Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
6 1988. FEBRUÁR 3., SZERDA Jogi tanácsok Családi pótlék a házastárs hosszan tartó betegség® esetén $ Ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózása • A magán- személyek földadója g A köt® les rész • A nevelt gyermek nem örököl 9 Az áthelyezés © „Peröcsényi anyuka’* jeligéjű olvasónk házastársa hosszább ideje van táppénzes állományban és sajnos a rokkantsági nyugdíjba helyezése is elképzelhető. A feleség az iránt érdeklődik, hogy mikortól kaphatja az egyedülállóak családi pótlékát, és kérelmét hol kell előterjesztenie. A jogosultság szempontjából egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa a lakóhelye szerint illetékes munkaképességcsökkenést véleményező elsőfokú orvos; bizottság igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét kétharmad részben elvesztette és ez az állapota előreláthatólag hat hónapon át fennáll. A házastárs a családi pótlék folyósítása szempontjából ebben az esetben is csak ákkor minősül égyedülállónak, ha keresete, jövedelme — ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat — az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el. Ha tehát olvasónk az előbbi feltétel alapján a magasabb összegű családi pótlékra jogosult, munkahelyének társadalombiztosítási kifizetőhelyén terjessze elő kérését. © Tartási szerződés alapján örökölt egy ingatlant K. J., ceglédi olvasónk. Ha a házat értékesíteni kívánják, kell-e jövedelemadót fizetni? — kérdezi. Ha az ingatlan 1 tíz éven belüli értékesítéséből a tulajr dönosnak' jövedelme származik, adót kell fizetnie abban •az esetben Is, ha a tulajdonhoz öröklés útján jutott. Ez az előírás a korábbi jogszabályoktól eltér, mivel áz 1988. január 1-jét megelőzően örökölt ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem után nem kellett adót fizetni. A jövedelem megállapítása a következők szerint történik. Meghatározzák az ingatlan forgalmi értékét abban az időpontban, amikor az értékesítés történt. (Ez az érték szolgál egyébként az illetékkiszabás alapjául.) Ebből az értékből levonják azokat az igazolt költségekét, amelyek a megszerzéssel kapcsolatban merülték fel (pl. illeték stb.), továbbá mindazokat a költségeket, amelyekkel a tulajdonos az ingatlan értékét növelte. E különbözet után adót kell fizetni. A jogszabály a 10 éven belüli jövedelemszerzést adóztatja meg, ezért az időpontok számításának igen nagy jelentősége’ van. Az ingatlan megszerzése időpontjának ugyanis azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Öröklés esetén az örökhagyó halálának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Abban az esetben, ha a tulajdonos az értékesített ingatlanhoz földrendezés, vagy kisajátítás miatti földcserével jut, a szerzés időpontjának az eredeti ingatlan szerzésének időpontját kell tekinteni. Mivel az ingatlan átruházásából származó jövedelem az éves adó mértékét jelentősen megnövelheti, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy legfeljebb három évre megosztásra kerüljön a jövedelem. Ilyen esetben a megosztást az értékesítést követő év március 20-ig kell kérni az adóhatóságtól. Fontos azonban tudni, hogy a jövedelem nem osztható meg annál több részre, mint ahány teljes évig az ingatlan a magánszemély tulajdonában volt. Ha tehát valaki az örökséget azonnal értékesíti, az így megszerzett jövedelmét megosztani nem lehet. © N. I. szigetbecsei olvasónk mezőgazdasági ingatlant használ. Azt kérdezi szerkesztőségünktől, hogyan változtak meg a földadó fizetésének szabályai. A magánszemélyek földadójára vonatkozó korább; jogszabályok nem változtak alapvetően. A 38/1976. (X. 31.) IM sz. rendelet alapján tehát a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet tagja, a mezőgazdasági szakszövetkezet és mezőgazdasági szakcsoport tagja, valamint az egyéb foglalkozású személy abban áz esetben, ha mezőgazdaságilag művelhető földterületet bármilyen címen (tulajdonjog, haszonélvezet, haszonbérlet stb.) használ, a magánszemélyek földadóját köteles fizetni. Ugyancsak adóköteles az illetményföld használata is. Mezőgazdaságilag művelhető területnek kell tekinteni a mező- és erdőgazdasági ingatlanom kívül az egyéb célokra szolgáló területet is (a házhelyet, a lakóház körüli. kertet, a gyümölcsöst stb.), kivéve az ingatlan-nyilvántartás által a művelés alól kivett földterületet (utat, udvart stb.). Az adókötelezettség a használat következtében terheli a földdel rendelkezőt, így azt akkor is meg kell fizetni, ha abból jövedelme egyébként nem származik. © öt évvel ezelőtt egy házrészt kapott ajándékba nevelőapjától O. K., gödöllői lakos. A nevelőapa nemrég meghalt és végrendeletileg olvasónkra és nem pedig, vér szerinti fiára hagyta vagyonát. Ügy hallotta, hogy mégsem kaphatja meg nevelőapja hagyatékát, mert abból ki kell adni a köteles részt. Mennyi ennek a mértéke? — kérdezi. Vagyonával általában mind életében, mind halála esetére a tulajdonos szabadon rendelkezik, Ez a rendelkezési jog azonban a legközelebbi hozzátartozók tekintetében csorbát szenved. Az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor törvényes örökös lenne, végrendelettel sem lehet jussától megfosztani, mert ilyen esetben is jogosult a köteles részre. (Nem jár köteles rész annak, akit az elhunyt kitagadott.) Köteles rész — leszármazó és szülő esetén — mindannak a vagyonnak a fele, amely egyébként őt törvényes.öröklés esetén megilletné. A házastárs köteles része is igazodik ahhoz, ami neki, mint törvényes örökösnek jutna. Mivel az örökléskor általában az elhunyt meglévő vagyonát veszik számba, súlyos hátrány érné a köteles részre jogosultat akkor, ha azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az elhunyt életében elajándékozott, nem kellene az örökséghez hozzászámítani. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy a köteles rész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok tiszta értéke. Az életük során azonban az emberek egymást a családi kapcsolatra tekintettel kölcsönösen megajándékozzák, mindezeket lehetetlen figyelembe venni. A törvény ezért azt írja elő, hogy nem tartozik a köteles rész alapjául az örökhagyó által halálát megelőző 15 évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni azt az adományt is, amelyet az elhunyt a házasságkötése, vágy a gyermek születésé előtt másnak adott. Nem számolható a köteles rész alapjához a tartás és a szokásos mértékű ajándék sem. Mivel olvasónk öt éve kapta a házrészt ajándékba, azt a juttatást a köteles rész megállapításánál figyelembe fogják venni. & I. K. vccsési olvasónk édesanyját jószívű ismerősök nevelték fel. A majdnem családi kapcsolat az édesanyám halála után sem szűnt mcj. örökölhetek-e tőlük, hiszen engem unokájuknak tekintenek? — kérdezi. A törvény csak a vér szerinti leszármazók esetében hoz létre öröklési kapcsolatot. Abban az esetben, ha a kiskorút örökbe fogadják, ugyanezek a szabályok érvényesek. Ameny- nyiben olvasónk édesanyját örökbe fogadták, akkor mindazok a jogok megilletik, amelyek az unokákra vonatkoznak. Más a helyzet akkor, ha ez a kapcsolat csak érzelmileg. köti egymáshoz a családtagokat. Ilyenkor örökölni csak érvényes végrendelet alapján lehetséges. © K. T. nagykátai bérelszámoló új munkahelyet talált, ahol közölték vele, hogy kikérik korábbi munkahelyéről. Jelenlegi vállalata azonban az áthelyezéstől elzárkózott, csak felmondással akarja elengedni. Az áthelyezésnél a kát munkáltatónak a dolgozóval l eli megállapodnia. Az áthelyezett dolgozónak az áthelyezést megelőző munkaviszonyát ez esetben úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el. Az áthelyezés olyan kérdés, amelyben a döntés a vezetők belátására van bízva, ezért azt munkajogi úton kikényszeríteni nem lehet. E szabály alól csak akkor van kivétel, ha az áthelyezést kérő szerv államigazgatási vagy igazságszolgáltatási intézmény. Ilyenkor az új munkahelyre legkésőbb a dolgozóra irányadó felmondási idő lejártának utolsó napjára át kell helyezni a munkavállalót. Dr. Sinka Imre így pályázó visszalépett Alku a Hársfa bor kertért Az alku tárgya a budakalászi Hársfa borkert volt, melyet a Promontorvin Borgazdasági Vállalat múlt év novemberében versenytárgyaláson kívánt értékesíteni. S, hogy ez az üzlet nem éppen fair play módon köttetett, ez kiderül a Szentendrei Városi Ügyészség vádiratából. A vállalat volt üzletkötője, Keresztes Andor, tavaly szeptemberben bejelentette, jiogy meg kívánja venni a barker- tet. Pár nappal később kikérte ezzel kapcsolatban Simon Péter, volt főosztályvezető véleményét. Ekkor azt a választ kapta, hogy mivél nincs sem szakmai végzettsége, sem gyakorlata, a 3 millió forintos vételár kifizetése nagy kockázatvállalást jelentene. Túl nagy kockázat Az üzletre más is pályázott: a borkert szerződéses üzletvezetője, aki a vásárláshoz szükséges pénzügyi intézkedéseket is megtette, volt a rivális. Múlt év november 10-én Keresztes Andor ismét beszélt a témáról Simon Péterrel. Kijelentette, hogy nagyon magas áron nem akar belevágni az üzletbe. Előadta azt is, hogy megpróbál megegyezni a szerződéses boltvezetővel, és megkérte a főosztályvezetőt, hogy menjen ki vele még aznap a Hársfába. Így is történt. Simon Péter közölte az üzletvezetővel, hogy másnap lesz a versenytárgyalás, amire Keresztes Andor is felkészült, és már az emberei is megvannak. akikkel majd együtt dolgoznak. Hitel a nyaralóra Az üzletvezető kételkedését fejezte ki a másik vásárló anyagi teherbíró képességét illetőén, mire azt a választ kapta, hogy Keresztes Andornak nyaralója van a Balatonnál és erre bármikor kap hitelt. A főosztályvezető azt is megemlítette, hogy a másik pályázó — egyébként nagyon irreális összegig — 5.5 millió forintig hajlandó elmenni a licitálással. A sarokba szorított ember ekkor, úgy nyilatkozott.. hogy ő akár 6 millióig is tud licitálni, amire egyébként. neki sem lett volna reális alapja. Simon Péter erre azt válaszolta, hogy ha itt sikerül megegyezni, akkor kollégája visszalép vételi szándékától. A borkert üzletvezetője ekkor már tudta, hogy pénzt próbálnak szerezni tőle és megkérdezte, hogy mennyi lenne az összeg? Keresztes Andor azt válaszolta, hogy 300 ezer forintot adjon, mert többfelé kell szétosztania a pénzt. Tárgyalópartnerük ekkor közölte, hogy 200 ezret tud összeszedni, 100 ezerről Támogatás a Földvédelmi Alaptél El. rész Mire folyósítható? A Földvédelmi Alapból vissza nem térítendő támogatást lehet folyósítani egyes területek újrahasznosításához. Ilyenek: a tanácstól átvett parlagterületek, a művelés alól kivett területek, a kihasználatlan zárványtsrületek, a gyepek és a síkvidéki erdő::. Ezek újrahasznosításához akkor adható vissza nem térítendő támogatás, ha az újrahasznosítás: szántóművelés. Vissza nem térítendő támogatás adható a termőföld védelmét szolgáló feladatok végrehajtásához is. A Földvédelmi Alapból visszatérítendő támogatás adható az önkéntes földcsere, föld- rendezéskor felvetődő ellenélték, értékkülönbözet megtérítésének fedezetére, ha a szükséges összeg nem vagy nem hiánytalanul áll az üzem rendelkezésére. Ilyen támogatás vehető igénybe a nagyüzemi táblák kialakításához szükséges munkák tervezési, kivitelezési költségeire, valamint a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, állami vagy szövetkezeti tulajdonú földek hasznosításra előkészítéséhez. Annak érdekében, hogy a Földvédelmi Alap a leghatékonyabban szolgálhassa az említett célok megvalósítását, a miniszter úgy rendelkezik, hogy nem adható újabb támogatás olyan föld termelésbe állításához, amelyre korábban már adtak támogatást. Támogatás iránt pályázatot nyújthatnak be az állami tulajdonban álló termőföldek kezelői — tehát azok az állami szervek, társadalmi szervezetek, amelyek termőföldet kezelnek —, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek alapján a pályázat elbírálható. A vissza nem térítendő támogatásra irányuló kérelemben még kell határozni az újrahasznosítani kívánt föld nagyságát, tervezett minőségét, a kivitelezés várható költségeit (hektáronként és összesítve). Meg kell jelölni a tervezett munkákat, megkezdésük és befejezésük határidejét, az igényelt támogatás összegét és a ráfordítások visszatérülésének várható idejét, valamint nyilatkozni kell arról is, hogy a pályázó igényel-e és milyen ösz- szegű előleget a kérelem teljesítése esetén. Csatolni kell az érintett földterület ingatlannyilvántartási adatait tartalmazó kimutatást, és a ráfordítások visszatérüléséről készített gazdaságossági számításokat. Visszatérítendő támogatás igénylésekor a pályázónak a kérőiméhez csak a költségszámításokat kell mellékelnie. pedig elismervényt ad. Az alku ezzel végétért. Megállapodtak abban, hogy másnap reggel Keresztes Andor kimegy Budakalászra a pénzért és hozza az elismervényt is. A borkert üzletvezetője valóban előkészítette a 200 ezer forintot, de ugyanakkor a történteket bejelentette a rendőrségen. Másnap reggel a megbeszélt időnél korábban érkezett Keresztes Andor a budakalászi lakásba és átvette a 200 ezer forintot, továbbá aláírt egy olyan elismervényt, mely szerint 150 ezer forinttá! tartozik Simon Péter feleségének, és az összeget 1988. március 31-ig kell megadnia. A bíróság előtt Ezt a kölcsönszerződést a főosztályvezető előző nap készítette el, 1987. augusztus 14-i dátummal, a tanúk nevét pedig Keresztes Andor írta a, papírra. Ilyen előzmények után került sor múlt év november 11-én a versenytárgyalásra, melyet Simon Péter vezetett. Még kezdés előtt megkérdezte a két pályázót, hogy fenntartják-e az üzlet megvételére vonatkozó szándékukat? Keresztes Andor visszalépett, s így létrejött a megegyezés a Promontorvin Borgazdasági Vállalat és a szerződéses üzletvezető között, hogy az ingatlan adásvételi szerződést, az ingatlanközvetítő által készített értékbecslés kézhez vételét követő 30 napon belül megkötik. A versenytárgyalás után, mint Simon Péter vallomásában elmondotta. Keresztes Andor kivitte őt kocsin egy autófényező műhelybe. út közben elővett egy nejlonzacskót, melyben a 209 ezer forint volt, s közölte, hogy ez a pénz a szerződéses boltvezetőtől származik. 100 ezer forintot átadott. ★ A Szentendrei Városi Ügyészség vádolja Keresztes Andort és Simon Pétert társtettesként elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettével. Az ügybén rövidesen ítéletet hoz a Szentendrei Városi Bíróság. Gál Judit Til NAP RIN9ILITEI Az 1988. évi XI. tv. a jogalkotásról, a XII. tv. pedig az 1960 előtt kibocsátott jogszabályokról szól. A törvény elfogadását követőén minisztertanácsi réndéletet és határozatot adtak ki a jogszabályok korszerűsítéséről és rendezéséről. Tetőtér-beépítés. A 16 1987. (XII. 29.) ÉVM—PM rendelet módosította a tetőtér-beépítésről szóló jogszabályt. Az 1 1987. (XII. 29.) KÉM rendelet a külkereskedelmi tevékenység folytatásának új rendjét szabályozza. Utazási költség. A munkába járással kapcsolatos utazási költségekről szóló 6 1987. (II. 17.) PM rendeletet módosították. Lakáskölcsön. A lakóingatlanok vásárlásához nyújtható kölcsönökről szóló 53/1982. (X. 7.) PM rendeletet, a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményekről szóló 44/1935. (XII. 27.) PM—ÉVM együttes rendeletet, a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM rendeletet, valamint az egyes építési kölcsönökről szóló 49/ 1982. (X. 7.) PM—ÉVM együttes rendeletet módosították. A lakáscélú megtakarításokról a 90 1937. (XII. 29.) PM rendelet rendelkezik. A jogszabály meghatározza, hogy milyen lakáscélú megtakarítások esetén igényelhető a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljából elhelyezett betétek után adókedvezmény a magánszemélyek jövé- delemadójából. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 65-ös számában találhatók meg. Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között jogi tanácsadást tartünk a Bo. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. A becsületes emberek érdekében Szükséges módosítások Bűnözés mindig volt — tanú rá a Biblia és számos ókori törvénykönyv —, s hogy még sokáig lesz, annak megjövendöléséhez nem kell különösebb jóstehetség. Ám a társadalom mindig is igyekezett — hosszabb-rövidebb időre vagy véglegesen — kiközösíteni saját soraiból azokat, akik különböző bűnöket követtek el. Természetesen annak megítélése is koronként változott, hogy mikor mit tekintettek bűnnek — azon belül bocsánatosnak vágy főbenjárónak — s mit hogyan toroltak meg. A társadalom igazságérzete indokolta, hogy a mindössze tizedik évébe lépő Büntető Törvénykönyvet máris módosítsa az Országgyűlés, s január elsejétől ez a módosított Btk., valamint az ugyancsak módosított — s valamivel „idősebb”, 15 éves — büntetőeljárási törvény szabályozza: milyen bűnökért milyen büntetés jár az elkövetőknek. Szükség volt a módosításokra, mert — kár volna tagadni — az utóbbi években emelkedett hazánkban a bűn- cselekmények száma. A törvényesség pedig — amelynek fontosságáról éppen a törvénytelenségek győztek meg mindenkit — megköveteli, hogy bűn ne maradjon meg- torlatlanul. A vís ihatatlan Mercedest a tanyáért Mojzes József 43 éves sziget- szentmiklósi lakos, feleségével együtt elhatározta, hogy százhatvanezer forintért eladják a tanyájukat. Rövidesen vevő is jelentkezett, egy délegyházai férfi, aki Mercedes gépkocsiját adta át a vételár fejében. A tanya átvételekor azonban megállapította, hogy a kút vize fogyasztásra nem alkalmas. Visszalépett az üzlettől és visszakérte a gépkocsiját. Mojzesék ragaszkodva a megállapodáshoz, az autó visszaadását megtagadták, sőt, Mojzes felesége egy szerződést írt, melyre ráhamisította az eladó nevét. A hamis irattal a rendőrségre ment, ahol a hatóságot félrevezetve a kocsi forgalmi engedélyét nevükre átvezettette. Az okirathamisításért, melyről a férje is tudott, a Ráckevei Bíróság fogja Mojzes Józsefnét felelősségre vonni. Asztalos Imre
