Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
4 tmsr . .W.6 IC/ 1988. FEBRUÁR 3., SZERDA A magyarázat: fegyelem és tisztaság Tej, túró, tejföl Dabasról Fiatalok fészke lesz Befizeti, azután visszakapja A megye több körzetében is működnek tejüzemek, amelyek ízletes termékeikkel kivívták a vásárlók megbecsülését. Ám fogalommá csak a Dabas-tej vált. Háziasszonyok tízezrei böngészik naponta az élelmiszerüzletek hűtőinél a tasakos tejek emblémáját, a tejföl, a túró csomagolásán a Dabas-tej feliratot keresve. Pedig nem dolgoznak jobb nyersanyaggal, mint a többi üzem. A tejet a környék nagyüzemei, és természetesen az alapító, a dabasi Fehér Akác Tsz szolgáltatja. Ha van titkuk, az legfeljebb a technológiai {egyelem és a higiénés követelmények szigorú betartása. Ezt bizonyítják a Pest Megyei Köjál szakembereinek szavai, akik ottjártunkkor éppen a gyártás közben végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat. S ez, mint máskor is, bizonyította, hogy a Dabas-tej minősége garantált. A barna feliratú tasakos tej mellett a legkedveltebb termékük a túró, amely csurgatásos módszerrel, huszonnégy óra alatt készül. Naponta huszon- két-huszonnégy mázsa hagyja el az üzemet. Nagyobbrészt félkilós csomagolásban, de a közétkeztetés részére ötkilós kiszerelésben is készítik. A hatalmas kádakban egy nap alatt készül el a finom tűrő. Az árut sűrű géztakaró védi Naponta több mázsa túrót mozgat meg a két csomagoló, Pál Benjaminné és Kucsera Istvánné (Erdősi Ágnes felvételei) Munkában a köjál-ellenőrök, Mitlák Sándorné és Kéri Györgyné Nem kell különösebben ecsetelni, hogy milyen nehéz ma Lakáshoz jutni Magyarországon. Közhelyszámba megy az is, hogy különösen a fiatalok otthonteremtése előtt tornyosulnak — olykor le- győzhetetlennek látszó — akadályok. Szülői, munkahelyi támogatással tűnik csak elérhetőnek a cél. Ám nem mindegyik család, vállalat van olyan helyzetben, hogy számolatla- nul adja a forintokat. És a KISZ? Mi tagadás, lakást ez a szervezet sem tud adni, nem is ez a feladata, ám ezzel a dolgot nem lehet elintézni. A gyakran hangoztatott érdek- védelem jegyében segítséget remél ez a korosztály, de az űrt csak hébe-hóba töltik be a helyi kezdeményezések. Éppen azért, mert ezekből kevés van, üdítő, ha valahol történik valami. ■ Közlekedés Magasztos jelzők nélkül A Ceglédi Rendőrkapitányságon elkészült a környékbeli utak baleseti statisztikája. A fő mutatószámok nem csökkentek, nincs ok az elégedettségre. Míg 1986-ban 224. addig 1987-ben 237 balesetet voltak kénytelenek regisztrálni a szakemberek. A napló 21 halálos végű eseményről számol be (pontosan annyiról, mint tavalyelőtt), 92-ről 125-re emelkedett a súlyos, viszont 111-ről 91-re apadt a könnyű sérüléssel járó balesetek száma. A leginkább veszélyes terepnek továbbra is a 4-es sza- rnu főút és a Körösi út tekinthető Az utóbbi útvonalon elsősorban gyalogosok és kerékpárosok esnek áldozatul, míg az előbbin a frontális ütközések a gyakoriak. A megújult Széchenyi út krónikájába is mind sűrűbben kerülnek bele baleseti túljegyzések. Szakértők szerint a ceglédi járművezetők nem ismerik a párhuzamos közlekedés szabályait, vagy ha igen, akkor kellő rutin híján egyelőre nem sikerül a gyakorlat- Dan is alkalmazniuk. Ez az r.pró rutintalanság azonban nemegyszer tragikus következményekkel járt. Mint kiderült, a gyalogátkelőhely előtt hiába áll meg szabályosan az egyik (a külső) sávban haladó jármű, ha a belső sávban haladó nem zavartatja magát, és továbbhajt. Előfordul, hogy nem ,iui messzire. Nyüvan sokan emlékezne!' rá. hogy október 9-én del tá.,- bar Szúnyogh László autóié nyező kisiparos a Széchenyi és a Rákóczi út találkozásánál pontosan ilyen szituációban ütötte el a zebrán igyekvő három gimnazista lányt. És arra, hogy ugyanott, ugyanolyan körülmények között gázoltak el egy idősebb asszonyt is — más időpontban. 1986-ban a 224 balesetet okozó járművezetőből 37, 1987-ben a 237-ből 61 volt ittas (Cegléden 24. Abonyban 9, Albertirsán 8 stb.). Emellett a közúti ellenőrzések alkalmával 1,40 esetben kellett ittas járművezetők ellen eljárást indítani. A te’ aíyelőtti 25 úgynevezett eihajtásos (cseroenhagyá- sos) baleset tettesei közül 17-et sikerült kézre keríteni. Romlott az arány, mert 1987- ben a 25 cserbenhagyó közül csak 16-nak jutott nyomára a r er dőrség. Az, hogy 1987-ben 42 kerékpárost ért baleset (1986-ban 32-t), a gyalogosok közül pedig 15-en lettek szenvedő alanyai valamilyen közúti történetnek (1986-ban 13-an), egyértelműen mutatja, hogy az elmúlt esztendő semmiképp sem illethető magasztos jelzőkkel. V. S. A négyszázak szállása Leginkább a család hiányzik Budapesten, a Vezér úton található az Építőipari Szövetkezet Szolgáltató Közös Vállalat munkásszállója. Négy óra után kigyüInaJk a fények, jelezve, hogy a szálló lakói már hazatértek második otthonukba. A bejárati ajtóval szemben található a közösségi társalgó, ahol egyszerre akár kétszáz ember is megtalálja a kedvére való kikapcsolódást. Hatalmas faliújságok adnak tájékoztatást a video- és televízióműsorokról és egyéb rendezvényekről. — A munkásszálló 1978-ban épült az építőipari szövetkezetek összefogásával — tájékoztat Mandics Sándor köz- művelődési előadó. — Közel négyszáz ember talál itt otthonra, akik Pest megye és az ország távolabbi településeiről jöttek az építőiparba dolgozni. A lakók összetétele, műveltsége, érdeklődési köre rendkívül heterogén. így kolléganőmmel. Szabó Lajosnéval sokat törjük a fejünket, hogy olyan programokat állítsunk össze, amelyek mindenkihez utat találnak. A filmvetítés vezet az első helyen. Arra általában tömegesen eljönnek. A szállóban tisztaság és rend uralkodik. A kilencszintes épület minden emeletén van színes televízió, társalgó, fürdő és konyha. Az első emeleten ínycsiklandó illatok csapják meg az orrunkat. Három férfi a háziasszonyokat meghazudtoló gyorsasággal tisztítja a sárgarépát, vágja a vöröshagymát, szeleteli a húst. Érkezésemre fölkapják a fejüket, hiszen a szállóra nőket bevinni szigorúan tilos. Röviden tisztázzuk jövetelem célját és a nyelvük is megered. — Gulyáslevest készítünk a szobatársaimmal — így a ma- kádi Sike György. — Főzni már jól megtanultunk, hisz régóta távol élünk a családtól. Így otthonosabb is, meg olcsóbb is, mintha étteremben vacsoráznánk. — Szépen megterítünk itt az előtérben — veti közbe a szi- gelbecsei Kovács János — és utána kellemesen elbeszélgetünk. Este már nem szoktunk kimenni a varosba, hisz napközben ha esik. ha fúj, kilenctíz órát is kubikolunk vagy az állványon töltünk el. Este korán ágyba kívánkozunk, mert reggel öt órakor könyörtelenül csörög az óra. Középkorú, mosolygós, fekete hajú fiatalember jön velem szembe a folyosón. Van is mivel büszkélkednie a jászagádi Rácz Mihálynak: szépen gondozott szobanövények teszik kedvessé a hálószobát, körben a polcon Verne- és Jókai-köny- vek, a falakon színes poszterek. Előkerülnek a családi fényképek. Két kislány és egy ötéves forma fiúcska mosolyog rám a fotókról. — Nagyon szeretem a családomat — mondja Rácz Mihály. — Minden pénteken hazautazom és vasárnap este jövök vissza. A hétvége igazi családi ünnep. A feleségem is kitesz ilyenkor magáért. Bádogos vagyok és nagyon szeretem a munkámat. Már tizenkilenc éve dolgozom az építőiparban. Kemény munka, de megtalálom a számításomat. — Sokféle ember van itt a szállón — mondja Rácz Mihály szobatársa. — Elsősorban az egy szakmában, vagy egy szobában lakók tartanak össze. Nem azt mondom, hogy nincsenek problémák az emberek magatartásával, de o kötekedő, iszákos embereket a közösség kiveti magából. Elég néhány figyelmeztetés, és már el kell hagynia a szállót, aki nem tud alkalmazkodni az itteni szabályokhoz. Fél hat fele jár az idő. Visz- szamegyünk a földszinti közösségi társalgóba. Egy gombostűt sem lehet leejteni, úgy megtelt a helyiség. A Fővárosi Moziüzemi Vállalat alkalmazottja ezúttal egy újdonsággal lepi meg az érdeklődő közönséget: a Vigyázat, életveszély! című szovjet film kerül vetítésre, amelyet eddig még a mozikban sem játszottak. A vetítés előtt a közművelődési előadó egy rögtönzött vitát kezdeményez. Ez engem egy kissé váratlanul ér. Mit hiányolnak a szálló életéből? Teszem fel jobb híján a kérdést. A hosszú, mély csendet egy fiatalember töri meg. — Jó lenne, ha színházbérletet itt a szállón megvásárolhatnánk, mivel nincs időnk a jegy beszerzésére. Néhányan a filmek ellen emelnek kifogást. Szeretnék, hä több kalandfilmet és krimit vetítenének, mert igazából a szórakozásra vannak kiéhezve. Az ellátással és szolgáltatással kivétel nélkül mindenki elégedett. Hisz havonta 150— 190 forintért egy másodosztályú szállodának megfelelő környezetben élnek. — A legnagyobb gondunk, hogy .óriási a fluktuáció a munkahely-változtatások miatt — mondja végezetül Mandics Sándor. — így nehéz jó közösségi életet teremteni. Van egy mag, amely már tíz éve itt lakik, rájuk mindig lehet számítani, de van, akiket nagyon nehéz aktivizálni. Persze ebben az is közrejátszik, hogy nagyon kemény fizikai munkát végző emberek élnek itt. K. Sz. A Csepel Autógyárban megint fejéin találták a szöget. A KISZ persze Szigeihalmon sem nyomja a fiatalok kezébe a lakáskulcsot, de igyekszik feltárni a lehetőséget, összehozni az otthonra vágyókat és az építőket. Amit megtehet — A KISZ csak annyit tehet, hogy útjara bocsát egy programot, összeismerteti a benne részt vevő feleket és társadalmi munkát szervez — mondja Fabian Janos, az a utógyár KISZ - b i zo tlságának titkára. — De ennyit feltétlenül megtehet... Mi például arra gondoltunk, hogy a még megfizethető, másfél szobás lakások építésére keresünk partnereket. A szigetszentmik- lósi lakásépítő szövetkezettel folytatott megbeszélés eredményeiként lehetőség kínálkozott arra. hogy a Márka Skála Áruház mögött, egy 48 lakásos tömbben otthonhoz jussanak a fiatalok. Ezt meghirdettük a gyár lapjában, a Fényszóróban, amelynek nyomán 35-en jelentkeztek. Fórumot szerveztünk, amelyen az érdekeitek megtudhatták, hogy milyen feltételei vannak az akciónak. Ezeket csak 15 fiatal tudta vállalni ... Tegyük hozzá: a lemorzsolódásnak megvan a maga oka. Az OTP ugyanis csak azokkal köt szerződést, akik 450 ezer forint előtakar ékosságot vállalnak. Ezt az összeget két részletben kell átutalni a pénzintézetnek, s ezit mind a 35-en nem tudták előteremteni. — Sajnáljuk, hogy így történt. mert ezt leszámítva igán kedvezőek a teltételek — folytatja a KISZ-titkár. — Elsősorban a technológiának köszönhetőéin 14 ezer forintos négyzetméterenkénti árat kalkuláltak ki, az általános forgalmi adó életbe lépése előtt. Azonban ennek hatásait is lehet ellensúlyozni, erre megvannak a törvényes biztosítékok, a KISZ pedig társadalmi munka szervezésével igyekszik lefaragni a költségekből. Leadott lakások — A szerződésben azt is kikötötték, hogy valamennyi leendő tulajdonosnak ezer órát kell dolgoznia az épületen-. Ugyanakkor bárki átvállalhat a saját lakásán végzendő munkákból, amelyért visszatér í- tést kap. Például megcsinálhatja a villanyszerelést, a burkolást és a többit, s a lakás elkészülte után akár 150 ezer forint is ütheti a markát. S ez csak a dolog anyagi oldala, mert arról sem szabad elfeledkezni, hogy mindenki olyan otthont teremthet magának. amilyet akar. Kiválasztja a neki tetsző tapétát, csempét, szőnyegpadlót, vagy parkettát, oda helyezi a belső falakat, ahol leginkább kedvére való. A fiatalok jövőre vehetik birtokba otthonaikat, ám akadnak olyanok is. akiknek indulásnak megfelelne használt lakás is. A KlSZ-bizott- ság ebben is segít. Szigetszent- miklóson időről időre akadnak leadott lakások, amelyeknek tulajdonosai újabb, nagyobb otthonra vágynak, várnak. A régiekbe pedig beköltözhetnek a kisebb igényű és vékonyabb pénztárcájú fiatalok. A vevőiájelölési jog egyebek között a gyári KlSZ-bi- zottságé. Akadnak a fiatalok között olyanok is, akik idegenkednek a lakótelepi életmódtól, s inkább családi házba vágynak. Az építkezéssel járó sok ve- sződség. a szükséges gépek, eszközök hiánya azonban egyi- kükinek-másikufcnak alaposan elveszi a kedvét. — Szeretnénk egy kölcsönzőszolgálatot nyitni — mondja Fábián János. — Betonkeverőket, elektromos felvonókat, fúrógépeket, miegymást adhatnánk bérbe a fiataloknak. Erre is jut — Az induláshoz megvan a tőkénk. A vállalati hulladékok gyűjtéséből és értékesítéséből két esztendő alatt,.egymillió forintos bevételünk van. Ennek egy részét színes televízióra, videóra, számítógépekre költöttük, de még mindig maradi 300 ezer forintunk, amely előlegnek látszik a szolgáltatás megkezdéséhez. Arra is gondoltunk, hogy néhány munkaeszközt, például elektromos felvonókat, a gyári fiatalok is elkészíthetnének ... K. L. Eltérő vélemények a sertéshizlalásról Növelték a kedvezményeket Az utóbbi hónapokban a kistermelők országszerte számolgatásokba kezdtek, vajon miként fogja éreztetni hatását az új adótörvény, illetve a megváltozott felvásárlási árak. Bizonyos mértékben ennek is tulajdonítható, hogy a korábbi állatállomány csökkenését nem sikerült megállítani. A közelmúltban arról kaptunk hírt, hogy megyénkben a ceglédi és a nagykátai térségben a szokásosnál is nagyobb mértékben csökkent a kisgazdáknál a sertések száma. A témával kapcsolatban a két területen működő gazdaságok, kereskedelmi cégek és a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat munkatársai elmondták, hogy jelentősebb visszaesés nem tapasztalható a termelői kedv tekintetében, inkább ,,átrendeződésről” van szó. Vagyis néhány tenyésztő felszámolta az állatállományt, mások pedig növelték a hízók számát. A felvásárlók mindent megtesznek azért, hogy megnyerjék a gazdákat, s ennek érdekében a leszerződött állatokra előleget adnak, amelyet készpénzben vagy terményben lehet felvenni. Ezek az összegek eltérőek, alkalmazkodva az adott gazdaság, illetve felvásárló anyagi lehetőségeihez. Néhány gesztornak sikerült is számottevő eredményt elérni; így például a törteli Dózsa Termelőszövetkezet vagy a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata, közismertebb nevén a TSZKER a szerződéses állományt jócskán tudta növelni. Ennek egyik titka lehet, hogy a korábbi kedvezményeket még tovább növelték, valamint a felvásárlási árakat is felemelték. Ám a kép nem lenne teljes, ha nem szólnánk az egyik legnagyobb felvásárló, a Pest —Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat tapasztalatairól. Ceglédi gyárukban megtudtuk, hogy a folyamatos csökkenés eredményeképpen az elmúlt évben itt alig több mint 110 ezer, míg Nagykátán mintegy 25 ezer sertést sikerült csak felvásárolniuk, ami 1—2 százalékos visszaesést jelentett. Most attól tartanak, hogy ez évben körülbelül 5—10 százalékkal csökken a felvásárlásuk sertésből. A két körzetben néhány kistermelővel is beszélgettünk, akiknek véleménye szerint az esetleges csökkenés oka, hogy a takarmányárak emelése ellenére azoknak minősége napról napra rosszabb. A fehérjehelyettesítés — most úgy tűnik — nem aratott osztatlan sikert, mivel a takarmányok beltartalmi értéke kisebb, mint korábban, s nemegyszer az állatok számára káros hulladékok is találhatók benne. A háztáji gazdaságokban természetesen az sem növelte a tartási kedvet, hogy az utóbbi időben a felvásárlási árak nem követték megfelelően a költségek növekedését,
