Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-23 / 45. szám

NAGy£ŐRÖSI * A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1988. FEBRUÁR 23., KEDD Eredményes esztendőt zártak a Mészáros Tsz-ben Alkalmazkodás az új igényekhez Ünnepélyes külsőségek közepette — a Himnusszal kezdődött, a Szózattal zárult — tartották meg a Mé­száros János Termelőszövetkezet történetének legered­ményesebb évét záró közgyűlést, amelyen megjelen­tek a város társadalmi, politikai vezetői is. Az elmúlt gazdasági év a szövetkezet vezetőinek fogal­mazása szerint közepes ered­ményességű. Ismét közbeszólt az aszály, s nem történt kí­vánt mértékű előrehaladás a vállalkozói szemlélet ■ javulá­sában sem. Azért érdemes ezen önkritikus gondolattal kezdeni a zárszámadási tudó­sítást, mert talán ezzel is je­lezhetjük azt a felelősségtel­jes gondolkodást, ahogy a mind magasabb követelmény­szinthez alkalmazkodnak e kö­zös gazdaságban. Az árbevételi tervüket 109 százalékos költségfelhaszná­lással, 115 százalékra teljesí­tették, így a mérleg szerinti eredményük a tervezett 17,2 millió helyett 23,57 millió, az­az több. mint egvharmaddal több lett. Ez csakis tervszerű, szakszerű, fegyelmezetten vég­rehajtott, szorgalmas munka gyümölcse lehet. Nyereségesen A növénytermesztési fő­ágazatban a tavalyi tél oko­zott rendkívüli gondokat. Ta­vasszal a szántóterület nagy részét kiszántották, s helyet­tük eredményt javító árunö­vényeket vetettek. Ezek hoz­ták a várt eredményt, annak ellenére, hogy a száraz, me­leg időjárás nem igazolta az előzetes optimista számításo­kat. Végeredményben búzából 3,2, rozsból 1,16, tavaszi árpá­ból 2,69 tonnát takarítottak be hektáronként. Viszont a zöld­borsóból kimagasló jó ered­ménynek számít a területegy­ségre jutó 4,9 tonna, s elége­dettek a szálas és tömegta­karmányok hozamával is. Ez az ágazat az eredményét a tervhez képest 146 százalékra teljesítette, s költségfelhasz­nálásuk csak 95 százalékos volt. A kertészeti főágazat kollek­tíváját az időjárás évek óta nem fogadja kegyeibe. A pa­radicsomtermesztésben 32,9 tonnás hektáronkénti hozamot érték el, sajnos a minősége a korábbi évekét nem érte el. A szőlőben a tél nagy kárt oko­zott, a tervezett 4 tonna he­lyett csak 2,2 tonnás termést takarítottak be. Az állattenyésztési főágazat kollektíváját szintén dicsérni kell, ugyanis árkiegészítés és dotáció nélkül is nyereséges a tevékenységük. Egy tehéntől 6129 litert fejtek, ami közel 700 literes többlet az előző évhez képest. Ugyanakkor szaporodási mutatójuk nem a legkedvezőbb, s ezen a terü­leten jelentős javulást szeret­nének elérni. A húshasznú szarvasmarha­ágazatban egy borjú átlagos tömeggyarapodása 33 kilo­gramm, nagyon jó abrakfel­használással, azonban itt is van mit javítani az elhullási arányon. Mindez a sertésága­zatra is igaz. A beszámoló megfogalmazása szerint gon­dosabb, szakszerűbb és fegyel­mezettebb munkát igényelnek a kollektívától. A takarmánygazdálkodási főágazat kollektívája is jelen­tős szerepet vállalt az ered­mények alakulásában. Az alaptevékenység ered­ményeihez döntő mértékben járult hozzá a gépek üzemel­tetésével, azok üzemképessé­gének biztosításával, a szállí­tási, karbantartási .munkák jó minőségű végzésével, az ener­giahordozókkal való ésszerű takarékos gazdálkodásával, a műszaki szolgáltató főágazat kollektívája. A vezetőség tel­jesítményüket kiemelkedően jónak minősíti, ugyanis árbe­vételi tervüket 107, költség­tervüket 95, eredménytervüket pedig 162 százalékra teljesítet­ték. Összefogással Az alaptevékenységen kívüli kollektívák is eredményesen dolgoztak, 118 százalékos ár­bevételt értek el, 92 százalé­kos költségfelhasználással, 300 százalékos ágazati eredmény- nyel. Tavaly közel 16 és fél mil­lió forintot fordítottak beru­házásra és itt érdemes szólni a dolgozók keresetéről is. Az elmúlt évben összesen 33,7 millió forintot fizettek ki munkabérre, ezáltal az egy főre jutó kereslet a 81 ezer 300 forintot is meghaladja az 1986-os 76 ezerrel szemben. Bár, mint már írtuk, a ter­melőszövetkezetben 23 millió 573 ezer forint, eredmény ke­letkezett, ebből különféle adókra közel 12 és fél mil­liót befizetnek, így a szövet­kezetnek csak 10 és fél millió marad, ebből fordíthatnak fej­lesztésre 5,58 milliót, részese­désre, részjegykamatra közel 5 milliót. 1988-ra 211 millió forintos összes bevételt és 15,6 milliós nyereséget terveznek. Tovább kell erősödnie mind a közgaz­dasági szemléletnek, mind az előrelátás képességének — mondta el a beszámolóban Kovács Sándor elnök. Bodrogi István, a pártveze­tőség titkáraként a gazdasági és a politikai munka megva­lósult jó koordinációját emel­te ki. Nagy (László az erköl­csi, anyagi elismerésről szólt, s több fontos javaslatot is tett. így például kocatenyész- naplót lehetne vezetni, s a nyilvántartással javítani le­hetne a különféle mutatókat, ezáltal a munkát. Czakó Fe- rencné arról szólt, hogy dobo­gó? ugyan a Mészáros János Tsz által kifizetett pénz, de csak a szűkebb környezetben. Egejszen más a helyzet, ha a száguldó inflációhoz, a mai árakhoz viszonyítjuk, ugyanis azzal nem tartott lépést. Ez is indokolja, hogy szükség van a háztájira. Saját munkával Marsi Gusztáv azt mondta el, hogy nagyobb összefogás lenne hasznára a körzetnek, például exportorientált felvá­sárlási munkákban a jó mi­nőség elérésére. Vajda István megfogalmazta, hogy óriási szellemi tőke van a kollektí­vában, s egyetlen mód van az eredmény javítására: csökken­teni kell a költségeket. Hu­szár Kálmán költővel kezdte, költővel fejezte be hozzászólá­sát, amelyben megfogalmazta, hogy immár nem öt, hanem hat ellensége van a termelő- szövetkezeteknek. Nemcsak a kapitalizmus, a négy évszak, hanem az elszabaduló árak okoznak kivédhetetlen káro­kat. Kurucz Miklós, a MÉM osz­tályvezető-helyettese a népgaz­daság eredményeinek tükrébe helyezte a nagykőrösi Mészá­ros János Termelőszövetkezet gazdálkodását. Kovács Sándor, a termelő­szövetkezet elnöke összefogla­lójában elmondta: a gazdasá­gi életben — sajnos — még nincsenek receptek. Így tehát csakis saját mun­kára támaszkodva lehet ered­ményben bízni. Ezt követően 26-an Kiváló Dolgozó kitünte­tést vehettek át, s elismerést kaptak a szocialista brigádok, a többszörös véradók, vala­mint a kombájnverseny he­lyezettjei s a törzsgárdatagok is. B. O. Mozi A Blue. (Csak nagyteremben: Betty Színes francia film. 16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Merény­let a Teknősbéka tónál. Színes vietnami film, fél 6-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Bánk bán. Bérletszünet. A Kelemen .László Kamara- színházban, este 7 órakor: Maszlag. József Attila-bérlet. Svéd együttes A Magyarországon vendég­szereplő Isildurs Bane svéd rockegyüttes az Arany János Művelődési Központ színház- termében február 23-án, ked­den este 18.30-kor koncertet ad. Az együttes másodszor tur­nézik nagy sikerrel hazánk­ban. Zenéjük a fiatalokhoz szól. A csoport stílusát II- lustrations-musiknak nevez­ték el, zene, mely képeket és látomásokat teremt, s lágy si- mogatástói agresszív drámáig mindent átölel. Az érdeklődő­ket várják a koncertre. MHSZ: van tömegbázisuk A jövőre ügyelve mérlegelnek A Magyar Honvédelmi Szö­vetség városi vezetősége mel­lett tevékenykedő tanácsadó testület tagjai elégedetten áll­hatták föl a hosszú asztal mellől a minapi megbeszélé­sük végén. Az örömre az a megyei értékelés adott okot, melynek tartalmát Jant Lász­ló őrnagy, megyei titkár és Réthy Jőzesf városi titkár is­mertette a nagykőrösi tanács­kozókkal. Körülmények A helybeliek természetesen tudták, hogy a városban és a községekben jó MHSZ-munka folyik. Újdonságot tehát a me­gyei vezetők véleménye sem tartalmazhatott, ám egészen más dolog tudni valamit, s más értesülni arról, hogy amit tehát mi jónak ítéltünk, az kívülről méricskélve is ugyan­olyannak bizonyult. Magától értetődik, hogy a nagykőrösi MHSZ-munka eredményeiről nem is mondhattak újat a me­gyei vezetők, véleményük hangsúlyaira, a tények súlyo­zására nagyon is oda kellett figyelniük a nagykőrösieknek. A tanácsadók ugyanis már a jövőre ügyelve mérlegelték a megismert' kritikát, s elége­dettségük nem is annyira a múltnak szólt, mint inkább a jobban tervezhető holnapok­nak.. Ebben az előretekintés­ben. azonnal számításba vet­ték, hogy ha a megyeiek sze­rint javult itt a városban a vezetői munka, akkor volt eredménye a klubtitkárok s egyéb vezetők továbbképzésé­nek, tehát továbbra is töre­kedni kell nemcsak a szakmai, hanem a vezetői, mozgalmi is­meretek gyarapítására. Ugyan­akkor az is nyilvánvalóvá vált a tanácsadó-testület számára, hogy a lassú elmozdulást, fej­lődést mutató lövészklub ese­tében most már a második lé­pést, a szakmai munka javí­tását kell megtenni. Az egé­szen kiemelkedő munkát vég­ző modellezők körében is van mód a még jobb eredmények elérésére, ha tudjuk javítani a versenyekre való felkészü­lés körülményein. A megyei vélemény is ez, s itt helyben mi is láthatjuk, hogy ha sikerült 235 százalék­ra teljesíteni a képzési tervet, akkor van tömegbázisa a mo­dellezésnek, s persze a ver­senyzésnek is, jobbításra tehát valóban a körülmények vár­Kalodában „forrnak” össze A Nefag Kecskeméti úti telepén mostanában dohányzó-, és íróasztalokat készítenek, de a gyártmánylistán gyakran sze­repei a népszerű Kőrös szekrénysor is. Időnként a város in­tézményei is felkeresik az asztalosokat egyedi megrendelések­kel. Legutóbb a gimnázium kollégiumába kértek tőlük ágya­kat. Burka István és Bogdanov Ferenc kapták ezt a feladatot többedmagukkal. Képünkön, a két mestert látjuk a bútoral­katrészek ragasztása közben. A fényesre munkált lapok fém­kaloda szorítása alatt „forrnak” össze. (Varga Irén felvétele) nak. Bízni e téren a tagok sa­ját erőfeszítéseiben, s a tár­sadalmi támogatásban lehet, hiszen az anyagi kilátásai az MHSZ-nek sem valami rózsá­sak. A nagykőrösieknek e tekin­tetben sem kell szégyenkez­niük, mert. ugyan a pénz vé­konyabban csordogált tavaly, mint a korábbi esztendőkben, a létesímények korszerűsítése javára végzett társadalmi mun­ka értéke növekedett. Magya­rán szólva a nehéz gazdasági helyzetben nem került ki a tennitudók tekintetének látó­szögéből az MHSZ. Ez jó jel, hiszen az MHSZ az egyik le-1 téteményese a hazafias és hon­védelmi nevelésnek, legyen szó akár fiatalokról, akár felnőt­tekről. s ezért ez a munka minden figyelmet megérde­mel. Aki körülnéz világunkban, láthatja, hogy nincs minden rendben nemzettudatunk, ha­zafias gondolkodásunk és cse­lekedeteink körül. Az MHSZ ugyanakkor alkalmas szerve­zet arra, hogy a rendterem­téshez hozzájáruljon, ha nem is az elméleti, hanem inkább a gyakorlati munkálkodás a fő területe. Újítás Tagadhatatlan, hogy ez is fontos, ha nem is mindenki számára vonzó munkálkodás. Érthető tehát, ha a nagykő­rösieknek is vannak gondjaik az MHSZ elfogadtatásával, szervezettségének javításával. A jövő azonban biztató. A mostani megyei értékeléstől függetlenül is látni lehet, hogy a kilátások nem csupán a mái­éiért jó eredmények, hanem az MHSZ belső megújulási készsége miatt is biztatóak. E készség eredménye, hogy az MHSZ már tavaly ősszel országos szinten megreformál­ta munkaverseny-szabályzatát, s a nagykőrösi és környékbeli összesen tizenhárom klub ked­vezőbb feltételek mellett tá­maszkodhat saját jó, s most elismert eredményeire, mint korábban. Ebben az újításban alighanem a közösségteremtő erő szabad működésének lehe­tővé tétele a lényeg, habár ez így, ezen szavakkal nincs ben­ne a főtitkáxi utasításban. A tartalma azonban mégis ez, s erre kell figyelnie a he­lyi kluboknak is, mikor majd március 31-én megindítják versenyüket az Élenjáró Klub, s ami új, a Kiváló Klub cím elnyeréséért. Ilyen, többlép­csős versengésre eddig nem volt lehetőség, s hogy most van, az igen örvendetes, hiszen az ember mindig előbbre akar jutni. Közügy Egyről a kettőre, ötről a hat­ra. S nagyón jónak látszik az az újítás is, hogy a klubok rászánták magukat a szocialis­ta munkaversenyre, nemcsak a jövőre kötelesek tekinteni, ha­nem a múltra is. Névválasz­tással, névadójuk emlékének ápolásával igazolhatják a tör­ténelem bennük is tükröződő folyamatosságát, a nemzeti hagyományok őrzésének hasz­nosságát. Nem feladatunk az új mun- kaverseny-szabályzat minden egyes pontjának ismertetése, mint ahogy nincs szükség a nagykőrösi és környékbeli MHSZ-eredmények minden egyes pontjának felsorolására sem. E helyütt annyit kell örömmel konstatálnunk, hogy újabb eredményes munkát végző közösségeink kerültek közelebb a megújulás lehető­ségéhez. Más lapra tartozik, hogy a központilag szabályo­zott és felkínált lehetőségek önmagukban valóban csak le­hetőségek. Eredményük akkor lesz, ha klubjaink s városi vezetőségünk tagjai, a tanács­tagok és a patronálok feltalál­ják magukat, s élni tudnak a jobbal, s nem korlátnak, ha­nem támasznak érzik a kitá­gított, az élethez igazított ke­reteket. Közügy, hogy ez így legyen. F. P. Az osztályozó mezőnyében A fővárosi NB Il-es közép A csoportos, sorsdöntő férfi kosárlabdás rangadó előtt ide­gessé tétté a kedélyeket, hogy a körösieket vivő konzerv­gyári autóbusz nem húzott jól. A szakosztály vezetői Cegléd­ről hazajöttek és személygép­kocsikkal — a Ceglédbercel határában javítás miatt álló járműből — a játékosokat, a baráti kör vezetőit és a fő­szurkolókat magukkal vitték. Az összecsapás előtt még há­rom csapat (közöttük a mos­tani két fél) volt esélyes e cso­portból az osztályozóra — az NB II. legjobb 6 együttese kö­zé — való jutásra. Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi—Kandó Műszaki Főisko­la (Budapest) 80-64 (38-28). Nk.: Szirmai (7), Horváth Z. (20), Pásztor (13), Kovács (19), dr. Salgó (13); csere: Horváth Á., Zágráb (6), Lakatos (2), Radnay. A vendéglátóknak ez volt az utolsó lehetőségük a legjobbak közé jutásra. Bár a kicsi szurkológárda is „han­golt”, a főiskolások triplája után a többiek is megérkez­tek és lelkesen végig drukkol­ták a mérkőzést. Az elején nagy helyezkedés és pozíció­harc volt, nagy harc folyt a palánkról, gyűrűről lepattanó labdákért. Kezdeti idegeske­dés után feljöttek a kinizsi- sek és az első játékrészben jól játszott mindkét csapat az ira- mos találkozón. Az apróbb hibákat az ellenfelek jól kihasználták. Döntő volt, hogy dr. Salgó jól tartotta, az egykori válogatott; 207 centi- méteres dr. Kárászt, akit ké­sőbb le is cseréltek. Szünet után harcosan, nagy ikedvvei és lendülettel kezdett a Kini­zsi — és a második játékrész nagy részében diktálta az,ira­mot —, s 26 pontos vezetés­kor kissé lefékezett és megér­demelten győzött, nagy mér­kőzésen, s ezzel — a hátrale­vő két mérkőzés eredményé­től függetlenül — már beju­tott az osztályozó mezőnyébe. Az eredmény így alakult, 5 percenként: az első félidőben 11-7, 18-17, 27-25 és 38-28, a másodikban 48-32, 61-38, 68-49 és 80-64. Február 27-én 17 órai kezdettel dől el a cso­portelsőség, amelyhez a körö­sieknek le kell győzni a Test- nevelési Főiskola (Bp.) igen jó képességű gárdáját, a Petőfi- tofnacsarnokban. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt férfibajnokság tavaszi nyitó fordulójában idegenben: kecskeméti SC ifi—Nk. Kgy. Kinizsi II. 120-81 (58-37). Nk.: Mocsai (28), Józan (12), dr. Gáspár (4), • Módra (19), La­katos (15); csere: dr. Ábrahám (3). A körösiek tartalékosán álltak ki, amit a bajnoki cím­re pályázó, jó képességű fiatal ellenfelek letámadással és jó­val több cserelehetőséggel ki­használtak. Barátságos női mérkőzés, a Petőfi-tornacsarnokban: Kecs­keméti SC ifi—Nk. Kgy. Ki­nizsi 74-60 (38-26). Az újabb találkozón az ősszel már az NB II-ben indulni szándéko­zó szomszéd fiatalok sokkal harcosabbak voltak, a helyiek teljesítménye erősen hullám­zott. Az 1987—88. évi Pest me­gyei ifjúsági fiú bajnokság ál­lása a tavaszi mérkőzések előtt a következő: 1. Monori Gimn. 6 6 - 431-263 12 2. ceglédi Mg. Szk. 6 5 1 434-284 11 3. Ceglédi Gimn. 6 4 2 365-280 10 4. Váci Gimn. 6 3 3 290-3-59 9 5. N.-körösi Gimn. 6 2 4 268-308 8 6. Gödöllői EAC 6 1 5 250-425 7 7. Nk. Toldi Szk. 6 - 6 228-347 6 KEDDI SPORTMŰSOR Asztalitenisz. KlSZ-bizott- ság, 16 óra: a városi férfi egyé­ni bajnokság középdöntője. Torna. Petőfi iskolai torna- csarnok, 14.30: városi I. és III. korcsoportos (kisdobos és út­törő) diák leány bajnokság. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírla,

Next

/
Oldalképek
Tartalom