Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

CW'V'ö-Ooj—^ MA Sokatmondó ”A békés egymás mellett élés jó szándéka tehát megvan KGXWOgtfS mindkét félben. Így van ez még akkor is, ha közismert, hogy a davosi megállapo­dás szépséghibája éppen a »szépség szigete-«, Ciprus. Vagyis az a földközi-tengeri ország, amelynek harmadát csaknem másfel évtizede török csapatok tartják meg­szállva, s időközben egy államalakulat is létrejött ezen a területin.” • (2. OLDAL) A kéfíáró »Apja eleve nem szív­. ,, ,, , • lelte, mivel anyja, Sán­/ateksxmi mester dorfy Anna »a szülést követően másnap, meghalván, magával vitte sírjába az atya szeretetét is az újdonszült nyolcadik gyerek iránt, kinek gondjait Teréz testvérnénje vette által, azon ál­dott nő, ki szeretetével mind a kemény atyát, mind anyját pótolta egész életében.« így azután az iskolai incidensét követően kivették az iskolából és a Győrben akkor alakult katonai iskolába íratták.”. (5. OLDAL) Taxisokat „Az első alkalommal a taxi m mm vezetőjét nem érte teljes ere­tamacfott meg jével a csőfogóval mért csa­pás, reflexszerűen hátravágott és elindította a kocsit. A támadó ekkor kiugrott a járműből és elmenekült. A második esetben vaskalapáccsal többször fejbe ütötte, majd zsebkéssel kétszer meg is szúrta a sofőrt.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS Ä MEGYEI TIHACS LÄPJÄ KM» A *»4 ifi-,-rí*' XXXII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Ára: 1,110 forint 1988. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Hasznos voit a véleménycsere Dr. Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezetője Pest megyében I Nyilvános ülést tart a béketanács Belpolitikai életünkről Az Országos Béketanács feb­ruár 10-én délelőtt tartja idei első ülését a Magyar Tudo­mányos Akadémia székházé­ban. A tanácskozáson Huszár István, az MSZMP KB Párt- történeti Intézetének igazgató­ja tart előadást belpolitikai életünkről, majd a magyar bé­kemozgalom idei munkájának irányelveit és programját vi­tatják meg. Az OBT elnöksé­gének döntése alapján — mi­után a XI. békekonferencia és a tavaly májusi, hasonlóképp nyilvános ülés kedvező tapasz­talatokat hozott — az ülésen érdeklődök is részt vehetnek. Az eszmecserére meghívó, il­letve a mozgalom munkaprog­ramjának tervezete az Orszá­gos Béketanács székházában (Budapest. V., Széchenyi rkp. 6.) személyesen szerezhető be, illetve levélben, vagy telefo­non (315-394) igényelhető. A munkaprogramról az ülés előtt írásbeli véleményt is el lehet juttatni a béketanács címére. Költözik a dabasi alosztály Rendőrök az autópályán Amióta átadták az új 5-ös utat, amelynek egy jelentős szakasza autópálya, ugyancsak megnövekedett a Dabasi Rendőrkapitányság — most már — közlekedési és autó­pálya-alosztályának munkája. Erre most mód nyílt, mert néhány hónappal ezelőtt a Dabas Motel szomszédságában végleg bezárta kapuit a Mini Centrum néven rövid ideig üzemelő kereskedelmi egység. A kiürített üzletházat a rend­őrség vette meg, s már a ter­vek is elkészültek, miként kell átépíteni a nagy eladóteret, a tágas raktárt, hogy megfelelő méretű irodákat, pihenő- és szociális helyiségeket alakítsa­nak ki a napi huszonnégy órá­ban szolgálatot teljesítő rend­őrök számára. Hamarosan elkezdődhetnek az átalakítási munkálatok, tud­tuk meg Rácz Sándor alezre­destől, a Dabasi Rendőrkapi­tányság vezetőjétől. Mint mondta, az év közepén szeret­nék birtokba venni az új lé­tesítményt. Dr. Kovács Imre felkereste a Femü purpacküzemét is. Mellette (balról jobbra): Simon László, a gyár igazgatója, Lénártl László, Ivrasznai Lajos és Horváth Ferenc. (Erdősi Ágnes felvétele) Munkalátogatáson vett részt tegnap szőkébb pát­riánkban dr. Kovács Imre, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­sága gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, aki kél gazdasági egységet, a Pest Megyei Műanyagipari Vál­lalatot és a Csepel Autó­gyárat keresett fel. Útjára elkísérte a vendéget Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára és Lénárd László titkár $ is. A tapasztalatcserén részt vevők első útja Solymárra vezetett, ahol házigazdaként Horváth Ferenc vezérigazga­tó, Rauscher Jánosné, a párt- vezetőség titkára és dr. Szabó Ferenc, a vállalati tanács el­nöke adott tájékoztatást a Pemü tevékenységéről. A ta­lálkozón ott volt Szemethy Lászlóné, a budaörsi városi pártbizottság eiső titkára is. Az OTP-nél 246 milliárdos a betétállomány Jön az adótakarékossági jegy Az Országos Takarékpénztár az címűit esztendőt — az előzetes adatok szerint 240 milliárd forintos betétál­lománnyal zárta. A lakosság OTP-ben elhelyezett pénze 4,9 milliárd forinttal csökkent ugyan az év folyamán, a 12,2 milliárd forintnyi kamatjóváírás eredményeként azonban a növekmény összesen 1,3 milliárd forint volt. A legtöbben a rövidebb idő­re lekötött betétkönyvekből vették ki pénzüket, a tartós lekötésű — és magasabb ka­matozású betétekhez kevésbé nyúltak. Az OTP jelenleg 700 ezer ifjúsági takarékbetét­könyvet kezel, az átutalási be­tétszámlák száma is megha­ladja a 700 ezret, s ma már mintegy 260 ezren vannak azok az ügyfelek, akik bérü­ket, illetve nyugdíjukat is át­utaltatják a munkahelyről. 3,3 milliárd forinttal növekedett tavaly a személygépkocsi-befi­zetések összege, jelenleg 220 ezer várakozónak 16,8 milliárd forintja van a takarékban. Megélénkült a kötvényforga­lom is: az OTP 6,3 milliárd forint értékű kötvényt adott el, ebből 4,4 milliárd forintnyi a saját kibocsátású értékpa­pír, a többit megbízás alapján értékesítették. Az elmúlt évben a takarék- pénztár 68 milliárd forint hi­telt nyújtott a lakosságnak, 16 százalékkal többet mint egy évvel korábban, s a hitelállo­mány jelenleg mintegy 255 milliárd forint. A hitelek több mint 90 százalékát lakásépítés­re, illetve -vásárlásra adták. Áruvásárlási hitelt 708 ezer alkalommal kértek az ügyfe­lek, s a kapott pénzből 9,7 kossági jegy kamata évi 12 százalékos lesz, ha azonban más célra fordítják a befize­tett összeget, a kamat mértéke évi 5 százalék. A vendégek sokoldalú in­formációt kaptak a műanyag flakonokat és gépkocsialkat­részeket gyártó purpack- üzem munkájáról. Megismer­hették azokat a korszerű gé­peket, amelyeken három mű­szakban, kiváló minőségben külföldön is kelendő termé­keket állítanak elő. Egyre bő­vülnek a Pemü kapcsolatai, s ezek egy része már konkrét megállapodásokhoz, közös vál­lalatok, létesítéséhez vezetett. A solymáriak úgy döntöt­tek, hogy egy francia cég közréműködésével átszervezik az irányítási rendszert. Elkép­zeléseik szerint a gyárak ön­álló profitcentrumokként mű­ködnek majd, s az igazgatás­ban csak annyi embert fog­lalkoztatnak, amennyire fel­tétlenül szükség van. A délutáni programban a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár meglátogatása sze­repelt. A vendégeket Lukácsi Gábor vezérigazgató, Halász József, a vállalati pártbizott­ság titkára, Horváth József szakmunkás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja és Török László, a vállalati ta­nács elnöke kalauzolta a szer­vokormány- és dugattyúgyár- tó üzemekben, valamint a járműgyár összeszerelő csar­nokában. Bemutatták azokat a fejlesztéseket is, amelyek­kel az autógyár megpróbál versenyben maradni a világ­piacon. Külföldön És várják A Központi Kémiai Kutatóintézet hatóanyagából a Biogál Gyógyszergyárban niár folyamatosan gyártják a Hcvizos nevű herpesz elleni készítményt. A nemzetközi piacon is egyedül­álló gyógyszerből a hazai ellátás már biztosított, ugyanakkor megkezdődött a készítmény külföldi bejegyzése és .a piacku­tatás is. Piacpolitikájukra jellemző a nagyfokú rugalmasság, s en­nek köszönhetően az utóbbi időben több új partnerrel alakítottak ki hosszabb távú kapcsolatokat. Egyik legna­gyobb vevőjük Kína, ám emellett az Ikarus autóbu­szokba beépítve számos autó­gyári termék talál gazdára a szocialista és a tőkés orszá­gokban. A versenyben mara­dás érdekében most a válla­lat szakemberei által kifej­lesztett automata sebesség- váltó gyártásának megszerve­zésén fáradoznak. Dr. Kovács Imre Pest me­gyei látogatása a késő dél­utáni órákban kötetlen esz­mecserével ért véget. (Dr. Kovács Imrével készí­tett interjúnkat lapunk 3. ol­dalán közöljük.) Magyar-szovjet Együttműködés Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke, aki a KGST végrehajtó bizottságának 126. ülésén vesz részt Moszkvában, az ülés ideje alatt találkozott Alek- szej Antonovval, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettesével, a bizottság szovjet társelnökével és Konsz- tantyin Katusevvel, a szovjet külgazdasági kapcsolatok mi­niszterével, A megbeszélése­ken áttekintették a bizottság legutóbbi, budapesti ülésén hozott határozatok teljesítésé­nek helyzetét, tárgyalták a KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programja vég­rehajtásának kétoldalú Vonat­kozásairól. Helyreállt a pénzügyi egyensúly Nyereséges évet zártok Tegnap délelőtt zárszámadási közgyűlést tartottak Sülysá­pon, a Tápióvölgye Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetben. A részvevőket, köztük az el­nökségben helyet foglaló dr. Csonka Tibort, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettesét, Ko­vács Árpádot, a Pe-t Megyei Teszöv elnökét és Karakas Já­nost. a Pest megyei pártbizott­ság munkatársát Fuksz And­rás, a termelőszövetkezetek gazdasági osztályvezetője kö­szöntötte. Virág István, a termelőszö­vetkezet elnöke számolt befez- után az elmúlt évben végzett munkáról. — Két eredménytelen, vesz­teséges év után — kezdte mondandóját —, örömmel ad­hatunk számot arról, hogy szö­vetkezetünk tavaly eredmé­nyesen gazdálkodott, fejlődése megindult, s a stabilizálódás útjára lépett. Ez valóban örömhír, hiszen a szövetkezettel szemben ta­valy veszteségrendezési — köz­ismertebb nevén, szanálási — eljárás indult, s csak állami támogatással és hitellel tudták fedezni a korábbi években fel­gyülemlett adósságot. Am az 1987-es esztendőt a tervezett 2 millió 418 ezer forint nyere­séggel szemben már 5 millió 713 ezer forintos eredménnyel zárta. Mivel Virág István elnöki Mandátuma lejárt, megköszön­te a tagság bizalmát és a,zt a segítséget, amit munkájához az elmúlt időszakban kapott. A következőkben a tagság­nak az új elnök személyéről kellett döntenie. Ezzel kapcso- labtan dr. Gebauer Béla fő- állatorvos javasolta a részve­vőknek, hogy Virág István mellett vegyék fel a jelölőlis­tára Fazekas Ernő agrármér­nököt is. A tagság ezt a ja­vaslatot nem szavazta meg, s végül ismét elnökké választot­ták Virág Istvánt, a szövetke­zet közgazdasági elnökhelyet­tesévé pedig Fuksz Andrást. Három évtizede dolgozik a KNEB A lakosság bizalmából Szerdán ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet szék­hazában. A népi ellenőrzés megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából Dál­iái László, a KNEB elnö­ke megemlékezett a szer­vezet három évtizedes eredményeiről, időszerű feladatairól, s köszöntötte a népi ellenőröket, illetve az ülésen részt vevő egy­kori KNEB-vczctőkct. A társadalom széles réte­geinek részvételével működő szervezet életre hívásának körülményeit felelevenítve Ballai László hangsúlyozta: az 1953. február 3-án meg­alakult első Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az 1956 után kibontakozó társadalmi és politikai megújulási fo­lyamat részese volt. Az or­szág társadalmi-gazdasági-po- litikai konszolidációjából részt vállaló népi ellenőrzés kez­detben a gazdálkodói, a mun­kavállalói fegyelem megszi­lárdítására, a társadalmi tu­lajdon védelmére, a termelés jobb megszervezésére, a bü­rokrácia megfékezésére, a kü­lönféle visszaélések leleplezé­sére összpontosította figyel­mét. . A lakosság bizalmát jelzi, hogy évgnte mintegy 12 —14 ezer esetben fordulnak a népi ellenőrzés központi és területi szerveihez beadvá­nyaikkal. Az eredmények összegzése mellett Ballai László önkri­tikusan szólt arról is, hogy a népi ellenőrzésnek a jövőben az eddiginél nagyobb figyel­met kell fordítania következ­tetéseinek, javaslatainak, kez­deményezéseinek érvényesí­tésére, a szükséges intézkedé­sek számonkérésére. A népi ellenőrzés új törek­vései — mutatott rá a KNEB elnöke — összhangban van­nak azzal az előkészítő mun­kával, amely az állami el­lenőrzési rendszer korszerűsí­tését célozza. Ennek során abból a tapasztalatból indul­nak ki, hogy az új ellenőr­zési formák — így például a törvényességi és a piacfél- ügyelet — még kiforratlanok; a felügyeleti és a szakható­sági ellenőrzések pedig gyak­ran párhuzamosak, s nincse­nek összehangolva. A megemlékezés után a tes­tület megvitatta és elfogadta a családsegítő központok te­vékenységéről, továbbá a fo­gászati ellátás helyzetéről ké­szített vizsgálati jelentést. A testület végezetül jóváhagyta a gyógyszerellátás helyzeté­ről tervezett vizsgálat prog­ramját. . milliárd forint értékű árut vá­sároltak. Személyi kölcsönt 460 ezren kértek, 5,5 milliárd forint értékben, ez 25 száza­lékkal több mint 1936-ban volt. Nőtt az igény a mezőgaz­dasági és a vállakozói hitelek iránt is: 115 ezren 4,3 milliárd forint hitelt kaptak az OTP- től. A valutaforgalom tavaly fo­rintban 4,9 milliárdot tett ki, 2,6 milliárd forintért adott el, s 2,3 milliárd forint értékben vásárolt valutát az OTP. Az idén a betétállomány mintegy 5—6 milliárd forintos növekedésére számítanak. Fo­lyamatosan felülvizsgálják a betétkonstrukciókat, s felmé­rik, hogy milyen új szolgálta­tásokra van igénye a lakosság­nak. Változtatást tervez az OTP a lakások építésénél: a telep­szerű tömeges lakások helyett egyre inkább a magasabb igé­nyeket is kielégítő otthonok létesítésére törekszik. Ugyancsak a tervek között szerepel az úgynevezett adó- elötakarékossági jegy kibocsá­tása. Ez kizárólag adófizetésre használható fel, s öt- és tíz­ezer forintos címletekben vá­sárolhatják meg azok, akiknek I a jövedelme több forrásból I származik. Az adó-előtakaré-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom