Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I AZ MSZMP PEST MEG YEI BIZOTTSÁGI ÉS 1 MEGYEI TANACS LAPJA I XXXII. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM Ára: 1,110 forint 1988. FEBRUAR 18., CSÜTÖRTÖK Körkép a téli vásár eredményeire! Az árengedmény ellenére drága A többéves gyakorlatnak megfelelően az idén is meg­rendezték a téli vásárt. Igaz, most egy kicsit másként, mint a korábbi években, s így bi­zonyára kevesebb sikerrel jártak a vásárlók és a keres­kedők. Hogy pontosan milyen volt a vásári hangulat, arról a megye néhány áruházának, ruházati boltjának vezetőit kérdeztük. A Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat for­galmának egynegyedét a vgpi ■Dunakanyar Áruház bonyolít­ja le. Szikora Gábor igazgató- helyettes elmondta, hogy míg a korábbi években 3-3,5 mil­lió forint értékű árut kínál­tak a vásár keretében, idén csak 2,5 millió forintnyi kész­lettel várták a vevőket, s en­nek 90 százaléka gazdára is talált. Hozzá kell azonban tenni, hogy míg az országban a készletek ötven százalékát vonták be átlagosan a kiáru­sításba, addig ez a rész itt 75 százaléknak felelt meg. Ezt az áruház kockázatára vállal­ták, hiszen még nincs meg rá a fedezet. Legkeresettebbek a cipők voltak, a női, a férfi- s a gyerekcipők mind elkeltek. Ez utóbbiak bizony nagyon drágák voltak, de ennek el­lensúlyozására majd’ mind­egyikhez hozzájuthattak a szülök olcsóbban. S még ha sokba kerültek is, megvették, hiszen tudták, hogy az ezerfo­rintos gyerekcsizma jövőre sem lesz olcsóbb. Ami meg­maradt, azt továbbra is leér­tékelt áron kínálják. Kisebb volt a keletje a gyermekcipőknek és -csiz­máknak Nagykőrösön, a Kecskeméti úti ruházati bolt­ban. Inkább a női és férfi­csizmák és -cipők érdekelték a vásárlókat, s nagy sikere volt a női blúzoknak és férfi­A BARÁTSÁG ÉVTIZEDEI K özismert, hogy hazánk . országútjain a leg­többször Lada személy- gépkocsi bukkan fel, s hogy az üzletekben, áruhá­zakban nem ritkán talál­kozunk szovjet termékek­kel — a különböző gyü­mölcslék várok tói kezdve a hűtőszekrényekig. Nem is beszélve arról, hogy ha­zánk energiahordozó- és nyersanyagszükségleteinek túlnyomó többsége szintén a Szovjetunióból szárma­zik. Ugyanakkor az is tény, hogy a hatalmas ba­ráti országban biztos piac­ra találnak az Ikarus autóbuszok, a különböző élelmiszer-ipari termékek és az ipari gépek, beren­dezések is. S hogy ez így van, ebben nem kis sze­repet játszott egy negyven esztendővel ezelőtti ese­mény. A szovjet fővárosban ek­kor, 1948. február 18-án ír­ták alá a Magyarorszag és a Szovjetunió közöjti ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely új sza­kaszt nyújtott a két ország közötti kapcsolatok fejlő­désében. S ez az állítás nem túlzás, hiszen ez az első olyan jogi dokumen­tum, amely felöleli orszá­gaink és népeink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének vala­mennyi területét. Nem fe- leahetjük, hogy a szerző­dés megkötése jelentős mértékben elősegítette ha­zánk megerősödését is a nemzetközi porondon. Az eltelt évtizedek, a testvér­pártok vezetői rendszeres találkozásainak eredményei igazolták a kitűzött célok és elvek jogosultságát és hatékonyságát. A nemzet­közi színtéren lezajlott vál­tozások hatására 1967-ben új együttműködési ok­mányt írtak alá — messze­menően szem előtt tartva azonban az 1948-as alap­célokat. Lehetne most hosszú számvetést készíteni a négy évtized eredményeiről, ám szorítkozzunk csak rövi- debb összegzésre. Így pél­dául szögezzük le mind­járt, hogy az új típusú együttműködés alapján jctt létre Magyarország nagy­ipari potenciálja — szov­jet barátaink több mint 100 népgazdaság’ objektum építéséber és felújításában nyújtottak segítséget. A legfrissebb példa a pikd atomerőmű, amely most 37 százalékkal veszi ki részét hazái 1 villamosenergia- ternKutséből, s — nem mellékes — az összes for­rás közül a legalacsonyabb önköltséggel, fersze mi is számos szovjetunióbeli nágyberuházás, rekonst­rukció részesei voltunk és vagyunk is. Napjaink ilyen kiemelkedő munkálata a tengizi kőolaj- és földgáz­termelő objektum létreho­zása. S még mielőtt hosz- szas felsorolásba bocsát­koznánk, hadd álljon itt egy szemléletes számadat: a jelen ötéves tervidőszak­ban a kétoldalú árucsere­forgalom értéke meg kell hogy haladja az 50 mil­liárd rubelt... (A jövőben ítrmészetesen az eddig’éji­nél is nagyobb figyelmet fordítanak majd az új ti prfsú együttműködési for­mák: a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok és a közös vállalatok fejleszté­sére.) Egyoldalú lenne a kép, ha csak a gazdasági együttműködésre hagyat­koznánk, még ha ez a te­rület kétségtelenül döntő jelentőségű is. Feltétlenül említést kell tenni például arról, hogy évről évre számtalan lehetőség kínál­kozik egymás kultúrájá­nak, művészetének bemu­tatására, illetve megisme­résére is. Az oktatásügyi együttműködés meghatáro­zó tényezője pedig a köl­csönös szakemberképzés. S a kulturális kapcsolatok terén újabb távlatok is nyílnak. A közeljövőben ugyanis Moszkvában ma­gyar információs és kultu­rális központ kezdi meg működését, a kárpátaljai Vzsgorod egyetemén pedig hungarológiai központot szerveznek. Ü ' j szakaszról beszéltünk a negyven évvel ez­előtti aláírás kapcsán. S most ismét csak új szakasz kezdetének lehetünk tanúi a magyar—szovjet kapcso­latok terén. Hiszen a Szov­jetunióban zajló mélyreha­tó forradalmi változások, az átalakítás programja, s hazánk intenzív reform- politikája mindenképpen újabb lökést, lendületet ad a két szocialista ország egyií'tműködésének. ez pe­dig elősegítheti mind a szocialista gazdaság, mind a szociális szféra fejlődé­sét. ingeknek, amiket a kalocsai Rubin Kereskedelmi Vállalat szállít. Az idei készlet, bár kétmillió forint nagyságrendű volt, háromszázezer forinttal kevesebb a korábbi évek kí­nálatánál. A mostani tapasz­talatok alapján jövőre még több áruféleséget szeretnének olcsóbban adni. Hasonló tapasztalatokkal zárta az idei vásárt - Szilágyi Lászlóné üzletvezető a buda­örsi Béke téri ruházati bolt­ban. — Mivel a nagykereske­delmi vállalatok — a Corsö kivételével — nem adtak kedvezményt, idén jóval ke­vesebb áruval várták a vá­sárlókat. Körülbelül 500 ezer forintos készlettel, s ennek is csak a hatvan százaléka talált gazdára. Leginkább a férfi- és női cipőket keresték, s a gyermekcsizmák megmarad­tak a harmincszázalékos en­gedmény ellenére. Gödöllőn az összes téli árut — az importtermékek kivé­telével — negyven százalékkal kínálták olcsóbban. A több mint egymillió forint értékű keret hetven százalékát el is vitték a vásárlók. Sikere volt a férfi- és női cipőknek, a gyermekcipők azonban nem fogytak el. Leginkább azon­ban a méterárut, pulóvereket keresték, s férfiingből is alig maradt. F. A. M. A 40. évforduló alkalmából ' Távirafváltás A magyar—szovjet barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulója al­kalmából táviratváltásra ke­rült sor az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa kö­zött. Kádár János látogatása a XIII. kerületi pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerda délután Budapesten a párt XIII. kerületi bizottságára látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára és Petrovszki István, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Az MSZMP főtitkárát Bornemissza Sándor, a ke­rületi pártbizottság első titkára, Kiss Zoltán, a ke­rületi tanács elnöke és a pártbizottság vezető mun­katársai tájékoztatták a kerületi pártszervek és -szervezetek munkájáról, a vállalati gazdálkodás idei tapasztalatairól, a kerület dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, szociális helyzetéről, a párt­tagság, a lakosság hangulatáról, az embereket fog­lalkoztató kérdésekről. A nyílt, kötetlen munkamegbeszélésen Kádár János kifejtette véleményét a felvetett kérdésekről, és szólt az országos pártértekezlet előkészítésével összefüggő teendőkről. . Napirenden az oktatás reformja Jegor Ligacsov előadói beszéde Tanácskozik az SZKP Központi Bizottsága Szerdán Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának ülése. A tanácsko­zást Mihail Gorbacsov, a testület főtitkára nyitotta meg. A napirenden a közép- és felsőfokú oktatás reformja szerepel. Ennek előadója Jegor Ligacsov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Az előadói beszé­det vita követte, amelyben 19 felszólalás hangzott el. A KB csütörtökön folytatja tanácskozását. Ligacsov az átalakítás ed­digi eredményeit rpéltatva hangsúlyozta, hogy nagyon rövid idő, kevesebb, mint há­rom év alatt sikerült’ a fel­színre hozni a népben rejlő hatalmas alkotóerőket. Ezt célozza a most folyó gyökeres Fény derült a gyilkosság körülményeire A maffia vevő a platinára Becző azzal fenyegette meg Sárosit, hogy a külföldi szer­vezet, amellyel kapcsolatba lépett, bosszút állhat rajta, ha nem szállít továbbra is nagy mennyiségű platinát neki. Már­pedig ezekkel nem lehet tréfálni, hiszen a szóban forgó kül­földi szervezet nem más, mint az olasz maffia! Ilyen és ehhez hasonló körülmények sorozata járult hoz­zá a Becző házaspár meggyilkolásához, tudhatták meg az új­ságírók azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartottak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. (Folytatás a 8. oldalon) Szakemberek a változásokról Gazdaságok tapasztalatai Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a stabilizá­ciós törekvések mellett mu­tatkoznak a kibontakozás je­gyei is. Ennek az átalakulás­nak azonban nagyon sok ke­rékkötője van, amit a gazda­ságok vezetői a maguk portá­ján nem tudnak megoldani, határozott központi döntések­re lenne szükség. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága július 2-i határozatának végrehajtá­sáról szóló értékelésében töb­bek között erre is kitértek tegnap a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Pest Megyei Terü­leti Szövetsége által tartott elnökségi ülésen, amelyen je­len volt dr. Akácz Béla, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezető-he­lyettese, dr. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhe­lyettese, dr. Horváth Gyula, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának főtanácso­sa, dr. Gjlovai Pál, a Teszöv titkára, valamint dr. Kovács Árpád, a területi szövetség elnöke, a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet elnöke. Az ülésen szó esett az ir­reális árrendezés okozta fe­szültségekről; az érdekeltségi rendszer működési hiányossá­gairól; a fejlődéshez elenged­hetetlenül szükséges beruhá­zásokra folyósított állámi se­gítségek beszüntetéséről; va­lamint az új gazdasági szabá­lyozók bevezetése körüli bi­zonytalanságokról, illetve ezek esetében a megfelelő előké­szítő munka elmulasztásáról. gazdasági reform is, A szov­jet politikus emlékeztetett ar- x’a, hogy az átalakítás érinti az oktatásügyet is. Most újabb nagy lépést kell tenni az or­szág szellemi potenciáljának megsokszorozásáért, az em­ber társadalmi felemelkedé­séért. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szovjet ember törekvéseivel és lehetőségei­vel összhangban újszerűén él­jen és dolgozzon, párhuzamo­san növekedjék a tudás és a szakismeret, az eszmeiség, a kulturáltság. A reform eddigi eredmé­nyeiről az előadó megállapí­totta, hogy bizonyos kedvező változások történtek az okta­tás tartalmában és módszerei­ben, a tanulók munkára ne­velésében. Egyre terjed a szé­les profilú szakmunkásképzés is, erősödik a felsőfokú okta­tási intézmények integrációja a termeléssel és a tudo­mánnyal. Változott az iskolák finanszírozási gyakorlata is: a mostani ötéves tervben a közoktatásba 1,7-szer többet ruháznak be, mint az előző tervidőszakban. Ligacsov utalt arra, hogy a reformok üteme és mélysége még korántsem kielégítő. Egyelőre csak ki­sebb jelentőségű elmozdulások történtek. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem elegendőek a ter- (Folytatás a 2. oldalon.) Népfrontvita A sajtónyilvánosság ereje A Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége mellett működő Sajtó és tájékoztatási bizott­ság szerdán kibővített ülést tartott, amelyen vitát rende­zett a sajtónyilvánosságról és annak kiterjesztésére a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének választmánya áltál készített javaslatokról. Pálos Tamás, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja vitaindítójában rá­mutatott, hogy a nyilvános­ság a demokratikus politikai rendszer működésének nélkü lözhetetlen eleme, a véle Nagymarosnál épül a gát A jő Idő lehcíűvc tetíe a nagymarost vízlépcső építésének meggyorsítását. A visegrádi oldalon folyamatosan végzik a mederkotrást, és az innen kitermelt sóderral cpttik fel Nagy­marosnál a gátat. Képünkön: a parti szakaszon fóliával fe­dik be a töltést, majd hullámtörő köveket hordanak rá az osztrák munkások, akik napkeltétől napnyugtáig dolgoznak. (Vimola Károly felvétele) meny nyilvánítás, a közügyek megvitatásénak színtere, az érdekek kifejezésének, a tár­sadalmi ellenőrzésnek és az állampolgári felelősség növelé­sének fontos eszköze. A nyil­vánosság kiterjesztéséhez a párt és a kormány politiká­jának nyíltsága és a politikai intézményrendszer korszerű­sítése teremtheti meg a leg­jobb feltételeket. A vitát összegező Siklósi Norbert — a bizottság teljes támogatásával — megállapí­totta, hogy a Hazafias Nép­front Országos Elnöksége mel­lett működő sajtó- és tájékoz­tatási bizottság egyetért a MUOSZ állásfoglalásának szel­lemiségével, témájuk átfogó megközelítésével, alapvető tö­rekvéseivel, és támogatja a sajtónyilvánosság kiterjeszté­sére irányuló széles körű gya­korlati munkát. A Politikai Akadémián Medgyessy Péter előadása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tártott előadást „A stabi­lizációs program 1988. évi fel­adatai” címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, gazda­sági. társadalmi életünk kép­viselőit — Lakatos Ernő, a Központ Bizottság agitációs és propagandaosztályának veze­tője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelente­ti. __ ■ _

Next

/
Oldalképek
Tartalom