Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-22 / 44. szám
4 1988. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ Farmerzekék szalagja Szorgalmas kezek és figyelő szemek nyomán készülnek a farmerzekék a százhalombattai Ruhaipari Szövetkezet szalagjain. (Földes György felvétele) Önkéntes adakozók Fátyon Nevezzék bárminek, ha jó a cél Néhány városban és településen már hivatalosan is törölték a tehót. Sokan úgy indokolták, több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott a tanácsoknak. Igaz, nehéz dolog egyeztetni egy lakóhelyi közösség céljait, hisz heterogén összetételű minden település. Azokon a helyeken azonban, ahol sikerült a tanácsoknak a többség szája íze szerint kiválasztani az elérendő célt, a lakosság ezután is támogatni fogja azt. Mert az emberek arra szívesen költenek, amitől közvetlenül is javulnak életkörülményei. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a Pátyi Tanács ezen a téren előrelátó volt. Megspóroltak egy tanácsi rendeletmódosítást és a tehó- befizetések sürgetését szolgáló postai költségeket, valamint az ezekkel járó rengeteg adminisztrációt. Ok is megpróbálkoztak ugyan a tehóval 1986- ban — iskolabővítésre volt akkor nagy szükség —, de nem szorgalmazták, mert még úgy látszott, hogy abban az évben létrejöhet a szintén fontos vízműtársulás, amiből végül is nem lett semmi, így a tanács módosított. Felkérő levelet küldött szét a községben, amelyben önkéntes adakozásra szólította fel a lakosságot. Az eredmény: százezer forint. Az összeg segítségével pedig elkészült az iskolabővíKoncentrálnak az elmaradás felszámolására Éjjel-nappal ügyeleti szolgálat Már-már úgy látszott, hogy üres jegyzetfüzettel kell visszatérnem. Ugyanis amiért, illetve pontosabban akiért mentem, nem sikerült utolérnem. Az alig több mint ezer lelkes Duna menti kisközség, Aporka új körzeti orvosát, dr. Takács Györgyöt kerestem, aki gondos, lelkiismeretes munkájával néhány hónap alatt kivívta a falu elismerését, azzal együtt, hogy az áporkaiaknak nem volt rossz orvosa az elődje sem. Így szólt a sommás információ, amelynek nyomába eredtem. Sajnos, úgy mondták, talán a székhely nagyközségbe, Kiskun- lacházára ment. Ott a vb-titkár, dr. Komáromi Sándor igyekezett segíteni, s míg a munkatársai minden vélhető tartózkodási helyet végigtelefonáltak, jegyzetfüzetemben is fogytak az üres lapok. Pedig mindössze annyit kérdeztem, hogyan ítélik meg a község vezetői a település egészségügyi alapellátását. A vb-titkár Áporkára értette, arról kezdett beszélni. — Már befejezéshez közeledik az átalakítás a régi tanácsháza épületében, ahová a napokban várható átadás után minden rendelőt, a körzetit, a fogorvosit és a tanácsadót is megfelelő körülmények közé költöztethetünk. Helyet kap benne az elöljáróság és a posta is. Ügy gondoljuk, hogy ezzel a 3 és fél milliós beruházással hosszabb távra megteremtettük társközségünkben a gyógyító-megelőző munka alapfeltételeit. Költözés előtt Pontosítottam, hogy a kérdésemet mindkét településre értettem, s erre igencsak figyelemre méltó választ kaptam. — Az előbbi megállapítás, nyugodtan mondhatom, vonatkozik mindkét községre. Mert az elmúlt két esztendőben 18 millió forintot fordítottunk saját erőből az egészségügy fejlesztésére. Ez bizony nem kevés. A gyors fejszámolás eredménye is arra mutatott, hogy koncentrált támadást indítottak .'az elmaradás felszámolásáért. Hiszen ennél az összegnél nem lehet sokkal több a közös tanács egy egész évi fejlesztési alapja. Mint kiderült, nem is, mert úgy 18—20 millió forint jutott eddig évenkint fejlesztési célokra. — Tanácstestületi döntéssel fogtunk hozzá egészségügyünk problémáinak rendbetételéhez — folytatta dr. Komáromi Sándor. — Mindnyájan láttuk, éreztük a feltételek elégtelenségét a körzetekben, az egyetlen gyermekorvos túlterheltségét, az ügyelet hiányát. Nem véletlenül fogadta el a lakosság az egészségügyi fejlesztést, mint célt, a 600 forintos teho megszavazásánál. Két év alatt 1,8 millió forint gyűlt így össze, tehát a ráfordítás 10 százaléka. Ez is ösztönzött bennünket, bár ez az összeg nem fejezi ki azt a széles körű összefogást, amely létrejött a megvalósítás érdekében. Itt helyben a lakosság, a mozgalmi és a gazdálkodó szervek, de a megyei tanács és a körzetközpont, a ráckevei főoryos is segített anyagilag és szakmailag, hogy megvalósíthatjuk mindazt, amit már magunkénak mondhatunk. S amellyel megnyugtató módon javult a két községben az alapellátás. A legnagyobb összeget a kiskunlacházi központi rendelő és ugyanott az orvosi ügyelet kialakítására fordították. Nemcsak felújították, bővítették is az épületet és bevezették a központi fűtést. Még nincs teljesen készen, mert hamarosan laboratórium is lesz a központi rendelőben, ab.Qj a két körzetin kívül a fogorvos is dolgozik. 03-rádióval S ami a legfontosabb, itt nemcsak a hétvégeken, hanem naponta este 6-tól reggel 7-ig mindkét községből elérhető az ügyeletes doktor. CB-rádióval felszerelt ügyeleti gépkocsi segíti a sürgős esetek ellátását. Sok a gyerek, s ezért gondot okozott, hogy a múlt esztendőig mindössze egyetlen gyermekorvos dolgozott a nagyközségben. Törekvéseiket méltányolta a megyei szakmai irányítás is, kaptak státust meg anyagiakat a fenntartáshoz, tehát megvásároltak egy alkalmas ingatlant, amelyből egy második gyermekorvosi rendelőt, valamint szolgálati lakást alakítottak ki. Még az oda vezető út portalanítására és a parkoló kiépítésére is gondoltak. Ugyanakkor a másik gyermekkörzetben felújították a berendezést. Így most már Lacházán s a nagyközség peregi részében, valamint Áporkán összesen négy körzeti orvos, 2—2 gyermek-, Illetve fogszakorvos látja el a lakosságot. Ami gond még Kevés viszont a védőnő. Pillanatnyilag helyettesítéssel és egy nyugdíjassal látják el a szükséges teendőket. Ezért a tanács tanulmányi szerződést kötött két egészségügyi főiskolát végző lacházi fiatallal. Egyikük már másodéves, jövőre tehát már munkába áll. — Megteszünk mindent, hogy biztosítsuk a feltételeket — jegyezte meg végül a vb- titkár. — Azonban az orvosok, az egészségügyi dolgozók fizetésén nem tudunk javítani. Bizony nagyon kevés a bérük ... Kádár Edit tés, s az alsós gyerekek végre hosszú évek után, egy műszakban tanulhattak 1986 szeptemberétől. Az önkéntes adakozók névsora ma is olvasható a tanácsi faliújságon. Idén mindenáron A siker serkentette a tanácsiakat, kézzelfoghatóan érezhették, mennyien állnak mögöttük. S mert a fejlődésben megállni nem lehet, következett az új cél, a nagyon óhajtott, az egész községet érintő, korszerű ABC felépítése. A beruházás fedezetét — 18-20 millió forint — ismét a tanács segíti előteremteni a majdani üzemeltetővel, a Buda Környéki Áfész-szel közösen. A nehézségeket csökkentve a tanácsiak egy keveset már azon is megtakarítottak, hogy — jó érzékkel — tavaly beszerezték az építési anyagok nagy részét. A szerződést versenytárgyalás útján megkötötték a kivitelező Kultúr- inveszt' betéti társulással. Van 1,6 millió forintos megyei cél- támogatás, van ugyanennyi bankhitel, szerveződik a helyi kisiparosok társadalmi munkacsoportja, de a legfontosabb ami kell: több pénz. A tanács már nem várhat tovább, ez a harmadik ötéves terv, amelyikbe célként került be az ABC felépítése. Az idén mindenáron meg akarják csinálni. Ki amennyit tud A tanácsi vezetés nemcsak korát tekintve fiatal, hanem munkatempóját illetően is bátran nevezhetjük őket annak. Tavaly év végén újból a lakossághoz fordultak. Kérték, önkéntes felajánlásukkal áldozzanak néhány forintot, ki mennyit tud. A levél mellé, melyet az iskolás gyerekek vittek szét a községbe, egy csekket is mellékeltek. De küldtek a víkendtelkeseknek is, hiszen a község ellátása, szolgáltatási színvonalának emelése őket is érinti. A vezetők ismét jól számítottak, januártól folyamatosan küldik támogatásaikat a pátyiak és a nem helyben lakók egyaránt. Pillanatnyilag 75 ezer forint körüli az összeg, ami az önkéntes adakozásból összejött. Szabó Zoltánná tanácselnöktől néhány címet kértem azok közül, akik négy számjegyű összeget adtak postára. Iklódi Alberthez mentem először, a Torbágyi útra. A családi ház, amelyben élnek, majdnem a falu legszélén található. Nem kell csengetni, két gyönyörű snautzer jelzi, hogy idegen érkezett. Csak a Kopint-Daterg tanfolyam Kisvállalkozókat segít A Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet márciusban egynapos tanfolyamokat szervez a nemzetközi kereskedelmi központban a külkereskedelembe bekapcsolódó kisvállalkozóknak. Mint ismeretes, január 1-jé- től lényegesen módosult a külkereskedelmi jog megadásának és gyakorlásának rendje. A gazdasági tevékenység folytatására jogosult magánsze- mények, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai is lehetőséget kaptak külkereskedelem folytatására, amennyiben ehhez megkapják a kereskedelmi minisztérium engedélyét. Valamenynyi jogi személy pedig bejelentés alapján kezdheti meg a külkereskedelmet, ha a jogszabályban előírt szervezeti és személyi feltételeket biztosítja. Ez azt jelenti, hogy számos kisvállalkozás, kisszövetkezet számára megnyílhat az út a külpiacokra, és a kisiparosok is megkezdhetik külkereskedelmi tevékenységüket, ha ehhez meg tudják teremteni a feltételeket. A gyakorlati teendőket a Kopint-Datorg által indított tanfolyamon ismerhetik meg, ahol részletesen beszámolnak a megváltozott állami szabályozásról, s szó lesz a legfontosabb külpiaci tudnivalókról is. feleség van otthon, de megkapom a felvilágosítást. — Itt, a falu szélén miért adtak pénzt arra, hogy az ABC mielőbb felépüljön? — Nagyon nagy szükség van rá. Mi ugyan mind a két-, ten Pesten dolgozunk a férjemmel, de itthon vásárolunk. A meglévő kis üzletek nyitva tartását egyszerűen képtelenség fejben tartani. És a választék is kifogásolható. Reméljük, az új ABC nyitva tartása nekünk is kedvez. A Somogyi Béla úton Wiedermann Ferencnét találom otthon. — Miért adtak? — kérdezem őt is. — Idevalósiak vagyunk a férjemmel és már nyugdíjasok. Nehezünkre esik körbejárni a falut mire mindent beszerzünk. Bízunk abban, hogy az új üzletben egy helyen bevásárolhatunk. Ifjú Molnár Lajos, a Rákóczi úton lakik, nem messze az épülőfélben lévő ABC-áru- háztól. Csak édesapját találom otthon. Mint mondja, fia — aki a pénzt a postára adta — ma éppen cukrászmesteri vizsgán van. Ha sikerül neki, maszek üzletet nyit. Hogy miért adott...? Legényember és nem iszik — intézi el röviden az öreg a választ. Aztán még hozzáteszi. — Én már nem adtam, nem hiszem, hogy elkészül, amíg én élek. És remélem, ezt itt — ' mutat a közelben lévő kis üzletre — nem szüntetik meg! A pénz tehát gyűlik a tanács számláján, de hogy áll az építkezés...? A befejezési határidő a megállapodás szerint ez év augusztusa. Kasza Istvánnal, aki a tanács műszaki ellenőre az építkezésen, megnézzük a helyszínt. A drótkerítéssel körülhatárolt területen dolgoznak. Bár a hozzá nem értők az építkezésnek még nem sok jelét tapasztalhatják. Betonozott lyukak, földön fekvő hatalmas vastraverzek, hátul, a munka- terület mögött, fóliával letakart téglahegyek. Épül az ABC — Min dolgoznak most? — fordulok kísérőmhöz. — A talpgerenda-építés és a szerkezetállítás munkálatain. Szerencsére idén enyhe volt a tél, így a földmunkákkal sem maradt el a kivitelező. Egy hónap múlva az építkezés már látványosabb szakaszába érkezik, s akkor a lakók is tapasztalhatják, hogy az ABC építése jó ütemben halad. Antal Piroska A szentendrei gyárból Könnyű betonelemek A lakosság építkezéseihez szükséges betonelemek iránt továbbra is nagy a kereslet, s a pillanatnyi igények kielégítésén kívül a Beton- és Vasbetonipari Művek tavaszra a csaknem teljesen kiürült gyári és építőanyag-kereskedelmi tárolóhelyeket is fel akarja tölteni. Az építési. idény zavartalan megkezdése érdekében idei tervük 23-24 százalékát igyekeznek teljesíteni az első negyedévben, s így 7-8 százalékkal több anyagot szállítanak a lakosság részére, mint a múlt év azonos időszakában. Januári teljesítményük íödémgerendából 10 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Az építőanyag-kereskedelmi vállalatokkal és szervezeteikkel egyeztetett igények alapján az idén 8,3 millió méter feszített födémgerendát gyártanak a lakossági építkezések részére. Ezen belül a szentendrei gyárban francia licenc szerint készülő könnyű — kézzel beemelhető — födémgerendából a múlt évinél 200 ezer méterrel többet, összesen majdnem 800 ezer métert készítenek. Felkészülnek arra is, hogy a szerződés szerint vállalt 200 ezer négyzetméternél jóval többet, további 400- 500 ezer négyzetméter körüreges födémet szállítsanak a Tüzépnek és más építőanyag- telepeknek. A múlt évit meghaladó mennyiséget, csaknem X millió métert gyártanak áthidaló gerendákból. Avatás júniusban Vízi úttörőbázis Jól halad az országos vízi úttörők vándortáborbázisa építése Csepelen. A közművésíté- si és kőművesmunkákat befejezve a kivitelezők már hozzákezdtek a belső szereléshez az épületekben. Június 5.- és 7. között a dunai vízi úttörők első regionális találkozója alkalmából avatják fel a Hollandi úti létesítményt. A találkozóra mintegy 200 pajtást várnak: a Duna menti településekről, s mellékfolyóinak tájairól érkező vízi úttörők küldötteit. A fiatalok evezésben, sátorverésben, tűzrakásban, ebédfőzésben s más konyhai teendőkben, valamint vízi mentésben mérik össze erejüket. A csepeli bázistábor ezután sorra fogadja majd az ország vízi útjain túrázó fiatalokat, s 60 személyes táborozóhelyen sátrat állíthatnak, főzhetnek, étkezhetnek, tisztálkodhatnak a pajtások. Az országban egyre több vízitúra útvonalán építenek ki hasonló táborhelyeket. Gyémántlakodalom Zsámbékon Hat évtized együtt Házasságkötésük 60. évfordulóját ünnepelte szombaton a zsámbéki művelődési házban Péntek János és felesége, Erzsi néni, aki az arany okleveles asszonykórus legidősebb tagja. A pár 1928. február 25(Csécsei Zoltán felvétele) én kötött házasságot. Tiszteletükre bensőséges ünnepséget rendeztek, melynek érdekessége, hogy műsort adott az a dalkör is, melyben unokáik szerepelnek. További sok-sok boldog házasévet kívánunk mi is a házaspárnak.
