Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

ksLíría A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 61. SZÁM 1988. MÁRCIUS 12., SZOMBAT A vasút belülről (1.) Korszerűbb partneri kapcsolatok Közlekedés. Ez a téma az év minden időszakában, sőt, a nap minden órájában aktuális. A régi római ko­ri mondást kicsit megvál­toztatva mondhatjuk azt, hogy utazni kell! Ám a közlekedés nem csupán sze­mélyszállítást jelent, hanem az annál sokkal nagyobb mértékű teheráru-fuvaro- zást is. Ennek eredményeiről, gond­jairól beszélgettünk Kari Ist­vánnal, a MÁV Budapesti Igazgatósága üzemviteli igaz­gatóhelyettesével, Hajdú And­rással, Szob állomásfőnökével, és szb-titkárával, Zibriny Fe­renccel, valamint Bernát Ist­vánnal, a sturovói MÁV-kép- viselővel, s több más vasutas vezetővel. Találkoztunk velük a szobi állomás dolgozóinak ifjúsági parlamentje előtt és után is. Jól ellátva A szobi vasútállomás mun­káját négy területre lehet osz­tani, ha az egész tevékenység felépítését vizsgáljuk. Szob a törzsállomást irányítja és fel­ügyeli Zebegény állomás mun­káját, s ugyanígy Sturovo üzemváltó állomáson a kiren- tíeltekét, illetve a gazdasági vasút tevékenységét. Szob ál­lomás létszámába közel hét­száz vasutas tartozik, ebből többségük Sturovóban, száz­hetvenen Szobon és Zebegény- ben, illetve ötvenhatan a gaz­dasági vasútnál teljesítenek szolgálatot. Létszámilag a Budapesti Vasútigazgatóság területén a legjobban ellátott a szobi vas­útállomás. Rendszeresen több kirendeltet küldenek a na­gyobb állomásokra, pályaud­varokra, így például Ferenc­városba, Kelenföldre és Rá­kosrendezőre. Igaz, ennek el­lenére minimális a létszám- hiány Szobon, elsősorban for­galmi munkakörökben, ez azonban nem akadályozza a saját munkát vagy a kirende­léseket. Egyébként Szob vasútállo­másra jellemzőek a dinasztiás kapcsolatok, a családtagok a legkülönbözőbb munkahelye­ken dolgoznak, forgalmi, ke­reskedelmi és fizikai beosz­tásban. Ezek a családi—szak­mai kapcsolatok a kollektív felelősségérzetet is erősítik, a nagy egyéni felelősség pedig valamennyi munkakörre jel­lemző. Mert ugye nem kell magyarázni, hogy milyen nagy felelősség jut osztályrészül a vasút minden egyes dolgozó­jának, hiszen emberek bizton­ságáért felelnek, s a rájuk bí­zott értékvagyon milliárdok- ban fejezhető csak ki! Önkéntes őrzők Ha már a forintoknál tar­tunk, - akkor elmondhatjuk, hogy a felsorolt munkakörök­ben dolgozó vasutasok jól tel­jesítették elmúlt évi feladatai­kat. Az éves átlagban számolt napi 80 helyben kezelt vagon azonban a vasút önhibáján kívül csökkent, mert a Kőbá­nya Vállalat 20 ezer tonnával kevesebb rakományt adott fel a dunai vízi áruszállítás tér­hódítása miatt. Ennek ellené­re csaknem 100 százalékosra teljesítette a vasútállomás a több mint húszmillió forintos teherszállítási bevételi tervét. Az exportszállításban is je­lentős eredményeket értek el, így kiegyenlítődött á csökkent belföldi szállítás miatti bevé­telhiány. A kereskedelmi szol­gálat munkája nem merül ki a bevételek, a teherszállítási fuyardíjak beszedésében, mert külön szolgáltatásként vállal­nak mérlegelést, darabszámlá­lást, ami évente mintegy 200 ezer forintot hoz a vasútnak. Dinasztiák S ha már ilyen nagy össze­gekről van szó, meg kell em­líteni a vagyonbiztonság mai helyzetét is. Szobon is sok kár­térítést fizet ki évente a vas­út, ebben van törés, elszórás, elfolyás, lopás, dézsmálás is. Éppen ezért nagy erőfeszítése­ket tesz a vasút az ilyen károk gyakoriságának, nagyságának a visszaszorítására. Nagyon hatékonyan dolgozik az ön­kéntes rendőri csoport, illetve az önálló önkéntes határőri csoport, akik az első helyezés után a kiváló címet is kiér­demelték 1987-ben. Ennek el­lenére vagy e mellett szük­ségessé válik, hogy a régi, le­bontott kerítéseket újból fel­építtesse a MÁV a vasútállo­mások területén, akadályozva ezzel is az elszaporodott va­gonfosztogatást. Maguk a vasutasok pedig úgy járulhatnak a nagyobb vagyonbiztonság eléréséhez, hogy például minimálisra szo­rítják a nyílt pályán a teher- szerelvények várakozási ide­jét. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy sajnos az utób­bi időben az ország több más vasútállomásán éppen az ott dolgozók egynémelyike élt vissza a bizalommal, mert megdézsmálták a lezárt, árú­val megrakott vagonokat. Az ilyen magatartást természete­sen üldözi a vasút. Egy olyan helyen, mint Szob állomás, ahol mindenki mindenkit is­mer, ahol a dolgozók túlnyomó többsége helybeli, s emellett erős az ellenőrzés, kisebb a le­hetősége az ilyen visszaélések­nek. Aszódi László Antal Tinibutik Márciusban három alkalom­mal ismét nyitva lesz a Tini­butik. 14-én és 28-án, hétfőn délután 4—6-ig, 17-én, csü­törtökön, délután 2—5-ig vár­ják az érdeklődőket a művelő­dési központban. Az utóbbit, tehát a csütörtöki árusítást di­vatbemutatóval szeretnék egy­bekötni a szervezők. És még valamit: a Tinibutikban nem­csak tiniholmikat lehet majd vásárolni, de kaphatók lesz­nek 2—5 éves korú gyerekek számára gyermekruhák is. Természet járóknak Vasárnap, 13-án a Börzsöny természetjáró kör túrát indít Verőcemaros-felső, Gálhegy, Pusztatorony, Törökmezőn át Nagymarosig, mintegy 16 kilo­méteres távon. Találkozás a Váci vasútállomáson, reggel 8 órakor. Tanácsok háziasszonyoknak Ünnepi asztalra való Hétfő: Májgaluskaleves, grá­nátos kocka (burgonyás tész­ta),' vagy; sóskamártás tükör­tojással, burgonyával. Kedd: Zöldborsóleves, töl­tött káposzta, vagy: tojásos galuska, savanyúság. Szerda: Bográcsgulyás csi­petkével, túrós bukta, vagy: pirított vese velővel, tört bur­gonyával. Csütörtök: Rántottleves zsemlekockával, párolt felsál­szelet tört burgonyával, vagy: tejfölös gomba, tükörtojással. Péntek: Paradicsomleves, köményes sertéssült, burgo­nya, párolt káposzta, vagy: borsostokány, tarhonyával. Szombat: Zellerleves bács­kai rizseshússal, vagy: sonkás tojáslepény, savanyúság. Vasárnap: Gombaleves (kí­nai), Csáki rostélyos vajasga­luskával, vagy: rántott sertés­máj, sült burgonyával. Csáki Sándor, a kiváló ma­gyar szakács, „A XX. század szakácsművészete” című mű szerzője emlékére készült, kü­lönleges magyar étel a Csáki rostélyos. Hozzávalók: 1 kg rostélyos, 1 dkg zsír, 20 dkg vöröshagy­ma, pioi pirospaprika, 3 dl tejfel, 6 dkg liszt, kevés pa­radicsompüré, só, 50 dkg le­csó, 5 db tojás, 10 dkg füstölt szalonna, törött bors. A töltelék elkészítési mód­ja a következő: a húsos sza­lonnát kis kockákra vágjuk, egy serpenyőbe tesszük és ad­dig pirítjuk, amíg a zsírját ki­adja. Majd hozzáadunk 5 dkg apróra vágott hagymát. Ha szép sárgára pirult, hozzá­tesszük a lecsót, megsózzuk és kis ideig pároljuk. A tojáso­kat jól elkeverjük, majd rá­öntjük a lecsóra és folyamato­san keverve hagyjuk kemé- nyedni. Utána rászórunk 2 dkg lisztet, jól elkeverjük és félreállítjuk, hogy kihűljön. A rostélyosból 10 db szeletet vágunk, vékonyra kiverjük, sózzuk, borsozzuk, közepére szétkenjük a tízfelé osztott tölteléket. Széleit ráhajtjuk a töltelékre, hosszúkás alakúra összegöngyöljük és átkötjük őket zsineggel. A zsírt felol­vasztjuk, beletesszük a rosté­lyosokat és sütőbe téve 20 per­cig sütjük. Utána a zsírból ki­szedjük, a visszamaradt zsír­ban világosra pirítjuk az ap­róra vágott hagymát. Beletesszük a pirospaprikát, paradicsompürét, elkeverjük, visszahelyezzük a rostélyoso­kat, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és befödve puhá­ra pároljuk. Ha megfőtt, hoz­záöntjük a lisztből és tejfölből készült habarást és még 10 percig főzzük. A tál egyik ol­dalára helyezzük a vajas ga­luskát (a zsinegeket leszedjük a rostélyosról), mellé a felsze­letelt rostélyost, majd a már­tást. Lehőcz János Kastélyt tessék! Eladó történelmi örökség Ugye senki nincs, aki ne képzelte volna el gyerekkorá­ban, ha a dicső lovagkorról ol­vasott, hogy milyen jó lenne egy nagy-nagy várban, de leg­alábbis egy 100 szobás kastély­ban lakni. Aztán felnőtt fejjel gyakorlatiasabban, a hétköz­napok realitásával beláttuk, nem is lenne olyan jó. Ki ké­pes napi nyolc óra munka után egy ekkora „lakást” ta­karítani? Ráadásul a család­tagok meg se találnák egy­mást, ha hirtelen kellene mu­tatni a tévében valamit. A „gyere gyorsan” kiáltás előbb találná meg az éppen soros kísérteiét, mint szeretett csa­ládtagunkat. Lehet, hogy a fenti megfon­tolások tartják vissza az eset­leges vásárlókat is attól, hogy megvegyék az országszerte fel­kínált öreg kastélyépületeket, amelyek felújításáról a tulaj­donosok nem tudnak gondos­kodni. Mivel többnyire mű­emlék épületekről van szó. So­káig az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség tiltotta az árusítást. Csakhogy annyi mankón álló kastély van az országban, hogy ők maguk nem tudták az összes felújí­tást és hasznosítást vállalni, ehhez Dárius kincse sem len­ne elegendő. Évtizedek után látták be, hogy ennyi pénz nincs a zse­bükben, tehát mégiscsak hoz­zájárultak az eladásokhoz. Sok esetről tudunk, amikor el is keltek a kastélyok, most a kö­zeli Rádon szeretnék megmen­teni a részben düledező, rész­ben még ma is használt épü­letet. Eddig legalább ötmilliót költöttek rá, de ezután is jócs­kán maradt körülötte tenniva­ló. Az ára hárommillió, és még háromszor ennyit képes volna felfalni. Az, hogy készen például szállodaként milyen gyorsan hozná vissza az árát, csak ügyes vállalkozókon mú­lik. Már több jelentkező is volt. Egyik-másik komolynak tűnt, leginkább az, amelyik osztrák tőkét akart felhasznál­ni a munkákhoz. Valamiért visszaléptek, nem tudni az okát. Jelenleg egy művelődési otthont helyettesítendő, könyv­tárt rendeztek be, és mozit üzemeltetnek, de a KISZ-esek is elférnek az öreg épületben, sőt ott található a rádi test­építők edzőterme is. Persze ha ilyen szép volna, azonnal kinevezhetnék magát a kas­télyt művelődési otthonnak, amit építenének az eladási árából.1 De ami odabent van, inkább csak kényszermegoldás. Még akkor is, ha sok község­gel szemben, saját népműve­lőt mondhatnak magukénak. Helybéli az illető, s nem is szándékozik elhagyni a falut. Mit lehet tenni, ha már va­lóban égetővé válik egy ilyen gond? Természetesen hirdetést kell feladni. Ez több ízben is megtörtént. Legalább 40 ezer forintot áldoztak rá, a televí­zió is segítségükre volt. De, illene többet tudni ma­gáról az épületről is. A helyi általános iskola igazgatóját Lukszics Jánost kérdeztük a múltról. — Az 1770-es években épí­tették a kastélyt, barokk stí­lusban — mesélte. — Mivel utoljára a Muslay család bir­tokában volt, csak Muslay- kastélynak nevezik. Eredetileg II. Rákóczi Ferenc testőrp rancsnoka volt a tulajdonos. — Vajon él még valaki a Muslay családból? — Hogyne! A felszabadulás idején három testvér élt, köz­tük oszlott volna meg a tulaj­donjoga. Ketten elmenekültek, egyikük azonban, Muslay An­na az országban maradt. Az ő unokája az egyetlen, aki itt­hon él a családból. — Vajon neki mi a vélemé­nye, milyen sorsot remél ősei örökségének? Egyáltalán is­merik őt személyesen? — Igen. Tartjuk vele a kap­csolatot, természetesen ő is szeretné, amit mi, ha mielőbb megvásárolná valaki, és hoz­zálátna a helyreállításhoz! Dudás Zoltán Felújítások A kistelepüléseken lévő üz­letei közül háromnak a felújí­tását tervezi a Szobi Áfész. A rekonstrukciós program kere­tében megújítják a kemencei 4. számú ABC-áruházat, az ipolydamásdi vegyesboltot és a márianosztrai 30. számú ve­gyesboltot. Megújult emlékmű Mint lapunkban — fény­képpel illusztrálva — be­számoltunk róla, a Vác és Környéké Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat Kos­suth Lajos karbantartó szocialista brigádja és KISZ-alapszervezete az 1948—49-es forradalom és szabadságharc 140. évfor­dulójára felújítja az 1949. április 10-i csata emlékmű vét. A vállalat vezetésének erkölcsi és anyagi támoga­tásával a munkát be is fe­jezték. S hogy az emlékmű mindig méltón emlékeztes sen múltunkra, a Váci Vá­rosvédők és Városszépítők Egyesülete vállalta a rend szeres — nem csak tavaszi! — gondozást. Egyben kö­szönetét fejezte ki a válla latnak és a munkát elvégző Rónaszéki Csabának. Csor­ba Károlynak, Fekete Ist­vánnak, Kardos Imrének és Lakatos Gábornak. Szomszédolás A tavaszi túraszezon elején Lévára és Nyitrára indít vá­rosnéző kirándulást a Duna- tours. Még elfogadnak jelent­kezéseket. Sakkoiimpia Döntő előtt A megyei területi sakkolim­piának évek óta Nagymaros ad otthont. A hét végén a pártházban Ballagó József testnevelési szaktanácsadó kö­szöntötte a versenyzőket, majd Solymosi László, a Pest Me­gyei Sakkszövetség elnöke is­mertette a verseny lebonyolí­tásának formáját. Emlékezett arra, hogy az elmúlt évben innen kikerült két győztes az országos döntőn kitűnően kép­viselte Pest megyét. A megye csapata a második helyen végzett. A kisdobosoknál „körbeve­rés” után, az újabb rájátszás­nál a dunakeszi ifj. Solymosi tanuló lett az első. A második korcsoportban a.csörögi Cseker Richárd és a váci Őrt Anna vívott nagy csatát. A kitűnő sakkélet egyik fényes bizonyí­téka a Váci Juhász Gyula Ál­talános Iskola és a Gábor Jó­zsef Általános Iskola jó sze­replése. Győztesek: I. korcsoport: Mikes Ildikó (Vác, Juhász Gy. Ált isk.), ifj. Solymosi László (Dunakeszi). II. korcsoport: őri Anna (Vác, Gábor J. isk.), Cseke Ri­chárd (Vác, Juhász Gy. isk.). III. korcsoport: Erdélyi Kin­ga (Sződliget), Domin Patrícia (Vác, Juhász Gy. isk.), Bács- kay György (Sződliget), Zemen Mihály (Ácsa). A felsorolt versenyzők to­vábbjutottak a zsámbéki me­gyei döntőbe, amelyre már március 19—20-án kerül sor. S. L. Kilenc évtized Egy „nagy öreg” Már a tavaszra készülnek Téli gépjavítás a Galgavölgye Tsz-ben (Vimola Károly felvétele) Vác „nagy öregei” közé tar­tozik. Idős kora ellenére még mindig látjuk őt a város ut­cáin, orvosi szaklapot visz a kezében, vagy elsétál a Fő té­ri gyógyszertárba. Beszélget egy-egy ismerősével, s féltő érdeklődéssel hordja végig te­kintetét a Fő tér vagy a Konstantin tér kedves épüle­tein ... 1898. március 13-án született egy Pozsony környéki falu­ban. Vonzotta az egészség- ügyi pálya, ezért a középis­kola elvégzése után beiratko­zott a budapesti Pázmány Pé­ter Tudományegyetem orvosi karára. Közben az első világ­háború beleszólt az ő életé­be is, kissé késve kapott or­vosi oklevelet. A balassagyarmati kórház­ban kezdte el szép hivatását. Utána 17 év vidéki, körorvo­si szolgálat következett. Ma is szívesen, lelkesen beszél azok­ról az évekről, amikor Penc mindenes gyógyítója, a sze­gény betegek orvosa volt. Ezt követte a nagy lépés: Vácra jött, a Dunakanyar -ipari vá­rosának orvosa lett, itt mű­ködött 75 éves koráig — a megérdemelt nyugdíjazásig. Szívesen beszél a vácp Tü­dő- és Nemibeteggondozó In­tézet létesítéséről. Kilincselt, beadványokat írt, élőszóval érvelt — sikerrel. A mai Rá­di úton lévő Huber-kastély- ban, jól berendezett épületben megkezdődhetett a gyógyító munka. 1944 decemberében felsza­badult a város. Az elsők kö­zött kezdte el a gyógyítást, nagyon nehéz körülmények között. Szovjet katonai teher­gépkocsin utazott a főváros­ba, hideg téli napokon, mik­roszkópot hozott magával, utalványt szerzett a legszük­ségesebb műszerek beszerzésé­re. S a régi, Burgundia utcai kórházban (a mai 1. számú szociális otthon épületében) még a békekötés előtt, már gyógyítottak, segítettek. Dr. Ruzsicska Béla élete az alkotó ember élete. Voltak si­kerei és érték kudarcok, gán­csolták, de magas szinten is elismerték munkáját. A bi­zonyság: értékes szakmai te­vékenysége elismeréséül 1981. november 27-én gyémánt ok­levelet nyújtott át neki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora. Kilencvenedik születésnap­ján doyenjüket köszöntik fia­talabb orvos kollégái, gyógy­szerész barátai és hálával gondolnak rá ezen a szép év­fordulón betegei. Papp Rezső Orvosi ügyelet Hétfőtől (14-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Csupor Éva, kedden dr. Harmos Ist­ván, szerdán dr. Ágoston Má­ria, csütörtökön dr. Mehrin- ger László, pénteken dr. Ka- rádi Katalin, szombaton és vasárnap dr. Pataki László, a körzetben 18-án dr. Halász Ede, 19-én és 20-án dr. Bak- sa György. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Stuhl Aranka. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügy eletet vasár­nap reggel 8 órától délig tart dr. Csényi Mária, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi für­dő épületében. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom