Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

1988. FEBRUÄR 19., SZERDA *nsr .m» Nürnbergijén Tafálniáiiytárlat Az Országos Találmányi Hivatal, az Általános Vállal­kozási Bank Rt., az Inter- press Kiadó Vállalat és az MTV Felkínálom szerkesztő­sége pályázatot hirdet az ez év novemberében Nürnberg- bén megtartandó IENA nem­zetközi találmányi és innová­ciós kiállításon való részvé­telre. Magánalkotók és cégek egy­aránt jelentkezhetnek. A részvétel önköltséges; szak­mai zsűri dönti el, hogy ki pályázhat. Jelentkezni lehet levélben március 29-ig részle­tes műszaki leírással és az igényelt szolgáltatások feltün­tetésével a következő címen: MTV Felkínálom szerkesztő­ség, 1810 Budapest. A borí­tékra írják rá: pályázat. Fűzfa bútorok. A Kosárfonó Háziipari Szö­vetkezetben már harmincöt éve készítenek fűzfavesszőből kosarakat, ülőbútorokat. Termékeik nemcsak itthon, hanem külföldön is keresettek. A szövetkezetben nemrég profilbő­vítést hajtottak végre. Ma már textilipari termékeket is gyár­tanak, külföldi megrendelésre hálózsákot és blúzokat varrnak. A KISZ KB titkára Vácott Könnyíteni az otthonteremtést Tegnap délelőtt a Tungsram váci gyárába látogatott dr. Szőrádi Sándor, a KISZ KB titkára. Jövetelének célja, hogy válaszoljon a fiatalok mindennapjait érintő kérdéseikre. A II órakor kezdődött program keretében először az üzem­mel ismerkedett a vendég, s tájékoztatót hallgatott a gyár gazdálkodásáról. Ezután szííkebb körben, egy minifórumon vett részt, majd felkereste a KISZ-védnökséggel épülő laká­sokat. Ezután egy szélesebb körű találkozóra került sor, ame­lyen nemcsak a tungsramos fiatalok vettek részt; nyitva állt a kapu minden kíváncsi előtt. A legfontosabb kérdések manapság egyértelműen a gazdaság körül forognak, ezen belül is megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel a fiatalok la­káshoz juttatásának, megkönv- nyítése. Nem újdonság, hogy a KISZ-nek már vannak fel­mutatható eredményei ezen a téren, de a lakások — mint a váci példa is mutatja — in­kább az egyedi, sajátos kö­rülmények révén épülhetnek fel. Vagyis alapvető követeL mény, hogy legyen megfelelő hely az építkezésekhez, talál­janak megfelelő, agilis KISZ- apparátust és szakembert, amely, illetve aki képes kéz­ben tartani és irányítani ilyen több száz lakást ered­ményező munkát. Vitára serkentő koncepció A helyi kezdeményezéseken túl új, az eddigiektől eltérő lakáspolitikai koncepciót kell kialakítani. Ezzel az elképze­léssel nemrég állt elő ország­világ előtt a KISZ KB. Ter­mészetesen nem egyedül az ifjúsági szervezet keresi a változtatás lehetőségeit, ha­nem az állami szervek is. Visszatérve azonban a KISZ- hez, nemrég kidolgozták a maguk vitaindító koncepcióját, amit sokszorosítva már el­küldték az üzemi alapszerve­zetekhez és várják a vélemé­nyeket, javaslatokat. A KISZ KB lakáspolitikai koncepciójából kitűnik, me­lyek a jelenleg érvényben lé­vő lakásgazdálkodás buktatói, melyek azok az elemek, ame­lyek egyenlőtlenséget teremte­nek. Csak néhány ilyet, ami tu­lajdonképpen közismert; első a telekhiány, utána követke­zik a műszaki és pénzügyi szolgáltatások bonyolultsága és az anyagellátási gondok. E- mellett megállapítják, hogy alacsony a lakossági támoga­tási rendszer szociális és gaz­dasági hatékonysága: azokat részesíti előnyben, akik már befejezték az építkezést, azok rovására, akik ezután kezde­nek hozzá. Nincsenek versenyhelyzetben A magas lakásárak miben­létét többek között az indo­kolatlanul nagy szervezetek­ből, álló alacsony hatékonysá­gú termelők többletköltségei­ben látják. Az állami építő­ipari vállalatok és a területi alapon létrejött nagy szerve­zetek között gyakorlatilag nincs verseny. A megoldás? Megvitatásra közzétették ajánlásaikat a tá­mogatáspolitika egységesítésé­re, a bérlakásrendszer meg­újítására és a személyi tulaj­donú lakásépítés, -vásárlás pénzügyi feltételeinek módo­sítására. — Magyarországon vannak olyan kérdések, amelyek mel­lett határozott állásfoglalást képviselve kell kiállnia a KISZ-nek — említette többek között dr. Szőrádi Sándor. Majd utalt arra, hogy saját véleményt kívánnak kialakíta­ni — a tagsággal közösen — a készülő lakáspolitikai kon­cepcióval is. Zöíd útja van A fórum után a KlSZ-vál- lalkozásokról, azok hatékony­ságáról, életképességéről be­szélgettünk a KISZ KB titká­rával. Megkérdeztük, támo­gatják-e azokat a KISZ-es vállalkozásokat, amelyek ké­pesek értékteremtésre. Szolidaritási bizottság A békés rendezés érdekében Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke és Szaleh Rafat Hamdan, a Palesztin Központi Tanács tagja, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szervezet politikai bizottságá­nak tagja kedden megbeszé­lést folytatott, amelyen a pa­lesztin vezető átfogó tájékoz­tatást adott a megszállt te­rületeken kialakult helyzet­ről. Szaleh Rafat Hamdan el­mondta, hogy az immár több mint két hónapja folytató­dó, a palesztin nép növekvő egységét is kifejező tömeges felkelés célja, a megszállás felszámolása, a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak, köztük a független állam lét­rehozása jogának érvényesíté­se. A követelések között sze­repel a politikai okokból be- börtönzöttek szabadon bocsá­tása, a palesztin lakosok elle­ni represszióknak, emberi jo­gaik megsértésének, a meg­különböztetetten magas adó- terheknek a megszüntetése, az új települések létrehozásának leállítása. A felkelés újult erővel irányította rá a világ közvéleményének figyelmét a közel-keleti válságra, a pa­lesztin nép jogfosztott helyze­tére. A Magyar Szolidaritási Bizottság részéről Jakab Sán­dor megerősítette elkötelezett­ségünket, szolidaritásunkat a palesztin nép igazságos küz­delmével. — A KISZ Központi Bi­zottságának legutóbbi kong­resszusán megfogalmazott ál­lásfoglalás szerint az ifjúsá­gi szervezet nem vállal a jövőben központi védnöksé­get. Így a hagyományos érte­lemben vett lakásépítési akció felett sem. Ám amennyiben egy helyi alapszervezet meg tudja teremteni ennek felté­teleit, egyezségre jut a helyi tanáccsal, akkor az akciónak zöld útja van. A KISZ KB minden felépült lakásnak örül, főleg, ha az olcsó. Ter­mészetesen csak akkor, ha a településeken működő KISZ- bizottságok nem adják fel eredeti funkciójukat, ha a KISZ-titkárból nem lesz anyagbeszerző és nem protek­ció után járkálva tölti el munkaidejét. Ilyen feltételek mellett a helyi szervezetek mindenkor számíthatnák a KISZ elvi támogatására — szögezte le dr. Szőrádi Sán­dor. Dudás Zoltán A fogoly most kockázat, de hasznot hozhat Üzemcsarnok helyett Dániából vásárolták meg a tojásokat penzió Pár évvel ezelőtt, amikor válságos idősza­kát élte a gödi Duna Menti Termelőszövet­kezet, talán senki nem hitte igazán, hogy rövid idő alatt gyökeresen megváltozik itt, a sovány, alig 10 aranykoronás, homokos, köves, agyagos földön az élet. Talán senki nem hitte, de az itteniek mégis bíztak ben­ne. Míg felidézzük ezt az időszakot, elkomo­rul Murvai Zoltán tekintete. A szövetkezet elnöke ugyanis szeretné elfelejteni, hogy vol­tak rossz évei is ennek a kollektívának, hi­szen ma már a 3000 fős gárdát nem a múlt, csak a jelen és a jövő foglalkoztatja. Az, amit tesznek, s amit tenni fognak, meg az, ami ma és holnap bekerül a borítékba. Hosszú utat tett meg a szövetkezet az el­telt öt-hat évben. Míg sokan mások — azok közül, akik hozzájuk hasonlóan sovány föl­dön, szerény termőhelyi adottságokkal bír­nak csupán — tönkrementek vagy éppen csak eléldegélnek, a gödiek felvirágoztatták szövetkezetüket. Idáig is megtették Persze mindazt bemutatni, leírni, amit ezért tettek, nem lehet. Legfeljebb sorolni, ér­zékeltetni a váltást, a vál­tozást, amely nem csak a gaz­dálkodásban. de a gödiek szemléletében is bekövetke­zett: — Sokakkal ellentétben mi úgy véljük, hogy tartaléka­ink nem a hatékonyság növe­lésében, a nagyobb takarékos­ságban vagy a munkafegye­lem erősítésében rejlenek. Hi­szen mi idáig is megtettünk mindent annak érdekében, hogy jó eredményeket érjünk el, hogy jól éljünk és gaz­dálkodjunk. Előrelépni ezért inkább azokkal az új tevé­kenységekkel akarunk, ame­lyekhez a közelmúltban fog­tunk, vagy mostanában pró­bálkozunk majd — vált át a múlt idézéséből pillanatok alatt Murvai Zoltán. Színes prospektusokat tesz elém, s közben magyarázza, mi mindennel foglalkozik a szövetkezet. Elsőként tűzvé­delmi munkájukról, a külön­böző tűzálló bevonatrendsze­rekről beszél, talán ezzel is hangsúlyozva, mennyire sike­res szövetkezetüknél ez a négy éve folyó tevékenység. Igaz, az új évtől kénytele­nek szembenézni a ténnyel: a rubel árfolyamváltozása miatt a Szovjetunióba és Bul­gáriába irányuló exportjuk 10 millióval kevesebb nyereséget hoz az idén. De azért így sincs okuk panaszra, mondja az elnök. — Még ilyen kiesést is el­bír ez a tevékenység, sőt azon gondolkozunk, hogy mi módon lehetne továbblépni. Évente 70 milliót fordítunk fejlesztésre. Persze nem csak ezen a területen ... Szerencsére, teszi még hoz­zá, mert a nagyarányú fej­lesztésnek és a sok lábon ál­lás politikájának előnyeit most kezdik érezni igazán. Valaha ugyanis legeredmé­nyesebb tevékenységeik kö­zé tartozott a vasipari, amely­ről Murvai Zoltán úgy véli, fenntartani talán érdemes, de előrelépni már nem lehet ve­le; pénzt áldozni fejlesztésére tehát nem szabad. Lefaragni a veszteséget Arról, hogy a műanyagipa­ri tevékenységnél, a fémtö­megcikkek gyártásánál, a fa­ipar területén vagy az elekt­ronikai ágazatnál mi a hely­zet, nem sokat beszél. In­kább azt magyarázza, milyen szempontok vezetik őket, ha a fejlesztések céljáról, irá­nyáról döntenek: — Elsősorban a piaci ke­resletet vesszük figyelembe, azt, hogy a jövőben mi lehet Átalakulóban az értékpapírpiac Szalmazsákban nem fial a pénz Ismét szaporodnak a ma­gyar értékpapírpiacról szóló hírek. A közelmúltban tőzs­dei napot tartott 22 magyar pénzintézet, és a találkozókat rendszeressé tették. Most már minden héten egy alkalom­mal egymás között adják-ve- szik a forgalomban lévő ér­tékpapírokat. Az első nap mérlege 100 millió forintos forgalom volt, ennyi kötvény kelt el, a korábbinál reáli­sabb árfolyamon, hiszen a ke­reslet-kínálat szabályozta, hogy kinek mennyit ér a köt­vény. Kötvény igen, kötvény nem? Az első napról szóló hír­adásokból az is kiderült, nem tudtak részvényeket vásárol­ni az érdeklődő pénzintéze­tek, mert nem volt kínálat. A vállalati kötvényeknél vi­szont a kínálat sokkal na­gyobb volt, mint a kereslet, ezért az eddig közreadott ár­folyamoknál valamivel ala­csonyabb áron találtak gaz­dára. Az is az első nap kró­nikájához tartozik hogy sok lakossági kötvényt kínáltak egymásnak a bankok, de még­sem kötöttek üzletet, mert in­kább a rövidebb lejáratra szóló értékpapírok iránt volt nagy a kereslet. Az összegzés jól mutatja: átalakulóban van az értékpa­pírpiac. Tavaly körülbelül any- nyi kötvényt bocsátottak ki, mint amennyit a korábbi években összesen, értékük ma már meghaladja a 20 milliárd forintot. Az év végén rendkí­vül sok lakossági kötvényt hoztak forgalomba, így túlkí­nálat alakult ki. Ráadásul az új adórendszertől, inflációtól való félelem csökkentette a vásárlási kedvet, a bankok­ban a korábbinál nagyobb készletek halmozódtak föl. Az értékpapírpiacot azon­ban nem lehet csak a válla­lati és a lakossági kötvényre szűkíteni. Egymás után ala­kulnak a részvénytársaságok, a tulajdonosok kezében te­hát egyre több részvény hal­mozódik föl. Vagyonjegy és kincstárjegy Ennek ellenére ezek az ér­tékpapírok alig cserélnek ma gazdát. Ügy tűnik, az érdekel­tek vállalkozásuk sikerében bízva, a nagyobb osztalékra számítva, inkább megtartják e papírokat. A múlt évi intézkedések hatására tovább bővül a ská­la, megismerkedhetünk a va­gyonjeggyel is. Ezt egy adott vállalat saját dolgozói vásá­rolhatják önkéntesen, és csak egymás között adhatják-vehe- tik a speciális értékpapíro­kat. (Az árfolyam alakulása tükrözheti, ki mennyire bí­zik saját cégében.) A vagyon­jegyre évről évre osztalékot fizetnek, ami a vállalati ered­ménytől függ. Kibocsátásá­nak alapvető feltételeit ma­gasabb szintű jogszabályok rögzítik, például a kibocsá­tott vagyonjegyek értéke nem haladhatja meg a vállalat sa­ját vagyonának felét. Az egyéb feltételeket viszont, köztük azt például, hogy a jövedelmezőség alapján meny­nyi legyen az osztalék, már a vállalat határozhatja meg. A vagyonjegy kibocsátásával először egyébként a Taurus próbálkozott meg. A vártnál kevesebbet vásároltak a dol­gozók, de a premier így is jól sikerült. Űjfajta speciális értékpapír lesz majd a kincstárjegy. Ezt az állam bocsátja ki a költ­ségvetési hiány finanszírozá­sára. Jellemzői közé tartozik, hogy mindössze néhány hó­napra veszi igénybe a költ­ségvetés ily módon a pénzt. A kincstárjegy kibocsátásá­ról, és arról, hogy a költség- vetési hiány hány százalé­kát lehet az értékpapír árából fedezni, mindig az Országgyű­lés határoz. (Egyelőre még nem kerültek ilyen értékpa­pírok forgalomba.) A kibo­csátás menete szerint először a bankok vásárolhatnak kincs­tárjegyet, majd tovább adhat­ják akár a lakosságnak is. A paletta jóval szélesebb, mint gondolnánk; a piac te­hát még közel sem érte el lehetőségének határait. Az már viszont egy másik kér­dés, hogy a lakossági kötvé­nyek piaca a jelenlegi for­mák mellett nemigen fejlőd­het dinamikusan. Hiszen már most nagyobb a kínálat, mint a kereslet. A készpénzforgal­mi adatok szerint viszont vál­tozatlanul sok milliárd forint van a háztartásokban: ked­vező megtakarítási formák bevezetésével, újfajta érték­papírok piacra dobásával eze­ket a pénzeket elő lehet csa­logatni. Mindéiül jól jár A mind erőteljesebben szer­veződő magyar értékpapír- piac egyre nagyobb szerepet játszhat a megtakarítási haj­landóság növelésében, a tőke­áramlás felgyorsításában. Mert ha jól belegondolunk, ez a cél. Az átmenetileg egyik területen lecsapódó pénzek máshol kedvezőbb be­fektetési formát találhatnak, és elősegíthetik a gazdasági növekedést. Lakatos Mária a hasznot hozó tevékenység. Mert lehet, hogy egy-egy ter­mék nagy nyereséget produ­kál még az idén, de nem biz­tos, hogy szabad további fo­rintokat fordítani a fejleszté­sére. Űj utakat keresünk, még akkor is, ha ez a lehe­tőség korábban egyértelműen veszteségesnek ígérkezett. De a veszteség csökkentésének is vannak módjai, például a juhtenyésztés, ami ugyan je­lentős mértékben ráfizetéses, de a közelmúltban törzste­nyészetté nyilvánították a húsmerinó-állományunkat, s így a tenyészállatok értéke­sítésével gazdaságosabbá te­hetjük ezt az ágazatot is. Vagy egy másik példa: nem dicsekedhettünk nagy ered­ményekkel a baromfi-főága­zatban sem. Volt néhány ki­használatlan régi épületünk, amelyeket a közelmúltban fel­újítottunk, s az elmúlt év májusától fogolytenyésztő és -nevelő telepként használjuk. Dániából vásároltuk meg a tojásokat, amelyekből mára felneveltük a törzsállományt. A szaporulattal együtt hama­rosan 40 ezer madarat neve­lünk majd, elsősorban a kül­földiek vadásztatására, gaszt­ronómiai célokra, nyugati ex­portra ... Vétek lett válna Szívem szerint rákérdez­nék, hogy a 70 milliós, fej­lesztésre szánt összegből mek­kora részt vitt el ez a koc­kázatos vállalkozás, de tu­dom, Murvai Zoltán addig, míg kézzelfogható eredmé­nyeik nincsenek, nem beszél szívesen elképzeléseiről. Már­pedig a fogoly egyelőre csak ígéri a nyereséget, csakúgy, mint a szövetkezet másik két, immár profilbővítésnek is te­kinthető kereskedelmi kísérle­te. — Vétek lett volna nem él­ni a lehetőséggel — jelenti ki az elnök. — Egy nap az­zal kopogott be hozzám a fő­könyvelő-helyettes, hogy te, olyan jó helyen van az elekt­ronikai ágazat régi épülete a 2-es út mellett. Víz, villany van, miért nem csinálunk be­lőle egy penziót? Megnéztük, érdeklődtünk, hogy milyenek a feltételek, lehet-e új üzle­tet csinálni egy penzióval, az­tán úgy döntöttünk, hogy be­levágunk. Jó forgalomra, je­lentős nyereségre számítunk, a fővárosban nyitott farmer- mintabolthoz hasonlóan, amely úgy tűnik, beváltja a hozzá fűzött reményeket. A kezdeti siker láttán elhatároz­tuk, hogy Vácott, illetve a fővárosban újabb üzleteket nyitunk, ahol a Foy’s minta­bolthoz hasonlóan elsősorban a Zalaszentgróti Ruhaipari Szövetkezet által nyugati sza- básmihták és technológia alapján gyártott vegyes ruhá­zati cikkeket akarunk értéke­síteni. Hogy ötleteknek nincsenek híján a gödiek, az világosan kitűnik Murvai Zoltán imén­ti szavaiból. Mint ahogy egy­értelmű az is, hogy helyes a Duna Menti Termelőszövetke­zet elnökének üzletpolitikája: ami egy forint hasznot hajt­hat, azzal foglalkozni kell. Hi­szen azok a tevékenységek, amelyekhez a közelmúltban hozzáfogtak, a múlt évre ter­vezett 55 millió nyereség he­lyett 120 milliót eredményez­tek. Igaz, ennek eléréséhez szükség volt arra, hogy Gö­dön új utakat keressenek ... Fató Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom