Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

JPEST MEGYEI VtlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Ára: 1,3(0 forint 1988. FEBRUAR 19., PÉNTEK Mihail Gorbacsov mondott beszédet A párbeszéd bizalomra épül Befejeződött az SZKP Központi Bizottságának ülése I A közép- és felsőfokú oktatás átalakítá­sával foglalkozó napirendi pont vitájával folytatódott csütörtökön az SZKP Közpon­ti Bizottságának ülése. A második munka­napon nyolcán szóltak hozzá a Jegor Liga- csov által előterjesztettekhez. A napirendi pont lezárása után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet „For­radalmi átalakítás és ideológiai megújulás” címmel. A központi bizottság határozatokat foga­dott el, jóváhagyva egyfelől az oktatási re­formmal kapcsolatos előterjesztést és a vi­tában elhangzottakat, másfelöl a főtitkár beszédét. A testület személyi kérdésekben is dön­tést hozott. Jurij Maszljukovot, akit nem­rég neveztek ki első miniszterelnök-helyet­tessé és az Állami Tervbizottság elnökévé, a KB Politikai Bizottságának póttagjává vá­lasztották. Ugyancsak a PB pótagja lett Georgij Razumovszkij, a KB titkára. A köz­ponti bizottság titkárává választották Oleg Baklanovot. Felmentették politikai bizottsá­gi póttagsága alól Borisz Jelcint. (Jelcint ta­valy ú'sszcl mentették fel a moszkvai párt- bizottság első titkárának tisztéből, és egy állami bizottság irányításában kapott veze­tő szerepet.) A központi bizottság tagjává választot­ták V. Bolgyint, a KB osztályvezetőjét, N. Geller mezőgazdasági gépkezelőt és Viktor Mir on yenkőt, a Komszomol KB első titká­rát, akik eddig a testület póttagjai voltak. Ezzel a központi bizottság befejezte két­napos ülését. A Szovjetunió leszerelési kezdeményezései, mis külpo­litikai lépései immár nem rögtönzések, vagy válaszreak­ciók a Nyugat politikai lépé­seire — mint erre korábban gyakran volt példa —, hanem tudományosan, hosszú távra szilárdan megalapozottak — jelentette ki Mihail Gorbacsov az SZKP KB ülésén elhang­zott beszédében. , A múlt tapasztalatait és ta­nulságait vizsgálva azt a fel­adatot tűzték ki, hogy megért-’ sék a szovjet társadalom hely­zetét és ugyanígy vetették fel a kérdést a nemzetközi vonat: kozásbán is: megérteni és megismerni az országot körül­vevő világot. — Objektív elemzés alapján vontuk le a következtetést, hogy szüksé­gessé vált az átalakítás és az új politikai gondolkodásmód. Ezzel áttörést értünk el ko­runk valóságának tudományos megismerésében, s ez újszerű és dinamikus politikában tes­tesül meg — hangsúlyozta Gorbacsov. A szovjet vezető Genfre, Reykjavíkra és Washingtonra, a KHR—HHR szerződésre em­lékeztetve úgy értékelte, hogy ezek az eredmények igazolják az 1985. áprilisi KB-ül’ésen meghatározott politika helyes­ségét. A szerződés mutatója annak a szintnek, amelyre a béke erői felemelkedtek és jelzi azt is, hogy az új gondolkodás­mód nemcsak az agyakban Felfüggesztették az ül vezérigazgatóját Ülést tartott a MIÉI Ülést tartott a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság csü­törtökön a szervezet székhá­zában. A testület megvitatta a lakásépítési költségek és árak alakulásáról készült vizsgála­ti jelentést. A vitában részt vett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese. A KNEB ezután érté­kelte a népi ellenőrzés tavalyi munkáját, és összegezte az el­lenőrzési tapasztalatokat. A testület az előterjesztéseket el­fogadta, s úgy döntött, hogy azokat a kormány elé terjesz­ti. Az ülésen a KNEB elnöke tájékoztatta a testületet az ik- ladi Ipari Műszergyárban fo­lyó vizsgálatról, amely közér­dekű bejelentés alapján kez­dődött. Az eddigi tapasztala­tok súlyos visszásságokra utal­nak. A KNEB elnöke a tények objektív feltárása érdekében felfüggesztette állásából lva- nics Lászlót, az Ipari Műszer­gyár vezérigazgatóját, s erről vele egyidejűleg értesítette a vállalati tanácsot és az ipari minisztert. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság a tájékoztatót tu­domásul vette. uralkodik, hanem hat már a világpolitikában is. A szerző­dés kidolgozása tanulságos a felhalmozott tapasztalatok szempontjából: bizonyítást nyert, hogy az egyenjogú, oly­kor nehéz és feszült tárgyalá­sok gyümölcsözőek lesznek, ha azokon alaposan figyelembe veszik a kölcsönös érdekeket és aggodalmakat, A szerződés aláírása azonban pem adhat tápot az önmegnyugtatásra: a megállapodás a lészerelésért és a békéért folytatott küzde­lem — egyebek között az ideológiai harc — új szaka­szát nyitotta meg — mondta az SZKP KB főtitkára. Kitért arra is, Hogy az alá­írás után a Szövjetunióhoz fűződő kapcsolatok rendezésé­nek ellenfelei megkongatták a vészharangokat, s mozgósítot­ták erőiket a ratifikáció ellen. Az amerikai kormányzat tart­ja magát szavához, síkraszáll a szerződésért, de egyidejűleg helyesli a szélsőségesen szov­jetellenes, antikommunisía re­torikát, s nemcsak szavakban, hanem bizonyos akciókkal is — hangsúlyozta Gorbacsov, utalva a szovjet határoknál történt provokációkra. (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba látogat Andrej Gromsko A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására február 23. és 27. között hiva­talos, baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. MSZMF-küldöttség Spanyolországban A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására magyar pártkül döttség utazott csütörtökön Madridba Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének vezetésé­vel. A delegáció tagja Somos­áé Papp Anna, a KB külügyi osztályának alosztályvezetője. A pártküldöttség részt vesz az SKP XII. kongresszusán, ame­lyet február 19. és 21. között tartanak. A magyar-szovjet barátság évfordulóján Kiállta az idők próbáját A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést rendezett a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság országos elnöksége csütörtökön a Tungsram Rt. székházában. Az ünnepség részvevőit — közöttük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Közpon­ti Bizottság titkárát, Várkonyi Péter külügyminisztert, Nyi- kolaj Danyilint, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöké­nek első helyettesét és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőit — Káder Gyula, az MSZMP IV. Kerületi Bizottságának első titkára köszöntötte. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Apró Antal, az MSZBT elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Emlé­keztetett arra, hogy a szerző­dés aláírásával a magyar nép — történelme során először — olyan szövetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadal­mi célokat tűzi maga elé. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlődését felidézve részlete­sen szólt az elmúlt négy évti­zedben elért eredményekről, hangoztatva, hogy a szerződés kiállta az idők próbáját, jól szolgálta a hazánk és a Szov­jetunió előtt álló feladatok megoldását. Vladlen Puntusz, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője ün­nepi beszédében hangsúlyozta, hogy a négy évtized során a két ország kapcsolatai állan­dóan új formákkal és mód­szerekkel gazdagodtak, a szer­ződés alapjaivá tett elvek ele­venen érvényesülnek ma is. Az SZKP cs az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok, nézeteik Március 19-én Időközi választások Pest megye öt városában, és további tizenhat települé­sén tartanak időközi tanács­tagi választásokat. Tájékoztató a minisztériumiban Élelmiszergazdasági export Az élelmiszergazdaság kül­kereskedelmi eredményeiről és az idei feladatokról tájékoz­tatták az újságírókat csütörtö­kön délelőtt a MÉM-ben. Dull Ferenc főosztályvezető elmondotta: az ágazatból ta­valy 91 milliárd forint értékű áru került forgalomba. Része­sedése a népgazdaság összes kiviteléből — forintban szá­molva — 21 százalékot tett ki. A konvertibilis elszámolású kivitelből viszont — devizá­ban számolva — aránya elér­te a 27,5 százalékot, ami ugyan valamivel kevesebb az elmúlt évi közel 30 százalékos része­sedésnél, de jelzi, az élelmi­szergazdaság továbbra is a népgazdaság fontos deviza- szerző ágazata. A konvertibi­lis elszámolású kivitelből a mezőgazdaság 43 százalékkal, az élelmiszeripar 57 százalék­kal részesedett. A legfonto­sabb devizaszerző iparágak között van a hús-, a baromfi-, a gabona- és a növényolaj- ipar, Budaörsön, Budakeszin, Cegléden, Albertirsán, Tápió- szőlösön, Dobáson, Foton, Gö­dön, Érden, Gödöllőn, Galga- héviien, Nagytarcsán, Péce- Icn, Vccsésen, Szigetszent- mártonban, Dunaharasztin, Szigethalmon, Taksonyban, Szigetszentmiklóson, Rádon és Szabón az érintett tanácstagi választókerületek lakói szá­mára február 22-e és 29-e között tartják meg a jelölő- gyűléseket. Ha ezek után sincS"két elfogadott jelölt va­lamelyik választókerületben, ott a gyűlést március 7-ig meg kell ismételni. Március elején a választók névsorát kifüggesztik a taná­csokon, de egyidejűleg érte­sítik az érdekelt állampolgá­rokat is a választói nyilván­tartásba vételről. Az időközi választásokat március 19-én tartják. Hiánypótló alkatrészek Érden, az Általános Gépipari Tervező és Kivitelező Kisszö­vetkezetben ez évben mintegy 15 millió forint értékű gyárt­mány, illetve szellemi termek előállítását tervezik. A tíz hó­napja alakult kollektíva főleg importot kiváltó tevékenység­gel foglalkozik. Felvételünkön: egy ilyen küföldrel származó hidraulikus berendezés itthon forgácsolt alkatrészének mére­teit ellenőrzi Búzás István esztergályos. (Hancsovszki János felvétele) S okasodik azoknak a száma, akik az igaz­ság kizárólagos tudó­jának, sőt birtokosának tartják magukat. Ahogyan szaporodtak és szaporod­nak a gondok a gazdasági tevékenységben, ahogyan érzékelhetően megnőttek a feszültségek a társadalmon belül, úgy vált és válik egyre gyakoribbá a talál­kozás azokkal, akik kétke­dés nélkül, ellentmondást nem tűrően kinyilatkozta­tások géppuskatüzét iúdít- ják a szűkebb vagy tágabb körű hallgatóságra. A ■ki­nyilatkoztatások színhelye változatos, baráti társaság éppúgy lehet, mint mun­kahelyi közösség, testületi ülés, politikai tanácskozás vagy szakmai értekezlet, a tévedhetetlenek senkitől és semmitől nem hagyják za­vartatni magukat. Még a tényéktől sem ... A tévedhetetleneknek ez a mindenhez mindenkinél jobban értő csapata nem csinál különösebb gondot abból, az adott pillanatban és helyen éppen mi a té­ma. ök mindenhez „érte­nek”. Könnyed hanghordo­zással vagy éppen drámai stílusban oktatják ki a kormányt, mit kellene ten­nie, minősítik az ország ál­lapotát, s ugyanebben a hangnemben ' ítélkeznek testületek, emberek, szű­kebb és tágabb környeze­tük tevékenysége felett. A tévedhetetlenek téyedhetet- , lenül tudják, miként lehet­TÉVEDHETETLENEK ne rövid idő alatt megol­dani az ország fizetési mérlegének gondjait, a ter­mékek versenyképességét, a politikai intézményrend­szer korszerűsítését.... S mert a tévedhetetlenek kö­zött egyaránt vannak kép­zett és képzetlen emberek, kisebb és nagyobb posztok betöltői, választottak és ki­nevezettek, a magatartást nem kapcsolhatjuk egyik vagy másik társadalmi ré­teghez, foglalkozási csoport­hoz jellemzőként, hanem azt kell mondanunk, áItalá­ban fellelhető. A megyét járva ezért ér­zékeljük egyre nagyobb idegenkedéssel a Kávéházi Konrádoknak ezt az újmó­di feltámadását. Ha ugyan­is köthető lenne egy-egy réteghez, csoporthoz a kár­hoztatott szemlélet- és magatartásmód, akkor még rámondhatnánk, helyzetük, érdekeik torzult kifejezése ölt benne testet. Az általá­ban fellelhető szemlélet- és magatartásmód azonban arra figyelmeztet, hogy a mindenhez értés, a mindent jobban tudás valójában a semmihez sem értés, a semmit nem tudás vesze­delmes nyavalyájának a terjedésére utal, s ez a nya­valya a tévedhetetlenség­ben ölt testet. Riadalmat' kelt bennünk, amikor a nyilvánvaló szak­szer űtler*;éget, a hozzá nem értést, a tudatlanságot a „kibontakozás” meg a „megújulás” címkéjével vélik észrevétlenné tenni azok, akik éppen a kibon­takozásra, a megújulásra nem képesek. Fokozza a riadalmat bennünk, amikor azt tapasztaljuk szakmai, politikai tanácskozásokon, hogy némelyek a sarzsi, az­az címűk, rangjuk, beosz­tásuk függvényének vélik, igénylik, tartják a tévedhe­tetlenséget, egyre nehezeb­ben tűrve a vitát, az ellen- véleményt, a másféle mér­legelést. A nyíltság, a de­mokrácia hirdetése közben némelyeknél erősödni lát­szanak a furcsa munkameg­osztásra való törekvés jelei, jegyei. Ez a munkamegosz­tás tudatos vagy akaratlan alkalmazói kezében ve­szedelmes eszközzé válik, ö eldönti, mi a nyíltság, mi a demokrácia, mi (a többiek) vegyük tudomá­sul, hogy ő gondolkodik, nyilvánít véleményt helyet­tünk, hiszen ő nálunk (mindenkinél) jobban tud­ja... A tévedhetetlenség, le­gyen szó egy adott termék fejlesztéséről, a tanács költ­ségvetéséről, egy politikai szervezet tevékenységének korszerűsítéséről, egy okta­tási intézmény működésé­iből, azaz bármiről, nem más, mint a politikai isko­lázatlanságnak a bizonyít­ványa. Aki nem kíváncsi mások véleményére, akinek nincsen türelme meghall­gatni a különböző álláspon­tokat, aki lebecsüli mások hozzáértését, aki a helye­sen látás és az igazság egyetlen birtokosának véli magát, az valójában azt ta­núsítja, hogy nem alkal­mas a felelős véleménynyil­vánításra, s még kevésbé a felelős és tudatos cselek­vésre. L ehetőségeink szinte korlátlanok a téved­hetetlenség visszaszo­rítására, csak éppen élni kell(ene) ezekkel a lehető­ségekkel. Nem csak a poli­tikai szándékok, hanem a politikai szükségszerűségek is azok mellett szólnak, azok helyzetét erősítik, akik elutasítják a tévedhetetle­nek kéretlen szolgálatait és hamis igazságait. Azok helyzetét erősítik, akik megkínlódnak az igazság megleléséért, de éppen ezért a sajátjuknak érzik azt, ra­gaszkodnak hozzá, ahhoz igazodva cselekszenek. Tör­vényszerű hatásnak kell lennie: ha sokasodnak a tévedhetetlenek, akkor gya­rapodnia kell azok táborá­nak is, akik nem kérnek a készen kapott igazságokból, amint azokból sem, akik helyettük gondolkodnak. Mészáros Ottó azonossága a szocialista építés és a világpolitika valameny- nyi elvi kérdésében, a kölcsö­nös bizalom és tisztelet a szovjet—magyar együttműkö­dés stabil vezérfonala volt és marad. A szerződés megköté­se óta kimagasló eredmények születtek az együttműködés­ben: több mint száz ipari és egyéb létesítmény épült Ma­gyarországon, illetve a Szov­jetunióban. A két ország kö­zötti áruforgalom a tervek szerint ebben az ötéves terv­időszakban meghaladja az 50 milliárd rubelt. A kapcsola­tok elmélyítésére a tudo­mányban, az oktatásban, a gyógyászatban, a kultúra va­lamennyi szférájában még je­lentős tartalékok vannak. Né­peink szellemi közeledését, egymás kultúrájának és tu­dományának megismerését hi­vatott szolgálni a moszkvai magyar^ tájékoztatási és kul­turális központ is; a létesíté­séről szóló egyezmény aláírá­sa a közeli napokban esedé­kes — mondta az ideiglenes ügyvivő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom