Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

2 1988. FEBRUÁR 17., SZERDA Mindkét fél érdeke a közeledés (Folytatás az 1. oldalról.) jobb lett volna még az elhatározás előtt Vita a kisajátításokról Amint arról lapunk keddi számában már tájékoztattuk olvasóinkat, falugyűlést tartottak hétfőn este Visegrádon. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság székhazának nagy tanácster­mében talpalatnyi hely sem maradt üresen, ami azt mutat­ja, hogy a környék lakosságának körében továbbra is felfo­kozott érdeklődés kíséri a bős—nagymarosi vízlépcső építését, főként a körzetben, a Lepencc-patak és Dömös közötti terü­leten folyó beruházási munkákat. refében megvalósuló együtt­működést. Afrika déli részé­nek helyzetét érintve — ahol Nagy-Britanniának az illeté­kessége elismert — az SZKP KB főtitkára olyan reálpoliti­kát sürgetett, amely vala­mennyi fél érdekeit figyelem­be veszi, kizárva a robbanást, de egyben a fajüldözést is. E kérdésben azonban Nagy-Bri- tannia még saját nemzetkö­zösségének szavát sem akarja meghallani. Mihail Gorbacsov részlete­sen kifejtette országa állás­pontját az Afganisztán körül kialakult helyzettel kapcsola­tosan, utalva arra, hogy kö­vetkezetesen és huzavona nél­kül fognak cselekedni a feb­ruár 8-i nyilatkozattal össz­hangban. A nyugati főváro­sokban — akárcsak korábban — a rendezésben való együtt­működés helyett manőverezni kezdtek, még saját korábbi nézeteiket — amelyeket a nyi­latkozatban figyelembe vet­tek — is megmásították. A szovjet vezető az afgán rende­zéshez való viszonyt' olyan próbakőnek minősítette, amelynek alapján a világ vé­leményt alkothat arról, meny­nyit érnek valójában a kü­lönböző regionális konfliktu­sok rendezését szorgalmazó felhívások. A kétoldalú gazdasági kap­csolatokról folytatott eszme­csere során az SZKP KB fő­titkára utalt arra, hogy a brit cégek más országok vál­lalataihoz képest sokkal ke­vésbé élnek azokkal a lehe­tőségekkel, amelyeket az át­alakítás teremtett. Howe a nyugati politiku­Unnepi nagygyűlésen emlé­keztek meg, kedden Moszkvá­ban a szakszervezetek házá­nak oszlopcsarnokában az el­ső szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 40. évfordulójáról. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Viktor Csebri- kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ál­lambiztonsági Bizottság elnö­ke, Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, Vagyim Loginov külügymi­niszter-helyettes, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság veze­tői, valamint más szovjet párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Jelen volt Bíró Gyula, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság főtitkára, Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, az MSZBT kül­döttségének tagjai és a nagy- követség vezető munkatársai. Vlagyimir Pavlov, a szovjet idegenforgalmi állami bizott­ság elnöke, az SZMBT Köz­ponti Vezetőségének elnökhe­lyettese, ünnepi beszédében Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és helyettese, Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszter szerdán kezdődő egye­sült államokbeli látogatása al­kalmával a leszerelési folya­mat továbbvitelének fontossá­gát kívánja hangsúlyozni. Ezért kiemelik majd: mind az NSZK-nak, mind Nyugat-Eu- rópának érdeke az amerikai— szovjet rakétaszerződés mi­előbbi ratifikálása, a hadásza­ti fegyverzet 50 százalékos csökkentése és a vegyi fegyve­rek mielőbbi világméretű be­tiltása. Erről kedden nyugatnémet kormányforrások tájékoztatták Bonnban a hazai és külföldi újságírókat. Á tájékoztatón előtérbe ál­lították Bonn-nak azt a hatá­rozott véleményét, amely sze­rint — némely amerikai állás­ponttal szemben — jelenleg sok szokványos módszereivel' törekedett a kiutazási engedé­lyek részleteiben való elmé­lyülésre, de Gorbacsov e té­ma teljes kizárását javasolta a magas szintű tárgyalásokról, hangsúlyozva, hogy — miután e téren már sok minden tör­tént — ehhez vannak más csatornák és megfelelő kor­mányszervek. Érdekeltek vagyunk a pár­beszéd folytatásában Nagy- Britanniával — mutatott rá végezetül Mihail Gorbacsov a találkozón, amelyet mindkét fél értékesnek és hasznosnak, alaposnak és őszintének mi­nősített, s azon megállapodás született: átgondolják és tisz­tázzák, hogy az eszmecseréből mi szolgálhatja a további kö­zeledést és mi az, ami való­ban elválasztó tényezőként hat. Javulnak a szovjet—brit együttműködés feltételei, a két ország könnyebben dolgo­zik együtt a közös feladato­kon, ugyanakkor a világpoli­tika némely kérdésében az ál­láspontok éles különbözősége jellemzi a kapcsolatokat. Moszkvai sajtóértekezletének bevezető nyilatkozatában Howe elmondta, hogy Mihail Gorbacsowal, Eduard Se- vardnadzéval és más szovjet politikusokkal folytatott meg­beszélései átfogóak voltak, ba­ráti és nyílt hangvételű ér­demi eszmecserét folytattak. Howe szerint könnyebbé vált a két ország együttműkö­dése olyan közös veszélyek el­hárításában, mint például a nemzetközi terrorizmus vagy a kábítószerezés. Ez utóbbi témában éppen most írt alá megállapodást a két külügy­szólt a szerződés történelmi jelentőségéről. Rajnai Sándor beszédében rámutatott, hogy a szerződés a nemzetközi jog szintjén rögzítette a két ország új tí­pusú kapcsolatait. A nagygyűlést követően ün­nepi gálaműsort láthatott a közönség, amelyen neves szovjet művészek léptek fel. RÖPLAPOK A palesztin lakosságot az iz­raeli megszállók elleni népi felkelésre buzdító röplapok je­lentek meg hétfőn a megszállt Ciszjordániában és a gázai övezetben — jelentette áz Iz­raeli televízió. A röplapok sztrájkokra és az izraeli katonai egységek meg­támadására szólították fel a palesztinokat. Az izraeli rendőrség közlése szerint hétfőn mintegy húsz fiatal palesztint tartóztattak le a megszállt Kelet-Jeruzsá- lem elővárosában, ahol több órán keresztül kijárási tila­lom volt érvényben. A fiata­lokat Izrael-ellenes erőszak- cselekményekkel gyanúsítják. Hétfőn este Betlehemben ki­sebb összetűzés volt izraeli katonák és palesztinok között. Egy fiatal palesztin megsebe­sült, amikor társaival kövek­kel megtámadott egy izraelie­ket szállító autóbuszt. nem tartozik az időszerű kér­dések közé a rövid, 500 kilo­méter alatti hatótávolságú eu­rópai atomeszközök korszerű­sítése. Az NSZK — meglehe­tősen elszigetelve — szeretné ezeket az eszközöket is bevon­ni a leszereléspolitikai folya­matba, mivel szerinte ezek leginkább őt fenyegetik. Min­denképpen szükség van a NA­TO átfogó leszerelési koncep­ciójának kialakítására, amely­nek keretében ezzel a rakéta­problémával is foglalkozni le­het — mondották. A Kohl kezdeményezésére sorra kerülő és péntekig tar­tó megbeszéléseken, amelyek a jövő hónapi NATO-csúcs elő­készítését is szolgálják, első helyen vitatják meg a kelet— nyugati kapcsolatok állását és fejlesztésük kilátásait, ennek keretében pedig a Szovjetunió belső helyzetét, fejlődését. miniszter. Haladást értek el a humanitárius kérdések, első­sorban a családegyesítések te­rén is. A legfontosabb nemzetközi kérdések közül Howe röviden érintette a nukleáris fegyver­csökkentés témáját, és közöl­te, Hogy a béke biztosítékát továbbra is a kellő elrettentő erejű nukleáris eszközök meg­tartásában látja. Genf Szovjet javaslatok A megállapodások ellenőr­zésére vonatkozó javaslatokat terjesztett elő a szovjet fél Genfben, az atom- és űrfegy­verzet csökkentéséről folyta­tott tárgyalásokon. A TASZSZ hírügynökség jelentése nem tér ki az ér­demi részletekre, de újnak és fontosnak minősíti a beter­jesztett okmányt, amely a hadászati támadófegyverek számának csökkentéséről és korlátozásáról szóló szerződés­hez tartozik. Ennek megköté­séről Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan múlt decemberi találkozóján állapodott meg Moszkvában. Előkészítése most folyik. Vagyim Loginov, szovjet kül­ügyminiszter-helyettes ked­den Moszkvában fogadta M. Lengyel Lászlót, az MTI tu­dósítóját, és átadta neki az MTI moszkvai irodájának kér­déseire adott írásbeli vála­szait. A rövid beszélgetés so­rán a külügyminiszter-helyet­tes nagyra értékelte a szovjet —magyar kapcsolatok jelenle­gi állapotát, majd hangsúlyoz­ta: e kapcsolatok bővítésében és elmélyítésében nagy szere­pet játszanak a két ország fel­ső szintű vezetőinek találko­zói. Emlékeztetett arra, hogy rendszeressé váltak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB és Kádár János, az MSZMP fő­titkárának találkozói. Rend­szeresek és hatékonyan szol­gálják az együttműködés to­vábbfejlesztését a kormányfői találkozók. Elmondta, hogy a napokban kerül sor Andrej Gromikónak. az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének ma­gyarországi hivatalos baráti látogatására. Loginov a kérdésekre adott válaszokban egyebek között el­mondta : A szocialista építés magyar tapasztalatát, az ipar, a me­zőgazdaság, a szolgáltatások, a szociálpolitika terén jelent­kező problémák megközelíté­sének sajátosságait figyelme­sen tanulmányozzák a Szovjet­unióban, egyebek között a gyö­keres gazdasági reform előké­szítése és a demokratizálás fo­lyamatában. Az átalakítás so­rán a testvéri szocialista or­szágok általában véve is cse­lekvőén tanulmányozzák és kölcsönösen gazdagítják egy­más tapasztalatait. Mihail Gorbacsov a következőket ír­ja az „Átalakítás és új gon­dolkodásmód” című könyvé­Ma összeül az SZKP Központi Bizottsága Szerdán összeül a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője keddi. sajtótájékoz­tatóján egy kérdésre válaszol­va megerősítette, hogy február 17-én ül össze a legfelsőbb szovjet párttestület. A KB legutóbb 1987 októ­berében tartott ülést, majd november 2-án a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsával rende­zett együttes ünnepi ülést a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulója alkal­mából. 70. születésnapján Scserbickij magas kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Lenin- renddel tüntette ki Vlagyimir Scserbickijt, az SZKP KB PB tagját, az Ukrán Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkárát. A politikus a kommunista párt és a szov­jet állam érdekében tett szol­gálatainak elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából kap­ta meg a magas kitüntetést. resésben és munkában szüle­tik meg. A szocialista közösség je­lenleg fejlődésének új szaka­szába lép, amelynek tartalmai a „szocialista megújhodás” sza­vakkal lehetne kifejezni. Az együttműködés számos, a múltban kialakult, formája és módszerei változásokon men­nek keresztül, mivel már nem felelnek meg a kor követel­ményeinek. Folyik a testvéri államok közötti kapcsolatok átépítése, egyebek között a kül­politika terén is, annak alap­ján, hogy sokkal nagyobb mér­tékben ötvözik a teljes egyen­jogúság és a kölcsönös felelős­ség elveit, az akciók egyezte­tését az egyes országok aktivi­tásával, és kezdeményezőkész­ségével. Ezzel összefüggésben ki kell emelni, hogy a külpo­litikai együttműködés alapve­tő céljai — a lehető legkedve­zőbb külső körülmények biz­tosítása a szocialista építés­hez, a békéért és a nemzetkö­zi biztonságért folytatott küz­delem — változatlanok ma­radtak. összefoglalva, úgy lehetne fogalmazni, hogy a szovjet— magyar külpolitikai együttmű­ködés az utóbbi években még- inkább tárgyszerű és alkotó jelleget öltött, hatékonysága növekedett. Átfogó jelleget öltött az a módszer, hogy a nemzetközi kérdésekben szervesen össze­kapcsolják az egyes országok kezdeményezéseit az egyezte­tett közös irányvonallal. Egyet­len egy testvéri ország sem képes — s ezt teljes mérték­ben vonatkoztatjuk magunkra is — a jelenlegi körülmények között arra, hogy a közös irány­vonaltól elszigetelve oldja meg saját feladatait a nem­zetközi színtéren. E téma került ugyanis napi­rendre, majd’ három év után, hiszen a közbeeső időszak­ban csupán részletkérdésekről cseréltek véleményt a nagy­község, illetve a napirendet ismertető Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezetői. A megjelentek nagy száma azon­ban csak részijén tulajdonít­ható a ritkán adódó találko­zás lehetőségének. Sokakat a már véglegesnek tekinthető rendezési terv hozott ide, s az a makett, amelyet az OVIBER első ízben mutatott be a vi­segrádi falugyűlésen. Megfordult az arány A találkozónak otthont adó erdőgazdaság székházában he­lyezték el a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat által ké­szített, a vízlépcső és a maj­dani jobb, valamint bal parti állapotot illusztráló makettet, amelynek legszembetűnőbb vonása a visegrádi partsza­kaszt érintő módosítás. Szántó Miklós, az OVIBER vezérigazgatója tájékoztató­jának elején hangsúlyozta, hogy e módosítást a környék lakosságának kívánságára vé­gezték el. A visegrádiak ugyanis kifogásolták, hogy a korábbi tervek szerint a par­ti szakasz nagysága jelentős mértékben csökkenne, s azt, kétharmad arányban vízfelü­letek foglalnák el. Ezért nyolc koncepcióból — a helyi lakos­ság megelégedésére — azt a variációt választották, amely szerint a parti rendezés során ez az arány megfordul a szá­razföld, a közösségi hasznosí­tású területek javára. így az egykor megálmodott öt tó he­lyett kettő szolgálja majd a vízi sportot, vagy a vízi turiz­must kedvelőket. A beruházás fázisairól a fa­lugyűlésen részt vevők megtud­ták, hogy az ideiglenes Duna- mederből 1991 végén töltik át a vizet, majd 1992-ben bein­dítják a vízlépcső első turbi­náját is, míg az év végéig az összes, turbinát üzembe helye­zik. 1993-ban pedig végeznek a terület végleges kialakításá­val. Előtérben a részletek Ez utóbbival kapcsolatban az OVIBER vezérigazgatója elmondta, hogy a visegrádi oldalon Dömösig az új 11-es út építéséhez szükséges terüle­teket kisajátították, és annak elkészülte után a régi utat ideiglenesen munkahelyi for­galomra használják. Az új út kapcsán kerültek szóba a kör­nyék fejlesztési lehetőségei is, így a majdan Visegrád és Nagymaros között átívelő köz­úti híd építése, amelynek szer­kezetében lehetőség nyílik Visegrád szennyvizének a vá­ci tisztítóba juttatására. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a beruházás révén megoldódik a térség időnként akadozó vízellátása. A falugyűlésen elhangzott tájékoztatás, után — talán azért, mert a helyi lakosok többnyire tájékozottak már a nagy horderejű kérdésekben — főként részletekre, a későb­bi tereprendezésre vonatkozó kérdések hangzottak el. Ezek közül többen a csónakázó-, illetve a tervezett horgásztóval kapcsolatban érdeklődtek. Az alvízitó vízminősége, az átöb- lítés lehetőségének kérdése, az iszapkotrás problémája, a je­lenlegi csónakház sorsa, va­lamint az erőmű működtetésé­vel esetlegesen fellépő zajárta­lom több falubélit késztetett kérdések feltételére. Az ezekre adott válaszokban Szántó Miklós elmondta, hogy az alvízitó vizének jó minősé­gét mindenkor biztosítja a ka­vicstöltésen átszivárgó víz tá­vozása, illetve az a lehetőség, hogy a tavat rövid idő alatt fenékig le tudják ereszteni, te­hát az esetleg szennyezett víz e két úton távozhat. Az isza- posodást árvíz esetén a tó le­zárásával gátolják meg, de ha * ilyen probléma mégis felme­rülne, megfelelő berendezések­kel ezen is tudnak segíteni. A csónakházzal kapcsolatos kér­désekre ma még nem lehet pontos választ adni, hiszen a kisajátított létesítményt he­lyettesítő csónakházat úgy len­ne célszerű felépíteni, hogy az hosszú táron szolgálja majd a vízi sportok kedvelőit. Ezért arról, hogy a végleges megol­dásig mi módon pótolják a ré­gi épületet, a helybéli sport­kör tagjainak kell dönteniük. A hajdani ház értékének két­harmadát egyébként az OVI­BER már rendelkezésre bo­csátotta. S ha az imént azt írtuk, hogy leginkább a részletkérdé­sek foglalkoztatták a helybéli­eket, akkor hozzá kell ten­nünk, hogy ezek egy része igencsak felborzolta Visegrá­don a kedélyeket. A kisajátí­tások problémáját vetette ugyanis fel Zeller Márton, sok falubeli nevében. — Ma már kész tényekkel állunk szemben, kisajátították a telkeinket, ám gond van a kifizetésekkel — mondta. — Nem egyöntetű árról van szó ugyanazon a területen, hiszen a kártalanítás összegéről dön­tő szakemberek a kis telkek négyszögöléért gyakorta több pénzt adnak, mint amennyit a nagyobb telektulajdonosok te­hetnek zsebre. Volt, aki 150, mások 400 főrintot kaptak egy-egy négyszögölért. Bíró­sághoz nem akarunk fordulni, a pereskedés nem biztos, hogy segíthet. Ezért talán nem ké­ső, hogy megbeszéljük ezt a dolgot. Évekig bizonytalanság­ban éltünk, nem tudtuk, mi lesz a telkek sorsa. Ha akkor, vagy legalábbis az elmúlt év­ben megkaptuk volna a pén­zünk, többet értünk volna ve­le, s nem is kellene adóznunk utána. A fordulót pótolni kell Zeller Márton felvetésére válaszolva Szántó Miklós ígé­retet tett arra, hogy rövid időn belül kivizsgálja, mi az oka a panasznak. Ugyancsak később kapnak választ, az egyeztetések, felmérések után azok, akik forgalomszervezé­si kérdésekkel fordultak az OVIBER vezérigazgatójához. Az mindenesetre már biztos, hogy a jelenlegi mentesítő autóbuszok fordulóhelyének — ahol a feltöltési munkák folynak — pótlása szükséges. A tervek szerint a jelenlegi autóparkoló területének rová­sára igyekeznek megoldást találni e problémára az illeté­kesek. Forgalomszervezésről, a ll­es út forgalmának várható je­lentős mértékű növekedéséről szólt dr. Brenner József, aki annak az aggodalomnak adott hangot, hogy az új közúti hí­don át valószínűleg sokan vá­lasztják majd a túlzsúfolt nagymarosi 12-es helyett Bu­dapest irányába az új viseg­rádi 11-es utat. A Mátyás király út — mert­hogy ez a leginkább érintett szakasz — mentesítésének szükségességét elismerve Szántó Miklós elmondta, hogy erről a viták, egyeztetések még nem zárultak le. A jövő évtől ismét felmérik, figyelik majd a forgalmat, s ennek is­meretében hívják fel a köz­lekedési hatóságok figyelmét arra, hogy döntsenek e í'orga- lomszervezési kérdésekben. Ügy tűnik, a három év után egybegyűlt hallgatóság nagy része megnyugtató, kielégítő választ, vagy legalábbis ígé­retet kapott kérdéseire, a helybélieket nyomasztó prob­lémákra. Hogy mégsem távo­zott mindenki elégedetten a visegrádi falugyűlésről, annak legfőbb oka, hogy a hosszú ideje kérdések, kétkedések kö­zött élő, őrlődő emberek — amint azt az egyik felszólaló, Kiss Károly is elmondta — jobb szerették volna, ha még a végleges döntés meghozatala előtt tájékoztatják, sőt eset­leg meg is kérdezik őket. Pató Zsuzsa ROBBANÁS A DO WNING STREETEN Felrobbant egy gépkocsi kedden hajnalban Londonban, an­nak az utcának a bejáratánál, amelyben a kormányfői rezi­dencia van. Az autó vezetője meghalt, más nem sérült meg; a robbanás oka egyelőre ismeretlen — közölte a rendőrség Margaret Thatcher miniszterelnök a szóban forgó időpont­ban a nevezetes utca, a Downing Street tíz szám alatti la­kásában volt, de semmi baja nem esett. Thatcher szóvivője — akárcsak a rendőrségé — nem hajlandó találgatni, hogy merényletről volt-e szó. Az eset helyi idő szerint éjfél után egy órakor történt. Egy szolgálatos rendőrtiszt látta is az őrhelyéről a kocsit, amely a parlament felől jött. A jármű a robbanás következtében lángba borult. Utasterében a tűzoltóság egy halott férfit ta­lált. A környéket lezártak, a vizsgálat azonnal megkezdődött. A londoni rendőrség szerint nem pokolgép okozta a gép­kocsi felrobbanását és kiégését a miniszterelnöki hivatal kö­zelében. Robbanószerkezetnek nincs nyoma — mondta egy szó­vivő. Tűzoltósági források azt sugallják, hogy a gépkocsi vezető­je öngyilkosságot követett el, méghozzá oly módon, hogy telerakta benzinnel, majd felgyújtotta az autóját. A roncs­ban ugyanis több benzineskannát találtak — közölték. A miniszterelnök szigorúan őrzött rezidenciája a Downing Street végén van, s ebbe az utcába oda csak hivatalos en­gedéllyel lehet behajtani, ha eltávolítják a fémkorlátokat. Történelmi jelentőségű évforduló Ünnepi nagygyűlés Moszkvában Kohl és Genscher washingtoni útja Előkészületek a NA TO-csucsra Vagyim Loginov nyilatkozata Gromiko hazánkba látogat ben: az igazság a közös útke-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom