Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-10 / 59. szám
4 »M. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI tíilan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Viszonylagos árubőség Gazdaboltok tavaszváróban Nagyközség a Dera partján Feszültségek és lehetőségek y A Pomázi Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottsá- í gának legutóbbi ülésén a testület munkájának értéke- ^ lése került terítékre. Ennek kapcsán áttekintették az elmúlt évek eseményeit, a megoldott és a jövőben í megoldásra váró feladatok sorát. Villanófény Az utóbbi napokban két elkeseredett hangú levelet kaptam ugyanarról a témáról. Névvel, címmel ellátva, ahogyan illik. Olvasóink azt teszik szóvá, hogy Szentendrén esős időben a gyalogos ember még 500 métert sem tud megtenni kényszerű latyakfürdő nélkül. R. L. Dózsa György utcai lakos azt kéri az illetékesektől, az általa megnevezett időbén és helyen töltsenek vele félórát, hogy a saját ruhájukon és arcukon tapasztalják: milyen érzés lefröcskölve tovább-bandukolni. A munkahelyre, ahová mindenki szeretne tisztán megérkezni. Sajnos, olvaaóinknak igazuk van, de az én pártállásommal semmire sem mennek. Ha ebben az országban minden jogos panaszt orvosoltak volna, ami a tömegtájékoztatási eszközökben megjelent, már gondtalanul élnénk. Szóval domborzati viszonyainkból, útjaink állapotából, közlekedési morálunkból egyenesen következik, hogy a Dunakanyar körút több pontján s a város más helyein is, hadd ne soroljam, esős, hóol- vadásos időben kockázatos a járdán közlekedni. Mutatják ezt az úttesthez közel eső házak falai, kerítései. Konkrét példa lehet az említett körút Április 4. utca és Bükkös patak közötti része, a bölcsődétől le a patak felé. Legalább háromszor „terítettek” be engem is sáros latyakkal a büszkén robogó autók. Gondoltam arra, hogy felírom a rendszámot, de mit érnék ezzel? Tudnak példát arra, hogy ezért bárkit megbüntettek volna? No és a procedúra: jegyzőkönyv, kihallgatás meg a többi?! Az ember örül, ha a kinevettetés elől elpucolhat. A kényszerfürdőtől tehát ezután sem menekülhetünk. Mert megáll a víz a burkolaton, a csatornaszemek egy részét rossz helyre telepítették, nincs hely az aszfalt és a járda között, a járművezetők többsége tapintatlan. A földekről bejövő gépjárműveket nem takarítják (lásd a Szentendrét Pomázzal összekötő utat), pedig erről is rendelkezik a KRESZ. De a törvényeink annyit érnek, ameny- nyit az illetékesek betartatnak, betartanak belőlük. S ez a megállapítás áll a városi utak tisztítására is. Lám, ennyit tartanak, tartatnak be belőle. A FELCÍMBEN JELZETT világnapi jelszóval kezdte meg munkáját 1988-ban a Magyar Vöröskereszt Szentendre városi vezetősége. A solferinói csata (1859) sebesültjeinek kimondhatatlan szenvedését látva, egy svájci emberbarát, Dunant Henrik 1863-ban munkához látott, és hamarosan harminchat állam képviselője írhatta alá a Vöröskereszt nemzetközi megalakulását jelentő genfi egyezményt. Magyarországon 1879- ben alakult meg a szervezet Magyar Országos Segélyező Nöegylet névvel. Az Erzsébet királyné védelme alatt álló egylet felhívása a képviselőtestületi jegyzőkönyvek szerint 1880.-ban érkezett Szentendrére. A fiókegylet alapítását. rendes és rendkívüli tagok gyűjtését kérő felhívást kellő figyelemmel iktattatja és veszi kézbe Dumtsa Jenő, a város polgármestere. Akkor, amikor a várost elárasztották a különböző segélyegyletek, társaságok, intézmények alakulásának, szobrok emelésének támogatását kérő levelek, melyek legtöbbje különböző indokok alapján „levéltárba tétetik, és annak segélye meg- tagadtatik”. a polgármester az alakuló Vöröskeresztet más szempontok alapján ítéli meg. „A nöegylet üdvös működése ösmertetvén, a város közössége eme emberbaráti vállalat némüleges támogatásáért az alapítók közé lépend, és a célra kívántatott húsz forintnyi •összeget rendelkezésre bacsájt- ja." Ugyanakkor kéri a könyvelőt, Bruekmiller Lipótot, hogy a „helybeli úrhölgyek a kiadandó alapszabályfiizet és röpirat tartalmának közlése Bár március első fiz napja hidegebbnek mutatkozott a szokásosnál, mégis sok jel utal arra, hogy közeleg a tavasz. Példánkat most nem a természetből, hanem a Szentendre és Vidéke Áfész gazdaboltjának „árubőségével” szemléltetjük. A szerződéses üzletben kétmillió forintos készlettel várják a vevőket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dunakanyarban esztendők óta töretlenül lobog a földművelési kedv. Amint melegszik az idő, a turisták meglepik a boltot, s vinnék a vetőmagvakat, amelyekből jelenleg sajnos paprika és paradicsom nincs és hagymából is csak egyféle kapható. Mezőgazdasági gépekből, még mutatóban sem láttunk egyetlen példányt sem. Üresen áll az a raktár is, ahol a nitrogéntartalmú műtrágyákat tárolják. Akkor hát miből áll össze a kétmillió forintos készlet? Bőségesen kaphatók borsófélék,. virághagymák, laskagomba, vegyi áruk, szinte ellepik az udvart a virág- és kerti földet tartalmazó zsákok, a csomagolt szerves trágyák, a kerítésfonatok és kézi szerszámok. Nincs parkoló Vörös Edvardné boltvezetőnek azért fáj a feje, mert a növényvédő szerekből nagyon kevés érkezett. Vnifosz például hónapok óta nincs. Csak ígéretet kaptak arra, hogy érkezik az Ortho—Phaltán, a Zineb, a Miltox Special és a rézoxiklorid. Márpedig, ha permetszerekből nem lesz választék, képtelenek lesznek teljesíteni a tavaly elért 15 millió forintos forgalmat, mert a Dunakanyarban köztudottan nagyon sok a meggy- és cseresznyefa. Ezeket pedig mellett a vereskereszt jelvénytí fiókegylet alakítására buz- díttassanak.” Ügy látszik, a lelkes munka, ha nem is rögtön, de eredményre vezetett, mért 1834- ben már ezt írhatják a jegyzőkönyvbe: „a város a létesítendő fiókcgylethez szépszámú aláírásokat gyűjtöttDumtsa Jenő indítványozza azt is, hogy a fiókegyletbe „a város, mint erkölcsi testület alapító tag minőségben lépjen be.” A Vöröskereszt, melyet a szenvedő katonák ápolása, gyógyítása, segítése hívott életre, később már előre is készült a háborúra. 1908-ban Szentendrét is megkereste a már Magyar Szent Korona Országos Vöröskereszt Egylet nevet viselő szervezet igazgatósága, hogy az itt elhelyezendő sebesült katonák felvételét és elbocsátását megszervezze. A képviselőtestület az írásbeli teendők ellátásával Milutinovits Vazul nyugalmazott császári és királyi századost bízta meg. Az egyletek tagjai azonban békeidőben sem pihentek. A vöröskeresztesek benne voltak minden emberbaráti és szociális tevékenységben. Árvíz, tűzvész, járványok esetén ott álltak a rászorulók mellett. A vöröskeresztesek tevékenységét Szentendrén is komoly munkának tekintették, és úgy érezték, nem fér hozzá a vidámság. Talán ezért nem engedélyezték a táncmulatságot 1935-ben. Az ügyben a polgármester elrendelte a név éppen a hiányzó szerekkel szokták kezelni. Sajnos esztendők óta nem tudják megoldani, hogy parkolóhelyet kapjon a gazdabolt. A Pestről jövők balra nem kanyarodhatnak be a 11-es főútról, ha pedig megfordulnak és a vásárlás idejéig a járművezetők a jobb oldali sáv szélén várakoznak, a rendőrök rendszeresen bírságolnak. Az udvaron pedig nincsen hely. Valamivel jobb Az áruellátás a szentedre! gazdaboltéhoz hasonló a Lupa-szigetnél álló Hermész Áruházban, valamivel jobb Tahitótfaluban a Vöröskő étteremmel szemben fekvő maszek egységben. szerinti szavazást. Harmincán szavaztak nemmel és csak hárman igennel. Az orvosok véleménye is megoszlott. Dr. Miskovics Gyula igent, dr. Péchy Henrik nemet mondott. 1945 után a háborús segítséget újra a szociális tevékenység váltotta fel. Dr. De- zsöfi Ferenc, a város akkori polgármestere visszaemlékezése szerint a szentendrei gyerekeket a svájci Vöröskereszt segítette át a nehéz éveken. Sokáig úgy tudtak gondoskodni a gyerekek élelmezéséről, hogy a vöröskeresztes csomagok tartalmát (tejpor, csokoládé, dán vaj, sózott hús) elosztották az arra rászorulók között. A jelképes svájci, dán és holland keresztszülők a nyári vakáció idején üdültetés és felerősítés céllal hónapokra kivittek gyerekeket. Szentendréről is volt, aki kinn maradt. A háború után az egészségügy keretein belül működött a Vöröskereszt, majd egyre inkább tömegszervezeti jellege lett. SZENTENDRÉN 1988-ban 1650 tagot tart nyilván a Vöröskereszt. Bár az orvosok és egészségügyi középkáderek most is nagy számban vesznek részt a munkában, jelentős a pedagógusok, diákok, az üzemek, gyárak, intézmények dolgozóinak a száma. A város tömegszervezetei között a Vöröskereszt munkája igen tevékeny. Itt nincs passzivitás, mondja Jávor Napjainkban csaknem 15 ezren élnek a nagyfaluban. A 70-es évekhez viszonyítva, amikor a lélekszám tíz esztendő alatt megduplázódott, lelassult a növekedés. Erősen felfutott viszont a turistaforgalom, mert kedvelt a környező hegyvidék, sok a zártkert. A féltucatnyi üzem működése ellenére a dolgozók életét az ingázás jellemzi. , Két műszak A belterületen mindenkinek van villanya, vezetékes vize. A csatornahálózatot viszont csak egyetlen gerincvezeték képviseli. Az utaknak 57 százaléka burkolt. Még szembetűnőbb gondokat okoz a kereskedelmi hálózat elmaradottsága. A felszabadulás óta csak 1981-ben épült ABC-áruház a lakótelepen. Az Összes többi egység eredetileg más célra emelt helyiségekben szorong, leromlott állagú házakban, szűk Lászlóné, a városi titkár. Mindenki segít, tenni akar. A munka ma is a humanizmus jegyében zajlik. A tagok többségét még mindig a nők teszik ki. Munkájukat társadalmi munkában végzik. Tevékenységükkel az egészségügy és a tanács szociálpolitikai feladatainak megoldását segítik. Az egészségmegőrző munkát igen sokoldalú tevékenység révén végzik. A fel- világosító, tudományos előadások mellett szervezik a szűrővizsgálatokat, a véradást. A polgári védelemmel együttműködve segítik az elsősegélynyújtás, balesetmegelőzés támogatását. Ruhagyűjtéssel enyhítik az idősebbek és a családok anyagi gondjait. Védőnők közvetítésével megszervezték a gyermekruhák kismamák közti cseréjét. Jávor Lászlóné igen lényegesnek tartja az ifjúság körében végzett egészségnevelő munkát. Ügy érzi, csak az ő felvilágosításukkal, segítségükkel érhetők el eredmények a lakosság egészségének védelmében. A szentendrei vezetőség minden eszközzel igyekszik felvenni a harcot a káros szenvedélyek (ital, cigaretta), a kábítószerek ellen. A kolera és pestis után új nyugtalanító és nagyon veszélyes betegség ellen is harcba kell lépniük. Megkezdték az AIDS megelőzését segítő fel- világosító munkát. AZ EGÉSZSÉGES életmód, a balesetek megelőzése, a családvédelmi munkák támogatása, szervezése a Vöröskereszt VII. kongresszusa alapján az elkövetkező években is a munka központi feladata lesz. Pethő Németh Erika raktárakkal, kevés hűtővel. Fejlődést kizárólag a magánkereskedelem és a szolgáltatóház csoport jelentett. Valamivel szívderítőbb az orvosi ellátás állapota. Az 1985 óta működő központi ügyelet Budakalász, Csobánka és Pilisszentkereszt lakosságát is kiszolgálja. Tavaly a tehóból, az üzemek pénzéből és társadalmi munkából létrehozták az idősek klubját, Nagyok a feszültségek a gyermekintézmények tárgyi körülményei miatt. Az I-es számú iskola új ugyan, de a két műszakos tanítás mellett is a művelődési házban kapott otthont három napközis csoport. Égetően szükség volna további tantermek építésére, de ehhez a minisztériumi pénzek mellett a megyei cél- támogatásra is számítanak. A Il-es számú iskola épülete már a második világháború előtt is. állt. Elavult, évről évre nyeli a tanács pénzét, de az évtizedes lemaradás szinte behozhatatlan. Egyebek mellett tornaterem nélkül küszködnek a pedagógusok és a gyerekek. Talán említeni sem kellene, hogy állami lakást nem emelnek Pomázon sem. A korábban épített célcsoportos lakások mind gazdára leltek. Az újonnan érkező értelmiségiek kedvezményes árú telekre, munkáltatói kölcsönre számíthatnak. összefoglalva: a nagyközség tipikusan a hirtelen növekvő települések betegséglistájával „dicsekedhet”. Az intézmény- és kereskedelmi hálózat, az utak állapota, a csatornák hossza messze elmarad áz igényektől. Az állami ingatlanok elöregedtek. Szelistye Merre keresheti a nagyközség kollektívája a kivezető utat? Kezdjük a lakásépítéssel! Lehetőségként ott van Szelistye 22 hektáros területe, amelyet évtizedek óta a faluközpont kialakítására tartanak fenn. A művelődési ház 1981- ben azért került a jelenlegi helyére, mert a leendő centrum első létesítményének szánták. Helyesen, mert szép helyen, Pomáz közepén, a Operettváros, mondják sokan ironikusan, amikor- nyári hétvégeken az egymás mellett álló, ülő, heverő árusokat látják a Görög utcában, a Somogyi—Bacsó parton és másutt is. A zűrzavart kihasználva nagyon sokan engedély nélkül terítették ki portékáikat. Az elmúlt év őszére kialakult az az általános vélemény, hogy valamit tenni kell az áradat megfékezésére! Ezért a tanácsra hívták megbeszélésre a szentendrei kereskedők képviselőit. Azóta sok szervezetet megkérdeztek, kérték a műemléki albizottság állásfoglalását is. A vélemények már az alapoknál megoszlottak: legyen-e egyáltalán árusítás a belvárosban? Az állandó lakosságnak nem fűződik hozzá érdeke. Mi több, ellenszenvvel fogadják a „vásározókat.” Ugyanakkor a turisták kedvelik ezt a képet, hangulatot, tarka kavalkádot. 1984 óta a belvárosba csak a Somogyi— Bacsó partra adható ki engedély. A műemléki albizottság a mellett voksolt, hogy a Somogyi—Bacsó parti árusítás hozzátartozik Szentendre hangulatához. De feltételeket kell szabni! A tanács végrehajtó bizottsága úgy rendelkezett, hogy a Somogyi—Bacsó parton külön erre a célra gyártott, 150X100 Dera-patak partján nyújtóz* kodik a tábla. A már elkészült programterv szerint bölcsődét, óvodát, 26 tantermes iskolát, középiskolát, szakorvosi rendelőt, 3500 négyzet- méteres kereskedelmi egységet, szolgáltatóházakat, vendéglőt, állatorvosi rendelőt, postát telepítenének ide. Elférne még vagy 450 lakás is. A levegő e helyen tiszta, a közelben szennyezőforrás nem található, a dobogókői út kissé távolabb halad el. A közművesítés megoldható, a költsége 70—80 millió forint, melyet a különböző cégek által alakított gazdasági társulás fedezné. A pénzükért például lakásokat kapnának. A gesztorságot a nagyközségi tanács vállalná. Az energiaellátás kérdéséhez kapcsolódik, hogy a tervek szerint 1990-re megérkezik a településre a vezetékes gáz. Éppen ezekben a napokban mérik fel a lakosság érdeklődését. Egy családnak 40—45 ezer forint társulási költséggel kell számolnia. Ily módon Szelistye könnyen jutna a modern energiahordozóhoz. Fejlesztések Örvendetes hír, hogy tanácsi és lakossági forrásokból megkezdték 500 távbeszélőállomás felszerelését. Megtörténtek az előkészületek a II. számú általános iskola tornatermének építéséhez is. A betelt hulladéktelep helyett az elhagyott kőbányában szeretnének kialakítani helyet a „település szennyesének.” Várják a szakhatóságok véleményét. 1988-ban felújítják a Be- niczky utca 11. szám alatt élló Il-es óvodát. Cserélik a tetőszerkezetet, a foglalkoztató padlóját, tatarozzák a külső homlokzatot, a szolgálati lakást szociális blokká alakítják. ■ Hála korunk szellemének, Pomázon is erősen törekszenek a csatornahálózat fejlesztésére. Ebben az esztendőben elkezdik a munkát a Petőfi és Jókai, valamint az Árpád fejedelem úton a Rákóczi út és a Szilágyi Erzsébet utca közötti szakaszon. A Tigáz elkészítette a vezetékes hálózat építésének tanulmánytervét, ezt február nyolcadikén már zsűrizték. Íme a kép az agglomeráció egyik nagyközségéről. centiméteres asztalokon engedélyezik az árusítást. Elfogadták az 500, illetve 250 forintos napi hely.iegyösszeget is. Előnyben részesítik azokat, akik hosszú időre települnek ki, és lefizetik a 30 ezer forintot. A számba jöhető jelentkezőket értesítik, hogy a pályázatokat március 17-ig kérik a városi tanács hatósági osztályára. A zsűri március 22-én reggel 8-tól a harmadik emeleti tanácsteremben dönt. Az Omnibusz Utazási Iroda szentendrei fiókirodája közli kedves utasaival, hogy március 23-án, 6.00 órai indulással a szentendrei Volánbusz autóbuszállomásról autóbusszal 1 napos kirándulást szervez Lévára, szolgáltatás: vacsora, az út ára 390 Ft. Jelentkezés és felvilágosítás az Omnibusz szentendrei fiókirodájában a Volánbusz autóbuszállomáson vagy telefonon: (28)-10-080. Az Omnibusz Utazási Iroda szentendrei fiókirodája autóbuszos társas kirándulást szervez Bécsbe. Indulás: március 30-án 5.30 órakor a szentendrei Volánbusz autóbuszállomásáról, visszaérkezés 23 órakor. A kirándulás ára 610 Ft plusz 20 ats. Jelentkezés ás felvilágosítás az Omnibusz szentendrei fiókirodájában, a Volánbusz autóbuszállomáson vagy telefonon: (26)-10-080. A* oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes Új penzió épül A városi tanács eladta a Kert utcában lévő (a Hazafias Népfront székhaza mögötti) telket és romos épületet. Az új tulajdonos megkezdte a két házból és penzióból álló létesítmény falainak emelését Az emberiség szolgálatában Békéidében sem pihentek Pályázat, zsűrizés Készítik az asztalokat
