Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

1988. FEBRUAR 17., SZERDA ^ÍMap 3 Növekedett a bizonytalanság Új érdekképviselet Tegnap délelőtt az Ipari Szövetkezetek Országos Taná­csának székházában az ipari kisszövetkezetek jelenéről, mozgalmuk fejlődésének lehe­tőségeiről, valamint az e szer­vezetek gazdálkodását, jogi helyzetét, perspektíváját érin­tő kérdésekről tartott sajtótá­jékoztatót dr. Bernáth Tibor, az OKISZ alelnöke, az Ipa­ri Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének elnöke, aki maga is egy kisszövetkezet, a dunaharaszti Texgraf elnöke­ként adott számot tapasztala­taikról. Mint mondta, 1988-tól fel­gyorsult a kisszövetkezetek számának emelkedése, amely elsősorban annak tulajdonít­ható, hogy az új vállalkozói adó a hagyományos szövetke­zeti formában működőkkel szemben számos területen kedvezőbb lehetőséget bizto­sít e szervezetek számára. A tömegesen létrejött kis­szövetkezetek új helyzetet te­remtettek az ÓKISZ érdek- képviseleti munkájában is. Bár <— amint azt az OKISZ alel­nöke hangsúlyozta — az ed­dig elért eredmények is figyel­met .érdemelnek. Nem egy kérdésben azonban még nem sikerült az OKISZ- nak megegyezésre jutnia a kormányzati szervekkel, s ez bizonytalanságot keltett a kis­szövetkezeti tagság körében. Az új jogszabályok ugyanis nem olyan formában jelentek meg, ahogy azokról az előké­szítés során szó volt, s ennek következménye, hogy a tag­ság korlátozva érzi jogait. Az OKISZ tehát — amint az a tegnapi sajtótájékozta­tón elhangzott — semmikép­pen nem ért egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek a vagyonalappal való gazdálko­dás lehetőségét beszűkítik, il­letve a tagok jövedelemhez jutási lehetőségét a vagyon­alaptól teljesen függetlén gazdasági kategóriának te­kintik.'”'' Még mindig csorog a gyilkos lé a talajba? Viharos hangulatú falugyűlés Monori-erdőn tanács tájékoztatja a városi jogú pártbizottságot, az ezt követő tárgyaláson — ahol jelen van a szövet­kezet vezetősége is — azzal záródik a megbeszé­lés: áprilisban már rend lesz a telepen. Semmi nem történik, a tanács vb-titkára ezért felkéri le­vélben a Pest Megyei KÖJÁL főigazgató főorvosát a haladéktalan, gyors intézkedésre. Júniusban a televízió Ablak című műsorának stábja már feltárt gödröket talál, s elhangzik: sú­lyos, szándékos környezetszennyezés történt. Ezt követően 10 napig áll az üzem termelése — miköz­ben a szövetkezet vezetői nagyobb energiát fordí­tanak a termelés újbóli megindításának engedé­lyeztetésére, mint a feltáró munkában való köz­reműködésre és a szennyezés mértékének megál­lapítására, bár az ígéretek újból és újból elhang­zanak — mint az Ablak forgatását megelőző be­szélgetésen — a mielőbbi rendteremtésre és a ko­rábban elkövetett, súlyos hibák jóvátételére. Csak­hogy a bizalom már alig pislákol, bár ekkor azért él még. Szeptember elején végképp meginog: a tanácsi végrehajtó bizottsági ülés elé a szövetkezet vehetői olyan tájékoztatót visznek, amely a testület sze­rint: félrevezető, önkritikátlan, a történteket el­bagatellizálja. Elhangzik például, hogy a szennyező­dés a telep határát nem hagyta el, holott a vizs­gálatok korántsem zárultak még le, s bár az ak­kori OKTH határozata július elsején kelteződött a 17,5 milliós bírságról — ezután, ugyancsak tanács­tagi „magánnyomozás” eredményeképpen két olyan hatalmas gödörre bukkantak, amelyekből a mar­koló még csak nem is üres, hanem vegyi anyago­kat csorgató hordókat emelt ki. Sőt: szőrén-szálán eltűnt, s azóta sem került elő mintegy 90 köbmé­ternyi, a telep területéről elszállított mérgező anyag. 1988. január 6: dr. Abrahám Kálmán államtitkár foglalkozott a témával, Január 12-én a Pest Megyei Tanács építési és vízügyi osztálya hívott össze a monori-erdei vízellátással kapcsolatos koordiná­ciós értekezletet. Január 15-én a Pest Megyei Ta­nács környezetvédelmi és természetvédelmi bizott­sága tárgyalta a szennyezés körülményeit, a to­vábblépés lehetőségeit. Február 1-jén dr. Perczel György, környezetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszterhelyettes tartott egyeztető tárgyalást — amelynek egyik közvetlen érzékelhető eredménye a Felszabadulás útra telepített négy ejektoros kút, lévén a Felszabadulás üt a legveszélyeztetettebb, s a laborvizsgálatok szerint az ottani víz ivásra már alkalmatlan. Mindezenközben aki csak érintett lehet az ügy­ben, mozog és intézkedni próbál. És sor kerül a falugyűlésre... Az MTESZ legfiatalabb megyei egyesülete Megszűnnek a fehér foltok Tegnap Vácott, a Technika Házában megkezdődött a Ezer.vezési-Vezetési Tudomá­nyos Társaság Pest Megyei Szervezete vb-ülése. Dr. Lö- kös László társelnök megnyi­tója után Vágvölgyi József elnök tájékoztatta a megje­lenteket a szervezet megala­kulása óta végzett munkáról. Beszédében kiemelte, hogy ez a szervezet, mely lassan há­rom éve működik, a legfiata­labb megyei tagegyesülete az MTESZ-nek. Jelenleg csupán, négy városban — Budaörsön, Érden, Szentendrén, Sziget- szentmiklóson — nincs az SZVT-nek bázisa. A hozzászólók közül Vorl­esern István, a szervezet tit­Környezetbarát növényvédő Az idei évre több mint kétszeresére — százhúsz tonnára — növeli a Fendona nevű környezetbarát növényvédő szer gyár­tását a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet. A Shell cég által ki­fejlesztett szer számos mezőgazdasági és erdészeti növény- kultúra rovarkártevői ellen nyújt hatékony és a hagyomá­nyosnál olcsóbb védelmet, ugyanakkor veszélytelen a vizek élővilágára, a madarakra és a mézelő méhekre. A kiskerttu- lajdonosok igényeinek kielégítésére idén megkezdik az új növényvédő szer csomagolását és forgalmazását. Kezdetben még felhőtlen volt az ég. Olykor-oly­kor menet közben is annak látszott. A Minőség Vegyipari Kisszövetkezet monori-erdei telephelye — mint az egyetlen jelentősebb ipari üzem a te­lepülésen — azon látszott igyekezni, hogy támo­gassa Monori-erdö gyarapodását, fejlődését. Anya­gilag is segített, szocialista brigádjai minden je­lentősebb felajánlásból kivették a részüket, hiszen még tavaly január 29-i számában is arról adott hírt a Monori Hírlap, László János monori-erdei iskolaigazgatóval beszélgetve, hogy a vegyiüzem egy brigádja kommunista szombatot ajánlott fel — s teljesítette is felajánlását —, hogy megvehesse az intézménynek a rég áhított Commodore—64 típu­sú számítógépet . .. Ám az ég alatt akkor már sű­rű felhők gyülekeztek, lassan, de biztosan. Csaknem tíz éve vetődött fel először a környe­zetszennyezés gyanúja. Ekkoriban volt az „égeté­ses” korszak, amikor a telepen tárolt göngyöle­gektől úgy igyekeztek megszabadulni, hogy mág­lyákat raktak belőle. A lakosság felzúdulására az égetés abbamaradt ugyan, 1984-ben azonban még mindig nem rendeződött a vegyi anyagok tárolá­sának ügye: május 3-án kelteződött a monori ta­nács levele is, amely a szövetkezet vezetőit felhív­ja a szabályok előírta, megnyugtató tárolásra. Az ígéreteken kívül semmi nem történt — a hangu­lat feszülni kezdett. Tanácstagi bejelentés nyomán a Monori Hírlap a KÖJÁL monori kirendeltségének munkatársával a telepen jár 1986-ban, ekkor íródik a Csorog a gyilkos lé a talajba? című cikk — bár a gyilkos lét a helyszínen vizsgálódók nem találják, „csu­pán” a valóban szabálytalanul, egymás hegyére- hátára hányt vegyszeres göngyölegeket s egy frissen elvégzett parkosítás nyomait. Ki gondolná, hogy az aszfalt gyalogjárók mellett viruló muskátlik alatt esetleg hatalmas gödrök rejtik az elásott zsákokat, hordókat? A KÖJÁL a felszíni göngyö­legek előírt elszállításéra- és tárolására nyomaté­kosan figyelmeztet — Monori-erdőn azonban már tudják, hogy ez megint csak nem vezet majd ered­ményre. Járatíi László, a Hazafias Népfront monori kör­zeti bizottságának titkára, monori-erdei tanácstag és dr. Páczi Antal, a település körzeti orvosa el­szánt magánnyomozásba kezd, „belső informáto­rok” segítségével térkép is készül, hol találhatók a telep területén az elásott anyagok. Fényképeket készítenek, közlik egyszersmind az tizem vezetői­vel: a közösség tud a betemetett gödrök létezésé­ről és kérik azok azonnali feltárását. A válasz: újabb gödör készül. 1987. január 22-1 keltezéssel több tanácstag és monori-erdei lakos bejelentést tesz a tanácsnál. A A ufinríátfalspt Benő azután nekirugaszkodik poénjaival valóságos kabaré­• u ' • ^ ’ 8 a lehetetlennek, megpróbálja beli hangulatot teremt, több zesben ermtett szervezetek, hi- i<eiadni” a mára meghirdetett kérdésben messze elvetve a vatalok, hatóságok képviselőit m£Sik témát is, a tavalyi gaz- súlykot. „Minden szavamért Jaiadi László mutatja be. A dálkodásról és az idei tervek- vállalom a felelősséget!’’ — résztvevők udvariasan ről szóló beszámolóját, de nem jelenti ki, miután a Köjált tapsolnak mindenkit, kivéve ^ sikerrel. gittegyletnek, a kisszövetkezet két embert: Kalman Istvánt, A tanácselnök végre a té- vezetőit gátlástalan hazudo- alasszo vet keze telnokheiyctte- mához ér. Tárgyilagosan is- zóknak, lapunk munkatársát fet, Kasznar Peter fomerno- merteti, milyen lépések történ- — teljesen megalapozatlanul, kot. Okét hangos pfujolás fo- tek az ügyben, majd dr. Varga csak azért, mert a sajtótör- gadja, s mar ebből is latszik, János, a terület országgyűlési vénynek megfelelően a má- nerrf nagyon népszerűek erre-- képviselője kér szót., Mondja, sík fél álláspontjának is meg- fe.e. A tanácselnök, Kovács hogy amikpr a képviselői fo- jelenési lehetőséget adott — gadóőrán megkeresték őt az firkásznak nevezi. „Mindent emberek, már legtöbbjüknek bizonyítani tudok!” — jelén- kétségeik voltak a vizsgálatok ti ki magabiztosan. Bakó Ist- objektivitásával szemben, s az vánnak az előző felszólalónál ütemmel sem voltak elégedet- jóval kevesebb taps jut, hi­tek. Ezért dr. Ábrahám Kál- szén ő csak a vízhálózat mi- rnánhoz, az Országos Környe- előbbi kiépítését kéri. özvegy zet- és Természetvédelmi Hi- Torma Lászlóné szerint né- vatal akkori elnökéhez fordult hány elhalálozás talán össze- levélben, a segítségét kérve. függésbe hozható a szennye- U ' 'i' i zéssel, Pásztori Lajosné vi­MOZZaSZOiaSOA követkéz- szont két javaslatot fogalmaz nek. Többen is.emelik a ke- meg: „Építsük ki a csatornát züket, kisebb tumultus tá- is, s ehhez mindenki járul- mad a mikrofon körül. Nagy ion hozzá. S ajánljuk fel a Lászlóné helybeli lakos kap házainkat a kisszövetkezetnek először szót. „Itt élünk, gyér- azzal, hogy építsen nekünk mekeket nevelünk, tervezget- máshol másikat!”, jük a jövőt, s egyszer csak Bokros János azt mondja, azon kapjuk magunkat, hogy a víz nitrátos, csecsemők nem felelőtlen emberek veszélybe fogyaszthatják. Némi vita a sodorják életünket! Miért hú- mikrofon körül, mire Szakács zódik a rendőrségi vizsgálat József budapesti lakos, a kis- az eltűnt 90 köbméter hulla- szövetkezet dolgozója kap dék ügyében, amikor mi meg- szót. Akadozva beszél, nehe- adtuk az azt elszállító jár- zen fogja össze gondolatait, művek rendszámát?! Szeret- többen közbekiáltásaikkal nénk tudni azt is, mi van a meg is zavarják. Furcsállja, vízben és ezek az anyagok hogy Monori-erdőn egyszerre mennyire veszélyesek az em- mindenkinek szennyezett lett berekre! Kérjük, követeljük a a vize. De nem fejezheti be: felelősök szigorú megbüntető- hangos tapssal félbeszakítják, sét, s azt, hogy a 17,5 millió Páczi doktor mindjárt vála- forintot itt a monori-erdeiek szol is neki: „Nem tudjuk, javára használják fel. S vé- milyen mérgekről van szó, a gül: a kisszövetkezet műkő- kisszövetkezetben szabálytala- dését tiltsák be, már nem bí- uul nem vezettek méregnap- zunk meg bennük, menjenek lót.” Szilágyi Zsigmond, aki innen!” — sorolja. Utolsó szintén a fővárosban él, de mondatait nagy tapssal ho- itt van hétvégi telke, azt ké- norálják a jelenlévők. Sós- fi, hogy a Köjál ingyen vizs- kúti József, aki Budapesten gálja meg a kutak vizét. Mé­lakik, de ezen a vidéken van szaros János helybéli a múlt­hétvégi telke, „közröhejnek” ra emlékezik, s mint önkén­minősíti, hogy a kisszövetke- tes rendőri parancsnok kije- zet elnökasszonya „tartósan lenti: „Biztos vagyok benne, nyilatkozatképtelen”, s kéri, hogy a bűnösök elnyerik bün- mondják meg, hol tartózko- tetősüket!” Práczki István egy dik a szennyezésért valószí- olyan állítással kezdi, amely- nűleg felelős volt telepveze- ről később hosszas vita után tő, Kövess Pál. kiderül, nem igaz. Szerinte a Dr. Páczi Antal többször, is kisszövetkezet pénzt kapott a szót kapott a vitában. Első- hulladék megsemmisítéséért, re azt mondja: „Bár én fele- „Javaslom, hogy a falugyűlés lek itt az emberek egészsé- hozzon határozatot, s követel- géért, az emberektől tudtam jük a telephely azonnali meg- meg, hogy a Köjál szerint szüntetését, a kár megtéríté- nem iható a víz. A telepen lé- sét, a szennyezés következmé- vő szikkasztóból talán még nyeinek felszámolását!” most is szivárog a mérgező . anyag” — mondja, s ő is tap- Rogy “ipS, ami a támoga- sot kap. Bálint József né, aki tás egyértelmű jele. Szálkái a telep szomszédságában la- Ferencnének a fái pusztultak kik, rövidre fogja.. Kéri, hogy ki, s dühös, mert tudatosan a vétkesek költségére' old- tették tönkre a környezetüket, ják meg az utca vízellátását. Vajnai József a korábbiakat Tagányi Árpád viszont készült ismétli, Varró Imre újabb a, szereplésre. Jól elhelyezett vizsgálatokat kért. Pénzes Jó­kéra hangsúlyozta: szükség van a szervezet tevékenysé­gének karakteresebbé tételére. Kovács György, a dunakeszi intézőbizottság nevében java­solta, hogy a központilag meghirdetett témakörök mel­lett jó lenne újakat is szere­peltetni, esetenként többet lehetne foglalkozni a reál­értelmiségiek helyzetével, a munkaverseny megítélésével, a szerkezetátalakítással. Szilá­gyi Zoltán, a szigetszentmik- lósi pártbizottság gazdaság- politikai munkatársa támo­gatta a megyei „fehér foltok” felszámolásának tervét és örömmel üdvözölte egy eset­leges szigetszentmiklósi SZVT- szervezet kiépítésének ötletét. F. Zs. zsef, hétvégi telek tulajdonosa azon háborodik fel, hogy a Köjál két deciliter vizet a ko­rábbi összeg tízszereséért vizsgál meg, jóval több, mint kétezer forintért! Bogdány Vince is egyetért a csatorná­zással, Varga Veronikának szintén ez az igénye. Kovács András azt kérdezi: „A víz­vezeték ugyan egy szakaszon elkészült, de még a mai napig nem tudjuk, hogy a víz iha­tó-e?” Végre szót kap Kálmán Ist­ván, a szövetkezet elnökhe­lyettese. Amit mond, csaló­dást kelt. „Ügy látom, önök nem bíznak bennünk, ezért azok adjanak választ kérdé­seikre, akik pártatlanok” — mondja, s szavait fütty, pfu­jolás kíséri. Dr. Bakonyi Ár­pád, az Ipari Minisztérium képviseletében megpróbálko­zik a lehetetlennel. Igyekszik meggyőzni a résztvevőket ar­ról, hogy a termelés ma már nem szennyezi a környezetet. „Ez egy felelős válasz volt?!” — fortyan fel mellettünk va­laki. Katona Emil, a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakembere el­mondja: a száz méternél mé­lyebb kutak vizének vizsgála­tát isi hamarosan elvégzik. Az eddigi adatok szerint ólom, réz, kadmium és bárium, az egészségre ártalmas, mérgező anyagok kerültek a talajba. A húsz-harminc méter mély kutakban jelenlétüket nem lehetett kimutatni, ezért köz­vetlen veszély nem fenyegeti a lakosságot. Ami a nitrátot illeti, annak megjelenése nem hozható összefüggésbe a szeny- nyezéssel. A költségeket majd áthárítják a felelősökré. A felelősségre vonásra is sor ke­rül, a BTK szerint a környe­zet jelentős szennyezése bűn- cselekmény, s ezért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Szólásra jelent­kezik dr. lllanitz György, a tanács vb-titkára. Éppen a falugyűlés előtt kapta meg az Országos Közegészségügyi In­tézet szakvéleményét. Eszerint a mélyebb kutak­ban még nem, de a sekélyeb­bekben már megjelent a szennyezés. Az utóbbiak vize nem fogyaszthatól Takács At­tila is a minisztériumot kép­viseli. „Az elásott hulladékot csak akkor találjuk meg, ha fúrással felderítjük. Kerestük az épületek alatt is, de nem találtuk. Ha valaki még tud betemetett gödörről, jelent­kezzen. A veszélyes hulladé­kot a telepről már elszállítot­ták Hernádkércsre, ami még itt van, az a szennyezett föld és a hétfőn még feltárt újabb gödör tartalma. Járadi László felpattan: „Itt vannak a kocsikról a színes fotók. A rendszámok jól olvashatók, a gépkocsivezetők nevét ismer­jük, átadtuk a gödrök térké­pét. Többet nem tudunk ten­ni!” fi monori Köjált dr. Bihari Agnes képviseli. Azzal érvel, hogy ők rendszeresen ellen­őrizték a kisszövetkezetet, többször figyelmeztették is őket. Kijelenti: bizonyos kör­ben ingyen vizsgálják a vi­zet. A rendőrséget ért bírála­tokra dr. Jakab Géza, a mo­nori kapitányság osztályveze­tője válaszol. „A nyomozás csak a törvényben meghatá­rozott keretek között folyhat. Páczi doktor bejelentése nyo­mán elrendeltük a vizsgála­tot, de később felfüggesztet­tük. Mi nem vagyunk szak­emberek, eddig pedig egyet­len szakértő sem állította egyértelműen, hogy jelentős szennyezés történt. Ha ez be­bizonyosodik, megkezdjük a személyes felelősség tisztázá­sát.” Kasznár Péter, a kis­szövetkezet főmérnöke kér szót. Azt mondja, ők felaján­lották, hogy segítenek a meg­talált gödörből a hulladék ki­termelésében, de ajánlatukat elhárították. Egy közbekiabá­lásra válaszolva kijelenti: nem tudnak arról, hová ásták el a mérgező anyagokat. Dr Konkoly János, a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazga­tóság vezetője: „A talajvíz áramlása a vasúton túli te­rületekre sodorja a szennyező anyagokat. Minden száz mé­ternél mélyebb kút vize hosz- szú távon védett a mérgektől. Az idén szervezzék meg a víztársulatot, és akkor 1990- re befejeződhet a rendszer kiépítése. A csatornázás saj­nos belátható időn belül nem oldható meg." Vágvölgyi Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese, a megyei környe­zetvédelmi bizottság elnöke ígéretet tesz, hogy minden­képpen megoldják a vezeté­kes vízellátást, est a megyei tanács végrehajtó bizottsága figyelemmel kíséri. Friss Mi­hály a Földmérési és Talaj- vizsgáló Vállalat nevében ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy ha az elásásban részt vevők nem segítenek, nagyon nehéz a hulladék megkeresése. El­készült egy intézkedési terv a Kövizig-gel egyeztetve a ma még létező szikkasztó meg­szüntetésére. Egy nagyon várt felszó­lalás következik. Dr. Perczel György miniszterhelyettes: „A minisztérium a vizsgálatok felgyorsításán fáradozik. Ez azonban nem teheti felesle­gessé a reális és megfontolt véleményalkotást. Csak szak­mailag indokolt lépések lehet­ségesek. Mivel a kisszövetke­zet jogszabályszegést és kör­nyezetszennyezést követett el, megszülettek a hatósági intéz­kedések a cselekmény meg­szüntetésére. Bírságot is ki­szabtunk. Ma a termelés kör­nyezetbarát. A jövőről: meg kell állapítani, mekkora a szennyezés mértéke, ettől függ a felelősségre vonás is. Támo­gatjuk a tanácselnök által kezdeményezett társadalmi el­lenőrző bizottság létrehozását és munkájukhoz minden se­gítséget megadunk.” Páczi doktor megkérdezi: „A szö­vetkezetnél is ellenőrizhe­tünk?" Dr. lllanitz György hozzáteszi: „Nem csak az új­ságírókat nem engedik be a telepre, amikor én akartam bemenni egy figyelőkutat el­lenőrizni, a portás a kutyák­kal fenyegetett meg!” A vita fegyelmezetlenné vá­lik. Többen bekiabálnak, má­sok a mikrofon segítségével szeretnének hangot adni véle­ményüknek. Valaki ismét azt követeli, zárják be a telepet. A tanács vb-titkára felvilá­gosítja a jelenlevőket, hogy a falugyűlésnek nincs jogköre döntést hozni erről. Újra ösz- szecsapnak az indulatok. Is­mét a miniszterhelyettes pró­bálja valamelyest csillapítani a felháborodást, végül némi huzavona után megegyeznek: a jelenlevők akaratát a telep megszüntetéséről jegyzőkönyv­be veszik. Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára is a testület segítségét ajánlja. Mivel a kisszövetkezet köz­pontja a fővárosban van, a pártbizottság felveszi a kap­csolatot a budapestiekkel és megkeresik a lehetőségét, hogy rendeződjenek a dolgok. Nagyobb higgadtságot kér. Valaki a mikrofonba kiáltja: „De értse meg, három évig hordjuk, melegítjük a vizet, lavórban mosakszunk addig. És nincsenek felelősök! Én hetvenkét órán belül előállí­tanám őket!” Ismét Nagyné kér szót: „Nem hiszem, hogy kötelesek vagyunk eltűrni a kisszövet­kezet jelenlétét. Könnyű Bu­dapestről azt mondani, hogy várjunk három évig!” Vita kerekedik a működési enge­dély körül is. Többén feltéte­lezik, hogy a telepnek nincs ilyen papírja, de a főmérnök azt állítja van, bárki megnéz­heti. Már mindenki fáradt. Idő­közben sokan elmentek. Sza­vazni kell a társadalmi bizott­ságról. A neveket már koráb­ban felolvasták. Tizenöt em­ber. Egyhangú a döntés: le­gyen. A miniszterhelyettes még megígéri, ha lezárulnak a vizsgálatok, ismét tájékoztat­ják a lakosságot. Tizenegy óra van. Szedelőz« ködünk. Tudjuk, ezzel még nincs vége ... Furucz Zoltán— Koblencz Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom