Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

NAGYKŐRÖSI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1988. MÁRCIUS 15., KEDD Levin professzor felismerése Színre lépés a KGST-piacon Hazánk KGST-n belüli ke­reskedelmi kapcsolataiban egyes helyeken bekövetkezett törés egyenes következménye volt a szocialista országok gazdaságában lábra kapott reformfolyamatoknak. Gyor­sabb és radikálisabb volt a szemléletváltás odaát, mint­sem azt a honi exportálók követni tudták volna. Könyvrakomány Különösen a műszaki vona­lon érezhető a visszaesés, így az itt illetékes cégeknek tu­lajdonképpen a VII. ötéves tervidőszak kezdete óta az új igényekkel jelentkező külpiac­ra való ráhangolódás köti le erejük nagy részét. A gyárt­mányfejlesztés, piackutatás esetenként olyan intenzitású, hogy már a tervciklus félide­jén belül felcsillant a hullám­völgyből való mihamarabbi kikapaszkodás reménye. A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet — gondjai hasonlatosak a fent elmon­dottakhoz — kivitelében is új fejezet látszik körvonalazódni, kiváló termékük, az NGF 245 A típusú automata egv- ségrakománv-képző gépüknek köszönhetően, amely a KGST mikroelektronikai és automa­tizálási programjában, azon belül is a nyomdaipar fejlesz­tésében hivatott karriert csi­nálni. Ám, igazság szerint mi­re ezt így kijelenthettük róla, sok víz lefolyt a Volgán, de még a Dunán is. Eleinte úgy tűnt, a gép önmagát prezen­tálva nemigen kovácsol ma­gának sikert, voltaképpen egy tudós műszaki. Levin profesz- szor egy szovjet szaklapban megjelent cikke irányította rá a KGST gépipari fejlesztési bizottsága szakembereinek fi­gyelmét. Levin elsőként az 1985-ös moszkvai kiállításon bemuta­tott gépben felismerte, hogy bizonyos módosításokkal kivá­lóan alkalmazható a nyomdai könyvcsomagokból egységra­komány képzésére. Publiká­cióját követően az 1986 júliusi KGST-ülésszakon már szóba került a palettizáló, ekkor vették fel az említett nyom­daipari robotizációs program­ba, egyben alapot teremtve vele, a hosszabb távra szóló, többoldalú együttműködési megállapodásnak. A szövetkezet gyártmány- fejlesztői innentől kezdve is­mét lázas munkába kezdtek, hogy az alapgépre építve, kí­vánság szerint olyan robot­komplexumot hozzanak létre, amely kielégíti a korszerű nyomdai- csomagolási techno­lógiát. Új programok — A továbbfejlesztés során elsősorban az elektronikus programmódosítást kellett megoldani. Az eredeti 7-8 programmal szemben 30 féle rakodási variációt kellett agyá­ban rögzíteni. Ezzel párhuzam­ban új vezérlési mechaniz­must is kialakítottunk, a kért rendezési elv szerint, így pél­dául a csomagok közötti héza­gok tetszőleges megválasztásá­ra is alkalmassá tettük a gé­pet, aminek azután némileg térfoglalását is csökkentettük — foglalja össze az előzmé­nyeket dr, Gábor Gyula a szövetkezet műszaki vezetője. — Most már azt is tudjuk, a napokban megvolt az elő­zetes gépszemle. Vajon ezek után megerősödtek-e a gép- gyartók palettizálóhoz fűződő reményei? — Erről még csak a napok­ban sorra kerülő KGST-érte- kezlet után beszélhetünk, de úgy ítélem meg, joggal bíz­hatunk abban, hogy be tu­dunk épülni a fejlesztési programba. Szovjet, csehszlo­vák, bolgár és lengyel szak­emberek egybehangzóan al­kalmasnak találták, bár né­hány kisebb, konstrukciót nem befolyásoló módosítást még csinálni kell rajta. Már most nagy az érdeklődés a palettizáló iránt, bár ezek még nem hivatalos informá­ciók, de ha csak a feléből lesz valóság, már az is nagy ered­ménynek számít. Bár erősen motiváló és további feladato­kat tartogató, de nem ez az egvetlen vonal, ahol elindítot­tuk a korszerűsítést. — Több iparág felé nyitot­tunk. négy fejlesztési program keretében, ez a papírgyári — dunaújvárosi —, a háztartási és vegyicikk-ipari — Caola, és gabonaipari no és a régi konst­rukciójú konzervipari gépek modernizálása is ide tartozik. Mindenki keze nyoma Tavaszi tennivalók A fajta kiválasztása — Közhely, de aktualitása miatt rengetegszer idézzük a szellemi alkotómunka jelentő­ségét, lényegében e konstruk­ció története is ezt támasztja alá. Kinek a nevéhez fűző­dik? — Sértődés lehet abból, ha csonkán soroljuk fel a közre­működők névsorát. A tervező- mérnöktől a hegesztő szak­munkásig mindenkinek ott a névjegye rajta. Mühl Jenő fejlesztési osztályvezetőé. Rovó István mikroelektronikai szakemberé éppúgy mint Gál Jánosé, Berta Lászlóé és Szarka Ferencé, a műhely dol­gozóié ... My. J. Hagyományőrző kórus Lélekidéző énekhangok A nagykőrösi Arany János Művelődési Központ asszony­kórusát több, mint 10 éve kö­zösséggé formálja az énekes­zenés együttlétek sajátos han­gulata. A népdalok énekl.se, az egvüvétartozás szép embe­ri élménye tartja egybe mind­azokat, akik e társas érzést e módon igénylik és művelik. Néphagyományunk e kin­csesháza, a líra és a dráma megszólaltatására úgy képes, hogy művelőinek az esztétikai­lag szépet és az érzelemgaz­dagságot egyaránt nyújtja. „A népiességgel, nyelviséggel összetapadó, lélekidéző ének­hanggal semmilyen hangszeres instrumentum nem versenyez­het — írja Kodály Zoltán — sok ember torkában ott a leg­nemesebb hangszer. Az ének felszabadít, bátorít, figyelem­re szoktat, lelki serdüléseket fogalmaz meg, örömet nyújt. Egyszólamú zenénk, a ma­gyar népdal pedig olyan, hogy párját ritkítja. Seregestől van közte: egyszerű dal, édesde- den ömlő, tiszta remekké ma­gában szülemlő...” A civili­záció fokozódó ártalmai között, a napi terhekkel való birkó­zásban a „tiszta zenei levegő, az egészséges lélek, a belső harmónia eredményes segítő­je” A dalos asszonyok évek óta nem lankadó kitartással gyűl­nek egybe Kis István szakér­tő vezetése mellett, hogy fe­ledve a napok hordalékát, át­adják magukat az éneklés örömeinek. Három citera és egy köcsögduda adja a zenei hátteret. A hosszú évek so­rán sok-sok fellépéssel színe­sítették a városi, munkahelyi rendezvényeket, s vittek han­gulatot, s feledtető kikapcso­lódó perceket tanyaklubokba, öregek otthonába, napközijé­be. A közelmúltban a megyei minősítő verseny eredményes­sége alapján, jogot nyertek, hogy részt vegyenek a nép­zenei együttesek 5. országos találkozóján. Az összeszokott kis csapat nem akármilyen mezőnyben bronz fokozatú minősítést vehetett át Szent­endrén, ünnepélyes keretek között. A jól választott dal­csokor az őszinte szívvel, lé­lekkel való éneklés nagy ha­gyományokkal rendelkező és tájegységéből adódó zenei anyaggal szereplő kapuvári, túrái, veresegyházi együttesek között eredményezte a ran­gos helyezést. Mint Czira Pé- terné, a művelődési központ kísérő munkatársa elmondta, ez a bátor megmérettetésre vállalkozó kedv különösen tiszteletre méltó, hiszen zöm­mel idősebb asszonyok alkot­ják az asszonykórus magját Nyitottságukhoz, aktív részt­vevő kedvükhöz és eredmé­nyeikhez a nagy nyilvánosság előtt gratulálunk. A „kodá- lyi álom” nagykőrösi élő sejt­jei ők, akik a népdalok „hű­kristály tisztaságát” maguk és mások örömére feledésbe men­ni nem hagyják. Sz. .1. A faiskolai szaporítóanyag értékéről legtöbb esetben csak évek, sőt évtizedek múltán bi­zonyosodhatunk meg. Ezért csak engedéllyel működő le- rakatokból vásároljunk. Fize­téskor kérjünk tételes számlát és őrizzük is meg, mert ha ké­sőbb esetleg kifogással kell él­nünk (például a fajtaazonos­ságot illetően), van bizonyíté­kunk. A gyümölcsfaoltványok sza­porítóanyaga négyféle minősé­gű, ezek árban is különbö­zőek. A koronás oltvány törzsén legalább három fejlett korona- vessző van. Ennek — a koro­naelágazások számától és a fa fejlettségétől függően — első- és másodosztályú változata kapható. A suháng elágazás nélküli (vagy egy-két satnya oldalelágazású) íácska, amely­nek ugyancsak két minőségi osztálya van. Hagyományos ágcsoportos sudaras vagy kom­binált korona kineveléséhez a koronás oltványt, sövény és karcsúorsó létesítéséhez pedig a suhángot részesítsük előny­ben. Választásunkban minden­kor a gyökérzet épsége és ter­jedelme legyen a döntő, mert a kevésbé tetszetős törzs szép­séghibáját gondos ültetés után a jó gyökérzettel kinőheti a fa. Gyümölcsfáink alanya a rá­oltott nemesnek szinte minden tulajdonságát befolyásolja. Ha­tással van többek között ter­mőképességére, szárazság- és mésztűrésére, növekedési ere­je pedig a művelésmód meg­választásában döntő jelentősé­gű. A fa életképessége alapve­tően függ a két növény össze- íörradásától. Fontos, hogy az oltás helye sima, hézagmentes és egészségesen összenőtt le­gyen. Ha az alany jóval vas­tagabb, mint a ráoltott nemes, de a forradás jó, az még nem jelent gondot. Az ellenkező eset, amikor a nemes a vasta­gabb, jóval kedvezőtlenebb, mert valószínű, hogy az alany csak nehezen nevel majd a nemesnek megfelelő erősségű gyökeret. A telepítés tervezésekor ak­kor járunk el helyesen, ha megvizsgáljuk a kert talaját. A laboratóriumi talajvizsgálat megbízható útmutatást, szak­tanácsot ad a trágyázás, a ta­lajjavítás, a talajvédelem mód­jaira. mértékére. A kerttulaj­donos javaslatot kaphat arra is, hogy kertjében milyen nö­vényeket érdemes leginkább termesztenie. Gyümölcsfáinknak legalább 100 X 100 centiméter alapterü­letű és 70—80 centiméter mély gödröt ássunk. A köszméte-, ribiszke- és málnatövek ülte­téséhez 60 X 60 X 60 centimé­teres gödör elegendő. (A meg­felelő ültetőgödörben a nagy felületen és mélyen megforga­tott, tápanyaggal jól feltöltött talajban a gyökérzet kezdeti, legerőteljesebb fejlődése ideá­lis körülmények között mehet végbe.) Ásáskor minden szennyező­anyagot (gyökérmaradványt, törmeléket) távolítsunk el. A feltalajt (az első két ásónyom földjét) az egyik oldalra, a mélyebb rétegek talaját pedig a másikra halmozzuk. A ki­ásott gödör aljába mintegy húsz centiméter vastagon te­rítsünk el érett szerves trágyát vagy komposztot. A trágyaré­teget fedjük húsz centiméteres feltalajjal. Ennek közepébe helyezzük el a Buviplant ne­vű, tartós hatású műtrágya- tablettát. Mészkénlevet nem főznek A Nagykőrös és Vidéke Áfész értesíti a gyümölcster­mesztőket, hogy a fák kora ta­vaszi védelméhez használatos mészkénlevet technikai okok miatt ebben az évben nem tudnak árusítani. A mészkén­levet helyettesítő szerek a gazdaboltban, valamint a kertészkedők boltjában besze­rezhetők. * 1 * 1 A családról Nők akadémiája A Nők akadémiája legköze­lebbi rendezvénvét március 16-án, szerdán 18 órakor tart­ják a művelődési központban. A mai családok élete lesz a téma, dr. Makai Katalin, a városi tanács osztályvezetőjé­nek előadásában. Minden ér­deklődőt szívesen látnak a rendezők. Színház A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban, este 7 óra­kor: Otelló. Páger Antal bér­let. A Kelemen László Kamara- színházban, este 7 órakor: Tacskó. József Attila bérlet. A Szolnoki Szigligeti Szín­házban, este 7 órakor: Doktor Zsivágó. Mozi A nagyteremben: Asterix 12 próbája. Színes, szinkronizált francia rajzfilm. Előadás 5 órakor. A cápa II. Színes, amerikai film. Csak 16 éven felüliek­nek!) Előadás 7 órakor. A stúdióteremben: A halál ideje. Színes, kubai film, fél 6-kor. Sporthírek Biztos kettős győzelem Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Tápiógyörgye 8-0 (3-0). Kinizsi: Barabás — Farkas (Toricska 60. p.) Virág, Szabó, Nagyhegyesi — Petrezselyem (Koncz 70. p.), Soós. Dankó (Pörge 70. p.) — Benkó, Ma­ri, Vígh. A jól előkészített Kinizsi­pályán játszotta a tavaszi bajnoki idény első mérkőzé­sét a körösi labdarúgócsapat. A sok támadás ellenére csak a 25. percben sikerült a ve­zetést megszerezni. Előbb Benkó beadásáról lemaradtak a belsők, Víghet jó helyzetben szerelték, Mari lövését védte a kapus, Vígh buktatásáért nem adott 11-est a játékve­zető, Benkó egyedül tört ka­pura, de fölé lőtt. A vendé­gek próbálkozásainál Virág majd Szabó hárított jól. A nagy fölény a 25. percben érett góllá: Soós átadásából Benkó laposan lőtt a hálóba. 1- 0. Egy perc múlva Dankó buktatásáért megítélt 11-est Mari biztosan értékesítette. 2- 0. Nagyhegyesi jó beívelése után szögletre mentettek a györgyeiek, Soós jó helyzet­ben kapu mellé lőtt, Vígh lövését szögletre ütötte a ka­pus, Soós szögletét pedig a felső kapufára. A 40. percben Vágó Imre bánata A vásártéri kocsma tele volt emberekkel. Mindenki hangos­kodott, fennhangon beszélt. El­adó is, vevő is áldomást inni tért ide be. s a bor megoldot­ta a nyelveket. Csak Vágó Imre ült magá­ba roskadtan, szótlanul három deci vörösbor mellett az egyik sarokban. Úgy nézett meredt arccal maga elé, mint aki hal­ni készül. Sós Mihály, aki két anya­kocát hozott a vásárba és sze­rencsésen túl is adott rajtuk, a pultnak dőlve figyelte Vágó Imrét. — Mi haja lehet? — kérdez­te a csapos Sós Mihályhoz ha­jolva. — Azt nézem én is. — Még a poharához sem nyúlt. — Megnézem — mondta Sós Mihály, avval odaült Vágó Imre asztalához. Tanyai ember volt, sosem rontott ajtóstól a házba. Most is előbb illendően a kalapjához emelte a mutatóujját, aztán a poharát ütötte oda a Vágó Im­rééhez. Mindezt egyetlen szó nélkül. Ö ivoitt, Vágó Imre nem. — A fene — morogta Sós Mihály. Vágó Imrének az arca sem rezdült. — Tán fogadalmat tettél, hogy nem iszol? Mari ügyes átadása után Vígh növelte az előnyt. 3-0. Farkas beadását a kapus kiütötte, Benkó közeli lövése a bal ka­pufáról pattant ki. A második félidő elején Nagyhegyesi—Virág közösen hárított egy gvörgyei táma­dásnál. Az 50. percben Nagy­hegyesi hosszú, pontos átadá­sa után Mari rutinosan he­lyezte a labdát a kapuba. 4-0. Nagyhegyesi beadása után a sok gól' ellenére is jól védő kapus kiütötte a labdát, de Benkó közelről kapu fölé lőtt. A 65. percben egy jó györgyei szabadrúgást Barabás bizto­san fogott, majd a jó kivető­déssel hárított. A 67. percben Mari átadásából Vígh szép fe­jessel szerzett gólt. 5-0. Soós szabadrúgását a kapus szög­letre ütötte. A 72. percben Toricska átadása után Nagy­hegyesi az oldalvonal mellől adott be, Toricska jól érkezett és szép fejessel továbbította a labdát a hálóba. 6-0. Egy perc múlva Pörge ügyes egyéni játék után volt a gól­szerző. 7-0. A hazai kapunál Szabó majd Toricska szerelt jól, közben Barabás védett egy jó lövést. Soóst jó hely­zetben buktatták, nem érté­kelte 11-esre a játékvezető. A 80. percben Toricska beívelé­se után Mari szép góllal állí­totta be a végeredményt. 8-0. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi ifi—Tápiógyörgye ifi 2-0 (1-0). Kinizsi ifi: Petrik — Tóth, Czinkus, Sipos, Ugi-Rácz — Bari, Pavelko, Parázs — Eszes, Vikor, Pécsi. A körösi csapatnál inkább csak az akarás, a lelkesedés, dicsérhető, mint a jó játék, de így is több nagy helyzetet ki­hagytak. Suba Lajos edző sze­rint. Czinkus játszott jól, ta­lán Pavelkó és Bari játéka di­csérhető, de csak biztatásként. Góllövő: Vikor és Bari. Elgondolkodtató és szomo­rú, hogy a körösi ifiknél még cserejátékos sem volt, épp, hogy ki voltak 11 -en. Ezen az állapoton sürgősen segíteni kell, mert erősebb ellenfél­lel szemben — főleg idegen­ben — nem fog tudni helyt­állni a csapat és a még csak a mostani 5. helyet sem fog­ják tudni megtartani. Ez nem borúlátás, ez tény és aggódás a körösi labdarúgás jövő­jéért. Ilyen gyenge még nem volt a körösi utánpótlás. P. S. Keddi sportműsor Birkózás. Szigetszentmik- lós: megyei középiskolás sza­badfogású bajnokság. Kosárlabda. Budaörs: me­gyei úttörő fiú villámtorna. Természetjárás. Mátraháza: a Nk. Petőfi DSK gyalogos- szánkós túrája. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlapi Vágó Imre Sós Mihályra né­zett. — Elkelt — mondta. — Mi? — A Csillag. Sós Mihálynak felrémlett hogy reggel látta a dűlőútoi Vágó Imrét a város felé ko csikázni, s arra is emlékezett hogy a Csillag szerszáma na gyón ki volt fényesítve. Tudta, mit jelent ez. — Szóval elkelt — jegyezd meg együttérzően. — A Csillagot mindenki is merte a tanyákon. Olyan 1< volt, amilyen nem akadt más hol. Nemcsak szép, nemcsal erős, hanem okos is. Tálát okosabb, mint maga az ember Vágó Imre soha nem ismer mértéket az ivásban. Nem egyszer előfordult, hogy úg; tették fel ketten a kocsira olyan részeg volt. Ilyenkor ; Csillag, akárhol voltak, szét csendesen elindult, s hazavit te a gazdáját. Egyszer még La josmizséről is hazajött amél kül, hogy valaki hozzáért vol na a hajtószárhoz. — Hát ezért búsulsz? — kér dezte Sós Mihály. — Ezért. — De miért nem iszol? — Mert akkor hogy megyei haza? Sós Mihály a legszívesebbei egy jóit nevetett volna, di nem akarta megbántani a ba­rátját — Oszt ha én azt mondom, hogy hazaviszlek a kocsimon? — Megteszed? i — Meg hát! Vágó Imre felállt, az ital- , pulthoz ment. kért még egy­szer három deci bort, s azzal - tért vissza. Egymás mellé tet­te a két poharat, s az egyiket egy hajtásra kiitta. < — No, ez rendben van. c Sós Mihály nem értette. i — Mi van rendben? 1 — Hogy most már ihatok, i Mert hazaviszel. 1 — S van még más is? c — A ló. ( — A Csillag? — Nem. Amaz. i — Miféle amaz? ( — Amit majd veszek. 1 — Avval mi van? i — Baj. 1 — Baj? i Vágó Imre Sós Mihályra né- i zett. A szemében kétségbeesés ; tükröződött, valami megold- : hatatlan, szörnyű baj, amin j még a legjobb barát sem tud- t hat segíteni. i Sós Mihály a száját is eltá- j tóttá, úgy figyelt. \ Vágó Imre egy kicsit előre­hajolt, és lassan, töprengve, inkább magának beszélve, el­mondva a bánatát. — Mondjuk, megveszem... ; No jó! Addig rendben van ... Mert lovat csak veszek. De mikorra fogja az a ló megta- * nulni, amit a Csillag tudott? S hogy fogok én addig inni? E Azzal fogta a másik poha- s rat, s akár az előbb az elsőt, . ezt is egy hajtásra kiitta. Tóth Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom