Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

Gáz van a Pesti úton A ceglédi benzinkútnál január elseje óta az e célra kialakí­tott épületben palackos propán-bután gázt is lehet cserélni (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Örökség az utókornak Amiről az utcanevek mesélnek ntín-ín A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1988. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Gazdaságpolitika A nehezebb úton keli járni p Gazdaságpolitikai sorskérdésekről tartott előadást a ^ minap dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettes ^ Cegléden. Ügy gondoljuk, nem lesz haszontalan, ha a í tájékoztató fő tételeit (vázlatát) közzétesszük. mosan kell haladnia a gazda­ság szelektív növekedésének, az óhajtott szerkezetátalakí­tással. Igen ám, csakhogy az átalakítás sem megy pénz nél­kül. S mivel külső segítségre itt nemigen lehet számítani, maradnak a belső tartalékok. Vagyis a mai veszteségforrá­sok csökkentése és a megter­melt jövedelem fölhasználási arányainak megváltoztatása. A jövedelem termelési célok­ra fölhasználható része növe­kedhet, a fogyasztási szférá­ban alacsonyabb lesz. Kisebb­re kell venni a nem termelő beruházásra szánt keretet, vi­szont nagyobb támogatásra számíthat a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a hírközlés, a számítástechnika. számolnom. Ha nincs tízforin­tosa, adok. Itt van a kolléga­nőm, ő majd segít önnek. A jelenetek a posta Gubody utcai hivatalában játszódtak le. Valójában nem nagy dolog. Hiszen mi abban a különös, hogy valaki a munkáját végzi udvariasan. Ez csak természe­tes. Legalábbis az lenne, ám a valóság többnyire kiábrándító. Mert az ügyfél általában rossz időpontban érkezik a hivatal­ba, ahol az ügyintéző éppen kedvetlen. Így hát érthetetlen, hogy mért pont ilyenkor za­varják. De zavarják. S csoda-e, ha a honpolgár meglepődik azon, hogy akad hely, ahol van, aki másképp csinálja. F. A középkori utcaneveknek helyhez kötődő jelentésük volt, eligazították az embert, hová, merre visznek. A legrégibb ceglédi utat 1368-ban Budáról a Tiszára vezető via magúd­nak írják az oklevelek. Jóval később. 1559-ből ismerjük a Szentmiklós és a Nagy utcák nevét. Az első a templomhoz vezetett és talán a mai Kos­suth Ferenc utcával azonos, a másik minden bizonnyal a Ti­szai utat, a mai Pesti utat je­lentette, mely minden időkben a városon által vezetett észak­nyugat—délkeleti irányban. (Ugyanekkor Pesten a hozzánk vezető utat Cegléd utcának hívták.) Évszázadok kihagyásával ta­lálkozunk csak ismét hagyo­mányőrző utcákkal, nem azért mintha nem lett volna nevük, hanem mert az okle­vélírók nem tartották fontos­nak följegyezni. 1821-ben szabályozták a vá­rost, az akkor megrajzolt tér­kép ma is megvan a levéltár­ban, utcanevekkel, melyeknek jelentős része településtörténe­ti vonatkozásával igen értékes. Nagy kárunkra többségüket megváltoztatták, habár jeles személyek nevével cserélték föl ezeket is. A hivatalosan öregvárosnak nevezett óváros öt tizedét (ke­rületét) sorra véve foglalko­zom itt a hagyományőrző ut­canevekkel. Az első tized Ca- sinó utcája a Berényi út sar­kán álló csizmadia székházban árendában működő Ceglédi Kaszinó Egyletről vette 1842- ben a nevét. A kaszinó elköl­tözött, visszakerült a névtáb­lára a Rózsa utca felirat, majd ezt váltotta föl 1907-ben Gu­body neve. Itt volt Cegléd ha­ladó polgármesterének a lakó­háza, melyet végrendeletében a városra hagyott. Ez a válto­zatlanul álló épület adott hosszú ideig otthont a Tüdő­gondozó Intézetnek. Az első tizedben 620 ház állt, az ötben összesen 2945. A második tized Vasút ut­cája az 1846-ban létesített pest—szolnoki vasút indóhá- zához vezetett, 1906-ban, a Ro­dostóból hazaszállított vezérlő fejedelem emlékezetére Rákó­czi út lett. A Kötél utca meg­szűnt, mert a Gubody polgár- mestersége alatt kisajátított háztömb helyén kialakították az Árpád teret, a mai Szabad­ság teret. A Kötél utca a Kossuth-szo- bor irányában szelte át haj­dan a teret. Itt állt egy pék­ség, gazdaházak istállókkal, a kis barokk evangélikus temp­lom a gerenda haranglábbal és a nevezetes Havorka-kávé- ház, mely évekig otthont adott a Népkörnek. Volt még itt egy cukrászda is. A Zöldfa utca több nevet viselt, volt például Színház utca. A mozi mögötti telken állt egy fából ácsolt nyári színház műkedvelő és dalizó színészcsoportok elő­adásaira. Petróleummal vilá­gították és egy fölbillent lám­pástól porig égett. Az utca ma a Batthyány ne­vet viseli. Az Űsz utcából An­gyal utca lett, legújabban Ady Endre. A Kishíd utca emlé­keztet a Déllő vizének árkára. Az öregváros nyugati részén csillogott a Déllő-tó, a közeli legelő jószágainak bogárzóhe­lye, ahogy terjeszkedett a vá­ros, 1820-ban vizét elvezették, utcákat vontak a helyére. A csatorna északnak, majd a Szöllő utcánál elkanyarodva keletnek, több utcán átfolyva vezetett a Bede-árokba, ahol a város Fűzfás vízimalma zaka­tolt. A malom helyén maga­sodik a kórház. A harmadik tizedi Szélma­lom utca neve lecsökkent Ma­lom utcára. A Szolnoki úttól teljes hosszúságában a Csen- geri és Akasztó puszták hatá­rán álló szélmalomhoz veze­tett. A gőzmalmok térhódítá­sakor vitorláját leszerelték, én még láttam komor töme­gét. A belső szakasz ma is a Malom utcanevet szolgálja, a külső neve Sallai. A Kazinczy utca évszázadokon át Vágóhíd utca volt a klarissza földesasz- szonyok mészárlási jogán. Itt volt a mészárszék is, mely a húspiacra nyílt a nagyáruház előtti hűvös oldalon. A református nagytemplom fölépítése után az itt lakó egy­házfiról Eklézsia-kamra néven ismerték, később Iskola utca lett. A Besnyő utca az Árpád­kori Besnyő faluba vezetett, a múlt század végén fölvette a gróf Károlyi Gábor nevet. A A három esztendővel ezelőtt meghirdetett komplex gazda­ságpolitikai program — ami a dinamizálást és a növeke­dést serkentette volna — hat kiemelt célt hozott felszínre. Az azóta eltelt idő alatt e cé­lok egyikét sem sikerült meg­közelíteni, sőt gyakran azok­kal ellentétes tendenciák bon­takoztak ki. A népgazdaság külső és belső egyensúlyi vi­szonyai romlottak, az életszín­vonal nem nőtt, a honi gaz­daság stagnál, műszaki fejlő­désről nem beszélhetünk, a termelés szerkezete konzervá­lódott, a munkaerő-felhaszná­lás nem hatékony, az antiinf­lációs elképzelések kudacát pedig naponta tapasztaljuk. ceglédiek szíve vágya volt Kossuthot hazahívni Torinó- ból, és mert országgyűlési kö­vet csak akkor lehetett, ha valami ingatlannal bírt, a bő­kezű gróf megvett egy lakó­házat Kossuth nevére. Ez a ház ma is áll a rendőrség mö­gött. A kormányzó nem tért haza, az épület a polgármes­ter szolgálati lakása lett a föl­szabadulásig, amikor is az ut­ca az Alkotmány nevet kapta. A negyedik tizedi Erdő utca kivezetett a nagy páskomon telepített homokfogó erdőkre, az Alsó, Középső és Felső er­dőre. Ma Damjanich utca. A Selyem utcán jártak ki a vá­ros alatti Selyemrétre, a se­lyemgyapjas juhok legelőjére. Most Fürst Sándor utca. Az ötödik tizedi Városkút utca közepén volt a kerület kútja egy házhelynyi kis té­ren, ma Ságvári Endre néven ismeretes. Az ötödik tized alatt végző­dik az Öregváros az akiok kö­zötti úttal. Túlfelén a fortályos gazdák telelő óljai, istállói voltak az esztrengákkal, és a széles dűlőn szárazmalmok so­rakoztak, másként Déli útnak is mondjuk. Nyugati kiágazá­sa, már az óvároson kívül a Posta vagy Örkényi út. A Vá­rosház utcai lóváltó postaállo­másról kihajtó postakocsik ezen jártak Pestnek. Ma Ba­csó Béla utca. Hídvégi Lajos A hét végén Győzelmi eséllyel Az NB II-ben élen álló s bajnoki címre törő Ceglédi Közgép SE férfi tekecsapata szombaton délelőtt fél II-kor a Somoskőújfalu együttesét fogadja a Teleki utcai pályán. A vendégek jelenleg a harma­dikok, így a végső sorrend szempontjából nagyon fontos ez a találkozó. A tavasszal ma­gabiztosan, jó formában játszó ceglédiek esélyesek a győze­lemre, s ha nyernek, akkor szombati vetélytársukkal szemben tovább növelik elő­nyüket. A bajnoki találkozó után — 13 órától — folytatják a megyei fiú ifjúsági és ser­dülő egyéni bajnokságot. U. L. A komplex program tehát rózsaszínűnek bizonyult. A szóban forgó célok irreális gazdasági talajra épültek, s ezért mindahány nem volt több illúziónál. Az illúziót táplálta az, hogy az 1983—84- es időszak viszonylag jó ered­ményeinek hatására valamics­két javult az egyensúly. Csak­hogy ez nem járt együtt a sokat emlegetett szerkezetát­alakítással. Erre alapozni a gazdaság dinamizálását, egyet jelentett az eladósodással. És persze makacsul tartotta ma­gát az a régi tévhit, hogy • az ország a termelés átformálá­sát képes lesz gazdasági és társadalmi konfliktusok nél­kül is megvalósítani, miköz­ben erre még sehol sem akadt példa. Vagyis a realitásokhoz kell igazítani a következő eszten­dők gazdaságpolitikai prog­ramját, aminek két elenged­hetetlen eleme van: a külső és a belső egyensúlyi helyzet javítása, valamint a veszte­ségforrások csökkentése, a népgazdaság jövedelemterme­lő képességének növelése, a szerkezetátalakítás. A nemzet­közi mérleghiány ledolgozá­sának tervezett üteme: 1987- ben 930 millió, 1988-ban 500 millió, 1989-ben 250 millió dollár, és 1990-ben nullszaldó. Bár ez csak elképzelés, de fiaskója azzal a veszéllyel jár, hogy megszakadnak a külföldi támogatások, az ország elve­szítheti fizetőképességét, s hitelátütemezésekre kénysze­rül. Nagy kérdés, hogy vajon miért ez a feszített egyensúly­teremtési tempó, miért nem választjuk inkább a kényel­mesnek látszó adósságátüte­mezést. Éppen a fölgyülem­lett tapasztalatok miatt. Az el­múlt nyolc év során 54 or­szág próbálta ki, járható-e ez az út. Feladták fizetőképes­ségüket, s ennek nyomán drá­mai hatásokkal kényszerültek szembenézni. Nagymértékű, 12—15 százalékos munkanél­küliséggel, a hitelek és az im­port labilitásával, óriási inflá­cióval, piaci hiányokkal, ellá­tási zavarokkal, a fogyasztás 30—40 százalékos csökkenésé­vel, a belpolitikai helyzet megrendülésével és legfőkép­pen azzal, hogy a nemzetközi színtereken egy csöppet sem javult a pozíciójuk. Ha Magyarország csatlakoz­na az átütemezők táborához, évente 1.5 milliárd dollárral kevesebb külhoni hitelt kap­na, 5—6 százalékkal magasabb kamatlábakkal, ami elvisel­hetetlenül magas. Az import fele részének feladása 3—400 ezer munkahely megszünteté­sével járna, 40 százalékos inf­lációval stb. A magyar gazda­ság tehát kényszerpályára ke­rült. Az új program dr. Békési szavai szerint teljesíthető. En­nek egyik föltétele, hogy az állam befolyó jövedelmeinek jó részét az adósságok csök­kentésére kell hogy fordítsa. Szükségessé válik az alacsony hatékonyságú termelőegysé­gek támogatásának és a köz­kiadásoknak az apasztása. Ez­zel együtt napirenden van a belső egyensúly erősítése, a többlettel záró költségvetés ki­alakítása. Körülbelül 20 mil­liárd forintos hiányt kell le­tornászni. Persze, a belső restrikció (a kiadások csökkentése, korláto­zása) még nem elegendő a ki­bontakozáshoz. Vele párhuza­Az új program megvalósítá­sához a gazdaságirányítás va­lamennyi eszközét át kell ala­kítani. Az eszközök reformja (adó stb.) lényegében megkez­dődött. Az idén elindult folyamatok veszélyzónákat is tartalmaz­nak. Komoly gondok származ­hatnak például abból, ha a termelői ár csökkentéséről szó­ló elképzelések a gyakorlatban kisiklanak. Ha a cégek telje­sítményfedezet nélkül emelik áraikat, ami közvetlenül a fo­gyasztói árak növekedésében ölt testet. Naivitás lenne azt hinni — mondta a miniszter- helyettes —, hogy áprilisban a vállalatok minden további nélkül valóra válthatják ár­emelési szándékaikat. A kor­mányzat nem enged azoknak az erőknek sem, amelyek a veszteséges cégek megmenté­séért szállnak harcba. S az ország érdekei szerint mindent megtesz azért, hogy a fogyasz­tás ne nőjön. Egy arc: egészben semmit sem mond. Csak külön a ráncokkal mesél, vagy a hom­lok barázdáival, a vizes sze­mek pedig néznek valahová a semmibe. Nézik a távolban azokat az időket, amikor még büszke járású vasutasok voltunk, ru­hát kaptunk az államtól, és szállt a négyhuszonnégyes. Kis kannáinkat minden reg­gel beadtuk boltos Józsinak, estére, ha megjövünk a hiva­talból, töltse tele tejjel. Ami­kor huncutul ravaszkás mo­sollyal, amilyet csak egy bé­kebeli vasutas tudott a bolt­ban produkálni, hozzá is tet­tük: de legyen ám az a tej szép fehér, mint a patyolat. Majd peckes járással elindul­tunk a hivatal, a bakterház felé, szánkban ötéves tervünk vagy Munkásunk füstölgőit, s fitymálva legyintettünk az Másképp — Hatvanhárom forintot tetszik fizetni, és akkor a né­ninek semmit nem kell már csinálni ezzel a papírral. — Es sehová nem kell men­nem? — Sehová. Jó lesz így? Ír­hatom? — csilingel a pöttyös blúzos hölgy. — Ezt a két telefonszámot találtam, de hogy melyik az igazi, sajnos, fogalmam sincs — nyújtja be a telefonkönyvet a kis ablakon a karcsú asz- szonyság. — Valószínű, hogy a máso­dik szám a jó — mondja a postáskisasszony. — Akkor kérem, hívja már meg! — Nagyon szívesen. De még­is azt tanácsolnám, hogy innen a nyilvános telefonról ön pró­bálja tárcsázni a számot. Job­ban tetszik járni, mert nekem a hívásért 20 forintot kéne íel­Előadások A biokertészetril A Biokertészet a házikert­ben című ismeretterjesztő so­rozat első előadása február 15-én 17 órakor lesz a ceglédi Kossuth Művelődési Központ „B” épületében. Előadó: dr. Surányi Dezső. S' SííMáFHI A Kossuth Művelődési Köz­pont kamaratermében február 14-én 19 órakpr. Temesi Ferenc Por című darabja kerül bemu­tatásra a Korona Pódium ven­dégjátékával, 15-én, hétfő este 5 órakor a színházteremben Tolsztoj Anna Karenináját láthatják a nézők a Békéscsa­bai Jókai Színház előadásá­ban, míg 18-án, csütörtökön 17 óra 30-kor és 20 órakor Űton- útvégen címmel Nagybandó- kabaré lesz. éppen épülő, első emeletes házakra. Most körmünk alatt a nyolcvanas évek piszkolódnak, s csak szánkban régi a Mun­kás, az is folyton beleragad a repedésekbe. Most cserepes ajkakkal, dróthajjal kalapunk alatt vágunk még egy köpés fintort, szemünk megcsillan a kamerában. Kattog a masina, mint ahogy az évek mozdo­nyai elzakatolnak mellettünk. Mi már úgyis mindent látunk. Még vonatra se kell hozzá szállni. R. V. ORVOSI HÍR! Dr. Szűcs Mária bőrgyógyász szakorvos rendelési ideje és helye változatlanul Nagykőrös, Kodály Z. u. 1. Hétfő, péntek du. 5—6. szerda du. 6—7. IflSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlapi Fényképtársítás Csak egy tekintet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom