Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

1988. FEBRUÁR 10.. SZERDA Történelmi súlyú lesz a szovjet-afganisztáni megállapodás Csapatkivonás május Történelmi lehetőség nyílott arra, hogy fordulat követ­kezzék be az afganisztáni kérdésben, s lezáruljon e súlyos konfliktus — hangsúlyozta kedden Moszkvában tartott sajtó- értekezletén Anatolij Kovaljov, a szovjet külügyminiszter első helyettese Mihail Gorbacsov bejelentését, illetve a szovjet és az afgán vezetés megállapodását értékelve. Kovaljov rámutatott arra, hogy az afgán—pakisztáni tár­gyalások március 2-án kezdődő fordulóján minden lehetőség megvan a megállapodás megteremtésére, a dokumentumok (négy vagy öt lesz belőlük) gyakorlatilag készek az aláírásra. Utalt arra, hogy Nyugaton a szovjet csapatkivonás konkrét dátumát hiányolták eddig, ez volt a legnagyobb ütközési pont a megbeszéléseken, de az SZKP KB főtitkára nyilatko­zatában egyértelmű választ adott erre a kérdésre is. Cenftől függ A szovjet diplomata remé­nyét fejezte ki, hogy más vi­tatott kérdés nem merül fel, s május 15-én, vagy már előbb is — attól függően, mikor ír­ják alá a genfi megállapodá­sokat — megkezdődhet és 10 hónapon belül befejeződhet a szovjet csapatok kivonása. A csapatkivonás a genfi do­kumentumok aláírásától függ, nem pedig attól, hogy mikor alakul meg a koalíciós kor­mány Afganisztánban, vagy más afgán belügytől — muta­tott rá Kovaljov, egyértelmű választ adva azokra a kérdé­sekre, amelyek a polgárhábo­rú esetleges íellángolására vonatkoztak. Utalt arra is, hogy o rendezés folyamatában Irán is szerepet játszhat: az Afganisztánnal és a Szovjet­unióval is szomszédos ország számára nem közömbös ez a kérdés, s eddig is folyamatos tájékoztatást kapott a genfi tárgyalásokról. Kovaljov sza­vai szerint Peking még nem foglalt hivatalos állást a leg­utóbbi bejelentéssel kapcsola­tosan. Kérdésekre válaszolva a szovjet külügyminiszter első, helyettese kifejtett^; a 10 hó­napos határidő nem jelenti azt, hogy a csapatkivonás nem fejeződhet be még ebben az esztendőben: Kedvező körül­mények esetén sokkal gyor­sabb ütemben is megtörténhet. Kovaljov közölte, hogy je­lenleg egy szovjet hadsereg van Afganisztánban. A csapa­tok létszámát az aláírást kö­vetően, a kivonási ütem meg­határozásával párhuzamosan közük. Előbb vagy utóbb a veszteségeket is nyilvánosság­ra hozzák. A szovjet diplomata érté­kelése szerint elképzelhetetlen az a felvetés, hogy mi történik akkor, ha mégsem születik megállapodás. Egyetlen állam, egyetlen politikus sem vállal­kozhat olyan bűnös, felelőtlen és értelmetlen lépésre, hogy meghiúsítsa az aláírást. A szovjet diplomata végül szólt arról, hogy az Afganisz­tánban dolgozó szovjet polgá­ri szakértők és szakemberek létszáma — amely az évek során erősen ingadozott — most jelentős mértékben csök­ken. Reagan és a sajtó Ronald Reagan a részlete­ket kívánja megismerni Mi­hail Gorbacsovnak a szovjet csapatok Afganisztánból törté­nő kivonásáról hétfőn előter­jesztett új tervezetével kap­csolatban. Ezt maga az elnök mondotta hétfői vidéki útján újságíróknak adott egymonda­tos nyilatkozatában, ezen túl­menően azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Reagan szóvivője. Mariin Fitzwater kijelentette: a szovjet állás­foglalás pozitív lépésnek tű­nik, de meg kell ismerni a részleteket is. Az első — a televíziós hír­adókban és a rádiókban el­hangzott — kommentárok szerint az új szovjet tervezet — közölvén a szovjet csapa­tok kivonásának kezdetét és időtartamát — megfelel az Egyesült Államok hirdette el­képzeléseknek: Washington korábban ezt nevezte a leg­fontosabb feltételnek ahhoz, hogy megállapodás jöjjön lét­re az afganisztáni rendezés­ről, és az Egyesült Államok is megtegye a szükséges in­tézkedéseket a kormányelle­nes erők katonai támogatásá­nak megszüntetésére. Az amerikai külügyminisztérium egyes szakértői szerint a leg­fontosabb fennmaradó kérdés most a nemzeti megbékélés megvalósításának módozata, a szovjet előterjesztés azonban e téren is első benyomásra elfogadható megoldásokat tar­talmaz. Az amerikai sajtó kedden rendkívül nagy figyelmet szentelt Mihail Gorbacsov új bejelentésének. A The New York Times például teljes terjedelemben, a The Wa­shington Post bő kivonatban ismertette a nyilatkozat szö­vegét. A The New York Times úgy értesült, hogy a tervezet­ről Washington elsősorban Pakisztánnal kíván megbeszé­lést folytatni. Az Egyesült Államok ugyan várhatóan hajlandó lenne a kivonás megkezdését követően meg­szüntetni a Pakisztán terüle­tén állomásozó fegyveres cso­portok katonai segélyezését, de egyelőre nem vállal ga­ranciát arra, hogy a lázadó csoportok hajlandók elfogad­ni a nemzeti megbékélésre, a koalíciós kormány megterem­tésére vonatkozó javaslatokat. A The Washington Post ve­zércikkében azt írja, hogy az Egyesült Államoknak érdeké­ben áll kihasználni a megol­dásra kínálkozó lehetőséget. Nemzetközi visszhang Japán üdvözli Mihail Gor­bacsov bejelentését az Afga­nisztánban állomásozó szovjet csapatok teljes kivonásáról, amely a térség katonai konf­liktusainak a megoldásához nagymértékben hozzájárul majd — jelentette ki Takesita Noburu kormányfő a parla­ment keddi ülésén. A minisz­terelnök annak a reményének is hangot adott, hogy a lépés elősegíti a párbeszédet Japán és a Szovjetunió között. A francia külügyminiszté­rium kedden üdvözölte a szovjet csapatok Aíganisztából való kivonásának ütemtervét, de hozzátette, hogy véleménye szerint a politikai megoldás csak az ellenforradalmárokkal való megegyezéssel képzelhe­tő el. Az NSZK kormánya üdvözli Gorbacsov főtitkárnak azt a bejelentését, amely szerint a Szovjetunió május 15-én kész megkezdeni katonai alakula­tainak kivonását Afganisztán­ból — jelentette ki kedd dél­után Friedhelm Ost államtit­CÉLTÁRGYAK A LEVEGŐBEN Második kísérleti rakétát is elindítottak keddre virradó éj­szaka az új amerikai űrfegyverkezés! próba programjának ke­retében. A Hawaii-szigetekről indított kisebb rakéta ugyan­csak céltárgyul szolgál: a kísérlet során pályára állított cél- felderítő és -érzékelő berendezéseknek meg kell talániok és jelezniök kell indítását és mozgását. A 15 különböző céltárgyat, amelyek a Pentagon szerint szov­jet rakétákat és robbanófejeket szimulálnak, sikerült pályára állítani és működésbe léptek az érzékelő berendezések is. A kísérleti adatokat több mint száz földi radarberendezés és más műszer segítségével figyelik és értékelik de a Pentagon kép­viselői szerint a végleges adatfeldolgozás legalább egy hete* igényel. Az első jelentések arról szóltak, hogy valamennyi céltárgyat sikerre) állítottak oálvára és az érzékelő- és cét- felderítő műszerek is megfep-löen műkődnek. A kísérlet első, 13 órás szakaszában nem jelentkeztek problémák. kár, a bonni kabinet szóvivő­je. Kormánya véleményét is­mertetve olyan el nem kötele­zett, független Afganisztán fontosságát emelte ki, amely mindenfajta idegen megszál­lástól mentesülve maga dönt­het politikai sorsáról. Mihail Gorbacsov nyilatko­zata megerősíti azt a reményt, hogy gyorsan rendezni lehet az afgán problémát. Mi a ma­gunk részéről készek vagyunk fokozni erőfeszítéseinket a mindenre kiterjedő rendezés érdekében — jelentette ki ked­den, Iszlámábádban tartott sajtóértekezletén Zain Nurani pakisztáni külügyi állammi­niszter. A pakisztáni politikus közölte: osztja Mihail Gorba­csovnak azt a véleményét, mi­szerint jelentős esély van ar­ra, hogy az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének köz­vetítésével folyó afgán—pa­kisztáni tárgyalások legköze­lebb sorra kerülő fordulója a záróforduló lehet. A China Daily című. angol nyelvű kínai lap szerint Mi­hail Gorbacsov Afganisztánnal kapcsolatos nyilatkozata azt tanúsítja, hogy a Szovjetunió reméli: hamarosan megegye­zés születik Géniben az af­gán—pakisztáni tárgyalásokon. A Moncame mongol hírügy­nökség kiemelte, hogy a szov­jet és az afgán vezetés az af­gán probléma gyors és végle­ges rendezésére törekszik. Közel-Kelet Murphy könítja Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár kedden Kairóban megbeszélést folyta­tott Hoszni Mubarak egyipto­mi elnökkel. Röviddel ezután Murphy továbbutazott Iz­raelbe. A kairói megbeszélés­ről nem közöltek részleteket. Murphy közel-keleti körútja során előzőleg Szíriában és Szaúd-Arábiában járt. Kőrút­jának célja, hogy megvitassa a térség vezetőivel Washing­ton közel-keleti béketervét, amely ideiglenes megállapo­dást javasol az Izrael által megszállt területek palesztin lakosságának önkormányzatá­ról. OLIMPIA ÉS MANŐVER? Az Egyesült Államok had­gyakorlatot tervez az idei szöuli olimpia idejére a dél- koreai partok mentén — kö­zölte hétfőn a washingtoni hadügyminisztérium egyik tisztségviselőié a Reuter hír­ügynökséggel. A manővereken amerikai harci repülőgépek és ha­dihajók vennének részt, a tiszt­ségviselő, aki kérte, hogy ne­vét ne hozzák nyilvánosságra, kijelentette: a gyakorlat ide­jére nem küldenének száraz­földi csapaterősítéseket Dél- Koreába. A Koreai-félsziget déli részén jelenleg körülbelül 40 ezer amerikai katona állo­másozik. A tisztségviselő szerint a ter­vezett manőver nem kapcso­lódna a dél-koreai erők bevo­násával évente tartott Team Spirit fedőnevű hadgyakorlat­hoz. A rendőrök szemet hunytak az események felett Provokatív japán megmozdulások A szovjet kormány határo­zottan tiltakozott amiatt, hogy vasárnap szovjet intézmények Japánban található épületei előtt provokációs megmozdu­lásokat tartottak az északi te­rületek napja alkalmából. A tiltakozó nyilatkozatot ked­den ismertették Japán szov- jetunióbeli nagykövetével, akit bekérettek a szovjet kül­ügyminisztériumba. Mint a szovjet dokumen­tum megállapítja, az esemé­nyek felett a helyszíneken tartózkodó rendőrök szemet hunytak. A szélsőjobboldali elemek szovjetellenes meg­mozdulásai — mutat rá a til­takozás — sértik az állam­közi kapcsolatok normáit és kárt okoznak a kétoldalú szovjet—japán viszonynak. A Szovjetunió reméli, hogy Tokió eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek, s a szov­jet—japán kapcsolatok érde­kében megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a jövő­ben ne kerülhessen sor ilyen cselekményekre. Budapest— Varsó Tűz a Yúnaton Egy utas — akinek kilétét eddig nem sikerült megálla­pítani — életét vesztette, ami­kor kedden kigyulladt a Bu­dapest—Varsó között közle­kedő Báthory-expressz 9. ko­csija Lengyelország területén. A vagon menet közben gyul­ladt iá és csak azután sike­rült eloltani, hogy a szerel­vényt leállították és a vagont lekapcsolták. Nehezítette a tűzoltók munkáját, hogy a vonat a nyílt pályán állt meg, ahol a tűzoltó kocsik nem tüdők megközelíteni. A tűz keletkezésének okát szakértői bizottság vizsgálja. Moszkvában a KHR—HHR szerződésről Rakétekszerelés kellő időben Űjabb szakasz nyílt meg a KH'R—HHR-szerződés szov­jetunióbeli ratifikálásának fo­lyamatában. Kedden megtar­tották e témában első együt­tes ülésüket a Legfelsőbb Ta­nács két házának külügyi bi­zottságai. A tanácskozást megnyitó Je- gor Ligacsov, az SZKP KB titkára a bizottsági tagok mellett üdvözölte Csehszlová­kia és az NDK képviselőit — akiknek országát közvetlenül is érintik a szerződésben fog­laltak. Mint Ligacsov beje­lentette, értesítették az érin­tett nyugati országok diplo­matáit is. Ilyen jellegű vitára először hívtak meg külföldi újságírókat. A teremben meg­jelentek azok a szakértők, akik részt vettek a szerződés előkészítésében. A KB titkára szólt azokról a levelekről, amelyeket a szov­jet párt- és állami vezetéshez küldtek az ország állampol­gárai, hangot adva kérdéseik­nek, aggodalmaiknak. A meg­alapozott kérdések megnyug­tató válaszokra várnak — mondta. Rátérve a Legfelsőbb Ta­nács két házának külügyi bi­zottságai előtt fekvő tervezet­re, Ligacsov kijelentette: — nem hihetjük, hogy a lesze­relés magától halad előre Feladatunk most a szerződés elemzése, következményeinek, hatásainak gondos számbavé­tele. Ezután Sevardnadze külügy- és Jazov honvédelmi minisz­ter tartott beszámolót a szer­ződésről. Széles nemzetközi együttmű- működés eredménye a wa­shingtoni szerződés — mond­ta beszámolójában Eduard Se­vardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, kitér­ve a bonni kormány konst- ruktivitására. Sevardnadze kitért arra, miért kel} egyenlőtlen meny nyiségben megsemmisíteniük rakétákat a szerződő felek­nek. Utalt azokra a történel­mi okokra, amelyek miatt e téren aszimmetria alakult ki. A lényeg — hangsúlyozta Se­vardnadze —, hogy egyik fél­nél se maradjon egyetlen ilyen fegyver sem. Szólt a sokat vitatott brit és francia rakétákról is. E két ország vezetői kinyilvánítót ták készségüket, hogy bekap­csolódnak a nukleáris lesze relés folyamatába, ha a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok megkezdi a fegyverzetek csökkentését. Az egész meg­állapodást meghiúsíthatta vol­na a merev ragaszkodás a brit és francia rakéták be­vonásához már az első sza­kaszban. Mivel a Szovjetunió nem engedheti meg a szerződés megsértését vagy a végrehaj­tás kijátszását, az ellenőrzés­nek olyan részletes és alapos rendszerét dolgozták ki, ami­lyent a világ eddig nem is­mert. A leszerelés egyéb kér­déseiről szólva reményét fe­jezte ki, hogy Shultz külügy­miniszter moszkvai útja elő­segíti a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szó­ló szerződés előkészítését. Dmitrij Jazov hadseregtá­bornok, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi minisz­ter elmondta, hogy a szerző­dés értelmében Washington olyan közepes hatótávolságú rakétákat semmisít meg, ame­lyek a Szovjetunió szempont­jából hadászatinak minősül­nek. Mindkét fél annyit enge- d.tt saját pozícióiból, ameny- nyi az egyensúly megterem­téséhez kellett. Minden egyes számadat beható vita ered­ményeként alakult ki. A vé­delmi képesség csökkenésével összefüggő aagcdalmak elosz­latására Jazov kijelentette, hogy más katonai eszközök is megfelelően szavatolják a Szovjetunió és szövetségesei­nek biztonságát. A miniszter kitért az ellenőrzés konkrét kérdéseire. Közölte, hogy kel­lő időben leszerelik a Cseh­szlovákiában és NDK-ban te­lepített rakétákat is. Jelen­tette, hogy a hadsereg a szer­ződésből ráháruló feladatok végrehajtásának előkészítésén munkálkodik, beleértve a fel­szabaduló eszközök békés, gazdasági hasznosítását. Végül a honvédelmi miniszter le­szögezte, hogy a szovjet fegy­veres erők támogatják a wa­shingtoni szerződést. A vitában felszólaló Roald Szaggyejev akadémikus a tu­dósok támogatásáról biztosí­totta .a megállapodást, hiszen — mint mondta — ők tudják igazán felmérni a nukleáris pusztulás veszélyének mére­teit. Csingiz Ajtmatov író ér­zelemtől fűtött szavaiban ar­ról beszélt, hogy minden egye­temes probléma megoldásá­nak feltétele felszámolni az önpusztítás eszközeit. Utalt rá, hogy a Szovjetunióban ki­bontakozó átalakítás és nyil­vánosság politikája nélkül nem alakulhatott volna ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a szerződés­hez nélkülözhetetlen bizalom. A tanácskozás végén a bi­zottságok tíztagú előkészítő tes­tületet választottak meg, amely szakemberek bevonásával vég­zi el a szerződést elemző mun­káját. RAYMOND BARRE jelsza­va: Nem akarok tetszeni sen­kinek! A párton kívüli politi­kus hétfőn jelentette be, hogy pályázik Franciaország elnö­ki tisztségére az ősszel ese­dékes választáson. Sikerülni fog? A nemtetszés egészen bizonyosan, vélekednek Barre elképzeléseinek ismerői. De furcsamód éppen ez a kere­setlennek, sőt durvának tűnő őszinteség az, ami igazán esélyt adhat Barre-nak mind a jelenlegi elnökkel, Mitter- rand-nal, mind a jelenlegi miniszterelnökkel, Jacques Chirackal szemben, akikkel a jelek szerint versenyeznie kell. A versenytársak — különö­sen Mitterrand — a felméré­sek szerint valószínűleg nép­szerűbbek, mint a tanáros Barre. Ugyanakkor számláju­kat be nem váltott ígéretek sokasága terheli, míg Barre- nak eddig nem volt alkalma és ideje, még miniszterelnök­ként sem, hogy elfeledkezzék ígéreteiről. Barre most 63 éves. Saját szavai szerint: „mint Pilátus a credóba”, úgy került a po­litikába az ötvenes évek vé­gén De Gaulle tábornok szolgálatában. Ma is a tábor­nok lelkes tisztelője. Barre képzett közgazdász; 34 éves korában írt tankönyve ma is szinte klasszikusnak számít. Máig megőrizte a magabiztos tanár úr jellemvonásait, de most a francia politikacsiná­lást vizsgáztatja kegyetlen szigorral. Ezt a „kerek test­ben élő szögletes embert” sokkal inkább tartják a fran­ciák gyengeségeit hazafiúi hévvel és gőggel ostorozó De Gaulle örökösének, mint az Amerika-barát Chiracot, aki a gaulle-ista mozgalom szer­vezetét ma vezeti. Barre 1924. április 12-én született polgári családban Réunion szigetén. A csendes­óceáni volt gyarmat ma Fran­ciaország tengeren túli me­gyéje. Kitűnő . eredménnyel végzett tanulmányai után Barre közgazdaságtant taní­tott, majd 1959-ben kinevez­ték az ipari és kereskedelmi miniszter kabinetfőnökévé. Később az EGK brüsszeli központjában dolgozott főtiszt­viselőként, 1967-től 1972-ig a főbizottság egyik alelnöke volt. Ott szerzett hírnevet ma­gának. elsősorban mint az erős Franciaország erős valu­tájának híve. 1973-ban a Francia Közpon­ti Jegybank igagatótanácsá- nak tagja. Valéry Giscard d’Estaing elnöksége idején, 1976-ban először kereskedelmi miniszterré, majd miniszter- elnökké nevezték ki. E posz­ton a már akkor elnökségre pályázó és így az államfővel összekülönböző Chiracot kö­vette. 1981-ig volt miniszter- elnök és a végén egyúttal pénzügyminiszter is. Francia- országot infláció és munka- nélküliség sújtotta, s a kor­mányfő kialakította szigorú gazdaságpolitika kivívta Bar­re számára az ötödik köztár­saság legnévszerűtlenebb kor­mányfője címet. Ideje azonban nem maradt programja megvalósítására: közbejött az 1981 májusi el­nökválasztás, amelyet a szo­cialista párt jelöltje. Francois Mitterrand nyert meg. Barre azóta alakítgatja politikai ar­culatát. OLYAN EMBER KÉPÉT alakította ki magáról, aki ké­szen áll átvenni a kormány- rudat abban a pillanatban, amint a franciák leszámolnak illúzióikkal és lidérceikkel. Az 1986-os parlamenti választá­sok óta legfőbb bírálóia a Mitterrand elnök és Chirac kormányfő között kialakult. szerinte természetellenes poli­tikai társbérletnek. Tény, hogy Mitterrand és a szocialista párti parlamenti többség kormányzása 1981 és 1986 között sok-sok be nem váltott és be nem váltható várakozást keltett a franciák­ban. Elsősorban nem sikerült elérni a fő célt, a gazdaság fellendítését, miként tervez­ték: magas foglalkoztatással, infláció nélkül, s úgy, hogy a gazdaság motorja az államo­sított ipar legyen. Az ábrán­dokkal már a szocialista par­ti kormányzás utolsó éveiben jórészt le kellett számolnia, s a hatalom elbizonytalanodása vezetett a jobboldal 1986-os parlamenti győzelméhez. De a Chirac által meghirdetett gazdasági és pénzügyi libera­lizmus, a közvagyon kiárusí­tása sem oldotta meg egy csa­pásra a bajokat, amelyek okai elsősorban a legfejlettebbek­hez, az NSZK-éhoz. Japáné­hoz, az Egyesült Államokéhoz képest viszonylag elmaradott gazdaságszerkezetben kere­sendők. A munkanélküliség sem csökkent, hanem tovább nőtt. BARRE ARRA ÉPÍT, hogy a lakosság kiábrándult a po­litikusokból. ő most a poli­tikai szempontokkal nem tö­rődő közgazdász szakember receptjét ajánlja, s ennek legnagyobb előnye a válasz­tók szemében az lehet, hogy teljes valójában még soha nem próbálták ki. Egyébként a parlament tagja. Lyon kép­viselője Felesége a magyar származású Hegedűs Éva. s két felnőtt gyermekük van. Szabadidejében legszívesebben verseket olvas, írogat, zenét hallgat és kertészkedik. Szí­vósan készül, hogy ollójával egy napon kigyomlálja a francia gazdaság vadhajtásait is. A francia gazdaság szigorú tanára Nem ekar tetsze

Next

/
Oldalképek
Tartalom