Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
4 MFAn'EÍi 1988. FEBRUÁR 10., SZERDA Kiegészítő jövedelemhez jutnak Alfa-bázis alakul Budaörsön Budaörs egyik félreeső sáros mellékutcájában álló régi, tágas saroképület volt már kocsma, raktár. Legutóbb évekig üresen állt kiszolgáltatva az enyészetnek meg a csövezőknek. Most kitatarozva, átépítve szebb képet mutat, még érezni a malter s a festék szagát. Látnivaló, jócskán költöttek erre. Mint megtudtuk, másfél milliót, míg a 200 négyzetméter alaplerületen kialakították a munkatermeket, a szociális helyiségeket, meg az irodát. Az új gazda; a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége által létrehozott célvállalat, hivatalos nevén az Alfa Ipari Vállalat. Közelebbről annak budaörsi elcktreniküzeme. Minden fillérért Már korábban is működött az üzem a város másik részén, egy maszek műhelyben, de a helyi egyesület jelzéseire a megyei egyesület is szorgalmazta a bővítést tagságának fokozódó érdeklődése miatt. Ök nézték ki, s kapták meg végül a bérleményt a városi tanácstól, hogy újítsák fel. (S majd lelakják az összeget a bérleti díjból?) Így bővülhetett a foglalkoztatás lehetősége, hiszen a rokkant, vagy ahogy itt nevezik, a megváltozott munkaképességű és leszázalékolt emberek nyugdíja általábon alacsony összegű. Az itt kapott könnyű munka ellenértéke jó kiegészítő jövedelem számukra. Néhány megszállott ember nevét írjuk le, akiknek nagy részük van abban, hogy tavaly novemberben üzembe állhatott az új Alfa-telep. Mindenekelőtt a budaörsi Králik Jánosét, aki maga is rokkant, s a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének vezetőségi tagjaként fő kezdeményezője, s mint az üzem műszaki tanácsadója, szervezője a bővítésnek. Azután Varsányi László üzemvezetőét, meg Kolorits Györgyét, a helyettesét és Szabó Erzsébetét, az adminisztráció vezetőjéét. Hosz- szú lenne a névsor, hiszen vannak áldozatkész társaik, akikkel már hivatalos alkalmazásuk előtt kétkezi munkájukkal segítették az üzembe helyezést. Mint elmondták, csak így, teljes szívvel és lélekkel lehet ezt a feladatot elvégezni. Harcolni kell nem csupán minden újabb munkahelyért, munkaalkalomért, de az üzletkötéseknél is minden fillérért. Sajnos vannak vállalatok, ahol ha megtudják, kikkel osztoznak a munkán, nyomban tizedére faragnák az ellenszolgáltatást. Szerencsére ezzel igencsak tisztában vannak a budaörsi rehabilitációs üzemben. Ide kívánkozik, hogy megjegyezzük, még a telefonért is ... Pillanatnyilag kilátástalan, mikor jut távbeszélővonal ennek a — hajtogassuk, mennyire fontos — megyében ritkaságszámba vehető üzemnek. így minden apróságért kocsiba kell ülni. Sőt, ha egy beteg foglalkoztatott rosszul lesz, adja a jó sorsa, hogy legyen kéznél egy gépkocsi ! Bedolgozóknak is Az új budaörsi üzemben helyben is foglalkoztatnak embereket, de bedolgozói rendszerben otthoni munkával is ellátják a megváltozott munkaképességűeket. Nem feltétlenül mozgássérülteket. Van aki családtagja, gyermeke ápolása miatt kényszerül bedolgozómunkát vállalni. Igyekeznek minden — Budakeszitől Sóskútig — jelentkezőnek munkát adni. De jönnek a fővárosból is. Figyelemmel kísérik, kinek mennyi a rokkantsági nyugdíja, mennyit keresett az adott hónapban, hogy a jövedelmek igazságosan alakuljanak, és senki se keressen a másik rovására mondjuk 4-5 ezer forintot. Igaz, sok aprólékos kézi munkával, de 1500-tól akár 5000 forintig is alakulhat a havi jövedelem. Pillanatnyilag csak maroknyion kereshetnek ennyit. A jelenlegi létszám többszörösét tervezik foglalkoztatni. S hogy pontosan mennyit, az a második negyedévben dől el, amikor már megkötötték a szerződéseket az erre az évre tervezett közel 10 millió forint bevételhez. Sokféle bérmunka Mivel foglalkoznak? Olyan bérmunkákkal, amelyeket a partnerek hajlandók tisztességesen megfizetni. Most például társasjátékok műanyag figuráinak, alkatrészeinek, meg fényképfoglalatoknak az összeállításával, autóriasztók összeszerelésével, ellenőrzésével, üvegáruk, gyümölcsök szállításához alkalmas mikrohullámpapír dobozok össze rakásával stb. És mindezek üzletképes csomagolásával. Munkáik többsége exportképes. Más, például a papír gyümölcsösdoboz importkiváltása. így bizonyosak lehetnek abban, hogy a társadalom számára fontos, a népgazdaság számára hasznos tevékenységet folytatnak. Tekintettel a rehabilitációs jellegre, ez nem mellékes körülmény. Kádár Edit Ipari abrakkeverékek — kistermelőknek Fehérjetermelési program Az állattenyésztés teljesítményei az idén — az előirányzat szerint — az elmúlt évihez képest viszonylag kismértékben növekednek, ám a termelőknek annál többet kell tenniök a minőség javításáért. A kifogástalan minőségű takarmány előteremtésére növelik a laboratóriumi ellenőrzések számát, és a termelőknek lehetővé teszik, hogy folyamatosan ellenőrizhessék takarmányaikat; ennek érdekében újabb termelőszövetkezeti takarmányvizsgáló központokat adnak át. Az előirányzat szerint fehérjetakarmányokból is lesz elegendő. Az összes szükségletnek mintegy 60 százalékát importból fedezik. Üjdonság, hogy a behozott értékes anyagokat ezentúl nem árusúly szerint tartják nyilván, hanem az úgynevezett nyersfehérjeértékkel számolnak. Arra van szükség, hogy a nagy ipari keverék- takarmány-gyártók ösztönözzék a gazdaságokat a kellő minőségű anyagok biztosítására. A gazdaságok számára érdekeltséget teremthettek azzal is, hogy a meghirdetett fehérjetermelési programok teljesítéséhez árkiegészítést biztosítanak, A kutya már megette a telet? S még azt mondják, hogy az április a bolond hónap. Hát akkor mit mondjunk erre a télre?! Bár igaz, ami igaz, valóban egy szavunk nem lehet eddig az időjárásra, hiszen olyan langy szellő simogatja a bőrünket, amilyet máskor csak márciusban vagy a bolondos áprilisban érzünk. Egyre rövidebb és könnyebb kabátot veszünk magunkra, de szívünk szerint még a könnyű kis dzsekit is ledobnák, s hacsak tehetjük, indulunk a kertbe, az erdőbe. A föld is érzi ezt a furcsa telet, a növények, a madarak úgy fordulnak a fény felé, mintha csak a holnapi kikeletre várnának. Márpedig, ha a növények a tavaszra készülnek, a kertészeknek is kutya kötelességük nekilátni a tavasz eleji munkának. Benépesülnek a kertek, a hétvégi telkek. Csattognak a metszőollók, s a fóliasátrak meleg ölelésében növekedésnek indulnak a palánták. Még hó A Dabasi Áfész szakcsoportjának telephelyén már készítik a fóliát. Szivesi József Inárcson minden percet kihasznál, hogy eléje menjen a naptárnak. Gyümölcsfái már metszve várják a tavaszt. V alamikor réges-régen, még a nagy munkaversenyek idején, volt egy icipici hivatal, amelynek az volt a dolga, hógy vetőmagtermesztésre szerződtesse a környék akkor még egyénileg dolgozó gazdáit. Történt ez úgy, hogy az apostolok lován, esetleg kerékpáron, faluról falura, házról házra jártak, és a szerződéskötés előnyeiről beszéltek, nem a hátrányairól. Mondom, picinyke volt ez a hivatal. Mindössze négyen koptatták a székeit. Nevezetesen Stummer Mihály, a vezető, aki eredeti foglalkozására nézvén finánc volt, aztán egy ennivaló barna baba, valamilyen Ilona, aki gépelni is tudott, de nem volt írógép. Aztán a költőnek indult, sajátosan csavaros eszű Sipos La- ja, valamint az iskolapadból éppen fel- tápászkodott, mélák, de szép jövőjű Kó- ság Csongor. A négy ember között igazi jó munkatársi kapcsolat leiedzett. Különösen Stummer, a vezető és Tündér Ilona között, amit az éles eszű Sipos azonnal kiszúrt, s belátta, hogy itt semmiképpen sem rúghat labdába. A mélák Csongor pedig még nem esett túl a gyanakvás betegségén, és amúgy is vak szemét bekötötték olyan apróságok, mint Stummer féktelen dicsérete, valamint Ilona anyáskodása. Laja is csak magában kuncogott, így tökéletes volt a harmónia. Hanem egyszer abban az időben jelentősnek számító prémiummaghoz jutott az iroda. A hajdani finánc, ki tudja, hogy s miként, hatezer forintot gombolt le a központból. Kóság csodálkozva eltátotta a száját, s még Sipos is füty- tyentett a teljesítményre. Hát még akkor, amikor Stummer így szólt fennköl- ten: — Én a magam részéről lemondok. Elvégre ti végzitek a gyakorlati munkát. Ti hárman mászkáltok faluról falura, esőben, sárban, hóviharban, zivatarban. így erkölcsös a dolog. — Meg könnyebb is felosztani — kotyogott közbe az iskolapadból éppen- hogy felugrott Csongor. — Mert hatot Simon Lajos Versenymese könnyebb osztani hárommal, mint négygyei. Mert az fejenként kettő. Tehát kétezer. S örömtáncot lejtett mindaddig, amíg Stummer ismét át nem vette a szót. — Nem úgy lesz ez, barátocskám. Igazságtalan, sőt erkölcstelen lenne, ha egyszerű osztással, szorzással intéznénk el ezt a pénzt. Mint máshol, mi is munkaversennyel döntjük el, kinek mennyi jár belőle. Már ki is dolgoztam a módozatát: az első helyezett kapja a felét, a második kétezret, a harmadik az ezret. A feltételek egyenlőek. Gondolkodási szünet után Ilonára mosolygott. — Stimmel? — Stimmel — mondta a lány majdnem kuncogva. — Stimmel? — kérdezte a mindjobban eltűnődő Sípostól. Sipos visszakérdezett: — Te vezeted a verseny statisztikáját? — Természetesen, ez a dolgom. — Akkor stimmel — mondta cinikusan, mert már látta a verseny végeredményét. Első... I., második Cs., harmadik L. Csongorhoz szólt a kérdés. — Stimmel? — De még mennyire! — lelkendezett a mélák — máris zsebemben érzem a hármat. Már ma megrendelek rá egy jó kis rucit. — Napról napra eredményt hirdetek, hogy tudjátok, miként álltok a versenyben. Aki ma lemarad, holnap jobban meghúzza. Stimmel? Erre már csak ketten válaszoltak, mert a lelkes mélák máris elkarikázott valamelyik zsírosnak vélt falu irányába. Aztán Sipos is tüsténkedést mímelve szedelődzködött, Ilona pedig szépítkezett a tükör előtt, elvégre nem mindegy, hogy néz ki az ember lánya, ha szerződtetni megy. Sipos távozása után pedig kávét főzött, aztán nem lehet tudni, mit csinált... De, hogy nem szerződtetett, az biztos. Kóság még a zsebébe gyömöszölt sza- faládét sem rágcsálta el, annyira hajtott. Nem csoda, hogy hihetetlenül nagy csomó szerződést rakott a főnök asztalára. Sipos talentumánál fogva szintén gyűjtött valamicskét, aztán elheveredett a városka strandján. Hogy a lány menynyit gyűjtött, gyűjtött-e egyáltalán vagy sem, örök titok, hiszen nem egyszerre adták át a zsákmányt. A zsákmány egyenesen a páncélszekrénybe került, így csak Stummer kimutatásaiból értesültek a verseny állásáról. Hol Ilona, hol Kóság tört az élre, de érdekes módon csak minimális volt közöttük a különbség. Az utolsó napon már tudták a végeredményt, de a hivatalos kihirdetést a munkaidő végére tervezték. Csongor már meg is kapta a fejmosást, hogy életerős fiatalember létére, ha csak fél százalékkal is, de lemaradt egy gyönge nő mögött. — Csak egyetlenegy embert kellett volna még beszervezned, te mamlasz! — dörögte szigorúan Stummer, amikor halk kopogtatás után csizmás paraszt- ember lépett az irodába. — Nem tudom, jó helyen járok-e? Itt kell szerződni vetőmagra? Egy blankettával a kezében villámként pattant Csongor a szerződni akaró angyal felé, s örömében majdnem megcsókolta az égi csodát. Stummer elvörösödött, Ilona arcán elhervadtak a rózsák, Sipos pedig térdét csapkodva kacagott. Ügy diktálta a tisztesség, hogy Csongornak meg kellett kapnia a három darab ezrest. Nem volt mese. Még akkor sem, ha ez az egész mese. Presenszki Józsefné zöldségkertész munkáját dicsérik a szépen fejlett salátapalánták. (Simay István felvételei) sem volt igazán, s már lassan itt van a primőrszezon. Sőt! Minap hangzott el a rádióban, hogy már január elején sok emberen jelentkeztek a tavaszi fáradtság jelei. Pedig hol van még a kikelet, hiszen tél sem volt. Vagy lehet, hogy a kutya már tényleg megette a telet? Művelődési ház épül Kiskuníacházán Megsüllyedt a régi hajlék Még ebben az évben megkezdik Kiskuníacházán az új művelődési-oktatási központ építését. Az 50 millió forint ráfordítással tervezett beruházás kivitelezését szakaszosan, három évre tervezik. Mégpedig úgy, hogy amint egy épületrész elkészül, azt nyomban át is adják rendeltetésének. A sietségnek több oka van. A jelenlegi művelődési ház egyrészt kicsi, a főútvonalon álló, jól karbantartott épületről legfeljebb ez állapítható meg ránézésre. Másrészt az Áporká- val közös tanácsú, s így számítva közel tízezer lélekszámú nagyközség nem nélkülözhet egy ilyen fontos kulturális intézményt. Ráadásul filmszínház sincs a települé- s—i. Mindez már elegendő indok lenne a jelentős összegű beruházás megkezdéséhez. De Lacházán úgy számoltak, ha már ennyit költenek, legyen az új, kétszintes, szüteréneS épület sokoldalúan hasznosítható általános művelődési, szabadidős központ, ahol a sport, sőt az oktatás is helyet kap. A szomszédban lévő iskola is használhatja majd, bizonyos foglalkozásokat tarthatnak majd az intézményben, amelyekhez nem jut tanterem. A nagyközségben egy másik beruházás viszont már a befejezéshez közeledik. A 222. Számú Szakmunkásképző Intézetet bővítik négy tanteremmel és étkezőkonyhával. A 17 milliós beruházáshoz 50 százalékos megyei tanácsi cél- támogatást kaptak a lachá- ziak. A szeptemberben már működő új szárnyban bővíthetik a szakmai oktatást ■ a nappali és az esti tagozaton. S nem utolsósorban megoldódik végre a tanulók étkeztetése is. K. E.
