Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

A vasút igényű a kritikát Ellenőrök a vonatokon Mint azt tettük évek hosszú során át, az elmúlt hónapok­ban is több alkalommal ad­tunk közre olyan hasznos tudnivalókat, amelyeket a vasút különböző munkaterüle­tein dolgozó vezetőktől hal­lottunk. Foglalkoztunk koráb­bi írásainkban is a vasúti sze­mély- és áruszállítás felada­taival, gondjaival, eredmé­nyeivel egyaránt. Ezúttal ar­ról tudósítunk, hogy a MÁV — korábbi riportjainkban is­mertetett — belső információs rendszerét hogyan egészíti ki egy maguk szervezte, nem hi­vatásos külső ellenőrző, infor­mációs hálózat. e|in r Nevezetesen azokról a társa­dalmi ellenőrökről van szó, akik különböző gazdálkodó szerveknél dolgoznak, maguk is ingázók lakóhelyük, s több­nyire fővárosi munkahelyük között, öle is naponta utaznak vonattal dolgozni, és hazafelé. A Budapesti Vasútigazgatő­ségtől kapott tájékoztatás sze­rint a társadalmi ellenőrök tevékenysége minden részlet­re kiterjed, ami közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban van a hivatásforgalommai. Az ön­kéntes társadalmi ellenőrök rendszeresen figyelik például azt, hogy milyen a jegyvizsga- lók magatartása az utasokkal, mennyire menetrendszerű a vonatközlekedés, hogy jó-e a fűtés, a világítás a vasúti ko­csikban, s azok rendesen ki vannak-e takarítva. De azt is figyelik, hogy mennyire pon­tos a vonatok iránytáblázása, a vasútállomásokon rendsze­res és megfelelő-e az utastá­jékoztatás, tiszták-e az utas- forgalmi helyiségek. Tapasztalataikról véleményt írnak a társadalmi ellenőrök, s azt minimális adminisztrá­ciós munka után eljuttatják a vasútigazgatósághoz. Ezek a jelentések azonban nem tar­talmazzák megírójuk nevét, éspedig azért, hogy a pártat­lanságot meg lehessen őrizni hosszú időn át. A Budapesti Vasútigazgatóságon egy mun­katárs hetente csoportosítja s ellenőrzi az ilyen írásos jelen­téseket, majd az egyes szak­területek vezetőinek döntései alapján megteszik a szükséges intézkedéseket. A társadalmi ellenőrök je­lentéseit tehát egyféle, utas szemszögből megfogalmazott kritikaként fogja fel a vasút, s az jól kiegészíti a szolgálati úton érkező belső információ­kat. Ez a többcsatornás tájé­koztatás bár kemény kritiká­kat is tartalmaz, a MÁV nem veszi azt zokon, hiszen saját érdeke, hogy a személyszállí­tói szolgáltatást a lehető leg­kevesebb zökkenővel tudja teljesíteni. ssa 255!jj Ugyanis a vasút jelmonda­tává vált az a megfogalmazás, hogy bár a teheráru-íuvarozás adja a bevételt, munkájukat az emberek a személyszállítás tapasztalatai alapján ítélik meg. Szerintünk teljesen ért­hető módon! Aszódi László Antal Sülysápon Zárszámadás A körzet mezőgazdasági ter­melőszövetkezetei közül első­ként a sülysápi Tápióvölgye tartja meg zárszámadási köz­gyűlését. mégpedig február 3-án, szerdán délelőtt fél tíz­kor a helyi művelődési ház­ban. Előtte küldöttgyűlés lesz. Levelesládánkból Időben kell közbelépni Az utóbbi időben többen el- 1 mondták, mit láttak vagy ész­leltek a fiatalok viselkedésé­ben. Történt, hogy egyik este az Ady Endre utón 10—12 éves gyerekek csoportja 5—6 pezs­gősüveget rakott le az úttest­re. Nevetve ügyelték, mikor érkezik oda egy autó. Arra nem gondoltak, hogy milyen nagy balesetet okozhatnak. Olyan eset is volt, hogy pénzt próbáltak gurítani a kerekek alá. Akadnak közülük, akik ablakokat törnek. Vajon mi örömük telik ab­ban, ha másnak bosszúságot vagy kárt okoznak? De nem­csak tizenévesek, hanem na­gyobb kamaszok is vandál módon viselkednek különösen az idősebbekkel szemben. Mit lehetne tenni? Talán megtud­ni. kikből verődik össze a tár­saság és valami módon fegyel­mezni őket. Olasz Józsefnc Mohot Kulturális program Ecseren hétfőn 10 órától dél­előtti matiné: Hupikék törpi- kék, 18-tól filmvetítés. Gyom­ron a művelődési házban film­vetítés 17.30-tól: Nyomás utá­na (színes olasz kalandfilm). Az úttörőházban 14-től mate­matikaverseny 5—6. és 7—8. osztályos tanulók részére az 1. számú általános iskolában. 15- től kémiaverseny a 7—8. osz­tályosok részvételével az úttö­rőházban. ŐRI Parabola A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1988. FEBRUÁR L. HÉTFŐ Amire a jövőt alapozzák II. A mezőgazdaság példát mutat Több fontos napirend % került terítékre a monori $ városi jogú nagyközségi ^ párt-végrehajtóbizottság ^ legutóbbi ülésén. A testü- ^ let — többek között — ^ megvitatta és elfogadta az ^ 1987. évi gazdaságpolitikai % feladatok értékeléséről, az $ idei tennivalók meghatáro- ^ zásáról szóló jelentést. Mezőgazdasági üzemeink feladatteljesítésére tavaly a stabilitás volt a jellemző. A célkitűzések megvalósításával, némi előrelépéssel jó közepes esztendőt zártak a szövetke­zetek. A tervfeladatok megfo­galmazásánál az eredmények javítását elsősorban a haté­konyság fokozására alapozták. Az ötmilliárd forintos árbe­vétel és a 3,5 milliárd forin­tos termelési nagyságrend szinten tartása mellett 7 szá­zalékos eredménynövekedést irányoztak elő. Á tervezett 225 millió forint nyereséget várhatóan meghaladjak az üzemi eredmények, az elmúit évhez viszonyítva ez közel 10 százalékos javulást mutat. A tervezett szinten, 5 százalék felett alakult az üzemek jö­vedelmezőségi mutatója. Differenciálódás A monori városi jogú nagy­községi párt-végrehajtóbizott- sag legutóbbi ülése elé ter­jesztett beszámoló szerint az egy főre jutó termelés 5 szá­zalékkal emelkedett, az egv dolgozóra jutó nyereség több mint 10 százalékkal nőtt. A/ élőmunka hatékonysága ösz- szességében pedig várhatóan 5 százalékkal növekedik az előző évhez képest. A bruttó jövedelem alakulásában is je­lentős az előrelépés: nyolc százalék. A gazdasági egységek üzemi eredményterveiket az eddigi számítások szerint 41- talában tervszinten teljesítik Jelentősebb elmaradást tervé­hez viszonyítva csak a vasa- di Kossuth Szakszövetkezet jelzett, ami nagymértékben a növénytermesztést sújtó aszálykár következménye. A növénytermesztési főága­Kellemetlen sarok Leselkedő veszélyek Dékesen ballagok ezen a reggelen Monoron, a Petőfi Sándor utcán, a vasútállomásra, igyekszem, hiszen mai úti célom Pilis. Köd üli meg a tájat, sze­merkél az eső, mintha nem is telet jegyeznének a nap­tárak. Egyszer csak arra le­szek figyelmes, hogy ha­talmas zajjal, eszeveszett tempóban egy személyautó érkezik, szintén a vasútál­lomás irányába tartva. Ne­héz megjósolni, milyen se­bességgel közlekedik a TH 55-14 rendszámú kocsi, de az biztos, hogy a megen­gedettnél jóval gyorsabban. 90 kilométerre taksálom a száguldó jármű sebességét. Sok. nagyon sok. Különö­sen azok után, hogy alig ér az utca végére, máris gya­logosok érkeznek a Marx liget felül, s átkelnek az úton. De mi lett volna, ha az autó éppen akkor érkezik oda? Mit tudott volna ten­ni járművével, hiszen ha fékez, akkor is beleszalad­hat az embertömegbe, mert ilyen gyorsaságnál — s fő­leg vizes úton — a féktá­volság Igencsak meghosz- szabbodik. Természetesen másutt is feljegyezhetnénk különfé­le autók rendszámait, ame­lyek nem tartják be a se­bességkorlátozást vagy ép­pen nem a közlekedés sza­bályai szerint haladnak. Sajnos a közlekedési mo­rál cseppet sem megnyug­tató országszerte, így szii- kebb pátriánkban sem. Gondoljunk csak arra, hányszor áthajtanak az au­tók a vasúti fény- és fél­sorompókon, akkor is, ha tilosat jelez a lámpa. Há­nyán fittyet hánynak az elsőbbségadás kötelező, vagy a stoptáblákra, ame­lyek a biztonságos közleke­dést szolgálják, s amelye­ket azért. helyeztek ki, hogy iránytűül szolgálja­nak a. járművezetőknek. A közlekedési morál legjobb barométere a baleseti sta­tisztika. De mert nem min­den szabálytalanul közle­kedő okoz balesetet, egy­ben csalóka is ez a kép. Tavaly a monori körzet útjain ismét többen lelték halálukat közlekedési bal­eset nyomán. Régebben a 4-es, és a 31-es számú fő- közlekedési út vitte a prí­met a balesetekben, de ma már a kisebb forgalmúak is felzárkóztak hozzájuk. A baleseti okok között a gyorshajtás, az elsőbbség­adás meg nem adása, a re­latív gyorshajtás, a sza­bálytalan előzés éppen úgy megtalálható, mint az it-; tas vezetés vagy a jármű rossz műszaki állapota. Gyakran találkozhatunk olyan autókkal, amelyek kipufogócsövéből hiányza­nak a lamellák. Ezek olyan eszeveszett dübörgéssel ha­ladnak az utakon, hogy a gyalogos járókelőknek fül­dugóra lenne szükségük a zaj elviselésére. Ez a tél eddig igazán el­kényeztetett bennünket, hi­szen hó nem nehezítette az úton közlekedő járműve­ket. Ennek ellenére meg­lehetősen sok balesetet re­gisztrálhattak december­ben és januárban is a köz­lekedési szakemberek. \/l ind nyájunk közös ér- deke, hogy betartsuk a KRESZ alapvető szabá­lyait. s akkor kevesebb or­szágúti tragédia szerepel majd lapunk utolsó olda­lán, kevesebb családot érint az ilyenkor szokásos baj és — súlyosabb eset­ben — fájdalom. G. J. zat teljesítménye az előző évinél lényegesen jobb, a ho- zameredmények kedvezőbben alakultak. A gabonaprogram célkitűzéseit: a 45 ezer tonna kalászos és a 35 ezer tonna kukorica-szemtermes mennyi­ségét mintegy 7 százalékkal teljesítették túl az üzemek. Ennek az eredménynek az ér­tekét az is növeli, hogy 1986- ban az aszály miatt 20 ezer tonna volt a hozamkiesés. Ennek ellenére őszi búzából 8,5 ezer hektáron. 4.5 tonnás termésátlagot sikerült elérni. Kiemelkedett a vecsési Feri­hegy Mgtsz 5,3 tonnás ter­méseredménye. Terv feletti, 3 tonnás hozamok születtek rozsból, őszi és tavaszi árpá­ból. Kukoricát a gabonafélék területének 35 százalékán, hatezer hektáron termesztet­tek a gazdaságok. Az üzemi hozameredmények nagyon differenciáltan alakultak, 5- től 6,5 tonnáig, összessége­ben 37 ezer tonnát takarí­tottak be. Az átlagnál maga­sabb, 6 tonna feletti hozamo­kat produkált a gombai Fáy András Mgtsz, a pilisi Arany­kalász Mgtsz és a Monori Állami Gazdaság is. Napra­forgóból kiemelkedő. 2,5 ton­nás termésátlagot sikerült be­takarítani hektáronként. Saj­nos a burgonya és mustár termésátlaga a júliusi száraz­ság miatt jóval a tervezett alatt van. A növénytermesz­tésben összességében sikerült a célkitűzéseket megvalósíta­ni. Természetesen ehhez hoz­zájárult a költséggazdálkodás javuló tendenciája is, amely ma már elengedhetetlen az ágazatok nyereségessé tételé­hez. Megfelelő magágyak A mezőgazdasági üzemekre az ősz folyamán is rendkívüli feladatok hárultak. A te- nyészidőszak csúszása miatt eltolódott az őszi betakarítás. Párhuzamosan több mint 12 ezer hektáron kellett megfe­lelő magágyat készíteni és a vetest időben, jó minőségben befejezni. Az őszi vetések fejlettségi állapota az elmúlt évekhez viszonyítva lényege­sen kedvezőbb képét mutat. Az ültetvények hozama — elsősorban a szőlőnél — nem érte el a tervezett szintet, de a súlyos téli fagykárok után a becsültnél jobb a sző­lő termésátlaga is. Az elmúlt évben gyökérzöldségek ter­mesztésében kiváló hozamo­kat ért el a vecsési Ferihegy Mgtsz. Javuló eredménnyel zár a zöldségfeldolgozó üzem is. Az állattenyésztési főágazat teljesítésére a hozamok növe­kedése, illetve az állatlétszám csökkenése, stagnálása volt a jellemző. A tejtermelés von­záskörzeti szinten 5 ezer li­ter fölé emelkedett. Ehhez döntően a Rákos Mezeje Mgtsz és a Monori Állami Gazdaság komplex tehené­szeti telepeinek a termelése járult hozzá. A tehénlétszám csökkenését elsősorban a sülysápi Tápióvölgye Mgtsz tehenészetének megszüntetése okozta. A juhászat pozíciója javult, az ágazat fejlesztésé­vel foglalkoznak az üzemeik. A háztáji és kisüzemi terme­lés integrációjának szervezé­se színvonalbeli különbsége­ket mutat. A népgazdasági érdekek szem előtt tartásá­val fejlesztése továbbra is fontos feladat. A mezőgazdasági nagyüzem exportja tőkés relációban 36 százalékkal, szocalista vi­szonylatban 20 százalékkal haladja meg az előző éves teljesítéseket. A Monori Ve­tőmag Vállalatnak is sikerült az esztendő utolsó napjaiban exportterve nagy részét tel­jesíteni. A létszámgazdálkodás terü­letén az elmúlt évek erőtel­jes csökkenő tendenciája megállt. 1987-ben 2 százalék­kal kevesebb a munkaerő- foglalkoztatottság. A bérszín­vonal-növekedés a tervezett 5 százalékos szinten várható. A szövetkezetek pénz- és hi­telgazdálkodása 1987-ben az előterjesztés megállapítása szerint lényegesen javult és konszolidálódott. Kétéves veszteséges gazdálkodás után, bár szerény nyereséggel, de várhatóan pozitív mérleggel zár a sülysápi Tápióvölgye Mgtsz is. A három nagy A vonzáskörzet mezőgazda­sági nagyüzemeinek eredmé- nyessegét hetvenöt százalékos nyereséghányaddal továbbra is a Rákos Mezeje Mgtsz, a pilisi Aranykalász Mgtsz és a Monori Állami Gazdaság tevékenységének az eredmé­nyessége határozza meg. V. J. (Folytatjuk.) Bár a hozzá való jelek az űrből érkeznek, egyál­talán nem bizonyult lég­ből kapott ötletnek az MHSZ monori rádiósklub­jának kezdeményezése. Mint hírül adtuk, ők kezd­ték meg a szervezését és tervezését Monoron a mű­holdas televíziós adások vételére alkalmas parabo­larendszer és vezetékháló­zat kiépítésének. Meglehet ők maguk is meglepődtek, hogy a hely­beli lakosság érintett része, valamint a gazdasági egy ségek. intézmények többsé ge milyen nagy szimpátiá val fogadta és támogatta az ötletet. A szervezők már elkezdték a házról házra járást, de egyre sűrűbben csöng a telefon az MHSZ monori területi vezetősé­génél is, hogy jelentkezze­nek és a részletekről tuda­kozódjanak az érdeklődők Csiló Istvántól, a rádiós­klub vezetőjétől tudjuk, hogy a költségek lakáson­ként 3 és 6 ezer forint kö­zött mozognak, a lakosú rűségtől és az antennától való távolság függvényé­ben. Új információ, hogy főleg a kisjövedelmű nyug díjasok számára valószínű­leg a részletfizetést is le­hetővé teszik. A pénzt egyébként majd a rádiós klub folyószámlájára (764128) kell befizetni. Mivel újólag fölmerült a kérdés. Csiló István el mondta, a rendszer segít tégével a műholdas műso rok minden olyan tévéké­szüléken foghatók lesznek, amelyen jelenleg az 1-es csatorna adása élvezhető A gazdasági egységek ré szérűi megnyilvánult együttműködési szándékot a rádiósklub egyébként ar ra is föl szeretné használ ni, hogy bővítse pártoló tagjai táborát, a parabola rendszer segítségével egy majdani kábeltelevíziós hálózat feltételeinek meg teremtését —ki Fecifarsang ’88 Még lehet jelentkezni Több alkalommal is meg­jelent lapunkban a monori városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság sport munka- bizottságának felhívása, amelyben rangos kupát hirde­tett meg minden, a kispályás futballt szerető fiatal számá­ra. Nem titkolt céljuk ezzel, hogy segítsenek a szabad idő hasznos eltöltésében, s köz­vetve talán az egészséges életmódra nevelésben is. A rendezők úgy döntöttek, hogy Focifarsang ’88 elneve­zéssel februárban bonyolítják le az időközben jelentkezők részvételével a kispályás lab­darúgótornát. Külön verse­nyeztetnék természetesen az amatőr férfi és női csapato­kat, valamint az igazolt játé­kosokat tömörítő gárdákat. Igaz, a kiírásban az is szere­pel, hogy az afnatőr ver­senyzők saját felelősségükre játszhatnak az igazolt ver­senyzők között, ám az utób­biak nem szerepelhetnek az amatőr kupában. A torna lebonyolítását a jelentkezők számától tették függővé, s így egy vagy több helyszínen kieséses vagy kör- mérkőzéses, esetleg csoportos körmérkőzéses formában kép­zelték el. A fő díj természe­tesen mindkét kategóriában egy-egy vándorserleg és ok­levél. A nevezési díj csapa­tonként 200 forint, amelyet majd a helyszínen kell befi­zetni. A felszereléséről ter­mészetesen mindenki maga gondoskodik, de csak torna­cipőben lehet játszani, s ké­rik a csapatokat, hogy lehe­tőleg egységes mezben lépje­nek pályára. A kiírásban eredetileg a jelentkezési határidőt január 30-ban határozták meg, most azonban ezt módosították. Te­hát a Focifarsang 88 kupáért versengeni kívánó kispályás futballcsapatok nevezéseiket a KISZ-bizottság címére kell. hogy elküldjék (Monor, Kos­suth Lajos út) február 5-ig. Eddig egy ifjúsági, egy női és három felnőttcsapat jelezte részvételi szándékát. — ki Az 1988/89-es tanévben is indul a Monori Kossuth La­jos Általános Iskolában a leendő elsősök részére testne­velés tagozatos osztály. Felvételt nyerhetnek azok a tanköteles korba lépő gyer­mekek (fiúk, lányok), akik az alkalmassági vizsgán megfe­lelnek, és akiknek szülei ké­rik gyermekük felvételét, to­vábbá vállalják az ezzel já­ró kötelezettségeket. Jelentkezni február 26-ig lehet az általános iskolában levélben vagy személyesen. Cím: Kossuth Lajos Általá­nos Iskola, 2200, Manor, Kos­suth u. 98. Az első — tájé­koztató — szülői értekezlet március 1-jén öt órakor lesz. Az alkalmassági vizsga idő­pontja pedig március 5-én, reggel 8 óra. Az alkalmassági vizsga testnevelés-gyakorla­tokból, orvosi és iskolaérett­ségi vizsgálatokból áll. Ezen a napon kerül sor a gyerme­kek iskolába történő behatá­sára is. Az iskolaigazgatóságtól megtudtuk, hogy természete­sen nemcsak a monoriak. ha­nem más községbeli gyerekek jelentkezését is várják a test­nevelés tagozatos osztályba. —ér özv. Bajkai Károlyné sz. Czellaó Mária, monori (Munkásőr u. 25.) lakos, 82 éves korában elhunyt. Temetése 1988. február 2-án (ked­den), délután 3 órakor lesz a köz­ségi ravatalozóból. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Ősztől Testnevelés tagozatosok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom