Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

om íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 39. SZÄM 1988. FEBRUAR 16., KEDD . Az idei eiső tanácsülés Az igazi nagy vita elmaradt Megtartotta idei első ülését a Monori Tanács testületé. Délután két órakor kezdte a tanácskozást, este fél hét­kor fejezte be. Négy napirendet, azokon belül hat al­pontot tárgyalt. A napirendek előtt dr. Tatár Klára, az ügyrendi és igazgatási bizottság elnöke bejelentette Székely Bertalanná tanácstagi .tisztségről váló lemon­dását, helyébe a körzet póttanácstagja, dr. Muka János lépett, megbízását a tanácsülés jóváhagyta, megerősí­tette. Jelen volt a tanácsülésen dr. Varga János or­szággyűlési képviselő, Fazekas Ernő, az MSZMP városi jogú nagyközségi bizottságának munkatársa, Bakonyi György megyei tanácstag és Kiss Ferenc, a Pest Me­gyei Tanács pénzügyi osztályának helyettes vezetője. Hz alkalommal először kap­tak meghívást a nagyközség üzemeinek vezetői is, közülük hárman éltek az alkalommal, hogy e formában is részt ve­gyenek a közösség gondjainak, terveinek megbeszélésében: Vámos Géza, a Vetőmag Vál­lalat területi központjának igazgatója, Korsós István, a keíegyár igazgatója és Bokros Károly, a Szervomechanikai Kisszövetkezet elnöke. Okosabban, látványosan Korábban — a tanácsi vég­rehajtó bizottsági ülést köve­tően — már szóltunk a tanács és szervei idei pénzügyi ter­véről. Ennek megbeszélése volt a tanácsülés első hivata­los napirendi pontja. A téma nem sok hozzászólást vonzott — talán mert nem is igazán lehetett vitázni rajta. Megala­pozott, átgondolt terv alkal­mazkodik a nehezebbé, vált: helyzethez — fűzte hozzá Pal- kovits Károly, a szakszerveze­tek monori nagyközségi bizott­ságának titkára, miután előző nap ez a testület is megbeszél­te az anyagot. Kiss Ferenc hasonlóképpen szólt, aztán a hozzászólások kissé más irány­ba csúsztak, mert a háztáji sertéshizlalástól a kertészek jövedelemadójáig különböző, nem kifejezetten a témához tartozó megjegyzések és vé­lemények hangzottak el, s né­mi — bár jogos — berzenke­dés a vízrendezés kapcsán a rosszul elkészített vízelvezető árkokról (például a Dózsa György utcában), a folyton el­duguló, átmosatásra szoruló zárt csatornarendszerről. Előkerült ismét — mint a végrehajtó bizottsági ülésen is — a parkfenntartásra szánt 600 ezer forint sorsa, amely­re a faluszépítő bizottság a sportegyesületek bevonásával mér jelezte igényét, mondván, hogy okosabban és látványo­sabban igyekezne felhasználni, miközben az ÉKÜ ugyancsak változtatni kíván a felhaszná­lás eddigi módján, ha a pénz mégis hozzá kerül. Újra kérdés volt. hogy a gyömrői szociális otthonban az alkalmazottak létszáma vajon miért a fele a gondozottaké­nak — és Geszti Róbert, a pénz- és tervügyi osztály ve­zetője újólag elmagyarázta, hogy mert az intézmény jósze­rivel kórház jellegű, munka­szüneti nap nélkül, 80 éves átlagéletkorú, jórészt -fekvő beteg gondozottakkal.. . S a napirend megbeszélése ezzel véget is ért — a pénzügyi ter­vet a tanácsülés jóváhagyta, elfogadta. Az egyebek között két olvan alpont is szerepelt, amelyet nagy várakozás előzött meg. s amelyekkel kapcsolatosan élénk vita volt várható — ez­úttal azonban az összecsapá­sok elmaradtak. Az esvik: a lakossági szemétszállítási díj emelésére tett javaslat. Köz­tudott, hogy a tanács évek óta súlyos százezreket térit meg a költségvetési üzemnek, mert a szemétszállítás veszteséges. Rentábilis akkor lenne, ha la- kóegvsédenként 40 forintot fi­zetnének havonta az állampol­XSSN 0133—2651 (Monori Hírlap) gárok. Az előterjesztés elhang­zott, a számok önmagukért beszéltek. A hozzászólások: — Jó lenne, ha a befizeté­sek — úgy, mint például Gyomron — az áramszámlá­val együtt érkeznének; részint mert hat részletben mégiscsak könnyebb kifizetni, mint az évi egy alkalommal, többnyi­re épp a legrosszabbkor ér­kező díjbeszedőnek egyszerre, részint pedig az „összevont” beszedés nyilván gazdaságo­sabb is lenne. Válasz: a DÉMÁSZ-nak er­re nincs lehetősége, Gyömrőn sem az Elektromos Művek sze­di a díjat, hanem egy díjbe­szedő vállalat — de a költség- vetési üzem feltétlenül igyek­szik egy ésszerű, az állampol­gárnak is megfelelő megoldást keresni. Díjemelés — A közhangulat szempont­jából rosszkor jön az emelés, különösen, hogy ilyen mértékű, duplája a korábbi összegnek. — Az előterjesztésben sze­replő pénzösszegek közül a szemétbánya karbantartási költsége kétségbe vonható. Aki gyakran jár arra, a „kezelés­ié­nek” nyomait sem igen pasztalja. Válasz: a díjemelésre feltét­lenül szükség van, ha keve­sebbel emelnének, az a sem­mivel egyenlő, a veszteség to­vább vonszolódna. A bánya ke­zeléssel joggal elégedetlenek a lakók, az üzem azonban teljes erővel — és most már egy nemrég vásárolt gép segítsé­gével is — azon igyekszik, hogy legalább az elvárást megközelítse. Az igyekezet észrevehető: lassan egy éve nem volt bányatűz, bűz sem önti el Monor mélyebben fek­vő utcáit. Erősebb tiltás Elhangzott még, hogy erő­teljesebben kell tiltani a vegyszerek és az állati tete­mek szemétbányába való szál­lítását, hogy a lakosság saját szállítóeszközzel ingyen vihe­ti a hulladékot a szeméttelep­re, ellenben a közületeknek ezért is fizetni kell; utóbbi­ra a jövőben jobban ügyelnek, bányajegyeket is szándékoz­nak kibocsátani. Ne kelljen- illetékbélyeggel még költségbe is vernie magát annak az állampolgárnak, aki környezetvédelemmel kapcso­latosan közérdekű bejelentést tesz a tanácsnál — szólt egy javaslat, azonnal érkezett rá a jóváhagyó igen. Végül is a tanácsülés 28 sza­vazattal, hat ellenszavazattal és egy tartózkodással jóvá­hagyta a hulladékszállítási díj emelését. Egyhangúlag szavazták meg az idei járdaépítési programot is — erről a későbbiekben ugyancsak bővebben szólunk. K. Zs. Levelesládánkból A segítségnyújtás módjai A Petőfi utcán igyekszem hazafelé, 24 óra szolgálat után fáradtan. A Vörös Hadsereg utca sarkán álló háznál meg­látom özvegy Karai Lászlónét, aki egyik kezével botra tá­maszkodik, a másikkal a ke­rítésbe kapaszkodik. Mikor felismer, elkínzott arca kicsit kisimul: — Laci fiam, de jó, hogy ta­lálkoztunk. A rendelőből jö­vők, de nem tudok tovább menni, annyira fáj a lábam. A gyógyszert is ki kellene vál­tani, ugye segítesz? Gondolkodás nélkül nyújtom a karom: indulhatunk. Karai néni viszont nem tud lépni, csak centiket araszol, így tíz perc alatt mentünk vagy har­minc métert. A KlOSZ-épület falánál kimerültén megállt, s míg ő erőt gyűjtött, kivál­tottam a felírt gyógyszereket. Visszaérve látom, hogy gyalog nem jut haza az én segítsé­gemmel sem ... No.- semmi baj, pár lépés a mentőállomás, biztosan segíte­nék. Bemegyek, mondom, hogy kinek kellene a segítségük, s a Hunyadi utca 17. csak pár száz méter . .. különben a né­ni összeesik az utcán. Az ügyeletes sajnálkozva közli, hogy csak orvosi intézkedésre adhat kocsit. De ha a néni összeesik, menjek vissza, ak­kor hazaszállítják. Köszönöm a „segítséget”, visszamegyek, újra megpróbálom, s negyed óra alatt üiabb harminc mé­tert araszolunk. A Széchenyi utca sarkán Karai néni feladja a küzdelmet a méterekkel, ereje elfogyott. Nincs más hátra, visszame­gyek Lengyelt József órásmes­terhez. őt kérem, legyen szí­ves segíteni... S íme, munka ját félbehagyja, az üzletét be zárja, indít, s egy perc múlva Karai néni karját fogja, hogy besegítse a kocsi ülésére. (Ad­digra egy másik kocsi vezetője is megállt, hogy segítsen.) Két perc múlva a ház előtt meg­állunk, kisegítjük Karai nénit, elköszönünk segítőnktől. Én még bekísérem a lakásba, le­ültetem, s felélesztem a tüzet, eközben elbeszélgetünk. Szó kerül a magányosságról, az öregségről, s hogy hiába kérte az orvost, küldje kórházba, mivel most nem tud magáról gondoskodni. Nincs aki ellás­sa vagy orvost hívjon, bevá­sároljon, főzzön ... 85 év nagy idő. Történt mindez Monoron, 1988. február 11-én, 11 óra után. Németh László Monor, Schönmann u. 2 1. Noteszlapok Az igazság változó arcaival Azt írtam a napokban, ami­kor a monori Ady úti óvoda várható megszüntetéséről be­szélgettünk Pintér Erzsébet tanácsi osztályvezetővel, hogy „elébp kell menni a hullám­nak”.’ Mármint a demográfiai hullámnak, amely mostanság épp a gimnáziumot kezdi szo­rongatni, s a pénzszűke egy­előre nem tesz lehetővé tnás megoldást, mint hogy az óvo­da termét átadják a középis­kolának, aztán ha majd a hul­lám levonult, megint óvoda lesz belőle. Ezzel az írással elébe mentünk egy másik hul­lámnak is, szóban is, írásban is érkeznek az ellenvélemé­nyek. A mai levélen hosszan el is vitatkozgattunk itt a szerkesztőségünkben. (A té­mára a héten bővebben visz- szatérünk.) Azt írja az anyuka, hogy a Mikes Kelemen utcában lakik, o Mezőgép közelében, a mun­kahelye is afelé van, a tsz Gombai úti telepén, öt és fél és másfél éves kisgyerekeket, nevel — a nagyobbat átirá­nyítják a Katona József utcai óvodába. „Haza se érek, máris mehetek vissza érte. naponta tíz kilométert kell megtennem ahhoz, hogy elhordjam óvodá­ba”. Számolni kezdtünk. A Mezőgéphez a Katona József utcai óvoda körülbelül 2 és fél kilométer. Az Ady utcai pedig kettő. Érdemes ötszáz méter miatt elkeseredni? A Mezőgép felé tudtommal he­lyi busz is jár — mondtam én, mire kolléganőm szomor­kásán íelkacagott, és elmesél­te közvetlen ismereteit a he­lyi buszról, amelyen „azelőtt’ három megszokott sofőr vál­totta egymást rendben, s holt­biztos volt az útvonal. Újab­ban nem az, újabban a Mező­gép csak akkor esik útba, ha az alkalmilag beugró vezető­nek eszébe jut; hogy néha ar­ra is kell menni. — A múlt héten tucatnyian várták az állomáson a helyit estefelé, aztán odagurult a pándi busz, felkapkodta az utasokat és gyorsan körbevit- te. A „visszafelé” megállók­ban is ácsorogtak már, hogy az állomásra jussanak, de a busz elporzott a Katona Jó­zsef utca felé. Egy utas még megkérdezte: és velük mi lesz? Majd felveszi őket egy helyi — volt a válasz — en­nek a járműnek iparkodnia kell vissza, mert várják a Pándra utazók. Kevés a sofőr. ... hát ez van velünk mos­tanában. A cipő hol bokában szorongat, hol orrban nyom. Ráadásul még azt a bizonyok nadrágszíjat is szorosabbra kell húzni, hogy arról a fe­hérneműről, amit ismételten nagyon fel kell kötni, ne is szóljak. Nem könnyű dolog így „felruházkodva” útnak in­dulni reggelenként, ha akár csak az óvodába is. De mojst például megkaptuk az újabb meghívót a helyi autóbuszjá­rat leendő menetrendjének kialakításával kapcsolatos fórumra, amely február tizen- hatodikán, kedden 17 órakor lesz a művelődési központban. Az előző a részvétlenség miatt kudarc volt. Pedig érdemes beleszólni. Mert ha a cipő orrban esetleg továbbra is nyom, legalább arról tegyünk, hogy bokában ne szorongas­son. Apróhirdetések A monori Kossuth Mg Termelőszövetke­zet felvételt hirdet vegyszeres növény- védelmi. valamint fo­lyékony mütrágyake- zelési munkára. Se­gédmunkások. illetve növényvédős szak- és betanított munkások jelentkezését várjuk. Jó kereseti lehetősé­get biztosítunk. Je­lentkezés: Monor, Bajcsy-Zs. u. 6. 2200. termelési elnökhe­lyettesnél. ___ N yáregyházán, József A. u. 5. szám alatt, új, még nem lakott, 4 szobás. összkomfor­tos lakás. telekkel, azonnal beköltözhe­tően eladó. Érdeklőd­ni 17 óra után, Ceg­léd. Köztársaság út 6. III. em. 1. ajtó. Laskagomba-táptaiaj folyamatosan kapha­tó. Monor. Mátyás kij\ u. 33. 3—5 kg termés zsákonként. Bárhol termeszthető. igény­telen. Mindig friss gombát fogyaszthat! Festest, mázolást, ta­pétázást, magán- és közület részére vállal megbízható. leinfor­málható kisiparos. — Telefon: Monor. 470. HIRDESSEN A MONORI HÍRLAPBAN! Eladó egy könyvszek­rény. gyermekágy és járóka, Monor. Dugo­nics u. 2. ről mesélnek, azon röhögnöm kell, másrészt hogy amikor egyébként is sírnivaló a hely­zet. akkor röhögök... Ez volt a sztori ígéretes kez­dete. A fdlytatás pedig az, hogy mesélő ismerősöm isme­rősének elhunyt egy rokona. Az ismerős ismerőse részle­tesen és érzékletesen előadta: négytagú családjuk — bele­értve a kiskorúakat is — négy koszorút csináltatott az alka­lomra. Az egyiket orchideából, a másikat fehér orgonából, a harmadikat Íriszekből és tu­lipánokból, a negyediket mit tudom én miből. A hallgató­nak a torkán akadt a hang, mert véletlgnségből van né­mi tudomása róla, hogy a feb­ruárban mennyit kóstálhat a fehér orgona szálja, az orchi­deáról nem is beszélve. Kellő önfegyelemmel mégis sikerült kipréselnie a kérdést: ...mennyit fizettél? — Úgy harmincezer körül, de kétezret otthagytam borra­valónak. Ilyenkor ne legyen az ember pitiáner. A másik beszélgetés szolid volt és borongós. — Az albérletbe született a kicsi... Akkor kötöttük meg a tartási szerződési a nénivel, de ebben nem volt szeren­csénk, szegény nyolc nap múl­va' meghalt, az ügyvéd még nem is továbbította a papírt. Jogcím nélküli lakók vagyunk, csak még' azt nem tudom, hogy rosszhiszeműek-e, ez még nem dőlt el. A néni lánya kül­földön él, neki írogatok mos­tanában, hogy megvennénk a házat, de nem válaszol, és ez a bizonytalanság borzasztó, mert az épület nagyon öreg, költeni kellene rá, de érde­mes-e? Rettentően spórolunk. A gyereket bölcsibe hordom, nem engedhettük meg ma­gunknak, hogy otthon marad­hassak vele, pedig de nagyon jó- lenne ... Mindent összeszá­molva tízezret keresünk ket­ten a férjemmel, abból négyet félreteszünk lakásra, én érett­ségi óta nem vettem magam­nak se cipőt, se ruhát, a fér­jem kap néha egy nadrágot, ha már majd’ leszakad róla a régi. Hát... megvagyunk. Megvagyunk. Ilyesféle arcai­val a valóságnak. K. Zs. Ha az érdekek találkoznak — Tudod, csak álltam ott a sarkon, és kínomban röhög­tem. Egyrészt azon röhögtem, hogy amikor nekem temetés­végre kinyitott Monoron, az Ady Endre úton a kenyeret és pékárut árusító kis pavilon, amelynek tulajdonosa és üze­meltetője Petróczi József né. Reggel már öt órakor a kis helyiség polcai megtelnek friss inárcsi kenyérrel, ropogós kif­livel, finom túróssal, lekváros, kakaós tekerccsel. A vonatra igyekvők az első vásárlók. A kis pavilon tulajdonosa Inarcson dolgozott öccse pék­ségében, ott tanulta a szakma ismeretét, gyakorlatát, s most vizsgázik — miután önállósí­totta magát — a kereskedelem elméleti anyagából. Az első nap csak óvatosan rendelt: 100 kiló kenyér, 45 li­ter tej volt a tervezett, a ke­nyérből végül 30 kilogramm megmaradt, de másnap növel­ni kellett a mennyiséget. Süte­ményből ma már háromszoros a kereslet, megjelentek az is­kolás gyerekek is, akik az első nap csak be-betekingettek a kis ablakon. Fél nyolc előtt most már ott állnak tejért, kakaóért, friss süteményért, a szülők örömére, akik így reg­gel meg vannak kímélve a tá­volabbi beszerzéstől. Petróczi Józseíné távoli ter­veiről szerényón azt mondja, szedetné választékosabbá tenni a tej- és tejtermékek körét, különböző fűszerezésű krém­sajtokat, dobozos sajtot, kávét árusítana, ha beszerzésüket meg tudja oldani. Addig azonban még hátravan a vizsga, amely képesítést ad a kereskedői (üzleti) tevékeny­ségre, és biztosítékot nyújt a tanács illetékes osztályának, hogy ideiglenes iparengedélyét meghosszabbítsák. A környező üzemek, gazda­sági egységek dolgozói, a sok szülő, iskolás gyerek azonban nem törődik Petrócziné gond­jaival. Hamar elfogadta, meg­szokta a kis pavilon termékeit, hogy közel van, útba esik — friss — és pontosan érkezik. S ezért még a szinte állandóan pirost jelző fénysorompó sem irritálja, mert szívesebben vá­rakozik, ha táskájában, szaty­rában ott van már a friss, ro­pogós kenyér, sütemény, tej és tejtermék. Hadd hangsúlyozzuk: de jó helyed és iparmegválasztásban adtak engedélyt az illetékesek az árusításra. Nincs is kritika, csak dicséret. Hörömpő Jenő A képviselő fogadóórája Február 17-én, szerdán a Pé­teri tanácskirendeltségen vár­ja az állampolgárokat 14-től 16 óráig dr. Varga János or­szággyűlési képviselő. Kulturális program Gyömrőn kedden 15.30-tól gyerméltforná a Pázmány üti óvodában, 18-tól karate. Az úttörőházban 15-től a lövész-, 16.30-tól a számítógép szakkör foglalkozása. Monoron 9-től a Munkásőr úti iskola irodalmi színpadá­nak foglalkozása, 14-től DSK asztalitenisz-edzés, 17-től köz­lekedési fórum, 17.30-tól ka­rate és video szakköri foglal­kozás. A filmszínházban 18- tól: Tea Archimédesz háremé­ben, 20-tól video: Zsákutca hadművelet (színes amerikai kalandfilm). Üllőn 14-től és 15-től: nép­táncok és népi hangszerek be­mutatója, 16-tól a citera szak­kör foglalkozása. Tagdíjfizetésről A Közalkalmazottak Szak- szervezetének monori bizott­sága február 17-én. szerdán tartja legközelebbi ülését. Ezen beszámoló lesz a mun­kavédelmi szabályzatok felül­vizsgálatáról, tapasztalatairól. Tájékoztatják a testületi tago­kat az új rendszerű szakszer­vezeti tagdíjbefizetések friss tapasztalatairól, valamint a készülő alapszervezeti költ­ségvetésről. Végül segélykérelmeket bí­rálnak el, illetve ítélnek oda. A Könyvkötő Szövet­kezet monori telep­helyéin. azonnali belé­péssel felvesz anyag- . raktárost, középisko­lai végzettséggel, na­pi négy órai elfoglalt­sággal. — Jelentkezés Könyvkötő Szövetke­zet, Major István te­lepvezető, Monor, Mó­ricz Zs. u. 43—45. Fel­vétel helye: Bp. VII., Tanács krt. 9. Mustó Zsuzsanna szem. és munkaügyi vez. Tel.: 426-782. Eladó a Strázsa he­gyen 1200 négyszögöl földterület, rajta 400 négyszögöl, magas­művelésű szőlő, kis szerszámoskamrával, megosztva is lehetsé­ges. Villany megold­ható. Cím: Monor, Móricz Zs. u. 61. Pillanatkép Mire jók a fillérek? A fiatalember megpakol- ** ja az üzletben a be­vásárlókosarat, aztán a pénztárnál csendesen ütö- geti a guta. Nem a fizeten­dő összeg nagysága miatt, hanem mert az egyes téte­lek között jócskán akad olyan, ami nehezebben ösz- szeszámolható fillérekre végződik. Például valami­ből öt darabot vett, s an­nak az ára 28 forint 90 fil­lér. Ha kereken 29 lenne, a pénztáros is vígabban vol­na a régi típusú pénztár­gép mögött, így azonban csak tanácstalanul tárja szét a kezét: — Uram, ha tudná, mi mindennel vagyunk hason­lóképpen! A félliteres rum például 100 forint tíz fil­lér. Ki érti, hogy mire volt jó azt a tíz fillért még oda­biggyeszteni? Én rájöttem. Vettem egy üveg vegyes vágott névre hallgató savanyúságot, amelynek ára eredetileg 19 forint 10 fillér volt. Ezt át­húzták és újra árazták, lett az yj ár 19 forint. A bol­dogságtól nem tudtam szó­hoz jutni: tíz fillért spórol­tam. Vagyis: ha az ember odafigyel, még sikerélmé­nyei is lehetnek. Erre jók a fillérek. — ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom