Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

PEST MEGYEI VILÁG P80LETÁHJAÍ, EGYESÜLJETEK! MA XXXII. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM ra: 1.1*0 forint 1988. FEBRUÁR 3., SZERDA TöLb szenet bányásztak Elég az energiánk ' Jó eredménnyel zárták az év első hónapját a hazai szénbányák: tervükön felü! csaknem 127 000 tonna szenet termeltek. A brikettgyárak 28 0Q0 tonnával tetézték meg havi. előirányzatukat.. Lakos­sági felhasználásra a szerző­désben vállaltnál 56 400 ton­nával több fűtőanyagot szál­lítottak a kereskedelemnek. Egész hónapban zavartalan volt. a vagonellátás, a MÁV dolgozói a termeléshez iga­zodva elégítették ki a bánya- vállalatok igényeit. Elegendő készlettel rendelkeznek a fel­használók, sőt brikettből és az erőműveknek szánt fűtő­anyagból túlkínálat alakult ki. Felmérés a munkaidő jó kihasználásáról Szombaton ritkán jön az ügyfél A munkaidő jobb kihasználásáról, a munkafegyelem javításáról, az ennek érdekében tett intézkedések eddi­gi eredményeiről, tapasztalatairól felmérést készített a Pest Megyei Tanács munkaügyi osztálya. Az ügyfélfogadás rendje a megyei tanácson a következő: hétfőn 13.00—18.30, szerdán 8.00—18.30 és pénteken 8.00— 13.00 óráig tart. A nyújtott ügyfélfogadás idején 7 szak- igazgatási szervnél egyetlen ügyfél sem jelent meg, a töb­bit is csupán 1—2 ember ke­reste fel. Változó a forgalom a megyei intézményeknél. A munkaidő utáni ügyintézés le­hetőségét elsősorban a területi földhivataloknál és kirendelt­Új feltételek között Leszerelési értekezlet A genfi leszerelési értekezlet ÚJ feltételek között tarthatta meg 19*8. évi ülésszakát, miután a nemrég létrejött szovjet—amerikai ra­kétamegállapodás kedvező helyzetet teremtett a tényleges leszere­léshez es a világ egyetemes biztonsági rendszerének létrehozásához — mondotta Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter ked­den ueiifiien az eitckezlet ci évi tanácskozásainak megkezdődése alkalmából. Az ülésszakot az értekezlet soros elnökeként Harald Rose, az NDK nagykövete nyitotta meg. Ezután felolvasták Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár üzenetét, amely ered­ményes, a világszervezet 42. ülésszakán a leszerelésről ho­zott határozatok szellemében végzendő munkát kívánt a résztvevőknek. A tanácskozáson negyven állam küldöttségei — közöttük a Meiszter Dávid nagykövet vezette magyar delegáció — vesznek részt teljes jogú tár­gyalófelekként, akiknek teljes egyetértése szükséges a dön­tések meghozatalához. Hozzá­járulásuk alapján tanácsko­zási joggal jelen vannak az értekezleten több mint tíz más ország küldöttei is. A tanácskozás első tíz nap­jának plenáris ülésein a kül­döttségek általános vitát foly­tatnak majd és elfogadják a részletes munkaprogramot. Megnyílt a KGST VB ülése Moszkvai tanácskozás Kedden Moszkvában meg­kezdődött a KGST Végrehaj­tó Bizottságának 126. ülése, amelyen a tagországok állan­dó képviselői vesznek részt. Magyarországot Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese képviseli. A 43. (rendkívüli) tanács­ülés határozata alapján a vb- ülésen meghatározzák a tit­kárság munkájának átalakítá­sit célzó intézkedéseket. Az együttműködési mechanizmus átalakításának egyik területe az együttműködés jogi és szerződési alapjainak korsze­rűsítése. A KGST jogi állandó bizottsága e témakörben je­lentést terjeszt a végrehajtó bizottság elé. A KGST felső szintű gazda­sági értekezletének döntésé­vel összhangban az ülés részt­vevői jelentést vitatnak meg a tagországok közlekedési együttműködéséről. Magyar javaslatra megvitatják a nem­zetközi vasúti tranzitdijszabás korszerűsítésének kérdését. A végrehajtó bizottság tag­jai áttekintik a szocialista nemzetközi munkamegosztás 1991—2005-ig szóló kollektív koncepciója kidolgozásának helyzetét, továbbá azt a je­lentést, amely a tagországok tudományos-műszaki haladá­sa 2000-iig szóló komplex programjában meghatározott első fő irány, az elektronizá­lás terén végzett munkáról készült. Farsasig a kölcsönzőben ségeknél a nyári időszakban az üdülőterületeken használ­ják ki. A helyi tanácsoknál is álta­lánossá vált a nyújtott ügyfél- fogadási idő, zömében hétfőn é:- szerdán. A községek több­ségében szombaton délig fo­gadják az ügyfeleket. A váro­sokban ezt a feladatot az ügyfélszolgálati irodák látják el. a községekben pedig egy- egv ügyintéző vagy tisztségvi­selő fogadja az embereket. Általános tapasztalat szerint a hétfői nyújtott ügyfélfoga­dást kihasználják, de szerdán csak néhányan fordulnak meg az irodában, szombaton pedig elenyésző az ügyeletén megje­lenők száma. Sok településen ezt a lehetőséget igénybe sem veszik. Néhány esetben fel­merült — főleg az adott ügy­intézőhöz kötődő bonyolultabb esetekben —, hegy az érdemi elintézés ebben az időben nem megoldható. A nagyobb vál­lalatok eredményes intézkedé­seket tettek azért, hogy dol­gozóik munkaidő után intéz­zék ügyeiket. A megyei intézkedési terv azt is előírta, hogy növelni kell a szolgáltatások munka­időn kívüli igénybevételének lehetőségét. E feladatok meg­oldásáról a megyei tanács ipari osztályának, valamint a helyi tanácsoknak kellett gon­doskodniuk. A tavaly szep­tember 1-jén hatályba lépett minisztertanácsi rendelet tar­talmazza a szolgáltatások ide­jére vonatkozó előírásokat. Az érintett vállalatok vagy szö­vetkezetek nagy része ennek megfelelően oldotta meg a munkaidő átszervezését. Azoknál a javítószolgálta­tásoknál azonban, amelyeknél a hibát a helyszínen állapít­ják meg — a nagy távolsá­gokat is figyelembe véve —. nem tudják betartani, hogy az ügyfél csak 2 órát várakozzon otthon. A korszerű szolgáltatások kialakításához több helyen hiányoznak a személyi és tár­gyi feltételek. Igazán jelentős munkaidő utáni ügyfélforga­lomról csupán az OTP városi fiókjai számoltak be. A vizsgálatok összességében azt mutatják, hogy a munkál­tatók jelentős részénél a mun­kafegyelem megsértéséből eredő veszteségidők csak kis­mértékben csökkentek a meg­tett intézkedések hatására. A. P. Akiknek hasznos ”Nemcsak gumilövedéket , alkalmaztak, hanem eles­as időhúzás sei is lőttek. A cenzúrázott jelentések szerint lőtt sebekkel szállítottak kórházba tizenhét palesztint. A pontos számot nem lehetett meg­állapítani, mert a hatóságok megtiltották a helyi arab lapoknak, hogy közölhessék a kórházaktól szerzett ér­tesüléseiket.” (’• OLDAL) F.Aw,m* „Szép, szép, amit Kapolyi elvtárs a megye ha faron /befut mond, sőt nem is olyan uj dolog, hiszen a fejlett országokban semmi különös nincs abban, ha elektronikus vezérlőelemeket gyárt egy jó nevű cég, de nálunk! Persze, meg lehet próbálni.” (3. OLDAL) /I Ifru „Az üzletvezető ké­” „f em m j, - , telkedését fejezte ki a esarsra borkénén a másik vásárió anyagi teherbíró képességét illetően, mire azt a vá­laszt kapta, hogy Keresztes Andornak nyaralója van a Balatonnál és erre bármikor kap hitelt. A főosztály- vezető azt is megemlítette, hogy a másik pályázó —- nagyon irreális összegig — 5,5 millió forintig hajlandó elmenni a licitálással.”, (6- OLDAL) „Egy hónapon at tartó kuta­9~aveszrers€or tás ■ után kedden megtaláiták WÚI3W el annak a pécsi fiatalembernek a holttestét, aki szilveszter éjjelén tűnt el. A huszon­egy éves Eszenyi Imre a Pécshez tartozó Pellérd köz­ség határában, egy iszaptóban lelte halálát, s bár a tóhoz vezető nyomait korábban már megtalálták, mind­eddig semmi bizonyosat nem tudtak hollétéről.” (8. OLDAL) Kétoldalú megbeszélések Összehangolni a terveket Az Országos Tervhivatal és a Magyar Gazdasági Kamara vezetői kedden megbeszélést tartottak. Hoós Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnöké­nek és Beck Tamásnak, a Magyar Gazdasági Kamara elnökének vezetésével áttekin­tették, hogyan lehet a válla­lati és a népgazdasági terve­zés kérdéseit jobban összehan­golni, a gazdasági szabályozók vállalati hatásait az állam­igazgatásnak visszajelezni, s mit kell kölcsönösen tenni a piac építése érdekében. Meg­beszélték az idei népgazda­sági terv teljesítésének fel­adatait is. Megállapodtak a to­vábbi rendszeres kölcsönös tá­jékoztatás formáiról. Egyhetes lesz a tavaszi szünet Első félév az iskolákban Az általános és középisko­lások ezekben a napokban kapnak értesítést az első fél­évi eredményeikről. Mint minden évben, most is feb­ruár első hetében adnak a pe­dagógusok értékelést a diákok előmeneteléről: ezúttal-1 mil­lió 296 ezer általános iskolás és 242 ezer középiskolás tanul­mányait kellett minősíteni az iskolákban. Az idei tanévben mintegy 150 ezer első osztályos kisdiák viszi haza első értesí­tőjét. Teljesítményüket még nem számjegyekkel, hanem rövid, szöveges összefoglalás­sal jellemzik. A második félévben pihe­nésre, kikapcsolódásra legkö­zelebb az április 2-án kezdő­dő tavaszi szünetben lesz módjuk a diákoknak. A tava­szi szünet április 10-ig tart majd. Az 1987—88-as tanév utolsó tanítási napja az álta­lános iskolákban, s a gimná­ziumok 1—3. évfolyamain jú­nius 10. lesz. Az érettségizők május 13-án mennek utoljára iskolába. Allék fárasztása A lakásépítésben több fon­tos változás állítja új helyzet elé a kivitelezőket. Az Épí­tésügyi Minőségellenőrzési In­tézet laboratóriumában az ajtók, az ablakok, a könnyű- szerkezetes elemek és a vá­laszfalak fárasztási, hőfizikai és páratartalom-paramélercit ellenőrzik. A farsangi szezonban a hálózni vágyó fiatalok mcg-mcgújuló rohamokat intéznek a Jclmezkészílő és Kölcsönző Vállalat üzletei ellen, hogy több száz jelmez közül kedvükre válogat­hassanak. Rendkívül kedvelt a kánkán- és a polkaruha, so­kan keresik a rokokó öltözéket is. GYALOGOK L enyűgöző játék a sakk annak is, aki csupán — és lényegében — laikusként ül a tábla mel­lé, azaz mekkora szellemi torna lehet azoknak, akik alaposabb felfedező útra indulnak a játékok királyá­nak birodalmába! Így, ezt hiszi az ember. Jobb, ha nem hiszi. Mert nem igaz. Legalábbis a fiatalok, az utánpótlás esetében nem állja meg a helyét a fel- tételezés. Az újságíró ugyanis egy pillanat alatt felhagy az illúzióival, ami­kor azt olvassa: „A mai tizenévesek — sajnos — már sokkal többet foglal­koznak a pénzzel, mint a játékkal, mielőtt leülnének sakkozni, előtte mindig megkérdezik: mennyit ka­punk érte? Azt sem tar­tom üdvözítőnek, hogy már ifistaként valamennyien sportállásban vannak, munkának, szükséges rossznak, nem pedig szen­vedélynek tekintik a sak­kot.” Erkölcseinknek nem egy naiv rendésze mondta eze­ket, hanem a legilletéke­sebb. A citátum ugyanis a sakkszövetség főtitkárá­tól való. Akkor most mer­re induljunk gondolataink útján? Az anyagiasság ós- torozása felé? A nevelő­munka gyengeségeinek te­repére? Kárhoztassuk éjért is a szinte mindenért kár­hoztatható családot? Az ostor persze csattoghat, at­tól azonban nem lesz gaz­dagabb, szebb a nyáj ... A Budapesti Honvéd SE fia­tal sakkozói között talá­lunk olyanokat, akik Vdc- ról, Gödöllőről, Vecsésről járnak be az edzésekre, a versenyekre. Ingáznak. Ami tagadhatatlanul fá­radság. Úgy érzik eset­leg, áldozatot hoznak? S innét már csak egy lépés az a gondolat, hogy a fá­radozásnak ára van ... Magunk viszont el nem kerülhetőnek tartjuk a kérdést: kinek fontos a sakk, az egyesületnek avagy a fiatalnak? Furcsa kérdés? Lehet. De tényleg, kinek fontos? Korántsem csak egyesüle­ti körben, hanem általá­ban? Kérdéseink lelepleznek bennünket az olvasó előtt, hogy hát hiszen itt már nem a sakkról van szó ...! Valóban nem arról. Sok­kal többről. Egy gondolko­dás- és magatartásmódról, amely a sakkban is testet ölthet, s ölt is, amint ezer másban szintén. S amit, stílusosan, elnevezhetünk a gyalogok sakktáblától el­szakított előléptetésének. Mert ugyan igaz, adott esetben a gyalogból vezér lehet a sakkjátszma kere­tein belül, ám ennek szi­gorú szabályai vannak. Ezek a szigorú szabályok valójában teljesítménykö­vetelmények; adott felté­telek teljesítése esetén váltható a célba ért gya­log. Gyanítjuk, a mindenna­pi (sakk és nem sakk) életben ezekkel a szabá­lyokkal, teljesítményköve­telményekkel van baj. Kö­vetkezetlenül, az objektív valóságtól elszakítva érvé­nyesülnek, avagy helyettük házilag gyártott mércék­nek kell megfelelni, s mert ekkora az összevisz- szaság, a gyalogok annak hihetik magukat, aminek éppen akarják, futónak, huszárnak, bástyának, sőt vezérnek is... S kezdenek úgy viselkedni (ha rájuk hagyják a téves szerepet), mintha tényleg futók, hu­szárok, bástyák, vezérek lennének. Ebben a logikai rendben (rendetlenségben) azután már az a szabály, hogy nincsen szabály ... Messzire merészkedtünk a táblán fekete és fehér gondolatfutói nkkal ? A megye ötszáz sport­szakosztályában megha­ladja a tizennyolcezret az igazolt versenyzők száma. Ha csupán ezekben a szak­osztályokban és a verseny­zők körében bukkanna fel a gyalogok (és a nem gya­logok) szereptévesztése, azt még viszonylag egyszerű­en ellensúlyozhatná a tár­sadalom. Valójában azon­ban arról van szó, hogy a sakkban, a sportban éle­sebbé (mérhetőbbé) vál­nak azok a gondok, ame­lyeknek foglalata a sport­nak is keretet adó társa­dalom. A társadalom az, amely teret adott és ad a szabályok könnyed félre- tolásának, a teljesítmény­követelmények mellőzésé­nek, a logikus sorrend felrúgásának, hogy tudniil­lik, először nyújtani vala­mit, s azután kérdezni, mennyit kapunk érte?! Az ifjú sakkozók, bár ez nem mentség a számukra, csu­pán másolják azt, amit maguk körül látnak a gaz­daságban, a társadalmi te­vékenység sokféle terüle­tén, fittyet hányva a tár­sadalmi munkamegosztás törvényszerűségeire. üntetlenül nem lehet azonban mellőzni olyasmiket, amik objektív törvényként hat­nak. Ha mégis, annak ára van és ez az ár sokkal na­gyobb, mint amit a magu­kat futónak, huszárnak stb. képzelő gyalogok kö­vetelnek járandóságuknak. Az ár az, hogy a futó sem igazán futó, a huszár sem igazán ... hiszen ki tudja, ki (mi) kicsoda (micsoda), ha a logika a feje tetejé­re áll, s a szabályok tet­szés szerint változtatha­tók? S ha a szabályoknak ez a sorsa, akkor fontos-e még egyáltalán, milyen táblán mozgunk? Mészáros Ottó B

Next

/
Oldalképek
Tartalom