Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-02 / 27. szám

NAGYKŐRÖSI Yemeni A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1988. FEBRUAR 2., KEDD Feleiós döntés — némi keserűséggel A telefonról tárgyalt a tanács Önerős s a város minden részén ugyanannyi hoz­zájárulást igénylő telefonhálózat-fejlesztés lesz Nagykő­rösön, határozott hosszú vita után a város tanácsa. Az érdeklődést a vita iránt jelzi, hogy soha ennyien nem voltak még a tanácsülésen. Valóban nyilvános volt tehát a tanácskozás, sokan eljöttek meghallgatni, hogyan érvel tanácstagjuk, milyen válaszo­kat ad a posta, mi a vélemé­nye a testületnek. Kérdések Lássuk először az alternatí­vákat. Ha a város egésze egyetlen építőközösségként funkcionál, akkor városrésztől függetlenül, mindenütt egyforma összeget kell befizetni — de egyforma az esély is a telefonhoz jutás­ra. Ha több építőközösség ala­kulna — például utcánként, irányonként —. bizonyos irá­nyok, utcák kevesebb, mások több pénzt is fizethetnének ugyanazért a készülékért. El­képzelhető elvileg olyan álla­pot is, amely szerint egyetlen lakótelep elviszi az összes bő­vítési lehetőséget. Végül lehetett volna úgy is dönteni, hogy a hálózatfejlesz­tést — saját pénzeszközeiből — oldja meg a posta, s a tény­leges költséget meg az egyéb­ként kötelező hálózatfejleszté­si hozzájárulást fizesse a bekö­tésre lehetőséget kapó polgár. Nézzük ezek után a felme­rülő kérdéseket. A posta helyi szervizhálóza­ta — illetve annak egy része — Cegléd fennhatósága alá kerül. A két konténer felügye­let nélküli, ajtaját is csak Ceg- lédől lehet kinyitni, s állítólag annyira megbízható, hogy emiatt nincs szükség itt szak­emberre. Angol akkumuláto­rokról öt óráig üzemel áram­szünet esetén is, s a fenntar­tási üzemek az új idők jelei — állította Juhász Ferenc mű­szaki tanácsadó, a Buvig szak­embere. A telefonkötvény nem vált be — bizonyára más pos­taigazgatóságok tapasztalataira célzott ezzel a meghívott — s a Buvig 30 településen önerős fejlesztést szorgalmazott. Csákváron 18 ezer, Gödöllőn 100 ezer forint egy vonal. A posta decemberben Nagy­kőrösön — a két konténer át­adása után — száz-százhúsz szerencsés embernek — akik­nek a kiválasztásáról érdem­ben nem hallottunk nyilatko­zatot — még a régebbi, tehát jóval olcsóbb árakon kötötte be a telefont. A tanács kérte ugyan a bekötési stopot, ám úgy tűnik — miután a szak­ember válasza e kérdésben sem volt megnyugtató —. a különféle osztályok közötti iratforgalom közepette saját érdekeinek megfelelően kiad­ta a szabad vonalakat a posta. Ez azt jelenti, hogy most ke­vesebben viselik majd a költ­ségeket. A posta és a tanács a kon­ténerszervezésnél arra Is ígé­retet tett, hogy a pénzüket át­adó vállalatok vonalanként 30 ezer forintért egy-egy dolgozó­jukat láthatják el telefonnal. — Ez nem került bele az írá­sos szerződésbe, tehát nem tudjuk teljesíteni — állította Juhász Ferenc. Jelenleg 1242 telefonigénylőt tartanak nyil­ván a városban; ha a tanács kezébe kerül a fejlesztés, ak­kor társadalmi bizottság jelöl­heti ki a tulajdonosokat, ha van rá pénzük; egyébként a posta. (Lásd decemberi bekö­tések.) Hozzászólások Elköltözés, vonalvisszaadás esetén a megállapított és ténylegesen befizetett összeget — tehát jelenlegi tudomásunk szerint a 30 ezer forintot — kapja majd vissza a fejlesztés­ben részt vevő. Részletfizetési kedvezményt is adnak majd. A két konténer összesen 48 nyilvános telefonállomás fel­állítását teszi lehetővé. A ká­beltelevízió kiépítésének elvi­leg nincs akadálya, gyakorlat­ban azonban ez családonként tízezer forint körüli terhet je­lentene. (Egyébként még nincs felmérés, lenne-e rá igény.) Van rá jogi lehetőség, hogy a különböző cégek dolgozóik számára kifizessék a belépési összeget. A posta viszont nem ad pénzt a nagykőrösi hálózat­ra, ugyanis szerinte éppen elég az. hogy Cegléden tran­zitfokozatot, a két város kö­zött háromszáz csatornás át­viteli utat s más műszála fej­lesztéseket v'égez. A nemzet­közi távhívás kimenő ágába Nagykőrös nagyjából a VIII. ötéves terv végére számíthat a bekapcsolódásra. Nézzük a hozzászólásokat. Többen emlékeztettek rá, nem helyes, hogy csak az írott szó­nak van súlya; a konténer- szervezéskor elhangzott ígére­teknek mindenképpen erkölcsi súlya kellene, hogy legyen. (írásba kellett volna azokat foglalni, miért nem kötötte ki ezeket a vállalat — volt rá a postai válasz.) Volt, aki eluta­sító véleményét fogalmazta meg. Többen azonban a fele­lősségre figyelmeztettek. Igaz ugyan, hogy drága lett a tele­fon, de ha nem vallalja a vá­ros az áldozatot, még a szin­ten tartást sem éri el a postai fejlesztés. Határozat Még csak gondolni sem jó arra, hogy elmaradjon a bő­vítés — így az újabb véle­mény. Az egy összegű, minde­nütt azonos önerős befizetés a legdemokratikusabb alternatí­va, de törekedni kell a taka­rékosságra. (Tavalyhoz képest 88 százalékra csökkent a ká­belek ára — mondta a postai szakember.) Versenypályázatot kell kiírni, s a lehető legala­csonyabb költségekkel kell azt elfogadni. A terveztetés után újra tanácsülés döntsön a tényleges összegről, s kapjanak lehetőséget szociális szempon­tok szerint is arra rászorulók. A szavazáskor az önerős al­ternatívát egyhangúan, az egy összegűt pedig 47 tanácstagból 32-nek a szavazatával fogadta el a testület. Felelősen dön­töttek, de hogy újra egy hoz­zászólót idézzünk — némiképp keserű szájízzel. B. O. Segélykérés a CB*n, telefonon Kerüljük a tűzveszélyt A barkácsolás kockázatos Mit kell tudnunk a tüzelő­berendezések helyes használa­táról? Bármilyen halmazálla­potú tüzelőanyaggal működik a tüzelőberendezés, leginkább a sugárzó hó, a kipattanó szik­ra, a túladagolt fűtőolaj és a légtérbe szivárgó gáz a veszé­lyes, az válhat a tűz okozójá­vá. A veszélyt elsősorban az­zal előzzük meg, ha csak az illetékes szervek (Kermi, BM Tűzoltóság Országos Parancs­nokság, stb.) által engedélye­zett típusú, kifogástalan mű­szaki állapotú tüzelő- és fűtő- berendezést használunk. A barkácsolt olaj- és gáztüzelésű berendezések használata koc­kázatos és természetesen tilos. Szilárd tüzelőanyaggal üze­melő berendezések begyújtá­sához, a tűz élesztőséhez tűzve­szélyes folyadékot használni súlyos következményekkel jár. Az égésbiztosító vagy auto­matikus hőmérséklet-szabályo­zó nélküli berendezéseket csak akkor szabad üzemeltetni, ha felügyelhetünk rájuk. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a hősugárzás veszélye kiküszöbölhető, ha a fűtőberendezés és a gyúlé­kony berendezési tárgyak (bú­tor, stb.) között tartunk leg­alább 1 méter távolságot, vagy megfelelő hőszigetelőt alkal­mazunk. Fa- és széntüzelésű berendezés elé helyezett, nem éghető anyagú parázsfelfogó biztosítja a kihulló parázs és szikra veszélymentes elhamva- dását. A kályhából, tűzhely­ből kiszedett szilárd égéster­méket (salakot, hamut) csak gondos eloltás, lehűtés után helyezzük el a megfelelő tá­rolóhelyen. Hogy megelőzzük a lakástü- zeket és a füstmérgezéseket, szabályosan kell elvezetnünk az égésterméket. A füstcsövek (kályhacsövek) hézagmentesen illeszkedjenek egymáshoz, le­gyenek kellőképpen rögzítve, ne legyenek éghető anyagból, feleljenek meg a hőmérsékleti igénybevételnek, így nem rej­tenek magukban tűzveszélyt. Füstcsöveket az ablakon vagy falnyíláson a szabadba vezet­ni nemcsak csúnya, hanem sérti a tűzvédelmi követelmé­nyeket is, ezért azt kerülni kell. Húsfüstölést csak szélcsen­des időben, nem éghető anya­gú húsfüstölőben szabad vé­gezni, az épülettől 8 méter tá­volságban és felügyelet mel­lett. A húsfüstölés befejezté­vel a tüzet, parazsat el kell oltani. Minden tüzet időben jelezni kell a tűzoltóságnak, a 05 tűz­jelző telefonszámon, hogy szak­szerű beavatkozással minél ke­vesebb legyen a tűzkár. Tűz és egyéb káresetekhez CB adó­vevő rádióval is hívhatnak se­gítséget a 9-es csatornán, AM. üzemmódban, a 05-ös hívójel­lel. (A Nagykőrösi Városi Ta­nács Önkéntes Tűzoltó-egye­sületének az ügyelete.) Az eloltott tüzet is jelenteni kell a tűzoltó-parancsnokság­nak 48 órán belül. Tungsram-mintabolt nyílik Energiatakarékos lámpák A Tungsram Rt. nagyválla­lat a termelést 6 százalékkal kívánja növelni, s a fényfor­rások mellett lámpagyártó gé­pekből és. — szovjet együtt­működéssel — robotokból is jóval többet készítenek, mint korábban. Megkezdik a lakás- világítási célokat szolgáló, energiatakarékos komfort hi­ganylámpák tömeggyártását, és továbbfejlesztik a fénycső- buragyártás-t is. Rövidesen megnyitják első mintaboltju kát Budapesten. A vállalat konvertibilis exportját a tava­lyi 114 millió dollárról 120 millióra szándékozik növelni. Ugyanakkor a szocialista ex­portlehetőségek szűkültek, ezért a vállalatnak új piacok után kell néznie. A korábbinál jóval több monitorcsövet készítenek a hazai és főleg az NDK-beli számítástechnikai vállalatok­nak. Szó van arról is, hogy a monitorgyártást tovább bőví­tenék külföldi] cégekkel kiala­Idős asszony száll fel a vo­natra Debrecenben. Kosarat, demízsont rámolgat polcra, lábhoz... Közben ránk. uta­sokra pillantgat, mifélék le­hetünk? Mosolycsere, ő meg­nyugszik. Fehér bajuszú ura is felköszön. — Vigyázzák már a felesé­gemet! Nemigen jár az túl a mi városunkon, akkor is csak piacozni jön be Debrecenbe. A vonat máris indul. Az erős, hűvös levegő bevág a kocsiba. Egyik férfi utas fel­húzza az ablakot, ö köszön- geti, aztán leül, rámolgat és egyre nyugtalanabb. Valóban talajtalannaik érzi magát. Vé­gül találkozik a pillantásunk. Mintha örökké ismertük volna egymást. — Küldtem levelet, hogy jövök. Nem nyughattam, ír­tam, várjanak.., Csak állják a szavukat... Aggódik, aztán magyarázza. — Kis torost is tettem, füs­töltet, kolbászt, sajtot, a tö- pörtyűs pogácsát készen ho­zom ... A lányom is dolgo­zik. Mind a ketten ipankodó- sak. Van házuk, szép bútor. Szépen járnak. De az a bo­lond vejem! Neki viszem ezt a demizsomt. Az uram küldi annak a bolondnak. — Haragszik a nejére? Rossz ember? — Nem volt eddig az, ren­des parasztgyerek volt. Igaz, szép legény. A lányom bele volt habarodva. Pedig mi is­koláztattuk, de őneki a pa­A vő meg a Szamara Kukorica helyett benzinabrak rasztlegény kellett. Az uram volt, aki segítetté ahhoz a bo­londhoz. Oszt csak nekem lett igazam, nem való ez az én lányomhoz. Följöttek, nem bántam, pedig haza már csak nagy ünnepen jöttek. Most itt van! Az a bolondforma vejem ... visszahúzza a lá­nyomat. Na majd én adok ne­ki!! Ehol viszem az eleséget, kukoricát, korpát... — Minek az nekik? — Minek, minek? Paraszt volt, szerette a jószágot. De hogy ennyire visszavágyik? Csak legalább várjon valaki. Ezzel a sok batyuval hogy bí­rok meg? Nyugtatjuk, biztosan ott lesznek, s ha nem, majd se­gítünk taxit szerezni. — Jó, jó, van nálam, hoz­tam nekik kis pénzt is. Irta a lányom, mert nemigen van pénzük... Levelet vesz elő. — A lányom írta .. . Azt. amit tett az a bolond... Az apjának is voltak lovai, tehe­nei... Ami igaz. az igaz, jó gazda volt a nászurunk! De ha ő is azt formázza, maradt volna otthon. gazdálkodott volna. Nemhiába nem akar­tam vömnek... Én a lá­nyomnak nem tanyasi életet szántam. Szegény lányom. — S csak mondja, mondja nagy szomorúságát. — Nézze ked­ves, itt a levél. „Édesanyám, Édesapám! Nagy örömet írok ... János megkapta a szamarát! Van öröm! Mint egy gyerek, úgy örül. Anyám, ha van kis megtakarítottja, küldje el. Segítsen. Most igen kiköltekeztünk ...” — Na lát­ja, hát ilyen bolond lett ez a mi vejünk ... Mosolygásomon megbotrán- kozik. — Na ugye, maga is kine­vet. Oszt még azt írják, le­jönnek vele a nyáron! Kine­vetne az összes ismerős. Hát csak ne jöjjenek. Itt vagyok én inkább. Pedig nehezen mozdulok ki... Már Pesthez közelgünk. Túl vagyunk Pilisen, Monor, Üllő állomások mellett suhanunk el. Vecsésnél az ablakhoz ha­jol, s úgy mondja. — Itt laknak. Rálátnak Pestre. Vecsés már Pest, azt mondják ők. Sebesen öltözni kezd. Pe­ronra cipeljük a batyukat. Befutunk Kispest vasútállo­másra. S míg lesegítgetem az én kedves útitársam, zajos fogadtatásban részesíti egy elegánsan öltözött, nagyon kellemes házaspár. Ölelik a méltatlankodó mamát, aki az­zal kezdi: elhozta, amit kér­tek. — Na de ilyent, na de ilyent! mondta egyiknek is, másiknak is ... — Anyám, nemsokára visszaadjuk. Ne féljen. János olyan boldog. — Boldog? Bolond az lányom, aki örül a szamarának. Oszt még Debrecenbe is lehozná! Míg a mozgólépcsőn mint játékos, durcás gyerek indul a mama velük — János cipel. Jobbról is, balról is tele a keze. Hátraszól. — Vigyázz a mamára! Ho­va tetszik? — kérdi —. mert szívesen el visszük ... Vecsésre megyünk... — Megköszönöm. Ö visszafordul a kedves ven­déghez: — Mama drága, jöj­jön csak, ott parkolunk. De mi ez a sok csomag? — Mi, fiam? Kukorica, kor­pa a szamaradnak. — Benzin kell annak, anyám! Most már én is velük együtt nevetek. Fekete Gizella ki főtt kooperációval, s ezzel összefüggésben színestévé- képcsőgyártás közös kialakí­tásáról is tárgyalnak. Azt tervezik, hogy 1989-től olyan valódi részvénytársasági formában működnének, amelyben tökével rendelkező nyugati cégek is részt venné­nek. . .-'••II . tiys! Adófekönyvek Január elsejétől az áfész nyomtatványboltjában is szem­mel láthatóan megpezsdült az élet. Magánszemélyek s mun­kahelyek képviselői anják egy­másnak a kilincset. Az új adó­zási rendszerben különösen a főkönyvi naplók iránt nőtt meg a kereslet, ám a papír­hiány miatt ebből nem mindig tudnak eleget küldeni a nyom­dák. Képünkön Lantai Ist­vánná eladó a ceglédi Stílus Faipari Szövetkezet beszerző­jét szolgálja ki a frissen ér­kezett űrlapokból. (Varga Irén felvétele) Színház, mozi A kecskeméti Katona József Színházban délután 5 órakor: Bál a Savoyban. Németh László bérlet. A nagyterembeh: Száguldó falka. Színes, szinkronizált kanadai kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióterem­ben: Hupikék törpikék. Szí­nes, szinkronizált belga rajz- filhí, fél 4-kor. Nők akadémiája Február 3-án 18 órai kez­dettel, az Arany János Műve­lődési Központban: Tájékoz­tatás városunk fejlődéséről címmel Kocsis Jánosné ta­nácselnök előadását hallgat­hatják az érdeklődők, melyre mindenkit szeretettel várnak. Sportlövőversenyeken öt éve, évente egy alkalom­mal rendeznek Nyársapáton az iskola névadója: Erdei Ferenc emlékére úttörő lövészver­senyt. Legutóbb a körzethez tartozó Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát úttörő kapcsolatai­nak bővítése volt a cél. Régebben — amikor a nyársapátiak még a volt ceg­lédi járáshoz tartoztak — az akkori közigazgatási egység 11 községéből 6—7-nek a képvi­selői ott voltak az Alföld, a mezőgazdaság és a társadalom egykori nagy szerelmesének születési évfordulója alkalmá­val megrendezett vetélkedőn. A meghívások ellenére évről évre kevesebb a résztvevő, de azok annál lelkesebben verse­nyeztek most is, a művelődési ház 6 lőállásos pincelőterén. A várakozók sem unatkoztak: a vendéglátók jóvoltából a föld­szinti nagyteremben pingpon­goztak, zenét hallgattak, vagy egy jó forró teát fogyaszthat­tak. Csapatonként 3—3 fiú és leány indulhatott a légpuskás- vetélkedőn, s közülük a 2—2 jobb eredményét vették figye­lembe. összesen 24 fő ver­senyzett. A csapatversenyben; 1. Nyársapáti isk. A-csapata (Cseh Mária, Veres Katalin, Fodor Ferenc, Pataki Ferenc) 40 264; 2. Nk. Kossuth isk. A 40 242; 3. Nk. Kossuth isk. B 40/217 és 4. Nyársapáti isk. B. 40/192. Leány egyéniben: 1. Kovács Szilvia 10/65 és 2. Bogdanov Katalin 10,64 (mindketten kossuthosok), 3. Veres Katalin (Nyársapát) 10/62. A fiúknál: 1. Fodor Ferenc 10/80; 2. Pataki Ferenc 10/65 és 3. Kiss István 10/63 (mind­ketten nyársapátiak). A csapatvándorserleget is­mét megvédték az alapító nyársapátiak. Az egyéni 1—3. helyezettek oklevél- és könyv- jutalomban részesültek. ★ A szegedi Tisza Kupa sport­lövőviadalon kedvezőtlen kö­rülmények között versenyeztek a félig nyitott lőtéren a részt­vevők. Az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyár Lövészklub há­rom fiatalt indított, de ők nem értek el számottevő ered­ményt. ★ Szentendrén, jó körülmé­nyek között és nyolc klub 120 sportlövőjével folyt a Pest Me­gye Kupa légfegyveresver­seny kétnapos első fordulója. A konzervesek jól szerepeltek és közülük hárman végeztek dobogón. Légpisztoly, serdülő fiú: 1. Gyulai Zoltán 40 329 Légpisztoly, serdülő leány: 2. Pintye Regina 40/285. Légpisz- tolv, junior fiú: 3. Farkas Ró bért 60 544. Az ifjúsági lean' Bocskai Katalin versenyszá mában, nagyon erős mezőny ben 40 388-as, igen jó ered ménnyel is csak nyolcadik tu dott lenni. A MEGYE LEGJOBBJAI Kilenc birkózószakosztál' van Pest megyében. Az 1987 évi versenyek eredményeinek összesítése alapján közülük a Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi SE nehézatlétái szerepel tek a legjobban és ezzel ki­vívták a megyei elsőségei Gratulálunk! NYÍLT EDZÉS A Nagykőrösi Toldi DSK triatlonszakosztálya a Toldi- tornacsarnokí péntek esti nyílt edzéseken, 19—21 óráig szíve­sen látja a triatlonosokon kí­vül a szakosztály pártoló tag­jait is. Egészségmegőrző test- nevelési foglalkozásokat tarta­nak kötött formában és egyé­ni érdeklődés szerint is. S. Z. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonoknak, barátoknak, munka­társaknak, ismerősöknek, a Nagy­kőrösi Konzervgyárnak, akik sze­retett Halottunkat. Nyikos Terézt utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek és fáj­dalmunkban velünk voltak. A gyá­szoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hír!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom