Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Ára: 1,1(0 forint 1983. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ A Minisztertanács irányelvei Az árszínvonal-növekedés rövid távú mérséklésének szükségességéről és eszközeiről A Minisztertanács áttekintette az adóreformmal együttjáró termelői és fogyasztói árrendezést és elemezte az év eleji áremelkedéseket. Megállapította, hogy az eddig bekövetkezett változások összhangban vannak a népgazdasági előirányzatokkal. Az év eleji gazdasági folyamatok, egyes külpiaci áremelkedési irányzatok mellett is reális törekvés a tervezett árszínvonal betartása. Egyes vállalatok ugyanakkor nagyobb áremelkedésre számítanak, s ezért várakozó állásponton vannak saját áraik emelését illetően. Ebben megnyilvánul a gazdálkodók azon törekvése is, hogy az adóreform és a múlt évi szigorú kormányzati döntések hatását áremeléssel semlegesítsék. A vállalatoktól kiinduló áremelések a fogyasztói árakat is emelnék, s ezzel a lakosságot sújtanák. Az egész társadalomnak érdeke fűződik ezért az ilyen indíttatású áremelések elkerüléséhez. Ehhez szükséges, hogy a válA gazdálkodók egy részénél a termékek nem korszerűek, drágák, szervezetlen a termelési, értékesítési folyamat, ezért a mai kevesebb pénz mellett irántuk a kereslet is csökken. Mindez oda vezet, hogy a régi struktúrában kihasználatlanul maradhatnak a kapacitások, és tovább emelkednének a termelési költségek. Sok jel bizonyítja, hogy a gazdálkodók a kapacitás-, kihasználatlanság többletköltségeit elsősorban belföldi vevőikre igyekeznek áthárítani, s nem csekély részük ellenvetés nélkül tudomásul is veszi ezt. A kormány felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen törekvéssel szemben minden gazdálkodó — beleértve a kereskedelmet is — éljen az alku lehetőségével. Az áralkuban rejlő inflációmérséklési lehetőséget, ami minden felhasználónak, kereskedőnek elemi érdeke, a gazdaságirányító szervek intézkedései nem helyettesíthetik. Az lD88-ra tervezett 15 százalékos árszínvonal-növekedés a januári intézkedések és részben még a műit évi áremelések hatásaként nagyobb részt kitöltött. Ezek után árváltozásra csak a vállalati kapcsolatokban, a szabadáras körben kerül sor, amelyek átlagos mértéke az áremelkedések várható időbeliségét is figyelembe véve legfeljebb 6 százalék lehet, s így az össz- fogyasztói árszint éves szinten mintegy 2 százalékkal még emelkedik. Ennél gyorsabb ütemű áremelkedés viszont a 15 százalékos árszínvonal-növekedés betartását már lényegesebben veszélyeztetné, központi kezdeményezésű fogyasztói áremelés ez évre nincs több tervezve. Az áremelkedések tervezett keretek között tartása érdekében: A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a népgazdasági tervben már elhatározott és ez év április elején életbe lépő vasúti áru- szállítási tarifaemelésen túlmenően, . közvetlen áremelő hatású, vagy költséget, adókat növelő központi intézkedéseket nem hoz. Elvárja, hogy a vállalatok is megtartóztatást tanúsítsanak, hatékonyságjavulással, költségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. O A Minisztertanács utasította a gazdaságirányító szerveket, hogy amikor áremelésről az érvényes jogszabályok alapján ítélkeznek, vegyék tekintetbe: az adóreform során rendezett egyszeri költség- és adónövekmények nem ismerhetők el újabb áremelő tényezőként; a személyi jövedelemadót is tartalmaró bérköltségnövekedés újabb áremelésre nem adhat okot; csak azok az anyag-, és energiaköltség-növekmények háríthatok át. amelyeket gazdasági hatékonyság javításával már nem lehet kompenzálni E követelményeket ésszerűen egyeztessék össze a külpiaci' árak változását követő belföldi áralakulással is. ® A Minisztertanács utasé ..tóttá a gazdaságirányító' szerveket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak' a káros monopolhelyzetek letörését célzó intézkedésekre, annak érdekében, hogy mérséklődjenek az erőfölényre alapuló áremelések a vállalati együttműködésben. O Egyes gazdaságirányító és érdekvédelmi szervek gyakran a támogatások növelését pártfogolják, vagy újak megállapításáért szállnak síkra. Támogatások odaítélésével áremeléseket csak látszólag lehet elkerülni, valójában azonban a támogatás növelése rontja a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt, növeli az inflációs nyomást. Ezért a kormány elengedhetetlennek tartja a támogatási törekvések lényeges mérséklését, a régi jövedelem- pozíciók tényleges többletteljesítmény nélküli, központi visszarendezésének elutasítását. O AZ áremelési törekvések mérséklése nemcsak a kormánytól, hanem a társadalmi és érdekvédelmi szervezetektől is elkötelezett magatartást igényel. Előfordul, hogy egyes érdekvédelmi szervek saját területükön támogatják az áremelési törekvéseket, ugyanakkor elvárják, hogy az árszínvonal ne legyen magasabb a tervezettnél. E kettő együtt nem valósítható meg. A kormány ezért kélalatok (egyeimezett magatartást tanúsítsanak, a mellőzzék az indokolatlan és túlzott áremeléseket. Ez most a társadalmi közmegegyezés egyik lényeges kritériuma. Az adóreform úgy került végrehajtásra, hogy a bruttó bérek személyi jövedelemadó miatti emelkedését a kereseteket terhelő adók mérséklése ösz- szcsscgébcn kiegyenlítette a vállalati szférában. A januári termelői árak tehát a vállalatok döntő többségében fedezetet nyújtottak a vállalati többlet bérköltségre. A gazdálkodók jelentős része nagyobb mértékű béremelést hajtott végre 1987 utolsó két hónapjában, amely az Idei jövedelmeket is emeli. A kormány elvárja, hogy ennek a gazdasági növekedésben, a hatékonyság javulásában legyen fedezete, s azt a gazdálkodók ne az árak emelésével teremtsék meg. ri e szervezeteket, hogy az árak kérdésében a népgazdasági követelményeket tekintsék mérvadónak saját munkájukban is. A kormány bízik abban, hogy a jelen állásfoglalásban megfogalmazott kötelezettségek megtartásával olyan helyzet alakítható ki, amely az infláció gyorsulását megakadályozhatja, az áremelkedések keretek között tartását lehetővé teszi. Az érdekelt gazdálkodók közötti árkonzultációs rendszer szélesítése, a kínálat bővítését szolgáló állami gazdasági intervenció erősítése és esetleg az import növelése még tovább segítheti az áremelések mérséklését, vagy elkerülését. A Miniszter- tanács határozott álláspontja, hogy ilyen körülmények között az áremelések előzetes bejelentési kötelezettségének fokozatos feloldása gazdasági érdekeinkkel összhangban van, és az árarányok folyamatos és indokolt korrekciója a gazdálkodók egymás közti megegyezésével történhet a megfelelő színvonalú kínálat biztosítása érdekében. Az irányelvek minden érdekelt fél által történő korrekt betartása az árak emelkedésének keretek között tartását jól szolgálja. A gazdasági kamara állásfoglalása A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége megtárgyalta a Minisztertanács által az áremelkedések mérséklése érdekében elfogadott irányelveket, és a következő véleményt alakította ki. A Magyar Gazdasági Kamara alapvető fontosságúinak tartja, hogy ne következzen be a tervezettet meghaladó mértékű infláció, ami veszélyeztetné a gazdasági folyamatok stabilitását és a belső egyensúlyt. Szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó szervezetek jövedelemalakulása tükrözze a tényleges teljesítmények változását. A kamara egyetért azzal, hogy az árakat a tervezett keretek között kell tartani, mert ez fontos társadalmi-gazdasági érdek, és csak ennek alapján értékelhetők a gazdasági folyamatok. Támogatja azt a törekvést, hogy — elsősorban piaci eszközökkel — megakadályozzák a vállalati jövedelmek visszarendeződését annak érdekében, hogy az adóreformot az elképzeléseknek megfelelően következetesen végre lehessen hajtani. Végül döntő fontosságúnak tartja a belföldi ellátás megfelelő színvonalú fenntartását. E célok eléréséhez az szükséges, hogy: a kormány vállaljon kötelezettséget arra, hogy az év során már nem hoz áremelő hatású intézkedéseket; az árhatóság érvényesítse következetesen a nemzetközi áralakulástól függő belföldi termelői árakat. Az árak kialakításakor a hatóság vegye figyelembe, hogy a belföldi kínálat megfelelő színvonala biztosítható legyen. A gazdálkodó szervezetek az anyag- és energiaárak emelkedéséből származó többlet- költségeik áthárításánál csak a tiszta költségemelkedést vegyék figyelembe. Az ilyen mértékű áremelést azonban a hatóságok ne korlátozzák. A gazdálkodó szervezetek közötti termelőiár-alakításban kapjon meghatározó szerepet az áralku; a gazdasági kormányzat és a gazdálkodó szervezetek biztosítsák, hogy a tisztességes áralakítás elvei érvényesüljenek. Várkonyi Péter hazaérkezett Látogatás Ázsiában és a csendes-óceáni térségben Várkonyi Péter külügyminiszter az ázsiai és csendesóceáni országokban tett hivatalos látogatását befejezve, vasárnap hazaérkezett. Hét vége a víziépeso '»Még tankolni sem , , 7 mennek el a gepek, építésén akinek fogytán az üzemanyaga, ahhoz odaáll a tartálykocsi, s pár perc múlva már folytatódik tovább a munka. Éjjel és nappal egyaránt. Hangyaszorgalommal.” (3. OLDAL) Hőt'Otn fatubát magyar honfoglalást követően Árpád vezér és ki- lett a VŐFOS sérete a Duna jobb partján telepedett le, így Százhalom is fejedelmi birtokká vált. Az Árpád-kori kemencék, tűzhelyek, szemétgödrök leletei azt bizonyítják, hogy az Alsóbáténak, illetve Felső- báténak nevezett településeken — amelyek ma Duna- füred és Kiissza községek — is laktak magyarok.” (3. OLDAL) Hsséthos awH „Még azt sem érzi hátrányai ■ »L r. ff <■ nak, hogy Rábával áll a rajt& B%USSU rUFs&Q hoz. Jó autónak tartja, legfeljebb több karbantartást és törődést igényel, mint a nyugati márkák. S ha minden igaz, a Rába idén még jobb lesz, mint tavaly volt. A Hungarocamion cinkotai telepén javában folyik a versenygép felkészítése.” (6. OLDAL) Orosz Károly Szekszárdon Új közmegegyezésre van szükség Marjai József az Égszöv-nél — Küldöttgyűlés Szobon ä Szombaton évzáró közgyűlést ^ tartott Szekszárdon a KSZE § Növénytermelési Rendszer Ág- ^ rárfejlesztő Közös Vállalat. A 11 megyére kiterjedő termelési S rendszer központjában rende- x zett tanácskozáson részt vett § Grósz Károly, az MSZMP Po- ^ litikai Bizottságának tagja, a ^ Minisztertanács elnöke. A köz- gyűlés küldötteit — akik 257 s termelőszövetkezetet, 29 álla- x mi gazdaságot és 13 ipari vál- ^ lalatot képviseltek — Lakatos ^ Csaba igazgató tájékoztatta a tavalyi év eredményeiről. A vitában Grósz Károly is szót kért. Elöljáróban az ország politikai közhangulatát értékelte, rámutatva: a társadalom egésze a szocializmusban képzeli el jövőjét, elfogadja a párt vezető szerepét, azt, hogy a jelenlegi tulajdonviszonyokban nem következik be változás, s hogy a szocialista világközösséghez való tartozásunk is alaptétel. A közhangulatban mégis észrevehető a jövőtől való félelem, a türelmetlenség, a követelőzés, helyenként az elért értékek lebecsülése. — A mai helyzet egyszerre igényli a problémák sokoldalú, politikai és szakszerű gazdasági elemzését —' hangsúlyozta. — Űj nemzeti közmegegyezésre van szükség, s ez az új nemzeti egység nem lehet olyan hosszú távú és széles bázisú, mint az 1957-ben kialakult. A társadalom minden rétegének az alapkérdésekben kell megegyeznie, abban, hogy minőségi gazdálkodásra van szükség, abban, hogy a gazdaság esetleges működőképtelensége miatt hosszú távra lemaradnánk a világ élvonalától. Grósz Károly (jDbbra) a KSZE közgyűlésének szünetében Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a kívánt fordulat elérésének, az egység megteremtésének jelentős állomása lehet a májusi pártértekezlet. A mezőgazdaságról szóivá elismerését fejezte ki az ágazat eredményeiért, a jövedelmezőség és a hatékonyság egyidejű javításáért. Végezetül szólt a hitelkorlátozások okairól, hatásairól. — A vállalatoknál a terven felül keletkezett tavalyi többletnyereség, a bankok tervezettnél nagyobb összegű hitelnyújtása és a népgazdasági tervben eleve előirányzott pénzkivonás indokolttá tette a hitelszűkítő intézkedéseket. A hiba az volt, hogy nem Készülődés március 15. méltó megünneplésére Kegyeletes emlékezés Isaszegen Az elmúlt héten országszerte megkezdődtek az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc 140. évfordulójára rendezett ünnepségek. A hagyományokhoz híven Budapesten idén is a Nemzeti Múzeumnál, a Petófi-szobornál, illetve a fővárosi kerületekben emlékeznek meg a szabadságharc hőseiről. A rendezvénysorozat részeként megyénkben tegnap Isaszegen indítottak emléktúrát a természetbarátok, míg ma többek között Erden rendeznek ünnepi műsort délután 4 órától. Cegléden fél 6-kor helyezik el a kegyelet virágait a város emlékhelyeinél, majd este 7-től a Kossuth étteremben rendeznek zenés műsort, korabeli összeállítást. Mono- ron 18 órától fáklyás felvonulásra kerül sor. Március 15-én 8 óra 30 pefe- kor Piliscsabán gyülekeznek a budaörsi körzet fiataljai, akik 48-as váltófutáson vesznek részt. A Csepel Autógyárban 15 órakor nyitják meg a központi ifjúsági napokat. Örkényben úttörők és középiskolások részvételével rendeznek 9 órától sportversenyeket, Danisodon pedig délután 3- tól ugyancsak közös ünnepséget az úttörők és a KISZ-f;a- talok. Dunakeszin koszorúzás lesz a március 15. emlékműnél. Kákán 12 órától lovas huszárok járják a községet, majd az ünnepség résztvevői 18 órakor fáklyás felvonulást rendeznek az emlékhelynél. Nagykőrösön az Arany János Gimnázium diákjainak szervezésében tartanak ünnepi műsort délután, 17.30-kor pedig a Kossuth-szobornál rendeznek gyertyás megemlékezést. Szentendrén a 18 , órakor kezdődő fáklyás felvonulás a Kossuth Lajos utcából indul. A résztvevők ezután a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár Magyar estje, a Kossuth Katonai Főiskola művelődési otthonának programjai, valamint a helyőrségi klub zenés műsora között válogathatnak. A felsoroltakon kívül természetesen megyénk valamennyi településén, megemlékeznek az évfordulóról. A hideg, szeles idő ellenére sok száz érdeklődőt vonzott a Budapesti Természetbarát Szakbizottság és a KISZ Budapesti Bizottsága által szervezett isaszegi emléktúra. A rendezvény házigazdája a Pest Megyei Természetbarát Szakbizottság volt. Isaszeg — természeti adottságainak köszönhetően — a történelem során több alkalommal vált nagy ütközetek helyszínévé. A legnagyobb csatára 1849. április 6-án került sor, amikor a huszonnégyezer fős magyar sereg döntő csatát vívott a negyvenezres osztrák sereggel. A csata déltájban kezdődött, s éjfélre legyőzték az osztrákokat. A csata emlékére 1899-ben emlékművet állítottak az isaszegi úgynevezett Szobor-hegyen. Ide jöpnek el minden tavasszal a természetbarátok, s felidézik a szabadságharc eseményeit és elhelyezik a kegyelet virágait s koszorúit. A vasárnapi túra több száz résztvevője felkereste az isaszegi múzeumot, s az 1849-cs csatában elesett magyar és lengyel honvédek sírjait. A szobor-hegyi emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepséget Szőke István, a Pest Megyei Természetbarát Szak- bizottság elnökhelyettese nyitotta meg, majd Pásztor Béla, az isaszegi múzeum igazgatója mondott beszédet. szelektíven és nem fokozatosan történtek ezek a lépések. A pénz kivonásáról továbbra sem tudunk lemondani, de intézkedni fogunk, hogy a jövőben ilyen szakmai tévedés ne fordulhasson elő — mondotta befejezésül Grósz Károly. Jó évet zártak Kiskunlacházán Az országban elsőként — hét alapító, szervezet összefo' gásával — létrehozott szövet kezsti közös vállalatnál tartót tak a hét :végén igazgató tana esi" ülést. A kiskunlacházi Épf tő és Gépipari Szövetkezeti Közös Váljalat mérlegbeszá mólóján, illetve tervtárgyaló értekezletén részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Lé'nárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, dr. Vona Ferenc, a körzet országgyűlési képviselője, dr. Polgár Mihály, a Pest Megyei Tariács mezőgazdasági osztályának vezetője és dr. Gyovai Pál, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Pest Megyei Területi Szövetségének titkára. — Fáradságos, extra üzletek nélküli, de eredményes évet zártunk 1987-ben. Most mégis azt kell mondanunk, idén nehezebb lesz a helyzetünk, hiszen abban az időszakban kell továbbra is eredményesen gazdálkodnunk, amikor az építőipari vállalatok nagy része válságos helyzetet él át — hangsúlyozta az írásbeli mérlegbeszámolóhoz fűzött kiegészítésében Stefanovits László, az ÉGSZÖV vezérigazgatója. Mint mondta, az 1987. évi 1,6 milliárd forintos termelési érték, s a 200 milliós nyereség eléréséhez az elmúlt év során több szervezeti egységüknél kellett termelőkapacitásukat átcsoportosítaniuk. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy a legjobbak közé tartozó közös vállalat a jövőben is megfeleljen az immár 16 tulajdonos szövetkezet és vállalat követelményeinek. Ezt a véleményt fogalmazták meg többen, akik az ÉGSZÖV ez (Folytatás a 3. oldalon.) .i
