Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

MEGYEI 1988. FEBRUÁR 16., KEDD Sevardnadze—Howe tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) fegyverkezés veszélyességére, amely újabb szakaszt nyithat a fegyverkezési hajszában. A legfontosabb jelenleg, hogy a leszerelési folyamat ne sza­kadjon megy visszafordíthatat­lanná váljék. Ki kell küszö­bölni a szüneteket az elért és a tervbe vett szerződések kö­zött. A felek ugyanakkor megál­lapították, hogy külpolitiká­juk fő irányvonalai sokban egybeesnek. Egyetértenek ab­ban, hogy felére kell csök­kenteni az Egyesült Államok és a Szovjetunió hadászati tá­madófegyverzetét, egyidejűleg előre meghatározott ideig be kell tartani a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződést olyan for­mában, ahogy azt 1972-ben aláírták. Egyetértettek a vegyi fegyverek felszámolásában, valamint az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdésében. E kérdés megvitatása során mindkét részről megerősítet­ték: az európai erők alacso­nyabb szintű egyensúlyának megteremtésében érdekeltek. A külügyminiszterek meg­erősítették: országaik hűek az európai együttműködés céljai­hoz, érdekeltek annak elmé­lyítésében. Az emberi jogok kérdései­nek megvitatása során Sir Geoffrey Howe figyelmét fel­hívták arra a szovjet javas­latra, hogy Moszkvában ren­dezzenek konferenciát a hu­manitárius kérdésekről. A fe­lek megállapodtak arról, hogy folytatják az emberi kapcso­latok terén folytatott együtt­működéssel összefüggő kérdé­sek megvitatását. A regionális konfliktusok rendezésének módjairól foly­tatott véleménycsere során mindkét részről megállapítot­ták, hogy e problémák meg­oldását csak kollektiven le­het fölkutatni, azok csak po­litikai eszközökkel szüntethe­tők meg. Az afganisztáni kér­désben folytatott nyílt eszme­csere során Eduard Sevard- nadze felhívta a brit külügy­miniszter figyelmét arra, hogy a nemzeti megbékélés mindinkább elmélyülő folya­mata, a genfi afganisztáni- pakisztáni tárgyalásokon mu­tatkozó előrehaladás és a szovjet csapatok kivonása konkrét határidejének beje­lentése létrehozta az összes szükséges feltételét annak, Afgán politikus a genfi megbeszélésekről • • Ot dokumentum vár uláírásra Reméljük, hogy a március elején Genfben újra kezdődő tárgyalások megállapodást eredményeznek Afganisztán ügyében, s ez lesz a hatodik éve folyó megbeszélések utol­só fordulója — jelentette ki hétfőn Ahmad Sárvár ügyvi­vő a lotidoni afgán követsé­gen tartott nemzetközi saj­tóértekezletén. Elmondotta, hogy az afgán kormány nemzeti megbékélési programjának, illetve a szov­jet csapatok kivonására vo­natkozó afgán—szovjet meg­állapodásnak köszönhetően az öt és fél éves tárgyalások eredményeként kidolgozott do­kumentumok már véglegesí­tésre kerülnek a tárgyalóasz­talra. Genfben öt megállapo­dás, illetve nyilatkozat vár aláírásra: Kétoldalú afgán—pakisztáni megállapodás a kölcsönös be nem avatkozásról; Nyilatkozat a külső beavat­kozás megszüntetésének, illet­ve felújítása tilalmának nem­zetközi garanciáiról; Megállapodás az afgán emigránsok önkéntes hazate­lepüléséről; Nyilatkozat, mely rögzíti a fenti kérdések rendezése és a szovjet csapatok kivonására vonatkozó afgán—szovjet meg­állapodás közötti összefüggé­seket; A fenti megállapodások vég­rehajtásának mechanizmusát és ütemezését rögzítő nyilat­kozat. Kérdésekre válaszolva az afgán politikus csodálkozását fejezte ki, hogy mindazok, akik eddig a szovjet csapa­tok kivonását követelték, most hirtelen áthelyezték a hang­~CSAK RÖVIDEN... KURT WALDHEIM, Auszt­ria köztársasági elnöke hétfőn este az osztrák néphez inté­zett televíziós beszédében meg­erősítette: nem mond le tiszt­ségéről, a róla folyó viták újabb hulláma és a ráneheze­dő nyomás ellenére sem. Wald- heimnek ezt a határozott, a széles nyilvánosság előtt el­hangzott állásfoglalását az tet­te szükségessé, hogy megsza­porodtak az erkölcsi tekinté­lyét, hitelét megkérdőjelező és lemondását szorgalmazó hazai és külföldi vélemények. A SZOVJET—IRANI gazda­sági kapcsolatok fejlesztését határozták el a két ország képviselőinek teheráni tanács­kozásán. Húszéin Muszavi irá­ni miniszterelnök vasárnap tárgyalt Vlagyimir Petrovsz- kij szovjet külügyminiszter­helyettessel. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a megbeszélés után a szovjet diplomata elégedetten nyilat­kozott a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. súlyt arra a követelésre, hogy „közbeeső” koalíciós kormány alakuljon Afganisztánban, még mielőtt aláírnák a meg­állapodást Genfben. Az ügyvivő elmondotta: kormánya felajánlotta az el­lenzéknek a legmagasabb szintű részvételt egy többpárt­rendszeren alapuló koalíciós kormányban. Nyitva áll előt­tük a köztársaság alelnökének tisztsége, a miniszterelnöki poszt, valamint 28 miniszteri tárca. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök posztja — amelynek betöltéséről tavaly novemberben a nagy nemzet- gyűlés döntött — nem szere­pel témaként a koalíciós tár­gyalások napirendjén. hogy a lehető legrövidebb időn belül aláírják a rende­zésről szóló megállapodáso­kat Fontos, hogy minden ér­dekelt fél felelősségről és jó­akaratról tegyen tanúbizony­ságot. A miniszterek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a szovjet—brit kapcso­latok legfontosabb tényezőjé­vé vált az a politikai párbe­széd, amelynek fő irányait és hangvételét a két ország ve­zetőinek találkozói adták meg. A miniszterek jóváhagy­ták a szovjet—brit politikai konzultációk ez évre szóló tervét, amely még rendsze­resebbé teszi ezt a dialógust. A tárgyalások befejezését követően emlékeztetőt írtak alá a kábítószerek törvényte­len előállítása és kereskedel­me megakadályozásának ér­dekében folytatandó együtt­működésről. Koppenhága Hatpárti értekezlet Értekezletet tartottak Kop­penhágában az európai bizton­ság és együttműködés kérdé­séről három kommunista és három szociáldemokrata párt képviselői. A részvevők — köz­tük az MSZMP képviselői — üdvözölték a KHR—HHR-szer- ződés aláírását, sürgették a le­szerelési folyamat továbbvite­lét, és sürgették hogy a NATO és a Varsói Szerződés kezdjen tárgyalásokat atomfegyver­mentes övezetek létrehozásá­ról Európában. A vasárnap véget ért érte­kezleten a Bolgár Kommunis­ta Párt, az MSZMP, és a Né­met Szocialista Egységpárt, il­letve a Belga (Flamand) Szo­cialista Párt, a Dán Szociálde­mokrata Párt és a Holland Munkapárt küldöttei vettek részt. A tanácskozáson megál­lapodás született arról, hogy a következő ilyen értekezletet az NDK-ban tartják. A szovjet hadsereg megalakulásának évfordulóján Moszkvai sajtóértekezlet A szovjet hadsereg megalakulásának közelgő 70. év­fordulója alkalmából tartottak hétfőn sajtóértekezletet Moszkvában, amelyen részt vett Jevgenyij Ivanovszkij hadseregtábornok, miniszterhelyettes, a szárazföldi erők főparancsnoka, Dmitrij Volkogonov vezérezredes, a po­litikai főcsoportfőnök helyettese, a filozófiai tudomány doktora, Mihail Kirjan altábornagy, a hadtudomány doktora és Alekszej Babin vezérőrnagy, a történelem- tudomány doktora. Volkogonov, az ismert had­történész bevezetőjében emlé­keztetett a Vörös Hadsereg megalakulásának körülmé­nyeire, az 1918. február 23-i dátumra, az ellenforradalom és az intervenciósok elleni küzdelemre. A szovjet hadse­reg jelenlegi funkcióját ab­ban határozta meg, hogy kedvező külső feltételeket kell teremteni a sikeres bel­ső építőmunkához: ennek ele­me a honvédelem; a szocia­lista közösség védelme a Kádár János üzenete az SZMBT jubileumán Közösek céljaink, törekvéseink Ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg Moszkvában a Kujbisevről elnevezett Elektromos Lámpagyár Egye­sülés kultúrpalotájában a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság megalakulásának 30. évfordulójáról. Az ünnep­ségen részt vett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége Bíró Gyula főtitkár vezetésével. Valerij Kubászov űrhajós, a Szovjetűnió kétszeres hőse, a közös szovjet—magyar űrre­pülés parancsnoka, az SZMBT központi vezetőségének alel- nöke ünnepi beszédében átte­kintette az 1958. február 14-én létrehozott társaság történetét, tevékenységét, céljait. Beszélt a két nép barátsá­gának hagyományairól, főbb eseményeiről, külön megemlé­kezett azokról a személyekről, politikusokról, tudósokról, mű­vészekről, akik különösen so­kat tettek a szovjet—magyar barátság elmélyítéséért. El­mondta: a társaság munkájá­ban is megkezdődött az át­alakítás, korszerűsödik a vá­lasztott szervek és á tagság munkája, fejlődik a demokra­tizmus és a munka nyilvános­sága. Hangsúlyozta: tovább kell dolgozni annak érdeké­ben, hogy az SZMBT munká­ja minden tekintetben megfe­leljen a mai követelmények­nek. Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára olvasta fel az ünnep­ségen Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának az év­forduló alkalmából a társa­ság vezetőségéhez és tagjai­hoz írt levelét. A szocialista építőmunka, a béke megőrzé­séért vívott közös harc az elmúlt évtizedek alatt még in­kább megerősítette a^-jn^gyar és a szovjet nép barátságát, a két ország szövetségét — hangsúlyozta üzenetében Ká­dár János. Az MSZMP főtit­kára rámutatott: a baráti tár­saság is nagymértékben elő­segítette és elősegíti a két párt Jegyűt CIPRUSI [RŐPRÓBA sodik helyen végzett vaszúm csap össze a következő vasár­napon. (Az eddigi elnök, Kip- rianu csak harmadik lett, így a további küzdelembe nem szólhat bele.) A kommentátorok nemcsak abban értenek egyet, hogy a szavazás iránt a szokásosnál nagyobb a nemzetközi érdek­lődés, hanem e jelenség oká­ban is. Vagy három évtizedes (és történelmi távlatokban még sokkal régebbi) görög—török ellenségeskedés után most ugyanis mintha mozdulna va­lami a két „ősellenség” között. Nemrég a svájci Dánosban találkozott Papandreu görög és özal török kormányfő, a kiadott közlemény frontát­törést sejtet. Máris a görög fővárosban tárgyal a török külügyminiszter-helyettes és a beavatottak szerint nem le­hetetlen, hogy júniusban — harminc év után elsőízben — Athénban tárgyal majd a Tö­rök Köztársaság rendkívül si­keres, dinamikus miniszterel­nöke, Turgut özal. A kép összeáll. A megfigye­lők kíváncsiak arra, vajon a török—görög közeledés érinti-e kettőjük egyik legérdesebb súrlódási felületét, a szépség kissé zaklatott sorsú szigetét. H. E. Három elnökjelölt szavaz a ciprusi elnökválasztáson. A képen (balról jobbra): Glavkosz Kle­ridesz, Szpirosz Kiprianu és Georgisz Vasziliu. Jövő vasárnap már csak Kleridesz és Vaszi­liu mérkőzik egymással, Kiprianu eddigi elnök kiesett politikájának végrehajtását, a közös célok elérését. Beszédében Bíró Gyula szólt a két társaság kapcsolatairól. Rámutatott: a mindennapi munkában nagy jelentősége lesz o moszkvai magyar kul­turális központnak, amelynek létrehozásáról a napokban ír­nak alá egyezményt Buda­pesten. A nagygyűlést követően a résztvevők ünnepi műsort te­kintettek meg. Ma unó Koivistét újraválasztották Ismét Mauno Koivistót vá­lasztották meg Finnország ál­lamfőjének, A 301 tagú elek- tori testületből a finn parla­ment hétfői ülésén 189-en szavaztak Koivistóra. A január végén tartott álta­lános választásokon egyetlen jelölt sem kapott abszolút többséget. Ezért került sor a hétfői második fordulóra, amelynek keretében négy je­löltre szavaztak az elektorok. Ennek első szakaszában — a várakozásnak megfelelően — ismét nem született döntés. A második szakaszban a ko­rábban Holkerire szavazó elektorok közül 45 adta vok- sát Koivistóra és így 189 sza­vazattal abszolút többséget kapott az államfő. VSZ más hadseregeivel váll­vetve; a baráti hadseregek számára tisztképzés; s végeze­tül a béke szilárdítása. Emel­lett fontos társadalmi szerep is hárul a hadseregre a fia­talok hazafias nevelésében. Ivanovszkij hadseregtábor­nok a sajtóértekezleten hang­súlyozta, hogy az átalakítás folyamata érinti a szovjet hadsereget is, a demokrácia szélesítésével párhuzamosan nagyobb figyelmet fordítanak a fiatalok emberi problémái­ra, személyiségük teljesebb kibontakoztatására. Eddig csaknem 400 kötet­nyi memoárirodalom jelent meg a szovjet hadsereg tör­ténetével kapcsolatosan, s rö­videsen kiadják Zaharov mar­sall (a Szovjetunió elleni fa­siszta támadás idején vezér­kari főnök volt) eddig még nem publikált visszaemléke­zéseit. Készül a nagy honvé­dő háború 10 kötetes törté­nete, amely objektív módon, a dokumentumok alapján mu­tatja be a háborús éveket, va­lamint a hadművészet törté­netét felölelő négykötetes munka, s újra kiadják a ka­tonai enciklopédiát is. A sajtóértekezleten szó esett arról is, hogy a második világháborút megelőző eszten­dők súlyos törvénysértései kárt okoztak a szovjet had­sereg harcképességének is, a parancsnoki állomány „tiszto­gatása” káderhiányt idézett elő. Ezen túlmenően Sztálin minden eszközzel megpróbál­ta megakadályozni a háború kirobbanását, s' éppen ezért nem hitte, hogy már akkor sor 'kerülhet érre: így bizo­nyos skémporltból á'Jrtém“et”tá- madás váratlan volt. A hád- történészek kitértek Lév Troc- kij személyére is, aki a forra­dalmi katonai bizottság elnö­keként sokat tett a szovjet hadseregért, de emlékeztettek rá: Trockij komoly, elvi je­lentőségű hibákat is elköve­tett, egyrészt túlértékelte sa­ját szerepét, másrészt az erő­szakos módszerek elterjeszté­sének híve volt, s mulasztá­sokat követett el a hadsereg­építés terén is. A „huszonhármak " béssi ülése Információcsere és ellenőrzés Az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről tartandó tár­gyalásoknak, a tárgyalásokon eíérendő megállapodásnak az információcserével és az ellen­őrzési rendszerrel összefüggő kérdéseit vitatták meg hétfőn Bécsben a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak kül­döttségei. A „huszonhármak” a bécsi utótalálkozóval pár­huzamosan csaknem egy éve folyó konzultációkon a leendő európai leszerelési fórum megbízatását dolgozzák ki. s e mandátumnak egyik fejeze­te foglalkozik a megállapodás­hoz kapcsolódó információcse­re- és ellenőrzési rendszerrel. A Varsói Szerződés orszá­gainak képviselői kifejtették: a két katonai szövetségnek feltétlenül részletes adatokkal kell rendelkeznie azokról a katonai erőkről, amelyekre a kötendő megállapodás vonat­kozik majd. Síkraszálltak azért, hogy a megállapodás végrehajtásának szigorú, a szerződésszegést kizáró ellenőr­zési rendszere legyen, s ennek alapvető eszközei közé sorol­ták a nemzeti technikai esz­közöket és a helyszíni ellenőr­zést is. Szovjet részről han­goztatták, hogy a kötelező helyszíni ellnőrzés kérdésében való előrehaladáshoz egyetér­tésre van szükség a tárgyalá­sok tárgyát illetően, beleértve a kettős rendeltetésű fegyve­rek kérdésének a tárgyalások­ba való bevonását is. Magyarország képviselője rámutatott, hogy az informá­ciócsere és az ellenőrzés kér­dései megoldhatók, ha a man­dátum tartalmi vonatkozásait sikerül kölcsönösen elfogadha­tó formában kidolgozni, vagyis elérni, hogy legyen mit ellen­őrizni. Ugyancsak hangoztat­ta: az európai katonai viszo­nyokban fellelhető arányta­lanságok megszüntetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a fe­leknek már a megállapodás megkötése előtt egyeztetett adataik legyenek a szemben álló erőkről. A haderő-csökken­tési intézkedések ellenőrzési rendszeréről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a már meglévő fegyverzetkorlátozási megállapodások gyakorlatában a nemzeti technikai eszközök és a többoldalú együttműkö­désen alapuló nemzetközi el­járások egyaránt szerepelnek, s ez utóbbiak között fontos helyet foglal el a kötelező helyszíni ellenőrzés. Mivel e téren a felek álláspontja gya­korlatilag megegyezik, lehető­ség van a mandátum e részé­nek mielőbbi megszövegezésé­re — állapította meg a ma­gyar felszólaló. A NATO-tagállamok képvi­selői is a szigorú, a megálla­podás maradéktalan megvaló­sítását szavatoló ellenőrzési rendszer megteremtését szor­galmazták. f, Sok neve volt a viharos történelem során Ciprus- ^ nak, ennek a gyönyörű szi- 2 getországnak. Higgadtabb ^ megfigyelők néha a Közel- ^ Kelet küszöbének, a vonzó < tájak szerelmesei — és ez ? már ókori görög források- ^ ban is fellehető — a szép- ^ ség szigetének nevezik, már ^ csak azért is, mert a görög ^ mitológia szerint az itteni ^ vizekből bukkant fel — be- ^ ragyogva a mélységesen ? kék tengert és a hasonló £ színű égboltot —Aphrodite, í a szépség istennője. Régi igazság, hogy az or­szágok sorsát nagymértékben neghatározza a geopolitikai íelyzetük, vagyis földrajzi fek­vésük.'Ciprus esetében mindig s sokat számított, hogy stra- égiailag vaióban a hagyomá- íyosan fontos közel-keleti tér­iég afféle „előszobája”, vala­mint az a tény, hogy a sziget Görögország és Törökország között fekszik. Mivel ez a közbülső helyzet még a lakosság megoszlásában is döntő (a szigetet görögök és törökök lakják évszázadok óta), érthető, hogy a ciprusi belpolitikának köze volt (van) Görögországhoz és Törökor­szághoz, illetve azok egymás­hoz való viszonyához. A két ország hagyományos viszálya oda vezetett, hogy néhány esz­tendeje a török hadsereg meg­szállta a sziget területének harminchét százalékát és azon kikiáltotta az úgynevezett Észak-Ciprusi (török) Köztár­saságot. Ilyen körülmények, a meg­osztottság koordinátái között került sor — kizárólag a mint­egy félmilliós görög közösség területrészén — a nagy érdek­lődéssel várt szavazásra. Az alkotmány csak akkor éri be egy fordulóval, ha az egyik jelölt elsöprő többséget sze­rez. Ez, amint várható volt, nem következett be, így a leg­több voksot szerzett két poli­tikus, a jobboldali Kleridesz, és a baloldali jelöltje, a má-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom