Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

1988. MÁRCIUS 10.; CSÜTÖRTÖK ^frfgp 3 időmérők szervize. A mindig siető embe­reknek nélkülözhetet­len segédeszközük a több méter magasban elhelyezett közte­rületi időmérő órák. Ezeknek javítását, ellenőrzését kétheten­ként a posta alközponti üzem óraosztálya végzi. Oláh József órás a műhelyben végzi a különböző üzemektől, vállalatoktól beérkező postai bérórák javítását. Textilipar Ünnepi ülés A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület elnök­sége szerdán az MTESZ szék­házában kibővített ünnepi ülé­sen emlékezett meg a textil­ipari vállalatok államosításá­nak 40. évfordulójáról. Ebből az alkalomból emléklapot ad­tak át a textilipari vállalatok első állami vezetőinek. Az ünnepségen kihirdették az évforduló alkalmából kiirt ipartörténeti pályázat eredmé­nyeit. Az első díjat Lukács Béla, a Temaforg textilhaszno­sító vállalat nyugalmazott igazgatója nyerte. Országgyűlési bizottságok napirendjén Törvényjavaslatot fogadtak el Az Országgyűlés mezőgaz­dasági és jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága szerdán b Parlamentben együttes ülé­sen a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló li>67. évi III. törvény, valamint az 1976. évi élelmiszertörvény módosításáról szóló törvényja­vaslatot vitatta meg. A bi­zottság tagjai elé terjesztett Írásos anyag hangsúlyozta: a szövetkezeti törvény jól szol­gálta a közös gazdaságok fej­lődését, ám a következőkben fokozottabban kell törekedni az önkormányzat szabályai­nak egyszerűsítésére, valamint az önigazgatás, önszabályozás kiszélesítésére. A termelőszö­vetkezeti jogszabályokat össz­hangba kell hozni az elmúlt időszakban megjelent más jogszabályokkal. Ami az élelmiszerekről szóló 1970. évi IV. törvény módosí­tását .illeti: az írásos anyag szerint a korszerűsítés alap­vető célja, hogy a nagyüze­mekkel azonos élelmezés­egészségügyi feltételekkel te­gye lehetővé a kisüzemek be­kapcsolódását az élelmiszerek előállításába, és az eddiginél jobban szolgálja a fogyasztói érdekeket, szigorítva a minő­ségi követelményeket. Meg kell teremteni az eddiginél átfogóbb ellenőrzési feltétele­ket is. A képviselőket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tájékoztatta a két törvényjavaslat előzetes vitáiról. Kifejtette, a megyei képviselőcsoportok szinte egy­ségesen kifogásolták, hogy az eddigi rendelkezések a gazda­ságoknak, vállalatoknak köte­lezően előírtak egyes munka­köröket; ezeket a kötöttsége­ket a MÉM eddig is igyeke­zett feloldani, s a jövőben erre még inkább lehet számí­tani. Vita alakult ki a tagok és a tsz-ek vagyoni kapcsola­táról; egyebek között azt ja­vasolták a vitapartnerek, hogy a tsz-ekbe bevitt föld arányá­ban a tagok kapjanak rész­jegyeket. A gazdaságokból egyes részlegek időnként meg­próbálnak kiválni — ez is szóba került az előzetes elem­zéseknél. A vélemény az, hogy erről a tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlésnek kel] döntenie. Sokan adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy esetleg mindkét törvény érvé­nyesülését megakadályozhat­ják egyes alacsonyabb szintű, más szellemben hozott rende­letek — mint ahogyan az a jelenleg érvényben lévő törvé­nyeknél nemritkán megesik. Ezzel kapcsolatban Váncsa Jenő kijelentette: a kormány­zati szerveknek kell figye­lemmel kísérniük a törvények életbe lépésének folyamatát, megelőzve a „visszarendeződé­seket". Az ülésen több fontos kérdéscsoportban alakult ki vita. A két bizottság egyhangúan szavazta meg mindkét törvény módosítására vonatkozó javas­latokat. Szigorú hatékonysági követelmények Jelentkezések a bérklubba A bérklubba 361 vállalat és szövetkezet kérte felvételét, közülük eddig csaknem 270- nek a jelentkezését fogadták el, több igény elbírálása még folyamatban van — jelentet­ték be az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szerdai sajtótájékoztatóján. Popper László, az ÁBMH osztályveze­tője elmondta, hogy a bér­klubtagság révén a vállala­toknak és a szövetkezeteknek mintegy 10 százaléka mente­sül a központi bérszabályozás kötöttségei alól. A tagok úgy gazdálkodhatnak a bérrel, mint bármely más költségük­kel, dolgozóik keresetét olyan mértékben emelhetik, ahogy azt indokoltnak tartják fel­Több keréken a Voíántourist Koncentrált szolgáltatás A Voíántourist vezetői, élen Csete Lajos vezérigazgatóval, tegnap délelőtt tartották saj­tótájékoztatójukat a Magyar Sajtó Háza.Rózsa Ferenc ter­mében. Tavaly eredményes évet zártak, forgalmuk 20 százalékkal növekedett, így megközelítették az 1,8 mil­liárd forintot. Ezen belül je­lentős a dollárbevételek foko­zása: növekedése a bázishoz képest 44 százalék. Ugyancsak beszédes adat: a múlt évben 110 ezer külföldivel ismertet­ték meg hazánk tájait, ide­genforgalmi nevezetességeit. A beutazók közel kétharmada a szocialista országokból érke­zett. Az idei év nehézségeit em­lítve elhangzott, hogy a for­galmi adó bevezetésére a szer­ződéskötések után került sor, s ez a vállalat eredményeit csökkenti. A nyereséges gaz­dálkodás érdekében egyre in­kább szükség van a több lá­bon állásra, a Volántouristnál stílusosan a több kerékre. E cél jegyében egész sor új­donságról kaptak tájékozta­tást a sajtó képviselői. A nemzetközi kapcsolatok erő­sítése érdekében például be­léptek a Német Utazási Iro­dák Szövetségébe, ugyanakkor folynak még hasonló tárgya­lások. Bővítik az NDK-sok körében közkedvelt üzemi tu­rizmust, csakúgy, mint a gyógyturizmust. A hagyomá­nyos dunai hajóutak program­jai változatosabbak lesznek, többek között kirándulásokat szerveznek a Dunakanyarba. A sportot kedvelőknek és a szerényebb jövedelműeknek jó hír, hogy az FTC-vel közö­sen kerékpáros túrákat szer­veznek a nyáron Budapest és Bécs között. Az igénylőnek szolgáltatásbővítés, a Volán- touristnak nyereségforrás ez a szerződés, amelyet a Magyar Autóklubbal kötöttek. Ennek értelmében idén már vidéken is bérelhetők lesznek a nép­szerű XX-es gépkocsik. A dollárbevételek növelését cé­lozta meg egy új tevékeny­ségük, miszerint sérült külföl­di gépkocsik javításával fog­lalkoznak, a tervek között ezek hazai értékesítése ugyan­csak szerepel. Beszédes Antal, az Általá­nos Értékforgalmi Bank ve­zérigazgatója egy közös kez­deményezésről, ha úgy tetszik, a szolgáltatások koncentrálá­sáról adott tájékoztatást. Mint elmondta, a jövőben a Hun­gária Biztosító, a Volántou- rist és az Általános Értékfor­galmi Bank minden irodájá­ban közösen állnak szolgálta­tásaikkal az ügyfelek rendel­kezésére. Gy. A. adataik ellátásához, viszont ezzel egyidejűleg igen szigorú hatékonysági követelmények­nek kell megfelelniük. A tagsággal a vállalatok ar­ra kötelezik magukat, hogy az átlagosnál hatékonyabban gazdálkodnak, legalább 13 százalékos vagyonarányos nye­reséget érnek el, eredményük javításához semmiféle állami támogatást nem vesznek igénybe, mindenkor pontosan eleget tesznek fizetési kötele­zettségüknek, s a népgazdaság szempontjából kiemelkedő je­lentőségű feladataikat átlagon felül teljesítik. A bérklub rendszerét egyetlen vállalat sem használhatja fel átmeneti előnyök szerzésére, mert ha egy-két év múlva kilép, akkor nem vagy csak részben tart­hatja meg korábbi kedvezmé­nyezett bérfejlesztését. Ha pe­dig nem tud eleget tenni a vállalt feltételek bármelyiké­nek, de a béreket a népgaz­dasági átlagnál jobban emel­te, akkor a többletbérfizeté­seket számottevő adó sújtja. Sokféle ellentmondás közepette is folyamatos maradt az alapellátás Kemény munka volt a ke­reskedelem dolgozói számára a múlt esztendő vége, hiszen a szabályozórendszerrel össze­függő átárazási feladatok vég­rehajtása viszonylag rövid időre torlódott össze. Ezeket a teendőket az érintettek döntő többsége jól oldotta meg — állapította meg a végrehajtó bizottság —, mai szemmel nézve is a vártnál kevesebb volt a zökkenő. Nem mond ellent ezeknek a tapasztalatoknak néhány, ta­nulságot rejtő tényező, így pédául az, hogy a szállítók némelyike — a rézáruk, a műanyag rekeszek, a tápok, a műtrágyák stb. esetében — az árváltozásról csak decem­ber utolsó napjaiban értesí­tette a kiskereskedelmi válla­latokat, vagy még később, ja­nuárban közölte az új fo­gyasztói árat. Az ilyen és ha­sonló akadályokkal együtt is az élelmiszerboltokban a lel­tározás és az átárazás a ter­vek szerint történt, az ipár- cikküzletekben azonban elő­fordult a tervezettekkel szem­beni késedelem. Mind a lakosság 'körében észlelhető erőteljes felvásár­lás, mind az átárazás viszony­lag jelentős mértékben csök­kentette az év végi zárókész­leteket. Mégis, az élelmiszer- alapellátásban sikerült a fo­lyamatosságot fenntartani, az iparcikkeknél azonban — a hiányzó áruk hatására — aka­dozott a forgalmazás. Január ban rögtön megkezdődött a: élelmiszerüzletek raktárainál feltöltése, ami a hónap végén — néhány papír- és vegyiárt kivételével — be is fejeződött Más a helyzet az iparcikkel nagykereskedelmi szállítóinál Itt csak január közepén kezd' ték meg az üzletek ellátását de a keresettebb tartós ÍO' fogyasztási cikkekből nen tudták és tudják kielégíteni ; kereskedelem igényeit. Az év első hónapjában a; élelmiszer-forgalom (mennyi' ségében) körülbelül tíz száza­lékkal volt kisebb a tavalj januárinál, főként a tőkehúi értékesítése esett vissza. A várakozásokkal ellentétben — Rugalmas igazodással ellensúlyozható a beruházási lehetőségek csökkenése Nyolcszáz órán át világít Az idén mintegy 15 millió korszerű halogénlámpát gyárt a Tungsram Rt. a világ autóipara számára. Az újpesti gyárban néhány hónappal ezelőtt szerelték fel azt az automatizált, s ugyancsak a Tungsramban japán kooperációval készített gyár­tósort, amely jelenleg a világ halogénlámpa-termelésének mintegy egynegyedét állítja elő. A gyárban készülő halogén­lámpákat — amelyek körülbelül 800 órán át világítanak — szinte kizárólag exportra szállítják, az NSZK-beli Volkswa­gen, az Opel, a Mercedes, a BMW, továbbá a svéd Volvo, az olasz Fiat, angol és francia gépkocsigyárak részére. tésre fordítható forintok cső] kenése. Amíg 1980-ban a vá lalatnál egymilliós termeié értékhez 22 ezer forintos fe lesztési forrás kapcsolódó addig 1987-ben ez az összi 15 ezer forintra zsugorodó miközben a technikai eszk zök ára folyamatosan emelk dett. Ez az alapvető oka a: nak, hogy a cégnél — ami azt a végrehajtó bizottsi megállapíthatta — egyre i: kább korlátozza a cselekvé mozgásteret a technikai fe szereltség elhasználódása, e avulása, nemhogy a fejles téshez, hanem a szinten ta táshoz is kevésnek bizonyu pénzügyi forrás. Napjainkban elismerést é demel az is, hogy a vállala nál a nehezebb gazdálkodó körülmények ellenére sem f ledkeztek és feledkeznek mi a munkavédelmi és szociá1 teendőkről, amire akár egye len tény is utalhat, nevezet sen az, hogy az 1970. és 198 közötti időszakban halál baleset nem történt a megy útépítőknél és a baleseti st; tisztika alapján is az iparái ban a kiemelkedően jók kö; tartoznak. A mérsékelt beruházási 1 hetőségek a következő idi szakban fennmaradnak, az; — hangzott el a testületi üli sen — a vállalatnak folyta nia kell rugalmas, mindé kis megrendelést is megrág; dó üzletpolitikáját. Változa lanul a megyei igények kiélt gítése áll a fő helyen a cé tevékenységében, amihez kai csolódjék a piackutató mur ka további finomítása, s s is, hogy amint eddig, a jőve ben szintén folyamatosan fe; lődjék a belső szervezet és él dekeltségi rendszer. A végre hajtó bizottság, elfogadva vállalat munkájáról adott tá jékoztatót, egyetértett azokka a fő célokkal, amely-két a cé a maga számára meghatáro zott a további teendőket ille tőén. M. O. A megye kiépített tanácsi útjainak hossza tavaly'az esz­tendő végén 1320 kilométert tett ki. Több mint másfél év­tized alatt ennek a hálózat­nak a korszerűsítésében, bőví­tésében jelentős szerepet ját­szott a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat. A " cég a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén adott áttekintést tevékenységéről. A testület pozitívan értékelte a vállalatnak a tanácsi útháló­zat fejlesztésében játszott sze­repét, amint azt is, hogy a nehezedő gazdálkodási felté­telek ellenére megőrizték pénzügyi stabilitásukat. Ez utóbbi nem véletlenül kapott nagy figyelmet a vég­rehajtó bizottság ülésén. A ta­nácsi utakra, hidakra fordít­ható forintok összege egy ideje apad, azaz a vállalatnak is rugalmasan igazodnia kel­lett — és kell ma is — a vál­tozó feltételekhez. Ennek az igazodásnak része volt pél­dául a vállalati szervezet át­alakítása, az eladásra termelt aszfalt-előállítás megszervezése, az ésszerű arányok megterem­tése a megyében, a főváros­ban és a más megyékben vál­lalt feladatok között. Az egészséges arányokat érzékel­teti, hogy hosszú távú álla­got számítva is, a vállalat tevé­kenységének hetvenöt százalé­ka jutott a megyére, azaz az esetek döntő részében a be­ruházó tanácsok minden te­kintetben partnerre találtak a cégben. Érzékelteti a megyei útépí­tő vállalat erőfeszítéseinek eredményességét, hogy a ter­melésnél minden esztendőben gyorsabban nőtt a nyereség, amihez éppúgy hozzájárult a i termelékenység javulása, mint ] az ésszerű és szigorú létszám- ’ és bérgazdálkodás. Ellentmon- ; dások ezzel együtt is észlelhe- ; tők, fényt vetve a szabályozás ; belső feszültségeire. Ilyen el- ; lentmondás például a nyer - 1 ség növekedése és a fejlesz­Eredményes út- és hídépítők Átállás a kereskedelemben A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülése Szerdán, 9 megyeházán tar­tott ülésén a Pest Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a jóváhagyott napirendnek meg­felelően egyebek között jelen­tést hallgatott meg a keres­kedelem időszerű problémái­ról az adó- és árreformra való áttérés tükrében, majd áttekintette a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat tevé­kenységét, különös . tekintettel a megye közúthálózatának fej­lesztésére. Értékelte a testület a településfejlesztést eegíiő társadalmimunka-verseny 1987. évi szakaszát (a napirendnek erről a pontjáról lapunk első oldalán adunk részletes be­számolót), majd egyéb ügyek­kel foglalkozott. Az alábbiak­ban a kereskedelemmel, il­letve a köztúhálózattal össze­függő napirendi részeket is­mertetjük. # és ez, bizonyos értelemben a közhangulatra is fényt vet, hangsúlyozták az ülésen — a tartós fogyasztási cikkek iránt továbbra is felfokozott a ke- re let. Ez részben lehet annak is a következménye, hogy az év végi áruhiány többeket megakadályozott a vásárlás­ban, de lehetséges gerjesztő okként figyelembe kell venni azt a félelmet is, amely az április elseje utáni esetleges árváltozások miatt él az em­berekben. Az áruhiányból ke- lentkező gondokat tetézte és tetézi a számlázások körüli sokféle bizonytalanság. Az árut kísérő szállítóleveleken gyakran nem volt feltüntetve az áru azonosítását lehetővé tevő termékjegyzékszám, amint hiányzott az általános forgal­mi adó nélküli nagykereske­delmi ár megjelölése is. Az üzletek mindezek ellenére át­vették az árut — mint valaki megjegyezte, örültek, hogy kaptak —, csak éppen az a raktárban várt az azonosítás­ra és árkiszámitásra, nem je­lenhetett meg az eladótérben. Ami itt-ott szóbeszédre, talál­gatásokra adott okot. Napjainkban sem szűkölkö­dik a kereskedelem bizonyta­lansági tényezőkben. Ezek so­rába tartozik például a napi élelmiszer-szállítók számlázási gyakorlata — a Kereskedel­mi Minisztérium csak február közepén rendelkezett egyértel­műen a napi élelmiszer-ipari szállítók számlázási rendjéről —, az új termékek fogyasztói árának megállapításánál ész­lelhető bonyolultság stb. Ez utóbbi miatt a boltvezetők a biztonság kedvéért inkább nem hozzák forgalomba eze­ket az új termékeket, hanem a vállalati központtól kérnek árat, s addig várakoznak. Az új forgalmiadó- és árrendszer alkalmazása — remélhetően csak átmenetileg fogalmozó- dott meg a végrehajtó bizott­ság ülésén — a magánkeres­kedőknél is problémákkal jár. Sokan, észlelve bizonytalansá­gukat, engedve az óvatosko­dásnak, az év elején gyorsan szabadságot vettek ki, vagy éppen szüneteltették tevé­kenységüket. Az ilyen és hasonló tapasz­talatok birtokában nem meg­lepő, ha a testületi tanácsko­záson kiformálódott vélemény szerint a lakossági kereslet várható alakulását még meg­közelítő pontossággal sem le­het ezekben a hetekben meg­jelölni, nemhogy pontosan meghatározható lenne annak mértéke. A végrehajtó bizott­ság, tudomásul véve a tájé­koztatót, azt a tapasztalatot is kényszerűen rögzíthette, hogy a kereskedelmi vállala­tok és szövetkezetek az emlí­tett ok miatt a második ne­gyedévben készítik csak el éves terveiket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom