Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-11 / 60. szám
1988. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Veszélyben a szerződéses vendéglátás Tegyenek valamit a pénzükért Valaha világhírnévnek örvendett a magyar vendéglátás, s nem kisebb tábora volt a magyar konyhának sem. Elegáns éttermek, s hangulatos kisvendéglők kínálták a gasztronómia honi ínyencségeit. Ám az elmúlt évtizedekben jócskán vesztet varázsából vendéglátásunk, s ha a pincérek kedves szavaira, udvarias kiszolgálására vágyott valaki, jószerivel csak a külföldieknek kialakított éttermekben kapott ilyet az ember. De hát ki tudja megfizetni a Mátyás pince, vagy a Margit kert árait? A vendéglátóipari vállalatok kínnal-kcservvcl tartották fenn éttermeiket, melyek színvonala fokozatosan romlott. Aztán hat évvel ezelőtt, mikor bevezették sok helyen a szerződéses üzemeltetési formát, átalakultak a rossz kocsmák. Aki csak tehette — már a szakmán belül, de akadtak kívülállók is — igyekezett szert tenni valamilyen szerződéses üzemegységre. A kopott bútorok helyett ízléses székek, asztalok fogadták a vendégeket, sőt, árra is vigyáztak a vendéglősök, hogy tiszta abrosz kerüljön minden érkező elé, s a vázákban virág díszelgett. Ám legfőbb változás a vendéglátók bevételében mutatkozott meg. Olyan éttermek, amelyek korábban csak veszteséget hoztak a cégnek, a befolyt átalány révén nyereséget biztosítottak. Vagyis működni kezdett az érdekeltség. Megszűnt a szoros elszámolás, s a vezetők úgy alakították a költségeket, hogy jusson nekik is. s még ki tudják fizetni a bérleti díjat is. Lehetőség A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat már a rendelet életbelépésekor kapva kapott a lehetőségen, s több egységét meghirdette a vállalkozó szellemű kereskedőknek. Azóta a vállalat egységeinek nyolcvan százaléka már ilyen formában működik és gyarapítja a cég vagyonát. Félő azonban, hogy most, az új szabályozók életbelépése miatt, ..veszély fenyegeti,, a szerződéses üzemeket s --így lehet, högy magát -a vendéglátó vállalatot is. Hogy miért, arról a vállalat gazdasági igaz- gató-héy,éttese, Fehérvári Tibor beszélt: — Mint minden gazdálkodó szervezetre, természetesen ránk is vonatkozik a bérbruttósítási kötelezettség. Csakhogy a szabályozók ugyanúgy érvényesek ránk is, mint a többiekre, pedig a szerződéses vendéglátó-ipari egységek speciális helyzetben vannak. Minden egységnél adott volt egy bérkeret, amiből annyit használtak fel, amennyi feltétlenül szükséges volt. Az az üzletvezető, aki tehette, igyekezett kevesebb dolgozóval ellátni a feladatokat, s a meglevő anyagi lehetőségekkel minél takarékosabban gazdálkodni. Ez mindenkinek érdeke volt, mivel a kifizetett forintok újabb adó- és társadalombiztosítási terheket róttak a vendéglő gárdájára. Ügy tűnik azonban, hogy most azok járnak rosszul, akik ésszerű gazdálkodásra törekedtek, mivel nem az adott bérkeretet brut- tósíthatjuk. fel, hanem a kifizetett bért. S természetesen ez sokszor alacsonyabb, mint a keret. Ez még önmagában nem is jelentene gondot, ha módunk lenne tisztességes béremelésre az idén, csakhogy csupán 2,5 százalékos bérfejlesztést hajtunk végre ebben az esztendőben. Így tulajdonképpen a korábban megállapított bérkeret érvényét veszti. Félő, hogy elvesztik a kedvüket a szerződők, hiszen majdnem ott tartunk, hogy vissza kell térni a szoros elszámolásra. Márpedig ez azit jelenti, hogy megnövekedik az adminisztráció, megnövekszik a bérköltség, mert több embert kell alkalmazni. A bérlők egyszer csak azt veszik észre, hogy nincs miért foglalkozni a bolttal, mindent megszabnak nekik. Nem érdemes gondolkodni, hogy miként lehetne gazdaságosabb az üzlet. S ilyenkor csökken a felelősség, kisebb az érdekeltségi kapcsolat, vagyis mindaz, amiért belevágtak a vállalkozásba, az érdekeltségük megszűnik. — A Pest Megyei Vendéglátó Vállalatot ez a kérdés pont azért érinti, érzékenyen, mert gyakorlatilag a szerződéses egységeken áll, vagy bukik a cég jövője. Egyáltalán van-e lehetőségük arra, hogy ebben a helyzetben tegyenek valamit? Egyelőre várnak — Borotvaélen táncolunk, hiszen ha többet emelünk, mint 2,5 százalékot, akkor olyan magas büntetőadót vetnek ki ránk, amit már nem bír el a vállalat. Kértük a Pénzügyminisztériumot, hogy a speciális helyzetre való tekintettel, adjon lehetőséget a bérkeret bruttósítására. Azt a választ kaptuk, hogy ez már az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalra tartozik, így az ÁBMH- tól várjuk a megoldást. Ha itt is nemleges válasz születik, a vállalati nyereség terhére fogunk bruttósítani. Sajnos azonban a központi elvárás is egyre nő, úgyhogy e témában sincs sok lehetőségünk. Jobb híján, egyelőre várunk ... Jó hírnévnek örvend a törökbálinti öt bárány vendéglő. Olyannyira, hogy gyakorta a fővárosiak is kirándulnak ide, a vendéglő konyhája miatt. A ragyogóan tiszta, kellemes étterem falán ott a felirat: Mi még a tavalyi árakkal dolgozunk. Nem nehéz kitalálni, hogy viszonylag olcsó az öt bárány, de vajon tudják-e tartani a színvonalat, a megfizethető árakat, s ezzel együtt természetesen a vendégkört is? — Bár jelentősen csökkent az utóbbi, időben a forgalom, úgy vettük észre, hogy az esztendő első hónapjában még maguk a vendégek sem igen döbbentek rá a változásra —- mondja Mátrai József, az étterem vezetőjé. — Februárban már jóval kevesebben kerestek fel bennünket. — Ha ez a tendencia állandósul. csökken a forgalom és csökken a pincérek fizetése is. Ráadásul a bruttósítás még kellemetlenebb helyzetbe hozza a gárdát. Mit, tud tenni a vendéglős a fennmaradásért? — Mi kihasználtuk a rendelkezésre álló bérkeretet, de nem is igen tehettünk mást. Egy tízéves gyakorlattal rendelkező pincérnek kétezerhat- száz-kétezernyolcszáz forintra bruttósítják fel a fizetését, s kap a forgalom után kétezer forintot. Ez szinte vicc! Akkor bruttósítsák fel úgy a bérét, mint egy esztergályosnak, hogy meg tudjon élni! Mivel meghatározták a maximális létszámot, a bért; adott, hogy mennyit fizethetek. Ha a keretet túllépem, nekem kell álnom az SZTK-t és az adót, márpedig a bérkeretet nem módosították, s maholnap ott tartunk, hogy a felbruttósított kifizetett bér magasabb, mint a keret. Ilyenkor már büntetést akaszthatnak az ember nyalkába. Kísérteties refrén — Akkor pedig fizetni kell. — Én nem fizetek! Azért vannak a vendéglátó központjában, hogy ezeket a kérdéseket megoldják. Jó lenne, ha tennének is valamit azért a pénzért, amit ón és sok más bérlő kifizet átalányként a vállalatnak. Most tehát nem tudok mást csinálni; egyelőre várok. — S ha a központban nem találnak megfelelő megoldást? — Azért bízom abban, hogy csak tesznek valamit, s ha nem, akkor is csak lesz valahogy. Meglátjuk... Kísérteties refrénként hallom vissza az utóbbi hetekben e szavakat: egyelőre várunk. Ha a nagyvállalat vezetőjét kérdezem, ha a kisszövetkezet vállalkozóit faggatom, ha a kiskereskedőtől várom a választ, mind ugyanazt mondja: várunk. Egy baj van csupán, hogy mindenki másra vár. S félő, hogy közben lassacskán odáig jutunk, hogy nincs mire várni. Fiedler Anna Mária Megyei népfrontbizottság Mérlegen a múlt esztendő Csütörtökön, a mozgalom megyei székházában tartott ülésén a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága — a jóváhagyott napirendnek megfelelően — tájékoztatót hallgatott meg az MO-ás autópálya építésének helyzetéről. A résztvevőknek dr. Szentirmai István, a Közúti Beruházó Vállalat vezérigazgatója adott átfogó képet a több ötéves terv időszakára kiterjedő, kiemelkedő jelentőségű közlekedési beruházás jelenlegi állapotáról, a további elképzelésekről, különös tekintettel arra, hogy a 88 kilométer hosz- szúságú gyűrűnek a fele a megye területén halad majd át. Ezt követően, napirend szerint a testület azzal a beszámolóval foglalkozott, amely a megyei bizottság 1987. évi tevékenységét összegezte. Az előterjesztő Romhányi András, a bizottság titkára volt. A saját munkájáról alkotott képet a bizottság legfőbb jellemzőiben pozitívnak ítélte. Fejlődött a vitaszellem, igényesebbek, átfogóbbak az előterjesztések, a munkabizottságok többségében szintén sikerült haladást elérni. A megnehezedett feltételek és körülmények közepette ugyanakkor figyelmet érdemelnek azok a tapasztalatok, amelyek ú; munkamódszert és -stílust igényelnek a mindennapi feladatok végrehajtásában, állapították meg a véleményt nyilvánítók. Ennek megfelelően fogadta el a bizottság a maga 1988. évi munkatervét, az elnökség és a munkabizottságok programját. A továbbiakban a megyei népfrontbizottság tájékoztatót hallgatott meg — Bodor Zoltán főelőadó előterjesztésében — a településfejlesztést és -fenntartást segítő, a megyében nagy hagyományú társadalmi munkaverseny 1987. évi szakaszának eredményeiről, (Erről a témáról, a megyei tanács végrehajtó bizottsága üléséről tudósítva, lapunk csütörtöki számának első oldalán közöltünk részletes beszámolót.) A tájékoztatót a testület tudomásul vette, s ugyanakkor 1988-ra is meghirdette — egyetértésben a versenyt kiíró többi szervezettel — a nemes vetélkedést. A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) nyász Rezső hangoztatta, hogy az eddig érvényben levőt több mint tíz esztendeje hozták meg, s így korszerűsíteni kellett. Elmondta, hogy ezután szabálysértésnek minősítik azit is, ha valaki veszélyes árut, mérgező anyagot szabálytalanul szállít. Szigorúbban bírálják el a gáz- és riasztófegyverrel való visszaélést és a tiltott szerencsejátékot is. A szóvivő elmondta azt is, hogy az utóbbi időben egyes, szabálytalanul létesített távközlési berendezések zavarják az országos hírközlés rendjét. Ezek az ügyek ezután majd a rendőrség hatáskörébe kerülnek. Megszigorítják a felelősségre vonást a tűzrendészeti, a közegészségügyi, az élelmezési és köztisztasági szabálysértések esetében, továbbá a fertőző betegségek bejelentésének elmulasztása miatt. Bányász Rezső megállapította azt is, hogy sok a szabálysértési ügy, ezek éves átlagban mintegy 300 ezer körül mozognak. A szóvivő egy kérdésre válaszolva, arról beszélt, hogy elképzelhető bizonyos adójog- szabályok egyszerűsítése. A, Pénzügyminisztérium megkezdte az adóreform bevezetésével kapcsolatos első tapasztalatok összegezését. Erről hamarosan tájékoztatják az országgyűlési képviselőket és a kormányt is. Az a törekvés, hogy ne okozzanak felesleges gondot az embereknek. Mivel foglalkozik a tárcaközi bizottság? A külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság feladatairól szólva, amelyekre egy további kérdés vonatkozott, a szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács ezt a bizottságot a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni, letelepedni kívánó külföldi állampolgárok jogi, munkavállalási, szociális és más hasonló gondjainak megoldására hozta létre. Arra törekszünk, hogy törvényeink szellemében, jogszabályaink szerint rendezzék ezeknek az embereknek a helyzetét, segítsék beilleszkedésüket. Azt, hogy a lehetőségekhez képest megfelelő egzisztenciát teremtsenek. A bizottságnak három fő feladata van. Egyrészt az, hogy javaslatot tegyen az érdekelt szerveknek a szükséges intézkedésekre és jogszabályi rendezésre, össze kell továbbá hangolni a végrehajtást, s abba be kell vonni a tanácsokat. Végül a bizottságnak az is feladata, hogy fogja ösz- sze és karolja fel az itt tartózkodók, ide települők megsegítésére irányuló társadalmi kezdeményezéseket. A bizottság tehát nem egyedi ügyeket intéz, működése nem érinti a külföldiekkel foglalÉpül a gyalogjárda Társadalmi összefogással gyalogjárda épül ócsán, a Liszt Ferenc utcában a vendéglő előtt ■ f (Csécsei Zoltán felvétele) kozó más állami szervek hatáskörét — állapította meg Bányász Rezső. A kormány mindig kész a tisztességes párbeszédre Kérdés hangzott el a kormány és az úgynevezett másként gondolkodók párbeszédére. A szóvivő megállapította: a Minisztertanács elnöke több ízben hangsúlyozta, hogy a kormány kész mindenkivel párbeszédet folytatni, akinek bármiféle okos, hasznos, tisztességes gondolata, javaslata, elképzelése van arra, hogyan és miként építhetnénk eredményesebben az országot, tehetnénk egészségesebbé társadalmunkat, hogyan teremthetnénk még pezsgőbb, demokratikusabb közéletet. E törekvéseket bizonyítják a kormányfő eszmecseréi, amelyeket rendszeresen folytat a társadalom különböző csoportjaival. A kormány részéről tehát nem hiányzik a jószándék és megvan a tolerancia más nézetek képviselői iránt. Bányász Rezső azonban hozzáfűzte: természetesen alkotmányunk, szocialista rendünk tiszteletben tartását minden állampolgártól, sőt a hazánkban tartózkodó külföldiektől is joggal elvárjuk. Egy híresztelés kapcsán, amely a demokrata fórum Jurta színházban tartott múlt heti ülésére vonatkozik, tájékoztatást kértek erről a szóvivőtől. Bányász Rezső kijelentette: „A kormány nem ismer ilyen nevű szervezetet. Ismeretes azonban, hogy különböző helyeken és körökben össze-összejönnek főleg értelmiségiek, és vitatkoznak az ország helyzetéről, gondjairól. Azt tapasztaljuk, hogy ezeken az összejöveteleken általában higgadt, felelős légkör uralkodik. A viták résztvevői a gazdasági-társadalmi kibontakozáshoz is hasznos gondolátok-' kai járulnak hozzá. Ezeken az üléseken esetenként azonban szót kapnak szélsőséges, felelőtlen elemek is, akik zavart akarnak kelteni, nacionalista, faji előítéleteket tükröző megnyilvánulásokra ragadtatják magukat. Ezeket a leghatározottabban elutasítjuk, elítéljük. A kormány tudja, hogy olyanok is akadnak, akik szeretnék megzavarni a méltó megemlékezést nemzeti ünnepünkről, március 15-éről” — mondotta a kormány szóvivője. Állandó tevékenység a további korszerűsítésre Kérdést kapott a szóvivő a paksi atomerőmű hulladéktemetőjének ügyéről is. Elmondta, hogy a paksi reaktorban keletkező legveszélyesebb radioaktív izotópokat visszaszállítják a Szovjetunióba. Hazánkban csak a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezéséről kell gondoskodni. Ezek tárolására több helyet is megvizsgáltak az érintett hatóságok, a tanácsi szervek. Szakértői bizottság véleményének figyelembevételével hozták azt a döntést, hogy a további kutatást Ófalu térségében kell erre végezni. A végleges elhelyezésről március 30-án dönt majd az Országos Atomenergia Bizottság a megyei és helyi lakosság képviselőinek jelenlétében. Egy másik kérdésre adott válaszában Bányász Rezső elmondta, hogy a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésének munkaprogramja keretében munkabizottságok alakulnak. Ezek a korszerűsítés jegyében a piaci viszonyok fejlesztésének összehangolásával, a kormányzati irányítás eszközrendszerének modernizálásával, a szervezeti rendszer alkalmazkodóképességének javításával, az elosztási viszonyok fejlesztésével, valamint az .agrárgazdasággal foglalkoznak. A. I. Közösségi letéti számlák Egységes célokért Ezekben a napokban sorra alakulnak azok a szakértői csoportok, amelyek a közösségi letéti számláikról igényelhető támogatások odaítéléséről döntenek, illetve figyelemmel kísérik azok felhasználását. Azokban a megyékben, ahol már megalakultak, ezeknek a számláknak a működtetési elveit dolgozzák ki. Az autonóm gyermek- és ifjúsági közösségek létrejöttének, illetve a már meglevők kezdeményezéseinek támogatására Budapesten és minden megyében azonos alapösszegű közösségi letéti számláit nyitott az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, valamint a KISZ Központi Bizottsága tavaly ősszel. Az idén azonban a támogatás mértéke már a megyékben kialakított közösségtámogató és intézményfejlesztési programoktól függ, amelyeket a számlát működtető szakértői csoportok nyújtanak be a meghirdető szerveknek. Ezt a támogatást ebben az évben a szakértői csoportok — pályázat útján — a többféle szabadidős tevékenységre szerveződő autonóm gyermek- és ifjúsági közösségek kialakítására és működtetésére. a közösségi videózás elterjesztésére, a speciális vi- deokínálat megteremtésére, illetve az e célok megvalósítását segítő intézményeknek ítélhetik oda. A megyei letéti számlák megnyitása a rendelkezésre álló anyagi erőforrások új elosztását jelentette. A korábbi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az ÁISH, a KISZ, és más országos hatáskörű szervek jelentős összegeket osztottak ki pályázatok útján a közösségi kezdeményezések megvalósítására. Ám egyeztetés híján a központi pályázatok között sok volt a hasonló jellegű, így egy-egy pályázó ugyanazon tevékenységre több helyről is támogatáshoz juthatott Mindezek figyelembevételével született meg a közösségi letéti számlák rendszere, amely’ hozzájárulhat a közösségek szerepének alakításához, önbizalmuk és önállóságuk erősítéséhez. Az elosztás új gyakorlatával a támogatásokat megyei szinten egységesen meghirdetett célok valóra váltására nyerhetik el a pályázók, így nem aprózódiik el az anyagi segítség. A letéti számlákról visz- sza nem térítendő támogatást, illetve visszatérítendő céltámogatást kaphatnak a pályázók. Elsőként alakult meg Csong- rád megye szakértői csoportja. A napokban jött létre ilyen csoport Nógrád, Szabolcs-Szat- már, Heves és Pest megyében. A szakértői csoportokban egyébként több mint 200 ifjúsággal foglalkozó vagy művelődési, gazdasági szakember kapott helyet. Mivel a közösségi letéti számlák alaptőkéje helyi erőforrásokkal is gyarapítható, a növekedés mértéke nagyban függ a szakértői csoportok működésétől. Ezt igazolja, hogy például Zala megyében már eddig is több mint hárommillió forinttal növelték a letéti számlák összegét, Pest megyében viszont még csak néhány 10 ezer forinttal gyarapodtak. Az ÁISH és a KISZ KB azt tervezi, hogy ezt a formát kiterjeszti más jellegű közösségi kezdeményezések támogatására is.
