Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

NAGYKŐRÖSI xJfíiian A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1988. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ Véleménycsokor az egyéni beszélgetésekből Őszintén, nyíltan, demokratikusan Az „egyszerű” párttag is érezheti: az utóbbi időben felgyorsultak az események, a politikai munka új len­dületet vett. Óriási érdeklődés kíséri a tagkönyvcse- rével kapcsolatos beszélgetéseket, megjelentek a tézi­sek az ideológiai munkáról, s legújabban a politikai intézményrendszer megváltoztatásáról is várják a vé­leményeket. Közelednek a beszámoló taggyűlések, s hamarosan megtartják az országos pártértekezletet is. A kívülálló is érzékelheti!, a párttag meg joggal hivatkoz­hat rá, éppen a kommunisták erejét, a jövőbe vetett hitét bizonyítja, hogy vitákat kez­deményeznek, olykor olyan merész javaslatokkal előállva. amelyek még néhány éve — talán még néhány hónapja is — el sem hangozhattak volna. Valószínű, hogy mind a nem­zetközi helyzet — elsősorban a Szovjetunióból fújó friss szelek —, mind a gazdaság belső ellentmondásainak halo­gatást nem tűrő, a megoldást kikövetelő elemzése, a kibon­takozás gyakorlata erjesztője e folyamatnak. Változó jelen Az máris — tehát még a viták, véleménycserék közben — biztos, csakis az őszinte­ség, a demokratizmus kiter­jedése adhat új erőt, új töl­tést a testületeknek, az appa­rátusoknak és az egyéneknek. A vitákban persze már ma­ga a véleményalkotás is fele­lősség — de ez így is van rendjén, hiszen a jogok és kö­telességek összhangja nélkül frázispufogtatás a „nyílt be­olvasás”. Városunk kommu­nistáinak véleményét ismerte meg rendkívüli ülésén az MSZMP nagykőrösi végrehaj­tó bizottsága. Mielőtt a véle­ményekből idéznénk, hadd hívjuk fel a figyelmet arra, hogy végeredményben rész­összefoglalásról volt most szó. a későbbi észrevételek éppúgy eljutnak majd az illetékes fel­sőbb pártszervekhez, mint az eddigiéit, illetve a mostaniak. A helyi apparátus óriási munkát végzett, amikor a be­érkezett jegyzőkönyvek, a po­litikai munkatársak, a pártbi­zottsági tagok által végigvi­tatkozott alapszervezeti, párt- csoportgyűlések után véle­ménycsokrot állított össze. Kendőzetlenül. szépitetlenül, a hozzászólások, a vélemé­nyek élét. sorját nem letisz­títva, lekerekítve. hanem azon érdességükben tálalták. Maguk a tézisek ellentmon­dásos fogadtatásban részesül­tek. Voltak, akik eleve eluta­sították — mondván. erre már vagy tíz esztendeje szük­ség lett volna. —. mások meg nagy örömmel, de bizonyos fenntartásokkal fogadták. Az igaz — állítják sokan —, hogy megváltozott a szocia­lizmus. De — teszik fel a kér­dést — lehet-e, szabad-e, kell-e fejlettebbnek tekinteni a mai állapotokat a koráb­biaknál? Egyöntetű helyeslésre talált, hogy a gazdaságot a gazdasági vezető vezesse. Mások arra is rámutattak, ez nem azonos némelyek régebbi követelésé­vel, hogy a párt vonuljon ki a gazdaságból. A döntéseket tényleg megszületésük előtt kell magyarázni, s ne a napi feladatokkal, hanem a stra­tégiával foglalkozzon a párt. Ezzel függ össze az is. hogy legyen kevesebb a központi szabályozás — szabályozzon a piac —, csökkenjen a bürok­ratizmus. Kérdőjelek Minőségileg új párttag—ve­zető kapcsolatra van igény. Ne formális információs je­lentéseket. hanem valódi köz­vélemény-kutatást végezzenek, s ha a párt vezetői a párt ne­vében beszélnek, akkor a tes­tületek döntéseire, helyzet- elemzéseire. s ne az appará­tusra támaszkodjanak. Vagy­is. növekedjen a választott testületek szerepe — s ez az államéletre is terjedjen ki. Manapság még gyakori, hogy az „alulról jövő” véle­ményekre nincs reagálás, s ál­talánosságban is elmondható, a tájékoztatás, az informáló­dás reformra szorul. Rászol­gált a változtatásra a párt választási rendszere is. de a tanácsi választásokat is lehet még fejleszteni; sokan állít­ják, hogy a települések veze­tőit is olyasféleképpen kelle­ne választani, mint ahogy az országos listára szavazunk. De — így az újabb kérdőjel — ehhez nem biztos, hogy elég alapot ad a régi alkot­mány. új kellene a helyébe. A döntéshozatalt előzze meg nagyobb nyilvánosság, de a végrehajtást ne jellemezze az elhamarkodottság. A ma még szunnyadó erőket így lehet felszabadítani. Ám azt sem lehet elhallgatni, hogy akkor — esetleg — el kell viselni azt is, ha nem a várt ered­mény jön be. s másként kell végezni a politikai munkát. A tájékoztatásban a köz- érthetőségre kell törekedni, csakis így lehet a tömegeket meggyőzni. S a meggyőzéshez kapcsolható a vitakultúra is. Ma még sok esetben emberek­kel, s nem elveikkel, néze­teikkel vitatkozunk. Mind­ehhez az alulról építkezés — tehát a demokrácia kiszélesí­tése — az út. Volt. aki egyenesen úgy fo­galmazott, ma nemcsak politi­kai, de bizalmi válság is van. A felelősség vállalása legföl­jebb a vállalatvezetői státu­sig terjed — pedig olykor ép­pen a felsőbb szabályozás kritikátlan végrehajtása okoz­ta a gazdasági bajokat. Jelen lévő értékválságunkban leér­tékelődött a teremtő munka, s csak papíron igaz a kétirá­nyú kritika érvényesülése. Jó határozataink telemás végrehajtására szemléletes példát is találtak. Olyasmi ez — mondták —, hogy bevezet­jük ugyan a balra hajts köz­Anyakönyvi hírek Született: Szabó Pál és Gö­rög Erika: Bettina: Ócsai Ist­ván és Juhász Katalin: Péter; Nagy Zoltán és Bakonyi Irén: Tímea; Podhorszki Sándor és Dombi Katalin: Gábor nevű gyermeke. Házasságot kötött: Vágó Zoltán és Dobozi Ildikó; Bács Tamás és Varga Éva; Pé­csi György és Deák Mária. Meghalt: Veszprémi János (Háromszék u. 25.); Gábor Ka­lekedési rendszert, de úgy, hogy az egy esztendeig csak a buszokra legyen érvényes Komolyabbra fordítva a szót, a következetesség, mint a (párt)fegyelem alapja, elen­gedhetetlen követelmény, az ellenőrzés alfája és ómegája. Így viszont határozatainkban vágyaink tükröződése helyett a valóságot kell majd elem­zőén előrevetíteni. Figyelmet érdemel egy másik észrevétel is a vé­leménycsokorból. A téesz- szervezések időszakában mun­kásemberek jöttek a nagyüze­mekből városunkba. Ők a kommunisták! — magyarázták a gyerekeknek, s azok lábujj­hegyen jártak el a szobáik előtt, felnéztek az ismeretlen­re. Ma nincs különösebb te­kintélye a párttagnak csak azért, mert párttag, sokszor talán még hátrányos is szá­mára, hogy „felvállal” egy el vet. Átmeneti A téeszszervezés másra is példa — így az újabb véle­mény. Akkor talán még a szervezők sem hitték, hogy olyan sikerrel dolgoznak, hogy senki sem fogja visszasírni a régi időket. Lehet, nogy így van ez a kibontakozási prog­rammal is — nehéz, persze hogy nehéz elfogadtatni az ál­landó áremelkedések közepet­te. hogy áímeneti mindez. De a meggyőző munkát folytatni kell. Ez minden párt­tag felelőssége, az egész or­szág — a szocialista Magyar- ország' — javára Ebben ugyanis nem volt, nem is le­hetett vita. R. O. Lekvártól spenótig Immár a negyedik hetipiac volt a pénteki, hogy a söprű­készítők egyetlen fillér ke­resmény nélkül tértek haza. Pedig hótakarító alkalmatos­ságaikat már 60—80 forintért is szíves örömest odaadnák. A zöldség-, gyümölcspiacon közepes volt a forgalom. Egy­néhány primőr kivételével új­donság nemigen akadt. A fejes salátát 10, a spenót rakását 10, a zöldpaprikát 8—12 forintért adták. A narancs 47, a kubai gyümölcs 26, a citrom 26 fo­rintba került, a paradicsom 200 forintot kóstált. A póré­hagyma 10—12, a fokhagyma 60—120, darabra 6, a krumpli 16—18, a cékla 15, a sárgaré­pa 12—20, a petrezselyem 15— 20, a zeller 20, darabra 3—6, a káposztafélék 10—12, a szá­razbab literje 60—80, a téli re­tek 10, a karalábé szintén 10 forintot ért. Az almát 12-től 24 forintos áron adták, a tisztított diót 280-ért, a csiperkegombát 110-ért. Finom szilvalekvár is kerülközött, kilónként 70 fo­rintért. A baromfipiacon nem volt nagy kínálat. A tyúkok pár­ban 280—320 forint között kel­tek. Egy szép japán libát 300- ért kínálta gazdája. A tojás 2,50—2,70 forint körül moz­gott. Némi tűzifát is hoztak, a vágott tölgyet és a vágott akácot egyformán 160 forintra tartották. Mozi A nagyteremben: Száguldó faika. Színes, szinkronizált ka­nadai kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Hupikék törpikék. Színes, szinkronizált belga rajzfilm, fél 4-kor. Nagy tehetség. Szí­nes román bűnügyi film, fél 6- kor. 100 méteres síkfutásban, sőt — ezt kérem, ne ve­gyék dicsekvésnek részem­ről — talán még súlylö­késben is képes lennék bármilyen szintet (akár a legalacsonyabbat is!) alul­múlni. Ami pedig a sportkap­csolatok ápolását illeti! Hogy én mi mindenre ké­pes lennék, csak hogy részt vehessek az olimpián! Már nem is említve azt az örö­möt, amit akkor éreznék, ha az illető magyar sport- szövetség vezetői is elkí­sérnének, hogy segítsenek nekem az ápolásban ... Tudom, most a legfonto­sabb a türelem. Tudom, sok honfitársam hozzám hasonlóan képtelen lenne teljesíteni bármilyen „ki­küldetési szintet”. Az is lehet, rám végül is csak a következő olimpián kerül sor. Azért addig sem kell az embernek feleslegesen vesztegetnie az idejét. Még ma bemegyek a főnököm­höz, hogy felhívjam a fi­gyelmét e követendő pél­dára. Végső soron honnan vegyünk példát a tiszta, szigorúan teljesítmény elvű kiválasztásra, ha nem a közismerten kegyetlen ver­senysporttól? Mondom, még ma beme­gyek a főnökömhöz, és megmondom neki: Lejjebb a lécet! És legalább egy ezressel több bért nekem! Ha kell. be is bizonyítom, hogy nem tud. ö olyan ke­veset követelni tőlem, mint amilyen keveset én mostantól nyújtok! Rajtam nem múlik! Ha kell. hát alulmúlom önmagamat is! Bravúros győzelmet arattak idegenben Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Salgótarjáni Kohász 64-53 (17-31). Nagykőrösiek: Szappanos (11). Bajáki, dr. Fülöpné (8). Józsa (12), Kosa (2*7); csere: Király (3), Komá­romi (2), André (1), Takács. Az idegenbeli NB Il-es női bajnoki kosárlabda-mérkőzés első félidejében kiütköztek a kinizsisek szokásos hibái: büntetődobások és biztos hely­zetek maradtak ki. Szünet után az ellenfelet és a száz ottani nézőt alaposan meglep­A mezőgazdaságnak Meteorológiai előrejelzés mill (Bajcsy-Zsilinszky u. 2.); Váradi Lászlóné Rédai Mária (Kasza u. 4.); Tóth Lajosné Halápi Lídia (Szabó Ervin u. 8.): Cseh Sándor (Csipvári u. 16.): Dávid Sándor (Ady E. u. 16.); Mészöly Imre (Bajcsy- Zsilinszky u. 2.); Tóth Balázs- né Danka Irén (Kádár Kata u. 1.); Tokár Gyuláné Oravecz Erzsébet (Csillag u. 11.). A meteorológiai viszonyok és a mezőgazdasági termelés közötti kapcsolat vizsgálatá­val egy külön tanulmányág, az agrometeorológia foglalko­zik. Az agrometeorológia fo­galma kétféle módon értel­mezhető ; tágabb értelemben ismereteknek a mezőgazda­ság egészére — tehát a nö­vénytermesztésre, az erdé­szetre és az állattenyésztésre — való alkalmazását értjük. Szűkebb értelemben azonban az agrometeorológia csak a meteorológiai ismereteknek a növénytermesztésre való alkalmazását jelenti. Ennek oka az, hogy a helyhez kö­töttsége miatt itt tanulmá­nyozhatók a hatások a leg­egyszerűbben. Az agrometeorológia csak akkor tudja megoldani fel­adatát, ha mind a meteoro­lógiai jelenségeket, mind a mezőgazdasági termelés ered­ményeit egy időben figyel­hetjük meg. Ezért az agro­meteorológia legfontosabb alapelve. hogy a meteoroló­giai megfigyeléseket és a nö­vénytermesztésre vonatkozó megfigyeléseket párhuza­mosan kell végezni. Ezt az elvet az agrometeorológiai állomáshálózat szervezése­kor minden esetben érvénye­sítik. Az agrometeorológiai meg­figyelések másik fontos alap­elve, hogy a megfigyeléseket egységes követelmények alap­ján végezzék. Az így begyűj­tött megfigyelési anyag lehe­tővé teszi, hogy megismerjük azokat a törvényeket, ame­lyek a meteorológiai viszo­nyok mezőgazdasági terme­lésre gyakorolt hatását jel­lemzik. Az agrometeorológia végső célja, hogy a mezőgazdaság számára meteorológiai infor­mációkat szolgáltasson. Az agrometeorológusok az agro­meteorológiai információkat vagy közvetlenül juttatják el a mezőgazdasági termelés irá­nyítóihoz vagy közvetett mó­don valamilyen mezőgazdasá- g' szervezeten keresztül, amely beépíti azokat saját információs rendszerébe. Leggyakrabban a következő problémák előrejelzésére for­dítanak nagy figyeLmet: a ké­ső tavaszi és a kora őszi fa­gyok, a talajnedvesség alaku­lása. a vetési hőmérséklet, a gazdasági növénvek fejlődési fázisainak Időpontja (virászá- si, érési stb. időpont), a növé­nyi betegségelv és kártevők fellépése, a gazdasági növé­nyek terméshozama, a növé­nyek á (telel és i viszonyai. Vannak már biztató kísérle­tek a vegetációs periódus kezdetének, végének és hosz- szának az előrejelzésére is. Az időjáráshoz és éghajlat­hoz való alkalmazkodásnak mindenekelőtt az adott terü­leten termesztendő növénvek nemesítésében vagy kiválasz­tásában kell megnyilvánulnia. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha új fajtát kívánunk kül­földről behozni, annak kivá­lasztásában messzemenően fi­gyelembe kell venni meteoro­lógiai viszonyainkat. Az ál­landóan változó meteorológiai viszonyokhoz való alkalmaz­kodás célszerű f^ mája a me­teorológiai információk figye­lembevételével kidolgozott munkaszervezés is. ték a körösiek: határozott, ag­resszív védekezéssel és gyors támadásokkal fokozatosan fel­jöttek és a 12. percben 43-43- ra egyenlítettek. Ezután a vendéglátók már csak egyszer vezettek.. A hajrában jó dobá­sokkal és jó játékkal megsze­rezték a meglepő, de megér­demelt győzelmüket — ebben a bajnokságban, idegenben most először — a konzervesek. A mérkőzés a mezőny legjobb­ja, Kósa Márta 3 pontos do­básával fejeződött be. A kosárlabda női NB II Közép B csoportjának állása: 1. Ferencvárosi Vasutas 9 2. Tatabányai BHG 9 3. DVTK II. 9 4. Nk. Konzervgyári Kinizsi 9 4 5 553-523 13 5. Salgótarjáni Kohász 9 4 5 528-510 13 6. Székesfehérvári Ikarus II. 9 2 7 451-042 11 7. Tlonori Pedagógus 9 — 9 176-451 9 Mint már hírt adtunk róla, a Nk. Kgy. Kinizsi NB Il-es férfi kosárlabdásai két hétig a Petőfi iskolai tornacsarnok­ban edzőtáboroztak. Délelőt­tönként naponta és a szokásos heti négy esti gyakorláson ké­szültek az idei eseményekre. Kérdésünkre Üjhelyi Gábor edző a következőket mondta: — Edzőtáborozásunk jól szol­gálta az egyéni felkészülést, főleg a fiatal Pásztor, Módra és ifjú Ábrahám fejlődött so­9 — 603-413 18 7 ■> 549-433 16 5 4 338-426 14 kát, de a többiek is előbbre léptek tudásban. Bár az egye­temisták vizsgaidőszaka miatt nem tudott teljes lenni a lét­szám sohasem, ki ekkor, ki akkor hiányzott, ők is jöttek, amikor tudtak. A csapatjáté­kot nem tudtuk ezért úgy gya­korolni, ahogy szerettük vol­na. A mérkőzéseken meglát­hatjuk. mennyire hatott a já­tékosokra az együttlét. Bács-Kiskun megyei bajno­ki mérkőzésre voltak hivata­losak a városunkbeli úttörők. Üttörő fiúk: Kerekegyházi DSK—Nk. Konzervgyári Kini­zsi 46-21 (23-14). A körösiek gyenge napot fogtak ki, ellen­felük pedig jobban játszott. Legjobb dobók: Szendi és Zsuzsandor (6—6). Úttörő leá­nyok. Kecskeméti SC Lánchíd utcai isk.—Nk. Kgy. Kinizsi 128-28 (68-10). Az erős baj­nokság második helyén álló ellenfél nagyon ügyes játéko­sokból áll. Ld.: Pörge (18). A KSC Hunyadi isk.—Nk. Kgy. Kinizsi mérkőzés elmaradt, mert az ellenfél annak elha­lasztását kérte. Az 1987/88. évi Pest megye! úttörő fiú kosárlabda-bajnokság állása az első félév után: 1. Nk. Kgy. Kinizsi 2. Dunai Kőolaj II. 3. Monori Kossuth isk. 4. Dunai Kőolaj I. 3 3 — 253- 27 6 3 2 1 177- 46 5 312 41-208 4 3 — 3 14-204 3 s. z. Felnőtt az Ifjúsági Az év eleji leltár befe­jezése után, még nagyon üresen álltak a polcok az Ifjúsági ABC-áruházban. Kétségtelen, az ünnepek miatti nagy felvásárlás, a raktárak kiürülése, az új árrendszer bevezetése, át­árazások nagyon megter­helték az élelmiszerüzlet dolgozóit. Az év első nap­jaiban. amikor még az em­berek többsége ünneplés utáni fáradalmakat pihen­te. az üzlet dolgozói reg­geltől estig végezték az eléggé idegőrlő leltármun­kát. azt követően pedig csinosították a boltot, ren­dezték a kirakatokat A napokban már szin­te semmi sem hiány­zott. A gyors, rugal­mas szervezés a vezetők és a dolgozók részéről azt bi­zonyítja, hogy a beígért árubőség valóban megér­kezett. a polcok roskadá- sig teltek élelmiszerrel. A kiszolgálás udvarias, segí­tőkész Jó érzés ilyen körülmé­nyek között betérni vásá­rolni. hisz nemcsak az árubőség, hanem a légkör is döntően meghatározza az ember vásárlókedvét. Kívánjuk, hogy az év bármely szakában hasonló mennyiségű áru. hasonló udvarias kiszolgálás vár­jon minden oda betérőt . V. 1. T. ISSN 0133—3708 (Nagykőrösi Hfrlai Lejjebb a lécet? Napok óta varom az ér­tesítést, Már nem késhet sokáig a levél, amelyben hivatalosan felkérnek, hogy az egyik sportágban én képviseljem szeretett ha­zánkat az idén sorra kerü­lő szöuli olimpián. Igaz. még nem teljesen biztos a dolog. Mint ahogy meg kell vallanom, még azt sem tu­dom. melyik sportág ma­gyar szövetségének esik rám a választása. Valahol majd csak szükség lesz rám, hiszen én annyi terü­leten maradok alatta a minimális követelmények­nek, hogy — nagyon re­mélem — bekerülök a ke­retbe. Honnan ez a reménység? Nos e boldog tudat azóta kísér, mióta olvastam köz­ponti napilapunkban a Sí­szövetség főtitkárának nyi­latkozatát. ö mondta, hogy a két legjobb magyar síző jelenleg Ausztriában edz, készül a téli olimpiá­ra. Azt is hozzátette, hogy ezek a legjobbak nem tud­ták teljesíteni a magyar viszonyokra való tekintet­tel alacsonyra szabott „ki­küldetési szintet”, ezért is küldték őket edzőtáborba, onnan pedig az olimpiára. Igaz, oda — mint megtud­tam — nem sportszakmai okokból mennek, hanem csakis azért küldjük ki őket, hogy a magyar—ka­nadai sportkapcsolatokat ápolják majd (Lehet, hogy sílécet sem. visznek ma­gukkal? Az biztos olyan sportszakmai izé volna ... Esetleg zavarná is a sport- kapcsolatok ápolását...) Namármost kérem, én nemcsak sízni nem tudok, de például távolugrásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom