Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
2 JMEGrEi] 1988. FEBRUÁR 13., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Kirajzolódnak a rendezések körvonalai Diplomáciai tevékenység Shultz moszkvai látogatása előtt Elutasítják Washington gázai és ciszjordániai elképzeléseit Voroncov missziója közelebb hozta az afganisztáni kibontakozást Általános PILLANATKÉP Margaret Thatcher brüsszeli látogatása előtt Veszélyes nukleáris politika A helyzet most külügyminiszteri szinten fordított módon ismétlődik meg. Annak idején a washingtoni csúcstalálkozóra utazó Mihail Gorbacsov, Reagan elnökkel való találkozója előtt megbeszélést folytatott Margaret Thatcher angol kormányfővel. Most ismét angol—szovjet eszmecsere előzi meg Shultz külügyminiszter moszkvai utazását. Vasárnaptól kezdve a szovjet főváros vendége lesz Hovoe, a brit diplomácia vezetője, s nemcsak Sevardnadze külügyminiszterrel tárgyal, hanem fogadja Mihail Gorbacsov is. Bizonyos, hogy e találkozókon széleskörűen áttekintik a nemzetközi politika homlokterében levő kérdéseket, így a leszerelés további szükséges lépéseit, az Izrael által megszállt arab területeken kialakult tűrhetetlen állapotokat és az afganisztáni békés rendezés problémáit. Ugyanezek a kérdések minden bizonnyal felvetődnek Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásain is. De ez a megbeszélés elsősorban azt célozza, hogy előkészítsék Ronald Reagan idén nyárra tervezett moszkvai látogatását és megvizsgálják, hogyan lehetne felgyorsítani a.hadászati támadó- fegyverek 50 százalékos csökkentésére jelenleg zajló genfi szakértői megbeszéléseket. Shultz és Sevardnadze először ül majd le a tárgyalóasztalhoz a tavaly decemberben megkötött rakétaegyezmény óta. A megállapodás eredményeként érezhetően javult a légkör, s kedvező helyzetben láthat hozzá a két külügyminiszter Ronald Reagan moszkvai tárgyalásainak előkészítéséhez. A tavaly aláírt szerződés ratifikáiási eljárása mindkét világhatalom törvényhozásában jó előjelek közepette kezdődött meg. Szükség volna azonban egy olyan kezdeményezésre, amely közelebb hozná a még ellentétes nézeteket a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentésében. A MEGMARADÓ RAKÉTÁK ÜGYE Sok hírmagyarázó vélekedik úgy, hogy Reagan utazásának nyári dátumáig már nem lehet •kidolgozni a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről intézkedő szerződés szövegét. Szovjet részről szóvivői szinten is foglalkoztak ezzel, s közölték: véleményük szerint ez nem lehet akadálya az elnöki utazásnak. Hiszen a washingtoni megegyezés, szerint a csúcstalálkozókat a jövőben intézményesítik, hogy tovább lehessen haladni a leszerelés útján. S ha nem is a szerződés aláírására kerül esetleg sor Moszkvában, de a találkozó jó alkalmat ad olyan legmagasabb szintű döntések hozatalára, amelyekkel el lehet hárítani az akadályokat e megegyezés útjából. Ilyen lehetne például egy olyan közös nyilatkozat, hogy mindkét fél meghatározott ideig megtartja a rakétaelhárító rakétarendszerek kiépítésének tilalmáról szóló, úgynevezett ABM-szerződést. Ez annyit jelentene, hogy Reagan elnök „űrháborús” elképzelései — amelyeket hivatalosan Washingtonban űrvédelmieknek neveznek — korlátok közé szorulnának, s nem eredményeznék azt, hogy a fegyverkezési verseny kiterjedjen a kozmoszba is A csúcstalálkozót előkészítő külügyminiszteri tanácskozásokon, amelyeknek a jövő vasárnap kezdődő az egyike lesz, ki lehetne dolgozni azokat az előírásokat, amelyek kutatási szinten tartják a jelenleg már a megvalósítás szakaszában levő amerikai programot. Egy másik probléma, amely Moszkvában a tanácskozásokon bizonyosan felvetődik, az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták ügye. Ezek megsemmisítését a tavalyi washingtoni szerződés nem írja elő,' hiszen az csak az 500— 5500 kilométer hatótávolságú rakéta-nukleáris eszközökre vonatkozik. A Varsói Szerződés részéről elhangzott olyan javaslat, hogy addig is, amíg ezek leszerelésére nem kezdődnek tárgyalások, fagyasz- szák be ezeket jelenlegi mennyiségükben és minőségükben, azaz ne hajtsanak végre semmiféle korszerűsítést. Ezt az indítványt Washington és több más NATO-állam elutasította. Sőt éppen ezekben a napokban került az észak-atlanti szervezet illetékesei elé egy olyan javaslat, amely azért kívánja modernizálni az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakétafegyvereket, mivel e határ felett ezeket az eszközöket meg kell semmisíteni. Ebben a kérdésben Bonn álláspontja némileg eltérő többi NATO partnerétől. Abban az esetben — vallja Bonn —, ha a Varsói Szerződés hajlandó a hagyományos fegyverzet csökkentésére — amelyben az NSZK szerint túlsúlya van —, akkor napirendre kell tűzni az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták leszerelésének ügyét is. Ismert, hogy a szocialista védelmi közösség országai több ízben tettek javaslatot a hagyományos fegyverzet ügyében. A most következő1 szóvjet--ahgol, illetve szovjet—artierikai tárgyalásokon nyilván ezek a problémák felvetődnek. AZ „ÜJ” TERV: A RÉGI VÁLTOZATA Murphy államtitkár, rutinos amerikai közvetítő diplomata, a héten a helyszínen igyekezett híveket toborozni Washington újnak reklámozott béketervéhez, amely állítólag több szakaszban teremtené meg a rendet, nyugalmat és biztonságot a Közel-Keleten. A washingtoni elképzelések szerint április közepén pontosan meg nem határozott „nemzetközi égisz” alatt, közvetlen tárgyalások kezdődnének Izrael, valamint egy jordán— palesztin küldöttség között a megszállt területekre vonatkozó „átmeneti megállapodásról.” Ezen a tanácskozáson olyan szerződést kötnének, amelynek alapján 1988 decembere és 1989 februárja között helyi választásokat tartanának Gázában és Ciszjordániában. A lakosok — a terv szerint — a három évig működő helyi önkormányzat tisztségviselőire voksolnának. Ettől az „átmeneti megállapodástól” függetlenül, idén decemberben tárgyalások kezdődnének a megszállt területek végleges jövőjének rendezéséről. Hogy mindez megvalósuljon, ez Murphy eszmecseréi nyomán annak előfeltétele, hogy Izrael és Jordánia még márciusban „elvi nyilatkozatot” tegyen arról, hogy elfogadja az amerikai elgondolásokat. Hogyan fogadták ezt a tervezetet? Murphy bárhol is járt, mindenhol elutasítással találkozott. Mubarak egyiptomi elnök gúnyos megjegyzést tett az amerikai kezdeményezésre, miután találkozott a washingtoni különmegbízottal. Kijelentette: Reagan tulajdonképpen 1982-es, akkor kudarcot vallott tervezetét ismétli meg új formában. A palesztinoknak akkor ígért korlátozott önkormányzat már akkor elfogadhatatlan volt, s ma még inkább annak értékelhető. Husszein jordán király is hasonlóképpen nyilatkozott A PFSZ tuniszi szóvivője is élesen bírálta az amerikai tervezetet. Az amerikaiak nem vették tudomásul — mondotta —, ami gázában és. Ciszjordániában történik. Rámutatott, hogy a felkelés mindaddig folytatódik, amíg a palesztinok el nem érik az önrendelkezést és a független államot. Erről beszélt Jasszer Arafat is, aki Stern című nyugatnémet magazinnak nyilatkozva figyelemreméltó béketervet ismertetett. Felvetette, hogy ha a független palesztin állam létrejötte miatt egyes izraeli kormányzati körök aggódnának saját államuk biztonsága miatt, elképzelhető volna, hogy a közös határt ENSZ-csapatok őrizzék, mindaddig, amíg az izraeli vezetők ezt szükségesnek látják. Jellemző, hogy nemcsak az arab vezetők, hanem izraeli kormánykörök is elutasították az amerikai tervezetet. A helyzet nem változik a megszállt területeken, s Izrael katonasága újra meg újra fegyverét használja a tüntetők ellen. Legutóbb az új lövöldözés következtében ismét meghalt egy fiatalember, s ezzel immár 54- re emelkedett a megölt palesztinok száma. Washington Murphy missziójának kudarca láttán, most a diplomáciájának vezetőjét küldi a helyszínre. Shultz moszkvai tárgyalásai után érkezik a Közel-Keletre. Aligha valószínű azonban, hogy sikeresebb lesz az amerikai terv elfogadtatásában, mint államtitkára. MOST PAKISZTÁNON VAN A SOR Az afganisztáni békés rendezés fólyamata rendkívül felgyorsult, miután Diego Cor- dovez ENSZ-fő titkárhelyettes előrehaladást ért el ingázásai során. Eredményes misszióját elősegítette az a hétfői Gorba- csov-bejelentés, hogy a szovjet csapatok — amelyek több mint nyolc éve az afganisztáni kormány kérésére érkeztek az országba — május 15-től megkezdik kivonulásukat * A hírmagyarázók szerint immár úgy látszik, hogy a következő genfi forduló, amely az ENSZ főtitkárhelyettese közvetítésével zajlik az afgán és a pakisztáni delegációk között, a rendezést eredményező szerződések aláírásával ér majd véget, március közepére. Most azonban a jelek szerint egyes iszlámábádi körök, amelyeknek érdeke az afganisztáni belháború folytatása, szeretnék arra rábírni a kormányt, hogy ne írja alá a szerződéseket. Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes a térségben járt az elmúlt napokban, a meglátogatott országokban a békés rendezés útját egyengette tárgyalásain. Nyomatékosan kijelentette Iszlámábádban is, hogy a Szovjetunió nem avatkozik be az afgán > belügyekbe, s a szerződéseket tiszteletben tartja. De figyelmeztetett is: azoknak, akik nem írják alá az egyezményt, vállalniuk kell a felelősséget azért, hogy elsza- lasztották a lehetőséget a megbékélés biztosítására. Bizonyos: a realitások, amelyek a kialakult helyzethez vezettek, a szerződések megkötését követelik meg ... Stockholm Leszerelési parlament Háromnapos országos lesze- reilési parlament kezdett tanácskozást pénteken Stockholmban. Mintegy 360 politikai, társadalmi, ifjúsági, vallási és helyi békeszervezet képviseletében az ötszáz küldött megvitatja a leszerelés és a békeharc fő kérdéseit. Hitel feltételekkel Egyelőre nem kap Lengyel- ország az Egyesült Államoktól kereskedelmi hiteleket amerikai importjának finanszírozásához. Mint az amerikai—'lengyel gazdasági vegyes bizottság nyolcévi szünet után megtartott e heti washingtoni ülésén az Egyesült Államok közölté: kereskedelemfinanszírozó hiteleket csak abban az esetben nyújt Lengyelországnak, ha úgymond további javulást lát az ország gazdasági helyzetében. Az Egyesült Államok haditengerészeti erőinek két hajója pénteken megsértette a szovjet tengeri határokat. Erről a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma nyilatkozatot adott ki. A TASZSZ szovjet hírügynökség által ismertetett nyilatkozat szövege a következő: Február 12-én — moszkvai idő szerint — 10.45 órakor az Egyesült Államok haditengerészeti erőinek két hajója, a Yorktown cirkáló és a Caron torpedóromboló, a Fekete-tengeren, a Krím-félsziget térségében haladva megsértette a Szovjetunió államhatárát, hét kilométerre behatolva szovjet területi vizekre. A szovjet határvédelem hajóinak figyelmeztető, jelzéseire nem reagálták, veszélyes manővereket Hajtottak végre szovjet területi vizeken. ★ A Pentagon közlése szerint két szovjet hadihajó összeütközött az amerikai hadihajókkal. Az összeütközés csak az egyik amerikai hajóban okozott kisebb károkat, személyi sérülés nem történt. Amerikai részről hivatalos tiltakozást helyeztek kilátásba. Nagyszabású hadgyakorlatot tart Nagy-Britannia a Falkland (Malvin)-szigeteken március 7—31. között — jelentette be csütörtökön Londonban a brit hadügyi államtitkár. Ian Stewart a brit parlament alsóházában közölte: a Fire Focus fedőnevű manőverek célja, hogy gyakorolják, vészhelyzetben milyen gyorsan képesek megerősíteni a brit fennhatóság alatt álló szigetek védelmét. A hadgyakorlatban Phantom típusú vadászgépeket vetnek be és nagyszámú katonát szállítanak repülőgépeken az Atlantióceán déli térségébe. Az argentin kormány nyilatkozatban ítélte el a hadgyakorlat megtartását. Az okmányban hangsúlyozták, hogy a Falkland (Malvin)-szigetek kérdését, valamint Buenos- Aires és London viszonyát békés eszközökkel és nem katonai erőfitogtatással kellene rendezni. A hadgyakorlat csak Neil Kinnock, a Brit Munkáspár i vezére, a The Times pénteki számában közzétett írásában figyelmezteti a hazai és a nemzetközi közvéleményt: Margaret Thatcher kormányfő azért látogat a jövő szerdán a NATO brüsszeli főhadiszállására, hogy előkészítse a NATO március elején összeülő rendkívüli csúcs- értekezletét az INF-megálla- podást ellensúlyozó nukleáris korszerűsítés terveinek elfogadására. Az ellenzéki politikus szerint a szovjet—amerikai rakétamegállapodás aláírása után a brit kormány vált mindazoknak az élharcosává, akik az INF-egyezmény ellen- súlyozására a nyugat-európai nukleáris erők korszerűsítésére törekednek. A brit kormány mereven ellenez bármilyen megállapodást a har- cászati-hadszíntéri nukleáris A két amerikai hajó, a Caron nevű romboló és Yorktown nevű rakétacirkáló belül tartózkodott a Szovjetunió által területi vizeknek minősített 12 tengeri mérföldes övezeten, az amerikai közlés szerint is csupán 9—11 mérföldre volt a szovjet partoktól. A Pentagon azt hangoztatta, hogy a nemzetközi tengeri jog ezt lehetővé teszi, mert a hadihajók csupán „rossz szándék nélkül haladtak át” a szovjet vizeken. A Pentagon rendszeresen a Fekete-tenger vizeire küldi hadihajóit, korábbi kijelentése szerint azért, hogy éreztesse katonai jelenlétét a tengeren. Washingtonban figyelemre méltónak tartják, hogy az incidens két nagyfontosságú szovjet—amerikai tárgyalás küszöbén történt: a külügyminiszterek moszkvai találkozója, illetve a hadügyminiszterek első megbeszélése előtt. Korábban többször is előfordult, hogy nagyfontosságú szovjet—amerikai tanácskozások előtt kisebb jelentőségű, ám a légkört rontó katonai , incidensekre került sor. fokozza a feszültséget a térségben akkor, amikor mások a két ország között kirobbant viszály megoldásán fáradoznak. Enyhébben ítélik meg a jövőben a jogellenesen külföldön maradó bolgár állampolgárok ügyeit, visszaállítják a kettős állampolgárság lehetőségét és megkönnyítik a külföldi utazásokat — ez a lényegük azoknak a törvény- módosító javaslatoknak, amelyeket a Bolgár Nemzetgyűlés Külügyi Bizottsága dolgozott ki együtt a törvényhozási, valamint a társadalmi érdekek és az állampolgári jogok védelmére alakult parlamenti bizottságok vezetőségével. A jövőben — a megfelelő törvény módosítása után — a bolgár állampolgárok ötéves érvényességgel kapnak majd útlevelet, amelyet maguknál tartanak. Űtlevélkérelmet a hatóságok valutám okokra hivatkozva nem utasíthatnak vissza, ami feltételezi a kiutazók új valutaellátási rendszerének kidolgozását. Az emberi és állampolgári jogoknak ez a bővülése maga után vonja az alkotmány módosítását is. amelynek előkészületei egyébként már folyamatban vannak — hangzott el a Bolgár Nemzetgyűlés fegyverek eltávolításáról és amellett kardoskodik, hogy a NATO tartsa fenn a nukleáris fegyverek elsőként való bevetésén alapuló stratégiáját. Hamis érvelés Mindezek alapján Kinnock arra a következtetésre jut, hogy a Thatcher-kormány a kelet—nyugati nukleáris fegyverzetcsökkentési folyamat legfőbb fékezője, és politikája az atomfegyverkezési verseny kiújulásával fenyegeti Európát. Kinnock hamisnak minősíti a brit kormánynak azt az érvelését, hogy Európában — a nukleáris fegyverzet további csökkentése helyett — a há-^ gyományos fegyveres erők ki- egyenlítésének kell elsőbbséget adni. Megállapítja, hogy az utóbbi nem akadálya az előbbinek, ugyanis a Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről készek a megállapodásra a hagyományos fegyveres erők átfogó és kiegyenlített csökkentéséről is. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter jövő hétfőn esedékes moszkvai látogatása küszöbén Viktor Karpov és Gen- nagyij Geraszimov a The Guardiannak adott nyilatkozatában figyelmeztette pénteken a Thatcher-kormányt nukleáris politikájának veszélyes nemzetközi kihatásaira. Geraszimov nyilatkozata A The Guardian moszkvai tudósítója szerint Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési főosztályának vezetője és Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő a lapnak adott nyilatkozatában közölte: a szovjet kormány számol ugyan Thatcher asszonynak ázzál az eltökéltségével, hogy amerikai Trident tengeralattjáró-rakétarendszerrel kívánja fenntartani és korszerűsíteni Nagy-Britannia nukleáris elrettentő erejét, de a leghatározottabban ellenzi, hogy a Trident-program révén többszörösére növelje nukleáris ütőerejét, mialatt a Szovjetunió és az Egyesült Államok saját hadászati nukleáris fegyvertárának 50 százalékos csökkentéséről tárgyal. Karpov hangsúlyozta, hogy amikor megegyezésre jutnak a szovjet és az amerikai nukleáris arzenál felének felszámolásáról, akkor a brit nukleáris erőket is számításba kell majd venni. Addig is — fűzte hozzá Karpov — üdvözölnénk Nagy-Britannia részéről egy olyan gesztust, hogy nem növeli nukleáris robbanótölteteinek számát, avagy korlátozza a rendszerbe állítandó Trident-rakéták számát. Külügyi Bizottságának ülésén, amelyről bő terjedelemben számolnak be a pénteki szófiai lapok. Bejelentették azt is: közéleti személyiségek kezdeményezték egy, az emberi jogokkal foglalkozó önálló és független társadalmi bizottság létrehozását, ez garancia lehetne a személyiség bővülő demokratikus jogainak és lehetőségeinek tiszteletben tartására. SZFINXOMLÁS Nagy kő esett le a héten az egyiptomi piramisokat őrző emberfejü, oroszlántestű szfinx válláról. Szakemberek szerint az 1,3 méter hosszú, fél köbméternyi kőtömb leválását a heves esőzés és a nagy szél okozta. Az AI Ahram című félhivatalos egyiptomi lap pénteken hírül adta, hogy a* jobb váll sérülése után veszélyben forog a 4600 éves óriási szobor bal válla is. A szfinxen nemrég végeztek egy részleges restaurálást, amelyet az egész környék rendezése miatt félbeszakítottak. Egyiptomi szakemberek úgy vélik, hogy a híres ókori szobor pusztulását az erózió és a talajvíz szintjének emelkedése okozza. Árkus István ŰRPROGRAMOK MAGÁNKÉZBEN Magánkézbe adja a kereskedelmi célú űrprogramokat az amerikai kormány. Reagan elnök kedden nyilvánosságra hozott, a következő évtizedekre szóló fejlesztési programja az Amerikai Űrkutatási és Űrhajózási Hivatal, a NASA feladatává a továbbiakban csak a tudományos és a katonai jellegű programok irányítását teszi, utóbbit a Pentagon felügyeletével és közreműködésével. A kereskedelmi célú űrprogramok, például a hírközlési mesterséges holdak pályára állítása, amely eddig i NASA kizárólagos joga volt, Az új program ugyanakkor a NASA számára is ambiciózus feladatokat szab meg: néhány éven belül létre kell hozniuk a tervezett állandó űrállomást, fejleszteniük kell a több mint két éve szünetelő, s talán augusztusban újra kezdődő űrrepülőgépes programot, fel kell újítani a holdutazásokat és — a hivatalos megfogalmazás szerint — „ki kell jutni a naprendszerbe”. Ez utóbbi keretében azt is előirányozzák, hogy űrhajóst juttassanak a Mars bolygóra. Határsértő amerikai hadihajók Fekete-tengeri incidens Nyilatkozatban ítélte el az argentin kormány Hadgyakorlat békesség helyett Bővítik az emberi és állampolgári jogokat Bolgár törvénymódosító javaslat
