Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. FEBRUAR 16., KEDD 3 Sokoldalú szigetelő gumilemeiek Váciak az iraki sivatagban Amikor egy vállalat valamely termékét már nem keresik, vagy űj technológiára térnek át, hogy a piac igényének megfeleljenek, vagy megszüntetik a gyártását, ez esetben gazdasági problémák adódnak a vállalatnál. Beszámoltatják a tanácsokat Nemzetiségpolitikai feladatok A Taurus Gumiipari Vállalat az első lehetőséget választotta, és a hetvenes évek közepén megvette az ESSO cégtől a butilkaucsuk alapú szigetelőlemez gyártási eljárását. Ugyanis az addig szigetelésre használt Senol termékük elavult. A vállalat váci gyáregysége és a fejlesztés-kutatás szakemberei létrehozták a ma már termékrendszerré bővülő Taurus W szigetelőlemezeket. Ezeket először belföldön a vízgazdálkodásban és az építőiparban használták fel. Külföldön, belföldön — Kezdetben mi is meg a Taurus más szakemberei is, kevés tapasztalattal rendelkeztünk a szigetelőlemez felhasználásának területén, A hetvenes évek közepén még egyáltalán nem úgy nézett ki, hogy ebből stratégiai termékünk lesz — mondja Palotás László, a váci gyár akkori igazgatója, aki ma a műszaki fejlesztési igazgatóság vezetője. — Mikor nyílt először lehetőség exportra? — Az iraki öntözésügyi minisztérium szakemberei a hetvenes évek végén felkértek, hogy vegyünk részt ötvenéves öntözési tervük megvalósításában, csatornarendszerük kiépítésében. Ugyanis keresik sivatagjaik öntözésének megbízható műszaki kialakítását. A vállalat beruházása önerőből történt, és viszonylag nem is sokba, húszmillió forintba került, amiből új termelőberendezéseket vásároltak. Az eddig használt alapanyagon nem kellett változtatniuk, de a gyártmány méretein igen. — Hogy a Taurus W lemez az iraki igényeknek megfeleljen,, a vállalatnál megindult egy gyors és szervezett munka. A maximális gyártmányszélességet nyolc méter nyolcvan centiméterre növeltük az egy méter hússzal szemben, míg a hosszúságot negyven méterről száz méterig fejlesztettük tovább. Jelen pillanatban is ebben a méretben gyártjuk. Több mint kétmillió négyzetméter lemezt szállítottunk Irakba, csatornaszigetelésre. Exportbevételünk erre az időre meghaladta a nyolcmillió dollárt. Mindemellett a belföldi igényt is kielégítettük, évente 400 ezer négyzet- méter lemezt elsősorban tető- szigetelésre használnak. Olajálló anyag A nyolcvanas évek első harmada után az export visz- szaesett a közel-keleti válság miatt. Ekkor a váci gyár és a Taurus szakemberei azon gondolkodtak, hogyan fejleszthetnék tovább a szigetelőlemezeket. — Először is önköltségünk csökkentésére törekedtünk. A belföldi értékesítésnél a tőkés import alapanyagról egyre nagyobb mértékben áttértünk a szovjet butil alapanyagra, az exportnál pedig az EPDM műkaucsuk alapú lemez gyártására. Piackutatásunkat a fejlődő országokra, elsősorban az „olajországokra” irányítottuk. — Ezek eredménye a nyolcvanas évek második felében jelentkezett — informál most Kocsis Ferencné, a Taurus váci gyárának igazgatója. — Tavaly kilencszázhuszonnyolc- ezer négyzetméter vízszigetelő lemezt gyártottunk többek között Kínának. Az összes mennyiség több mint egyhar- mada tőkés export volt. Piackutatásunk Nyugat-Európa országaira is kiterjed, Hollandiába szállítunk szigetelőlemezeket, igaz, nem víz-, ha- nek tetőszigetelésekre. — Legújabb kutatási-fejlesztési munkánk a környezet- védelemre terjed ki. Az általános vízügyi és építőszigetelések mellett, ilyen speciális tevékenységekre is kiterjed a figyelmünk, ahol lehet, bővítjük a felhasználási területeket. A hagyományos tetőszigetelésre használt lemez nem alkalmas például az ivóvíztárolók szigetelésére, hiszen itt speciális egészségügyi követelmények is szerepet játszanak. A veszélyes anyagok tárolásánál külön kidolgoztuk az olajálló minőséget is, vagyis, ha a víz szennyező anyagként olajat tartalmaz, más gyártástechnológiát igényel a lemez — magyarázza dr. Soós Istvánná, a Taurus Fejlesztési és Kutatási Központjának osztályvezetője. — Elsősorban az alapanyagot kell helyesen megválasztanunk, a felhasználási területnek megfelelően. Továbbfejlesztési munkánk célja, hogy a Taurus W lemezt — amely megnevezés ma már egy termékcsaládot takar — egész termékrendszerré bővítsük. Világbanki hitelbe! A termékrendszer a víz- szigetelő lemezen kívül sok egyéb, például kiegészítő csomóponti elemeket, sarokidomokat tartalmaz. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy a beépítésnél komplett rendszer alakuljon ki. Egy abroncsnál itt a gyárban dől el, hogy rendeltetésének megfelel-e. A vízszigetelő lemeznél a kivitelezés a döntő. A lemez, mint termék, önmagában hiába jó, ha nem megfelelő az összeállítás. Más módszert igényel egy terepi fektetés, mást a medencék burkolása. Előfordul, hogy az alkalmazási terület magasabb műszaki igényt támaszt, így a helyszínen szabjuk, végtelenítjük a lemezt. A tervezőnek mindig „helyre szólóan’’ kell meghatároznia azt a szigetelőfelületet, kivitelezési módot, amellyel a rendszer kielégíti a feltételeket. A vízszigetelő lemez még nagyon sok anyagnak ellenáll, gyenge savnak, lúgoknak, de más a helyzet, ha a víz szennyező anyaga olaj. Ekkor az olaj tűrő minőséget kell alkalmazni. A rendeltetési célnak megfelelően egyéb segédanyagokat is használnak, például a tetőszigeteléseknél fényvisszaverő festéket, amely csökkenti a lemez és az egész tetőszerkezet felmelegedését. A fekete színű lemez éppen ezért a tetőn fehér színt kap. A festék, a kiegészítő és sarokidomok, valamint a végte- lenítő- és ragasztóanyagok is a Taurus termékei. — Fejlesztési munkáik hol tartanak? — A lemez további választékbővítését tervezzük, és azok alkalmazástechnikai kísérletein dolgozunk. Most éppen azon, hogy az ivóvíztároló torony milyen alkalmazási technikával szigetelhető a leggazdaságosabban. Az EPDM műkaucsuk alapú lemez magyarországi alkalmazási engedélyét most kaptuk meg. A Taurus tőkés exportjának növeléséhez részt vesz a Világbank hitelprogramjában. A gyors beruházást követően mind a hazai, mind pedig az exportigényeket teljes mértékben ki tudják elégíteni. Szencz Etelka Akár az új Sok ipari villanymotor szorul felújításra és karbantartásra. Ezzel foglalkoznak Bugyi községben a Tessedik Tsz tekercselőüzemében. Az ország szinte minden gyárából került ide felújításra villanymotor. Kiss Béla technikus egy cukorgyári 45 kw-os motort helyez a „műtőasztalra”, majd minden részét felújítják. (Vimola Károly felvétele) — Sokkal jobban sikerült a leltározás, mint ahogy azt előre gondoltuk. Megmondom úgy, ahogy van, nagyon féltünk ettől az egésztől. A kereskedők akkor már hónapok óta a felfokozott vásárlói érdeklődés közepette dolgoztak, s emellett kellett felkészülniük az új adózással kapcsolatos számlázásra és az áru- forgalmazást' feltételek módosulásaira. Méghozzá úgy, hogy közben a nyitva tartás létkérdés volt. Megyénk 17 áfészé- nek mintegy 1500 kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységét érintette az egyszerre, egy időben történő leltározás, a szilveszter napján is árusító körülbelül 800 élelmiszerbolt érezte leginkább a feszített munka súlyát. Fennakadás nélkül — Hogyan sikerült mégis különösebb hiba, szabálytalanság nélkül megoldaniuk a feladatot az igencsak szűkös határidőn belül? — Túlbiztosítottuk magunkat, hogy ezzel a csúnya szóval éljek. Már egy-másfél hónappal korábban hozzáfogtunk a technikai feltételek megteremtéséhez és a szervezéshez. Be kellett szerezni a megfelelő leltárbizonylatokat, leltáríveket, ami önmagában sem kis dolog, ismerve a nyomtatványellátási problémákat. Végül a Szövosz és a Mészöv együttes erővel az utolsó pillanatban minden boltba eljuttatta a szükséges A Pest Megyei Tanács tavaly ősszel tekintette ét a szűkebb pátriánkban élő nemzetiségek helyzetét, határozott a nemzetiségpolitikai feladatokról. Ekkor kapott megbízást a megyei tanács nemzetiségi albizottsága arra, hogy ajánlásokkal, rendezvények és akciók szervezésével segítse a tanácsok, az intézmények munkáját, az egyes tennivalók ütemezését és ellenőrzését. A testület tegnap, a megyeházán tartott ülésén — Manhertz János elnökletével — napirendre tűzte és elfogadta az erről intézkedő tervet. A megfogalmazott sok-sok feladat arról tanúskodik, hogy nem mindenütt élnek egyformán a nemzetiségi politika érvényesítésének helyi lehetőségeivel. Ezért is szerepel a tervben egyebek között az, hogy a megye harminc településének ajánlásokat adnak a konkrét tennivalókra. A nemzetiségi szövetségek, a választmányi csoportok, a körzetközpontok párt- és néppapírokat. Árazógép, számlázógép és öntapadós címke is időben ott volt az üzletekben. Több nehézséget okozott a szervezés. Hiszen, gondolja el, a Buda Környéki Áfész-nek például vagy 120 egységébe kellett küldenie egyszerre leltárbizottságot: a kisebbekbe két, a nagyobbakba négy szakembert a központból. Ennyi nem volt nekik sem, más. szövetkezeteknek sem. Mozgósítani kellett minden épkézláb embert és betanítani őket. Sikerült, sehol nem volt fennakadás. Az áfész-ve- zetők, árszakértők ingáztak az egységek között, a központok pedig telefonügyeletet tartottak. És úgy könnyítették még a munkát, hogy december 31-én , az eladótérben kiszolgáltak, de a raktárt már lezárták, s ott hozzákezdtek az árucímkézéshez. Így, amikor a bolt lehúzta a rolót, a feladat egy részével már készen voltak. Az igazsághoz tartozik, hogy a vásárlási láz miatt a szokásnál egyharmaddal alacsonyabb készlettel kellett megbirkózniuk a kereskedőknek. Mirccs már ártitok — De szinte mindenhol fejtörést okozott az áruk azonosítása. — Sokszor a termék nem egyértelmű feliratáról kellett megállapítani, hazai gyártmány vagy szocialista, esetleg tőkés import-e. Nem volt mindegy az alapanyag sem: ki gyártotta teszem azt a fonalat, amelyből a pulóver készült. Én meg voltam arról győződve, hogy a Vileda kendő textilipari termék, a tápió- szeleiek jöttek rá, hogy vegyipari. Aztán a sok aprócikk, amit az ABC forgalmaz! A különféle papíráruk, radírok, mindnek más az ára. Sokszor több idő ment el ezek kinyomozásával, mint a tényleges leltározással. Volt, ami kimaradt a terméklistáról — sertésbelek, magbelek — utólag kellett árazni. Az áruknak úgy 1—2 százalékát vagy nem tudtuk beazonosítani, akkor félretettük, vagy rossz volt a szorzószám, illetve az árközlés. A legtöbb gondot a takarmányok, . termények jelentették: áruk még nem volt, de a gazdák már vásároltáft. A Pécel—Isaszeg Afész például azt a gyakorlatot követte, hogy kilónként 500 forintért árusította, de minden vevőnek felírta az adatait, hogy az árközlés után rendezhesse velük a különbözetet. Most már minden rejtély megoldódott. — A nyitáskor pedig kezdődtek az újabb bajok, az álfrontbizottságai közreműködésével megvizsgálják azoknak a településeknek a helyzetét, körülményeit is, amelyeket a tanácsi vezetők nem minősítettek nemzetiséginek. A feladatok végrehajtását folyamatosan és rendszeresen ellenőrzik. Az albizottság vállalkozik a megyei nemzetiségpolitikai tevékenység koordinálására. Ennek keretében ezentúl valamennyi érdekelt szervezettel és intézménnyel évente egyeztetik a tennivalókat, s egyúttal értékelik az együttműködés korábbi tapasztalatait. Segítséget nyújtanak az idén esedékes nemzetiségi kongresszusokra való felkészüléshez. Javasolják a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának és a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárnak, hogy a megyei levéltárral együttműködve készítsenek középtávú programot a honismereti tevékenység fejlesztésére. A megyei tanács talános forgalmi adó visszaigényléséhez szükséges számlák hiánya. — No meg a nézeteltérések vevő és eladó között. A készpénzes számlán ugyanis a boltos már az ÁFÁ-val együtt tünteti fel a termék fogyasztói árát, és az eladási érték végösszege alá pedig odaírja: mínusz 20 százalék ÁFA. Hogyan lehetséges ez, amikor a törvény 25 százalékos általános forgalmi adót határozott meg? — kérdezték értetlenül a vásárlók. Ügy, hogy ha egy árunak mondjuk 80 forint az ÁFA nélküli eladási ára, ennek 25 százalékos adója 20 forintot tesz ki, a végösszeg így 100 forint lesz. A kereskedő ezt írja a számlára eladási árként. Az ebből levont adó, azaz a 20 forint, ennek a 100 forintnak éppen a 20 százaléka, ezért íródik a számla az említett módon. Ami gondot okoz — Ez első hallásra valóban bonyolultan hangzik. Van-e egyéb gond a számlázással? — A kiskereskedelem napi szállítói közül az élelmiszer- ipari vállalatok — tej-, sör-, hús-, hűtő- és sütőipar — nem készültek fel, vagy nem hajlandók a törvényben előírt számlázásra. Kértük őket, olyan számlát küldjenek, amin tételesen feltüntetik: melyik boltba, milyen árut és mennyit szállítottak. Csak ennek alapján tudjuk visszaigényelni az ÁFÁ-t, valamint elszámolni és fizetni az adónkat. A Kereskedelmi Minisztérium vállalatai, így a Duna ÉVKV, példásan teljesíti ezt, ám a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium alá tartozó vállalatok összesített számlákat küldenek az áfész- központokba. Ezzel nem tudunk mit kezdeni. Ha elfogadjuk, bennünket büntet az adóhivatal. Némelyik cég türelemre intett bennünket, de hogyan várhatnánk, amikor minden hónapban adóznunk kell, és ezt emiatt most képtelenek vagyunk megtenni. Jó néhápy vállalat kerek perec kijelentette, ne is számítsunk ilyen új számlára. Ez, ha élesen akarok fogalmazni, a törvény szabotálása. — Mit tehetnek ebben a helyzetben? — Visszaküldjük nekik a szabálytalan számlákat és nem fizetünk a szállított árukért, amíg meg nem változtatják álláspontjukat. Zsaroljuk őket, ha úgy tetszik, de más eszközünk nincs. — Érezhető-e ez a furcsa állapot az áruellátáson? — Egyelőre még nem. Tóth Andrea művelődési osztálya hirdessen nemzetiségi vers- és prózamondó versenyt, a HNF Pest Megyei Bizottsága pedig olvasónapló-pályázatot az általános iskolák nemzetiségi tanulóinak. Az albizottság folyamatosan tájékozódik a pi- lisvörösvári kétnyelvű általános iskola és kollégium építésének fejleményeiről, Még az idén szakmai tanácskozást szerveznek a nemzetiségi nyelvet oktató óvónők, pedagógusok és intézményvezetők, illetve az érintett elöljáróságok tagjai részére. Körvonalazódik egy 1989- ben megrendezendő megyei nemzetiségi találkozó terve is. Ugyancsak jövőre hívják össze a nemzetiségi klubok és egyesületek vezetőit, a hivatásos és amatőr helytörténészeket, krónikaírókat. Ebben az ötéves tervben áttekintik az általános iskolák és a nemzetiségi gimnáziumok kapcsolatát, valamint a felnőttek nyelvoktatásának helyzetét. Megvizsgálják, mennyire használják a nemzetiségi nyelveket a közéletben, a hivatalos érintkezések alkalmával, s azt is, hogyan érvényesül a nemzetiségek helyi érdekképviselete. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az 1990-es tanácstagi és országgyűlési képviselői választásokat úgy kell előkészíteni, hogy azon a nemzetiségiek súlyuknak megfelelően szerepeljenek. A tegnapi ülésen elfogadták az albizottság idei munkatervét is. Ebben egyebek között helyet kapott az is, hogy időről időre beszámoltatják a megye nemzetiségi településeinek tanácsait. Ennek értelmében tegnap a Dabasi Városi Jogú Nagyközségi Tanács nemzetiségpolitikai tevékenységét vitatták meg, s még az idén sorra kerül Ráckeve, Budaörs és Tárnok is. K. L. Legfelsőbb Bíróság ítélkezési tapasztalatok A Legfelsőbb Bíróság hétfőn — dr. Szilbereky Jenő elnökletével — teljes ülést tartott. Megvitatta a teljes ülés a Legfelsőbb Bíróság öt kollégiumában 1987-ben szerzett ítélkezési és elvi irányítási tapasztalatokról szóló beszámolót. Ebben többek között kifejeződött, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésében és testületi állásfoglalásaiban érvényesült a törvényesség. Meghatározták azokat a fő feladatokat, amelyekkel a Legfelsőbb Bíróságnak 1988-ban kiemelten kell foglalkoznia. Így: a közéleti nyilvánosság kiszélesedése, a sajtó szerepének fokozódása, a számítógépes adatnyilvántartás elterjedése nagyobb arányban teheti szükségessé a személyiségi jogviták elbírálását. Nagy figyelmet kell fordítani az újítási és szabadalmi ügyekre, a ki- szélesedett magánépítkezéssel kapcsolatos jogvitákra, az értékváltozásokra figyelemmel a tartásdíjak és a járadékok megállapítására. Foglalkozott a teljes ülés a vállalatok szerződéskötési gyakorlatával összefüggésben a kooperáció javításával, a belső és a külkereskedelmi kapcsolatokban a szerződések maradéktalan teljesítésének követelményével, kiemelve a termék, a szolgáltatás minőségének jogi védelmét. Iránymutatást szükséges adni — állapították meg a tanácskozáson — a széles körben elterjedt gazdálkodási formák — mint a szövetkezeti szakcsoportok, szerződéses üzemeltetők — jogvitáiban jelentkező problémák megoldására. Hangsúlyozottan foglalkozott a teljes ülés az olyan, maradandó és általános etikai értékeket kifejező jogelvekkel és jogintézményekkel, mint a tisztesség, a gondosság, a jóhiszeműség, az együttműködés, illetőleg ezek megsértésével, a joggal való visszaéléssel. Sütőipari emléktár. Több mint 100 évvel ezelőtti pékműhelyben kapott helyet a Majakovszkij utcában a Magyar Élelmiszer-ipari Tudományos Egyesülés sütőipari emléktára. Az ország különböző részeiről több mint 600 összegyűjtött ipari műemlék hűen mutatja be az elmúit évtizedek mindennapi kenyérgyártásához szükséges kellékeket. Szabálytalan számlák A vállalatok nem készültek fel Túlhaladván az év első hónapján, kevesebb szó esik már a fordulónapi leltározásról, hiszen a lakosságot manapság a boltok árukészlete, s legfőképpen azok ára foglalkoztatja. De talán mégis érdemes néhány hét távlatából visszatekintve összefoglalni e rendhagyó munka tapasztalatait. Azért is, mert az adó- és árreformmal összefüggő változások újabb gondokat hoztak, amelyekkel szemben egyelőre tanácstalanul állnak megyénk áfész-ei is. Mindezekről beszélgettünk a szövetkezetek átállását az első perctől segítő Mészöv áfész- titkárságának vezetőjével, dr. Karlik Andrással.