Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
1988. FEBRUÁR 3., SZERDA MßMcm 5 Zene, film a zsámbéki felvételin Kísérlet — nagy felelősséggel Igaz, csak vendég voltam múlt nyáron a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán, mégis némi szorongással ültem be abba a terembe, ahol a felvételi vizsga folyt. Hiába no, az embert olykor befolyásolják hasonló alkalmakkor szerzett emlékei. Természetesen mindegyik pályázóért izgultam. Akkor kellemes meglepetésként hatott, hogy a bizottság is drukkolt a szemközt ülőknek. Talán azért is, mert az országban elsőként itt vezették be az új komplex felvételi módszert. Mikéntjét és a vizsgaanyagot — dr. Kovács Józsefné, dr. Kovács Erzsébet, Sasvári Márta, Hoványi Lajos, Bordi Károly, dr. Gasparics Gyula és Kádár Gyula — a főiskola hét oktatója dolgozta ki. Tapasztalataikról és a továbbfejlesztés lehetőségéről beszélgettünk közülük hárommal. — Az egész világon — így hazánkban is — kutatják, keresik a kiválasztási rendszer tökéletesebb formáit — kezdi Kádár Gyula, a neveléstudományi tanszék adjunktusa, a team vezetője. — A korszerűsítés a közoktatás megújításának lényeges kérdése lett, A társadalmi szükségszerűség ösztönzött bennünket is. hogy próbáljuk az újat — a jobbat — megtalálni. A főiskolai nevelő-oktató munika talán a legkevésbé szívesen vállalt része a felvételi vizsga — jegyzi meg Kádár Gyula. — Óriási a felelőssén! Néhány szegényesnek mondható információ, valamint egyszeri vizsgateljesítmény alapján fiatalok sorsáról kell dönteni — ioazságosan. A pontszámítás rendszerének helyessége, a rendelkezésre álló eszközök objektivitása is vitatható. Nemcsak heten — Az új. komplex felvételi •rendszer kidolgozásában nem csupán hét ember munkája rejlik — veszi át a szót dr. Kovács Erzsébet, a magyar nyelv és irodalom tanszék adjunktusa. — Nemcsak saját kollégáink, hanem középiskolai igazgatók, tanárok is segítettek, akik később a felvételi bizottságban is közreműködtek. — De az Útkeresés a mi feladatunk volt — jegyzi meg Kádár Gyula. — Ehhez áttanulmányoztuk a hasonló jellegű nemzetközi s hazai kísérletek eredményeit, s egy új rendszer kidolgozására törekedtünk. Nehéz volt megválasztani az elnevezést, hiszen kísérletről van szó. Ugyanakkor a törvényes kereteket nem léptük át. — A központi vázlatot tulajdonképpen Kádár Gyula dolgozta ki — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Gaspanics Gyula, a magyar nyelv és Irodalom tanszék adjunktusa. — Ö hangolta össze a többi oktatónak egy-egy részterületről egybegyűjtött adatait. Az újítási szándék egyébként a legjobb időpontban került szóba. Az országban mindenütt megnézhették és tanulmányozhatták saját írásbelijüket a jelentkezők. Megszűntek a körzetesítési határok, ennek következtében nálunk ötszörös-hatszoros lett a túljelentkezés. s színvonalasabb volt a vizsgateljesítmény. Ugyanakkor főiskolánk jelenlegi vezetősége fogékony az újra. — Kutatómunkánknak két fő iránya volt — magyarázza Kádár Gyula. — A pedagó giai képességet az alkalmas- sági vizsga eredménye mutatja meg. Bár döntő szerepet játszik a jelölt felkészültsége, mivel a felvételhez szükséges pontszámok ezt tükrözik. A szóbeli — fogalmazzuk így: elbeszélgetés — pedig képet ad a pályázók szemé'.vis-égé- rol. Kérdeztük színházi élményeiről, olvasmányairól. — A komplexitás tehát csupán a szóbeli felvételire érvényes? — Igen — válaszolja dr. Kovács Erzsébet. — Egy kiragadott vers- vagy prózarészletet kapnak a pályázók, amely jellemző egy adott korra, s amelyet a középiskolák szöveggyűjteményéből választottunk. Ez látszólagos könnyítés, azonban a felelő százféle úton indulhat tovább. Ebből felmérhetjük azt a tudást, amit a középiskolában megszerzett. Megmutatja intelligenciáját: mit tud kezdeni az adott történelmi korral, milyen összefüggéseket ért meg belőle politikai és képzőművészeti. irodalmi vonatkozásban. Kiderül nyitottsága, ugyanakkor a kötetlen beszélgetés nem zárja le a tételt. A kiküldött tájékoztatóban megjelöltük a témaköröket. A pedagógusok olyan kérdéseket tesznek föl, amelyek p. legjellemzőbbek egy adott korra, s amelyek segíthetik a jelöltet a gondolkodásban. Az új sikere — Végül is hányán választották a komplex felvételi lehetőségét? — A 917 jelentkező közül 761-en választották a hagyományos vizsga lehetőségét — amely csupán a tételes tudást mutatja, 192-t vettünk föl közülük — összegzi Kádár Gyula. — A komplex rendszert 156-an választották, közülük ötvenheten kerültek be a főiskolánkra. Ha százalékban akarjuk kifejezni az eredményt, 11,5 százalékkal többen kerültek a főiskolára a komplex felvételizők közül, mint a hagyományos lehetőséget választók. ■— Már a felvételi vizsgák értékelésekor feltűnt, hogy a frissen érettségizettek választják a hagyományos felvételit, míg a már némi tanítási gyakorlattal rendelkezők a komplexet. Mi lehet ennek az oka? — Többféleképpen magyarázzuk — foglalja össze Kádár Gyula. — A középiskolások tanulási módja nem megfelelő, helytelen önismerettel rendelkeznek, ugyanakkor a középiskolákban a tanárok kevésbé kérik számon a komplex tudást. Úgy érzem azonban, hogy mi is hibát -követtünk el, hiszen a kiküldött levél nem volt mindenki számára világos. A-rra kérünk minden igazgatót, pedagógust, akik már tudják, diákjaik hozzánk fognak jelentkezni, hogy a választási lehetőségről bővebben tájékoztassák őket. Közös szóbeli — Hamarosan sor kerül a jelentkezési lapok beadására, s ismét elkövetkezik a felvételi vizsgák ideje. Tapasztalataik alapján mennyiben módosítják a komplex felvételi rendszert?, — Míg tavaly magyar—történelem, illetve magyar—matematika szakpárra jelentkezők választhatták ezt a formát, addig az idén már magyar—pedagógia szakpárra jelentkezők is élhetnek a lehetőséggel — magyarázza Kádár Gyula. — A komplexitást fokozni szeretnénk, kibővítve művészeti, művelődés- történeti, képzőművészeti, zene- és filmművészeti területekkel. Nemcsak egy irodalmi szemelvényt adunk, hanem legalább hármat és zenerészletet Is, hogy a pályázó vá- laszthas-son közülük: melyik alapján jellemzi az adott kort. Szükségszerűnek érezzük az átgondoltabb alkalmassági vizsga' kidolgozásét is. Közös írásbeli érettségi-felvételi már országosan létezik, ez ‘is, egy újítás volt tavaly. Azonibain mi javasoltuk a minisztériumnak, hogy a tanítóképzésben — kísérletképpen esetleg — -nálunk legyen közös szóbeli vizsga. Nem sok értelmét látjuk, hogy a pályázó még egyszer „érettségizzen”. — Miért nem szólnak a komplex matematikai felvételiről? — Kevesebb sikerrel járt, pedig a logikai feladatok és nyelvtani ismeretek szorosan összefüggnek. Nem elég ugyanis jól megoldani a feladatot, hanem világosan és szabatosan meg is kell magyarázni! Hiszen a katedrán is ezt teszik majd. Tehát az idén is két felvételire kerül sor: nem csupán a pályázók, hanem a pedagógusok tudása-képessége is megméretik. Vcnnes Aranka IALLÍTÓTBRMEKBOL Festmények és térplasztikák Szobon, a Börzsöny Múzeumban március végéig láthatók Ziman Lajos szobrai és Bárány István képei. Körtvélyessy Magda festményei a SZOT rózsadombi üdülőjében február 15-ig tekinthetők meg. Mile Bácsi Irén képei és Molnár Attila bőrmozaikjai a II. kerületi Marczibányi téri Művelődési Központban február 16-ig várják vendégeiket. Ziman Lajos példás szívóssággal szerkeszti szobrait. Ennek köszönheti, hogy 1987-ben felvették a Művészsti Alap tagjai sorába. Megérdemelten. Mészkőből faragott Apója felvonultatja képességeit, szorgalmát, a mű iránti odaadását. A mezőgazdasági szerszámokban az ember megtett útja válik láthatóvá a kasza, kapa, gereblye ismert formája segítségével, munka emlékműve megteremtésének igényével. Térplasztikáiban is választékos. A Dada elvont alakzata a gyermek és a hozzátartozó nő szertartásos kapcsolatát sűríti megfontolt absztrakcióval. Minden tekintetben izgalmas a kollekciója. Portrékat várunk tőle a jövőben; ez alapozhatja fokozandó elvonatkoztatásait. Bárány István vizuális elmélkedései a Csók és a kezek tárgykörében mozognak, mozdítják képzeletünket. Nincs még azon a fokon, hogy ne igényelnénk fokozott valósághűségét. Poe-illusztrációi ki- emelkedőek. Szőnyi István remekműveinek színes csöndje fogadja a látogatót Zebegényben. Lánya, Szőnyi Zsuzsa fiatalkori iskolatársa volt Schneider István, a zebegényi emlékmúzeum dolgozója, aki gyermekkorukban megmentette a szigetnél a vízbe merülő Szőnyi Zsuzsát. A festő a parton csak a küzdelmet vette észre, s amikor a fiú úszva hozzáért, pofonvágta. Amikor kiderült a tévedés, Szőnyi egy nagy tábla Hunnia csokoládéval és egy pengővel engesztelte azt a Schneider Istvánt, aki most is nagy szeretettel említi a Dunakanyar európai hírű alkotóját. Azt a Szőnyi Istvánt, aki festőnek, embernek egyaránt kimagaslónak bizonyult. A februári tárlatlátogató erről győződhet meg újra és újra a Zebegényi este és a Kertben című alkotásai — mesterművei előtt. ADIOFIGYELO A HÉT KÖLTŐJE. Ezerki- lencszázhatvanhatban, amikor a Kossuth-díjat kapta, azt írtam Nagy Lászlóról, hogy a mű még távolról sem kész, nem befejezett. Ám, amit addig alkotott, kétségkívül magán viseli az egyediség, a kivételes nagyság jegyeit. Nemzedékünk — őszinte vívódásaival, makacs útkeresésével együtt — egyik legigazabb szavú költője. A három királyok egyike, aki Juhász Ferenc és Simon István társaságában elhozta a maga költői ajándékát az űj világ születésekor. Ma már ezt mind a múltba kell tenni, hiszen korai halálával, a mű — akarva-aka- ratlan — teljes egésszé vált, költészete, nagyszerű műfordításaival egyetemben, az újkori magyar líra egyik legszebb és legdrámaibb értékei közé tartozik. Bakonyalja. Felsőisztkár küldötte volt a városban. Iszákjában kazalnyi verssel érkezett, amelyek a paraszti élet nehézségeiről, a háborús évek nyomasztó közérzetéről szóltak kifejező képekben, valósághű lírai vallomásokban. Csakhamar hangot váltott, hiszen a bontakozó új világ kezdeti távlatai öt is — annyi fiatal társával egyetemben — rabul ejtették s a komor múlttal szemben a Májusfák. a Zuhatag és a többi más verse a hit és a lelkesedés hangját ütötte meg. A háború utáni első években keze az írótoll mellett a rajzkrétával, a karcolótűvel Is megbarátkozott. Először az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be. Mint költőt is kezdettől fogva a színek és a formák iránti érzékenység jellemezte. „Képírói” tanulmányai festői látásmódját még inkább kiteljesítették. Egyik beszélgetésünkkor mondotta: — A rajzhoz, a képzőművészethez mindmáig nem maradtam hűtlen. Évek óta irodalmi hetilapunk képszerkesztője vagyok. Az ábrázolóművészet éppúgy megmozgatja képzeletemet, mint a költészet, a szavak mágiája. Most Dylan Thomas verseihez készítek rézkarcokat — rendelésre —, de elsősorban kedvtelésből. A műfordító Nagy Lászlónak a bolgár népköltészet mellett a másik nagy szerelme Federico Garda Lorca; művészi törekvéseikben talált talán közöset. A nagy spanyol az andalúz dallamokat hangszerelte a legkorszerűbb költészet strófáiba. Lor- cához hasonlóan, valamint Bartók Béla és József Attila példájától ösztönözve, szintén a nagy összegezést kísérelte meg, amelyben együtt van a nemzeti hagyomány a szocialista és a korszerű formákkal. EGÉSZ KÖLTÉSZETE azt bizonyítja, hogy a költő megtalálta önmagát. Az eleinte vélt ideálokból fölocsúdva az utolsó években művészetében a való élet összetett kifejezése jelenik meg. Tündérien lá- tomásos képek; a képzelet színes, tükröző fátylán sugároznak a valóság fényei. Egyik nagyszerű versében írta: Versben bujdosó haramia vagy, / fohászból, gondból, rádszabott sorsból / hír- hedett erdőt meg iszalagos / bozótot teremtesz magad köré, / vele fekete éjt, hol fehér / inged is rebegő selyem- lidérc. Igaz, akadtak olyan vélemények is az életében, amelyek költői képzettársításait idegenkedve fogadták, szemére vetették, hogy formailag nehezen követhetők. Ezeknek válaszolt egyszer: Nem mindig az én verseimben van a homály, hanem az esztétikailag képzeletlenekben és a renyhékben. Nem kezdhetjük mindig az ábécénél a költészetet. Én a mesterségek iránt mindig tisztelettel érdeklődöm, s megvetem azokat, akik az én mesterségemet csúfondáros tisztelettel illetik. Megvetem azokat, akik egyetlen hivatásuknak érzik, hogy untalan egyszerűségből vizsgáztassák a költőt. Ök azok, akik elhanyagolják a szakmájukat. Halálának tizedik évfordulója alkalmából a rádióban ő volt a hét költője. A választás méltó volt e rangos rovat eddigi magas színvonalához. Szombathelyi Évin Körtvélyessy Magda: Virágok Körtvélyessy Magda szenvedélyes utazó, aki Koreától Egyiptomig, Párizsig huszonhat országban járt, s mindenhonnan vázlatokkal érkezett vissza. Ekként születnek képei — élmények és tapasztalatok nyomán. Egyforma gondot fordít a mű minden pontjára, — így szerkeszti meg látomásait aktokról, virágokról, Balatonról és tuniszi, indiai, kanadai tájakról. Az egzotikum festői szépség lesz. Különösen érdekesek a minden tekintetben átélt egyiptomi feljegyzései. Körtvélyessy Magda azonban minden általa megpillantott és kiválasztott motívumban képes összefoglalni az élet színes rezdüléseit. A Csontváry Teremben Ve- csési Sándor kölesdi tája és a Budakeszin alkotó Somos Miklós Búcsú című festménye kelt figyelmet, továbbá Domonkos Béla Vizslája és Gyí lovam! című bronzszobra, annak tanúbizonyságául, hogy Dömsödön és Érden is új szépségek születnek. Mile Bácsi Irén munkái megtalálhatók a hévízi Napsugár Szállóban. Külön előnyben részesíti a virágok ábrázolását, mely szemléletéhez közel áll. Érzékeny alakjukban képes emberi tartalmakat jelölni, megközelíteni. Molnár Attila iparművész 1985 óta szerepel munkáival egyéni kiállításain, így Petőfibányán, a Vízivárosi Galériában és Százhalombattán. Fénygraíikái és bőrmozaikjai keresettek; kanadai, német, olasz és indiai magángyűjteményekben is megtalálhatók. Űjabb tárlatán ugyancsak olyan műveket vonultat fel, amelyek ambícióit, eredményeit jelzik, olyan átvehető kincseket, melyek valósághűségük révén kapcsolatot tudnak találni az emberekkel. Losonci Miklós Boltvezetők! Bővíthetik boltjuk áruválasztékát, növelhetik vevőkörük elégedettségét, ha igénybe veszik az egységcsomagküídő szolgáltatását — Négyféle összeállításban kínálunk alapvető papír- és írószerárukat tartalmazó típuscsomagokat — egy-egy csomag fogyasztói ára 4600 és 5300 forint között van (ez a 25%-os általános forgalmi adót is tartalmazza) — számlázás nagykereskedelmi áron — rendelését postán teljesítjük. Részletes tájékoztatást ad az Apisz Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztálya. Cím: Budapest, Wesselényi utca 6. 1075. Jobb árukínálat, nagyobb nyereség! Buda környéki üzem felvesz a műanyagüzemébe m űsza k vezetőt, fröccs- és extrudergépek üzemelésében jártas elektroműszerészt, valamint villanyszerelőt Felvételre keres továbbá műanyagüzembe gépkezelőket, a kiszerelőüzembe női betanított munkavállalókat Alkalmaz adminisztrációban jártas, a német nyelvet, lehetőleg levelezési fokon ismerő munkavállalót Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a (26)-48-049-es telefonon.
