Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

Ragadványnevek — múltban és jelenben Ötlettel, humorral, tanulságosan A magyar történelem nagy­jait — akiket a nép nagyon szeretett — karizmatikus tu­lajdonságaik miatt jelzőkkel illették, és ezek mint ragad­ványnevek fennmaradtak nap­jainkig. Mátyás király „igaz­ságos”. Mészáros Lőrinc barát — ki Dózsa felkelő hadseregé­ben bottal harcolt, mondván: ,.jó harci eszköz, ez mindig töltve vagyon!” — mint„nagy- botú” Lőrinc vonult be histó­riánkba. Bem lengyel tábor­nok idős kora ellenére is „vít- ta” a magyar szabadságharc idején a világszabadságot: a nép „apónak” nevezte. Kos­suth Lajos, miután a Habsbur­gok trónfosztását bejelentette, koronás fő már nem lévén, a nemzet apja lett, „Kossuth apánk”. Veres Pétert, az alföl­di ridegparasztság íróját már negyvenéves korában is a Hortobágy mellékiek „bácsiz­tak” bölcsessége miatt. Az iro­dalomban is „Péter bácsi” ma­radt. Vácott is elszaporodtak a ra­gadványnevek. Itt nem csúf- és gúnynevekre gondolok. Leg­többször a foglalkozással és a személyiséggel egybevont tu­lajdonságok miatt alakult ki. A legjellemzőbbeket soroljuk fel, mielőtt azok kivesznének a köztudatból... net doyenjének” nevezte. A névadó bizonyára a korára gondolt. A diplomáciában a „doyen” alatt a fogadó ország­ban a legtöbb időt szolgáló személyre értik, aki lehet egy­ben a legfiatalabb is. Fogad­juk el Galambos tanárt mi is így. ★ A Jóska! — Igv illeti a Vox Humana kórusának minden tagja Makiári József karveze­tőt, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola docensét. Ez a szeretet, a „vox humana” hangja. A megszólítás hason­latos Móricz Zsigmond egy bejegyzéséhez, amit F-rdei Fe­renc Futóhomok című szociog­ráfiai könyvének ajánló sorai­ban olvashatunk: „... egyesek­nek tudós vagy, másoknak Fe­ri!” k Magamról. Amikor nyug­díjba mentem mint népműve­lő és könyvtáros, egy rólam szóló elismerő írás „szellemi ezermesternek” nevezett. De én magamban visszaszámol­tam. Sem ezer, sem száz, nem Sokan emlékezünk még K. Pikéthy Tibor orgonaművész­re és zeneszerzőre. Pályafutá­sa Bruckneréhoz hasonlatos. Kántortanító, majd önképzés­sel egyházi zeneigazgató. Ha utca nem is jelöli nevét a vá­rosban, akik ismertük, emlé­kezünk magas, nyúlánk alak­jára. Megjelenésében, elegan­ciájában, hátul egyenesre nyí­rott ősz hajával, markáns arc­élével, mintha az élő Liszt Fe­renc járt volna közöttünk, és Munkácsy portréjából pattant volna ide. Élete alkonyán már minden váci írásban ö az „ősz hajú mester”. Bár Sólyom Ká­roly és Tömör Antal, a kiváló zongorista és hegedűs kelta— görög névadással „Don Piké- thosz”-nak nevezte. öveges Lajos professzor kezdetben Vácott tanított mint középiskolai tanár. Órái oldott, könnyed, sokszor hu­moros körülmények között rendkívül tanulságosan zajlot­tak le. Értett növendékei nyel­vén. Azok is az övén. Neve, fordítottan maga a humor: „segevő”. Persze, nem egy ,.g”- vel mondták diákjai, hanem kettővel. Ha rejtve is, de hal­lotta, szellemesnek mondta. Legfeljebb intőleg, mérséklet­re figyelmeztetve emelte mu­tatóujját a rebellis felé. Ki ne emlékezne Kövi Ist­vánra? Polgári foglalkozása miniszteri számtanácsos. De mindennel foglalkozott, ami szellemi tevékenység volt. A némafilmek idején hangulat- keltő zongorista. Tom Mix, amikor vágtatott lovával, lele­ményesen Suppé Könnyű lo­vasságából játszott részleteket. Amikor Psilander szerelmet vallott, egy műdalt: „Csak egy kislány van a világon”. Újsá­got, verseket írt. Nemzedéke­ket tanított zongorázni. Munká­sokat oktatott az eszperantó nyelvre. A régi Váci Hírlap­ban két rovatban foglalkozott Vác közéletével. Az egyikben, a „Kezét csókolom, nagyságos asszonyában az előkelőség gyengébb nemének a viselke­désével; a másikban, a „Csen­des sarok”-ban a helybeli fur­csaságokkal. Nem beszélve az óév végénél megjelenő humo­ros strófáiról. — Tollát epébe mártotta! — mondták a kari- kírozottak. így alakult neve „Epekövi Pista”-ra. Eddig a múltról, most a je­lenről. 1987. december 8-án, Vác felszabadulásának a 43. évfordulóján, a köztiszteletben álló Galambos Ferenc nyugál­lományú tanárt a városért tett szolgálataiért a Pro Urbe- díjjal tüntették ki. A helytör­ténet feltárásában, megismer­tetésében ismerték el fárado­zását. Öt a Váci Hírlap már több alkalommal a „helytörté­is tízes a számrendem. Egyes­sel kezdődik és kilencnél be­fejeződik. Petővári Gyula Kisállat-kiállítás Közel kétezer látogatója volt a fóti Vörösmarty Mgtsz ve­resegyházi nyulászklubja által rendezett nyúl- és kisállat­kiállításnak. Az ország különböző részei­ből — természetesen Vácról és vonzáskörzetéből is — érke­zett 88 bírált (15-íéle) nyulat, valamint díszbaromíikat, ga­lambokat, aranyfácánt, csin­csillákat vonultattak fel. — kas Burgonyaellátás Csaknem 2700 tonna burgo­nyát és zöldségfélét vásárolt fel az elmúlt év folyamán a Vác és Vidéke Áfész, és ebből a mennyiségből mintegy 600 tonnát tárolt be a lakosság za­vartalan téli ellátása érdeké­ben. Vác a hazai lapokban A Hallássérültek nevű ha­vilap beszámolt arról, hogy 30 éves a nagyothallók szövetségé­nek váci csoportja. Negyven taggal indultak annak idején s ma két fő híján a taglétszá­muk eléri az ötszázat. A Népszava hírül adta, hogy a váci Városi Tanács fel­kérésére, a Középdunavidéki Intéző Bizottság támogatásá­val a megyei régészek folytat­ják a középkori várral kap­csolatos feltárási ásatásokat. A Szabad Föld értesülése szerint állandóan növekszik a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat forgalma, s ez teszi lehetővé, hogy a közeljövőben a többi között Vácott is új bol­tot nyissanak. A Petőfi Népe (Kecskemét) képes tudósítást közölt arról, hogy a Váci Kötöttárugyár 20 millió forintos beruházása le­hetővé teszi az időarányos sza­básminták szériázási munkái­nak automatikus tervezését. A Heti Világgazdaság meg­írta, hogy a Magyarországon keletkező rádióaktív hulladé­kot a Vác közelében levő Püs­pökszilágy határában helyezik el, s zavarmentesen működik az izotóphulladék-temető. A Képes Újság írt egy, egészségügyi miniszter enge­délyével indult kísérletezésről: az országban hét helyen (Vá­con is) indultak bölcsődei cso­portok fogyatékos, mozgássé­rült gyermekeknek. A Magyar Nemzet értesülése szerint az idei Ki mit tud? Pest megyei küzdelemsoroza­tának nyitányát Vácott ren­dezték, a tapasztalat szerint a korábbiaknál kevesebben je­lentkeztek a tv kezdeményezte ifjúsági vetélkedőre. A nyelvoktatásról A napilapokban, a rádióban, tévében szinte egymást érik a reklámok, melyek arra buz­dítanak, hogy tanuljunk nyel­veket. Végre kezdjük felismerni, hogy idegen nyelvek nélkül nem megyünk sokra. Valami azonban még sincs rendben a nyelviskoladömping körül. Ügy tűnik, lassan kezdjük el­felejteni, hogy áz iskola, az általános és középiskola lenne hivatott megtanítani az ide­gen nyelveket. A nyelviskolák virágzása pedig épp azt bizo­nyítja, hogy ezt mégsem teszi. Persze, nem lehet ellenezni a magániskolákat, csak vala­hogy nehéz benne igazán hin­ni. Nehéz azt elfogadni, hogy amit kamaszfejjel sokan el­mulasztottunk az iskola pad­jaiban, azt felnőttként egy­könnyen pótolhatjuk. Felnőtt­korban munka után koncent­rálni, aktívan részt venni az órákon nagyon nehéz, és a ha­tékonysága is kisebb. Nem len­ne könnyebb és egyszerűbb az iskola tényleges idejében, is­koláskorban? Dr. Bartha Gyula tAÍíriqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1988. MÁRCIUS 14„ HÉTFŐ A vasút belülről (2.) A szobiak sajátos helyzetben Pest megye lakosságának életében döntő jelentőségű a vasúti közlekedés, hiszen munkába naponta mintegy kétszázezren utaznak csak a fővárosba és onnan ha­za. Ha az alkalmi vagy tu­ristacélú utazásokat is ide számoljuk, akkor ezek a számok jóval nagyobbak lesznek. írásunk első részében a te- heráru-fuvarozás feladatairól szóltunk, ezúttal a személy- szállításról lesz szó, szintén Szob állomás munkájára kon­centrálva, bemutatva magukat a vasutasokat is. Messzebbre A MÁV országosan 97 szá­zalékos menetrendszerűséget ért el az elmúlt évben a sze­mélyszállító vonatok üzemel­tetésében. Szobon 100 százalé­kos volt a helyi vonatok me­netrendszerűsége. Igaz, a tár­gyilagosság kedvéért azt is meg kell említeni, hogy a né­hány perces személyvonatké­sések — általában a gyorsvo­nat előreengedése miatt — nem tűntek fel. Az elmúlt évben 470 ezer utas szállítását tervezte Szob állomás, ez 461 ezer 359-re si­keredett, ugyanis a MÁV egész területén csökkent az utasszám. Ugyanakkor a kü­lönböző komfortfokozatok be­vezetésével növekedett az utaskilométer, ami azt bizo­nyítja, hogy az emberek szíve­sebben utaznak nagyobb tá­volságokra vonattal, mert az kényelmesebb is, olcsóbb is a személyautónál vagy a busz­nál. Az állomás személyszállí­tási tervét 479 ezer forinttal sikerült túlteljesíteni, éppen a komfortfokozatok, illetve a na­gyobb utaskilométerek miatt. „Külkereskedők” S mert Szob állomásnak sa­játos helyzete van Sturovóval, kérdéseink is e kapcsolatból erednek. Hajdú András állo­másfőnök a következőket mondta el arról, hogy dolgo­fikor, mit, hol? Március 15. köszöntése Március 14., hétfő: Délután Madách-nap az általános isko­lásoknak a művelődési köz­pontban. — 16.30-kor az élet- reíormklubban előadás: Szau­na, japán fürdő, böjtök. — 18 órakor az ifjúsági klubban megemlékezés március 15-e alkalmából. — 18 órakor a Dunakanyar fotóklubban Pá­rizs ma és holnap (Kocsis Iván színesdia-estje). — 19 órakor a színházteremben Nagy Feró és a Beatrice együttes koncertje. Március 15., kedd: 10 óra­kor, megyei rendezvényként Vácott: az 1948/49-es forra­dalom és szabadságharc 140. évfordulója. — 10.30-kor kis­dobos-találkozó, zenés játszó­házzal, rózsakerti felvonulás­Képek a transzformátoriizemből Lakatos Józsefné és Hajdú Lászlóné teker­cseli a gyűrű alakú transzformátort. (Vimola Károly felvételei.) Szabó György lakatos a - szigetelőlemezeket szereli. A Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezetben gyártják az energiaátvitelben nélkülözhe­tetlen tekercset, az úgyne­vezett hullámzárat. Évek óta készül itt leválasztótekercs Is, amely lehetővé teszi ipari te­lefonkapcsolat létesítését táv­vezetéken keresztül. Jelentős megrendelőjük az MVMT. sál és a 48-as honvédemlék­mű megkoszorúzásával. — 18 órakor a HNF nőklubjában Szabó Sándorné tart megem­lékezést a márciusi ifjakról. Március 16., szerda: Lipov- niczky László-emlékkiállítás a főtéri volt görög templom­ban. — 16 és 18 óra között Négyszemközt a pszichológus­sal címmel egészségnevelési program a művelődési köz­pontban. — 17 órakor a pe­dagógusklubban Ausztriai ké­peslapok címmel dr. Iványi József ismertetője. — 17 órá­tól az új barátok klubjában beszélgetés a névnapok meg­ünnepléséről. Március 17., csütörtök: 16­tól 18 óráig diákgála a mű­velődési központban, váci kö­zépiskolások felléptével, majd Sztevanovity Zorán estje. — 18 órakor az emeleti galériá­ban megnyílik P. Horváth Éva grafikusművész kiállítá­sa. — Az eszperantó klubban új folyóiratok és könyvek is­mertetése. Március 18., péntek: A Ma­dách galériában Koszta Rozá­lia festőművész kiállítása. — Délután a cukorbetegek klub­jában dr. Domán József be­szél a diabetes és vesebeteg­ségekről. — 16.30-kor a váci bélyeggyűjtők közgyűlése a Katona Lajos Könyvtárban. — 18 órakor a Dunakanyar fotóklub alkotócsoportja tag­jainak tart előadást Robotka János Az én diaporámáim címmel. Március 19., szombat: 9 óra­kor a művelődési központ 5-ös termében Ipach Ildikó előadá­sa Magyarország főbb nép­rajzi tájegységeiről, Szikora J ános idegenforgalmi ismere­tekről ad tájékoztatást. — Az ifjúsági klub tagjai kirándu­láson vesznek részit. — 10 órától a 34-es teremben kul­turális bemutató: Vác és von­záskörzete gyermekszínjátszó- és bábjátszó-találkozója. — 19 órakor a színháztermben a eoburgi Bach-kórus előadja Brahms Német rekviemjét. Március 20., vasárnap: A pedagógusklub 11 órakor a budapesti Nemzeti Színház­ban megtekinti Tamási Áron Énekes madár című színmű­vét. — Győrben 17.30-kor kez­dődik a Rába ETO—Váci Iz­zó NB I-es labdarúgó bajnoki mérkőzés. 7óik közül ki. miért ju-hat el Sturovóba. — Szob állomáson meghatá­rozó az a tény, hogy itt a for­galmi szolgálat munkakörei kapcsolódnak össze. Sturovó- ban nincs forgalmi jellegű munkakör, ott ezeket a felada­tokat a csehszlovák vasút, a CSD munkatársai látják el. Mi kereskedelmi tevékenységgel foglalkozunk Sturovóban. — Sturovóban dolgozni egy­féle szakmai kitüntetés? — Valóban kitüntetés is, de nem csak az! Tény, hogy pél­dául a kiküldetési pénz is von­zó. Ugyanakkor az is igaz, hogy a csehszlovák—magyar közös határátkelőhelyre csak kvalifikált munkaerőt kül­dünk, s egyes beosztásokban a nyelvismeret is kötelező. Míg Szobon a forgalmi szolgálat dominál, Sturovóban a keres­kedelmi tevékenység, így ott a határon nem tudnánk foglal­koztatni mondjuk a legjobb kocsirendezőinket, mert ez a csehszlovák partner vasút fel­adata. Mi pedig itt Szobon a bázisa vagyunk Sturovónak, mert kötelességünk az ott dol­gozók kiképzése és irányítása. — Találkoztunk mi a janu­ári ifjúsági parlament előtt is és utána is. A kérdés már ak­kor megfogalmazódott, hogy milyen arányban dolgoznak az állomás létszámában fiatalok, illetve nők. — Százhetvenegy KJSZ-ko- rú fiatalunk van, a teljes lét­számnak mintegy harmincöt százaléka nő, a kereskedelmi tevékenységet végzők körében ez az arány az ötven százalékot is meghaladja. Ebből követke­zik, hogy nálunk is egyre in­kább elnőiesednek bizonyos munkakörök. A számfejtők, a kereskedelmi segéderők, a ko- csifelírók, vonatfelvevők s a távírászok munkakörét mind nők töltik be. így tehát ebből az irányból eredő gondjaink is azonosak más, szintén elnőie­sedett pályákéval. Napjainkban is tizenkilen­cen vannak gyeden és gyesen, de biztos, hogy a többség visz- szajön hozzánk dolgozni. Sőt, amíg a gyes vagy a gyed tart, ezek a kismamák rendre el­végzik például a segédtiszti és egyéb szaktanfolyamokat, amelyek időtartama 3 és 9 hó­nap között váltakozik. Mire ők újból fölvehetik a munkát, addigra „mindentudókká” válnak, vagyis többféle beosz­tást is elláthatnak szükség szerint. Ez a sokirányú képzés pedig napjainkban már egyre inkább jellemző a vasútnál, hiszen a több területen is munkába állítható emberek révén csökkenthetjük az eset­leges létszámhiányból adódó problémáinkat. S ma már a munkaidő is megrövidült, ugyanakkor ezzel párhuzamo­san nem csökkentek a jövedel­mek. De a rövidebb munkaidő egyben arra is jó, hogy oda­haza a családdal vagy akár a háztájival többet tudjanak foglalkozni dolgozóink — adott részletes válaszokat kér­déseinkre Hajdú András, Szob állomás vezetője. Uj szolgáltatás S legvégül egy jó hírrel is szolgált. Elmondta az állomás­főnök. hogy a nagy idegenfor­galomra való tekintettel Szob és Zebegény állomáson terve­zik az idén nyáron a kerék­párkölcsönzést. A kétkerekű­eket konténerekben helyezik majd el, s a vasúti jegypénz­tárosok adják ki kölcsönbe azokat napi 50 forintos tari­fáért. Aszódi László Antal ISSN 0133—2750 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom