Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-02 / 27. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 27. SZÁM 1988. FEBRUÁR 2.. KF.DD Szövetkezet a íakásközvetítésben A díjakból szeretnének megélni ^ A buszon hallottam: „Hogyan mondanád másképp \ azt, hogy kövér? Sovány, felbruttósítva." Lehet, hogy ^ nem túl szellemes, de tagadhatatlan, hogy januártól új § fogalom lopta be magát a mindennapjainkba: a bruttó, ^ a bruttósítás. És ezt a mindennapot tessékK szó szerint \ érteni. Úgy beszélünk erről a dologról, mint valami csa- \ ladtagról — vagy nem is ... inkább, mint egy vidéken $ élő. távoli rokonról, aki bármelyik pillanatban betop- ^ panhat, hogy felfalja a tartalékainkat. Eddig csak fel- lökni, felpofozni, felfüggeszteni tudtak bennünket, de ^ lám, januártól felbruttósítani is. Ha felmérést végezné- ^ nek, mely szavainkat koptatják mostanában a leggyak- ^ rabban, az „adó" mellett biztosan a „bruttó” vinné el a § pálmát. Amikor a váci Lakásépítő- és Fenntartó Szövetkezetnél jártam, talán két percbe sem telt. és már ekörül folyt a be­szélgetés. — A bruttósítás következté­ben mintegy 20 százalékkal emelkednek a költségeink — mondja Horváth Janos elnök. — Éppen emiatt kerestük azo­kat a lehetőségeket, amelyek­kel — hogy ne kelljen a lakó­kat többletfizetéssel terhelni — kiegyenlíthetnénk a növe­kedést. Először * megnéztük, milyen helyiségeket tudnánk bérbe adni. — Gondolom, ez nem volt elég ... — Sajnos nem. Viszont már 1985-től több, egymást módo­sító rendelet jelent meg, ami lehetőséget adott a lakásszö­vetkezeteknek arra, hogy be­kapcsolódjanak a személyi tu­lajdonú lakások forgalmába. Innen jött az ötlet, hogy mi is belevágjunk egy ilyen, gya- koi’latilag lakásközvetíi'esbe. Szeretnénk, ha a közvetítői dí­jakból el tudnánk magunkat tartani. Ez a díj a lakás érté­kének másfél százaléka, a le­vonások után egy százalék maradna a szövetkezetnél. Csak tíz lakással' számolva, ez évi 90—100 ezer forintot je­lent, ami jelentős költség- cstftkentő tényező lehet. — Lehet...? — A küldöttgyűlésünk már tavaly jóváhagyta az elképze­lést. Mivel leendő ügyfeleink­nek az OTP-vel megegyező pénzügyi feltételeket szeret­nénk nyújtani, szerződést kö­töttünk a takarékpénztárral, amelyet talán éppen a napok­ban írnak alá. Ezt még jóvá kell hagyni a tanácsnak, és csupán utána indulhat be az „üzlet". Végül azért e „lehet”, hisz nem tudom, nem tudha­tom, mekkora sikere lesz a kezdeményezésnek, hogyan válnak be a reményeink. — Mit jelentenek ezek az OTP-vel megegyező feltéte­lek? — Elsősorban a hitelnyújtás feltételeit. Az OTP a lakásépí­tés pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezmények­ről kiadott jogszabályok alap­ján a saját — tehát takarék- pénztári — értékesítésű laká­sokkal megegyező módon vég­zi el a hitelbírálatot. Vagyis, aki eddig jogosult volt a hi­telre, ha tőlünk vásárol, ugyanúgy elnyerheti azt. Nem, lesz különbség. —» Beletartozik majd az in­gatlanközvetítésbe a lakáscse­rék lebonyolítása is? — Nem, csupán a vétel és eladás. — Es ki adhatja el a szö­vetkezetnek a lakását? Mondjuk én bejövök az utcá­ról, felajánlom az ingatlano­mat. Megvennék? — Meg, de csak ha belép a lakásszövetkezetbe. Ez vonat­kozik a leendő vevőkre is, ki­zárólag tagok vásárolhatnak tőlünk. — Azt olvastam a rendelet­ben. hogy a lakásokat beköl­tözhetően, vagy meghatározott ideig történő bentlakással ad­hatják el. Erről mik a ter­veik? — Egyelőre azonnali beköl­tözéssel értékesítünk. Nincs sok pénzünk; ha bentlakással is értékesítenénk, nem lehetne a tőkét forgatni, hisz ki vesz olyan lakást, amiben ott a bér­lő. Egyébként, visszautalva mennyire hasonlít az eljárá­sunk az OTP-éhez ... a poten­ciális vevők közül a legtöbb készpénzzel rendelkező lesz a tulajdonos. Az irányáraink ugyancsak megegyeznek a ta­karékpénztárnál megállapí­tottakkal, — Tehát nincs konkurencia. De akkor mi ösztönözze az em­bereket arra, hogy önökhöz forduljanak? — Nem, egyelőre nincs konkurencia, bár elképzelhető, hogy az lesz a vége. Minden­esetre a lakásszövetkezet to­vábbi lehetőséget jelent a la­kásértékesítésben. új színt a palettán. Hogy mit hoz a jö­vő? Meglátjuk. Falusy Zsigmond Nyertes betétesek A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet október­ben — tárgy sorsjátékkal egy­bekötött — takarékbefizeté­si akciót hirdetett: minden 10 ezer forint betét után az év végéig sorsjegyet adtak. Most, az igazgatósági ülés keretein belül, megejtették a 23 ajándéktárgy kisorsolását. Községenként! ladikéból a befizetők arányában húzták ki a nyereményeket: evőkészletet, rádiót, vasalót, darálót, egyéb háztartási cikkeket. A nyere­mények közül három Őrboty- tyánba, egy pedig Váchartyán- ba került. A főnyereményt, egy tele­víziót, egy mogyoródi betétes nyerte meg. 4, B enéztem az ablakon. Ott, a század eleji sparhelt mellett ült az öreg, fejét eny­hén előrehajtva kutatta sze­meivel a semmit, talán a múltra gondolt. Meg sem rez­zent, amikor rányitottam az ajtót. Lassan oszlott a köd bogárfekete szeméről — meg­ismert. — Á, te vagy, öcsém? Jó, hogy itt vagy. Öt percet hoz­tál a múltból. Ülj le, oda a dikóra. Az imént volt itt az orvos, azért vagyok gálában, ebben a vénhedt kezeslábas­ban. írt föl valamit a tudós, de úgy érzem, mire a papír­ból medicina lesz. újabb göd­röt kell ásni Kévén. Ügy élek én mostanában, mint vízen a buborék. Ha nagyobb szél fúj, elpattan a hártya, s a mákszemnyi csöppek vissza­esnek oda, honnan kivetette őket a levegő, a múlt. Éjsza­kánként ötöt-hato.t tátogok, míg megtelik levegővel a tü­dőm. Félóránként járok fü­tyülni. Mondják a lányok. Ta­ta, ott a biíó. azt használja. Ugyan, miért büdösködjön reggelig, mondom, jobb az udvari ámyékszék. Fölkattin- tom a villanyt szalad elém a Bogár, s indulunk a fák alá. Mikor bevégzem, visszabújok a hideg ágyba s nézem a nagy fekete semmit regge­lig ... Régtől ismerem a száza­dunkkal majd egyidős rokont — porába omlott nagyapám­mal voltak unokatestvérek. Közös volt a sorsuk, az éle­tük. de jó három évtizede százezer méternyire laknak egymástól. . S most újból közelibbé tet­te őket a múlt idő ... Három héttel ezelőtt arra kért a Tata, hoznék a férfi­múltból egy demizsonmal: sok esztendeje nem járt Tápiósze- lén. s elfelejtette az öreghe­gyen termett bor levének ízét. Betyáridéző, cifra kiskun sza­vakat s három pár házi kol­bászt adott előlegbe — sze- retetből. Az étek elfogyott s hogy megörökítsem szavait, legközelebbi utamra fölkészí­tettem a táskamagnót. És per­sze a deimizsont, nehogy el­feledje az ízeket a jó öreg. Másnap egy távirat érke­zett. Fekete szegélyű, cifrán nyomott, néma halálharang. A kert,kapun rozsdaette re­tesz. Átnyúlok a korhadt deszkák fölött s megrántom az acélnyelvet. Leng a kis­ajtó, belenyikorog a károgó, téli csöndbe. Téblábolok a fa­lak melletti téglajárdán s be­nézek az ablakon. A sparhelt mellett a kopott ládán néhány fahasáb vár a sorsára, a tűz­re, melyet már senki sem fog táplálni. Az ajtókon lakat va­cog, reggeli dér fehérük az árva eperfa fekete ágain. Fe­hér-szürkések az udvari fű­csomók is, s mint ottfelejtett, óriás nyakára illő ék, nyúlik el a földön a gazdátlan ku­tyalánc. Egy csonka bóbitára akasztom a magnetofon szíját, s vélem, valahonnan hallom a Tata szavait. — ... közel vagyok a ki- lencvenhez, öcsém. Elhagytam az időt, mint távoznak mel- lőlem-körülem mostanában a régi, jó komáim, az öregek. Most én következem. Beteg a kerék, meg a motor; a lá­baim s a szívem. Hiába az orvos, a rendelő. Rongyul va­gyok. A fehér házat, az orvo­si rendelőt még én avattam föl valami hatvan esztende­je. Úgy való igaz, ahogyan most mondom. Az uradalom égjük ficsura. ifiura légpus­kával lövöldözött. Galambra, verébre, kalapokra. Az egyik ólom a vaskerítésről gellert kapott, s gégém alatt a bőrbe fúrta magát. Ömlött a vérem, akkor feküdtem először kór­házi ágyon .. . Sok vizsgán át­mentem. átestem. Kanász vol­tam, kan taposott, gulyás vol­tam, bika öklelt. Amikor megszűnt az urada­lom. szíjgyártó lett az ügyes kezű ős-rokon. Keze nyomát sok pánt, szíj, öv, táska őrzi megyeszerte. — ... öt lányt neveltem föl. tisztességgel kieresztettem valamennyit. Egyik Nagyká- tán. a másik Vácott, a többi itt Ráckevén lakik. Az uno­káim is vitték magukat elő­re. Vadász, gépész, tanító. Csavargó egy sincs köztük. Dolgoznak, gyarapodnak, nem úgy, mint én. aki csak nyűg vagyok már e világon. Tehe­Óvodások, iskolások Ismerkedés a színházzal Hetven szobi és környékbeli óvodás — nagycsoportos — is­merkedett a színházzal, még­pedig a fővárosban, a> Mik­roszkóp Színpadon. Hogy meg is szeressék a színházat, arról Levente Péter gondoskodott — a Eanyatanya előadásán. Mi­vel a „színházi busz” — a támogatás egyik formájaként — ingyenes volt, a szülők mindössze a jegy — nem is magas — árát fizették meg. Az iskolások számára hely­be megy a színház. Február 3-án, délután fél négykor Mi- kő István és a Pastoral együt­tes lesz a szobi művelődési ház vendége. Valószínűleg sok iskolásgyereknek nyújt majd nagy élményt a műsor, amely a Keresd meg a seholsincs várat címet viseli. Kiállítás Február 4-én, csütörtökön 17 órakor nyitják meg Sze- methy Imre grafikusművész kiállítását, amely március 13-ig (hétfő kivételével) na­ponta 10—18 óráig látogatható a Madách Imre Művelődési Központ emeleti galériáján. Népfronihíradó A mozgalom eszközeivel Falugyűlés Rádon és Pencen Illés Mária, a Hazafias Nép­front Vác Városi Bizottságá­nak titkára, a városi elnök­ség, majd a városi bizottság ülésén arról adott tájékozta­tást, hogy az idén is éves mun­kaprogram alapján tevékeny­kednek. Munkájukat 1988-ban a Hazafias Népfront VIII. kongresszusán megfogalma­zott állásfoglalások, az MSZMP Vác Városi Bizottságának ha­tározatai és az aktuális társa­dalompolitikai feladatok vég­rehajtása határozza meg. A városi népfrontbizottság csat­lakozik, segítséget ad a váro­si pátbizottság stabilizációs es kibontakozási programjá­hoz. E feladatokat a népfront­mozgalom sajátos eszközei fel- használásával, a népfrontak­tivisták' szervező, mozgósító tevékenységével kívánják meg­valósítani. A célok: a szocia­lista kultúra szélesebb körű el­terjesztése. a fogyasztói érdek- védelem, a nők, idősek és nagycsaládosok szociális hely­zetének a javítása. Támogat­ják a kialakult és kialakuló kisebb közösségek összetartá­A mezőgazdaságnak Meteorológiai előrejelzés A meteorológiai viszonyok és a mezőgazdasági termelés közötti kapcsolat vizsgálatá­val egy külön tanulmányág, az agrometeorológia foglalko­zik. Az agrometeorológia fo­galma kétféle módon értel­mezhető: tágabb értelemben ismereteknek a mezőgazda­ság egészére — tehát a nö­vénytermesztésre, az erdé­szetre és az állattenyésztésre ■ való alkalmazását értjük. Szűkebb értelemben azonban az agrometeorológia csak a meteorológiai ismereteknek a növénytermesztésre való alkalmazását jelenti. Ennek oka az, hogy a helyhez kö­töttsége miatt itt tanulmá­nyozhatók a hatások a leg­egyszerűbbem ■ V ; • . U ’ s ■ • vi \ j iV i O ,T Az agrometeorologia csak akkor tudja megoldani fel­adatát, ha mind a meteoro­lógiai jelenségeket, mind a mezőgazdasági termelés ered­ményeit egy időben figyel­hetjük meg. Ezért az agro­meteorológia legfontosabb alapelve, hogy a meteoroló­giai megfigyeléseket és a nö­vénytermesztésre vonatkozó megfigyeléseket párhuza­mosan kell végezni. Ezt az elvet az agrometeorológiai állomáshálózat szervezése­teken öregember, múltak ta­núja, Hej, te rossz csoze! Em­lékszem, amikor suttyó gye­rek voltál... Közel volt a kilen cvenhez: húsz-egynéhány hónap múlva kezdte volna megszokni az életkorát igazoló kilences szá­mot, de nem érte meg 1990 május elsejét. Hetvenegyben temette el fe­leségét. Magányos volt? Alig­ha. Lányai, vejei s az unokák közül is valaki naponta föl­kereste. Tata, hogy van? Ta­ta, mije fáj? Hétvégeken megpezsdült, az udvar, boldogító, csilingelő nevetés szaladt olyankor a felhők alá, attól rezgett vidá­man a magányos eperfaág. S a Tata olyankor örült igazán az életnek. ... ez a Bogár már vagy tizenöt telet szolgált. Füttyen- tek neki, s tudja, mi a teen­dő. Szalad a szomszédba, vagy valamelyik lányomhoz: gyer­tek. a gazda nem jól van. Mondom neki. macska a kertben: ráugrik a kilincsre, úgy nyitja az ajtót s rohan. Hej, Bogár, ki füttyög majd ezután neked ? R eggeli dór fehérük az ár­va eperfa fekete ágain. A csonka fabóbitáró! leakasz­tom magnetofonom szíját s megnyomom a készülék gombját. hadd hallgassam még egyszer az elbúcsúzott rokont. Halk surrogás: egyet­len szó sem pisszeg, vissza nem idézhető némasággal te­lteredik orsóra a mágnessza­lag. A buborékok hang nélküi pattannak el... B. I. kor minden esetben érvénye­sítik. Az agrometeorológiai meg­figyelések másik fontos alap­elve. hogy a megfigyeléseket egységes követelmények alap­ján végezzék. Az így begyűj­tött megfigyelési anyag lehe­tővé teszi, hogy megismerjük azokat a törvényeket, ame­lyek a meteorológiai viszo­nyok mezőgazdasági terme­lésre gyakorolt hatását jel­lemzik. Az agrometeorológia végső célja, hogy a mezőgazdaság számára meteorológiai infor­mációkat szolgáltasson. Az agrometeorológusok az agro­meteorológiai információkat vagy közvetlenül juttatják el a mezőgazdasági termelés irá­nyítóihoz vagy közvetett mó­don valamilyen mezőgazdasá- g; szervezeten keresztül, amely beépíti azokat saját információs rendszerébe. Leggyakrabban a következő problémák előrejelzésére for­dítanak nagy figyelmet: a ké­ső tavaszi és a kora őszi fa­gyok. a talajnedvesség alaku­lása. a vetési hőmérséklet, a gazdasági növények fejlődési fázisainak időpontja (virágzá- si, érési stb. időpont), a növé­nyi betegségek és kártevők fellépése, a gazdasági növé­nyek terméshozama, a növé­nyek áttelelési viszonyai Vannak már biztató kísérle­tek a vegetációs periódus kezdetének, végének és hosz- szának az előrejelzésére is. Az időjáráshoz és éghajlat­hoz való alkalmazkodásnak mindenekelőtt az adott terü­leten termesztendő növények nemesítésében vagy kiválasz­tásában kell megnyilvánulnia. sát, a gyors információáram­lást, a környezetvédelmi ős köztisztasági törekvéseket, s a békekezdeményezéseket. Az elnökség is, a bizottság is, öt­öt ülést tart az idén. ★ A közelmúlt eseményeihez tartozik, hogy a Váci Család- védelmi Központban megtar­tott értekezleten a társadalmi szervezetek és a központ együttműködési lehetőségeit beszélték meg. A kallódó gyer­mekek megmentése érdekében felmerült a lakótelepi klubok létesítésének a terve. Segítik az MHSZ megala­kulásának 40. évfordulója kap­csán szervezett rendezvénye­ket, vetélkedőket. A béke- munkabizottsagi ülésen is az éves munkáról volt szó. ki- ’ emelten foglalkoztak a máju­si békehónap rendezvényeinek terveivel. Rádon és Pencen falugyű­lést tartottak. A hozzászólások többsége az utak rossz minő­ségével és az ÉDÁSZ meg nem felelő szolgáltatásával foglal­kozott. A csővári, püspökhat­vani és a galgagyörki nép- frontbizottságok ülésein érté­kelték a tavaly végzett mun­kát, s meghatározták az idei feladatokat. Csőváron a Vö­röskereszttel közösen megren­dezték a nyugdíjasok napját, szép sikerrel. Kosdon a jövő év feladatai közül elsősorban a honismereti kör megalakí­tásának fontosságát hangsú­lyozták. ____________ P. R. R ajzpályázat Elsősorban középiskolás diá­kokra gondoltak a KISZ- esek, amikor elhatározták, hogy a közelgő tavaszi törté­nelmi évfordulók tiszteletére képzőművészeti pályázatot hirdetnek. Nem zárták ki azonban annak a lehetőségét, hogy általános iskolások is küldjenek rajzokat, festmé­nyeket vagy kisplasztikákat, melyek témái kapcsolódnak a három tavasz valamelyiké­hez. Különös figyelmet érde­melhet az idén március 15-e, amikor a szabadságharc 140- ik évfordulóját ünnepeljük. Schirilla György A város vendége lesz feb­ruár 7-én Schirilla György, a neves sportember. A Vác Vá­ros és Körzet Diáksport Bi­zottsága által szervezett prog­ram szerint Schirilla vízbe is száll, mégpedig délelőtt 10 órakor, a hajóállomásnál. Ép­pen csak „megmártózik” a Dunában, és az uszoda kör­nyékén ki is száll a vízből... Programja II órakor folyta­tódik a Lőwv Sándor Ipari Szakközépiskolában. Itt az ér­deklődők számára élménybe­számolót tart. (S mint nagyon sokan tudják, van éppen elég olyan élménye, amely érdek­lődésre tarthat számot.) A szervezők mindkét eseményre várják a váciakat és a kör­nyékbelieket. fi Budapest Bank Rt. váci igazgatósága felvételt hirdet hitelezési munkakör betöltésére Feltétel: felsőfokú végzettség, de legalább mérlegképes könyvelői képesítés. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a váci igazgatóságon, cím: Köztársaság u. 10. Telefon: (27)-11 -551. m ISSN 01S3—2759 (Váci Hírlap) r* Surrogó szalag Mint vízen a buborék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom