Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

'S 1988. FEBRUAR 20., SZOMBAT 5 Négy hónap alatt ezerrel csökkent a kisiparosok száma Ki tud fizetni a könyvelőnek? ^ A minap egy sajtótájékoztatón hangzott el, hogy az ^ utóbbi időben raegnövekedett a bizonytalanság és a bi- ^ «álmatlanság az ipari kisszövetkezetek egy részének tag- ^ ságában, mivel vagyonuk íeletti önrendelkezési joguk $ csorbítását vélik kiérezni a közelmúltban megjelent jog- $ szabályokból. Kapkodásra ugyan csak egy részüket kész- ' ^ tette ez, többségük legfelső érdekképviseleti szervüktől, ^ az OKISZ-tóI reméli a probléma megoldását. Csakúgy, $; mint a kisvállalkozók, akiknek körében — amint arról ^ az utóbbi időben a sajtó nyilvánossága előtt is sok szó S esett — manapság nyomasztóan vetődik fel a kérdés: mi § lesz a magyar kisipar sorsa? A kérdésre ma még egyér­telmű választ nem lehet ad­ni, hiszen a vállalkozók egy része nem foglalt konkrétan állást: visszaadja-e iparenge­délyét, vagy csupán a jogsza­bályok adta lehetőséggel élve fél éven át szünetelteti tevé­kenységét. Biztosat tehát még népi tudhatunk, de ami már nyilvánvaló: a kisiparosok helyzete nem nevezhető ró­zsásnak. Országosan mintegy tíz százalékra tehető azoknak a száma, akik véglegesen te­vékenységük felszámolása vagy a kivárás politikája, tehát az ipar szüneteltetése mellett dön­töttek. Több mint 10 ezer kis­vállalkozóról van szó, de hogy témánkat megyénk területére szűkítsük le, arról a csaknem ezer kisiparosról essék most s?ó. aki kilátástalannak te­kintve helyzetét, így vagy úgy, de döntött. A legaggasztóbb jelzések Monor és Ráckeve, valamint a szolgáltató kisipar­ral amúgy sem túlságosan jól ellátott északi térségből érkez­nek. Amint azt Vrbán László, a Kisiparosok Országos Szer­vezetének Pest megyei titká­ra mondja: nálunk kicsiben mégjelent minden gond. amely szerte az országban a magán- vállalkozók körét nyomasztja. Csupán a Gödöllőn, Érden és Szentendrén működő kisiparo­sok száma meghaladja ugyan­is a Komárom vagy Nógrád megyében dolgozókét. Negy-ötezres gázsi — Legalábbis meghaladto — .folytatja Urbán László —, mért naprakész adataink nin­csenek, Szinte követhetetlen dz a folyamat, amelynek szem­tanúi vagyunk az utóbbi he­tekben. Az elmúlt év közepén majd ezerrel több kisvállal­kozó tartozott érdekképvisele­tünkhöz, mint ezekben a na­pokban. De még tavaly de­cemberben is 400 fővel töb­ben voltak. Azokról nem is be­szélve. akik nem idényjelle­gű munkájuk miatt szünetel­tetik az ipart. Sorolja, mi késztette meg­hátrálásra azokat, akik úgy döntöttek, hogy ezután más­hol keresik meg kenyerüket, vagy nyugdíjba vonulnak. Azt hinnénk, elsősorban az új adó- szabályozás vette el kedvét sokaknak, s bár van némi igazság ebben is, de az alap­vető gond máshol van: — Sokan azért érzik kilátás­talannak helyzetüket, mert úgy vélik, hogy a jövőben nem tudnak majd megfelelni a megnövekedett adminisztrá­ciós terheknek. Azt mond­ják. nem tudnak nyugodtan élni, dolgozni, hiszen január­tól oly mértékben bővült a papírmunka, hogy annak el­látására maguk már nem ké­pesek. Azt viszont jó részük nem teheti meg, hogy köny­velőt tartson — főként nem olyan szakembert aki a leg­teljesebb mértékben tisztában van az új rendeletekkel. — Kevés a minden parag­rafust betéve ismerő, s azo­kat megfelelően alkalmazni is képes szakember — veszi át a szót Bgrtos László, a KIOSZ megyei titkárhelyettese. — Nem csoda hát, hogy e tudás birtokában horribilis összege­ket kémek a hozzáértők vagy magukat annak nevezők a főkönyv vezetéséért, az admi­nisztráció intézéséért. A te­hetősebb kisiparosok persze meg tudják fizetni még a ha­vi négy-ötezres gázsit is — érkeztek már hozzánk hírek arról, hogy akad jócskán ilyen tarifa —, de tudjuk, a több­ség nem képes vállalni ezt a terhet. Mert ugye senki nem képzeli; hogy például egy kis­település cipésze a talpalá- sokból, sarkalásokból, a fel­feslett varrások javításából ki tudja fizetni ezt az összeget?! Kismillió kimutatás Pedig ezt kellene tenniük. Mert úgy tűnik, jelentősen módosul a ezolgáltatások irán­ti igény. Manapság kevesebb pénzt költünk fodrászra, sza­bóra, esetleg eltoljuk a festés­mázolás vagy parkettázás idő­pontját. Az efféle tevékenysé­get folytató kisiparosok bevé­tele tehát csökken. Ök ezért, a többiek meg alacsony szol­gáltatási díjaik miatt nem fi­zethetnek ekkora összeget. Megoldásként marad a csináld magad módszere, de talán részletezni sem kell, ennek mi lehet a következménye. Ma még toleránsak, megértők az adóellenőrök —, de mi lesz holnap? Nem kell ahhoz kü­lönösebb képzelőerő, hogy be­lássuk: a kismillió kimutatás, nyilvántartás — például az ÁFA-elszámolás, vevői nyil­vántartás, bérfizetési jegyzék, készpénzkifizetési jegyzék, egyezető tábla, vagyonkimu­tatás, hogy a legfontosabbról, a főkönyvről külön ne is be­széljünk többet —, között el­veszhet az ember. Idővel per­sze meg lehet ezt is tanulni. Sok idővel. Ebből azonban ma igen kevés akad. Mond­hatjuk, szorítanunk kell rá pár hetet, hónapot, hogy a kisuj- Jünkban legyen az összes sza­bály és rendelet — s a szán­dék bizonnyal meg is lesz. De vajon várható-e, hogy hosszú távon marad minden így, ahogy van? S ez az, ami a má­sik oldalról ;a legtöbb fejtö­rést, problémát okozza a kis­iparosoknak. — A vállalkozói adó —ami nem egy kisiparosnál eredmé­nyezte, hogy megszüntette te­vékenységét • — ma 25 száza­lék — magyarázza Kojanitz László, aki ugyancsak a me­A három fiatalember him­bálózása a falon elcsodálkoz- tatta az arra járó gödöllőie- ket. Rövid szemlélődés után napirendre tértek a dolog fö­lött: nem mutatványról volt szó, hanem munkáról. A fiúk cseppet sem zavartatva ma­gukat — megszokták a kíván­csi ' pillantásokat — vödörből valamiféle képlékeny anya­got kentek a panelek közötti hézagokba. Ezúttal az Ambrus Zoltán / közben ütötték fel ideiglenes tanyájukat. Állvány helyett kötél • — Munkáltatónk, a Torony Szolgáltató Gazdasági Mun­kaközösség, az ablakmosástól a vakolatjavításig, a festéstől a korrózióvédelemig minden olyan külső munkát elvállal, amelyhez nem akarnak költ­séges, időrabló állványozást — mondja Soha Gábor. — Mos­tanában a Pest Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat meg­bízásából garanciális panel­szigetelést végzünk. Szerencsé­re az időjárás kedvező, ami jó az építőknek, meg jó nekünk is. Fagyban ugyanis veszélyes minden mozgás a falon. A három fiatalember — So­ha Gábor, Nagy Zsolt és Bab­osán Gábor — nem véletlenül dolgozik ennél a gmk-nál. Hosszú évek óta együtt űzik a különleges sportok közé so­rolt sziklamászást, ez a hobbi barátságuk kapcsa is. Hasznosan töltjük az időn­ket, hiszen afféle edzésnek fogható fel a munkánk. Rá­adásul fizetést kapunk, amely­ből a nyári táborozásokra ugyancsak futja. Végül is jól jár mindenki — összegezi vé­leményét a rangidős Babcsán Gábor, aki szabad idejében alkalmi segítőtárs. j gyei KIOSZ titkárhelyettese. — Eredetileg ugyan 30 száza­lékról volt szó, de mi 15-ben szerettünk volna megállapod­ni. Nem sikerült, s nem lehe- : tünk biztosak abban, hogy idő­vel a 25 százalék helyett nem állapi tana k-e meg még na­gyobb terhet. .. Túlságosan gyakran módo­sulnak ezek a szabályok — mondogatták évek óta. Pa­naszkodtak, nem tervezhetnek ilyen körülmények között hosszú távra. Két éve, amikor a kisiparosok választhattak, | átalány vagy bevallás alapján adóznak-e, úgy tűnt, jó pár évre megoldódik ez a gond. Most gyökeresen módosul min­den. Vagy ott volt a pályázat útján elnyerhető, adóalapot csökkentő kedvezmény az ex­portot növelő, importot csök­kentő beruházásokra. Hat-hét éve még megérte, hogy élje­nek ezzel a lehetőséggel. Ma már? Ellentmondó vélemények — Erre sincs kedvezmény — mondja Urbán László. — Alii tavaly fogott hozzá ilyen be­ruházáshoz, az egyértelműen ráfizetett. Ügy érezzük, a je­lenlegi gazdasági szabályozás rombolja a vállalkozói szelle­met. Megértjük azokat, akik azt mondják, csalódtak. Mást vártak, mint ami bekövetke­zett. Azt ugyan senki nem gondolta, hogy könnyebb lesz az élete, de hogy a problémák, a terhek ilyen mértékben nö­vekednek?! Várakoznak tehát. Nem annyira a bizalmatlan­ság, mint inkább a bizonyta­lanság érződik mostanában tagságunk körében. Elmondja azt is: sok még a tisztázatlan kérdés. Állást kel­lene foglalni végre abban, mi legyen akisipsű'osok által vég­zett tarsaéftlmi munkával, vagy a bevitt vagyon kérdé­sével. De ma még senki nem ad választ. Az APEH-nél elő­fordul, hogy egy szobán belül is kétféle véleményt hallanak. Mit tegyenek hát? Melyik ál­láspontot fogadják el? Azt, amelyik egy-két év múlva akár 200 százalékos bírságot is vonhat maga után? Vagy azt, amelyik a későbbiekben is megfelel a követelményeknek? Választhatnak, de hogyan? Pató Zsuzsa Az utolsó mondattal a meg­bízójuk ugyancsak egyetért. — Az ehhez hasonló apróbb, ám elengedhetetlen javítások­ra nincs kapacitásunk. Ha adott esetben állványozni kel­lene az emeletes épületeket, az ugyancsak tetemes össze­gekbe kerülne, jelentősen nö­velné a költségeket — tájékoz­tat Klein Csaba, a PÁÉV szakembere. — Már bevált gyakorlat, hogy ezeket a fel­adatokat ilyen speciális gaz­dasági munkaközösségekkel végeztetjük el. A szikla- és hegymászók gyorsan, bizton­ságosan mozognak a falon, a felvonulásuk sem kerül sokba. Vödör az ujjon Való, a három fiú mindösz- sze egy Skodával közlekedik. A hordót, benne a szigetelő- anyaggal, a vödröket, a spacht- likat könnyen kipakolják, azután már csak a kötélre, kampókra, meleg ruhára, no meg a sajátos sziklamászó technikára van szükség. — Ujjerősítő gyakorlatnak ugyancsak remek ez a mun­ka — közli mosolyogva Bab­csán Gábor. Tréfának veszem, ám társai bizonygatják, Gábor a 20 ki­logrammos vödröket egy ujjún hordja utánuk. Nem véletle­nül, a sziklamászáshoz elen­gedhetetlen az izmos ujj és csukló. Ráadásul ezért az ed­zésért fizetést kap. — A hobbinkkal összefüggő táborozáshoz magunk teremt­Kömyezetkímélő is A Dunai Kőolajipari Vállalat új egységében cseppfolyós pb-gázt, különböző benzin­komponenseket, fűtőgázt és további feldolgozással ként ál­lítanak elő. Az új üzem éven­te mintegy S0 millió forinttal növeli a vállalati eredményt. Ugyancsak fontos tény, hogy az üzembe helyezés után to­vább csökkent a DKV által ki­bocsátott környezetszennyező anyagok mennyisége. Kettőtől száz mikrontól A metil ellen A metilalkohol már kis meny­nyiségben is megvakítja az em­bert, nagyobb mennyiségében pe­dig a halálát okozhatja. Ezt a ve- gyületet a májban az alkohoi- dehidrogenázok családjába tar­tozó enzimek bontják le formal­dehiddé és hangyasavvá. Eme le­bomlási termékek fehérjéket csap­nak ki, s ez az oka annak, hogy az ideghártyák lebomlanak, és a látóidegek elhalnak. Az Iowa Egyetem kutatói most olyan vegyületet találtak, amely azi alkohol-dehidrogenázok műkö­dését a májban közvetlenül gá­tolja. Ez a vegyület a tetrameti- len-szulfoxid és származékai. A kutatók már azt is tudják, hogy a testsúly minden kilogrammjára 2—100 mikromolos adag a legha­tásosabb. jük elő a forintot — fűzi to­vább a szót a rangidős. — Napjainkban már a környező európai országokba sem olcsó a túrázás. Bár jómagam már Észak-Amerikába is eljutot­tam, ez nem jellemző a mi sportágunkban. A felszerelés természetesen szintén pénzbe kerül... Témát váltunk. A Sziget- szentmiklóson és Gödöllőn már befejezett munkáikról beszélgetünk. — Nekünk a kőműves szak­máról nincs oklevelünk, pedig maholnap mesterei leszünk a vakolókanál és a spachtli ke­zelésének. De már a korong­ecset sem idegen tőlem — így Soha Sábor. Hogy alig három évvel a gimnáziumi érettségi után mennyire fizetődik ki az „ön­képzés” e sajátos módszere? Erre szintén választ kapok. — Tisztességes a kereset, éves átlagban több mint tíz­ezer forint havonta. Hozzáte­szem. megdolgozunk érte. Tornyok homokkőből Mint megtudom, náluk nincs külön segéd- és szak­munka. Csinálni kell amit el­vállalnak, mégpedig kötélen lógva. Mivel időjárástól függő tevékenységről van szó — té­len, hidegben nem tudnak dolgozni — ezért a jó időben kell ráhajtani. Olyankor nap­keltétől estig tart a műszak, a munkát maguk szervezik. Oklevél nélkül, vakolókanállal Három barát a falon A hét híre TISZTÁBBAN 0 Gyula fogadta a fehérjenövények termesztésé­ről rendezett országos konferencia résztvevőit. 0 Ki­állítás nyílt a fővárosban Bemutatjuk a szovjet kül­kereskedelmi vállalatokat címmel. 9 Lezajlott a Ma­gyar Szakácsok és Cukrászok Egyesületének XXI. közgyűlése. 0 A hét híre az is,. hogy a Közlekedés- tudományi Egyesületben vitaüléseken értékelték a vasút környezetvédelmi tevékenységét. Régi és ezért feledésre ítélt igazságok bizonyulnak feledhetetlennek. Az emléke­zet felfrissítője gyakran a kényszer. Ez ment és megy végbe például a környezet sokféle jellemzőjének romlá­sát látva az élet valamennyi területén. Ami alól a vasút sem kivétel. Nem egészen új dologról van szó persze ott sem. Az 1879. évi 'XL. törvény már magában foglalt olyan kötelezettségeket és intézke­déseket, amelyekre ma azt mondanánk, környezetvédelmi előírások. Nem az elnevezés a fontos, hanem a megneve­zett teendők végrehajtása. Ami körül azonban már ak­kor, a múlt század végén is, ma is mutatkoznak bajok. Az említett törvény megjelenésé­nek esztendejében ugyanis már el kellett járni több sze­méllyel szemben, mert meg­szegték a mozdonyok salak­ürítési szabályait... Az ahogy lesz, úgy lesz alapon történő gondolkodás bizonyára egy­idős az emberrel. Aminek megjelenési terepe lehet sok­féle, akár a környezetvédelem is. S akár a vasútnál is. Így, ezen a módon kell fel­fognunk azt, ami itt, ott, amott történt, történik. Nem különlegességként tehát, ha­nem olyasmiként, ami miatt fölösleges a sopánkodás. Fö­lösleges, mert sokkal haszno­sabb, ha azt szándékozunk megakadályozni, hogy okunk legyen a sopánkodásra. A környezetvédelem haladása legkevésbé indulati ténye­zőknek a függvénye. Ahhoz, hogy tisztábbá*! láthassuk mind a kialakult helyzetet, mind a teendőket, tiszta fej­jel kell(ene) ítéletet alkotni, — Ezzel a négyemeletés tömbbel például 4-5 nap alatt végzünk — mutat kör­be Gábor. — Ugyanakkor az ilyen házgyári panelépületek­nél figyelmesen, nagyon gon­dosan kell ténykedni, mert bi­zony már előfordult, hogy a falak illesztésénél az ujjunk beért a tapétáig. Ez a szige­telés a beázást előzi meg, egyúttal a lakás hőtartó ké­pességét fokozza. A szakem­berek véleménye szerint ugyanolyan fűtés mellett 3-6 Celsius-fokkal melegebb lesz a lakás, ezt mérések bizonyít­ják. — A házfalak után az idén nyáron merre terveznek tú­rát? — Még nem pontosítottuk elképzeléseinket. Az biztos, minél előbb szeretnénk kijut­ni az NDK-beli Szász-Svájc- ba. Nekünk sziklamászóknak az a legoptimálisabb terület. Gyönyörű vidék. Gyakorlati­lag megyényi fenyvesben el­szórtan mintegy ezer, egyen­ként 50-100 méter magas homokkő torony található. Megmászásuk puszta kézzel a legnagyobb kaland. — Ugyanezt a városokban szintén gyakorolhatják, meg­rendeléstől függően. — Valóban, de amíg az egyik felelősségteljes munka, a másik hódolás a természet­nek, a szenvedélyünknek, azaz kikapcsolódás, szórakozás — közli a különbséget Nagy Zsolt. Azután, mintegy jelezve a beszélgetés végét, nyúlnak a vödrökért, a kötelekért, hogy idővel a betonfalak után a szász-svájci homokkő tornyok ugyancsak elérhető közelség­be kerülhessenek. Győri András döntést hozni. Könnyebb azonban, pro és kontra, in­dulatokra hagyatkozni. Ko­rábban a vasút környezetvé- delme-környezetszennyezése is hálás terepe volt az indula­toknak. Szerencsére, mostaná­ban egyre több a jele a tisz­ta (a tisztább) fejnek. Ilyen bizonyíték például az a jelentős környezetvédelmi beruházás, amelynek helyszí­ne Dunakeszin a járműjavító. Ennek a fejlesztésnek a se­gítségével megoldódott a nagyüzem sokféle szennyvizé­nek a megnyugtató kezelése, a tisztítótelep egyszerre hasz­na tehát a vasútnak és a vá­rosnak. Ez a kettős haszon általában jellemző a vasút környezetvédelmi beruházá­saira, hiszen a vaspályák valóban behálózzák az egész országot. Ami a vaspályák környékén történik, az egy­ben települések sokaságán is történik, s emberek sokaságát szintén érinti. Érzékelteti az igyekezetei és egyben a vasút megválto­zott gyakorlatát, a vezetés új szemléletét, hogy bár nagyon szűkösek a pénzügyi források, azért ebben az évben is jut ötvenmillió forintja a cégnek környezetvédelmi beruházá­sokra. Az összeg a feladatokhoz mérten szerény. Ahhoz képest viszont, hogy sok helyen, az anyagiak csökkenésének hatá­sára elsőnek a környezetvé­delmi beruházásokat törölték a programokból, elismerést érdemel. Meghatottságot per­sze nem kell éreznünk. Hiszen a vasút (is), mint bármely más szervezet, a közösség pénzét költi a közösségre.., A közösség finanszírozta például a vonalvillamosítása- kat, mert egyszerre javítja a forgalmi és a környezeti fel­tételeket az ilyen természetű fejlesztés, s „mellesleg” tete­mes energiamegtakarítást is lehetővé tesz. Igaz, az ún. egyszeri beruházás drága. A gőzösnek nem kellettek olyas­mik, amik például a Vác és Aszód közötti vonal villamosí­tásakor 160 millió forintnál nagyobb összeget emésztettek fel. Holott ez a vonal (a tér­képen) néhány centiméter csupán... Költő, Heine írta le a lát­noki szavakat. „A történelem új fejezete kezdődik. A vas­út megöli a teret és már csak az idő marad nekünk.” Azóta a repülőgép az időt is lassan „megöli”, ám a vasút szintén megújul, a szupervonatok kétszáz kilométer feletti órán­kénti sebessége valóban kétsé­gessé teszi, azt kell-e ma is vasúton értenünk, mint har­minc vagy ötven esztendővel ezelőtt. S ha a vonat nem az, ami valamikor volt, marad­hat-e maga a vasút az, ami régen? A kérdésben benne a felelet. S örvendetes, hogy végre itthon is (témánknál maradva, például az űj ko­csimosók, a zárt technoló­giás tisztító álláshelyek se­gítségével) sokasodnak a jelei a szemléletváltásnak. A ko­rábbiaknál tisztábban látják a vasútnál, dolguk minden eset­ben a szolgálat. Még akkor is, ha ezeknek az eseteknek az egyike „csak” a környe­zetvédelem. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom