Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

VíLfiG PROLETÄRJfll, EGYESÜLJETEK* JU.C IZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ES I MEGYEI TEMESS LEPJE XXXII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Km: 2.20 fortnf 1988. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Folytatódnak a zárszámadások Mégis a rögösebb üt járhatóbb Tegnap újabb Pest megyei termelőszövetkezetekben érté­kelték a tavalyi év eredmé­nyeit. A fóti Vörösmarty Tsz zárszámadásán ott volt Gye­nes András, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke, Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára és dr. Polgár Mihály, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A kerepestarcsai Szilasmenti Tsz-ben Berecz Frigyes ipari minisztert és Lénárd Lászlót, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát köszöntötték a vendé­gek között. A galgamácsai Galgaparti összefogás Tsz közgyűlésén Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, és dr. Gyovai Pál, a Pest Me­gyei Teszöv titkára vett részt. A kiskunlacházi Petőfi Tsz- ben dr. Fekete Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese, Romhányi András, a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottságának titkára és dr. Csonka Tibor, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettese látogatott. A tápiószentmár- toni Aranyszarvas Tsz szám­adásán ott volt dr. Takács Jó­zsef, az MSZMP KB alosz­tályvezetője és dr. Dobi Fe­renc, a választókerület or­szággyűlési képviselője, a MED,ŐSZ főtitkára. A letkési Ipolyvölgve Tsz közgyűlésén pedig Vörös István, az MSZMP KB munkatársa vett részt. A jobbikat választották Mezőgazdasági termelésének legjobb eredményét érte el az elmúlt évben a fóti Vörös­marty Termelőszövetkezet, amelynek tegnap délelőtt tar­tott zárszámadó küldöttgyűlé­sén dr. Kovács Árpád, a szö­vetkezet elnöke számolt be ta­valyi munkájukról. Mint hang­súlyozta, az ágazat eredmé­nye azért is figyelemre mél­tó, mert az elmúlt év kedve­zőtlen időjárása, illetve a megváltozott gazdasági körül­mények közepette érték el azt a javulást, amely nagymérték­ben járult hozzá a fótiak 55 millióra tervezett nyereségé­vel szemben elért 115 millió forintos eredményéhez. Ehhez természetesen a töb­bi ágazatban is, így az állat- tenyésztésben. az ipari és az élelmiszeripari tevékenység területén is többet kellett ten­ni a megelőző időszakhoz ké­pest. Törekvéseik ugyan ösz- szességében pozitív változást hoztak a szövetkezet életében, de a kívánt mértékű javulást még nem érték el. Terveikről a szövetkezet el­nöke elmondta, hogy tovább szeretnék erősíteni, fejleszteni ipari tevékenységüket, illetve nagy figyelmet fordítanak ar­ra. hogy a közelmúltban lét­rehozott élelmiszeripari ága­zatban megoldják a technoló­giai, szervezési és munkafe­gyelemmel kapcsolatos prob­lémákat. A zárszámadó küldöttgyű­lésen felszólalt Gyenes And­rás, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke. Hangsúlyozta, hogy az az út, amelyen az elmúlt években a szövetkezet járt, megegyezik az MSZMP KB júliusi állás- foglalásának és a kormány munkaprogramjának célki­tűzéseivel. A Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke dr. Ko­vács Árpád gondolatát. idéz­ve elmondta: a szövetkezet előtt álló két lehetőség közül — várni, reménykedni abban, hogy gondjaink majd csak megoldódnak maguktól, vagy hogy nem kímélve erejüket keressék az előrevivő megol­dásokat — a fótiak ez utób­bi, nehezebb, de célravezetőbb megoldást választották. Azt, A fóti Vörösmarty Tsz küldöttgyűlés elnöksége. Képünkön (balról jobbra): Balogh Vilma elnökhelyettes, dr. Kovács Ár­pád, Gyenes András és Nagy Sándorné (Vimola Károly felvételei) amely tiszteletet parancsoló eredményekhez vezette az el­múlt évben a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetet. Segített a piackutatás Egy kiemelkedő sikereket hozó esztendőt zárt tavaly a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet. A mint­egy 4 ezer 100 hektáros szán­tóterület több mint egyhar- madán termesztett gyógynö­vényeiről híres nagyüzem ár­bevétele ezúttal is meghalad­ta az 1 milliárd 200 millió fo­rintot, s ebből a mérleg sze­rinti eredmény mintegy 60 millió forint — hangzott el a tegnapi küldöttgyűlésen. Dr. Porgányi Gyula téeszelnök ezért nem fukarkodott a di­csérettel, amikor a különböző ágazatok tevékenységét érté­kelte. Különösen szembetűnő, hogy a téesz milyen nagy fi­gyelmet fordít a piackutatás­ra és az értékesítési informá­ció hasznosítására. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincse­nek gondjaik. Üj aroma üze­mük kapacitását például mindössze 50-60 százalékban tudták csak hasznosítani, ezért az idén nagy erőfeszíté­seket tesznek újabb megren­delők megszerzésére. A termelőszövetkezet tevé­kenységének sokoldalúságára jellemző, hogy az alaptevé­kenységen kívül ipari, építő­ipari és beruházási, valamint kereskfdelmi feladatokat is felvállalnak. Ezt a több lábon állást dicsérte a küldöttgyűlé­sen részt vevő Berecz Frigyes ipari miniszter is, aki részle­tesen értékelte a népgazdaság tavalyi és eddigi idei eredmé­nyeit. Kiemelte: az elmúlt esztendő nagy jelentőségét az adja, hogy sikerült kidolgoz­ni és elfogadni egy olyan programot, amelynek megva­lósítása esetén a hazai gazda­ság elindulhat egy gyorsabb fejlődési pályán. Ezért 1988- ban nélkülözhetetlen az ' ösz- szehangolt cselekvés. Érvénye­síteni keil a munkamegosztás elvét a politikai vezetés, a kormány, a társadalom, ezen belül a gazdaság, tehát a ter­melő ágazatok között. A fel­adatok végrehajtásához ösz- széhangolt célokkal rendelke­zünk, s a kormány azon fá.- radozik, hogy a teljesítéshez megfelelő gazdálkodói erőtér alakuljon ki. s ennek egyik fontos eleme az eredményes termelés ösztönzése, a műszaj ki fejlődés feltételének bizto­sítása. Nagy szükség van a gazdálkodói magatartás vál­tozására — hívta fel a fi­gyelmet a miniszter —, mert középpontba kell kerülnie a piacnak. A hazai ipar legnagyobb erőpróbája, hogy az elkövet­kező 15-20 évben le kell dol­goznia azt a jelentős műsza­ki és technikai lemaradást, amely a világ élvonalától még jelenleg elválasztja. Ehhez mozgósítani kell minden ren­delkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrást. Berecz Frigyes befejezésül a termelőszövetkezet tevékeny­ségét értékelte néhány mon­datban. A kollektíva legna­gyobb erényeként a rugal­masságot, a piaci igényekhez való alkalmazkodást, a tarta­lékok feltárását emelte ki. Kiegészítő tevékenységek — Az egy évvel ezelőtt tar­tott zárszámadási és tervtár­gyaló küldöttgyűlésünkön igen borúlátóak voltunk az 1987- es gazdasági tervvel, illetve annak túlteljesíthetőségével kapcsolatban — kezdte beszá­molóját a Galga-parti össze­fogás Mgtsz elnöke, Galbos Gábor. — Nem csoda, hiszen (Folytatás a 3. oldalon.) Magyarországi németek Kongresszusra készülnek Kongresszusra készülnek a magyarországi nématek is, akárcsak a délszlávok, szlo­vákok, románok. Miként e nemzetiségi szövetség orszá­gos választmányának pénte­ken, a Medosz székházában tartott ülésén elmondták: ez év végére tervezett VII. kong­resszusukon megvitatják szer­vezetük ötévi tevékenységét é,s további terveit. Legmagasabb fórumuk előkészítéséről, s a német nemzetiség helyzetéről, igényeiről szólva Hambuch Géza főtitkár azt hangsúlyoz­ta: szükséges, hogy további eredményeket érjenek el anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásában. Jatwhézaa »Csak példaként: egy XOffneZ U& ^ konzílium óradíja OX adóbevallásban nem éri el egy szak­munkás órabérét, S aki végképp eltökéli, hogy nem fo­gad el semmit, azt környezete .idiótának vagy hazug­nak tartja, a betegnek pedig megsemmisül a bizalma: mit tud ez, ha még elfogadni sem meri?”, (3. OLDAL) fk kfFft vsík „Csak azzal kapcsolatban 1 át— , ■ *7 szottak foghíjasnak az ismeretei, közleménye hogy minclRéít'-szövetkezetben mű­ködik egy-egy bizottság, amely a selejtes termékek el­adását intézi. S érdekes módónja sejejti?? kisgépeket és bútorgarnitúrákat a két szfnj^íkezét vezetői h^jltmdók voltak saját maguknak megvásárolni.’’ (4. OLDAL) Pokol k^üHíS a „budapesti erődben úgynevezett »Attila-vonal« mögött a fasiszták több mint kétszáz el­lenállási csomópontot hoztak létre, amelyek egy-két la­kónegyedet, egy-egy gyárat, üzemet vagy vasútállomást foglaltak magukban. A csomópontok tűzrendszerébe bekapcsolták a gyalogsági nehézfegyvereket, a külön­böző űrméretű lövegeket, a páncéltörő és légvédelmi tüzérséget.”, (3. OLDAL) Váci Utánpótlás- ”Az eredményesebb mun- , ~ ka érdekében uj alapokra UptÚS helyezik az utánpótlás­képzést, ennek jegyében a Váci Izzó MTE és a Sztáron Sándor Gimnázium 1988 szeptemberétől labdarúgóosz­tályt indít. Üjs’zerű utánpótlás-nevelést vezetnek be, kollégiumi elhelyezéssel.”, (11. OLDAL) Megtámadták £ Äj£kÄa,'TkS a taxisofőrt egy guberáló megtalálta, így azok visszakerültek a tulajdonoshoz. Más alkalommal egy, papírgyári autóbusz-megállónál várakozó utast ütöttek le és rabolták el 5600 forintját, sőt még bőr­dzsekijét is elvették.” (12. OLDAL) A Külügyminiszteri szóvivők első értekezlete Válaszoltak a tudósítóknak A szovjet csapatok Afga­nisztánból történő kivonásával és a dél-koreai utasszállító gép szerencsétlenségével fog­lalkozott a külügyminiszté­rium két szóvivője első ízben megtartott értekezletén pén­teken, a minisztérium Duna- parti épületében. A szóvivőket, Komoróczki Istvánt és Tóth Tibort Gulyás András, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője mutatta be a hazai és a kül­földi tudósítóknak. Gulyás András a többi között elmond­ta: a szóvivői intézmény beve­zetésével — összhangban a kormányzati munka megújítá­sával — gyorsabban és haté­konyabban kívánják kielégíte­ni az érdeklődést, amely a A HNF-elnökség ülése Döntés helyi szavazással Az elöljáróságok tevékeny­ségének tapasztalatait, illetve munkájuk népfrontmozgalmi támogátását vitatta meg a Hazafias Népfront országos elnöksége Kállai Gyula elnök­letével pénteken a HNF szék­házában. Molnár Béla, a HNF orszá­gos titkára hangsúlyozta: az elöljáróságoknak, mint nép- képviseleti, önkormányzati testületeknek a működése, szervesen illeszkedik a társa­dalom egészét átfogó reform- folyamatba. A továbbiakban kifejtette: a mostani helyzetkép kedve­zőnek mondható. Az egyes elöljáróságok tevékenysége kö­zött azonban jelentős eltéré­sek mutatkoznak. Az elöljá­róságok többsége hozzáértően dolgozik, aggodalomra ad okot azonban, hogy nem ren­delkeznek megfelelő gazdasá­gi alapokkal. Anyagi forrá­saik megteremtése érdekében célszerű lenne például a ta­nácsi költségvetésből elkülö­níteni számukra egy megha­tározott összeget. Érdemi mű­ködésük kulcskérdése, hogy a kis települések komplex fej­lesztésének ügye — a pénz­hiányra hivatkozással — ne kerüljön le a kormányzat na­pirendjéről. A társközségek különválá- si törekvéseivel kapcsolatos népfront-állásfoglalásról szól­va a HNF országos titkára hangsúlyozta: ebben a kérdés­ben értő, nyugodt, tapintatos vizsgálódásra van szükség. A közös tanácsi rendszer indo­koltsága alapvetően nem vi­tatható, ugyanakkor — ha a lakosság úgy kívánja — nem szabad gátat szabni a közös igazgatás felbontásának. A végleges döntést helyi szava­zással kell meghozni. A Hazafias Népfront orszá­gos elnöksége tudomásul vet­te a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, illetve az Or­szágos Széchenyi Társaságnak a megalakulását. Az előbbi­nek a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az utóbbinak pedig a Hazafias Népfront or­szágos titkársága látja el majd a törvényességi felügyeletét. külügyminisztérium tevékeny­sége, a magyar külpolitika iránt megnyilvánul. A szóvi­vői értekezleteket az aktuali­tásnak megfelelően, szükség szerint fogják összehívni. Ko­moróczki István elsősorban a bilaterális kapcsolatok téma­körével, a külügyminiszter te­vékenységével, Tóth Tibor pe­dig a leszereléssel összefüggő kérdésekkel foglalkozik majd. Ezután Komoróczki István bevezető nyilatkozatot tett. Mint mondta: a Bagdad— Szöul útvonalon közlekedő, a múlt év november végén le­zuhant dél-koreai utasszállító gép szerencsétlenségével kap­csolatosan a nemzetközi sajtó­ban olyan hírek jelentek meg, hogy az állítólagos merénylet gyanúsítottjai előzőleg Ma­gyarországon jártak. Az illetékes magyar szervek az ügyben beható vizsgálatot folytattak. Ennek során meg­állapították, hogy a terrorcse­lekménnyel gyanúsított sze­mélyek az esetet megelőzően, európai útjuk során valóban érintették Magyarországot is. Tekintve, hogy a szóban forgó személyek 'be- és kiutazása érvényes útiokmánybkkal, sza­bályos körülmények között történt, a Magyarországon töl­tött idő alatt nem sértették meg a külföldiek itt-tartózko- dására vonatkozó jogszabályo­kat, s személyükre vonatko­zóan semminemű előzetes fi­Szemlét tartott a miniszter Az albertirsai állomáson XJrbán Lajos közlekedési miniszter pénteken szemlét tartott Albertirsa vasútállomá­son, ahol a közelmúltban fe­jeződtek be a rekonstrukciós munkálatok. A miniszternek Csárádi János, a budapesti vasútigazgatóság vezetője adott tájékoztatást az átépítés menetéről, majd Urbán La­jos megtekintette az állo­mást és az új berendezéseket. A szemlén részt vett Lipták István, a nagyközség tanács­elnöke, valamint Krekács László, a körzet országgyűlé­si képviselője, aki korábban parlamenti interpellációban sürgette az állomáson folyó munkák felgyorsítását, a ké­nyelmesebb és biztonságos közlekedési feltételek megte­remtését. Albertirsa felújítása 1985- ben kezdődött meg, a Buda­pest—Szajol közötti vasútvo­nal korszerűsítési munkáinak sorában. A vágányok mellett magas peronokat építettek, megkönnyítve ezzel a fel- és leszállást, a peronok fölé pe­dig tetőt húztak, hogy az uta­sok az időjárás viszontagsá­gaitól védetten várakozhassa­nak a vonatokra. Felújították az 1903-ban készült állomás- épületet, megőrizve annak eredeti építészeti formáit, ér­tékeit. Korszerű, Dominó 70- es biztosítóberendezést he­lyeztek üzembe, amely az ed­diginél biztonságosabbá teszi a vasúti forgalmat, s ugyan­akkor növeli az állomás átbo­csátó képességét. Átépítették, korszerűsítették az állomás vágányhálózatát, és aluljárót építettek a peronok jobb, biz­tonságosabb megközelítése ér­dekében. (Korábban az uta­sok a vágányokon át közle­kedtek igen balesetveszélyes körülmények között.) Az állo­más teljes átépítése 380 mil­lió forintba került. Az állomás korszerűsítését elsősorban az tette szükséges­sé, hogy az ország egyik leg­forgalmasabb vasútvonalán helyezkedik el Albertirsa, igen jelentős az átmenő forgalom, ráadásul naponta 10-12 ezren ingáznak innen Budapestre, illetve Ceglédre. gyelmeztetés nem érkezett, il­letékes szerveink velük kap­csolatban is a nemzetközi utasforgalomra vonatkozó szo­kásos szabályok szerint jártak el. A magyar hatóságok az ügyet ezzel lezártnak tekintik — mondta —, majd a szóban forgó esettől függetlenül ki­jelentette: indíttatásra való tekintet nélkül elítélünk min­denféle terrorcselekményt, és készek vagyunk az együttmű­ködésre a nemzetközi terroriz­mus visszaszorítása érdekében, Komoróczki István a továb­biakban Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának február 8-i bejelentésével, a szovjet csapatok Afganisztánból tör­ténő kivonásának hazai fogad­tatásával foglalkozott. Ki­emelte: a Külügyminiszté­rium. üdvözli ezt a kiemelke­dő fontosságú bejelentést, amelynek révén létrejöttek az afganisztáni probléma politi­kai rendezésének közvetlen feltételei. Rámutatott: úgy vél­jük, az átfogó politikai rende­zés további nélkülözhetetlen előfeltétele az is, hogy a csa­patkivonásokkal egyidejűleg megszűnjön mindenfajta kül­ső beavatkozás Afganisztán belügyeibe. Szükséges az is, hogy az Afganisztáni Köztár­saság által meghirdetett nem­zeti megbékélési politikával összhangban valamennyi szá­mottevő politikai erő részvé­telével koalíciós kormány ala­kuljon. Ezáltal létrejönnének annak szilárd garanciái, hogy Afganisztán önálló, el nem kötelezett, valamennyi szom­szédos országgal jó viszonyt fenntartó, békeszerető állam­má váljék, és az országban a békés építőmunka feltételei biztosítva legyenek. Ehhez el­engedhetetlenül szükséges, hogy az Egyesült Államok, továbbá az Afganisztánnal ha­táros országok beszüntessék a kabuli kormánnyal szem­benálló erők fegyveres, anya­gi támogatását, aktívan segít­sék a belső megbékélést, a sokmilliónyi menekült haza­térését. A Magyar Népköztársaság békeszerető külpolitikájával összhangban támogatja vala­mennyi regionális válság bé­kés eszközökkel történő ren­dezését. A továbbiakban a szóvivők a hazai és a nemzetközi sajtó jelen lévő képviselőinek kér­déseire válaszoltak. Több kül­földi tudósító a magyar—ro” mán viszonyról érdeklődött. Ezzel kapcsolatban Komo- róczfei István emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban e témával összefüggésben, fele­lős magyar politikai személyi­ségektől mértékadó nyilatko­zatok jelentek meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom