Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

Kiállítás Az alapítvány javára ' Illyés Gyula kezdeménye­zésére 1979 karácsonyán hat­vanöt író, művész, tudós Beth­len Gáborról elnevezett ala­pítványt hozott létre. A feje­delem születésének négyszáza­dik évfordulója érlelte meg a felismerést: égető teendőink természete bethleni munkát kíván. Olyan tehetséget, hű­séget, szívósságot, bölcsességet, amilyennel Bethlen Erdélyt oítalmas várrá, az ott élő nemzetiségek és felekezetek otthonává tette. Az alapít­vánnyal az ilyen képességek .és szándékok feltételeit szeret­nék jobbítani a kezdeménye­zők. Azokat a vállalkozásokat óhajtják ösztönözni, támogat­ni határainkon belül és kí­vül, amelyek a magyarság tör-" ténelme során fölhalmozott ér­tékeket tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapít­ják, s amelyek e térség népei­nek megbékélését elősegítik. A magánalapítvány alapössze­gét Csoóri Sándor, Illyés Gyu­la, Kodály Zoltánná és Né­meth Lászlóné ajánlották föl. Ennek gyarapítása révén gyűl­het össze az az összeg, amely­nek kamataiból az alapító ok­iratban meghatározott célok elérését ösztönözhetik, vagyis állampolgárságra való tekintet nélkül dijakat, ösztöndíjakat és megbízásokat adhatnak. A Gödöllői Galériában vasár­nap. január 10-én képzőmű­vészeti kiállítás nyílik a Beth­len Gábor alapítvány támoga­tására. A kiállított alkotásokat meg lehet vásárolni, s az így befolyt összeget utalják át az alapítványnak. A kiállító mű­vészek: Földi Péter, Gyulai Liviusz, Jovián György, Kár­páti Tamás, Korányi Gábor, Kovács Péter, Kö Pál, Muzs- nay Ákos, Parádi Tamás, Prutkay Péter, Püspöky Ist­ván, Samu Géza, Somogyi Győző, Tornay Endre András. A megnyitót délután 5 órai kezdettel tartják. Megnyitót mond dr. Supka Magdolna mű­vészettörténész, közreműködik Hartmann Teréz és Vitai And­rás színművész. A kiállítás február 10-éig tekinthető meg. MHSZ Évfordulóra készülnek Évfordulóra készülnek a Magyar Honvédelmi Szövetség klubjai, aktivistái. Negyven évvel ezelőtt, 1948. február 29- én alakult meg a jogelőd, a Magyar Szabadságharcos Szö­vetség. A kerek évfordulót méltóképpen szeretnék megün­nepelni az utódok. Ennek je­gyében indítanak vetélkedő­sorozatot, Szocialista hazán­kért elnevezéssel. A versengés tárgya a magyar történelem szabadságharcai, szabadság- mozgalmai 1848-tól a felszaba­dulásig. Ezzel is adózva egy­úttal a szabadságharcos elő­döknek. A vetélkedőt úgynevezett felmenő rendszerben bonyolít­ják le. Az országos döntőt szeptember 29-én rendezjk meg Pákozdon, a győztes csa­ta száznegyvenedik évforduló­ján. A vetélkedőn általános és középiskolások felső tagozatos tanulói, az MHSZ-klubok tag­jai. katonák, határőrök, rend­őrök, munkásőrök és tűzoltók vesznek részt. Az alapjátékot január 15-e és március 1-je között rendezik meg. Utána következik a területi, majd április végén, május elején a megyei döntő. A negyvenedik évforduló tiszteletére az MHSZ megyei vezetősége ünnepi stafétát indított tavaly szeptember 29- én. A staféta február 1-jén ér­kezik Pécelre, majd érinti Isa- szeget, Dányt, Túrát, Erdő­kertest és Gödöllőt. A staféta útvonalát az MHSZ vándor- 'kiállítása kíséri végig. Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen január 9-én, szom­baton reggel 8 órától január 11-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Pénzes János, Szada, Má-, tyás király utca 5/A. Aszódon, Bagón. Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartlon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbo- kon, január 9-én, szombaton reggel 8 órától, január 11-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dó­ka József, Vácszentlászló, Kos­suth Lajos utca 3. Telefon: Valkó 108. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 6. SZÁM 1988. JANUÁR 8., PÉNTEK A lakott területtől távol Papírt vágnak a csárdában Kíváncsi lennék rá. mit szólnak a Budapest Tourist utazási iroda utasai, amikor január 10-én, vasárnap, aszó­di kirándulásuk során meg­állnak a Csintoványi csárdá­nál. Itt a program szerint rö­vid sétát tesznek a Petőfi- forráshoz. Reméljük, a hűsí­tő víz mindenkinek eloltja a szomját, s nem fordulnak be a Csintoványi csárda ajtaján. A Csintoványi csárda ma ugyanis már nem létezik. Csak az emléke él tovább, mint bizonyítja ez a kirán- dulóprogram is. Kíváncsi voltam arra, ho­gyan hasznosítják napjaink­ban az épületet. A kapun új cégtábla hirdeti, hogy a Galga Áfész papír- és mű­anyag-feldolgozó üzeme tele­pült ide, Bag határába. Fia­tal üzemvezetője. Rózsavölgyi Sándor kétszeres elöljáró, mert ő a csapatkapitánya a Bagi SE labdarúgó-együttesé­nek. Az üzem rövid történe­tének vázolására is vállalko­zott. Ha nincs vendég Az autópálya megépítése és átadása után lecsökkent a for­galom a 30-as főúton és a mellette vendégváró csárdá­ban is. A különböző rendez­vények sem segítettek a be­tegen. A vendégfogadó akkor virágzott, amikor erre utaz­tak Budapestre Miskolc, Gyöngyös felől. Ma a forga­lom a főút ezen szakaszán je­lentős mértékben helyivé vált. Ha valaki csak Aszódról Gö­döllőre utazott, nem állt meg itt. A tulajdonos Galga Áfész úgy döntött, hogy az épületet gazdaságosan kell kihasznál­ni. így került ide az üzem, amelynek gépeit egy buda­pesti cégtől vásárolták meg. Tavaly ősszel kezdődött a munka. Irodai dossziékat, mappákat, iratfűzőket gyár­tanak. A l-es méretű géppa­pírokat vágnak fel A/3-as vagy A/4-es méretűre. Egy nyomdagépen készülnek a szövetkezet adminisztrációs munkájához szükséges nyom­tatványok, s innen kerülnek ki a konfekcióüzem termékeit megjelölő címkék is. Rádiós távközlés Először a környékbelli dol­gozók mellett hárman Buda­pestre jártak le. Ök a gépe­ket átadó kisszövetkezet ál­lományából a Galga Áfész- hez kerültek. Az idén tavasz- szal elmentek, hiszen a fő­városban is találni munkale­hetőséget. Továbbra is itt dolgozik viszont az üzletkötő­jük. Az sem lényegtelen, hogy a turaiak örökölték az előd piaci hálózatát is. Most egy tucat embernek ad kenyeret ez az üzem. Hár­man Hévízgyörkről, ketten Gödöllőről, egyen-egven Rag­ról, Galgahévízről, Túráról és Aszódról járnak dolgozni reg­gel héttől délután fél négyig. Busszal közlekednek, a me­netrend éppen megfelelő. Nem szóltunk még a három éjjeliőrről, akik hétvégeken, ünnepnapokon természetesen nappal is itt vannak. Mun­kájukat két juhászkutya se­gíti. Vajon előny vagy hátrány, hogy ez a munkahely nem valamely község szívében, ha­nem a falu szélétől is három kilométerre található? Ök sem ezt, sem azt nem mond­ják. A munkaidőt itt is, ott is le kell tölteni. A mosdókat a csárdától örökölték. Van két ballon szódavíz, de szük­ség esetén .ott a forrás is, mint vízvételi hely. Telefon­juk nincsen, de bármikor kapcsolatba léphetnek az áfész-szal a CB-rádió segítsé­gével. Az üzem dolgozóit jobban érdeklik a termelés feltételei. Magyarán: van munkájuk. A papírhiány őket is nehézség elé állította. Amikor tavaly nyárutón a szolnoki papír­gyárba mentek, a több ezer Tényleg nem rossz — tette hozzá Erzsi, történetünk ne­gatív szereplője. S ez így ment napról napra, hétről hétre. Többször megesett, hogy Erzsi az alkohol mámo­rában indult haza. Otthon bi­zony észrevették rajta a za­vart viselkedést, s a veszeke­dések sem hiányoztak. No. de hogy így elmegy, itthagyja a fiát, akit imádott — hát erre gondolni sem mertek volna a családbeliek. Mindennek már négy éve, azóta Misi egyedül neveli fiát, aki 15 éves, s elsőéves ipari tanuló a szakmunkásképző­ben. Nagyot változott az éle­tük. Eleinte Tomi mindig az anyját kereste az ágyban, az­tán amikor kezével az apjá­hoz ért, megnyugodott... Sok idő kellett ehhez. Nehéz na­pok. hetek, hónapok voltak a gyerek és az édesapa számá­ra is. — Eleinte bizony furcsán éreztem magam a szülői érte­kezleteken. mert csupa édes­anyaarcok tűntek fel — mondja Misi. az édesapa. — Aztán olyan jól összemeieged- tünk. hogy a harmadik, ne­gyedik alkalommal már meg sem kérdezték, miért én já­rok a szülői értekezletre — Igyekeztem — már amennyire tehet — valahogy pótolni az. elvesztett (elve­szett) édesanyát Tominak De még most is a torkomban ver a szivem, ha az anyák napi iskolai ünnepségre gondolok. Tomi is mondta a szép kö­szöntő verset, aztán amikor befejezte, a virágcsokrot té­tova mozdulatokkal vitte — a nagymamának — az én édes­anyámnak ... Sírt az egész kompánia, én meg elfordul­tam. hogy ne lássák rajtam az elfogódottságot. Űj életet kezdtünk. Én szá­moltattam el Tomit a tanu­lással, ki bizony megsínylette a válást. Mert később elvál­tunk törvényesen Erzsitől, aki azóta mindössze egyszer látta Tomit, a fiát, akit pedig any- nyira szeretett. — Egyszerűen nem értem, hogyan lehet ilyen egy anya. Tizenegy éves koráig felneve­li a gyermekét, s utána nem kíváncsi rá . A gyermektar­tást sem fizette, csak négy hónapig. Hiába jártam utána, egyszerűen nem kapom a megítélt összeget. Pedig járna, hiszen mi ugyanúgy hátrá­nyos helyzetűek vagyunk, mint az elvált asszonyok, akik egyedül nevelik gyermeküket, gyermekeiket. — Pár éve nyáron eivittem őt és a barátját Hajdúszo­boszlóra egy hétre Nagyon jól éreztük masunkat, a fiam olyan önfeledten töltötte a napokat. mintha semmilyen törés nem lett volna az éle­tében. De járunk a cirkuszba, moziba is eljutunk néha. Tud embert foglalkoztató üzem­ben szabadságolások voltak. A Papíripari Vállalat koráb­ban korlátlan mennyiségben igazolta vissza a rendeléseket. Most úgy néz ki, hogy ők sem tudják, miből fognak szállíta­ni. Szerencsére mégsem marad­tak munka nélkül. A mű­anyagból készült termékeiket továbbra is tudják készíteni, mert ebből nincs alapanyag- hiány. Nagy segítséget jelen­tett, hogy a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetem jegyze­teinek fűzését bízták rájuk bérmunkában. Ehhez az üzem legdrágább gépét, a milliót érő fotocellás síkvágógépet is használni tudják. November eleje óta többtucatnyi jegy­zetféleséget fűztek össze és láttak el borítóval. Ottjártam- kor A magyar meezögazdasá- gi szókincs története című jegyzet volt a soros. Hiányzó nyersanyag A papírhiány miatt az ipa­ri főosztályhoz tartozó pa­pír- és műanyag-feldolgozó üzem várhatóan nem tud-ja teljesíteni árbevételi tervét. A mérlegadatokat még nem is­merjük, de valószínűleg meg­találja a számítását a szövet­kezet ezzel a vállalkozásával is. Balázs Gusztáv Buszpályaudvar A gyalogosok A gödöllői buszpályaudvar­ról a városközpontot a for­galmas s ezen a részen ka­nyarban haladó 30-as úton keresztezve lehet elérni. A ki­jelölt átkelőhelyet a gyalogo­sok alig használják, inkább a legveszélyesebb szakaszon vágnak át, ott, ahol a legna­gyobb a forgalom, be- és ki- kanyarodnak a járművek, jön­nek Pest és Aszód felől, rá­adásul ezen a ponton a leg­szélesebb az úttest. A remél­hetőleg végleges megoldásra a tanács szakigazgatási szerve tervet készíttet a veszélytelen gyalogosközlekedés kialakítá­sára. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Csúcs, 17 órakor. Diáktanya: have-rock klub, 16 órakor. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Ipar­művészet a gödöllői művész­telepen, A régi Gödöllő, ka­marakiállítás, az Erzésbet ki­rályné szoborpályázatra ké­szített művek kiállítása, meg­tekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Legfőbb kockázat. Színes amerikai krimi. 4 órakor. A nagyfőnök (The Big Boss). Színes, feliratos hong­kongi kung-fu kalandfilm. 6 órakor. Kés a kézben. Színes fran­cia krimi. 8 órakor. HivataibeSi történetek Erre is születni kell Az építkezőknek nemcsak a tüzépeken kell sokszor meg­fordulniuk, hanem a tanács illetékes osztályain és az il­letékhivatalban is. Ilyenkor előfordul, hogy az ember pa­rányi porszemnek érzi magát a magasságos hivatalnok előtt, mivel vele szemben tehetet­len. Nekem is volt egy-két megdöbbentő élményem, amit elsősorban nem a történet kedvéért írok le. Két hete volt benn az ille­tékes osztályon egy ügyira­tom. Csupán az adminisztrá­tor aláírása kellett volna rá. Bementem érdeklődni. A he­lyiségben egy ifjú hivatalnok magnózott. Elmondtam, mi szél kényszerítőit hozzá. Elő­vette szekrényéből az ügyira­tot. s közölte, hogy van még két hete az aláírásra, meg különben is még mielőtt alá­írja, a főnökét is megkérdezi, ha visszajön szabadságról, Aert tulajdonképpen ezt le­het. hogy a főnökének kel! aláírni. Mindezt tette és mondta a helyzetből eredő fö­lényével Egy hét múlva is­mét bekopogtam az ajtaján. A változatosság kedvéért újságba volt temetkezve, de még be­fejezte a mondatot, mielőtt felnézett volna. Ekkor a főnö­kének már lejárt a szabadsá­ga, de még nem volt ideje ki­kérni a véleményét, a jóváha­gyását. Nem túl udvariasan azzal hagytam ott. ha két na­pon belül nem kapok választ a beadványomra, e rendkívül sok időt igénylő, nagy fele­lősséggel járó aláírás további halogatásának kellemetlen következményei lesznek. A következő nap megkaptam postán a papírt. Nem a főnö­ke aláírása díszlett rajta, ha­nem az övé ★ Jó néhányszor hallottam már a következő tréfát: kik a legnagyobb urak a válla­latnál? A takarítónők — hangzott a válasz Lehet, hogy nincs alapja az élőnek, de eszembe jutott, amikor a hi­vatal portásával kerültem szembe. Az egyik ügyintéző — az előzőnek homlokegyenest ellenkezője — ügyfélfogadá­son kívül berendelt, hogy át­vehetek egy okiratot. A por­tás természetesen utamat áll­ta. s igen mérges .lett, amikor megtudta, hogy tisztában va­gyok a félfogadás időpontjá­val. Azonnal telefonhoz nyúlt, s szegény ügyintézőnek ugyancsak megmosta a fejét, amiért nem jelentette be ná­la, hogy ügyfelet vár. Jogos voét, elvégre ő a Portás 1 ★ Egy nyúlfarknyi terjedelmű igazolást kellett kérnem az illetékhivatal részére. A tőlük kapott levéllel és a józan eszem érvelésével mintegy ne­gyed óra után sikerült a fia­tal adminisztrátort meggyőz­nöm. hogy az az igazolás tényleg kell. Az ügyintéző, akinek vonásai alapján nem­rég száradt meg a tinta az érettségijén, leült az írógép­hez. s tíz perc alatt hat olyan kacifántos sort pötyögtetek a papírra, hogy még a legöre­gebb szakmabeli rókáknak is dicséretére vált volna a ho­mályosság és a magyartalan­ság. ami azt az egyetlen mon­datot. jellemezte. Született hi­vatalnoknak könyveltem el masamban, hiszen aki pályá­ja elején ilyen kiválóan tud­ja megcsúfolni az egyszerűsé­get és a közérthetőséget, mi­lyen magas csúcsra iut el tíz vagv húsz év múlva! Persze, nekem a lényeg az igazolás volt. nem a nyelve­zete. Szerencsére az illetékhi­vatalban úgy hozzávetőleg megsejtették, mit is akart igazolni a másik hivatalbéli kollégájuk, mert nem kértek másik. érthető igazolást. Ténvleg szerencsére, mert fo­galmam sincs róla. miként magyaráztam volna meg. hosv még egv igazolás kell, ráadá­sul ugyanarról a dologról. Ez még csak hagyján, de ő ho­gyan írta volna meg? Bene Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Azon a napon is együtt ül­tek be az autóba reggel fél latkor. A férj nem vett ész­re semmi különöset az asz- jzonyon, aki ugyanúgy kiszállt íz üzem előtt, ahogy máskor. Elköszöntek egymástól, még utána is szólt Misinek — Apu, ' siess haza ... Otthon egy le- ’ zélre lelt Tomi, a házaspár ] kisfia. Anya írta: Kisfiam, i siess haza ma az iskolából, ! mert megyünk cipőt vásárol­ni neked. Elmúlt a nap. Apu és Tomi : időben hazaérkezett, anyát vi­szont hiába várták. Néhány i árával a munkaidő letelte után már ideges volt apu meg romi is, mi történhetett anyu- • val, miért nem jött még haza : a gyárból. Derült égből villámcsapás- . sál is felért, amikor Misi. a ; Eérj megtudta, hogy felesége megszökött. Igen. ez a szó il­lik ide a legjobban. Egy fér­fival — kollégája volt — fel- - ültek a vonatra, meg sem áll­tak a Dunántúl egyik kisvá­rosáig. De vajon miért tette ezt anyu? — töprengett To­mi és édesapja azon az estén. Mindössze pár hónapja dol­gozott a laboratóriumban Er­zsi. a feleség. Azt mondta, szereti ezt a munkát, szívesen csinálja Hja, kérem, a fehér köpenyben úgy festettek, mintha kórházban dolgoztak volna Munka közben a bo­szorkánykonyhán alkohollal is dolgoztak, csak egy kis hi- gítót. kellett hozzáadni, s már­is finom nedű kerekedett be­lőle Megkóstolták mindany- nvian — Milyen finom! — így a hölgykoszorú egyik tagja. — Sorstársak Apa is csak egv van úszni, korcsolyázni, van neki BMX kerékpárja is... — Természetesen az én életvitelemben is meghatáro­zó az anya (volt feleségem) hiánya. Szerencsére itt, a szü­lői házban édesanyám gondos­kodik rólunk, mos, főz. taka­rít ránk, amiért osak hálás tudok lenni neki. — Hogy hogyan tovább? — hát ez még a jövő zenéje. Van egy hölgyismerősöm, aki szintén elvált, egyedül neveli 10 eves kisfiát. Hajdúszobosz­lón ismerkedtünk meg egy­mással. Jó messze lakik, de azért elég gyakran találko­zunk. A két gyerek már igazi haver egymással... Lehet, hogy egyszer egy (új) család­ba kerülnek. Apák, akik egyedül nevelik gyermeküket vagy gyermekei­ket. Csak az én ismeretségi körömben vannak legalább tucatnyian. Tudok olyanról, aki 14 éves fiával építette fel a házát, mert amikor elvál­tak, még az alap volt csak kész. A másiknak tragikus hirtelenséggel elhunyt a fe­lesége, öt évig nevelte a fiát, s amikor felszabadult, csak utána lépett frigyre egy elvált asszonnyal. . . Apák, akik — ha egyedül maradnak gyermekükkel — ugyanolyan nehéz helyzetbe jutnak, mint a nők. Csak ró­luk valahogy kevesebbet be- szélünk s elfelejtjük érdemei­ket. Pedig vannak, nem is akármilyenek A tiszteletet ők ugyanúgy megérdemlik, mint gyengébb nembeli sorstársaik. Még akkor is, ha egyelőre ke­vesebben vannak. Gér József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom