Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

A kertésztudomány nagy vizsgája A paiántanevelés műhelytitkai A uborkapalánta nevelésé­ről volt szó a kertbarátok leg­utóbbi találkozóján Kása Ist­ván agrármérnök sok fontos tudnivalót közzétevő előadá­sa keretében. Minden bizony- nyál szélesebb látókör tárult azok elé is. akik már huza­mosabb ideje foglalkoznak e növéiny termesztésével. így nem volt hiábavaló olyan egy­szerűnek tűnő kérdésiek mellett «lidőzni, mint ami például úgy szól: közvetlenül mag mivol­tában vagy tápkockában elő­nevelve kerüljön a növény ter­mőhelyére. Ikersorok Széles e határban beszédté­ma ez, a szaktudomány azok mellé áll, akik az elő­nevelés mellett kardoskod­nak. kivált ha fólia alatt tör­ténik a termesztés. Tudniillik a helybe vetéskor általában a kelleténél alacsonyabb a ta­laj hőmérséklete, emiatt nem egyformán táródnak fel a táp­anyagok — főként a foszfor lesz nehezen hozzáférhető —, ez a körülmény erősen befo­lyásolja a magból kibúvó fia­tal növények fejlődését. Kez­detben a tápanyagarány na­gyon lényeges tényező, a fo­lyamatos utánpótlás egyen­súlyban tartása csak üvegház­ban lehetséges. Az uborka nagyon igényli a fényt, a meleget és gyökérzete a levegőt. Ez az a három kri­tikus tényező, amiből „nem enged”, a fényigényt tekintve még a paradicsomot is felül­múlja. A mi éghajlati viszo­nyaink között a kellő megvi­lágítás, s az optimális 22-25 plusz-mínusz 7 fok hőmér­séklet biztosítása nem jelent különösebb problémát. Annál inkább a gyökerek légellátá­sa. A kordonos technológiában az ikersoros ültetvények kiala­kításával teljesíthetjük e kí­vánalmat, a soroknak legalább egy-egy oldalát megkímélve így a taposástól, tömörödés- től, laza, szellős marad a ta­lajnak legalább egy része. Igaz, itt a • fényellátás kerül­het hátrányba, tehát a sorok szélességének megválasztása fontos mozzanat. Szerencsére az uborkának sok kedvező tulajdonsága is van. Például kevésbé érzé­keny a vegyszerekre. Persze ezt a megállapítást sem sza­bad totálisan értelmezni. Igen veszélyes lehet a Basamid ne­vű talajfertőtlenítő nem kö­rültekintő alkalmazása. A táp­kockának szánt földbe lega­lább 2 hónappal korábban be­le kell keverni, s az így kezelt közeg mintájába az alapos ke­verés, szellőztetés után aján­latos próbavetést csináLni. Ha a magvak 90—95 százaléka ki­kelt, készíthetjük a tápkocká­kat. Ez utóbbi sokféle összeté­telben ismeretes, gyakori a tő­zeg 60—70. az istállótrágya 15, és a homok 15 százalék ará­nyú keverék. Vetés előtt ér­demes a magvakat előáztatni, ezáltal lerövidíthető a növény- kezdemények földben töltött ideje, kisebb a fertőződés esé­lye. Itt is érvényes az előre­mutató tétel: amíg csak lehet, az üvegházban manipuláljuk a növényeket, ez az egyetlen hely, ahol viszonylag jól kéz­ben tartható fejlődésük. Szisztematikus irtás Mennyi trágyát igényel az uborkajöld? Elvileg szinte kor­látlanul teríthető, de a tapasz­talatok szerint félérett trágyá­ból elég a 10—15 kiló négy­zetméterenként. Fólia alatt és szabadföldön alkalmazzák a trágyás, illetve szalmabálás haj tatást. A megfelelően elő­készített, árkokba taposott, bomló szerves anyag egyenle­tes meleget ad. Fólia alá 1,5— 1.8. szabadföldön 3 palántát ajánlatos ültetni négyzetmé­terenként, A kordonos ter­mesztésűén arra kell töreked­ni, hQ,gy minél hamarabb ala­kuljon ki az 1,8-2 m magas lom­bozat. Ajánlatos a növény ol­dalkacsait 60—70 centi ma­gasságig leszedni. Igaz ugyan, hogy kacsolás nélkül eleinte több a hozam, de ez később megbosszulja magát. A kor­donos kultúra nagy előnye, hogy a tápanyag-utánpótlás megoldható, síkművelésnél ez gondot jelent. Fej trágyázáskor a 2 deka hatóanyag négyzet- méterenként 20—20 milliméter vízzel kijuttatva kéthetenként elegendő. De ne feledjük, hogy a foszfort neheaen oldhatósá­ga miatt már az alaptrágyá­záskor be kell juttatni a ta­lajba, káliumot szulfát for­májában érdemes használni a gyökérperzselődés elkerülése végett. Melyik a jó öntözési mód­szer? Miindenekelőtt az, ame­lyik a talajszerkezetét legke­vésbé károsítja. Az esőztető öntözés jó, a? uborka el tudja viselni. Amíg a kellő magasságot el nem érte a kordonos növény, szisztematikus kártevőirtásra van szükség. Kivált a lucer­napoloska okoz gondot, ez a rovar a tenyészőcsúcsot tá­madja meg. Bármelyik rovar­ölő megteszi ellene. A pero- noszpórát felszívódó vegyüle- tekkel — Curzate, Ridomil — pusztítsuk, de a permetlé tö­ménységét soha ne emeljük fölöslegesen, a kezelés legyen gyakoribb, például jégverés után is szükséges a mikrokár- tevők elleni védekezés. A bot- ritisszal kevés gondja van a kertésznek a szabadföldön, vagy ha termesztő építmé­nyei jól szellőztethetők. Sajná­latos, hogy az élelmezés­egészségügyi várakozási idő betartása rendkívül _ nehézkes a szedés gyakorisága miatt. Végezetül essék szó a faj­tákról is. Ha a konzervgyár­nak termesztünk, a partheno- carp fajták eleve kiesnek. A szóba jöhetők között nincs lé­nyegi eltérés, aligha van ér­telme az általában rendelke­zésre álló választékon túl más fajták után szaladgálni. A holland uborkáknak sok írha­tó a javukra, többek közt, hogy egyes fajtáik a lisztharmatra rezisztensek, tehát e kártevő ellen fölösleges védekezni. Összefüggések Amikor ősszel a gazda szám­vetést csinál, eredményeihez általában az időjárásban ke­resi az összefüggéseket és rit­kábban elemzi a palántaneve­lés folyamatát. Pedig a jó szü­ret vagy silány termés már akkor és ott „megíródott a nagykönyvben”, az időjárás csak elfedi a palántanevelés ok-okozati összefüggéseit. Így van ez az uborka esetében is, az üvegház a színhelye a ker­tésztudomány nagy vizsgájá­nak. My. J. Sporthírek Küzdelmes győzelem Kosárlabdásaink ismét több sportesemény résztvevői vol­tak. A közép A csoportos NB II-es férfibajnokságban a Pe- tőfi-iskolai tornacsarnokban. Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Csőszerelő SK (Bu­dapest) 85-68 (42-35). Nagy­kőrösiek: Szirmai (12), Hor­váth Z. (14), Pásztor (15), Bú­tor (2), Kovács (18); csere: Horváth Á. (15), Zágráb (7), Hegedűs, Lakatos (2). A hosz- szú évekig az NB I-ben sze­repéit fővárosiak nagyon ké­szültek erre az összecsapás­ra: az elején jól koncentrál­tak és jobban is kihasználták lehetőségeiket. Főleg pozíció­harc és a jó védőjáték volt a jellemző akkor, valamint nagy harc a mezőnyben, a palánk- róí-gvűrűről lepattanó lab­dákért egyaránt, A 12.* perc­től nyugodtabbak lettek a hazaiak, támadásépítésben és a dobásaikban is feljavulva vezetést szereztek. Szünet — és az ezúttal közel háromszáz néző előtti tombola — után a helyi hibákat kihasználva a budaiak 44:42-re feljöttek. Továbbra is nagy volt a küzdelem, kemény, de sport­szerű a mérkőzés. A máso­dik játékrész közepén a kini- zsisek csapatjátéka feljavult és végül megérdemelt különb­ségű győzelem született. Iz­galmas mérkőzés volt, ke­mény és hajtós csapattal. A szurkoló törzsgárda ismét di­cséretet érdemel. A huszadik, Kandó Főisko­la elleni fővárosi rangadóra, szokás szerint a kezdés előtt három órával, így most szom­baton délután fél kettőkor in­dul a játékosbusz a bútor­bolttól. ahol a szakosztály vár­ja a baráti kör tagjai]; és a szurkolókat. Mindkét nemnél 4—4 csa­pat körmérkőzésével Dunake­szin és két teremben rendez­ték a III. körcsoportos diák­olimpia megyei döntőjét. Elő­ször fordult elő e sportág­ban, hogy a Kossuth iskolá­sok képviselték ezen városun­kat — az úttörőknél. A fiúknál a körösiek első mérkőzésükön (később kide­rült: ez döntő jellegű volt) idegeskedve, a második já­tékrész nagy részében kipon­tozódás miatt, eredeti közép­játékosuk nélkül játszottak, a másik kettőt feljavulva megnyerték. Budaörs—Nk. Kossuth isk. 35-19 (16-11), Nk. Kossuth isk.—Dunakeszi (a vendéglátók) 33-21 (16-10) és Nk. Kossuth isk.—Tápiószent- márton 46-19 (34-6) volt. A második helyen végzett körö­si kosaras fiúk: Ui'bán Ti­bor (16), Koroknál Szilvesz­ter (23), Zsuzsandor Gyula (17). Fekete Zoltán (8), Sző­ke Szabolcs (15), Nemes Ro­land (2), Kőműves István, Fodor Ferenc (7), Mecsker Milán. Bielik Szabolcs. Jár- vás Marcell és Bognár Tamás (16). A leányoknál két Pest me­gyei egyesületi bajnokságban is szereplő ellenfelük is volt a kossuthosoknak, akik ruti­nosabbak voltak, de a mieink azért igyekeztek. Százhalom­battai 3. sz. isk.—Nk. Kos­suth isk. 48-12 (16-2), Nk. Kossuth isk.—Szadai isk. 22-18 (9-12) és Nagykátai 1. sz. isk.—Nagykőrösi Kossuth isk. 65-30 (31-13) volt. A harma­dik, körösi lányok: Pörge Ri­ta (24), Balogh Mariann, Guj- ka Mónika (4), Mészáros Má­ria (4), Drahos Enikő (5), Subicz Krisztina (2), Mészáros Zsuzsanna (8), Matuska Mó­nika, Tarnavölgyi Alexandra (7), Erdős Anita (6), Szabó Zsuzsanna (4) és Módra Ildi­kó. Negatív jellegű a hír, mi­szerint a salgótarjániak egy megóvott mérkőzésük két pontját megkapták, ezzel a Ki­nizsi nők a közép B csoport­ban az ötödik helyen végez­tek az NB Il-ben, s így a közép-főcsoport vágső 13—15. helyéért játszhatnak csak a rájátszásban. S. Z. NAGYKÖRÖS! y/urfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1988. FEBRUÁR 16., KEDD Zárszámadás a Haladás Tsz-ben Kockázatos, de sikeres év volt A vonzáskörzet közös gaz­daságai közül elsőként a nyárs­apáti Haladás Termelőszövet­kezetben csináltak számvetést az 1987-es esztendőben elvég­zett munkáról. A község kul- túrházába összehívott köz­gyűlésen szép számmal vettek részt a környék társadalmi, gazdasági vezetői, ott volt Pásztor István, a nagykőrösi városi pártbizottság első tit­kára, valamint Békési Sándor, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága. és dr. Benedek Pé­ter, a Teszöv képviseletében. A vezetőség írásos beszámo­lójának ismeretében aligha volt kétségünk afelől, hogy Tóth Sándor, a szövetkezet el­nöke sóikkal könnyebb szív­vel fűzi ahhoz tartalmas, kri­tikus szóbeli kiegészítőjét, mint esztendeje tette. Ismere­tes, hogy akkor érzékeny vesz­teséget volt kénytelen elköny­velni a gazdaság, s az ezt elő­idéző okok, kivált a természe­ti csapások, még tavaly is ke­serítették itt az életet. Ám azt is tudta mindenki, hogy nem­csak az időjárás tartogatta a buktatókat, világossá vált, hogy a voltaképpen stabil gaz­dasági alapra épülő munka­morált, érdekeltségi rendszert is meg kell változtatni ah­hoz, hogy meg tudjon kapasz­kodni e homokországi szövet­kezet. Hogy az akkori szavak tettekre váltottak, azt ma már nem kell külön erősítgetni. a 6.1 millió forint tiszta nyere­ség önmagáért beszél. Szó se róla, nem tartozik, a magas jö­vedelmek közé, de morális ér­téke annál nagyobb, bizonyít­ja. hogy a néhány vonatko­zásban még az előzőnél is kri­tikusabb, kockázatosabb múlt évben sem fogta el az embe­reket csüggedés. A 86-os év ősze, majd ta­vasza -itt is rossz emlék ma­rad, A szántóterület felébe telepített — mintegy 400 hek­tár — káposztarepcét, illetve kalászosokat az elfagyás miatt Új lakáshoz ablakok A Dél-Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lakatosai­nak munkadarabjaival sok­felé találkozunk a városban, a megyében. Mindig oda dol­goznak, ahol a cég éppen építkezik. Mostanában Abony- ban akadt számukra feladat, egy épülő tízlakásos házhoz gyártanak bukóablakokat, aj­tókat, aknafedőket és más fémszerkezeteket. A munka javát itthon végzik el, majd csak á beszerelésekhez vonul­nak ki a Rákóczi utcai mű­helyből. Alsó képünk Bállá Mihály- ról készült. Testes daraboló­gépe társaságában látható, a/, ablakok tartozékát, a takaró­léceket szabja. Az alkatré­szek ezután Mészáros Dénes (a felsó képen) asztalára ke­rülnek, aki a pontos összeil­lesztés után a hálózatból csi­holt háromezer fokos ívfény alatt tartós varratokkal, köti össze az ormótlan vasdarabo­kat. (Varga Irén felvételei.) ki kellett szántani. Azon túl, hogy a tetemesen megnöve­kedett gépi munka súlyos pénzeket vitt el, kétséges volt, hogy a kipusztult kultúrák helyébe' telepítendő növények termesztése sikerrel jár-e. Te­temes kárt okozott a fagy a szőlőben is. A későin indult vegetáció az ültetvények idő­szerű munkálatait visszavetet­te, a szántóföldi vetésszerkezet kényszerű átalakítása megosz­totta a munkaerőt, kivált a hibrid kukorica gondozása je­lentett nagy megterhelést a gazdaság dolgozóinak A ta­vasz folyamán aztán sikerült a 40 hektár szőlő telepítését is befejezni, a jubileum—75 faj­ta cscpegtető-öntözörendszere is elkészült. A 240 hektár, s közel száz­millió forint értéket képvise­lő szőlő-, gyümölcsültetvény­nek nagy jelentősége van, a főtevékenységben ez az ága­zat jelenti a talpon maradás­hoz az elsődleges garanciát. Jórészt fiatal, még nem termő ültetvények vannak itt. « már produkáló növények között je­lentős a szilva, amely majd­nem dupláját termette, mint amit gondozói tavasszal re­méltek. A növénytermesztés egésze a természeti károk el­lenére is 7,7 millió forint köz­vetlen nyereséget ért el, 5 mil­lióval többet a tavalyinál. A növekvő árbevétel és a csökkentett költségek a múlt évhez képest sokat szépítettek az állattenyésztők gazdasági egyenlegén, ám még így is ;fél­millióra rúg a veszteségük. Okolható ezért a húsmarha elég rossz külpiaci pozíciója, a helyi sajátosságok által deter­minált, még mindig arányta­lanul magas tartási költségek. Mégis, amikor számot vetünk az ágazat jövőjével, azt kell mondanunk, olyan objektív té­nyek, mint például a másra nemigen használható takar­mánytermő területek, indokol­ják létét. De a veszteséget sem­miképp. Ahhoz pedig, hogy végre a pozitív oldalra bil­lenjék a tenyésztők pénzügyi mérlege, az eddigi fejlődést elismerve, mind szakmai, mind gazdálkodási oldalról, a mun­ka színvonalának további ja­vítása tűnik ma egyedüli ga­ranciának. A háztáji ágazat feladata évek óta a kisgazdaságok ter­melésének szervezése, kiszol­gálása. és az értékesítés lebo­nyolítása. Összesen 23,1 millió forint értékű terményt, vását ro.ltak fel onnan, 4.2 millióval többet, mint egy évvel koráb­bam. Szervezettség, fegyelmezett­ség, javuló költséggazdálkodás jellemezte az ipari ágazatot. Ma már számos céggel van gyümölcsöző kapcsolata, A gé­pi kapacitás frissítése lehető­vé tette, hogy további piacok után nézzenek. A gumi-, a műanyag- és a vasüzem együt­tesen 6.1 millió forint nyere­séget ért el. Az egyéni telje­sítmények növekedése, a mi­nőségi paraméterek javítása nyomán 9,5 százalékkal nőtt itt a dolgozók bérszínvonala. Az ágazat a szövetkezet erős oldala. A fentebb szűkszavúan tá­lalt tények Karai Ambrus ága­zatvezető kiegészítőjével együtt adnak teljesebb képet. Nem volt fenékig tejfel az élet a szövetkezeti iparban sem. A megrendelők növekvő igényei a kiadott feladatok teljesíté­sével szemben, hónapról hó­napra próbára tette a 78 sze­mélyes kollektíva alkalmazko­dó képességét. Az érdekeltségi rendszerről, egyáltalán a mun­kahelyi légkörről sokat sejtet az a tény, hogy gyakorlatilag megszűnt a fluktuáció, már majd mindenki a törzsgárdá­hoz tartozik. Dr. Wirsinger György ál­latorvos az ágazati érdekeltsé­gek felülvizsgálata érdekében kért szót, az elnöki beszámo­lót kiegészítendő. Annak da­cára. hogy a szarvasmarha-te­nyésztés jellemzői az országos mutatókhoz hasonlatosak, ez nem világlik meg a pénzügyi- számviteli rendszerben, ma­gyarán követelhetetlen a gaz­dálkodási folyamat — mondot­ta —, így a valós eredmények sem láthatók tisztán. Az ága­zatot sem lehet külön kezelni a gazdaság egészétől, érdekeit kivonni a szövetkezet érdekei alól, de ciklusonként pontosab­ban kellene tisztázni és elis­merni, konkrét helyen kik, mit tettek a közös asztalra. Kovács Gizella, az általános iskola igazgatója, a mostani alkalommal sem mulasztotta el megköszönni a segítséget, amiben a tsz részesíti az in­tézményt feladatai ellátásá­ban. Külön' szólt az ipartelep dolgozóiról, a Kossuth szocia­lista brigádról. A megyei pártbizottság és a vendégek nevében Békési Sándor kért szót, mondandó­jában aláhúzta: A szövetkezet tavaly bizonyította, rugalma­san tud alkalmazkodni a gaz­dasági változásokhoz, s ami igen fontos, a vezetőség jó szemmel látja, mely pontokon kell erősen megragadni a gaz­dálkodás gyeplőjét. Erre utal­nak a jövőt alapozó gépi. me­liorációs, öntözési beruházások is. A 87-es év tanulságai azt mondatják, nincs reménytelen helyzet, ahol a fegyelmezett, lelkiismeretes munkára lehet apellálni. A gyűlés befejező aktusa­ként elismerések átadására ke­rült sor. Huszonhét személy kapott törzsgárdajutalmat, he­ten pedig, a Szövetkezet Kivá­ló Dolgozója kitüntetésben ré­szesültek. Miklay Jenő ipari abrakkeverékek Fehérjetermelési program Az állattenyésztés teljesít­ményei az idén — az előirány­zat szerint — az elmúlt évi­hez képest viszonylag kis mér­tékben növekednek, ám a ter­melőknek annál többet kell tenniük a minőség javításáért. A kifogástalan minőségű ta­karmány plőteremtésére nö­velik a laboratóriumi ellenőr­zések számat, és a termelők­nek lehetővé teszik, hogy fo­lyamatosan ellenőrizhessék takarmányaikat; ennek érde­kében újabb termelőszövet­kezeti takarmányvizsgáló köz­pontokat adnak át. Az elő­irányzat szerint fehérjetakar­mányokból is lesz elegendő. Az összes szükségletnek mint­egy 60 százalékát importból fedezik. Újdonság, hogy a be­hozott értékes anyagokat ezen­túl nem árusúly szerint tart­ják nyilván, hanem az úgyne­vezett nversfehérjeértékkel számolnak. Arra van szükség, hogy a nagy ipari keverélcta- karmány ^gyártók ösztönözzék a gazdaságokat a keliő minő­ségű anyagok biztosítására. A gazdaságok számára érdekelt­séget teremthettek azzal is, hogy a meghirdetett fehérje- termelési programok teljesíté­séhez árkiegészítést biztosí­tanak. TSSN 0133—2708 (Nagyköröst Hír!»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom