Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

A tanácstagi beszámolókról Volt ilyen is, meg olyan is A késedelem közönyt szülhet A legutóbbi monori tanácsülésen egyebek között je­lentés hangzott el a tavalyi tanácstagi beszámolók meg­tartásának tapasztalatairól. Amikor az írott anyagot kéz­be vettem és elolvastam a bevezetőt, miszerint: „a ta­nácstagi munka a választók bizalmán alapuló, megtisz­telő közéleti tevékenység”, két dolog jutott eszembe mindjárt egymás után. Az egyik: éppen tanácstagi be­számoló után jártam kint a Költői Anna utcában, s bar Kollár Istvánná tanácstaggal más ügyekről beszélget­tünk, az is szóba került: nagyon szépen összejöttek a beszámolóra a körzetbeli állampolgárok, s bár a Jászai óvodát jelölték ki színhelyül, Kotlámé azt mondta, az nem jó, ki fog a Halas utca sarából olyan messzire ki­gyalogolni? „Kölcsönkért” az idős szomszédasszonytól egy szobát, oda „szervezte” aztán az esti beszélgetést, ahol volt kinek és volt miről beszélni. Aztán meg az jutott eszem­be, hogy voltam én már olyan tanácstagi beszámolón, ahová bebátortalankodott négy ál­lampolgár, számukra hivatalos megnyitót is tartott a tanács­tag, tisztelt elvtársaknak titu­lálva Pista bácsit, akivel öt perce még közvetlen, szomszé­di hangulatban parolázott, és az unokatestvérét, aki feszeng­ve üldögélt a szék szélén. Ezek után gyéren elkezdett csordo­gálni némi panasz kitisztítat- lan árkokról, majd Véget ért a program. Elavult forma ? Ez a kettősség szinte folya­matosan jellemzi, a tanácsta­gi beszámolókat. Van ilyen is, olyan is. Sőt. az idén már semmilyen is volt: a beszá­molásra kötelezett 55 tanács­tagból öten nem tartottak be­számolót, hatan pedig tartot­tak volna, de hiába várták az állampolgárokat, akiknek meg­jelenési aránya egyébként is romlott a korábbi évekéhez képest. Azaz: a beszámolókon 619 választópolgár jelent meg, a lakosságnak mintegy 4,2 százaléka (1983-ban 6, 1984­ben 5 százalék volt a meg­jelenési arány). Fel is vetődött a kérdés a tanácsülésen, Bakonyi György megyei tanácstag kérdezte: nem elavult forma-e ez? Nem kellene-e helyette mást kita­lálni? Például réteggyűléseket, amelyeken megjelennének nemcsak a tanácsi vezetők, hanem egy-egy ( közügyekben erősen érintett terület vezetői is, például a rendőrkapitány, a rendelőintézeti főorvos... és mások. Dr. Kövesi László tanács­tagnak más volt a véleménye. Szerinte a siker kizárólag a tanácstag személyén és a szer­vezésén múlik; ha nem lé- lektelenül, jószerivel oda sem figyelve készülnek az évente egyszer megtartandó, követ­kezésképp már ennélfogva is fontos fórumra, az érdeklődés nem maradhat el. Burján István arról beszélt: elnézést ugyan lehet leérni azért, hogy a tanácstagi beszá­molókon elhangzott, de ott meg nem válaszolt.közérdekű bejelentésekre, felvetésekre a lakók még hónapok elmúltá­val sem kapják meg az ígért írott válaszokat, de elnézni nem. A tanács szakosztályai­nak ugyan köztudottan sok a dolga, a válaszok határidejé­nek túllépését azonban ez sem menti, mert további érdekte­lenség szülője. Az érdektelen­ség — erről Varga Pál. Ellen- pacher Lajos, Tóth János is érzékletes példákkal szólt — amúgy is elszomorítóan jelen van. S az a tanácstag, aki évek óta kis dolgokat kér, de a kis dolgokban sem kap se­gítséget. nem áll szívesen az állampolgár elé. hiszen legfel­jebb csak keserűen legyintget- hetnének — azt viszont ta­nácstagi beszámoló nélkül is megtehetik. Élénk párbeszéd Kovács Béla. a mütef osz­tályvezetője, az apparátus gondjairól szólt, pontosabban azon belül az osztály nehéz helyzetéről, ahol csak a gáz­programmal kapcsolatos teen­dők ellátására kellene két kü­lön ember — de nincs, teendő viszont rengeteg, s mindehhez csatlakoznak a megválaszolás­Téli spartakiád ’88 Sok résztvevő Menőén A téli spartakiád. és mun­kahelyi olimpia körzeti ver­senyeit (döntőit) a mendei Petőfi Sándor Művelődési Házban rendezték meg a leg­utóbbi hét végén. Előzőleg — január 30-án — a MEDOSZ- dolgozók részére külön előse­lejtezőt tartottak Monoron. így Mendére valóban csak a legjobbak érkeztek. A szabadidősportok szerel­mesei igazán ki tettek magu­kért. mert nemcsak a létszám, hanem helyenként a nívó is kielégítette a rendezőket, szervezőket. Sportszerű csa­tákban dőltek el a helyezések mindhárom sportágban, ez is a résztvevőket dicséri. RÉSZLETES EREDMÉNYEK Asztalitenisz, női egyéni: 1. Prekler. Csilla (Gyömrő), 2. Bedő Mónika (Vecsés), 3—4. Antal Gyuláné (Monori Álla­mi Gazdaság), Bende Mónika (Vecsés). Női páros: 1. Lentár Rózsa —Balázs Györgyné (Pilis),. 2. Prekler Csilla—Péchy Tamás- né (Gyömrő), 3, Antal Gyu­láné—Váradi Lászlóné (Mono­ri Állami Gazdaság). Férfi egyéni: 1. Nedolai Tamás (Vecsés), 2. ifjú Prek­ler Károly (Gyömrő), 3. Gom­bár Zoltán (Gyömrő). Férfi páros: 1. Nedolai Ta­más — Radnóti Zoltán (Ve­csés), 2. Murvai László—Szél Szilárd (Gyömrő, 3. Virágos István—Bánhegyi Ferenc (Pi­lis). Vegyes páros: 1. Lenthár Rózsa—Bánhegyi Ferenc (Pi­lis), 2. Bende Mónika—Nedola Tamás (Vecsés), 3. Balázs Györgyné—Kovács László (Pi­lis). Lövészet, női egyéni: 1! Antal Gyuláné (Monori Álla­mi Gazdaság), 2. Tóthné Óvá­ri Marianna (Gyömrő), 3. Vas Tamásné (Monor). Férfi egyéni: 1. Eselmann Ferenc (Mende), 2. Hank Ist­ván (Monori Állami Gazda­ság), 3. Ágoston Attila (Mo­nori Állami Gazdaság). Csapatban: 1. Monori Álla­mi Gazdaság III. számú csa­pata, 2. Mende, 3. Monori Ál­lami Gazdaság II. számú csa­pata. Sakk férfi egyéni: 1. Szvi­tek József (Sülysáp), 2-4, Lég- rády Antal (Monor), Simák János (Vecsés), Csurgó József (Vecsés). Csapat: 1. Vecsés, 2. Mono­ri Állami Gazdaság. — Minden tekintetben elé­gedettek lehetünk a mendei versennyel — mondta a küz­delmek befejezése után Kiss József monori sportfelügyeiő. — Egyetlen szeplőfolt akadt csak, nevezetesen, hogy nők nem neveztek a sakkverseny­re. Pedig bizonyára van a körzetben is olyan a gyen­gébb nem képviselői között, aki szereti a fekete-fehér bá­bukat ... — A házigazda mendeiek mindent megtettek azért, hogy a résztvevők kellemes emlékekkel távozzanak. Hosz- -szú évek óta Mendén rendez­zük meg ezt a vetélkedőt, s ezúttal sem lehetett panaszuk a versenyzőknek a körülmé­nyekre. A mendei döntőbe az első helyezettek jutottak az abszo lút sorrend alapján. Bízunk benne, hogy ott is megfele­lően helytállnak, következés­képp öregbítik a monori von­záskörzet jó spartakiádos hír­nevét. Gér József ra váró bejelentések, amelyek­nek gyűjteményéhez képest az Egri csillagok csak vékonyka olvasmány ... Mindazonáltal azon igyekeznek, hogy in­kább gyakorlatilag, tettekben válaszolják meg ezeket: ahová áteresz kell, oda kerüljön át­eresz, ahol eldugul a csator­na, ott legyen elfolyása .,. Hiszen végül is a tanáéstagi beszámolók arra valók, hogy a lakosság választott képvise­lője útján jelezzen, s a gon­dok oldódjanak, vagy legalább elfogadható, érthető magyará­zatot nyerjenek. A párbeszédek ma még többségében élők. sőt élénkek. Erre maga a tanácsülés is bi­zonyíték, ahol számos felve­tés elhangzott, s bár némi szkeptikus felhangokkal, mint például Ellenpacher Lajos hozzászólásában, aki szerint: Kölcsönösség ... eddig folyton az volt a bajunk, hogy nem monori a tanácselnökünk, így aztán nem is viselheti igazán a szívén a közösség sorsát. Most már monori a tanácselnök, csak­hogy most meg pénzük nincs... A helyzet azért korántsem reménytelen. Kellő kölcsönös figyelem, megértés, kezdemé­nyezőkészség és aktivitás szükségeltetik a bizalom köl­csönösségéhez is. K. Zs. Gyomron Dúvadirtás Gyömrő külterületén erdő­ben és mezőgazdasági terüle­ten 1988. február 29-ig dú- vadirtást végeznek a helyi vadásztársaság tagjai. Kérik a lakosságot, hogy a kihelye­zett figyelmeztető táblák fel­hívásait szigorúan tartsák be, haszon- és háziállataikat ne engedjék szabadon. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1988. FEBRUÁR 17., SZERDA Egy ötletcsíra gyümölcsei Tartani tudják az ígéretüket Még egy hónapja sincs, hogy először adtunk hírt la­punkban a műholdas televízió­adások vételére alkalmas pa­rabolarendszer. és vezetékháló­zat tervéről Monoron. Akkor tulajdonképp csírájában volt még az ötlet, ami azóta ala­posan kibomlott, s gyors szár­nyakon járta be a körzetköz­pontot. Az MHSZ monori területi vezetőség helyi rádiósklubjá­nak vezetője és tagjai len­dületes szervező- és propa­gandamunkával elérték, hogy máig körülbelül 500 család mondott igent a kérdésükre: támogatják-e anyagilag is a kezdeményezésüket, igény­lik-e a munkájukat, összesen száznyolcvan családi házban jártak, s gyakorlatilag, vala­mennyi lakótelepi otthonban. Nagyon kevesen akadtak, akik elzárkóztak volna a lehetőség elől. ám az utóbbi helyeken a végső szót a lakóközösségek különböző fórumai mondják majd ki. A „szondázás” tehát, azt is lehet mondani, nem várt ked­vező eredménnyel zárult, s át ítélne ön a bíró helyében? Egy kis szabálymagyarázat Hányszor, de hányszor szid­ják egy-egy labdarúgó-mér­kőzésen a fekete ruhást, a sze­rencsétlen játékvezetőt, aki mondjuk nem a szurkoló „szájíze” szerint vezeti a mér­kőzést, hanem a szabályok szellemében. Volt ősszel egy szomszédvár-rangadó a körzet­ben, amelyre a hideg idő el­lenére is összegyűltek vagy hétszózan. Főleg a vendége­ket kísérték el sokan, ami ugyancsak érthető volt, hiszen előkelő helyen tanyáznak a ta­bellán. Sok kemény belemenés tar­kította a játékot, s ebben el­sősorban a vendégek jártak az élen. Erőszakos játékmodoruk azonban nem párosult eredmé­nyességgel, mert végül — ha minimális arányban is, de — vereséget szenvedtek. A mécs­esét a bíró jól ,lehozta”, ahogy mondani szokás. Nem állított ki senkit, pedig megtehette volna. De ott, abban a hangu­latban. nem volt célszerű a piros lap használata, mert el­szabadulhattak volna az indu­latok a pályán és a nézőtéren egyaránt. Mindezért nem ér­hette szemrehányás a sípos embert, ő a legjobb belátása szerint cselekedett. S ha mindig így tekintené­nek a szurkolók a játékveze­tőkre, akkor kevesebb lenne a botrány a sportpályákon. Kezembe vettem a minap azt a szabálytesztet, amelyet a megyei játékvezetőknek kel­lett kitölteni a közelmúltbeli péceli továbbképzésen. Hu­szonöt kérdés szerepel ben­ne, egy-egy jó felelet négy­négy pontot ért. Én is kitöltöt­tem, s bár régen vizsgáztam, továbbképzésre sem járok már, azért mégis elszomorított, hogy durván 60 százalékos he­lyességgel tudtam csak kitöl­teni a tesztlapot. Egy tehetsé­ges körzetbeli játékvezetőre, Oláh Tiborra bíztam az ér­tékelést, aki — lábtörése elle­nére — szintén részt vett a péceli ismeretfelújító tovább­képzésen. Most engedjék meg, hogy néhány kérdést feszegessünk — a tesztlápból vett példák alapján. Tudják-e a futball­rajongók, hogy mit kell ítélnie a bírónak, ha az egyik táma­dójátékos kilép a játéktérről, bizonyítva, hogy nem akar játékba avatkozni, de másik játékostársának biztosítani akarja a lehetőséget a labda megszerzésére? A játékvezető azonban sípol. Hogyan folyta­tódik a játék? A nézőtér bizonyára hábo- rog, de a bíró helyesen ítélt, szabadrúgás jár a játékos el­len, onnan, ahol kilépett a já­téktérről. Vegyünk egy másik érde­kes esetet. Időn túli büntetőrú­gásnál a labda már megtett öt métert, amikor kipukkad. A bíró beszünteti a mérkőzést. Helyesen döntött? Sokan erre azt válaszolnák, hogy igen, mert a labda megtette a saját kerületét. Ez — ebben az eset­ben — nem így van. A bün­tetőt újra el kell végeztetni, természetesen nem a kipuk­kadt labdával. Már folyik a II. félidő, ami­kor az 50. percben a vendég­csapat egyik játékosa gólt ér el. A kezdésnél veszi észre a sípmester, hogy a gólt elérő játékost a félidőben cserél­ték be, és ezt a tényt vele nem közölték. Van-e tenniva­lója a játékvezetőnek ilyen esetben? Igen. A gólszerző öröme nem lehet felhőtlen, mert a bíró­tól jogosan érdemli ki a sárga lapot, a gól azonban érvényes. Még hosszasan lehetne so­rolni a példákat, amelyek elő­fordulhatnak egy-egy mérkő­zésen. Sajnos a játékosok és vezetők nagy része nincs tisz­tában a szabályokkal, a közön­ségről nem is beszélve. Cso­da-e, ha ezek után számtalan­szor szidják a bírókat a mécs­eseken ? Többször leírtuk már, a téli hónapok jó alkalmat adnának a szabályok megismertetésére a játékosoknak. Ennek ellené­re hosszú évek óta nem tartot­tak szabálymagyarázó előadá­sokat a sportkörökben. Egy­szerűen nincs erre igény. Va­lóban nincs? G. J. mivel megkezdődtek a szerző­déskötések, gyűlik már a ki­vitelezéshez szükséges pénz is. Akadnak viszont még bőven olyan területek a körzetköz­pontban. ahová nem jutottak el a szervezők. Többen pél­dául a vasúton túli telepi részről érdeklődtek, hogy ró­luk vajon /megfeledkeztek vol­na. De ugyanígy szóvá tették a József Attila utca Mezőgép­hez közelebb eső szakaszán élők is, hogy náluk sem járt még senki. Csiló István, a rá­diósklub vezetője, az ügy min­denese elmondta, igyekeznek mindenhová eljutni, de ezen felül minden pénteken dél­után 15-től 19 óráig az MHSZ-szélcház rádiósszobá­jában várják az érdeklődőket és jelentkezőket. Most olcsóbb Megkérdeztük természete­sen azt is, hogy ezzel a tem­póval tudják-e majd tartani az ígért határidőket. Csiló István szerint ennek semmi akadálya nincs, mert bár a szerződésekben rögzített befi­zetési határidő május 31., a már gyűlő pénz elég lesz a pa­rabolaantenna megrendelésé­hez. A gyártás és szállítás kö- rülbeLül két hónapot vesz igénybe, tehát júniusban való­ban vehetők lehetnek Möno- ron is a műholdas adások. Annál is inkább, mivel ígére­tük szerint a kivitelezésben szükség esetén segítenek a DEM ASZ szakemberei és a munkásőrök is. Az eddigi felmérések alap­ján a helyi intézmények, ál­talános iskolák, a gimnázium, a művelődési ház is pártoló- an léptek fel, csupán a pénz­ügyi lehetőségeik függvénye, hogy ők mikor írják alá az előkészített szerződéseket. Egyébként a közületeknek és az egyéneknek is anyagi ér­dekük, hogy minél előbb csat­lakozzanak a hálózathoz, mert a költségek a későbbi­ekben csak növekedhetnek. Helyi stúdió? A bevezetőben említett öt­letcsírából azonban két kez­deményezés is kihajtott. Az egyikről beszéltünk eddig, de a másik is egyre erőteljeseb­ben foglalkoztatja a monoria- kat, illetve a rádiósklub tag­jait. A kiépülő hálózat ugyan­is megfelelő alapját jelenthe­ti egy helyi kábeltelevíziós stúdiónak. Persze annak a ki­alakításához, felszereléséhez még több pénzre lesz szük­ség, de amikorra ez idősze­rűvé válhat, talán mér a kö­zös tanács és a vállalatok pénzügyi lehetőségei is meg­könnyíthetik a megvalósítást. V. J. A képviselő fogadóórája Február 17-cn. szerdán a pé- teri tanácskirendeltségen vár­ja az állampolgárokat 14-től 16 óráig dr. Varga János or­szággyűlési képviselő. Levelesládánkból Színes az úttörőélet Az 1987,'88-as tanév félide­jéhez értünk. A legutóbbi csa­patvezetőségi ülésen a kisdo­bosok és úttörők beszámoltak az első félévben végzett kö­zösségi munkáról. Az elmúlt • időszakban sok csapatmegmozdulás volt. Szep­temberben igen eredményes papír- és vasgyűjtést végez­tünk. Jól sikerült akadályver­senyt rendeztünk szeptember 29-én. Októberben a 7—8. osz­tályosok szőlőszüreten vettek részt, segítették a monori és gombai tsz-ek munkáját. No­vember 7-én műsorral köszön­tötték a nagy októberi szocia­lista forradalom ünnepét. ■A szaktárgyi versenyekre beneveztünk. Sajnos az egyé­ni pályázatokra meglehetősen kevés pályamunka készült el. A vonzáskörzeti egészségügyi versenyt megnyertük. A Tél­apó-ünnepeken megajándékoz­tuk a kisdobosokat és óvodá­sokat az általunk készített ajándékokkal. Megrendeztük a csapatszintű művészeti szem­lét. A szülők-nevelők báljára elkészítettük a dekorációt A szülői munkaközösség anyagi támogatást nyújt az úttörőcsa­patnak. A rajok beszámoltak az iskola, az osztálytermek rendben tartása, szépítése érde­kében végzett társadalmi mun­káról is. Kedves színfoltja úttörőéle­tünknek a karnevál. Ebben az évben a CIMEA 30. évforduló­ja tiszteletére különböző or­szágok népviseletét, szokásait, úttörőéletét jelenítettük meg, s ez igen-igen jól sikerült. Molnár Lilla Üllő Kulturális programok Ecscren szerdán 15 órától matekszakkör, 15.30-tól logo­pédia, 17.30-tól zenés torna óvodásoknak, 18.15-től és 19- től dzsesszbalett. Gyömrőn 15-től előkészítő foglalkozás KRESZ-vetélkedő- re, 15.30-tól gyermektorna a Pázmány úti óvodában, 16-tól ismeretterjesztő előadás „Vé­dett természeti területek” cím­mel a nyugdíjasklub részére, filmvetítés 17.30-tól: Lavardin felügyelő (színes, szinkronizált francia bűnügyi film). Az út­törőházban 10-től és 15-től gyermektánc, 14.30-tól nyílt szakköri nap, az ügyes kezek és a rádió adó-vevő szakkör foglalkozása. Monoron 9-től a Munkásőr úti iskola irodalmi szakkörének foglalkozása, 10-től néptánc gyerekeknek, 16.15-től és 17.15- től művészi torna, 18.30-tól német nyelvtanfolyam, 18.30- tól és 19.15-től dzsesszbalett, 20-tól filmvetítés: Vidéki va­sárnap (színes, feliratos fran­cia dráma), a filmszínházban 18-tól: Menekülés a győzelem­be (színes amerikai film), 20- tól videofilm: Gyors Lady (szí­nes angol kalandfilm). Úriban 17.30-tól német nyelvtanfolyam kezdőknek. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Folyamatosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom