Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

1988. MÁRCIUS 2., SZERDA Budapesti gimnázium kitüntetése ENSZ-békeliírnök Kedden befejezte négynapos budapesti látogatását Robiit Ludwig, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének békeokta­tási osztályvezetője, aki az Országos Béketanács meghí­vására érkezett hazánkba. A vendég tárgyalt Barabás Mik­lóssal, az Országos Béketa­nács főtitkárával, Ernőd Pé­terrel, a KISZ KB titkárával, Cservényt Vilmossal, a DÍVSZ főtitkárával, Pálos Tamással, az MTI vezérigazgató-helyet- t ősével, s megbeszéléseket folytatott a Külügyminiszté­riumban s az MSZMP KB Társadalomtudományi Intéze­tében. Felkereste a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumot is, amely intézmény elnyerte az ENSZ-békehírnök kitünte­tő címet a Nobel-díjasok do­kumentumaiból összeállított kiállításával. Közalkalmazottak Tagozat alakul Á tudományos intézeti dol­gozók érdekeinek önálló és öntevékeny képviseletére a szakszervezethez tartozó tudo­mányos tagozat létrehozását tartja célszerűnek és egyben indokoltnak a Közalkalmazot­tak Szakszervezete. A tagozatnak lehetősége nyílik arra is, hogy szakma­közi érdekképviseleti kapcso­latokat létesítsen. Rugóbetét heverőkbe Heveró'khöz, fotelekhez készítenek rugóbetéteket az OMÜV törökbálinti üzemében. Felvételünkön Jóni János a rugókészí­tő gépen dolgozik. (Csécsei Zoltán felvétele) Egy forró tea mellett Se többnek, se kevesebbnek... 1 — Igyunk egy kávét? — Túl vagyok rajta. — De talán egy tea forró melege jótékonyan hatna, mivel cipőnk talpa átázott a HÉV-megélló nedves latyak­jában az Örs vezér térén. Váratlan szerencsének tar­tottam, hogy véletlenül össze­futottam Németh Józseffel, a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottsága mellett műkö­dő cigánytanács társelnöké­vel. Már úgy is fel akartam keresni Nagybörzsönyben, ahol lakott és tanácstag volt. Huszonöt évesen szószólója a több mint száz cigánylakos­nak. Két kisgyerek apja is ilyen fiatalon. A példa bizonyít Friss szellemű, minden té­mához hozzászólni tudó, olyan embernek ismertem meg tavaly, akiből nagyon sok kellene, hogy saját népcso­portja érdekében munkálkod­jon. Sok társa van vajon ezen az úton? Olyanok, akik ko­moly egzisztenciát teremtet­tek maguknak, de nem tagad­ták meg az övéiket? A választ majdhogynem Együtt adjuk meg, mert hi­szen számtalan példát isme­rünk, legtöbbet az irodalom­ból és a művészetből. De rendszeresen találkozunk e történelmi feladat munkásai­nak névtelen hőseivel is, akik példájukkal bizonyítják, hogy ha nem is látványos, mégis biztató eredményeket ér el mozgalmuk, s ebben a lég­körben újabbnál újabb sze­mélyiségek bontakoznak ki. Sokszor igen nagy küzdelmek árán, melyeket meg kell vív­niuk közvetlen és tágabb kör­nyezetükkel, de még önma­gukkal is. Jóska, akivel már ki tudja hányszor akarom tisztázni, hogy tegeződjünk-e, vagy ma- gázódjunk, mert benne meg­maradt, vagy megkövesedett az a gátlás, amitől a barátsá­gunk ellenére is csak a maga, vagy az ön szó jön a szájá­ra, szimpatikus’ fiatalember. Érettségizett, majd finom mechanikai műszerész lett, kollégiumi évei alatt is támo gatták a szülei. — Azt hiszem, hogy Nagy- börzsönyben az idő tájt mi álltunk a legjobban — mond ja szerényen, miközben foly­tatjuk a teázást —, pedig apám csak segédmunkás volt, anyám meg háztartásbeli, de foglal­koztunk minden elképzelhető dologgal. Termeltünk málnát, ribizlit, neveltünk sertéseket. Egy szóból értenek — Ü9V gondolom, hogy az ilyen helyzet tekintélyt is kölcsönöz. Elfogadtak szószó­lójuknak a többiek? — Ahogy vesszük — tűnő­dik. — Nem mindenki egy­formán. Ügy van az, minden­féle embercsoportban, hogy akinek egy picit jobban megy, annak irigylik a sorsát. Ha meg olvastam, azt sem hagy­ták szúrós megjegyzés nélkül. No, de ezért nem lehet hara­gudni — teszi hozzá —, meg kell érteni ennek a magatar­tásnak is az eredetét. Németh József szerint a mai magyar társadalom magatar­tása még elég ellentmondásos az övéivel szemben. A cigá­nyok egyetlen szóból is meg­értik, ki az, aki őszinte szán­dékkal közeledik hozzájuk, s ki a képmutató. Ez utóbbiak miatt gyakran visszahúzódók. Pedig bizalomra lenne szük­ség mind a két oldalról. — Mi a véleménye — kér­dezem most már én is szünte­len zavarban ezzel a tegező- déssel, vagy magázódással, amiről csak később tudom meg másoktól, hogy a cigá­nyok nehezen tegeznek vissza. — Szóval helyes az a felfo­gás, hogy legyen belülről jö­vő küldetéssel visszatérő sa­ját értelmisége ennek a nép­csoportnak? Olyan, aki kép­visel, nevel, hidat épít? — Azt hiszem, hogy a ci­gány a cigányt jobban meg­érti, ha az ember el tudja magát fogadtatni. Erre kell törekedni. Akkor is, ha ne­héz, nincs jogunk feladni. — Ez volna az Igazi? — No persze. A közéletben már némi gya­korlatot szerzett fiatalember, az utóbbi időkben, sőt élete kezdetén is, sok változást ért meg. Kereste a helyét Szeged mellett Dorozsmán, ahol ci­gányklubot szervezett, az Ál­lami Bábszínházban, ahol díszletmunkás volt, végül fa­vágónak tért haza Nagybör­zsönybe, ahol pár hónappal ezelőtt a póttanácstagnak ad­ta át a helyét. A családgondozó A tettek értéke — Visszatérve a bizalomra, az iskolákra. Esztergomban hogy fogadtak téged? — Szerettek a tanáraim. — A diákok is? — Senki sem tekintett más­nak, kevesebbnek önmagánál. Ez persze az ember viselke­désétől is függ. Meg ott olyan gondolkodásmód érvényesült, hogy az ember értékét a tet­tei és nem a bőre színe sze­rint mérték. Ennek meg az a története, hogy amikor jöttek a gyere kék, kellett a pénz lakásra, indulásra. Tátra költöztek az apósékhoz. Mint dorogi bá­nyász többet kereshetett. Ám szerencsére, az ország cigány­sága javára valaki ott felfe­dezte. Most Budapest XIV. Kerületi Tanácsának család- gondozó munkatársa. A fele sége mint kereskedő helyez­kedett el, most már Pesten laknak. Azzal foglalkozhat te­hát, amire hivatott... Kovács T. István Megkülönböztetett figyelem a hazai piacra Alapvető az egységes irányítás Az új Kereskedelmi Minisztérium tevékenysége — a gazdaságirányí­tásban először — teljes körűen átfogja a forgalmi szférát, s ezzel egy­séges gazdaságpolitikát tesz lehetővé — hangzott el az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának a Parlamentben tartott keddi ülésén. A testület Nyers Rezső elnökletével megvitatta a Kereskedelmi Minisz­térium feladatairól, tevékenységéről és szervezetéről szóló előterjesz­tést, illetve tudomásul vette az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények végrehajtásának belkereskedelmi tapasztalatait összegző írásos tájékoztatót. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés meg­állapítja: a Kereskedelmi Mi­nisztérium létrehozása a kor­mányzati munka továbbfej­lesztésének egyik fontos lánc­szeme. Hatásköre, feladatai, eszközei és tevékenysége ki­alakításánál irányadó szem­pont volt, hogy gazdaságirá­nyító munkája, módszerei igazodjanak a piaci mecha­nizmusok működésének, fej­lesztésének követelményeihez, segítsék a piac építését, nö­veljék a vállalatok mozgáste­rét és álljanak összhangban a kormányzat és a gazdálkodó szervezetek közötti felelősség és feladatelhatárolás fokozott érvényesítésével. További fon­tos követelmény, hogy az irá­nyítás alapvetően normatív eszközökkel történjék, az áru­forgalmat érintő döntések a versenyeztetésre, a piac mű­ködésére épüljenek. Szóbeli kiegészítőjében Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes, kereskedelmi minisz­ter emlékeztetett arra, hogy a kereskedelemirányítás tovább­fejlesztésének gondolata már évekkel korábban felmerült, a korszerűsítést a gazdálko­dási, forgalmi, irányítási za­varok tették halaszthatatlan­ná. Hangsúlyozta: a termelési szerkezet fejlődése csak ak­kor várható, ha a belső és a rubelelszámolású piacokon ugyanolyan követelmények­nek teszünk eleget, mint a tőkés piacokon. Ezért az új minisztérium megkülönbözte­tett figyelmet fordít a jövő­ben a belföldi piacra. A gaz­daság teljesítőképességének javulása csak piaci kényszer­körülmények között képzelhe­tő el. A piaci és a verseny- viszonyok figyelemmel kísé­rése ugyancsak fontos felada­ta az új főhatóságnak. A hangsúlyt mindenekelőtt a piacépítésre kell helyezni. Az egységes kereskedelmi irányítás — hangoztatta a to­vábbiakban Marjai József — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik alapfeltétele. A továbbiakban kifejtette: a Kereskedelmi Minisztérium a külgazdaság központi irányító szerve, el­látja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szervezésével, koordinálásával, szabályozásá­val, illetve irányításával kap­csolatos állami feladatokat. Kialakítja az egységes, átfo­gó külgazdasági politikát, s gondoskodik annak megvaló­sításáról. Ennek a politiká­nak a fő célja a magyar gaz­daság fokozott integrálása a világgazdaságba. E politika megvalósítása érdekében a minisztérium összehangolja a KGST keretében folyó gazda­sági együttműködéssel kap­csolatos hazai tevékenységet. A minisztérium szigorítja a gazdaságtalan export feltéte­leit, egyszerűsíti e területen a bonyolult, széttagolt irányítást s egyedi engedélyeket csak kivételes esetben ad ki. Gon­doskodik továbbá a verseny- szabályok betartásáról, a fo­gyasztói érdekvédelemről. A miniszter hangsúlyozta: nem új hatáskörök létrehozásáról, hanem a régebbiek átcsopor­tosításáról, összevonásáról van szó. Az új főhatóság ki­sebb szakembergárdával tevé­kenykedik majd, mint a jog­elődök együttvéve. Április elsejével kezdi meg működé­sét, de a megfogalmazott kö­vetelményeknek megfelelően várhatóan az év végén tud majd dolgozni. A szóbeli tájékoztatót köve­tően a képviselők kérdéseket intéztek az ülésen részt ve­vő szakemberekhez. Egyebek között a fogyasztási szolgál­tatások és a magánvállalko­zások szabályozásáról, a mi­nisztériumnak a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről érdeklődtek. A kérdésekre Bartha Ferenc kereskedelmi minisztériumi államtitkár válaszolt. A vitában felszólalók közül Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke az árvezérléssel, az inflációs ráta kézben tartásával kapcsolatban elmondotta: a kormány ren­delkezik azokkal a jogszerű eszközökkel, amelyek segítsé­gével el tudja hárítani a vál­lalatok indokolatlan áremelési törekvéseit. Javasolta, hogy a Minisztertanács adjon ki egy olyan állásfoglalást, amelyben garantálja: nem hoz olyan központi intézkedést, amely a tervezett 15 százaléknál na­gyobb mértékű árszínvonal­emelkedést okoz. A vita befejezéseként HeZZ- ner Károly, a bizottság titká­ra a minisztérium feladatai­ról, tevékenységéről szóló elő­terjesztést jónak tartotta, in­dítványozta: a felvázolt el­képzelésekkel kapcsolatos mi­nisztertanácsi döntést köve­tően a bizottság kapjon tájé­koztatást a Kereskedelmi Mi­nisztérium rövid távú kon­cepciójáról. Új módszerek a vizsgálatokban (Folytatás az 1. oldalról.) Ez egyben azt is jelenti, hogy nyitás szükséges a sző­kébb és tágabb közvélemény tájékoztatása érdekében. A közérdekű bejelentések vizsgálata során sajnos több esetben találkozunk a lakos­ság megkárosításával, külön­böző törvények megsértésével és esetenként súlyos vissza­élésekkel is — folytatta Csá­szár Ferenc. — Évente 4-5 alkalommal kell bűnvádi fel­jelentést tenni, s 40-50 eset­ben szükséges intézkedni a törvényes állapot helyreállítá­sa végett. Sokszor kezdemé­nyezünk fegyelmi, kártérítési, szabálysértési eljárást. Sajnos mindezzel kapcsolatban ta­pasztalataink vegyesek. Az igazságügyi szervek túl­terheltsége miatt a bűnvádi ügyek két—négy évig is el­húzódnak. Nem tudunk ér­vényt szerezni törvényben biz­tosított jogosítványunknak, hogy a bűnüldöző szervek a népi ellenőrzés feljelentése alapján az eljárást soron kí­vül folytassák le. Mindennek következtében a meghozott B udapesten, a Bajza ut­ca sarki kis palota, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének szék­háza bensőséges ünnepség színhelye lesz ma. Ritter Aladárt, a hírlapírás és -szerkesztés — a szakma — nagy öregjét köszöntik, 85. születésnapja alkalmá­ból. Ismereteinek bőven csobogó forrásából három évtizednyi újságíró nemze­dék meríthetett újságíró­iskolásként, szaktanfolya­mi hallgatóként. Neve márka, tudása, etalon, té­nyek és legendák élnek elevenen körülötte. Pályatársak serege tanul­ta mellette, tőle a lapter­vezés megannyi fortélyát, s aki jobban odafigyelt, az általa az újságírói, hírlap­írói íratlan etikett isme­retével is gazdagabb lett. Mint az újságíró-iskolán a lapszerkesztés tanára, meg­követelte a szabályok pon­tos ismeretét és alkalma­zását. Értékrendre taní­tott: a napilapban, heti­Ritter Aladár köszöntése lapban, folyóiratban mi­nek hol a helye, s fontos­sága milyen mércével mé­rendő ? Tanítványaiba plántált jelmondata volt: az újságnak is egyénisége legyen, ezzel jár tördelési stílusa. Diákjaitól nagy pontos­ságot igényelt, szemlélete­sen, gyakorlatiasan, jól tanított. Szigorú volt? Igen. S hozzá szolid iró­niája segített átjutni tanít­ványainak a feladat nehe­zén. Kiváltképp a könnyed, látványos délutáni lapok készítésében segített ottho­nosan mozogni. Radics Vil­mossal együtt készített Laptervezés, tipográfia kö­tetét, melyben egyebek kö­zött a szerkesztőség és a nyomda kapcsolatával, a tördelőszerkesztő szerepé­vel, a műfajjal és tipog­ráfiával, a tördelési for­mákkal és az újságcímek­kel foglalkozik, pályatár­saink akként emlegetik, mint a képzőművészek Barcsay Jenő anatómiai al­bumát — a szakirodalom kulcskönyveként. T isztelettel köszöntjük születésnapján arany­tollas pályatársunkat, so­kak tanítómesterét. Emlék­iratainak gyűjteménye, me­lyekből több gyöngyszem már nyomtatásban napvi­lágot látott, a magyar sajtótörténet fontos fejeze­tének részei. Nagy idők tanújaként hiteles kép ki­alakításához ír tanulmá­nyokat. Feleleveníti, meg­mintázza kortársainak, örök emlékű kollégáinak alakját; Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Szép Ernő emlékét idézi. Szellemében friss, fárad­hatatlan, örökifjú alkotó. bírói ítéletek visszatartó ereje nem érvényesül megfelelően. _ Felszólalt az ünnepségen Ballai László is. Hangoztatta, hogy a népi ellenőrzés meg­felelően dolgozott Pest me­gyében, a politikai, társadalmi és állami élet szerves részévé vált. A népi ellenőrzési testü­letek élvezik a vezetők és a lakosság bizalmát egyaránt. Alig akad olyan országos vizsgálat, amelyben a Pest megyei népi ellenőrök ne ven­nének részt. Sok hasznos kez­deményezéséért dicséret illeti a Pest Megyei NEB-et. A jövőben azonban itt Is nagyobb figyelmet kell fordí­tani a fiataloknak, a magasan kvalifikált szakembereknek az ellenőrzésbe való bevonására. A szakszerűség növekvő igé­nyének kielégítése végett na­gyobb szakmai felkészültségre lesz szükség. A tények feltá­rásához elmélyült elemzésnek, célszerű javaslatoknak kell minden esetben társulniuk. Bátrabban kell élni a nyilvá­nossággal is. Hiszen a népi ellenőrzés nem titkos szerve­zet, kibírja a társadalmi nyil­vánosság próbáját. A tör­vénysértések megelőzését szol­gálja az is, ha az anomáliák feltárását a közvélemény meg­ismeri. Balogh László a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács nevében köszönte meg a népi ellenőrzés függetlenített apparátusának és társadalmi munkatársainak a tevékeny­ségét. Elmondta: elégedettek minden területen azzal az együttműködéssel, amely a po­litikai, az állami és a társa­dalmi szervek, illetve a népi ellenőrzés testületéi között ki­alakult. Az ünnepség végén kitünte­téseket és elismeréseket adott át Ballai László. Kiváló Tár­sadalmi Munkáért kitüntetést kaptak: Kirschner Béla és Kokas István, a megyei NEB népi ellenőrei. Kiváló Mun­káért kitüntetésben részesül­tek: Jacsó István, a budaörsi NEB elnökhelyettese és Tóth Attiláné, a megyei NEB elő­adója. .Cseri Sándor (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom