontunk, csodá latos műemlékeink vannak fejlett a zenei életünk, szapo rodnak a múzeumok, kiállító, helyek, képtárak a városban, s a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola kollégiumának barokk udvara szinte csábít a nyári rendezvényekre. Nos, ebbe az idegenforgalmat szolgáló körbe jól illeszkedik majd a szálloda, amelyet később kemping és néhány penzió követ. Tóth Andrea kocsitípusokhoz és nem megfordítva. A törvényjavaslatban és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet tervezetében például szó sem esik arról, hogy kell-e, szabad-e továbbra is kétütemű motorral hajtott gépkocsikat behozni az országba. Ügy gondolom, hogy ezt a problémát nem volna szabad megkerülni. S azt sem, hogy szerintem időszerű lenne megszüntetni a normál (86-os oktánszámú) benzin forgalmazását. Ez is hozzájárulhatna ahhoz, hogy az elöregedett és korszerűtlen hazai autópark a jelenleginél kevésbé szennyezze a levegőt, a környezetet. — Ez egyenlő lenne egy burkolt áremeléssel... — Én a burkolt áremelést úgy értelmezem, hogy ugyanazt a minőséget drágábban kínálják. Ebben az esetben azonban ez nem lenne igaz, hiszen az autósok magasabb oktánszámú benzint tankolnának, amely jobb hatásfokkal ég el a motorban és növeli ,annak élettartamát. — A megfelelő hajtó- és kenőanyag biztosítása állami feladat. Mit tesz azért a DKV, hogy az állam sikerrel teljesítse ezt? — A DKV képes korszerű, európai színvonalú üzemanyagok gyártására. Az olajipar egy lépéssel a hazai igények előtt halad, mert ha nem ezt ténné, akkor kiszorulna a fontos külföldi piacokról, őszintén szólva az itthoni követel-; mények, feltételek nemigen ösztönöznek benőnket a fejlődésre. Amikor legutóbb a benzin ára literenként két forinttal emelkedett, volt olyan javaslat is, hogy ebből egy forint az utak építését, karbantartását, a másik pedig korszerű hajtóanyagok előállítását szolgálja. Azonban mind a két forint eltűnt a „nagy kalapban”. Ettől függetlenül a benzin ólomtartalmát 33 százalékkal csökkentettük az utóbbi években és elkezdődött az ólommentes benzin gyártása is. Ezzel sikerült csökken* teni a levegőbe, az emberi szervezetbe jutó káros, nem bomló anyagok mértékét. A DKV-ban további tervek készülnek arra, hogy a benzin ólomtartalmát és a gázolaj kéntartalmát még lejjebb szorítsuk. Ehhez egyelőre hiányzik a pénzügyi fedezet. Különösen az okoz gondot, hogy az ólomtartalom csökkentéséhez szükséges reformáló üzem olyan gépeket igényel, amelyeket szocialista piacon nem lehet beszerezni. Szó van arról, hogy világbanki közreműködéssel, 10 milliárdos hitelkonstrukcióval valósítjuk meg a beruházást. Talán könnyebb dolgunk lenne, ha a hazai követelmények, a közlekedési törvény előírásai is jobban ösztönöznének a korszerűbb, környezetkímélőbb üzemanyagok felhasználására. Ezért is mondom azt, hogy a törvényjavaslat sok tekintetben általános és nem eléggé előremutató. — Előremutatónak tűnik viszont az, hogy a törvényjavaslat felveti az úthasználati díj bevezetésének lehetőségét. Erről szintén megoszlanak a vélemények ... — Sok országban kell fizetni az autópályák használatáért. A törvényjavaslat elfogadása esetén nálunk is be lehet majd vezetni az úthasználati díjat, ez azonban mégis csak a jövő zenéje. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése ugyanis igen sok pénzbe kerül. Ha sor kerül rá,, csak azzal a megkötéssel értenék vele egyet, hogy a befolyó összeget útépítésre, karbantartásra fordítsák. Kövess László Negyedszázados évforduló alkalmából Szlovák vasutasok Szobon Egy asztalnál készül köszönten! a kolleginákat három állomásfőnök: Horváth Tibor Sturovóból (CSD-vasút), Hajdú András, Szob állomásfőnöke és Bernát Tibor, a sturovól magyar vasutasok MÁV-képvlselője. Ez az állomás vezetői hármas természetesen minden évben Sturovóban is találkozik (A szerző felvételei) A nőnapi köszöntésnek szinte egyedi jellegzetessége van Szob vasútállomás, illetve Stú- rovó csehszlovák—magyar közös határátkelő hely esetében. Májusban lesz negyedszázada, hogy a magyar—csehszlovák közös határállomás munkáját átvette Stúrovó, azóta közel félezer magyar vasutas dolgozik ott. A CSD és a MÁV, tehát a két vasút dolgozói között nemcsak jó szakmai, hanem baráti kapcsolatok is kialakultak. Ma már hagyománya van annak, hogy a két vasút dolgozói előbb Stúrovó- ban köszöntik a nődolgozókat, majd Szobon. A minap huszonötödik alkalommal fogadta Szob vasútállomás a stúrovói kollégák, kolleginák képviseletében érkezett tizenkilenc tagú csehszlovák küldöttséget, akik közül tizennégyen voltak nők. A házigazdák virágcsokorral fogadták a hölgyvendégeket, majd a gazdasági vasút épületében gyűltek össze a megnyitóra százharmincán a szakma képviselői. A magyarok részéről egészen Vácig minden vasútállomásról érkeztek dolgozók, így hamarosan már kétszázan ünnepelhették együtt a nemzetközi nőnapot. Az ünnepséget Szob állomás pártalapszervezetének titkára, Klein László nyitotta meg, majd Zibriny Ferenc szb-tit- kár köszöntötte a megjelenteket. A májusi évforduló után idén még találkoznak a csehszlovák és magyar vasutasok, előbb Szobon, majd Stúrovó- ban a nemzetközi vasutasnap alkalmából — addig pedig együtt dolgoznak. Aszódi László Antal A jelek arra mutatnak, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaka sem lesz csöndesebb, nyugalmasabb, mint a korábbiak voltak. Ugyan a napirendre kerülő törvényjavaslatok nem mérhetők az adótörvények, vagy az állami költségvetés jelentőségéhez, ám ennek ellenére is éppen elég vitára adnak okot. A bizottságokban és a megyei képviselőcsoportok ülésein is kritika érte például a közúti közlekedésről szóló törvénytervezetet, amely első ízben foglalja keretbe a közlekedésben részt vevők jogait és kötelességeit. Erről beszélgettünk Kovács Lászlóval, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetőjével, Pest megye 20. választókerületének képviselőjével. — Sokat töprengtünk: építsünk vagy átalakítsunk-e — meséli Ritecz György tanácselnök-helyettes. — Aztán 1984-ben itt is megszűnt a járási hivatal, az ott maradt más szervezeteket elköltöztettük. Az épület kitatarozva éppen megfelelt a rendőrségnek. Ezzel felszabadult a Szentháromság téren lévő egykori otthonuk. Az országosan védett műemléki környezet, az utóbbi időben szépen fejlődő strandfürdő közelsége ideális helynek látszott a szállodának. Kerestük a partnereket, több céggel is tárgyaltunk, legkedvezőbb ajánlatot az Alagi Állami Tangazdaságtól kaptuk, ezért tavaly decemberben gazdasági társulást hoztunk létre velük. Mi adjuk az épületet, és beleszólhatunk kialakításába, ők a költségviselők meg a majdani üzemeltetők, s a nyereségből tőkéink arányában osztozunk. Én ezt a modellt állítanám minden tanács elé a mai szűkös időkben. E gazdasági társulással nem újkeletű vállalkozásba fogott a tangazdaság. A több lábon állás hívei, még tavaly létesítettek egy idegenforgalmi ágazatot, részben magas- és mélyépítő kapacitásuk kihasználására, részben új, jövedelmezőbb utakat keresve. Először a Börzsöny térségében hoztak létre idegenforgalmi szolgáltató központot, időközben Tihanyban, hasonló céllal szálltak be egy l mintegy 150 millió forintos
