Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

1988. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Ifjúsági napok Tavaszi ünnepek Ilyenkor márciusban egy­mást váltják jeles történelmi évfordulóink. Érdekes módon éppen a tavasz, a megújulás hónapjában mozdult meg két­szer is a nép, a nemzet, hogy bizonyítsa: Nem vagyunk tu­nyák, szolgalelkűek, s ha talán akadtak is, akik előre látták, vagy csak sejtették, hogy a küzdelem nem éri el a célját, már a bizonyításért, a történe­lem, az utódoknak szánt pél­dáért is vállalták, amit a kor parancsa diktált. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Városi Bizott­sága ünnepi rendezvénysoro­zata az idén is március 15- ével kezdődik. Délelőtt 10 órakor történel­mi játszóházzá változik át a városi párt- és tömegszerveze­ti székház nagyterme, ahol út­törők, általános iskolások lesz­nek a vendégek. Utána játékos poétikai vetélkedő kezdődik. A városi ünnepségre délután háromnegyed négykor kerül sor a szabadságharcos emlék­műnél, ahol a városi pártbi­zottság, a KISZ, a társadalmi szervek és a fegyveres testüle­tek képviselői koszorúznak, az iskolák diákjai virágokat he­lyeznek el. Ezt követően fél ötkor ismét a párt- és tömeg­szervezeti székházban folyta­tódnak az események, ahol történelmi-irodalmi emléke­zést tartanak Köves Gábor előadóművész közreműködésé­vel. Délután öt órakor a 2. Sz. Általános Iskolában is ünnepi eseményre kerül sor, ahol az iskola KISZ-alapszervezete át­veszi magas kitüntetését, a KISZ KB vörös vándorzászla­ját. Este hat órakor a víztorony melletti emlékműnél a 2-es és 3-as Sz. Általános Iskola kép­viselői tisztelegnek. Az emlék­műveknél ezen a napon urná­kat helyeznek el az új szabad­ságharcos emlékmű adomá­nyai számára, melyre más na­pokon a városi KlSZ-bizottsá- gon lehet csekket kérni. DUNAKESZI ^túiap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Fénycsövekből csöpög a víz Öt szoba lakhatatlan A pénz nem akadály Az országútról nézve lakható épületnek látszik a Gárdonyi Géza Szakmunkásképző Intézet diákotthona. Ám amennyiben a formája tipikusan az elmúlt évtize­dekben kialakult lakódobozokhoz hasonlít, úgy a kivite­lezés is napjaink, vagy már egy évtizede tipikus jelen­ségeit tükrözi. amely 1987. augusztus 1. lett volna, meghiúsult. Öt szoba lakhatatlan. Rontom-bontom Fantasztikus lódításnak tűnt voina valaha az, amit fehé- ren-íeketén kénytelen volt le­írni a Váci Népi Ellenőrzési Bizottság néhány szakembere. A fénycsőarmatúrákból csöpög a víz. Már azt is nehéz higgadtan végiggondolni, hogy ezt a vi­szonylag fiatal, alig egy évti­zede átadott épületet bármely pontján is fel kell újítani. Megállapították, hogy a diák­otthon szerkezeti, statikai megerősítése nyomán a cső­hálózat és a vizesblokk fel­újítása is szükségessé vált Vagyis, ha jól értjük ezeket a mondatokat, néhány ponton úgy erősítettek, hogy máshol megint bajt csináltak? De kik? Milyen szakemberek? A jelentés szerint korábban a városi tanács vb költség- vetési üzeme volt a kivitele­ző. Helyébe most a gödi Du- namepti Termelőszövetkezel ■építőipari főágazata lépett. A pénz nem akadálya annak, hogy határidőre felújítsák. amit fel kell újítani, magya­rul ki kell javítani. Most is dolgoznak az építők, de az első műszaki átadási határidő, Tiszta vizet a folyóba Az iparosítás kedvezőtlen kísérőjelensége a környezet- szennyezés. Vegyszeres, szeny- nyezett vizek, folyadékok csor­dogálnak a folyók medrébe, károsítják az élőlényeket, mér­gezik a halakat, védőintézke­déseket kell tenni egészséges ivóvizünk, egészségünk érde­kében. A MÁV Járműjavító Üzeme is több százezer forint bünte­tést fizetett ki még három év­vel ezelőtt, azután 52 millió forintos beruházással elkészí­tették a fizikai és kémiai ipari szennyvíztisztító berendezései­ket. Az úgynevezett szociális létesítményekből, az üzemi konyhából, az öltözők zuha­nyozóiból ma még a városi csatornahálózatba kerül a szennyvíz, de a zsírokat, ola­jat. festéket, vegyszert tartal­mazó ipari szennyvíz már megtisztítva kerül a Dunába. Képeinken: Romhányi Jó- zsefné (jobbra fenn) gombnyo­mással vezérli a tisztítóművet Bednarik Lászlóné laboráns (lent) a már megtisztított víz állapotát vizsgálja Azt jelentették a népi el­lenőrök, hogy a továbbra is húzódó felújítás vaskos aktái­nak áttekintése, a kérdés ala­pos tanulmányozása szükséges azoknak a szakértőknek a részvételével, akik máris újabb hibákat tártak fel. Elképzelhetjük az intézet diákjainak, tanárainak a han gulatát, akik az 1984/85-ös tanév megkezdése óta kény­telenek 1 eltűrni a műszaki munkálatok összes viszontag­ságait. Nem csoda, ha ezek után nem hisznek abban, hogy akár még az idén befe­jezik a hibák kijavítását a most itt dolgozók. Ki a felelős? A tipikus és sajnos gyakori esetek ismeretében az újság­író elgondolkozik azon, hogy egy-egy új ház építésekor va jón mit csinálnak a műszaki ellenőrök. Mert ugyebár a ház nem cipő, nem is gálaöftöny, amit kész állapotban vizsgál­nak meg és vesznek át a gyá­ri meósok. Az építési mun­kákat folyamat közben kell ellenőrizni. Azt kell vizsgálni, hogy milyen erősségű cemen­tet használnak, az előírt tér vek alapján szerelik-e a víz­vezetéket, a villanyt, a fel­számolt költségek alapján használják-e az anyagot. Ezenkívül még számtalan el- lenőriznivaló akad, melyek miatt ott kell tartózkodni legtöbbet, ahol a munka zaj­lik. Mert utólag már nagyon nehéz kideríteni a bajok for­rását, s eldönteni: ki a fele­lős értük? Nyilvánosság, több eszmecsere A közös érdek erőket mozdíthat Mellékletünk csak egy ol­dalon jelenik meg, s az is csak hetenként egyszer. Szi­gorúan kell emiatt rangsorol­nunk. hogy a sok helyi in­formációból melyik a sürgő­sebb. fontosabb, mi az ami várhat, amit sajnos végképp ki kell hagynunk, esetleg az érintettek sajnálatára. Műfa­junk törvénye a rövidség, ezéi't sohasem tudunk elmon­dani mindent az adott témá­ról, s néha későn teszünk ele­get annak az ígéretünknek, hogy egyik-másik részletére még visszatérünk. így va­gyunk most a tanács január 28-i ülésével is, melyen a kormány munkaprogramjá­nak helyi megvalósítása ér­dekében készült tervezetet hagyták jóvá. A kérdés talán megfogalmazódhat az olvasó­ban: — szükség volt erre? Érvekkel A választ azok az érvek adják meg, melyeket az elő­terjesztők fogalmaztak meg­győző mondatokkal. Ezek sze­rint a központi célokkal ösz­szefüggésben fontos feladatok várnak a tanácsokra, mivel- a nehezebb gazdasági körülmé­nyek között is megmaradnak a településfejlesztési gondok, tennivalók. Együtt dönteni Ezek megoldása nem­csak gazdaságilag, hanem társadalmilag is eredménye­sebb és demokratikusabb együttműködési formák kere­tében valósulhat meg. A ta­nács vezetői úgy vélik: fel kell tárni azokat a lakossági érdekeket, amelyek még moz­gásba hozhatják a cselekedni kész erőket. Tovább kell bő­víteni a közös vállalkozások körét, többek között a város telefonhálózatának bővítése, a vízvezetékek és utak építé­se miatt is. De ha ezeket az erőforrásokat kutatják, ha a város polgáraitól közreműkö­dést várnak, akkor a vélemé­nyüket is ki kell kérni, mi­előtt még döntésre kerülhet sor. Kulcskérdés a helybeli „kormány”, vagyis a tanács Seperjünk a házunk előtt! Lomtalanítási akció Legyen tiszta a város — kí­vánjuk általában, de ezzel még nem megyünk sokra. Adósa vagyok magam is vala­kinek, mert megígértem, hogy illetékes helyen felvetem a kérdést, amivel sokszor ma­gam is küszködök, ha a tömb­ház kapuján kilépve szilárd vagy fémes tárgyat akarok a szemétbe dobni. Ilyenkor eszembe jut a slágerszöveg: „De hová, de hová tegyem?” A konténerben ugyanis nincs helye, mert tönkreteszi a hul­ladékot elszállító gépezetét. Amire nem értem rá eddig, kérdezem hát nyilvánosan f — hová tegyük a hulladék téglát, rozsdás kilincset, ördög tudja még miféle lomokat? A környezetvédelmi opera­tív bizottság — mert ilyen is van már — első ülésén a hely­zet áttekintése után meghatá­rozta a tennivalókat. Köztük legfontosabbljént, azt, hogy a tavaszi ünnépek előtt tisztává, széppé kellene tenni a várost. Azt kérik, hogy mindenki te­gyen rendet a portája előtt, akár magánlakás tulajdonosa, akár üzem vagy közintézmény vezetője. Az új lomtalanítási akciót elsejétől huszonötödikéig szer­vezik. Nemcsak a felesleges tárgyakat, lomokat szállítják el ez alatt az idő alatt, hanem a lefűrészelt ágakat, s minden egyéb környezetszennyező, csúfító tárgyat is. Kérik, hogy a tulajdonosok, a lakók tegyék rendbe a járdákat, az árkokat, a zöldterületet. Vágják le a fák behajló ágait, ha szükséges, már a szép formák miatt is nyessék meg a bokrokat, sö­vényeket. A jelzett időszakban körze tenkgfá változik az . elszállítás ideje, amiről szórólapokon ér­tesítik a lakókat. Huszonötö­diké után a közterület felügye­lők tartanak ellenőrzést a kör­zetekben. Mindez világos. Csak azt nem tudjuk még, mi az a „kommunális szemét”, amit ti­los a „lomtalanítási anyag” közé rakni. meghatározó szerepének nö­velése — ahogy ez az előter­jesztésből kikövetkeztethető. Megállapították, hogy a tes­tületek munkáját a szocialis­ta demokrácia széles körű al­kalmazásával kell továbbfej­leszteni. Ide tartozik, hogy a nagyobb jelentőségű terveket, fejlesztési célokat is meg kell ismertetni a választókkal, akik nemcsak passzív meg­hallgatok hanem minősítői is legyenek véleményükkel a* elgondolásoknak. A tanácstagokra az a fel­adat vár, hogy az eddigieknél többet forgolódjanak válasz­tóik körében, s ne csak érte­kezletek, hivatalos beszélgeté­sek formájában, hanem köz­vetlen kapcsolatok fenntartá­sával is. Így talán megvaló­sulhat az az óhaj, hogy a tes­tületi tagok, de mellettük a lakosság is rendszeres infor­mációkhoz jusson. Felkészülten örülünk annak a megálla­pításnak, hogy a lakosság mi­nél szélesebb körét érdeklő előterjesztéseket és határoza­tokat többek között mellékle­tünk segítségével is terjeszte­ni kell, vagyis ahogy fogal­maztak: .......ennek érdeké­b en a Pest Megyei Hírlap mutációját jobban, tudatosab­ban kell felhasználni.” Ez rajtunk eddig sem múlott, bár többször derült ki, hogy el­maradt az a tájékoztatás, amivel épp hogy a város la­kóinak meg a tanácsnak se­gíthettünk volna. Ettől függetlenül meggyőző a jóváhagyott dokumentum, amely szerint a kábelteleví­ziós rendszer helyi bővítésé­vel is segítenek az informá­ciók gyorsabb áramlásán. Eddig még munkaerőhiány­ról volt szó a városban, de itt már megfogalmazódott: „...fel kell készülni az eset­leges szerkezet-átalakítással járó felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának megoldásá­ra. A feszültségek mérséklé­sét hatékonyabb munkaerő­irányítással elő kell segíteni. Amennyiben szükségessé vá­lik, meg kell teremteni a köz­hasznú munkavégzés feltéte­leit.” Reméljük, hogy ez utób­bira nem kerül majd sor. Péntektől péntekic — Horgásznap. 12-én, 14 órakor a Dunakeszi Vasutas Horgász Egyesület tart köz­gyűlést a művelődési központ színháztermében. A többnyire férfiak által kedvelt sportot A Dunatáj szerelmese Halkan szólnak a fülemülék — Alföldi ember vagyok, csak tizenöt éve élek itt. De nagyon szeretem Gödöt, a Du­na menti tájat — kezdte a felszólalását egy helybeli ér­tekezleten Dániel Attila, aki szép, választékos beszédével bizonyította lokálpatrióta ér­zelmeit. Az utóbbi időben egyre kedvetlenebből megyek le a folyópartra, — jelentette ki. — Katasztrofális a pusztítás! Irtják a Liget-erdő ősfáit. Erő­szakos parcellázásokat tapasz­talhatunk, olyan helyen, hol értékes kanadai nyárfákat vágnak ki. — Alföldet említett? — Szólítottam meg a gyűlés után. — Honnét települt ide? — Messziről, még az Al­földnek is a peremvidékéről, Szabolcs-Szatmár megyéből. Az élettörténet eredete az a tipikus gond, amely a ha­zai táj felől a fővárosba von­zotta az embereket, már há­rom évtizeddel ezelőtt is. Az otthon nem látható jövő, a hiányzó munkalehetőség, mely miatt az ifjúság évei már Budapesten múltak el. Köz­ben tanult, villamosmérnök lett, ma az Országos Mentő- szolgálat osztályvezetője. — Mi vonzotta ide a Duna mellé? — Itt áll mellettem a tet­tes — mutatott kedvesen mo­solyogva a feleségére. Ö eb­ben a községben született, itt ismerte a viszonyokat, így könnyebb is volt, meg szíve­sebben is teremtettünk ma­gunknak otthont idehaza, ahol még mindig jó a levegő, tá­gasabb a tér. — Nézze! — folytatja az­tán érezhető lelkesedéssel — nekem megéri az a 20-30 per­ces utazás, ami után még azt is elfelejtem, hogy Pesten dolgozom. Itthon nagyon jól ki tudom magam pihenni, s járom a gyönyörű partsza­kaszt. Sok idős, fővárosi em­ber járna jól, ha ide cserél­né el pesti, lehet, hogy kis kalickának számító Iákását, amiért ott mégis milliókat kapna. — Csak azt sajnálom — vált aztán témát —, hogy ma már a múlté az a világ, mely­nek csak a maradványaiból sejtem, meg az apósom meséi­ből. hogy milyen lehetett ré-' gén. — A part menti kilométer hosszú sziget mellett stran­dok alakultak ki, csónakhá­zak álltak, de ami ezekből maradt, mi már nem vigyá­zunk rá féltő gonddal. A pusztuló tájat lassan el­hagyják a fülemülék, amiket mindig szívesen hallgattam, de már halkul az énekük, mert csak két-három példá­nyuk maradt itt, s az is ki tudja, hogy még meddig. — És az Aíba-kert! — folytatja azután. — Ez az ős­nádas, füves környezet, ahol az új tulajdonosok egy része, mondjuk a tíz százaléka, pusztít mindent maga körül. Az alföldi emberből lett gödi polgár aggódva beszél a Veszendő értékekről, aztán egy kis szünet utón megszólal. — Megírhatná, hogy ha egy­szer majd kijut az ország a gondok mai dzsungeléból, ak­kor végre fejleszthetnék a Dunakanyar bal partját is, el­kezdhetnék a 2-es főútvonal elterelő országútjának építé­sét, mert bizony nagy és egy­re nő itt a zaj. A gépkocsi­áradatnak minden évben ál­dozatául esik két-három pol­gártársunk. Olyan emberrel beszélge­tünk, akire mások szerint a tettek mezején is mindig le­het számítani. Ahogy ő mond­ja: ha két kapavágással szé­píthet a község arculatán, ne­ki már az is nagy örömet okoz. nyáron családi víkendezéssel is összekötő pecázások színesí­tik, jól érzik magukat a Vas­utas Horgásztelep tulajdono­sai, akiknek a környék rende­zése miatt sok gondjuk-vitájuk volt az elmúlt időszakban. Ezért élénk eszmecsere vái’ha- tó a közgyűlésen. Az értekez­let fáradtságát este 7 órától a horgászbálon igyekeznek majd feloldani, várva a hölgyvendé­geket, akikkel a Polárys együt­tes zenéjére táncolhatnak. — Verseny és vizsga. Ez is hagyomány már a József At­tila Művelődési Központban. A mozgás szépségét tükröző társasági táncok versenyére, valamint a haladó tanfolya­mok vizsgájára 13-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor kerül sor. A műsorvezető: ismét He- gyesi István lesz. — Úttörők ünnepnapja. Szü­lők, gyerekek örömére szolgál, életre szóló esemény marad emlékezetükben a 3. számú ál­talános iskola úttörő- és kisdo­bosavató ünnepsége. Helye a művelődési központ. Az első 16.30- kor, a második 17.40-kor kezdődik. 15-én kedden reggel 7.30- kor a felavatott csapatok ünnepi gyűlést tartanak. — Népszerű ismeretek. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat programjai közül ki­emelkedik A Vág völgye című előadás 15-én, 14 órakor, Tom­pa Tibor szereplésével. 16-án 17.30- kor Kazi Zoltán beszél törökországi élményeiről. Mindkét programra a művelő­dési központ klubtermében kerül sor. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom