Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

MKtiVKM 1988. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK A HA TO-országok támogatják a megállapodást Vita a rakétasienődés ratifikálásáról í A* amerikai haclerőnemek vezérkari főnökei is eifo- ^ gadásra ajánlották a szenátusnak a közepes hatótávol- 5 ságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris eszközök * felszámolásáról kötött szovjet—amerikai szerződést. A ratifikálási eljárás ré­szeként megtartott bizottsági meghallgatásokon a szakértők közül eddig csupán egy elle­nezte a szerződést: a NATO európai fegyveres erőinek v.olt parancsnoka, Bernard Rogers nyugalmazott tábor­nok. A külügyi, a katonai és a felderítési-hírszerzési bizott­ságban párhuzamosan foly­nak a meghallgatások. Szer­dán a katonai bizottság tag­jai előtt a szárazföldi erők, a haditengerészet, a légierő és a tengerészgyalogság ve­zérkari főnöke nyilatkozott. Valamennyien szóltak ugyan arról, hogy a nukleáris esz­közök felszámolása módosítá­sokat kíván a NATO és az Egyesült Államok katonai el­képzeléseiben, de azt is han­goztatták, hogy a szerződés nem veszélyezteli sem az Egyesült Államok, sem a NATO •partnerek biztonságát. Joseph Biden demokrata párti szenátor, a külügyi bi­zottság tagja, aki korábban körutat tett az érintett euró­pai NATO-tagállamokban, a The New York Times szer­dai számában így írt: a NA- TO-partnerek soraiban „ta­pasztalt valamelyes bizonyta­lanságot és aggodalmat”, de az Egyesült Államok szövet­ségesei mégis támogatják a szerződés elfogadását. A sze­nátor nemcsak a jelen szer­ződés ratifikálását támogat­ja. Indítványozza azt is, hogy az Egyesült Államok kezdeményezzen tárgyaláso­kat a hadszíntéri nukleáris eszközök bizonyos mértékű csökkentéséről és vállaljon nagy szerepet a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők „arányos” csökkentéséről in­dítandó tárgyalások kezdemé­nyezésében. Ugyanakkor az ilyen tárgyalások során Wa­shingtonnak szorosabban kell együttműködnie NATO-part- nerelvel — hangoztatja a sze­nátor. Az emberi jogok és a vallásszabadság kérdései Velencei nemzetközi tanácskozás Az emberi jogokról és á val­lásszabadságról kezdődött nemzetközi tanácskozás szer­dán Velencében, kormánykép­viselők és neves társadalom- tudósok, jogászok, szociológu­sok. történészek és filozófusok részvételével. Az újító jellegű tanácskozásra a helsinki záró­okmányt aláíró 35 országból érkeztek résztvevők. Egyedül Románia képviselői vannak jelen csupán megfigyelőkként. Az összejövetelt Veneto olasz tartomány, a velencei egyetem és a Cini Kulturális Alapítvány kezdeményezte az olasz külügyminisztérium tá­mogatásával. Amint Carlo Bernini tartományi elnök megnyitójában hangoztatta, a cél az, hogy kötetlen, szabad viták során megtárgyalják mindazokat a kérdéseket, ame­lyekről Becsben, az európai biztonsági és együttműködési utóértekezleten is tárgyalnak a kormányok az úgynevezett „harmadik kosár” keretében, s amelyekben a legnehezebbnek mutatkozik az előrelépés. „Ez­zel a tanácskozással szeret­nénk hozzájárulni az utóérte­kezlet sikeréhez, a vélemények őszinte és nyílt egybevetése, a közös pontok felkutatása és konkrét javaslatok megfogal­mazása útján” — hangoztatta Bernini. A bécsi utóértekezleten tár­gyaló küldöttségek vezetői kö­zül húszán jöttek el Velencébe, köztük Erdős André magyar nagykövet,: Jurij Kaslev szov­jet küldöttségvezető és Warren Zimmermann, az amerikai de­legáció vezetője is, hogy ki­fejtsék kormányuk álláspont­ját az emberi jogok és kap­csolatok kérdésköréről. A négy napos értekezleten Giulio And­reotti olasz külügyminiszter von majd mérleget zárszavá­ban. Kontrcsegély Döntés előtt Közép-európai idő szerint szerdán délután kezdte meg az amerikai képviselőház tíz órára tervezett vitáját a kor­mány által követelt legújabb kontrasegély ügyében. Reagan elnök jelenleg 36 millió dol­lár megszavazását kéri az el­következő négy hónapra, en­nek tíz százalékát akarja lő­szer vásárlására fordítani. A katonai segély folyósítását azonban Reagan ígérete sze­rint március végéig felfüg­gesztenék s — az elnök ked­den előterjesztett kompro­misszumos javaslata szerint — folyósítását akkor is a kongresszus helyzetmegítélé­sétől tennék függővé. A ja­vaslatot módosítani nem le­het: azt vagy elfogadják, vagy elutasítják. A szavazás kö­zép-európai idő szerint a ké­ső éjszakai órákban lesz. A Demokrata Párt vezér­szónoka, David Bonior kép­viselő az elutasítás mellett foglalt állást. Szovjet atomba leset áibíre Félreértett próbatelex MIK »VINSA-'.’i'i'SSf A szovjet atomenergetikai minisztérium szerdán a leg­határozottabban cáfolta azo­kat á külföldi jelentéseket, melyek szerint a Szovjetunió­ban atomenergetikai baleset történt volna. A minisztérium a TASZSZ kérdésére válaszolt, miután szerdán több külföldi hírügy­nökség különböző — főként svédországi — forrásokra hi­vatkozva olyan jelentéseket tett közzé, melyek szerint a Szovjetunióban újabb atom- erőművi baleset történt. A mi­nisztérium ezzel szemben kö­zölte. hogy minden szovjet atomerőmű rendben műkö­dik, és minden ezzel ellenté­tes értesülés teljességgel alap­talan. Mint nyugati hírügynökségi, jelentésekből" kitűnik,‘ az ál­hírt az indíthatta útjára, hogy félreértettek egy „próbate­lexet”, amelyet a bécsi köz­pontú Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség és a londoni Nemzetközi Meteorológiai Szervezet az őket összekötő vonal működőképességét el­lenőrzendő váltott egymással. Az üzenet szövegében szere­peit a „nukleáris baleset” ki­fejezés, s a telexváltás a két szervezeten kívül álló szemé­lyek tudomására jutott, akik félreértelmezték rendeltetését és tartalmát. Leszerelési értekezlet Várkonyi Péter genfi megbeszélései A genfi leszerelési értekez­leten a szerdai napot konzul­tációkra és az újabb plenáris ülés előkészítésére használták fel a küldöttségek. Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki szerdán néhány napos látogatásra Genfbe ér­kezett, megkezdte hivatalos programját az ENSZ európai központjában. A délutáni órákban látogatást tett Jan Martenson ENSZ-főtitkárhe- lyetfesnél, a világszervezet genfi hivatalának főigazgató­jánál, majd találkozott Mil- jan Komatináva!. a leszerelé­si értekezlet titkárával és Harald Rose nagykövettel, az NDK genfi ENSZ-missziójá- nak vezetőjével, a leszerelési értekezlet soros elnökével. A találkozón a nemzetközi hely­zet kedvező irányzatairól és ezekkel összefüggésben a genfi értekezlet szerepének növekedéséről volt szó. A magyar külügyminiszter felszólal az értekezlet csü­törtöki plenáris ülésén, és a nap folyamán sajtókonferen­ciát is tart a genfi ENSZ központban. Gustav Husák lemondó, t iisilségém Jakes a nemzeti front elnöke Szerdán Prágában tanács­kozást tartott a Csehszlovák Nemzeti Front, amelyen Gus­tav Húsúk lemondott a nem­zeti front elnöki, valamint a front elnökségében és köz­ponti bizottságában betöltött tisztségéről. Az ülés részve­vői a nemzeti front új el­nökévé Milos Jakest, a CSKP KB főtitkárát választották. Az új elnök a tanácskozá­son elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szo­cialista demokrácia elmélyí­téséhez növelni ke szervezet önállóság: feltétel a politika nyitottsá­ga, valamint a közvélemény jobb tájékozottsága, a társa­dalom legfontosabb területei­nek ellenőrzésében való rész­vétele. Jakes szerint ebben fontos küldetést tölt be a nemzeti front, melynek nö­velnie kell politikai szerepót. Jindrich Polednik, a CSKP KB titkára a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy a de­mokratizálás, illetve a szocia­lista önigazgatás fejlesztése nélkül nem lehet alapvető változtatásokat végrehajtani a gazdaságirányításban. A Pontegon bejelentése Új vegyifegyyergyá/tás Reagan elnök jóváhagyása alapján az Egyesült Államok­ban 1990-ben megkezdődik a „Big eye”-nak elnevezett bi­náris bombák gyártása — je­lentette be kedden a Penta­gon szóvivője. Az amerikai kongresszus az 1987-es katonai költségvetés­ben 90 millió dollárt irány­Ncm bic-értc közte t kérdőjelekkel Dél-afrikai bejelentés Dél-Afrika hajlandó részt venni egy olyan, Namíbia jö­vőjéről tartandó regionális ér­tekezleten, amin részt venne az összes érdekelt fél. Mint Pik Botha dél-afrikai külügy­miniszter kedd esti tévéinter­jújából kitűnt, Pretoria ezek közé sorolja az UNITA nevű angolai ellenforradalmi szer­vezetet is. Botha nyilatkozata szerint Dél-Afrika támogatja a Na- míbia-értekezlet összehívását, amennyiben előzőleg határo­zott biztosítékokat kap arra, hogy kivonják Angola, terüle­téről az. ott lévő kubai csapa­tokat. Botha elképzelése sze­rint egy ilyen rendezési kon­ferencián részt venne az an­golai és a dél-afrikai kormány, a Pretoria és Washington tá­mogatását élvező UNITA, to­vábbá a Dél-Afrika által ki­nevezett namíbiai bábkor­mány, illetve a Namíbia füg­getlenségéért harcoló Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) képviselője. A bejelentés azt követően hangzott el, hogy a múlt héten magas szintű angolai—ameri­kai tárgyalások voltak Luan­dában a kérdésről. A tárgya­lásokon első ízben vett részt a kubai kormány képviselője is. A luandai eszmecserét köve­tően az angolai kormány ismét leszögezte: Namíbia független­ségének és a luandai kormány szuverenitásának garantálása esetén nem lesz szükség a ku­bai csapatok által Angolának nyújtott segítségre, és kivon­ják az országból az ott lévő 40 ezer főnyi kubai katonasá­got. E hét elején aztán amerikai kormányképviselőknek — állí­tólag éjszakába nyúló egyez­kedések során — végre sike­rült meggyőzniük Dél-Afrika Washingtont > •nagykövetét á Narníbia-értekeziet gondolatá­nak helyességéről. A dél-afri­kai tárgyalási hajlandóság ér­tékét azonban mindenképpen csökkenti az UNITA szerepel­tetéséhez való ragaszkodás. zott elő a bináris fegyverek gyártására. Az új vegyi fegy­ver egyes fajtái előállításának megkezdését azonban ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az elnök külön nyilatkozatban erősítse meg: az adott fegyver gyártása az Egyesült Államok nemzeti érdeke és megfelel a környezetvédelmi követel­ményeknek. Ronald Reagan múlt év október 16-án adott ilyen értelmű nyilatkozata alapján decemberben bejelen­tették, hogy megkezdik a 155 milliméteres bináris lövedé­kek gyártását. Ugyancsak fo­lyik már a sorozatvetőböl in­dítható rakétákhoz való biná­ris robbanótöltetek kidolgozá­sa. TÚSZDRÁMA Szerencsésen ért véget az alabamai Tuscaloosában mint­egy nyolcvan kisiskolás fog­sága. A gyermekeket egy fegy­veres több mint 10 órán át tar­totta túszul saját iskolájukban. Az elmezavarodott férfi, aki egyébként a vietnami háború hadviseltje, azt követelte, hogy Reagan elnöknek is elmond­hassa: mi a baj szerinte az amerikai társadalomban. A gyermekeket túszul ejtő James Jlagvey 0 végül is megelégedett azzal, hogy az állam kormány­zójától kapott videoszalagra rögzítette üzenetét. TAVALY MÁRCIUSBAN, r mikor szinte végsőkig kiéle­ződött a török—görög fe­szültség, senki sem hitte vol­na, hogy alig tizenegy hónap múltán a két NATO-ország kormányfője konkrét megál­lapodásokkal pecsételi meg a k;békülést. Andreasz Papand­reu és Turgut özal, a svájci Davosban találkozott egymás­sal az elmúlt hét végén, s a jelek szerint a két minisz­terelnök kézfogása lényege­sen többnek bizonyult, mint egyszerű formaság. Athén és Ankara kormányfője között ugyanis megegyezés született az úgynevezett forró drót kiépítéséről, s arról is, hogy kereskedelmi kamarákat hoz­nak létre mindkét főváros­ban. A két szomszédos ország viharos történelmi kapcsola­tainak finiséhez tartozik az is. hogy özal március elején Hellasz vendége lesz. Ezt Pa­pandreu jelentette be kedden este, Svájcból való hazatéré­se során. A békés egymás mellett élés jó szándéka te­hát megvan mindkét félben. Így van ez még akkor is, ha közismert, hogy a davosi megállapodás szépséghibája éppen a „szépség szigete”; Ciprus. Vagyis az a földközi­tengeri ország, amelynek harmadát csaknem másfél év­tizede török csapatok tartják megszállva, s időközben egy államalakulat is létrejött ezen a területen. A két kormány­fő közötti megbeszélések so­rán erről a problémáról nem 'Jegyzet S ÜK A Tálam KÉZFOGÁS esett szó. Legalábbis egyelő­re. MEGFIGYELŐK vélemé­nye szerint Athén és Anka­ra kapcsolataiban — ez alka­lommal — más tényezők ját­szották szerepet. Elsősorban az, hogy Törökország szeret­ne belépni a Közös Piacba, Csakhogy az EGK-nak az Égéi-tenger másik országa is a tagja, így a szomszédok kö­zötti szembenállás, s az eb­ből fakadó esetleges athéni „nem” veszélybe sodorhatja az ankarai elképzeléseket Hellasz problémái más jelle­gűek. Papandreu kormányfő az elmúlt évek során számta­lan kompromisszumra kény­szerűit. mind bel-, mind kül­politikájában A NATO és a közös piaci tagság megkérdő­jelezése, a görög földön lévő amerikai támaszpontok fel­számolása. amelyeket egyko­ron meghirdetett, nem váltak valóra. Ugyanakkor egy sor más kérdésben igazi áttörést hajtott végre. így például szoros és jó kapcsolatokat alakított ki a Szovjetunióval és a többi, szocializmust építő országgal. Papandreu elköte­lezett híve a balkáni atom- feevv^rmentes övezet létre­hozásának is. Ugvanakkor a davosi nyitás tovább erősíti a pozícióit, s egyben alapot te­remt a továbblépéshez. A török—görög ellentétek ugyanis nemcsak a ciprusi helyzet megítélésében gyöke­reznek. Ezt bizonyítja a ta­valy márciusi konfliktusve­szély is, amely az Égei-ten- geren található olajkincs kap­csán robbant ki. Az itt talál­ható sok-sok szigetecske túl­nyomó többsége görög felség- terület, de a „fekete arany” kitermeléséből a török fél is részt követel, mivel ankarai megítélés szerint ez a kincs a kontinentális talapzatban található. A barátságtalan vi­szony eddig lehetetlenné tet­te a kitermelést. Tavaly, ami­kor az eurázsiai ország úgy döntött, hogy érvényesíti kö­veteléseit, hadihajók védel­me mellett láttak munkához a szakemberek. Athén ezt provokációnak minősítette, s csak kevesen múlott, hogy a két NATO-ország nem keve­redett egymással súlyosabb konfliktusba. Mindenesetre az akkori feszültség hozzájárult ahhoz, hogy most dokumen­tumban is rögzítették az Athén—Ankara forró drót lét­rehozását. DE VAJON hogyan látja az Atlanti Szövetség, s annak vezető hatalma, az Egyesült Államok a török—görög köze­ledést? Kétségtelen — ezt az eddigi megnyilatkozások is alátámasztják —, hogy ked­vező a Papandreu—Özal ta­lálkozó megítélése világszer­te. A Papandreu-kormányzat az elmúlt években jó néhány alkalommal helyezkedett szembe az amerikai elképze­lésekkel. Különösen Wa­shington fegyverkezési politi­kája került állandó bírálat kereszttüzébe. amelyet az Athénra gyakorolt amerikai nyomás sem tudott minden­kor ellensúlyozni. A török magatartás az Egyesült Álla­mok szemében lényegesen ki­egyensúlyozottabbnak bizo­nyult, így a katonai segélyek nagyobb felét is ebbe az or­szágba irányították. Közben a török gazdaság is sikereket ért el, kereskedelmi kapcso­latokat épített ki egy sor or­szággal, megszilárdult a de­mokratizálás folyamata. Csakhogy a továbblépéshez szükség van Görögországra is. Ezt ismerték fel Ankará­ban éppen úgy, mint Athén­ban. A vitás ügyek felszá­molása ugyan nem ígérkezik könnyűnek, s valószínűleg hosszú idő fog még eltelni, amíg valamennyi területen mindkét fél érdekeit figye­lembe vevő, igazságos megál­lapodás születik. De ennek lehetőségei már megterem­tődtek. A márciusi kormány­fői találkozó — ha létrejön — nemcsak a két ország vi­szonyában hozhat új ered­ményeket, de az egész bal­káni térség biztonságát és bé­kéjét is növeli. Csitári János Csak röviden... A KIS LÉPÉSEK politiká­jának folytatását helyezte ki­látásba az amerikai—lengyel viszonyban John C. White- head, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, aki szerdán fejezte be ötna­pos lengyelországi látogatá­sát. Whitehead szerdán talál­kozott Wojciech Jaruzelsklvel. a LEMP KB első titkárával is. A FRANCIA kormány heti ülésén jóváhagyták az elnök- választás menetrendjét. Az el­ső fordulóra április 24-én ke­rül sor, a másodikra, amelyen már csak az első forduló két legjobbja vehet részt, május 8-án. Ahhoz, hogy valaki fel­kerüljön a választható pályá­zók jegyzékére, legalább 500 választott tisztségviselő ajánló aláírását kell megszereznie. b Tegnap történ! be Óvári Miklcs Kőbányán Övári Miklós, az MEZT tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a főváros X. rületébe. Kőbányára látogatott. A vendéget a kerületi párt­bizottságon Zarnóczi József első titkár és Szabó Károly ta­nácselnök tájékoztatta a százezres lélekszámú pesti városrész fejlődéséről, az ott működő gazdálkodók tavalyi eredményű­ről, az idei gazdasági év kezdeti tapasztalatairól, illetve a la­kosság és a dolgozók hangulatáról. A tájékoztató után Övári Miklós megtekintette a kőbányai sorházépítkezéseket, majd a Budapesti Konzervgyárba látogatott. Övári Miklós ezután ak­tívaértekezleten _ időszerű gazdasági és politikai kérdésekről adott tájékoztatást, és válaszolt a dolgozók kérdéseire. A békemczgalom feladatai Tájékoztató a DlVSZ-ben Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást tett az Országos Bé­ketanácsnál, ahol a békemozgalom vezetőivel, illetve a válasz­tott testületek több tisztségviselőjével találkozott. A vendég­látók tájékoztatták a KB titkárát a Béketanács munkájáról, a magyar békemozgalom időszerű feladatairól, a hazai és a nemzetközi békemozgalom helyzetéről. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára szerdán látogatást tett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti székhazában. A vendéget Valid Maszri elnök és Cservény Vilmos főtitkár tájékoztatta a DÍVSZ tevékenységéről, valamint a szövetség budapesti köz- gyűlésén elfogadott megújulási program végrehajtásának ed­digi tapasztalatairól, s a jövőre megrendezendő XIII. Világ- ifjúsági Találkozó előkészítésének feladatairól. Szűrös Má­tyás részt vett a DlVSZ-iroda ülésén, ahol tájékoztatást adott hazánk külpolitikai törekvéseiről. Anatolij Gribkov hadseregtábor­nok, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői törzsének főnöke, szerdán eluta­zott Budapestről. Magyarországi programja során megtekin­tette a hazánkban folyó Barátság ’88 elnevezésű gyakorlatot Elutazott Gribkov <5

Next

/
Oldalképek
Tartalom